A jelzőgázos csőtörés vizsgálat alapelvei
A jelzőgázos csőtörés keresés egy rendkívül hatékony csőtörés bemérési eljárás, technológia. A szivárgáskeresés lényege abban áll, hogy a hibás csővezeték rendszerbe egy speciális ipari ún. jelzőgázt juttatunk, hely kilépve a meghibásodás helyén, lokalizálható és érzékelhető egy speciálisan erre a tevékenységre fejlesztett eszközrendszerrel.
A jelzőgáz tulajdonképpen csupán annyiban nevezhető speciálisnak, hogy nagyon pontos keverési arányban van elegyítve a nitrogén(N) és hidrogén(H), melynek kivitelezése, előállítása kizárólag szigorúan ellenőrzött ipari körülmények között lehetséges. A csőtörés kereséshez használt ipari gáz keverési aránya 95% N, 5%H, mely így nem alkot robbanóelegyet és természetesen nem is mérgező hatású.
A vizsgálat feltételei és korlátai
A nitrogén tulajdonképpen csupán hordozó szerepet tölt be a csőtörés bemérés során, számunkra a hidrogén jelenléte érdekes, hiszen a mérés során ezen gáz megjelenése jelenti azt, hogy a csőszivárgás, csőtörés abban a lokalitásban található.
Nézzék el nekem, hogy végletekig leegyszerűsítem a csőtörés keresés ezen eljárási típusának leírását – törekszem laikusok számára is követhetővé tenni, hogy mi itt az esszenciális lényeg, mit kell minimálisan tudni a jelzőgázos csőtörés bemérésről.
Lényeg tehát az, hogy a hidrogén jelenlétét szükséges kimutatnunk a sikeres csőtörés bemérés során, melynek érzékelésére rendkívül érzékenyre hangolt és kifejezetten erre a célra fejlesztett eszközt használunk. Logikailag ebből az is következik, hogy a szivárgás keresés során a csővezetékben lévő folyadék helyett gáz halmazállapotú anyag kerül, melynek bejuttatása a mérést eszközlő szakember feladata, ill. annak előkészítése is, melyek a csőtörés bemérés szekunder feltételei.
Előzetes vizsgálatok
Mert bizony ezen eljárásnak is megvannak az alapkövetelményei, mely nélkül nem lehetséges sikeres keresési eljárást lefolytatni. Maga a hiba behatárolás előtt már számtalan ellenőrző vizsgálat szükséges, hogy egyáltalán meghatározható legyen annak lehetősége, hogy a jelzőgázos vizsgálat egyáltalán az adott hibatípus esetén egyáltalán sikeresen alkalmazható.
Itt általában a nyomáspróbák és akusztikus vizsgálatok jelentik a jelzőgázos ellenőrzés kezdeti lépéseit. Fontos mérlegelni azt is, hogy minimális szivárgás esetében (heti 5-6 dl), ami fűtési hálózatok vízvesztéseinél nem ritkán előforduló jelenség- nagy valószínűséggel nem alkalmazható sikeresen a jelzőgázos bemérés, mert a minimálisan fennálló szivárgás helyéhez nem jut el a betáplálás pontjától a jelzőgáz, vagy csak értelmezhetetlen időtartamban.
Tovább bonyolítja az ilyen eseteket az a tény, hogy a fűtési hálózatokon megjelenő vizvesztések általában összefüggenek a (hő )dilatáció jelenségével, mely dinamikus környezetet nem lehetséges statikus feltételrendszerben előidézni.
Vagyis: A jelzőgázos mérés állandó hőmérsékleten történik(statikus), míg a vízszivárgás egy bizonyos fűtési állapotban, stádiumban lép fel (dinamikus), melyet nem lehet mérés közben előidézni, hiszen a statukus feltételrendszerben végzett vizsgálat alatt nem lesz gázszivárgás a hálózaton, ezáltal nem lesz lokalizálható hidrogén jelenlét sem.
Az ötrétegű fűtési rendszerekre és a réz (CU) hálózatokra nagyon is jellemző ez a típusú viselkedés formula. Jelen terjedelem azonban nem elegendő minden szivárgás jelenség ismertetésére, csupán példaként hoztam fel egy komplex jelenséget, szemléltetve a csőtörés bemérés összettségét, bonyolultságát.
Modern eszköz, emberi lelemény – hatékony csőtörés keresés
Bizony sok-sok mérés és tapasztalat szükséges ahhoz, hogy egy rejtett csőszivárgást sikeresen feltárjunk, lokalizáljunk.
Ismételten visszatérhetünk arra a megállapításra, hogy nem elegendő csupán a csötörés kereső eszköz használatának ismerete, szükséges emellett megfelelő szintű épületgépészeti ismeret is, mert meglátásom szerint ez akár fontosabb tényezővé is léphet, mint a modern tecnhikai támogatottság.
Az emberi intellektus az első számú eszköz és támaszték a csőtörés bemérés kivitelezése során. A modern eszközöket is emberi elme, kimagasló intellektualitás szülte, mintegy kiterjesztve ezzel az emberi érzékszervek tapasztalási határait.
Ezesetben a szaglás (orr) kiterjesztéséről van szó, színtelen és szagtalan gázok rendkívül alacsony szintű koncentrációban való lokalizálhatóságának lehetőségéről. Ahogyan az akusztikus mérések esetében a hallás (fül) érzékelhetőségi lehetősége és tartománya van végletekig kitolva. A termokamera esetében pedig a látás az, melyet lehetőségünk van eszközök bevetésével érzékenyíteni, kitolni azt a tartományt, mely emberi szintű érzékelésnek nevezhető, s mely egyébként egyedenként is eltéréseket mutat, mutathat. Ugyanígy szélsőséges eltéréseket mutat az emberi értelem, intellektus megléte is, mely tetszik vagy sem- rendkívül széles spektrumon tárulkozik és mutatkozik meg még a hétköznapok során is.
Egyikünk a legelemibb logikai összefüggéseket sem látja, míg mások a legösszetettebb egyetemes összefüggéseket is kristálytisztán felfogják, értik, élik, létrendi rangként birtokolják értési nívójukat. Így van ez, jól van ez. Szóval: A sikeres bemérés egyrészt a használt eszköz technikai fejlettségétől és érzékenységétől függ, másrészt pedig a használója intellektuális kapacitásától tud hatékonyan aktualizálódni.
Az értelem megléte, vagyis a bonyolult összefüggések megértése nem mellőzhető ebben a munkakörben sem. Nem nélkülözhető továbbá a csőtörés keresés folyamatában az épületgépészetben való magas szintű jártasság sem. Ha ezen felsorolt kritériumok azonban jelen vannak a meghibásodás keresés aktusában, akkor biztosak lehetünk, hogy olyan információk birtokába kerülünk, mely felfedi a rejtett meghibásodás helyét, okát, egyéb jellemzőit.
A csőtörés bemérés számomra egy izgalmas kirakós játék. Addig keresgélem a puzzle darabjait, míg el nem készül az a kép, melyben a meghibásodás látens volta megragadható módon feltárulkozik. A hibajelenségek között vannak könnyebben és nehezebben kirakható puzzle típusok.
Sőt……!!! Legyünk őszinték! Az élet által produkált jelenségek összetettebbek annál, hogy minden kihívásra és jelenségre 100%-ban tudjuk a választ. Aki ezt állítja annak alighanem hiányos ismeretei vannak a lét, létezés valós okairól és feltételeiről, vagy csak szimplán túlértékeli saját képességeit és lehetőségei hatókörét.
A 100%-os teljesítményre azonban mindig törekedni kell, teljesen mindegy hogy az ember azt milyen cselekvési módra és irányra összpontosítja. Meglátásom szerint ettől lesz valaki nemes és figyelemreméltó jellem, ettől tud valaki kiemelkedni abból a szürke zónából, melyet napjaink általános embertípusa jelenít meg. Félek azonban, hogy túl messze kalandoztunk eredeti témánktól, annak ellenére, hogy éppen az utolsó megállapításokat tartom magam nevében esszenciálisan érvényesnek.
Tisztelettel: Dancs Gyula
Kapcsolódó írások:
- Korrelációs technológia a csőtörés bemérésben
- Az akusztikus csőtörés bemérés hogyan segíthet?
- Hőkamera, hőkamerás csőtörés bemérés
- Jönnek a csőtörések
- A hálózati víznyomás problémái
GYIK:
