Csőtörés kategória bejegyzései

A bojler nem viccel

A vicc nem vicc! – mondja a bojler

Bojler WC-ülőke fölött
Bojler WC-ülőke fölött – látszólag stabil a helyzet

Úgy gondoltam, hogy közelebb hozom a munkám azokhoz, akik betekintést kívánnak nyerni a csőtörések rejtett világába.
Jenen írásom inspirációját egy igen intenzív – szó szerint életveszélyes helyzetből merítettem – ugyanis majdnem a fejemre esett egy villanybojler.
Olyan abszurd szituációt teremtett számomra az élet, az élet játéka, hogy ennek a helyzetnek a leírására már csak a vicc alkalmas.
A vicc ugyanis attól vicc, hogy olyan görbe tükrön keresztül mutatja be a tudatban feltáruló jelenségvilágot, jelenségvilág egy adott tárgyát, mely oppozícióban feltárulkozik, s fel is oldódik a téma addig elgondolt merev határa.

Az életben minden megtörténhet, s ez olyannyira igaz állítás, hogy az említett életveszélyes helyzetben egy vicc jutott eszembe, miközben azon küzdöttem, hogy önmagam életét ill. egy fürdőszoba teljes berendezését megmentsem egy 80l villanybojler pusztító becsapódásától.
Íme a vicces történet: (az eredeti verzió kőművestől születhetett, ugyanis villanybojler helyett itt tégláról tesz említést a főhős)

– Képzeld, tegnap a fejemre esett egy villanyboyler.
– Úristen, és nem lett semmi bajod?
– Nem. De képzeld, tegnap fejemre esett egy bojler.

Az én bojleres történetem

Ügyfelem csőszivárgás bemérésre kért fel – ugyanis a lakásában található fürdőszobával határos válaszfal intenzív nedvesedésnek indult.

A bemérést minden esetben nyomáspróbával kezdem, természetesen miután alaposan kikérdeztem a tulajdonost a fennálló meghibásodás körülményeiről.
A nyomásmérést ebben az esetben is nedvességmérések előzték meg, de ez a csőtörés bemérés vonatkozásában elhanyagolható időráfordítási tényező, így szinte csupán előjátéka a folyamatnak.
A nyomásmérések a vízhálózat hideg oldali ágának vizsgálatával kezdődött.
A szakszerű nyomáspróba elengedhetetlen tényező a csőtörés műszeres bemérésnél. Tudván ennek fontosságát és jelentőségét- magam nem sajnálom az időt és ráfordított energiát, hogy felkészítsem a rendszert a precíz nyomáspróbára. Miután a hideg oldali vízhálózat tökéletes tömörséget mutatott a hálózati nyomás cca. 1,5X meghaladó nyomástartományában, megkezdődhetett a meleg oldali vízrendszer bemérése.

Ennek a műveletnek a szakszerű elvégzéséhez elengedhetetlen a bojler leválasztása, kikötése- ugyanis a tárolóban található víztömeg nem vehet részt a csőhálózat vizsgálatában- mert annak hőmérsékleti és tömegéből adódó jellemzői jelentősen lerontanák a pontos diagnózis felállíthatóságának esélyeit.

Ahogy azonban megmutattam a villáskulcsot a bojlerbekötés melegvíz oldalán található flexibilis bekötőcsőnek, a bojler izgalmában a nyakamba kívánt ugrani, melyre a csempeburkolat hangos reccsenéssel figyelmeztetett.

Instabil bojler felfüggesztés.
Az instabil bojler felfüggesztés recsegéssel jelezte a bojler zuhanási szándékát

Háááát, szóval…..így született a jelenleg még nem bejegyzett új távolugrási világcsúcs!

Visszaléptem a bojler mellé (egy konzolon még fenn függeszkedett), s ijesztő recsegések ellenére, hősként tartottam a bojlert neki szánt eredeti helyén.
Finoman üvöltöttem egyet a Megrendelőnek, hogy adjon a kezembe egy fűrészlapot a ládámból, hogy megtámasztva a bojlert elvághassam a flexibiliscsövet, hogy ezzel meggyorsítsam a 80 liter 60 Celsiusra forrósított víz leürülési idejét.

Ezután Megrendelőmmel nyerő párost alkotva vödrökbe kényszerítettük a tűzforró víz jelentős részét- miközben egy pillanatra sem engedtem a bojler kényszerítő ugrási szándékának . A küzdelem három perc után nyugvópontra ért – mondanom sem kell, hogy a Megrendelő és Szerelő győzelmével.

A bojler veszély elmúltával

A bojlert kikötöttem, leszereltem, főfalat átfúrva menetes szárral rögzítettem, minden bekötőelemét lecserélve visszakötöttem, stb…

A bojler egy begipszelt 150 mm-es 1/2″ horganyzott csővezetékbe hegesztett 10 mm-es csavarral volt rögzítve, melyre még egy képet sem mertem volna akasztani- nemhogy egy cca. 110 kg súlyú villanybojlert.
A lakás tulajdonosa erről az életveszélyről semmit sem sejtett – mi több a toalett gondosan mértani pontossággal volt a toalett fölé felfüggesztve – bízva benne, hogy a bojlert konzolok helyett angyalok fogják megtartani.

Ahogy a képen jól kivehető, a bojler elszabadulása minimum a monoblokkos wc és sarokszelepének megsemmisülését, a villanyvezeték és vízkiállások leszakítását eredményezte volna. No és az a fránya emberélet!

Mindenesetre a Kedvesem örült, hogy aznap hazamentem (legalábbis úgy láttam), s a Megrendelőm is igen fellélegzett, hogy hatástalanítottuk a fürdőszobai veszélyforrását.

Ja……és a falnedvesedés okát is megtaláltam.

Ezt azonban nem hírérték, hiszen az ilyesmit minden egyes nap megtalálom, megtalálom, megtalálom, megtalálom…

Leesett????

Nagyfelbontású hőkamera vizsgálat

Problematikus csőszakasz hőkamera képernyőjén
Problematikus csőszakasz

A csőtörések keresése, felfedése során nagy hatékonysággal vethető be a nagyfelbontású termokamera.
Fontos, hogy a csőszivárgás felderítésére alkalmazott hőkamera megfelelő felbontással bírjon, mert a telefonokhoz kiegészítőként kínált eszközök és a hőkamera gyártók által kínált belépő modellek nem alkalmasak a csőszivárgások feltárására.
Ennek oka igen egyszerű: ezen hőkamerák nem ipari alkalmazásra lettek kifejlesztve – felbontásuk és a készülékek által kínált szolgáltatások nem fedik le azt a kívánalmat, mely egy csőszivárgás sikeres beméréséhez szükségeltetik. 

Hőkamera, termokamera

A hőkamera vagy más néven termokamera a csővezetékben áramló folyadék hőmérséklete és a környezete között fennálló kölcsönviszony  megjelenítését teszi lehetővé. Nyilvánvaló, hogy a termokamera minden olyan kívánalmat képes kiszolgálni, mely egy olyan folyamat megfigyelésére irányul, mely folyamatban, összetett feltétel rendszerben a hőmérséklet változásai megtalálhatók. 

A hőkamera tehát igen széles felhasználási spektrumot kínál, melyben szinte minden életterület belefér- értve ezáltal az ipari technológiákat és az orvosi célú alkalmazást is.
Minket azonban jelenleg csupán az érdekel, hogy miként vethető be a hőkamera a csőtörés felfedésére.

A nagyfelbontású hőkamera lehetővé teszi, hogy a falakban, padlóban elhelyezett csövek nyomvonalát felfedjük – feltéve, hogy a csőhálózatban található közeg hőmérséklete eltér a környezetétől. A mérés olyan kifinomult dimenzióban valósul meg, hogy a csővezetéken elhelyezett szigetelés sem gátolja meg a vezeték felfedhetőségét.
A csőtörés vagy a csőszivárgás helyén kilép a vezetékben található folyadék, s amennyiben az csupán pár tizedfok hőmérsékletet is közöl a környezetével, az beazonosítható a mérést végző szakember számára.

Az áramlás nélküli vezetékszakaszok értelemszerűen nem vonhatók vizsgálat alá, hiszen pont ugyanolyan hőmérsékleti jellemzőkkel bírnak mint a környezetük.  A termokamera nem alkalmazható továbbá padlófűtés szigetelése alatt elhelyezett vezetékek nyomvonalmeghatározására és szivárgásának meghatározására sem. Ennek az az oka, hogy lépésálló hőszigetelő réteg megakadályozza és  ellehetetleníti a hőkamera bevethetőségét.

Milyen a profi gépészeti rendszer

Épeszű szerelő természetesen nem is alakít ki olyan gépészeti rendszert, melyben a hőszigetelés alá idomok, kötések kerülnek. 
Honi szerelőink egy csoportjára azonban nem jellemző a gondolkozás, így aztán nem ritkán találkozom a csőtörések, csőszivárgások egyik legnehezebben lokalizálható altípusával. 
A hőkamera továbbá olyan típusú szivárgások felfedésére sem alkalmazható, melyben a csővezeték nem érintkezik közvetlenül a környezetével. Ilyenek például a légréssel körbeölelt felszállóvezetékek (strangok) vagy a kád alatti üreges térben elhelyezett vezetékek. A hőkamera tehát nagyon hasznos csőtöréskereső eszköz, azonban használata önmagában csak nagyon ritkán elégséges a szivárgás pontos helyének a kijelölésére. 

Érdemes újból megismételni: egyetlen szivárgáskeresési  módszer, metódus nem elegendő a csőtörés, csőszivárgás pontos helyének a bemérésére. Mindig a fennálló hiba jellege határozza meg, hogy milyen eszköz használható a csőtörés lokalizálására. Felesleges is említenem, hogy a mérést végző szakember részéről pedig elengedhetetlen a nagyfokú szakmai felkészültség, hiszen eszköz és eszközhasználó kölcsönös csúcsrajáratásából születik a pontos csőtörésbemérés.

***

A témában ajánlom még:

Műszeres csőtörés bemérés 3. – Jelzőgázos bemérés

Jelzőgázos csőtörés bemérés

Jelzőgázos rendszer a műszeres csőtörés bemérés során
Jelzőgázos rendszer

Szivárgáskeresés, csőtörés lokalizálás jelzőgáz segítségével

Ez a csőtörés keresési módozat igen pontos hibahelymeghatározást tesz lehetővé – feltéve, hogy az adott csőtörés alkalmas a jelzőgázos technológiával történő beméréséhez.
Több esetben hangsúlyoztam már, hogy a csőtörés bemérési tecnhológiák és eszközök önállóan szinte sosem  alkalmazhatóak a gépészeti hibák pontos meghatározására, mert mindegyik eszköz specifikus alkalmazásra tervezett, magyarul: csupán részfeladat kiszolgálására szánt.

Így van ez a jelzőgázos csőtörés bevizsgáló eszközzel is, hiszen pl. szakszerű nyomáspróba nélkül alkalmazhatatlan a bemérés ezen típusa.
A nyomáspróba kritériumait most nem fogjuk taglalni, legyen elég annyi, hogy a jelzőgázos csőtörés bemérés elengedhetetlen bázisát képezi. 
A nyomvonal ismerete szintén ilyen elengedhetetlen fundamentum, hogy egyáltalán értelme legyen a csőtörés, csőszivárgás jelzőgázzal történő bemérésének, mert hiába keressük a jelzőgáz jelenlétét, ha nem érintjük azt a területet ahol a gáz érintkezik a környezetével.

A jelzőgázos csőtörés bemérés lényegéről

A szivárgó csővezeték egy lehetséges csatlakozási pontján hidrogén, nitrogén keveréket juttatunk a vezetékbe, majd a hidrogén jelenlétét egy igen kifinomult és nagyérzékenységű műszer segítségével felfedjük. 
A nitrogén semlegessége okán csupán hordozói szerepet tölt be a gáz összetételének egészére nézve, vagyis a nitrogén 90%- nál nagyobb a százalékban található a csőtörés bemérésre használt gázkeverékben. A gázkeverék ellenőrzött és ipari körülmények között kerül előállításra, hiszen a hidrogén igen robbanásveszélyes gáz hírében áll, nem alkalmazható csak olyan koncentrációban, mely mélyen alulmúlja a gyúlékonyság feltételeit.

Gyors matematika: A hidrogén legfeljebb 10%- ban található az alkalmazott gázelegyben.  A gyakorlatban csőtörés keresésre inkább az 5% hidrogén tartalmú jelzőgáz kerül bevetésre. A csőtörés felderítésére szánt jelzőgáz ipari gáznak minősül, csupán a piacvezető gázforgalmazók tartják termékpalettájukon – igazodva a speciális alkalmazási terület kívánalmaihoz. A szakszerűen és legalkalmasabb ponton bejuttatott gáz a csőszivárgási helyén kilép, majd ahol legmagasabb koncentrációban mérhető a jelzőgáz jelenléte – annak közvetlen környezetében található a csővezeték meghibásodása.

Műszeres csőtörés bemérés: amikor másfajta csőtörés, csőszivárgás felderítés ajánlott

A jelzőgázos csőtörés bemérés nem vagy korlátozottan alkalmazható az oldalfalakban, gipszkartonfalakban elhelyezett vezetékekben fennálló csőtörések bemérésére, mert a hidrogén felfelé törekszik, s amennyiben egyáltalán valahol is mérhetővé válik a gáz jelenléte – annak pontossága erősen megkérdőjelezhető. Praxisom során többször is találkoztam olyan ötrétegű és rézcsöves kialakítású fűtési rendszerrel, mely működés közben elveszítette 1,5 bar üzemi nyomását, ellenben álladó hőmérsékleten a jelzőgázt 4 bar nyomás mellett is stabilan, tömör módon megtartotta anélkül, hogy az kilépett volna a szivárgás helyén.

Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben a szivárgás mindig kapcsolódott a hőtágulással, vagyis hő dilatáció is hozzájárult a fűtési rendszer vízvesztéséhez. Ilyen estben még a  csúcstechnológia is csődöt mond, hiszen egyszerre a változó hőmérsékleti viszonyokat és a gáz jelenlétét nem tudjuk biztosítani, mert egyszerűen ez nem lehetséges.  Egy gyakorlott szakembernek tudnia kell, hogy mi az az alkalmazási spektrum, melyben az általa választott szivárgáskeresési technológia nagy hatékonysággal bevethető.

Csőtörés, csőszivárgás mérése és a szakember

A mérés során a szakembernek számításba kell vennie az aljzat rétegrendjét is, mert bizonyos szerelési és szigetelési módozatok ellehetetlenítik a csőszivárgás ezen eljárással történő lokalizálását. 
A padlófűtések szigetelése alatt elhelyezett csövek és kötéseik szivárgásánál például csak korlátokozottan, vagy egyáltalán nem lehetséges a jelzőgázzal való szivárgás bemérés- ugyanis a szigetelés eltereli, elvezeti a jelzőgázt, lehetelenné téve a helyes diagnózis felállítását. Természetesen hosszan tudnám még sorolni, hogy mikor és miért nem alkalmazható a jelzőgázos csőtörés bemérési rendszer- azonban célom csupán a vizsgálat érintőleges bemutatása, kiegészítve egy-egy jól választott szemléltető példával.

Összegezve

A jelzőgázos csőtörés bemérés igen pontos csőszivárgás lokalizálási lehetőség, mely főképpen földben és aljzatban lévő vezetékeken fennálló meghibásodások felderítésére alkalmas.  A meghibásodott csővezeték nyomvonalának ismerete mindenképpen szükséges, s ezen megállapítás minden szivárgáskeresési módozatra kiterjeszthető.
A nyomvonal meghatározás ismertetése azonban jelen szűkre szabott keretein belül nem lehetséges, s nem is célom ezt pillanatnyilag megtenni.
A későbbiekben természetesen bepótolom az ezirányban fennálló tartozásom, s külön fejezetet szánok a nyomvonalkeresés rejtelmeinek.
Köszönöm, hogy Látogatója volt az oldalamnak.

Üdvözlettel: Dancs Gyula
***
Korábban a témában:

Műszeres csőtörés bemérés 2.

Műszeres csőtörés bemérés 1.

Csőtörés-bemérések eszközei

Műszeres csőtörés vizsgálat

Műszeres csőtörés keresés, csőszivárgás lokalizálás

Bútorok védelme duguláselhárítással

Műszeres csőtörés bemérés 2.

Csőtörés bemérés: szivárgáskeresés számítógépes korrelációs műszerrel

A csőtörésbemérés egyik legkorszerűbb berendezéséről beszélünk, mely tulajdonképpen az akusztikus mérőműszerek csúcskategóriájában képviselteti magát.
A berendezés elsőségét – már amennyiben egyáltalán kiemelhető a többi csőszivárgás kereső műszerek csoportjából – annak köszönheti, hogy csőtörés által keltett zajok értékelésében itt nem kap olyan hangsúlyos szerepet a szerelő, mert a hibahely kijelölését számítógép végzi el helyette. 

A számítógépes elemzés célja, hogy minél több specifikus tényező figyelembevételével történjék az akusztikus vizsgálat, s kizárja a mérést végző szakember tévedésének az eshetőségét. 
Ne feledjük, hogy a csőtöréskeresés igen komoly felelősséggel jár, hiszen lehetséges a szakember részéről olyan tévedés is, mely százezres, milliós károkat okozhat egy téves burkolatfelbontás okán. Mivel a csőtörések rejtettek, igen összetett és bonyolult feltételrendszerben jelennek meg- minél több specifikus jellemzőt veszünk figyelembe – annál pontosabb mérést tudunk aktualizálni.

A központi számítógép feldolgoz, értékel, javasol

A korrelációs csőtörésbemérő számítógép központ egysége már a környezeti zajokat is figyelembe veszi, s azokat az eltéréseket sem hagyja figyelmen kívül, melyeket a csővezetékek eltérő anyag és mérethasználata eredményez.  Értelemszerű, hogy egy kpe és egy acélcső más és más zajátvivő, akusztikus jellemzőkkel bír, nem beszélve a mérési hosszról, átmérőről, s esetenként felmerülő  kombinált anyaghasználatról sem. A csővezetékre előzetesen telepített mikrofonokból érkező akusztikus zajok vezeték nélkül érkeznek feldolgozásra a központi egységbe, melyet a központi számítógép feldolgoz, értékel, s különböző lehetőségeket és információkat kínál használójának.

korrelációs csőtörésbemérő központi egysége
Központi egység kijelzője

A központi egység kijelzője a teljes mérési szakaszon fennálló jellemzőket  grafikusan is  megjeleníti, s lehetőséget kínál a mikrofonokba való vezeték nélküli belehallgatásába is.  Ezen felül számtalan speciális funkció is elérhető, pl. statikus zajok kizárása a mérésből (trafóház, szivattyú).  A csőtörés azon a ponton áll fenn, melyen a legmagasabb zajok mérhetők.

A korrelációs mérés leírására való törekvésem meglehetősen pontatlan és hiányos – csupán körvonalakban kívánom megvilágítani a technológia lényegét.
Csupán  zárójelben jegyzem meg: a mérőműszer kezelési útmutatója min. 60-70 A4-es oldal – mely csupán a korrelációs csőtörés bemérő műszer beállítási lehetőségeit taglalja. Nem véletlen, hogy a közmű szolgáltatók külön technikai csoportot tartanak fenn az ilyen típusú vizsgálatokra. Komoly felkészültséget igényel a berendezés használata – nem beszélve arról, hogy a legegyszerűbb ilyen eszköz beszerzése egy kis-középkategóriás autó vételárával vetekedik.

Csővezeték kiválasztás a műszeren
Csővezeték kiválasztás

Nagyon fontos kiemelnem, hogy ez a műszeres csőtörés bemérési lehetőség csak egy szegmensét fedi le a műszeres csőtörésbemérésnek, a korrelációs csőszivárgás keresés külső vezetékszakaszok bemérésére szolgál. Bár a korrelációs mérés pontossága megfelelő beállítások mellett igen  precíz hibahely meghatározást tesz lehetővé, a mérési feltételek azonban csak ritkán találkoznak a berendezésben rejlő lehetőségekkel. Magyarul: hiába az eszköz, ha fizikálisan nem lehetséges a legmegfelelőbb helyen elhelyezni a vezeték nélküli mikrofonokat. 

Vezeték nélküli csőtörés bemérés

A vezeték nélküli technológia más nehézségeket is hordozhat, ha a távolság, árnyékoltság, domborzati feltételek kívül esnek a gyártó által kínált  felhasználási spektrumon.
Véleményem és tapasztalatom szerint: ez a mérési lehetőség leginkább a közműszolgáltatók hálózatain fennálló hibahelyek felderítésére ideális, ott találkozik leginkább ez a mérési eszköz a neki szánt alkalmazási területtel, feltételrendszerrel. Kifacsart szóhasználattal élve: korreláció, kölcsönös függés állapítható meg műszer és használója között.

Korrelációs csőtörésbemérés

A korrelációs csőtörésbemérés lakossági területen csak igen ritkán alkalmazható egyedülálló bemérési eljárásként, ez azonban semmit sem von le a technológiai fölényéből.

Korrelációs szett csőtörés beméréshez
Korrelációs szett

Egyszerűen tudomásul kell venni, hogy minden csőtörés más és más természetű, lokalizálásuk is más és más technológia alkalmazásával és támogatásával lehetséges. Bizony előfordul, hogy egy nehezebben felfedhető csőtörés beméréséhez  4-5 szivárgás bemérési metódust is alkalmazok, melyek között a korrelációs mérést csupán kiegészítő vizsgálatnak szánom.

Bontás, roncsolás és fájdalommentes a csőtörés vizsgálat

Megnyugtatólag elárulom: vérvétel nem szerepel a vizsgálatok között (csak külön kívánságra), így aztán továbbra is bontás, roncsolás és fájdalommentes a csőtörés vizsgálat! 
Emellett pedig pontos is!!!
A beteg biztosítónak, betegbiztosítónak zárójelentést is kiállítok – mérési jegyzőkönyv megnevezéssel, hogy elősegítsem az Ön biztosítótársasággal való harmonikus együttműködését. Hááát…… nem gyönyörűen fogalmaztam?  Várom jelentkezését!
Dancs Gyula

***

Előzmények:

Műszeres csőtörés bemérés 1.

Műszeres csőtörés vizsgálat

Műszeres csőtörés keresés, csőszivárgás lokalizálás

Műszeres csőtörés bemérés 1. – az alapok

Akusztikus (ultrahangos) csőtörés vizsgálat

Az akusztikus eszközökkel történő csőtörés vizsgálat az, melyet a szakemberek  leggyakrabban bevetnek rejtett csőtörések és csőszivárgások lokalizálására, felfedésére.
Magam ugyan nem szeretem elkülöníteni, külön kategóriákra bontani a csőtörés keresési módszereket, hiszen aki egy kicsit is jártas a rejtett gépészeti hibák feltérképezésében, az jól tudja, hogy egyetlen eszköz, vizsgálati módszer legtöbb esetben nem vezet pontos hibahely meghatározáshoz.

A csőtörés centrumának meghatározása

Munkám lényege egyszerű: a csőtörés helyének olyan pontos meghatározása, mely egyáltalán csak lehetséges.
A csőtörés centrumának meghatározása  igen összetett feladat.
Ez abból adódik, hogy a fennálló hibák mindig rejtettek, vagyis a csőtörések olyan feltételrendszer részét képezik, amelyek túlmutatnak az érzékszervi tapasztalás hétköznapi síkjain, ezért speciális eszközöket szükséges bevetni a pontos csőszivárgási helyek meghatározásához.

Specifikus bemérő berendezések

Érdemes megemlíteni, hogy ezen eszközök igen specifikus berendezések, melyek nemcsak bonyolultak, összetettek és költségesek, de üzemeltetésük is  nagyfokú szakmai felkészültséget kíván.
A sikeres és pontos csőtörés beméréshez pedig egy harmadik elem is párosul.  Ez pedig az a környezet ahol a csőtörés fennáll. Ez a tényező az, mely leronthatja a csőtörést bemérő szakember pontosságát- még akkor is, ha a szakmai felkészültség és az eszközpark egyébként 100%-os eredmény elérésére lenne képes. Gondolok itt pl. olyan rétegrend meglétére, melyben nem lehetséges a specifikus feltételekre gyártott eszközhasználat. 
A működésképtelen elzárók, szakaszolók, ismeretlen nyomvonalak, megszüntetett kiállások, logikával dacoló kivitelezés, zajos környezet stb. stb…szintén ronthatja.

Amikor a csőtörés műszeres bemérés sikeres

Ennek ellenére elmondható, hogy egy felkészült csőtörésbemérő szakembernek 90% feletti siker pontossággal kell gyakorlatban rendelkeznie, méghozzá oly módon, hogy az általa kijelölt meghibásodási pont egy max. 30 cm x 30 cm-es felületen belülre kell esni. Ekkor elmondható, hogy a műszeres csőtörés bemérés komoly anyagi előnyökkel járt a Megrendelő oldaláról nézve- hiszen a hagyományosan (essünk neki kalapáccsal) eljárással szemben nincsenek felesleges bontások, sem ezzel együttjáró költséges helyreállítások.

Hallgassuk meg a csőtörést 🙂

Ezen bevezetőt követően, visszatérhetünk eredeti témánhoz- az AKUSZTIKUS CSŐTÖRÉSKERESÉS-hez.
Mint említettem, számomra ez a csőszivárgás bemérési metódus , csupán része a vizsgálat során bevetett eljárásoknak. Az akusztikus csőtörés bemérés lényege, hogy a csőszivárgás vagy csőtörés helyén a víz vagy egyéb nyomás alatt lévő közeg, mérhető zajokat generál. A zajok intenzitása, frekvenciája igen eltérő tartományba eshet aszerint, hogy milyen jelleggel bír a vizsgált meghibásodás. Értelemszerű, hogy egy zárt rendszerű központifűtés, mely csupán néhány dl. folyadékvesztést realizál 24h alatt- csak igen alacsony akusztikus zajokat generál, esetenként pedig már mérési tartományon  kívülre kerül.

Egy ipari vezetéken pedig percenkénti 100l vízveszteség sem számít jelentősnek, ami viszont igen komoly akusztikus zajokat képes életre hívni. 
A korrelációs méréseket most nem kívánom taglalni, annak ellenére, hogy a technológia szintén akusztikus alapokon nyugszik, csak itt már bonyolultabb eljárásról van szó – ezért aztán a későbbiekben külön fejezetet szánnék neki.

Akusztikus mérések tapintómikrofonokkal

Talajmikrofon akusztikus csőtörés beméréshez
Talajmikrofon

Az akusztikus méréseket tapintómikrofonok segítségével kezdjük meg, hogy azonnal tisztázva legyen, hogy mely vezetékszakaszon a legintenzívebb a csőtörés által keltett zaj.
A professzionális használatra gyártott akusztikus csőtöréskereső műszerek megengedik, hogy eltérő célokra tervezett mikrofonokat csatlakoztassunk hozzá. Gondolok itt szilárd vagy porózus talajra tervezett szélszigetelt mikrofonokra, szúrómikrofonokra és egyéb kifejezetten speciális feladatkörre tervezett akusztikus kiegészítőkre. Ezen felül a komolyabb akusztikus berendezések számtalan kiegészítő szolgáltatást is kínálnak  használójuknak- többek között zajvágásokat, alsó és felső zajtartományok grafikus kijelzését, hallásvédelmi funkciókat és sok egyéb hasznos szolgáltatást. Természetesen ezeket a szolgáltatásokat csak a felsőkategóriás akusztikus berendezéseken találjuk meg, így aztán egyáltalán nem mellékes, hogy milyen eszköz áll rendelkezésünkre a csőtörés lokalizálásához.

A megfelelően kiválasztott mikrofonok és mérési pontok kiválasztása után a legtöbb esetben már 10-15perc után kirajzolódik, hogy a gépészeti rendszer mely traktusába (minek a közelébe) esik a csőtörés. Ezt követően már a  megerősítő és pontosító vizsgálatok következnek, hogy az akusztikus mérésekből következő megállapítások egyéb mérésekkel is megerősítésre kerüljenek. Ezen technológiákat azonban új fejezetben kívánom megosztani Önökkel, hogy minél pontosabb képet kaphasson a műszeres csőtöréskeresés rejtelmeiről. 
Folytatás következik… Műszeres csőtörés bemérés 2.
Üdvözlettel: Dancs Gyula

*****

Még elolvasásra ajánlom a témában:

Műszeres csőtörés vizsgálat

A csőtörés-bemérések eszközei és alkalmazási területük

Csőtörések, biztosítók

Szivárgás, csőtörés okok

Jelzőgázos csőtörés bemérés

Padlófűtés műszeres csőtörésbemérése – fontos a rombolás elkerülése miatt

Padlófűtés rendszerek lehetséges meghibásodásai- szivárgásainak műszeres csőtörésbemérése

A padlófűtés szerkezete
A padlófűtés szerkezete

A padlófűtések jellemzően igen megbízhatóan képesek betölteni nekik szánt épületgépészeti szerepüket – azonban ennek ellenére is előfordulhat, hogy vízvesztés jelentkezik a zártrendszerű központifűtés hálózaton. 
Leggyakoribb padlófűtéssel kapcsolódó szivárgási ok: az elhasználódás, elöregedett vezetékek okozta csőtörés, vízvesztés.

Elöregedés a padlófűtés szerkezetében

Szerencsére az ilyen szivárgások nem jellemzik a viszonylag fiatal rendszereket- vagyis általában csak 30 év után jelentkeznek az öregedéssel összefüggésbe hozható meghibásodások. Legtöbb esetben arról van szó, hogy a rendszerváltás előtti időszakban nem volt lehetőség megválasztani a legmegfelelőbb kivitelezési anyagot- ezáltal olyan csővezetékek kerültek beépítésre, melyek nem, vagy csak részben felelnek meg a padlófűtés kialakításához szükséges elvárásoknak.
Némely esetben ezt még kivitelezési és szabályozási hiányosságokkal is megfejelték, mely például túlfűtést vagy rosszabb esetben vízforrást is eredményezhetett a működtetett rendszerben.
Az ilyen csőhálózatokon fellépő csőtörések és csőszivárgások rendszerint nem javíthatóak (főképpen a vízforralás esetében), mert olyan károsodást szenved el az amúgy is gyenge minőségi jellemzőkkel bíró elsőgenerációs padlófűtéscső, hogy annak szakszerű javítása nem lehetséges.

Fagyáskárok okozta hiba a padlófűtés rendszerében

Ennél csupán a fagyáskárok okoznak nagyobb pusztítást. 
Tapasztalatom szerint az ilyen jellegű csőtörések csak ritkán orvosolhatóak – ugyanis nem egy-két meghibásodási ponton szokott bekövetkezni a fagyás által okozott vízvesztés, hanem körönként akár négy, öt vagy ennél több hibahelyet is képes kialakítani a megfagyott fűtési folyadék. Amennyiben a fagyás okán csupán egyetlen hibahely is keletkezik a csővezetékben, akkor sem lehetünk a javítást követően túlzóan optimisták- ugyanis a fagykárok igen megdolgozzák és meggyengítik a csővezetéket – ezáltal a csőhálózat üzembiztossága már nem szavatolható.  Az újonnan és szakszerűen  kialakított padlófűtés hálózatok azonban kiemelkedő biztonsággal működtethetőek – kitűnően képesek együttműködni a legkorszerűbb gépészeti megoldásokkal, pl. a hőszivattyús rendszerekkel.
Az alacsony előremenő hőmérsékletet igénylő padlófűtések emellett a hőszivattyút is abban a tartományban képesek működtetni, mely a berendezés számára a legoptimálisabb  energiafelhasználással jár együtt. 

Mikor kell és mikor nem kell műszeres csőtörés bemérés?

Az újonnan kiépített rendszereken műszeres csőtörés bemérésre általában nincs szükség, mert az osztó-gyűjtő között lefektetett és letekert csővezetékeken nem található toldás – hiszen a fűtéskör egyetlen csőtekercs felhasználásával kerül körönkénti kialakításra. Amennyiben mégis szükséges valamely fűtési kör műszeres csőtörés bemérése – akkor annak elsődlegesen a hanyagul végzett betonozás. A betonozás során megsérült vezetékek sokszor csak néhány év elteltével okoznak vízvesztési  problémákat, s az elöregedett vezetékekkel szemben-  azok szinte mindig szakszerűen javíthatóak.

A padlófűtéscső igazi ellensége azonban a gipszkartonos szakember. Sajnos legtöbb esetben nem kérnek tőlem segítséget, hogy bemérjem a vezetékek pontos helyzetét és kijelöljem azokat a fúrási pontokat, melyek nem járnak a csővezeték roncsolásával. Ugyanez vonatkozik azokra a lakásokra és házakra is ahol  mennyezethűtés ill. fűtési-hűtési falipanelek kerültek rejtett beépítésre. Ilyen korszerű gépészeti megoldások megléte mellett NEM LEHET TÉT NÉLKÜL JÁRATNI A FÚRÓGÉPET! Egyetlen rosszul megválasztott fúrási pont, több százezres kárt okozhat – így aztán a csővezetékek nyomvonalmeghatározása igen kifizetődő beruházás a gipszkartonozás vagy egyéb fúrással járó munka megkezdése előtt.

Nyomvonal meghatározás

A csővezetékek nyomvonal meghatározása egyébként udvari és utcai vezetékeken is lehetségesek, függetlenül attól, hogy műanyag (KG, PVC, KPE) vagy fém anyagú csővezeték helyzetének felfedésére irányul a mélység és nyomvonal meghatározás.

Összefoglalva: Ugyan a padlófűtési rendszerek általában stabilan végzik feladatukat, esetenként azonban csőtörések és csőszivárgások előfordulhatnak.
A meghibásodások helyét műszeres beméréssel igen pontosan lehet kijelölni.
A műszeres bemérés során nyomásmérések, akusztikus vizsgálatok, jelzőgázos csőtörés bemérés, mélységi nedvességmérés, nagyfelbontású hőkamerás felvételek kerülnek együttes bevetésre, hogy a pontos lokalizálásra támaszkodva a legkisebb bontási  beavatkozással valósuljon meg a csőtörés elhárítása. Magam az intelligens megoldásokat részesítem előnyben! Vagyis: Pontos mérés, kevés bontás!

A témában ajánlom még:

Műszeres csőtörés bemérés

Csőtörés-bemérések eszközei

Műszeres csőtörés-bemérés, csőszivárgás-vizsgálat a gyakorlatban

Korszerű eszközök alkalmazása a duguláselhárításban

Csőtörések

Duguláselhárítás, csőtörés – Budapest kétmillió lakójának fontos

Az elöregedett vízhálózatok és fűtési rendszerek okozta csőtörés

Osztó-gyűjtő. a csőtörés nyomában.

A csőtörés kialakulásának okait nagyjából két főcsoportban tudjuk megragadni.
A csőtörési hibastatisztika első csoportjában a kivitelezési és anyagminőségi hiányosságok dominálnak, míg a második csoportban az anyagfáradtság, vagyis az idő okozta elhasználódás játssza a főszerepet a csőszivárgás, vízveszteség megjelenésében.

Amikor a csőtörés már előre látható

A csőtörés ígérete már a tervezés szakaszában potenciálisan megjelenik,ha az a szellemi konstrukció mely a gépészeti kivitelezés alapjául szolgál, nem felel meg a szakmai követelményeknek, – vagy ha az ésszerűtlen költségcsökkentés már túlmutat a szakszerű kivitelezés kívánalmain.
Nyilvánvaló, hogy silány összetevőkből nem épülhet fel minőségi rendszer, – hiszen az olcsó és bizonytalan minőségű részelemek nem is biztosíthatják a gépészeti hálózatunk stabil és megbízható működését.

Ostobaság csupán a látszatra adni, csupán a burkolatok esztétikai élményére áldozni, ha az alatta megbújó vezetékek és épületgépészeti elemek nem képesek hosszú-hosszú éveken át szivárgásmentesen ellátni feladatukat. Sajnos a túlzó spórolás vagy a kivitelező oldaláról megjelenő profitéhség a legtöbb esetben felülírja a felvázolt ésszerűség keretit, így aztán a kivitelezés automatikusan alulmúlja a kívánatos megvalósulási minőséget.

Ezt tapasztalom a luxuslakásoknak mondott épületrészekben

Munkám során azt tapasztalom, hogy az újonnan épülő lakások és házak jó, ha 10%-os arányban felelnek meg a minimális szakmai követelményeknek – s a hálózatok olyan aggasztóan gyenge minőségben kerülnek kivitelezésre, hogy azok definiálása már megkívánná a vulgáris jelzők használatát.
A végletekig kiélezett spórolás főképpen az újonnan épülő társasházi lakásokat jellemzi, melyeket kivitelezői egyébként luxuslakás jelzővel ékesítenek, majd természetesen az ehhez tartozó felső kategóriában megszokott árbesorolást is érvényesítik. Nem egy esetben már akkor csőtörés bemérésre kérnek segítséget tőlem, – mikor még át sem adták az épületet, vagy éppen a költözködő tulajdonossal kerülgetjük egymást.
A szakember hiány jelenleg már olyan méreteket öltött, hogy aki már megkülönbözteti a jobb kezét a bal kezétől, – az már szerelőnek minősül.

Sajnos ez tükröződik is az új kivitelezésekben. Sok esetben megbízhatóbb a gépészete egy 80 éves ólom nyomócsővel és eternit lefolyóval ellátott körúti lakásnak, mint egy új, de rohamtempóban kivitelezett „luxuslakásnak”.

A csőtörések leggyakoribb okai

Itt vissza is kanyarodtunk a kezdeti felvetéshez, – vagyis a csőtörések leggyakoribb okaira. A körúti lakás esetében már 30 évvel ezelőtt is indokolható volt a teljes csővezetékrendszer cseréje, felújítása,- az új fogyasztói szemléletre épülő „luxuslakás” pedig szintén várja és vágyja, hogy tulajdonosa a harmadik csőtörés után megszabaduljon a falban és padlóban elhelyezett meglepetésektől.
Meggyőződésem, hogy ma is lehetséges legalább 30 évre biztosítani egy csőhálózat hibamentességét, – melynek legfontosabb kritériuma, hogy NEM LEHET A LEFOLYÓN KÍVÜL A PADLÓBAN SEMMILYEN ELOSZTÁST ÉS KÖTÉST ALKALMAZNI!

Fűtésnél osztó-gyűjtő beépítése kötelező érvényű, s legfeljebb 50% szelep alkalmazása indokolható.
Vízrendszernél is támogatható az osztó-gyűjtő beépítése, de már az átfolyóidomok alkalmazása, vagy a T elemek padlószint feletti elhelyezése is elegendő ahhoz, hogy lefektessük a padlókötés nélküli megbízható vízhálózat alapjait.
Egyre gyakoribb a (CU) rézcsöves hálózatok hibái, kezdenek kiöregedni,- s a lágyforrasztások, csövek és idomok már nem nyújtanak kielégítő biztonságot a csőtörések ellen. Húsz év feletti rendszereknél számításba kell venni, hogy az elkövetkező években cserére szorulnak.

A talajban már lassan csak KPE vezetékekkel találkozom, de esetenként előfordul, hogy még horganyzott (HG) 30-40 év körüli vezetékre lelek. Ezek javítását már nem is javaslom ügyfeleimnek. Felesleges olyan vezetékre költeni, mely nem képes az üzembiztos működést szavatolni.
Javaslom, hogy a KPE vezetékek kiépítésénél is tartsuk távol magunkat a kötések alkalmazásától, s minden esetben a vízaknába alakítsuk ki az elosztásokat, kerti ürítőcsapokat , s ne sajnáljunk duplán, triplán fektetni a csövekből, hiszen nagyjából 200ft/fm árról beszélünk költségoldalon. Cserébe azonban kapunk egy üzembiztos rendszert, mely biztosítékul szolgál értékeink védelmében.

Nem mellesleg így csőtörés keresésre sem lesz szüksége!

Addig azonban míg lesznek elavult és nem kellően átgondolt rendszerek, – addig szükség lesz műszeres csőtörés keresésre is! Szükség lesz, hiszen a műszeres csőtörés keresés és az értékmentés szinonim fogalmak.
Értékmentés, mert a bajban legoptimálisabb megoldást kínálja a hibaelhárításra.
A műszeres csőszivárgás keresés egy olyan eljárás, mely a csőtörés elhárítását a lehető legalacsonyabb költségek mellett biztosítja, méghozzá a célirányos bontási és javítási munkálatoknak köszönhetően.

***

Tovább a csőtörések témájában:

Műszeres csőtörés bemérés

Csőtörés-bemérések eszközei

Korszerű eszközök alkalmazása a duguláselhárításban

Csőtörések

A nyomáscsökkentő szelep mint a vízvezeték-rendszer védőszentje.

Víznyomás és vérnyomás a vezetékekben

Általánosan elmondható, hogy a lakásunk, házunk belső vízhálózatának a legideálisabb üzemi nyomása 3-4 bar közötti értéken tekinthető egészségesnek, optimálisnak.
A 2 bar alatti nyomásérték már alacsonynak tekinthető, ugyanakkor az 5 bar terhelés már túlzottan terheli a vízrendszer elemeit. Ekkor jön: nyomás a víznyomás után!
Kitűnően szemlélteti az állítást az emberi szervezet, hiszen sem az alacsony vérnyomás sem a magas vérnyomás nem tekinthető kielégítőnek, mindkettő egészségtelen, s magában hordozza a maga kockázatát. Természetesen a magas nyomásértékek rejtik a nagyobb kockázatot, s ez vízvezetékek esetében sincs másképpen.

5 bar víznyomás: a csőtörés szinte garantált

A vízvezeték-hálózaton fennálló alacsony üzemi nyomás főképpen a wc tartályok feltöltési problémáiban és az átfolyós vízmelegítők működési zavaraiban mutatja meg hátrányos mivoltát.
Ezen jelenségek azonban nem járnak semminemű csőtörési kockázattal, – legfeljebb, ha türelmünk elvesztésének következtében lerúgjuk a falról a fali vízmelegítőt,- hogy aztán megnyugodva szemlélhessük, a megsérült vízrendszerből kilépő csordogáló víz ronggyá áztatja nappalinkat, s rácsodálkozhatunk, hogy a nagymama dögnehéz szekrénysorát se olyan nehéz elemelni a padlóról.
Ugyanez a jelenség 5 bar nyomáson felgyorsítva figyelhető meg, megfűszerezve elektromos zárlatokkal és egyéb idegességre és kapkodásra hajlamosító jelenségekkel.

Az alacsony hálózati nyomás nyomásfokozó beépítésével orvosolható, ami nemcsak költségigényes megoldás, de elhelyezése is ütközet nehézségekbe.
Visszatérve a csőtörések egyik elsődleges okára, vagyis a magas hálózati nyomásra, – itt. a nyomáscsökkentő szelep beépítése jelenti a megoldást.

Ne csőtörés műszeres bemérésére költsünk, előzzük meg a csőtörést!

A vízrendszer őre, víznyomás mérővel kombinált
 A vízrendszer őre

Javasolt olyan egység beépítése, mely mechanikus szűrővel kombinált, s ellenőrző nyomásmérő órával is kiegészíthető. Típusokat a reklám elkerülése okán nem említenék, – megjegyzem azonban, hogy a kívánatos szerelvények a 30.000ft körüli árszegmensben keresendőek. Sajnos a belépőáron kínált szerelvények nem alkalmasak a stabil üzemi nyomás biztosítására, továbbá a kerámiabetétes csaptelepek védelmét sem képesek ellátni.
Ahol a kert locsolása hálózati víz használatával történik, ott a nyomáscsökkentő szelep elhelyezését érdemes a ház belső hálózatának belépőpontján elhelyezni, mert locsolásnál nyilvánvalóan előnyt jelent a magasabb üzemi nyomásérték.

Összegezve: A nyomáscsökkentő szelep fél egészség, – vagyis ahol a vízszolgáltató magas nyomáson szolgáltatja az ivóvízellátást, – ott is minimálisra csökkenthető a csőtörés kockázata a nyomáscsökkentő szelepbeépítésével, alkalmazásával.

Dancs Gyula

***

Ha mégis csőtörés történne:

Műszeres csőtörés bemérés

Műszeres csőtörésvizsgálat jogosultsága

Csőtörések, biztosítók

Flexibilis bekötőcsövek meghibásodásai

Flexibilis bekötőcső
Flexibilis bekötőcső

Kevesen gondolnák, hogy leggyakrabban a flexibilis bekötőcsövek elöregedései, elhasználódásai okozzák a legtöbb csőtörést és a legnagyobb vízkárokat az otthonunkban.
Az épületgépészetben igen nagy teret hódított a flexibilis csövek használata, mely a szakma szinte minden szegmensében kedvelté és használatossá lett.
A flexibilis csövek használata számtalan előnnyel jár, járhat, – azonban nem szabad elfeledkeznünk, hogy korántsem örök életre tervezték.

Milyen is a flexibilis cső?

Egy fémhálóval erősített gumitömlőről beszélünk, melynek nyomásterhelhetősége az évek múlásával fokozatosan romlik és hanyatlik.
Amennyiben eléri a kritikus terhelhetőségének felső határát, úgy egyszerűen felhasad, felrobban, s csőtörés jelenségként követeli ki a neki járó figyelmet. Egy csaptelep elhasználódott bekötőcsövén több száz vagy akár több köbméter víz is kiáramolhat, attól függően, hogy egy egész nyaralásnyi időintervallumról beszélünk vagy csak néhány perc észlelési tartamról. Általánosságban elmondható, hogy az 5-6 éves bekötőcsövek életkorukat tekintve már középkorúaknak számítanak, s a 10 évet megélt flexibilis csövek már matuzsálemkorba léptek, bármelyik pillanatban összeomolhat a keringésük, – vagyis időzített csőtörés-generátornak számítanak.

Szereljük szét a csőtörés-generátort!

Javasolt hát minden csap bekötőcsőkazán bekötőcsőboyler bekötőcsőwc bekötőcső cseréje mely meghaladta a 6 éves életkort.
Távolkeleti produktumok esetében az óvatosság jegyében kell cselekednünk, vagyis nem árt, ha optimizmusunkat kissé visszaszorítjuk eme tárgy tartósságának vonatkozásában,
A vérnyomás csökkentése, vagyis a víz nyomásának csökkentése pedig minden háztartásban indokolt- ahol a hálózati nyomás meghaladja az 5 bar nyomásértéket. Nyilvánvaló, hogy a 3-4 bar közötti nyomásérték nem csak a flexibilis csövek élettartamára van jótékony hatással, hanem kihat az összes gépészeti elem általános közérzetére.

Csapjunk a csaptelep probléma közepébe!

Mosdó csaptelep
Mosdó csaptelep

Különösen nagy kockázatot rejt olyan csaptelepek beépítése, melyek lefalazott környezetben kerülnek alkalmazásra, mint pl. egyes kád peremére tervezett flexibilis bekötésű keverőcsapok.
Kíváncsi lennék, hogy miképpen lehet frontoldalról javítani egy ilyen kád hátsó részén elhelyezett csaptelepet, ha az nem rendelkezik levehető előlappal? A falba épített wc tartályok bekötőcsöveit sem szabad elhanyagolni, bár ezen esetben a kiáramló víz nagyobbik része a tartályból a csészébe, majd onnan a szennyvíz lefolyóba kerül.

Összefoglalva: Ha nem szeretnének csőtörést, s szeretnék szárazon megúszni, – cseréltessék le az elhasználódott bekötőcsöveket, s minden olyan elzárószelepet, csapot, mely otthonuk biztonságát szolgálja, elősegíti.
A központi főelzárót pedig a csőtörések elkerülése érdekében minden esetben állítsuk zárt állásba, ha nem tartózkodunk huzamosabb ideig otthonunkban.

Ismerje meg a flexibilis csövek világát: Flexibilis cső

Műszeres csőtörésvizsgálat jogosultsága

Épületgépészet: gyors ütemű fejlődés

Római vízvezeték
Római vízvezeték

Pár évtized alatt olyan gyökeres változáson ment keresztül az épületgépészet, hogy szakember legyen a talpán aki képes lépést tartani a kor jelen műszaki megoldásaival. Maga az épületgépészet is újkeletű tudománynak számít, bár pontosan ismert, hogy milyen magasrendű műszaki megoldásokat alkalmaztak egyes tradicionális társadalmak. Gondoljunk itt például az ókori Róma vízvezetékeire vagy akár az Inkák magasszellemiségéből eredő zseniális vízvezetési megoldásaira, stb…

Korunk modern fűtési-hűtési rendszerei, megoldásai azonban bonyolultságuk és összetettségük okán magukban hordozzák a meghibásodások lehetőségeit, – hiszen minél bonyolultabb és összetettebb rendszer szolgálja ki magasra szabott komfort igényeinket, annál nagyobb meghibásodási kockázattal kell számolnunk.

Érdemes a tervezésre nagyobb hangsúlyt helyezni, s követni a középút bölcsességét, – vagyis olyan épületgépészeti megoldásokat választani, mely mentes a túlzott bonyolítástól, ugyanakkor alkalmazza a kor rendelkezésre álló, s már bizonyított műszaki megoldásait.

A tágulási tartály hiányáról

Fontos megérteni, hogy a meghibásodások legnagyobb része elkerülhető lenne, ha megfelelően átgondolt rendszer kerülne kivitelezésre, a megfelelően képzett és felkészült szakember közreműködésével. Hozok is egy szemléltető példát, hogy milyen egyszerű okok vezetnek végül csőtöréshez, csőszivárgáshoz.


Kollégáim egy része nem tulajdonít nagy jelentőséget a használati melegvíztárolóhoz kapcsolódó tágulási tartálynak, mellőzi annak beépítését, s csupán a biztonsági szelepre bízzák a hálózati nyomás stabilitását. Ezzel csupán az a probléma, hogy a biztonsági szelepek 8-10 bar közötti működésre tervezettek, melyek nem ritkán csupán 12bar fölött lépnek működésbe. Akkor amikor már késő! 10 bar fölötti nyomást a legjobban megépített hálózatok sem képesek elviselni, szinte borítékolható a meghibásodás.

Modern vízvezeték rendszer
Modern vízvezeték rendszer

Pedig könnyű belátni, hogy a zárt rendszerben melegített hidegvíz térfogata megnő a melegítés hatására, s annak térfogatnövekedése nyomásemelkedést eredményez, – méghozzá igen jelentős nyomásemelkedést. Ezt hivatott megakadályozni a tágulási tartályban lévő levegő, mely a folyadékokkal szemben összenyomhatóan viselkedik, s összenyomhatósága okán csupán minimális lesz a hálózati nyomásemelkedés, hiszen a folyadék térfogatnövekedése kompenzálásra került.

Minden hónapban legalább egy-két tágulási tartály hiányából vagy meghibásodásából adódó csőtöréssel találkozom, felmutatva számomra, hogy milyen fontos szerepet töltenek be a biztonsági és kiegészítő szerelvények, s milyen fontosak azokat rendszeres ellenőrizni is.

No, de térjünk vissza a modern épületgépészeti technológiákra, melyek nem csak összetettek és bonyolultak, de emellett rejtetten kerülnek kivitelezésre, bonyolult struktúrát felvonultató rétegrenddel fűszerezve.

A műszeres csőtörésvizsgálat

Itt érkeztünk el a műszeres csőtörésvizsgálathoz, s annak megértéséhez, hogy csupán kalapáccsal és elavult szemléleti alapokkal nem lehetséges a fájdalommentes csőtörés gyógyítás. A műszeres csőtörésbemérés legfontosabb célja, hogy a legkisebb bontás, burkolatbontás mellett álljon vissza a gépészet üzemszerű működése, s az a célirányos beavatkozásnak köszönhetően alacsonyabb költségeken valósuljon meg, mint a „húbelebalázs, üssük, verjük, essünk neki kalapáccsal” típusú beavatkozás.

A hibafeltárás intellektuális tevékenység, s az minél magasabb síkon teljesül a hibafeltárás során, annál intelligensebb és finomabb megoldások nyílnak meg a fennálló gépészeti hiba elhárítására. Mondjuk azt, hogy korunk gépészeti meghibásodásait nem tudjuk már csupán vésővel és kalapáccsal gyógyítani, – finoman szólva is: durva, elnagyolt, nem kellően átgondolt megoldás.

Csőtörésvizsgálat: Számítógépes korrelációs rendszer
Számítógépes korrelációs rendszer

A műszeres csőtörésbemérés eszköztárában azonban olyan eszközök szerepelnek és szerepelhetnek, melyek olyan hibafeltárást és hibajavítást tesznek lehetővé, melyek pár éve még a fantázia világához tartoztak. Gondoljunk például egy számítógépes korrelációs rendszerre, mely képes kielemezni akár pár száz méternyi hálózat zajait, majd kijelölni a meghibásodás pontos helyét.

A nyomvonalkeresés, jelzőgázos vizsgálatok vagy a nagyfelbontású hőkamerával történő hibakeresés szintén elképzelhetetlen volt pár évvel ezelőtt, akárcsak a száloptikás csatornavizsgálat.

Magam fontosnak tartom, hogy minden olyan eszközzel rendelkezzem, melyek a legmodernebb csőszivárgási eljárásokhoz tartoznak, – legyen szó ipari vezetékről, padlófűtésről, lefolyóhibáról. A műszeres csőtörésbemérés tehát válasz az újonnan megjelenő gépészeti megoldások kihívásaira, hiányosságaira,- lehetőség azok korszerű orvoslására.

***

A témában fontos bejegyzések: