Csőtörés keresése a gyakorlatban

Feltárt meghibásodás
Feltárt meghibásodás

Egy budapesti barkácsáruházban rögzítettem ezeket a fotókat. A 1. sz. fotón a kiszerelt hibás sarokszelep látható, ill. az 50 mm hosszúságú csaphosszabbító szerepel, mely a falsík és a gipszkartonfal közötti mélységet, távolságot hivatott áthidalni. Az erős beázással párosuló meghibásodás a földszinten jelentkezett, méghozzá: csöpögött a víz a mennyezetről. Természetesen a felette található vizesblokkban semmi nedvesedés, ill. gépészeti meghibásodásra utaló tünet nem volt látható,  tapasztalható. 

Hibás szerelvény és a következmények

Az említett 1.sz. fotón az a hibás szerelvény látható, mely a problémát okozta. A silány minőségű sarokszelep a csaphosszabbító tövénél elkorrodált, ezáltal a gipszkartonfal mögötti területre juttatta a használati melegvizet.

Hibás szerelvény
1. sz. fotó: Hibás szerelvény

A csőszivárgás bemérése szakaszolásokkal, nyomásmérésekkel, nedvességmérésekkel, akusztikus és hőkamerás vizsgálatokkal került felfedésre, lokalizálásra.
Jelzőgázos mérések ebben az esetben nem történtek, hiszen a gipszkartonfalban elhelyezett vezetékeknél ez a lokalizálási lehetőség elesik. Elesik, mert a vízvezeték hálózatba betáplált és hibahelyen kiáramló jelzőgáz a fal belsejében szétáramlik, lehetetlenné téve a mérés használhatóságát.

„Egy csempés találat” a szivárgás helyének felderítésében

Mindenesetre ezen munkám(is) azt az alapelvet támasztja alá, hogy a pontos csőtörés bemérés nem csupán gazdaságos, anyagi értelemben kifizetődő, de a céltalan bontás okozta egyéb bosszúságoktól is mentes.

Számomra az egy csempés találat számít pontosnak, vagyis tűpontos csőszivárgás bemérésnek. Természetesen nem a jelenleg divatos 1mx1m csempére gondoltam ekkor, csupán a 30×30 cm területre szűkülő bemérési találatot tartom magam számára elfogadhatónak. Az eseteim legalább 95%-a  teljesíti is ezt a magam által meghatározott csőtörés keresési kritériumot, annak ellenére, hogy a 100%-os találati arányt tartanám felülmúlhatatlannak.

A 2.sz. képen, amit a cikk nyitóképének használtam, a csőszivárgás lokalizálása után feltárt terület figyelhető meg, vagyis az a falsíkra rögzített falikorong, melyből a meghibásodott sarokszelep és a csaphosszabbító került kiszerelésre. 

A csőtörés megjavítása után egyetlen 25x60cm-es csempe pótlása szükséges a vizesblokk tökéletes helyreállításához.
Azért ez nem világvége!
Jól mondom?


Elolvasásra ajánlom korábbi, témánkhoz csatlakozó írásaimból:

GYIK:

Hogyan zajlik a csőtörés keresése modern eszközökkel?
A gyakorlatban rombolás nélkül, több mérési módszer kombinációjával dolgoznak. Akusztikus műszerek a szivárgás jellegzetes zaját erősítik fel, hőkamerák a felületek hőmérséklet-különbségeit mutatják, nyomáspróba és adatlogger segít azonosítani az érintett ágat. Szükség esetén tracer gázas vizsgálatot, endoszkópos betekintést vagy talajnedvesség-mérést alkalmaznak. Az adatok összevetése szűkíti a célpontot, így csak célzott feltárás történik. A folyamat gyorsabb, ha a rendszer szakaszolható, elzárók működnek, és rendelkezésre állnak alaprajzok vagy korábbi javítási információk.
Milyen jelek utalnak rejtett szivárgásra, és hogyan készüljek a vizsgálatra? +
Gyanúra ad okot az indokolatlan vízszámla-emelkedés, a víznyomás ingadozása, a foltosodó vakolat, dohos szag, meleg padlófoltok, illetve a kazán gyakori utántöltés-igénye. Vizsgálat előtt célszerű szabaddá tenni az érintett helyiségeket, hozzáférést biztosítani elzárókhoz, vízórához, gépészeti szekrényhez. Érdemes feljegyezni, mikor és hol észlelhető a jelenség, készíteni néhány fotót. Ha lehet, alaprajzot vagy burkolatkiosztást adjon a szakembernek. A pontos szakaszolás és a működő elzárók felgyorsítják a bemérést és csökkentik a bontás kockázatát.
Mely módszerek a legpontosabbak, és mikor elkerülhetetlen a bontás? +
A legjobb találati arányt az akusztikus hallgatózás, a korrelátoros helymeghatározás és a hőkamera kombinációja adja; beltéri rendszereknél tracer gáz növeli a pontosságot, padlófűtésnél hőkamerás–nyomáspróbás megközelítés a bevált. Bontás többnyire akkor szükséges, ha a hiba a burkolat alatt van, a csatlakozások nem hozzáférhetők, vagy a mérési eredmények ugyanarra a kis felületre mutatnak. Ilyenkor célzott feltárás történik, a lehető legkisebb bontással. A módszeres lépések minimalizálják a helyreállítási költséget és a kieső időt.

Csőszivárgás tünetei

A csőtörés bemérés első lépése mindig a vizsgálandó épületgépészeti rendszer feltérképezésével kezdődik. Ez a kezdeti és fundamentális mozzanat elengedhetetlen a sikeres csőtörés, csőszivárgás bemérés aktualizálásához, ugyanis egyetlen téves megállapítás a teljes bemérési folyamat sikertelenségét okozhatja.

Éppen ezért gondosan és alaposan javasolt átnézni a teljes vizsgálandó csővezeték rendszert, hiszen minél több információ áll rendelkezésünkre a meghibásodásról, annál eredményesebb lesz a csőtörés pontos helyének a megállapítása.

Információgyűjtés – az alap

A gondos információgyűjtés során feltárulkoznak a vizsgált rendszer sajátosságai, melyben a legkisebb információnak is helye van, helye lehet. Például a hiba megjelenése előtt felszereltek egy csaptelepet, kicseréltek egy elzárót, bekötöttek egy mosógépet, gipszkartonfalat építettek…stb. Tulajdonképpen a csőtörés keresése egy gondosan felépített nyomozás, melynek elengedhetetlen kritériuma, hogy a munkafolyamatot végző személy gondolkozása kiművelt legyen, logikai képességei meghaladják az általánosan tapasztalható kvantitatív jelleget.

A csőtörés helyének a meghatározása és kijelölése már a legutolsó aktus a logikai levezetésben,  melynek során tulajdonképpen összefoglalásra kerülnek a meghibásodásról feltárható információk.

A pontos csőtörés bemérés ismérve az, hogy a vizsgálat során nyert információkat kellően koherens módon egyesíti.

Mint említettem minden apró vagy aprónak tűnő információ fontos lehet a sikeres hibaelhárításhoz. A  csőtörések által felmutatott tünetek ugyanolyan eligazító  jelleggel bírnak az értő szakember számára, mint annak az orvosnak aki páciense testi tüneteiből kíván mélyebb összefüggéseket levezetni. Mondanom sem kell, hogy a megfelelően alapos kikérdezés elengedhetetlen a helyes diagnózis felállításához. Mikor kezdődött a probléma, mennyi idős a beteg, milyen életmódot folytat a vizsgált alany, mióta áll fenn a probléma, akut vagy krónikus elváltozásról beszélünk, milyen diagnosztikai eszköz áll rendelkezésünkre a probléma feltárásához…stb.

(Természetesen nem tévesztjük össze a szezont a fazonnal, hiszen az  orvoslásban tevékenykedő ember a legmagasabb létrendi rang jogos képviselője, megelőzve ezzel szinte minden egyéb terület képviselőjét. Szigorúan hozzátéve, hogy az előző állítás egy normális társadalomra vonatkozik, mert a jelen abnormális viszonyai között ugyanúgy lasszóval kell fogni egy épelméjű és kvalifikált szakembert akárcsak egy gyógyításra elkötelezett orvost.)

A csőszivárgás bemérése

Gyenge csőszívárgás - a műszeres csőtörés bemérés eredményeként

Magam egy olyan tünetet fotóztam le, mely ugyan minimális szivárgást és vízvesztést okozott, mégsem állt összefüggésben azzal az akut jelenséggel, mely során a mennyezet nagy felületen és rövid idő alatt elázott.  A csőtörés bemérés során feltártam ugyan, hogy a zártrendszerű központifűtés minimálisan szivárgott – az mégsem állt összefüggésben a mennyezeten tapasztalt hiba jelenséggel. Ezt a jelenséget neveztem logikai bukfencnek, ellentmondásnak. Azért ellentmondás, mert egy önmagában felszerelt kombi fali gázkészülék, melyet nem egészítettek ki külön tágulási tartállyal és csupán havi, kéthavi utántöltést igényel – az legfeljebb 0,5l vizveszteséget generál, méghozzá  a vizsgált 30-60 napra vonatkoztatva.

A nagy kiterjedésű mennyezeti ázás azonban jelentős vízvesztésre jellemző tüneteket mutatott, felmutatva ezzel, hogy itt két teljesen különálló meghibásodásról beszélünk, kell beszélnünk.  Miután minden műszeres csőtörés vizsgálat elvégzésre került, bebizonyosodott, hogy helyes volt az általam felállított kezdeti diagnózis, hiszen a mennyezet ázását a melegvíz oldon fennálló csőszivárgás okozta. 

Amikor csőstől, mármint több csőstől jön a baj

Bizony egyáltalán nem ritka, hogy az átfogó csőtörés vizsgálat során olyan hibát és hibákat is feltárok, melyek felderítésére eredetileg nem is irányult igyekezet. Ez a járulékos nyereség egyáltalán nem elhanyagolandó, hisz a másod és harmadlagosan előkerülő meghibásodások nem kerülnek kiszámlázásra, teljesen költségmentesen kerülnek felfedezésre. A probléma helyének a meghatározása után mindig összegzem a tapasztaltakat, majd pedig felvázolom a lehetséges javítási megoldást, lehetséges megoldási lehetőségeket. Továbbiakban pedig szívesen vállalom az általam feltárt hibák, ömlések, szivárgások javítását, visszaigazolva ezzel a műszeres csőtörés meghatározás helyességét, pontosságát. 

A témánkat kiszélesítő írások:

GYIK:

Mik a csőszivárgás jellegzetes jelei, és miért fontos a rendszer feltérképezése?
A szivárgást gyakran nedvesedő felületek, dohos szag, megmagyarázhatatlan vízveszteség vagy visszatérő nyomásesés jelzi, de a tünetek sokszor félrevezetők. Ezért a folyamat első lépése mindig a teljes épületgépészeti rendszer gondos feltérképezése: mi változott a hiba előtt, történtek-e szerelések, beépítések, burkolások. Minél több részlet ismert, annál kisebb az esély a téves diagnózisra. A feltérképezés teremti meg a koherens értelmezés alapját, és segít, hogy a vizsgálat végén valóban a tényleges hibahely kerüljön kijelölésre.
Miért kulcs az alapos információgyűjtés és a kikérdezés a bemérés előtt? +
A csőtörés keresése logikai nyomozás: minden apró adat – egy csaptelepcsere, elzárócsere, mosógép bekötése vagy gipszkartonozás – a kirakós része. A cél, hogy a tüneteket összhangba hozzuk a rendszer életkorával, üzemmódjával és a tapasztalt jelenségek időbeliségével. Az alapos kikérdezés csökkenti a „logikai bukfencek” esélyét, amikor a látott kár és a mért veszteség nincs arányban. Így a műszeres vizsgálatok már célzottan történhetnek, kevesebb felesleges bontással és gyorsabb helyreállítással.
Hogyan különíthető el két, egymástól független hiba ugyanazon ingatlanban? +
Előfordul, hogy a fűtési kör minimálisan szivárog, miközben a látványos beázást valójában a használati melegvíz oldali csőhiba okozza. Az eltérés azonosításához a mért vízveszteséget, a nyomásviselkedést és a hőképet együtt kell értékelni. Ha a nagy kiterjedésű ázás jelentős vízvesztésre utal, de a fűtés csak ritkán igényel utántöltést, valószínű a párhuzamos hiba. A következetes logikai levezetés és a műszeres eredmények együttes vizsgálata segít a jelenségek szétválasztásában és a helyes javítási stratégia kijelölésében.
Mi a csőszivárgás-bemérés logikai menete, és mikor jelölhető ki a hibahely? +
A folyamat a rendszer feltérképezésével és a tünetek rendszerezésével indul, ezt követik a célzott műszeres lépések. A vizsgálat közben gyűjtött adatoknak koherensen kell illeszkedniük: a zajok, a hőképek, a nyomásadatok és a helyszíni megfigyelések egymást erősítsék. A hibahely kijelölése csak a logikai lánc utolsó aktusa, amikor a bizonyítékok ugyanarra a pontra mutatnak. Így a feltárás már célzott, a bontás minimális, a javítás pedig gyorsabban és nagyobb biztonsággal kivitelezhető.
Mi történik a vizsgálat végén, és milyen „járulékos nyereségre” számíthatok? +
A bemérés végén a szakember összegzi a tapasztalatokat, felvázolja a lehetséges javítási módokat, és igény esetén el is végzi a helyrehozást. Gyakori, hogy az átfogó vizsgálat közben olyan rejtett hibák is előkerülnek, amelyek eredetileg nem képezték a megbízás tárgyát. Ezek feltárása értékes többlet, mert időben megelőzhetők a későbbi károk. A módszeres megközelítés így nemcsak a fő problémát oldja meg, hanem növeli a teljes rendszer üzembiztonságát és csökkenti a jövőbeni kockázatokat.

Kád alatti csőtörés vizsgálat szerelőajtó nélkül

Több mint tíz éve kizárólag műszeres csőtörés vizsgálattal foglalkozom, ill. az általam feltárt csőtörések javításával. Igy aztán túlzás nélkül állíthatom, hogy ezres nagyságrendben tártam fel rejtett csőtöréseket és szivárgásokat. Úgy gondoltam, hogy megosztom Önnel a leginkább jellemző csőszivárgási módozatokat,  kiegészítve egy-egy különleges és érdekes csőtörés bemérési esettel.

Kezdjük a fürdőszobai beázásokkal, közvetlen környezetében található válaszfalak, födémek nedvesedésével, felázásával.

Mi okozhatja a fürdőszoba környezetében a nedvesedést?

Pillantsunk az okokra egy szerelőablakon át – már ha van.

szerelőablak
Egy kád szerelőablaka ilyen
  • 1. hideg, melegvíz, cirkulációs vezeték szivárgása, csőtörése
  • 2. lefolyóhálózat sérülése, lefolyó hálózathoz tartozó szerelvények meghibásodása, légkondicionáló kondenzvíz elvezetésének szivárgása
  • 3. zárt vagy nyitott rendszerű központi fűtés tömörtelensége 
  • 4. minden egyéb speciális épületgépészeti megoldás és annak hiányosságai
  • 5. kémény, épületszigetelési problémák…párakicsapódások…stb…stb…

A felsorolás természetesen nem teljes, csupán szemléltetni szeretném Önnek, hogy egy falnedvesedés vagy födém átvizesedés okának tisztázása milyen komplex feladat, no és mennyi eszköz és mérés szükséges, hogy a tűpontos csőtörés bemérés teljesüljön.

Szerelőajtó nélkül a kád a tervezés csődje

Itt érkeztünk el a kiindulási témánkhoz, hiszen a  kád oldalába beépített szerelőajtó nem csak a tűpontos csőtörés beméréshez szükséges, de Önnek is elengedhetetlen, hogy az elkoszolódott és eldugult kádszifont kitisztíthassa, cserélhesse, tömörségéről meggyőződhessen.

Milyen érdekes, hogy a lefalazott, lecsempézett kádak legalább nyolcvan százalékában nem található sem látható, sem pedig rejtett csempeajtó, szerelőajtó.  Érthetetlen és felfoghatatlan számomra, hogy erről egyáltalán beszélnünk kell, nekem kell felhívnom a figyelmet, hogy NEM LEHET SZERELŐAJTÓ NÉLKÜL KÁDAT BEÉPÍTENI!!!

Nyilvánvaló, hogy a megállapítás a levehető előlapos kádakra nem vonatkozik, sem pedig a szabadonálló kád megoldásokra. A design kádakról most nem is tennék említést, mert ebben a kategóriában a megjelenésen kívül  jellemzően fel sem merülnek praktikus és ésszerű tervezési szempontok. 

No és miért nem maradhat szerelőajtó nélkül a kád?

  • 1. Nem tisztítható a kádszifon, nem tisztítható a leeresztőszelep
  • 2. Fogalmunk sem lesz róla, ha folyik vagy szivárog bármely kádszerelvény, így víz kerül a befalazott kád mögötti területre
  • 3. Arról sem lesz tudomásunk, hogy a kádszigetelés(szilikonozás) hiányossága okán víz jut a válaszfalba, födémbe, lefalazott zónába
  • 4. A meghibásodott leeresztőszelep, szifon és túlfolyóvezeték nem lesz cserélhető (az automata verziók életkora 1-10év)
  • 5. Nem lehetséges bevizsgálni a kádhoz tartozó szerelvényeket, lefolyószakaszt
Feltárt kádszivárgás
Feltárt kádszivárgás – szerelőajtó nem volt

Azt hiszem felesleges is tovább ecsetelnem, hogy miért szükséges ez a filléres kiegészítő az Ön fürdőszobájába.

Hogy nekem miért szükséges a szerelőajtó, mint műszeres csőtörésbemérőnek?

Legfőképpen azért szükséges számomra, hogy benézhessek a kád mögötti szekcióba, elvégezni a lefolyó kamerás vizsgálatát. Vajon hogyan nézhetnék a kádlefolyó belsejébe, ha az hozzáférhetetlen, lefalazott. No és hogyan tudnék pontos csőtörés bemérési diagnózist felállítani, ha nem végeztem el az összes diagnosztikai eljárást?

Elárulom.
Sehogyan.

Ilyen esetben nem tud megvalósulni a bontás nélküli vizsgálat, mert nincs meg az az elvárható feltételrendszer, mellyel egyébként minden otthonnak illene rendelkeznie. Ilyen esetben langyos ecetes kalapáccsal kell kezelésbe venni a kád egy kiválasztott csempéjét, majd a könnyekkel áztatott sérült területet utólagosan beépített szerelőajtó implantátummal szükséges ellátni.

Az 1. csatolt képen a szerelőajtó  implantátum látható.
A 2. csatolt képen egy feltárt kádszivárgás látható, mely nem rendelkezett szerelőajtóval.  Egy hibával kevesebb, tökéletesebb lett a világ! 🙂 

Konklúzió: Amennyiben beépítésre kerül a szerelőajtó úgy szükségtelen lett volna a segítségem, mert a falnedvesedéssel járó probléma és meghibásodás egyetlen mozdulattal feltárható lett volna Ügyfelemnek!


Kiegészítő írások:

Komplex csőtörés bemérés

Komplex csőtörés bemérés előtt

A felvételen egy zártrendszerű központifűtés meghibásodott előremenő vezetéke látható, mely a pontos csőtörés bemérésnek köszönhetően sebészi pontossággal lett feltárva. Ez a pontosság annak köszönhető, hogy a csőtörés keresés során nem csupán egyetlen csőtörés bemérésben ismeretes technológia lett alkalmazva, hanem egyszerre több alkalmazás került bevetésre.

Amikor a csőtörés beméréshez használt eszközök összedolgoznak

Magam fontosnak tartom, hogy legalább két vagy három csőtörés bemérési eszköz mutasson egyirányba, hiszen ezzel biztosítható a meghibásodás legkisebb területen való javítása. Talán kevesek által ismeretes, de maga a csőtörés feltárásakor okozott kár és kellemetlenség mértéke sokszor meghaladhatja annak a kárnak a mértékét, melyet maga a csőtörés önmagában képes előidézni.

Ennek okán a szakszerű csőtörés elhárításhoz a lehető legtöbb ismeretet kell megszerezni a meghibásodott épületgépészeti elemről, hogy a csőtörés javítása precízen és célirányosan valósuljon meg, melynek során nem keletkezik sem felesleges burkolatbontás, sem felesleges további csővezeték rongálódás, sérülés.

A képen egy erősen ‘legatyásodott’ 3/4″-os méretű vascsövet láthatunk mely a padlóban lett cca 40 éve elhelyezve. A csőtörés bemérése során a vascső nyomvonala, padlóban lévő pontos helyzete három eszközzel került bemérésre. Ezek a csőtörés elhárításához alkalmazott eszközök a következőek voltak:

  • falszkenner,
  • nagyfelbontású hőkamera, ill.
  • nyomvonalmeghatározó berendezés került bevetésre.

A csőtörés javításához azonban szükségesnek tartottam a jelzőgázos ill. az akusztikus vizsgálatok elvégzését is, melyek összeredményeként születhetett meg a pontos és minimalizált feltárás.
A dolog pikantériája, hogy végül ugyan szükségszerűségből nagyobb felületet kellett feltárni a javítás érdekében, mert a meghibásodott csővezetéken nagyítóval kellett keresni egy ép és korrózió által kevésbé érintett csőszakaszt.

Tulajdonképpen azért választottam a vascsövet érintő csőtörés bemutatását, hogy megmutathassam Önnek, hogy ezen csőtörések jellemzően nem tűszerűen és kis felületen jelentkező csővezeték kilyukadások, meghibásodások, hanem nagyobb felületet érintő kiterjedt korróziós problémák. Ez pedig olyan szélsőséges rozsdásodást is eredményezhet, mely ellehetetleníti a meghibásodott csővezeték szakszerű javítását.

Az épületgépészet és a termékek életciklusa

Sajnos tudomásul kell venni, hogy az épületgépészeti elemeknek ugyanúgy van lejárati ideje, szavatossága, mint a legtöbb nagyáruházban kapható élelmiszernek. Ez pedig egyáltalán nem vicc, hisz a víz igen nagy károkat okozhat a lakásunkban. Ennek okán mindig érdemes mérlegelni, megfontolni, hogy megjavítsunk-e egy közel  fél évszázados vezetéket, melynél egyáltalán nem szavatolható sem az üzembiztonság, sem pedig a lakásunkban található értékek biztonsága. 

A fotón pont egy ilyen elhasználódott csővezeték tekinthető meg. A csőtörés  javítása esetünkben csupán tűzoltó jelleggel történt, rövid időn belüli teljes csővezeték csere szükséges.

***
Témánkhoz kapcsolódik:

A modern csőtörés detektáló műszerek világa

Csőtörés bemérés

Szolgáltatási célunk, hogy olyan ismereteket adjunk át potenciális ügyfeleinknek, amely alapján a legjobb döntést hozhatják meg egy-egy csőtörés, csőszivárgás felmérésének szükségességekor a megbízott szakember, vállalkozás kiválasztásában.
A saját praxis a műszeres csőtörés bemérés modern eszközeivel rendelkezik, de ennél konkrétabb áttekintésre is szükség lehet.

A csőtörés, csőszivárgás detektálás áttekintése:

A csőtörés detektáló műszerek olyan eszközök, amelyek segítik a szivárgások vagy törések azonosítását. Ezek a műszerek általában a következő célokra alkalmasak:

  1. Csőtörés észlelése: Az eszközök képesek észlelni a csövekben bekövetkezett töréseket vagy repedéseket, még akkor is, ha azok rejtettek vagy nehezen hozzáférhető helyeken találhatók.
  2. Vízszivárgás detektálása: A műszerek képesek érzékelni a vízszivárgásokat a csövekben. Ez segít az időbeni beavatkozásban és a vízpazarlás elkerülésében.
  3. Hőmérséklet és nedvességmérés: Néhány műszeres eszköz képes mérni a csőkörnyezet hőmérsékletét és nedvességtartalmát, ami hasznos az elszigetelési problémák vagy hőveszteség észleléséhez.
  4. Ultrahangos vizsgálat: Az ultrahangos műszerek a csőrendszerben lévő kavitáció és turbulencia problémák felismerésében.
  5. Infravörös kamera alkalmazások: Infravörös kamerák használata a csőrendszer hőmérséklet eltéréseinek feltárására, esetleges szivárgások vagy hőveszteségek meglétét jelezhetik.
  6. Nyomás és gázmérés: Az eszközök segítségével a csövekben lévő nyomás változásainak ellenőrzése történhet meg, ami hasznos az esetleges problémák azonosításában.

Ha ismerjük az okokat, könnyebb a megelőzés

Csőtörések és szivárgások okai különféle tényezők lehetnek, és azok a vízvezeték kora, anyaga, időjárási viszonyok és karbantartásának minősége szerint változhatnak. Itt van néhány ok, ami csőtöréseket és szivárgásokat okozhat.
Reményem szerint az okok bemutatásával máris sokat segítek, mert ezzel elősegítem a megelőzést és fölösleges gondoktól és kiadásoktól mentesítem Önt!

  1. Korrodálás : Az idő múlásával a csövek belső felületén korrózió alakulhat ki, különösen fémcsövek esetében. Ennek eredményeként a csövek falai vékonyabbá válhatnak, és könnyebben törnek.
  2. Nyomásingadozások : A hirtelen nyomásingadozások a csövekben stresszt okozhatnak, ami töréseket és repedéseket okozhat.
  3. Időjárási hatások : Fagy vagy hőmérsékleti változások okozhatnak csőtöréseket. A víz fagyása például megduzzasztja a vizet a csőben, ami törést okozhat. Nem véletlenül ajánlatos a csövek víztelenítése a késő őszi időszakban.
  4. Szakszerűtlen telepítés vagy karbantartás : Rossz minőségű vagy hibásan telepített csövek vagy csatlakozások hajlamosabbak a meghibásodásra.
  5. Sérülés túlzott terhelés : A csövek fizikai sérülései, például ásás vagy a csőrendszer túlzott terhelése szintén okozhat problémákat.
  6. Korábbi szivárgások javítása : Ha a korábbi szivárgást nem javították ki megfelelően, a probléma újra felmerülhet.
  7. Alacsony minőségű anyagok : Alacsony minőségű csőanyagok vagy alkatrészek használata növelheti a törések kockázatát.
  8. Magas víznyomás : Túl magas víznyomás a csövekben növeli a törés kockázatát.

A csőtörések és szivárgások megelőzéséhez rendszeres karbantartás és ellenőrzés szükséges, valamint olyan eszközök alkalmazása, mint a csőtörés detektáló műszerek, amelyek segítségével az időben észlelt problémák megelőzhetőek.

Ügyfél és Szolgáltató párbeszéde

Látszólag először nem a műszeres csőtörés bemérésről lesz szó, pedig de

Az interakció szó jelentése:  kölcsönhatás, kölcsönös viszony, kölcsönös egymásra hatás. Ám mielőtt a csőtörés, a csőtörés bemérés és hasonló szépségekre pillantanánk…

A lét teljességében, egységében minden mindennel összefügg, összetartozik – a lételemek nincsenek egymástól végérvényesen elválasztva. Az eltérő lételemek, tudatok vonzzák vagy taszítják egymást.

Példával szemléltetve: A kocsmatöltelék a kocsmatöltelékek társaságában és hozzátartozó díszleteiben találja meg önmaga létének visszaigazolását – míg a kocsma, kocsmai díszletek azon vevőkör igényeit hivatott kiszolgálni, mely a célközönség öntermészetét és igényét a legteljesebben lefedi. Vagyis a kocsma és elemei elválaszthatatlanok egymástól, kölcsönös minőségtelenségi érintettség ragadható meg alany és tárgya között. Evidens, hogy az így determinált célközönség nem vonzódik a minőség jegyeit felmutató dolgok felé.

Törvényszerű tehát, hogy a minőség hiánya, vagyis a mennyiségi meghatározottság a mennyiség elemeihez vonzódik, ahogyan a minőség elemei is egymáshoz vonzódnak, egymás társaságában találják meg közös identitást.  

Azt gondolom ezt felesleges részletekbemenően kifejtenem egy olyan ember számára aki tudatosan vezeti az életét, rendelkezik megfelelő önismerettel.

Az ember és a munkája

Jó, jó…..de, hogy jön ez ide, hol van itt inerakcióról szó, hol van itt szolgáltatásról szó, hol van itt csőtöréskeresésről szó, hol van itt ügyfélről, ügyfélelégedettségről szó?

Másról sincs szó! 

Több alkalommal leírtam már, hogy a végzett tevékenységünk értékét az határozza meg, hogy az milyen mértékben  képes hordozni a tevékenység alanyának szabad szellemi mozgását. A szabad szellemi mozgás, szellemi mozgástér kreativitást kölcsönöz, mely aztán produktumaiban ölt testet. A produktum sosem hazudik, hiszen az névjegykártya, névjegye létrehozójának – szellemi megszilárdulásként értelmezhetjük. A magára adó embertípus nem ad ki kezéből rangjához nem méltó produktumot, mert belső iránytűje azt nem engedi, magáról silány bizonyítványt nem állít ki. Ehhez azonban komoly felismerések szükségesek.

Fűtési rendszer: osztó-gyűjtő.
Fűtési rendszer: osztó-gyűjtő

Felismerések, hogy minden cselekvés hiábavaló, ha az nélkülözi az értelmet, nélkülözi azt a bölcsességet, mely rangot és minőséget kölcsönözhetne a tevékenységnek. Magam ezért olyan tevékenységet választottam, mely minden tekintetben megfelel a minőség kritériumainak, minden vonatkozásban teret ad a szellemi mozgásnak, minden ízében intellektuális áthatottságú.

Nem mellesleg igen hasznos tevékenységet végzek, hiszen a szolgálatom, szolgáltatásom révén olyan nehezen feltárható, ill. mások által egyáltalán nem felfedhető csőtörések, csőszivárgások és falnedvesedések okait fedem fel, melynek eredményeképp igen komoly problémáktól mentesítem megrendelőimet, ügyfeleimet. Ennek ellentételezéseképpen pedig Tisztelt Ügyfeleim biztosítanak számomra annyi anyagi forrást és ebből fakadó mozgásteret, melyben egyenlőre még elkerülhető számomra, hogy egy összeszerelőüzemnek hazudott rabszolgatelepen kelljen lélektelen szükségmunkát végezzek.

Azt gondolom, hogy megfelelően meg is becsülöm ezért Ügyfeleimet, a munkámat pedig komolyan veszem, hiszen ezen feltételek, összetevők elengedhetetlenek számomra egy értelmes élet vezetéséhez, melyben az élet az értelemtől áthatva képes a minőség jegyeinek befogadására, netán aktualitásban való felmutatására. Több mint tíz év kizárólag műszeres csőtöréskeresésben eltöltött tapasztalatom alapján kijelenthetem, hogy szinte kizárólag olyan Ügyféllel, Megrendelővel találkozom, kerülök kapcsolatba, akik intellektuális érintettségűek.  Ahogy már említettem ezen minőség által érintett embertípustól elidegeníthetetlen, hogy cselekvés előtt gondolkodjon, intelligens megoldásokat részesítve előnyben. Az okos ember attól okos, hogy már a cselekvés megkezdése előtt előre látja, hogy az általa elindított cselekvés milyen okozattá lesz, milyen gyümölcs terem az általa választott cselekvési módozat következményeképpen. 

Csövek, műszerek, csőtörés bemérés, nyomvonal keresés, lefolyókamerázás

Meglátásom szerint például felesleges felásni egy egész kertet, hogy egy csővezeték hibáját vagy nyomvonalát megkeressük, ha annak orvoslására, hibájának megszüntetésére kínálkozik intelligensebb és gazdaságosabb megoldás is. 
Ugye ennek felismeréséhez már gondolkodni kell, nem hűbelebalázs módjára cselekedni, kapkodva és csapkodva a tettek mezejére lépve. Természetesen nincs sem kalapácsalergiám, sem ásóundorom- csupán meggyőződésem, hogy többet ésszel mint erővel, többet ésszel mint észnélkül. A kalapácsot és ásót csupán módjával, csak a legszükségesebb mértékig, amolyan homeopátiás adagolásban.

Azt gondolom, hogy szétverni és felforgatni egy egész fürdőszobát, hadiállapotokra jellemző állapotokat előidézni egy otthonban nem éppen intelligens megoldás, mert egyetlen előnye mellett sem tudnék érvelni, egyetlen előnyét sem tudnám felmutatni. Sem nem gyors, sem nem költségkímélő, sem nem fáradságmentes, sem nem…
Persze szerencsénk az lehet az ásóval, lehet a kalapáccsal is. Főleg, ha nem okozunk nagyobb kárt, nem vésünk el további csöveket, nem verünk le felesleges burkolatokat. Nyilvánvaló a legnagyobb szerencse, ha nincs szüksége csőtörésbemérésre, nincs szüksége lefolyókamerázásra, nincs szüksége nyomvonalkeresésre, nincs szüksége műszeres csőtörésbemérő társaságára, társaságomra.

Műszeres csőtörés bemérés

Ezzel  ugyanakkor nem célom egyoldalúan bemutatni a csőtörésbemérés által elérhető előnyöket, hiszen a csőszivárgáskeresés csupán egy a végezhető tevékenységek tengerében. Ezen kívül pedig számtalan magasabbrendű emberi tevékenység létezik, beleértve az igazi orvoslást, tanítást,  magasrendű művészet képviselőit, s  hosszasan sorolhatnám melyek azok a tevékenységek, melyek egy igazi civilizációban mindig megbecsülést, rangot jelentettek.

Nemrégiben még a MESTER fogalma azt jelentette, hogy ezen titulus hordozója igen kiemelkedő, szinte művészi szinten űzi tevékenységét, melyet természetesen produktumai hűen felmutattak. Ma azonban olyan újbarbárság korát éljük, melyben nincs művész, nincs mester, nincs mesteri produktumok befogadására alkalmas szem, fül, érzékszerv.

A párbeszéd (interakció) nélkülözhetetlen

Azonban annyi bizonyos, hogy minden tevékenységet, beleértve a csőtöréskeresést is lehetséges magasabb és még magasabb nívón végezni. Ennek elengedhetetlen feltétele, egy olyan orientáció, mely nem ismer megalkuvást, mindig az aktuálisan nyújtható legjobbat kívánja felmutatni, mert számára a munka nem kényszerű teher, hanem az önmeghaladás egy lehetséges gyakorlati területe.

Ennek okán tartom kiemelten fontosnak, hogy Ügyfeleim észrevételeket tegyenek. Ezen interakció mindenki számára előnyöket tartogat, hiszen egyrészt hozzájárul az általam végzett tevékenység magasabb fokon történő megvalósításához, másrészt hasznos információkkal szolgálhat  azon sorstársaknak akik kénytelenek elszenvedni a csőtöréssel járó örömöket.

Nem utolsósorban pedig észrevételeivel hozzájárulhat és beavatkozhat a szolgáltatási piac egészséges alakulásába és tisztulásába, hogy ezen egyszerű eszközzel élve, együttes erővel léphessünk fel azokkal a piaci szereplőkkel szemben, akik jelenléte úgymond nemkívánatos. Az ugyanis elvitathatatlan, hogy mint a szolgáltatónak, mint pedig a megrendelőnek közös érdeke, hogy eltűnjenek a kontárok és haszonlesők arról a területről ahol semmi keresnivalójuk nincs.

Dancs Gyula András

Műszeres csőtörés keresés gyakorlatban

Célirányos bontás
Célirányos bontás

Csőtörés keresés a gyakorlatban

Új értékes írásokkal kívánom honlapom tartalmát bővíteni – méghozzá annak okán, hogy bemutathassan Önnek a csőtörés keresés rejtelmeit, ill írásaimon és munkáimon keresztül  közvetve szóljak önmagamról.

Több mint tíz éve foglakozom kifejezetten problematikus és nehezen lokalizálható épületgépészeti hibákkal, s most láttam elérkezettnek az időt, hogy a helyszíneken tapasztaltakról írássorozatot indítsak útjának. A munkaterületen fotókat és videókat is készítek, hogy hitelesen bemutathassam Önnek a tevékenységem, és tevékenységem által elérhető előnyöket. 

A műszeres csőtöréskeresés célja

A műszeres csőtöréskeresés célja könnyen definiálható. Megállapítani a csőszivárgás, csőtörés, ázás, nedvesedés pontos helyzetét, forrását- majd a legkisebb burkolatbontás mellett a hibaforrást szakszerűen megszüntetni. Nyilvánvaló és elvárható kritérium, hogy a műszeres csőtörés beméréssel terhelt hibaelhárítás összköltségei nem haladhatják meg a hagyományos és „adj neki kalapáccsal” történő hibaelhárítás költségeit – már amennyiben egyáltalán nevezhetünk hibaelhárításnak egy olyan cselekvési formulát, mely nélkülözi a gondolkozásból, intellektualitásból nyert muníciót.

Márpedig könnyű belátni, hogy komolyabb vizsgálódás és tájékozódás hiányában nem csak a csőtörés keresésben nem lehet hatékony és a  kihíváshoz  igazodó intelligens választ adni, de az élet más területe sem nélkülözheti az emberhez méltó és tevékenységében is tükröződő értelmi színvonalat, elsőséget. Az elvégzett tevékenységben tükröződő tartalom bizonyítványként és okozatként hordozza magán az eredőjének és forrásának jegyeit. 

Minél magasabb szellemi nívó jut érvényre egy adott tevékenységben, az annál magasabb értéket nyilvánít meg a létben, elárulva és feltárva ebben a cselekvés alanyának jellemzőit, önismeret terén elért eredményeit.

Amennyiben ezen univerzális állítást elfogadjuk, úgy ebből egyenesen következik az az állítás: A cselekvés maga a cselekvő, a cselekvő tükre, lenyomata – ebben lepleződik le és tárulkozik fel az a minőség, melyet a cselekvő tudatosan vagy tudattalanul önmagáról kifejez. Témánkat azonban nem metafizai és ezoterikus mélységekben kívánjuk taglani, megelégszünk egy könnyed partikuláris érintéssel, mely azért vélhetően az átlagot és a profán megközelítéseket meghaladja.

A mohósapiens megjelenése a Földön

Magam részéről sajnálatosnak tartom, hogy eljutottunk arra az időminőségre, kibomlási pontra, melyben az ember – témánkhoz igazítva pedig a szakember – fogalmát felváltotta a mohósapiens fogalma.
A mohosapiens olyan embernek látszó lényszerűség, melynek egyetlen célja a vaskos haszonszerzés, hedonizálás, a testi örömök csúcsrajáratása.  Az ilyen embertípust nem érdekli embertársának problémája, nem érdekli az általa végzett tevékenység nívója – tulajdonképpen semmi és senki nem érdekli – megfelelő lenne számára, ha a megrendelő csupán fizetne, s nem követelne meg érte az égatta világon semmit.

Nem nehéz belátni, hogy a felvázolt jellemzőkkel bíró „szakembert” egyáltalán nem érdekli, hogy Önnél mekkora rombolást és pusztítást végez, hiszen tökéletesen hiányzik belőle a beleérzőképesség, empátia, melyből helyesnek mondható motivációt nyerhetne. Azt hiszem szerencsésebb lelkiismeretről beszélnünk. Mondanom sem kell, hogy lelkiismeret és önismeret szinoním fogalmak.
Ha nincs lelkiismeret, semmi sincs!!!

Magam tehát a lelkiismeretességet tartom a leglényegibb és egyben nélkülözhetetlen ember, szakemberkomponensnek, mely amennyiben helyes törekvésekkel és megfelelő képességekkel is párosul- egészen értékelhető produktumok manifesztációját teszi lehetővé.

Magam sosem állítottam, hogy a legjobb, legszebb, leg…leg vagyok, csupán törekszem az egyetemes értékekhez hű és méltó produktum felmutatására, melyet természetesen a munkámra is kötelező érvénnyel kiterjesztek. 

A munka számomra nem kényszer. Nem kényszer, mert választottam – igazítva a személyiségem képességeihez, lehetőségeihez, determinatív meghatározottságaimhoz. Így lett a munkából hivatás, elhivatottság, az önmeghaladás egy jelentékeny területe.  Bár nekem is szükségletből adódó kényszerűség , hiszen tényleges és értékelhető teljesítmény nélkül nem keletkezik ellenérték(fedezetlenpénz) – így az nem is váltható be egyéni, netán kollektív szabadságra. 

Az élősködés csupán, bankárok, politikusok és egyéb emberalatti állapotokhoz tartozó köpönyegforgatók privilégiuma – azoké a szakembereké akiket a hiszékeny tömeg hatalommal ruházott fel, hogy a  lelkiismertlenségük hatalmukkal és korlátlan kielégíthetetlen bírvágyukkal párosulva pont olyan pusztítást végezzenek, mely természetükben látensen bennfoglalt. Nem mindegy ugyanis, hogy országot vagy fürdőszobát verünk szét lelkiismeretlenségtől! 

Arra gondoltam hát, hogy a sok személytelen és kizárólag a profitszerzésre célirányosan fejlesztett honlap közé némi fűszert hintek – felmutatva, hogy a szakember nem feltétlenül gazember, a homosapiens nem feltétlenül mohósapiens. 

Több mint tíz év csőtöréskeresében eltöltött tevékenységem során bebizonyosodott már számomra: a hasonló vonzza a hasonlót, zsák a foltját, az intelligens megoldások az intelligens felhasználókat. 

A fent leírtak jegyében szeretnék Önnek bemutatni néhány csőszivárgással, falnedvesedéssel, beázással járó esetet.  Nem szégyenlek olyan eseteket is beválogatni, melyben a számomra célként megjelölt egycsempés (cca 30x30cm) pontosság nem tudott megvalósulni (max. 5%).  

Nagytarcsa, cca.15 éve épült családiház

Hibajelenség: Külső 38-as hőszigetelt (5cm nikecell) főfal és zsalukő között megjelent 2m hosszúságban fennálló nedvesedés.

Előzmény:  5 éve fennálló hibajelenség, melyet hiábavaló bontások és beavatkozások előztek meg

Mérés: nyomáspróbák, nedvességmérések, száloptikás lefolyóvizsgálat, akusztikus ell., hőkamerás vizsgálatok, …stb.

Szakszerűtlen kivitelezés: Nem rendelkezett a kádfalazás sem szerelőajtóval, sem csempeajtóval a kádszifon ellenőrzéséhez, tisztításához.

Beavatkozás: kádfalazáson 1db csempe célirányos megbontása, szerelőajtó beépítés, kádszifon, leeresztőszelep cseréje.

Konklúzió: Mindig gondoskodjunk a kádszifon tisztíthatóságáról ellenőzizhetőségéről. Kulcsszó: Csempeajtó, szerelőajtó beépítés a hiba elkerülése érdekében. 

***

A témában korábban:

Műszeres csőtörés vizsgálat

A bojler nem viccel

A vicc nem vicc! – mondja a bojler

Bojler WC-ülőke fölött
Bojler WC-ülőke fölött – látszólag stabil a helyzet

Úgy gondoltam, hogy közelebb hozom a munkám azokhoz, akik betekintést kívánnak nyerni a csőtörések rejtett világába.
Jenen írásom inspirációját egy igen intenzív – szó szerint életveszélyes helyzetből merítettem – ugyanis majdnem a fejemre esett egy villanybojler.
Olyan abszurd szituációt teremtett számomra az élet, az élet játéka, hogy ennek a helyzetnek a leírására már csak a vicc alkalmas.
A vicc ugyanis attól vicc, hogy olyan görbe tükrön keresztül mutatja be a tudatban feltáruló jelenségvilágot, jelenségvilág egy adott tárgyát, mely oppozícióban feltárulkozik, s fel is oldódik a téma addig elgondolt merev határa.

Az életben minden megtörténhet, s ez olyannyira igaz állítás, hogy az említett életveszélyes helyzetben egy vicc jutott eszembe, miközben azon küzdöttem, hogy önmagam életét ill. egy fürdőszoba teljes berendezését megmentsem egy 80l villanybojler pusztító becsapódásától.
Íme a vicces történet: (az eredeti verzió kőművestől születhetett, ugyanis villanybojler helyett itt tégláról tesz említést a főhős)

– Képzeld, tegnap a fejemre esett egy villanyboyler.
– Úristen, és nem lett semmi bajod?
– Nem. De képzeld, tegnap fejemre esett egy bojler.

Az én bojleres történetem

Ügyfelem csőszivárgás bemérésre kért fel – ugyanis a lakásában található fürdőszobával határos válaszfal intenzív nedvesedésnek indult.

A bemérést minden esetben nyomáspróbával kezdem, természetesen miután alaposan kikérdeztem a tulajdonost a fennálló meghibásodás körülményeiről.
A nyomásmérést ebben az esetben is nedvességmérések előzték meg, de ez a csőtörés bemérés vonatkozásában elhanyagolható időráfordítási tényező, így szinte csupán előjátéka a folyamatnak.
A nyomásmérések a vízhálózat hideg oldali ágának vizsgálatával kezdődött.
A szakszerű nyomáspróba elengedhetetlen tényező a csőtörés műszeres bemérésnél. Tudván ennek fontosságát és jelentőségét- magam nem sajnálom az időt és ráfordított energiát, hogy felkészítsem a rendszert a precíz nyomáspróbára. Miután a hideg oldali vízhálózat tökéletes tömörséget mutatott a hálózati nyomás cca. 1,5X meghaladó nyomástartományában, megkezdődhetett a meleg oldali vízrendszer bemérése.

Ennek a műveletnek a szakszerű elvégzéséhez elengedhetetlen a bojler leválasztása, kikötése- ugyanis a tárolóban található víztömeg nem vehet részt a csőhálózat vizsgálatában- mert annak hőmérsékleti és tömegéből adódó jellemzői jelentősen lerontanák a pontos diagnózis felállíthatóságának esélyeit.

Ahogy azonban megmutattam a villáskulcsot a bojlerbekötés melegvíz oldalán található flexibilis bekötőcsőnek, a bojler izgalmában a nyakamba kívánt ugrani, melyre a csempeburkolat hangos reccsenéssel figyelmeztetett.

Instabil bojler felfüggesztés.
Az instabil bojler felfüggesztés recsegéssel jelezte a bojler zuhanási szándékát

Háááát, szóval…..így született a jelenleg még nem bejegyzett új távolugrási világcsúcs!

Visszaléptem a bojler mellé (egy konzolon még fenn függeszkedett), s ijesztő recsegések ellenére, hősként tartottam a bojlert neki szánt eredeti helyén.
Finoman üvöltöttem egyet a Megrendelőnek, hogy adjon a kezembe egy fűrészlapot a ládámból, hogy megtámasztva a bojlert elvághassam a flexibiliscsövet, hogy ezzel meggyorsítsam a 80 liter 60 Celsiusra forrósított víz leürülési idejét.

Ezután Megrendelőmmel nyerő párost alkotva vödrökbe kényszerítettük a tűzforró víz jelentős részét- miközben egy pillanatra sem engedtem a bojler kényszerítő ugrási szándékának . A küzdelem három perc után nyugvópontra ért – mondanom sem kell, hogy a Megrendelő és Szerelő győzelmével.

A bojler veszély elmúltával

A bojlert kikötöttem, leszereltem, főfalat átfúrva menetes szárral rögzítettem, minden bekötőelemét lecserélve visszakötöttem, stb…

A bojler egy begipszelt 150 mm-es 1/2″ horganyzott csővezetékbe hegesztett 10 mm-es csavarral volt rögzítve, melyre még egy képet sem mertem volna akasztani- nemhogy egy cca. 110 kg súlyú villanybojlert.
A lakás tulajdonosa erről az életveszélyről semmit sem sejtett – mi több a toalett gondosan mértani pontossággal volt a toalett fölé felfüggesztve – bízva benne, hogy a bojlert konzolok helyett angyalok fogják megtartani.

Ahogy a képen jól kivehető, a bojler elszabadulása minimum a monoblokkos wc és sarokszelepének megsemmisülését, a villanyvezeték és vízkiállások leszakítását eredményezte volna. No és az a fránya emberélet!

Mindenesetre a Kedvesem örült, hogy aznap hazamentem (legalábbis úgy láttam), s a Megrendelőm is igen fellélegzett, hogy hatástalanítottuk a fürdőszobai veszélyforrását.

Ja……és a falnedvesedés okát is megtaláltam.

Ezt azonban nem hírérték, hiszen az ilyesmit minden egyes nap megtalálom, megtalálom, megtalálom, megtalálom…

Leesett????

Nagyfelbontású hőkamera vizsgálat

Problematikus csőszakasz hőkamera képernyőjén
Problematikus csőszakasz

A csőtörések keresése, felfedése során nagy hatékonysággal vethető be a nagyfelbontású termokamera.
Fontos, hogy a csőszivárgás felderítésére alkalmazott hőkamera megfelelő felbontással bírjon, mert a telefonokhoz kiegészítőként kínált eszközök és a hőkamera gyártók által kínált belépő modellek nem alkalmasak a csőszivárgások feltárására.
Ennek oka igen egyszerű: ezen hőkamerák nem ipari alkalmazásra lettek kifejlesztve – felbontásuk és a készülékek által kínált szolgáltatások nem fedik le azt a kívánalmat, mely egy csőszivárgás sikeres beméréséhez szükségeltetik. 

Hőkamera, termokamera

A hőkamera vagy más néven termokamera a csővezetékben áramló folyadék hőmérséklete és a környezete között fennálló kölcsönviszony  megjelenítését teszi lehetővé. Nyilvánvaló, hogy a termokamera minden olyan kívánalmat képes kiszolgálni, mely egy olyan folyamat megfigyelésére irányul, mely folyamatban, összetett feltétel rendszerben a hőmérséklet változásai megtalálhatók. 

A hőkamera tehát igen széles felhasználási spektrumot kínál, melyben szinte minden életterület belefér- értve ezáltal az ipari technológiákat és az orvosi célú alkalmazást is.
Minket azonban jelenleg csupán az érdekel, hogy miként vethető be a hőkamera a csőtörés felfedésére.

A nagyfelbontású hőkamera lehetővé teszi, hogy a falakban, padlóban elhelyezett csövek nyomvonalát felfedjük – feltéve, hogy a csőhálózatban található közeg hőmérséklete eltér a környezetétől. A mérés olyan kifinomult dimenzióban valósul meg, hogy a csővezetéken elhelyezett szigetelés sem gátolja meg a vezeték felfedhetőségét.
A csőtörés vagy a csőszivárgás helyén kilép a vezetékben található folyadék, s amennyiben az csupán pár tizedfok hőmérsékletet is közöl a környezetével, az beazonosítható a mérést végző szakember számára.

Az áramlás nélküli vezetékszakaszok értelemszerűen nem vonhatók vizsgálat alá, hiszen pont ugyanolyan hőmérsékleti jellemzőkkel bírnak mint a környezetük.  A termokamera nem alkalmazható továbbá padlófűtés szigetelése alatt elhelyezett vezetékek nyomvonalmeghatározására és szivárgásának meghatározására sem. Ennek az az oka, hogy lépésálló hőszigetelő réteg megakadályozza és  ellehetetleníti a hőkamera bevethetőségét.

Milyen a profi gépészeti rendszer

Épeszű szerelő természetesen nem is alakít ki olyan gépészeti rendszert, melyben a hőszigetelés alá idomok, kötések kerülnek. 
Honi szerelőink egy csoportjára azonban nem jellemző a gondolkozás, így aztán nem ritkán találkozom a csőtörések, csőszivárgások egyik legnehezebben lokalizálható altípusával. 
A hőkamera továbbá olyan típusú szivárgások felfedésére sem alkalmazható, melyben a csővezeték nem érintkezik közvetlenül a környezetével. Ilyenek például a légréssel körbeölelt felszállóvezetékek (strangok) vagy a kád alatti üreges térben elhelyezett vezetékek. A hőkamera tehát nagyon hasznos csőtöréskereső eszköz, azonban használata önmagában csak nagyon ritkán elégséges a szivárgás pontos helyének a kijelölésére. 

Érdemes újból megismételni: egyetlen szivárgáskeresési  módszer, metódus nem elegendő a csőtörés, csőszivárgás pontos helyének a bemérésére. Mindig a fennálló hiba jellege határozza meg, hogy milyen eszköz használható a csőtörés lokalizálására. Felesleges is említenem, hogy a mérést végző szakember részéről pedig elengedhetetlen a nagyfokú szakmai felkészültség, hiszen eszköz és eszközhasználó kölcsönös csúcsrajáratásából születik a pontos csőtörésbemérés.

***

A témában ajánlom még:

Padlófűtés műszeres csőtörésbemérése – fontos a rombolás elkerülése miatt

Padlófűtés rendszerek lehetséges meghibásodásai- szivárgásainak műszeres csőtörésbemérése

A padlófűtés szerkezete
A padlófűtés szerkezete

A padlófűtések jellemzően igen megbízhatóan képesek betölteni nekik szánt épületgépészeti szerepüket – azonban ennek ellenére is előfordulhat, hogy vízvesztés jelentkezik a zártrendszerű központifűtés hálózaton. 
Leggyakoribb padlófűtéssel kapcsolódó szivárgási ok: az elhasználódás, elöregedett vezetékek okozta csőtörés, vízvesztés.

Elöregedés a padlófűtés szerkezetében

Szerencsére az ilyen szivárgások nem jellemzik a viszonylag fiatal rendszereket- vagyis általában csak 30 év után jelentkeznek az öregedéssel összefüggésbe hozható meghibásodások. Legtöbb esetben arról van szó, hogy a rendszerváltás előtti időszakban nem volt lehetőség megválasztani a legmegfelelőbb kivitelezési anyagot- ezáltal olyan csővezetékek kerültek beépítésre, melyek nem, vagy csak részben felelnek meg a padlófűtés kialakításához szükséges elvárásoknak.
Némely esetben ezt még kivitelezési és szabályozási hiányosságokkal is megfejelték, mely például túlfűtést vagy rosszabb esetben vízforrást is eredményezhetett a működtetett rendszerben.
Az ilyen csőhálózatokon fellépő csőtörések és csőszivárgások rendszerint nem javíthatóak (főképpen a vízforralás esetében), mert olyan károsodást szenved el az amúgy is gyenge minőségi jellemzőkkel bíró elsőgenerációs padlófűtéscső, hogy annak szakszerű javítása nem lehetséges.

Fagyáskárok okozta hiba a padlófűtés rendszerében

Ennél csupán a fagyáskárok okoznak nagyobb pusztítást. 
Tapasztalatom szerint az ilyen jellegű csőtörések csak ritkán orvosolhatóak – ugyanis nem egy-két meghibásodási ponton szokott bekövetkezni a fagyás által okozott vízvesztés, hanem körönként akár négy, öt vagy ennél több hibahelyet is képes kialakítani a megfagyott fűtési folyadék. Amennyiben a fagyás okán csupán egyetlen hibahely is keletkezik a csővezetékben, akkor sem lehetünk a javítást követően túlzóan optimisták- ugyanis a fagykárok igen megdolgozzák és meggyengítik a csővezetéket – ezáltal a csőhálózat üzembiztossága már nem szavatolható.  Az újonnan és szakszerűen  kialakított padlófűtés hálózatok azonban kiemelkedő biztonsággal működtethetőek – kitűnően képesek együttműködni a legkorszerűbb gépészeti megoldásokkal, pl. a hőszivattyús rendszerekkel.
Az alacsony előremenő hőmérsékletet igénylő padlófűtések emellett a hőszivattyút is abban a tartományban képesek működtetni, mely a berendezés számára a legoptimálisabb  energiafelhasználással jár együtt. 

Mikor kell és mikor nem kell műszeres csőtörés bemérés?

Az újonnan kiépített rendszereken műszeres csőtörés bemérésre általában nincs szükség, mert az osztó-gyűjtő között lefektetett és letekert csővezetékeken nem található toldás – hiszen a fűtéskör egyetlen csőtekercs felhasználásával kerül körönkénti kialakításra. Amennyiben mégis szükséges valamely fűtési kör műszeres csőtörés bemérése – akkor annak elsődlegesen a hanyagul végzett betonozás. A betonozás során megsérült vezetékek sokszor csak néhány év elteltével okoznak vízvesztési  problémákat, s az elöregedett vezetékekkel szemben-  azok szinte mindig szakszerűen javíthatóak.

A padlófűtéscső igazi ellensége azonban a gipszkartonos szakember. Sajnos legtöbb esetben nem kérnek tőlem segítséget, hogy bemérjem a vezetékek pontos helyzetét és kijelöljem azokat a fúrási pontokat, melyek nem járnak a csővezeték roncsolásával. Ugyanez vonatkozik azokra a lakásokra és házakra is ahol  mennyezethűtés ill. fűtési-hűtési falipanelek kerültek rejtett beépítésre. Ilyen korszerű gépészeti megoldások megléte mellett NEM LEHET TÉT NÉLKÜL JÁRATNI A FÚRÓGÉPET! Egyetlen rosszul megválasztott fúrási pont, több százezres kárt okozhat – így aztán a csővezetékek nyomvonalmeghatározása igen kifizetődő beruházás a gipszkartonozás vagy egyéb fúrással járó munka megkezdése előtt.

Nyomvonal meghatározás

A csővezetékek nyomvonal meghatározása egyébként udvari és utcai vezetékeken is lehetségesek, függetlenül attól, hogy műanyag (KG, PVC, KPE) vagy fém anyagú csővezeték helyzetének felfedésére irányul a mélység és nyomvonal meghatározás.

Összefoglalva: Ugyan a padlófűtési rendszerek általában stabilan végzik feladatukat, esetenként azonban csőtörések és csőszivárgások előfordulhatnak.
A meghibásodások helyét műszeres beméréssel igen pontosan lehet kijelölni.
A műszeres bemérés során nyomásmérések, akusztikus vizsgálatok, jelzőgázos csőtörés bemérés, mélységi nedvességmérés, nagyfelbontású hőkamerás felvételek kerülnek együttes bevetésre, hogy a pontos lokalizálásra támaszkodva a legkisebb bontási  beavatkozással valósuljon meg a csőtörés elhárítása. Magam az intelligens megoldásokat részesítem előnyben! Vagyis: Pontos mérés, kevés bontás!

A témában ajánlom még:

GYIK:

A padlófűtésben kialakuló csőtörést azért nehéz felismerni, mert a rendszer a burkolat alatt fut, így a hibák sokáig rejtve maradnak. Gyakran csak közvetett jelek hívják fel rá a figyelmet, mint például a víznyomás csökkenése, a kazán gyakori utántöltési igénye vagy a padló egyenetlen felmelegedése. Előfordul, hogy a burkolaton nedvesedés, elszíneződés vagy repedés jelenik meg, de ezek már komolyabb szivárgást jeleznek. Mivel a probléma észrevétlenül is egyre súlyosbodhat, fontos, hogy a legkisebb gyanú esetén is szakemberhez forduljunk, aki műszeres beméréssel pontosan meghatározza a hiba helyét.
A műszeres bemérés során a szakemberek speciális eszközöket használnak a szivárgás pontos helyének feltárására. Hőkamerával képesek megmutatni, hol szökik el a meleg víz, míg akusztikus érzékelővel a vízcsobogás zaját hallgatják ki a burkolat alatt. Egyes esetekben nyomáspróbát is végeznek, hogy megerősítsék a csőtörés tényét. Ezekkel a módszerekkel bontás nélkül meghatározható a hiba helye, így csak a szükséges terület kerül feltárásra. Ez jelentősen csökkenti a javítás költségét, időigényét és a lakásban okozott károkat. A folyamat gyors, precíz és kíméletes megoldást biztosít.
A padlófűtés szivárgását több árulkodó jel is jelezheti. Ha a kazán víznyomása gyakran leesik, vagy rendszeresen pótolni kell a vizet, az szivárgásra utalhat. Egyenetlenül melegedő padló, hideg foltok, illetve a burkolat alatt érzett nedvesség szintén gyanús. A falakon vagy padlón megjelenő foltok, elszíneződések, esetenként felpúposodások a víz jelenlétére utalnak. Ha a szivárgás hosszabb ideig rejtve marad, penész vagy dohos szag is kialakulhat a helyiségben. Ezeket a jeleket nem szabad figyelmen kívül hagyni, mert a probléma gyorsan súlyosbodhat és komoly károkat okozhat.
A műszeres bemérés legnagyobb előnye, hogy pontosan meghatározza a csőtörés helyét anélkül, hogy az egész padlót fel kellene bontani. A hagyományos próbálgatásos módszerek sok felesleges bontással járnak, ami jelentősen növeli a költségeket és roncsolja a burkolatot. Ezzel szemben a hőkamerák és akusztikus eszközök célzottan mutatják meg a hibát, így a javítás gyorsabb, tisztább és olcsóbb. Az ügyfél így nemcsak pénzt, hanem időt és idegeskedést is megtakarít. Ráadásul a műszeres technológia megbízható diagnózist nyújt, ami tartós és biztonságos javítást tesz lehetővé.
A padlófűtés hibáinak időben történő felismerése azért kulcsfontosságú, mert egy kisebb szivárgás is komoly károkká válhat, ha elhanyagolják. A folyamatosan szivárgó víz roncsolja a burkolatot, átnedvesíti az aljzatot és kedvez a penészedésnek. Ez nemcsak esztétikai problémát okoz, hanem az egészségre is veszélyes lehet. A hosszabb ideig fennálló hiba emellett jelentősen megnöveli a javítás költségeit, hiszen több bontást, helyreállítást és anyagcserét igényel. Az időben elvégzett műszeres bemérés lehetővé teszi, hogy a probléma még kezdeti stádiumban orvosolható legyen, így megőrizhető a lakás biztonsága és értéke.