Az elázott falak, a felpúposodott parketta vagy a megmagyarázhatatlanul magas vízdíj mindannyiunk rémálma. A csőtörés felismerése és bemérése kulcsfontosságú, de sokak számára a folyamat és a hozzá kapcsolódó szakszavak ismeretlenek. Ez a cikk segít eligazodni a műszeres csőtörés bemérés világában, és bemutatja azokat a kifejezéseket, amelyekkel a szakemberek dolgoznak. Célunk, hogy Ön, mint tulajdonos vagy gondnok, jobban megértse a folyamatot, és felkészültebben tudjon kommunikálni a szakemberrel.
Akusztikus bemérés
A csőtörés bemérésének egyik legelterjedtebb módszere az akusztikus technológia. Ennek lényege, hogy a víz nyomása alatt keletkező szivárgás hangját érzékelik és elemzik a szakemberek.
Röviden megválaszolva: műszeres csötörésbeméréssel mindennemű rejtett épületgépeszeti meghibásodás feltárható. Természetesen a műszeres szivárgáskeresések főképpen vízvezetékek és szennyvízvezetékek rejtett meghibásodásainak feltárását szolgálják, de a vizsgálatok során mintegy másodlagos hozadékként az összes épületgépészeti hiányosság és meghibásodás feltárulkozik.. Ez annak köszönhető, hogy a hibafeltárás során olyan átfogó és komplex vizsgálat sorozat kerül kivitelezésre, mely kiterjed minden épületgépészeti tárgyra, elemre.
A rejtett meghibásodáson kívül előkerülnek az elromlott elzárók, elöregedett szerelvények és csővezetékek, szivárgó wc tartályok, hibás flexibilis csövek, működésképtelen automata légtelenítők, zajos keringető szivattyúk, nem megfelelő működésű tágulási tartályok, rosszul működő nyomáscsökkentők és biztonságiszelepek…..stb, stb.
Nem egyetlen műszer végzi a vizsgálatot
Érdemes megjegyezni, hogy a műszeres csőtöréskeresés során nem egyetlen mérőeszköz kerül bevetésre!, hanem párhuzamosan több mérés és mérőműszer kerül alkalmazásra, méghozzá annak érdekében, hogy a lehető legpontosabb hibameghatározás szülessen. A pontosság a kulcsszó! A hibamegállapítás pontosságát két lényegi összetevő biztosítja. Az egyik a szakmai felkészültség, a másik pedig a megfelelő műszerek megléte, ill. a csőtörés kereső műszerek professzionális szintű alkalmazási ismerete.
Milyen meghibásodások vizsgálhatóak műszerek segítségével?
– Mindennemű falvizesedés és födémnedvesedés, beázás, leázás, rejtélyes vizesedési foltok megjelenése, azok eredetének tisztázása. A vizsgálatok elvégzésével az is igazolható, hogy a megjelent nedvesedést épületgépészeti meghibásodás vagy vízszigetelési hiányosság okozza.
Kezdjük a műszeres csőtörés beméréssel
Külön emeljük ki, hogy a vízszigetelési hányosságok feltárását műszeres csötöréskereséssel szükséges kezdeni, hiszen nem is biztos, hogy talajnedvesség áll a felület nedvesedés hátterében- lehetséges, hogy csőtörés, csőszivárgás okozza a kellemetlen falnyirkosodást. A csőtörés beméréssel tehát lehetőségünk van elkerülni a feleslegesen megrendelt utólagos falszigetelést, mely nem csak igen költséges eljárás, de sok esetben elkerülhető is a valós hibaforrás feltárásával.
Mi az oka a használaton kívül tapasztalható vízmérőóra mozgásának (mérésének)?
Hol található a csőtörés, ill. mi annak a pontos lokalitása? A csőtörésbeméréssel tisztázható minden belső és külső csőhálózaton található meghibásodás, ill. megállapítható annak pontos elhelyezkedése. Fontos megjegyezni, hogy a feltárt hibákat magunk, a csőtörésdetektívek hárítjuk el, nem engedve meg magunknak a legkisebb mérési pontatlanságot sem. A legkisebb mérési pontatlanság sem engedhető meg , ugyanis az felesleges bontási munkát eredményez, mely értelemszerűen költségvonzattal jár együtt.
A csötörés helyének a pontosságát és a feltárás mértékét addig minimalizáljuk, melyet az adott feltételrendszer megenged, mely az adott keresési környezetben a pontosságban elérhető maximalizált eredmény.
A keresésre fordított idővel sosem spórolunk, – legfontosabb, hogy tűpontos mérést realizáljunk
Minden csőtörésvizsgálatról szakszerű mérési jegyzőkönyvet biztosítunk, mellyel segítjük a biztosítótársasággal való zökkenőmentes és teljeskörű elszámolást. Olyan díjtételeket alkalmazunk, melyeket a biztosítótársaságok 100%-ban elfogadnak és kifizetnek, vagyis rendkívül kedvezőnek számítanak ebben a szegmensben.
A telefonos hiba egyeztetés során pontosan tájékoztatjuk, hogy mekkora összegbe kerül szolgáltatásunk igénybevétele, melytől semmilyen körülmények között nem térünk el. Akkor sem fizet magasabb szolgáltatási díjat, ha a hibakeresés, hibafeltárás az egész munkanap ráfordítását igényli. Természetesen, ha rövid idő alatt kerül lokalizálásra a csőtörés, akkor is az előre egyeztetett összeggel szükséges számolnia, hiszen Ön a pontos csőtörés meghatározásért fizet, nem pedig az Önnél eltöltött idő kerül kiszámlázásra. A pontos hibameghatározás pedig a takarékoskodás szinonímája, mert a beméréssel megmenthető burkolatfelületek értéke mindig többszöröse a hibameghatározásra fordított összegnél.
Egyszerűen ez a tapasztalat, ez a gyakorlat, ezért ragaszkodnak a biztosító cégek is mindig a szakszerű csőtörés vizsgálathoz. A csötörésvizsgálatról és javításról tételesen kiállított számlát biztosítunk Önnek, mely megfelel a biztosítók által támasztott követelményeknek, kritériumoknak. A javítás minden mozzanatát fotókkal dokumentáljuk. feltárástól a helyreállításig. A helyreállításhoz megfelelő szakmai felkészültséggel és referenciákkal rendelkező szakembert is tudunk biztosítani, ajánlani.
Miért jelenik meg a víz bizonyos szerelvények használatát követően?
Pl. A mosógép használata után miért jelenik meg a plafonon a nedvesség, hol hibásodott meg a lefolyóvezeték? Száloptikás lefolyókameráink HD minőségben képesek levizsgálni a szennyvízvezetékeket, ill. azok nyomvonalmeghatározására is van lehetőségünk.
Hol futnak a falban, padlóban vagy földalatt víz netán szennyvízvezetékek, mi annak a nyomvonala, milyen mélyen helyezkednek el azok?
Berendezéseinkkel szennyvíz, vízcsövek, fűtési vezetékek nyomvonalmeghatározását is képesek vagyunk elvégezni, megspórolva ezzel a felesleges ásásokat, véséseket, ill. a vaktában végzett feltárások által okozott károkat.
Miért veszíti el a zártrendszerű központifűtés az üzemi nyomását?
Miért veszíti el a radiátoros vagy a padlófűtéses hálózat a nyomását? Műszeres csőtörésbeméréssel nem csak padlófűtés, radiátoros fűtés szivárgásait vagyunk képesek lokalizálni, hanem annak keringési és egyéb működési hiányosságának felfedésében is segítünk Önnek. (pl. cirkulációs problémák felderítése)
Miért emelkedett meg a vízszámlám indokolatlanul, mi az oka a megemelkedett vízfogyasztásomnak?
Csötörésbemérési műszereink segítségével tisztázzuk, hogy mi áll a megemelkedett vízfogyasztás hátterében, ill. megszüntetjük azt az okot, mely a meghibásodás hátterében áll. Lehetőségünk van illegális vízfogyasztási helyek felderítésére, rejtett csatlakozás pontok felkutatására is.
Hol hibásodott meg az automata öntözőrendszer?
Eszközparkunk alkalmas automata öntözőrendszerek meghibásodásainak feltárására, szivárgó vezetékeinek és szerelvényeinek hibameghatározására. A műszeres csötörésbemérés olyan széles spektrumon alkalmazható az épületgépészeti hibák feltárására, hogy azok tételes felsorolása szinte lehetetlen feladat.
Kiragadott példáink azonban vélhetően elegendőnek bizonyultak ahhoz , hogy betekintést engedjünk tevékenységünk lényegébe, esszenciájába.
A későbbiekben arra teszünk kísérletet, hogy egy-egy specifikus csőtöréskeresési eszközt és módszert is részletesen bemutassunk Önnek, törekedve azok egyszerű és érthető leírására, ismertetésére.
Milyen rejtett hibák tárhatók fel műszeres csőtöréskereséssel?
A műszeres csőtöréskeresés nem csupán a szivárgó vízvezetékek és szennyvízcsövek pontos helyét deríti fel, hanem számos kapcsolódó épületgépészeti problémát is láthatóvá tesz. Gyakran napvilágra kerülnek elöregedett csőszakaszok, hibás elzárók és szerelvények, szivárgó WC-tartályok, sérült flexibilis bekötések, működésképtelen automata légtelenítők, zajos keringetőszivattyúk, rosszul beállított nyomáscsökkentők és biztonsági szelepek, illetve elégtelen tágulási tartályok. A cél a tűpontos azonosítás minimális bontással, ami időt és helyreállítási költséget takarít meg, és a biztosítói ügyintézést is könnyíti.
Miért nem elég egyetlen műszer – miért kombinálnak több vizsgálati módszert?
A csőtörés felderítésének kulcsa a pontosság: a különböző csőanyagok, rétegrendek és környezeti zajok eltérő módon „viselkednek”. Ezért a szakemberek párhuzamosan több műszert és eljárást vetnek be, hogy megerősítsék egymás eredményeit. A szakmai rutin és a korszerű eszközpark együtt ad megbízható képet: az akusztikus, korrelációs, nyomvonal- és kamerás vizsgálatok kombinálva pontosabban lokalizálnak, miközben a bontás mértéke a lehető legalacsonyabb marad. Így csökken a tévedés esélye, és elkerülhető a felesleges feltárás.
Hogyan különíthető el a csőtörés a vízszigetelési hibától falnedvesedés esetén?
A fal- és födémnedvesedés forrása lehet csőtörés, de akár hiányos vízszigetelés is. A helyes sorrend a műszeres vizsgálat: először kizárják vagy igazolják a rejtett épületgépészeti hibát. Ha a mérések szerint nincs szivárgás, nagy valószínűséggel szigetelési probléma okozza a foltokat. Ezzel megelőzhető a drága, mégis felesleges utólagos falszigetelés megrendelése. A cél, hogy okot ne tünetet kezeljünk: a műszerek objektív jelek alapján döntenek, és a beavatkozás csak ott történik, ahol valóban szükséges.
Mit jelez a vízóra mozgása használaton kívül, és miként található meg a hiba?
Ha a vízóra akkor is pörög, amikor minden csap el van zárva, az tipikusan rejtett szivárgásra utal. A műszeres bemérés ilyenkor a belső és külső hálózatot egyaránt ellenőrzi, és a szivárgás helyét tűpontosan lokalizálja. A precíz meghatározás csökkenti a bontandó felületet, így kevesebb a kár és a helyreállítási költség. A folyamat végén részletes mérési jegyzőkönyv készül, amely a biztosítói elszámolást is támogatja. A díj előre egyeztetett, az ügyfél a pontos hibaazonosításért fizet, nem az eltöltött időért.
Milyen rendszereknél hasznos még a bemérés (fűtés, lefolyó, nyomvonal, öntözés)?
A módszer nemcsak ivóvíz-hálózatnál alkalmazható. Kamerás ellenőrzéssel vizsgálhatók a szennyvízvezetékek és a lefolyók, feltérképezhető a csövek nyomvonala falban, aljzatban vagy a kert alatt. Zártrendszerű fűtésnél feltárhatók a nyomásvesztést okozó szivárgások és keringési problémák, padlófűtésnél minimalizálható a burkolatbontás. Automata öntözőrendszereknél is kimutathatók a rejtett szivárgások és hibás szerelvények. Az eszközpark széles spektrumon ad megbízható diagnózist, célzott javítást téve lehetővé.
A mechanikus vízszűrők épületgépészetben betöltött áldásos szerepéről kevés szó esik. Keveset foglalkozunk vele, pedig az egyik legfontosabb eleme, részegysége kellene, hogy legyen a vízhálózatunknak. Furcsának és érthetetlennek tartom, hogy a lakások, családiházak legalább kétharmadában egyáltalán nincs beépítve vízszűrő berendezés.. Arra a használativíz előszűrésre gondolok, mely cca. 50-100 mikron nagyság körüli méretben szűri meg az ivóvizet.
Ennek a szerelvénynek az elhelyezése természetesen a vízóra után, ill. a vízhálózat kezdő pontjánál nevezhető legmegfelelőbb beépítési pontnak. Azért nevezhető a kezdő vízbelépési zóna a legideálisabb beépítési helynek, mert így a teljes vízhálózatunk mentesül minden olyan mechanikai szennyeződéstől, melyek komoly meghibásodásokat okozhatnak.
Mit tegyünk, ha eltűnik a víznyomás?
Évente több olyan megkeresésben van részem, ahol a vízrendszer valamely pontján olyannyira leszűkül az áramlás mértéke, hogy részlegesen vagy teljes egészében használhatatlanná válik a vízhálózat.
Az ilyen jellegű megkereséseknél ez hangzik el: „Nincs víznyomás, segítsen kérem!” Fontos azonban megkülönböztetni, hogy mi a különbség víznyomás hiány és áramlásbéli hiány között.
Megkülönböztetésük egyszerű. Amennyiben leszűkült valahol az áramlás a vízvezetékben, azt tapasztalhatjuk, hogy vízmegnyitásra egy pillanatra megjelenik a kívánt vízmennyiség, majd pár másodperc múlva drasztikusan visszaesik a kiengedhető vízmennyiség mértéke. A víznyomás hiányánál a kiengedhető vízmennyiség a megnyitástól kezdve elégtelen vízhozamot generál.
Mi történik, ha nincs szűrés a vízhálózat rendszerében?
No, de nézzük milyen meghibásodásokat okoz a szűretlen használati hidegvíz. A hálózat eldugulását már érintettük. Ezen a dugulások és meghibásodások legtöbbször idomoknál, elzáró szerlvényeknél keletkeznek. Olyan pontokon ahol egyébként is leszűkül az áramlási keresztmetszet, netán olyan áramlási jellemzők alakulnak ki, melyek segítik a szennyeződések lerakódását. A mechanikus szennyeződésekre jellemző, hogy nagyon alattomosan dolgozzák meg a vízrendszer komponenseit, szerelvényeit.
Cserélhető szűrőbetétes vízszűrő
A kerámiabetétes csaptelepek egyáltalán nem tolerálják a vízben rejtező szennyeződéseket. Ezért aztán nem ritka, hogy egy rossz pillanatban megnyitott és elzárt csaptelep egyetlen pillanat alatt használhatatlanná válik. Használhatatlanná lesz, hiszen az egymáson finoman elforduló kerámialapok megsérülnek a mechanikus szennyeződéstől. Egy kerámiabetét cseréje pedig csak akkor kifizetődő, ha magunk végezzük el ezt a kényes feladatot, netán olyan csaptelepről beszélünk, melynek megmentésébe belefér a szakszervíz általi segítség igénybevétele.
A hőcserélők szintén nem kedvelik a sem a durva, sem pedig a finom szennyeződéseket. Először csak a hőcserélő hatékonysági hanyatlása jelzi, hogy nem megfelelő a működése, később azonban a használhatatlanságig súlyosbodhat a helyzet. Ekkor azonban legtöbbször csak cserével orvosolható a probléma, mert a tisztítás olyan drasztikus igénybevétellel jár, melyet a silány gyártástechnológiával gyártott szerelvények nem képesek elviselni.
A wc tartályokba szerelt beömlöszelepek szintén nem kedvelik a szennyeződéseket, hiszen ezek olyan precíz záró felületekkel rendelkeznek, amelyek nem teszik lehetővé a szennyezett vízzel való üzemeltetést és használatot. A beömlőszelep meghibásodásához elegendő egy központi vízelzárás, vízcső javítás, nyomásingadozás,- máris üzemképtelenné válik a vízszűrő nélkül üzemeltetett toalett alkatrész.
Annyit talán még érdemes megemlíteni, hogy a vízszűrők között találunk cserélhető ill. mosható szűrővel ellátott modelleket, ill. megkülönböztethetünk fémszűrős, un. átöblíthető szűrős típusokat is. Legtöbbször a szűrő mérete, beépíthetőségi lehetősége , ill. csatlakoztatási méretek döntenek arról, hogy melyik típus választása lesz számunkra a legmegfelelőbb szerelvény. A későbbiekben megvizsgáljuk a vízlágyító berendezéseket is, mely ugyan viszonylag költséges és helyigényes szerelvény, mégis érdemes fontolóra venni beépítését. Itt folytatjuk.
A vízszűrő beépítése segít megakadályozni, hogy a vezetékekben lévő szennyeződések, homok vagy rozsda bekerüljenek a háztartási berendezésekbe. Ez nemcsak a víz minőségét javítja, hanem hosszabb élettartamot biztosít a csaptelepeknek, bojlereknek és mosógépeknek. A szűrő tehát nem luxus, hanem praktikus megoldás a mindennapi használat során, amely megelőzi a költséges javításokat és meghibásodásokat.
Ha nincs vízszűrő, a rendszerben lévő apró szennyeződések könnyen lerakódhatnak a csövekben és berendezésekben. Ez csökkenti a vízáramlást, növeli a meghibásodások esélyét, és akár komoly károkat is okozhat a háztartási gépekben. A víz minősége is romlik, ami kellemetlen ízt vagy szagot eredményezhet. Hosszú távon a karbantartási költségek is jelentősen megnövekedhetnek.
A háztartásokban többféle vízszűrő alkalmazható, például mechanikus szűrők, amelyek a nagyobb szennyeződéseket tartják vissza, vagy finomabb szűrők, amelyek a kisebb részecskéket is kiszűrik. Léteznek aktív szénszűrők, amelyek a víz ízét és szagát javítják, valamint speciális szűrők, amelyek bizonyos ásványi anyagokat vagy baktériumokat is eltávolítanak. A választás a víz minőségétől és a felhasználási igényektől függ.
A vízszűrők karbantartási igénye típustól függ, de általában rendszeres ellenőrzést és időszakos cserét igényelnek. A mechanikus szűrőket gyakrabban kell tisztítani, míg a finomabb szűrőket bizonyos időközönként teljesen cserélni kell. Ha a szűrő eldugul, az csökkenti a víznyomást és rontja a hatékonyságot. A gyártói ajánlások követése biztosítja a hosszú távú megbízható működést.
A vízszűrő használata tisztább, jobb minőségű vizet biztosít, ami kellemesebb ízt és szagot eredményez. Emellett védi a háztartási gépeket a szennyeződések okozta károsodástól, így hosszabb élettartamot és kevesebb javítási költséget jelent. A szűrő hozzájárul az egészségesebb vízfogyasztáshoz, és kényelmesebb mindennapi használatot tesz lehetővé. Összességében gazdaságos és praktikus megoldás.
A KPE azaz kemény polietilén csővezetékek megjelenése és használata az épületgépészetben komoly változást eredményezett az addig alkalmazott horganyzott acél csövekre építkező technológiákhoz képest. Jelen keretek között csak a vízvezetékekkel fogunk foglalkozni, ugyanis ez kapcsolódik szorosan munkámmal, vagyis a műszeres csőtörés bemérés praxisával.
A műanyagok használata minden életterületre betört az életünkbe, ezáltal használatuk teret nyert az épületgépészetben is. Ennek fő oka, hogy a KPE csőrendszerek egyszerű, valamint gyors telepítést és kivitelezést kínáltak, emellet pedig gazdaságossági szempontból is kedvező arculatot mutatnak fel. Legelőnyösebb tulajdonsága pedig az, hogy ellenáll a talajeróziónak, így biztonságos és időtálló vízhálózatok építését tette lehetővé.
Munkám során a kiszolgálás pillérei: szakszerű munkavégzés, korszerű eszközpark, fix árak, bőséges referencia, garancia. Hívjon, ha szükség van a munkámra: +36 20 429 6622
Műanyagcsöves meghibásodások és csőtörések
A KPE csőrendszereknek azonban néhány kedvezőtlen tulajdonsága is Idővel megmutatkozott, melyek elsősorban nem a technológia hiányosságára vezethetőek vissza, – sokkal inkább anyagválasztási és szerelési hiányosságok állnak a műanyagcsöves meghibásodások és csőtörések hátterében.
A teljesség igénye nélkül kiválasztottam azokat a vezető meghibásodási okokat, melyekkel munkám során ismétlődően találkoztam.
Tekintsük át ezeket amolyan felsorolás jelleggel:
használat igényeihez nem illeszkedő csővezeték használat, elhibázott fitting és kiegészítők alkalmazása
alacsonyabb üzemi nyomásra tervezett KPE ivóvízvezeték használata, netán ivóvízvezeték helyett mezőgazdasági csővezeték telepítése
telepítéshez használt idomok és fittingek nem megfelelő minőségi jellemzői, ismeretlen gyártók termékeinek felhasználása
kivitelezési hiányosságok:
célszerszámok használatának hiánya ( csővágó olló és sorjázó szerszám hiánya)
nem megfelelő nyomvonal kiválasztás, földmunka végzése során elkövetett tévesztés, kivitelezésnél elkövetett mechanikai sérülés okozása
fagyhatár figyelmen kívül hagyása
KPE idomok nem megfelelő erővel történő meghúzása, alkatrészeinek téves összeszerelése, tömítőgyűrűk szilikon nélküli illesztése
Összegezve megállapítható, hogy a KPE rendszerek rendkívül megbízhatóan képesek ellátni feladatukat, ha betartjuk azokat a kívánalmakat, melyek telepítésükhöz mintegy elengedhetetlenek. Ezek közül a legfontosabb, hogy ne használjunk semmilyen kötést, idomot, toldást a földben történő telepítésnél! így elkerülhetjük, hogy csőszivárgás vagy csőtörés alakuljon ki az alkalmazott toldásnál.
Ne feledjük, hogy a csatlakozásunk tömítettségét egy filléres gumigyűrű adja, mely a csőfal külső része és az idom belső fala közé feszülve zárja le a víz útját. Amennyiben ez a gumigyűrű elveszti rugalmasságát, úgy előbb utóbb csőszivárgást, csőtörést okoz. A KPE műanyag alkatrészei is elveszíthetik kezdeti minőségi jellemzőiket, így azok szintén csőtörések okozói lehetnek.
A CU idomok használata sem nyújt erre megnyugtató megoldást, ugyanis tapasztalatom szerint ezek viszont nem állnak tökéletesen ellent a talajeróziónak. A földben lévő növények terjeszkedő gyökerei szintén komoly csőtörések okozói lehetnek, hiszen olyan erőhatásoknak teszik ki az idomokat, melyeket azok nem képesek kompenzálni.
Kötés nélküli vízrendszer – megoldható?
Javasolt tehát olyan vízrendszert telepíteni, melyben nincs kötés, nincs idom! Ezt úgy lehet kivitelezni, hogy a házunk vízellátását külön választjuk a locsolórendszertől, – ezek közösítését és ürítési lehetőségét a vízaknában alakítjuk ki. Vagyis egy munkagödörbe telepítjük a párhuzamosan futó két KPE vezetéket.
Egy területen lévő épületeknél szintén annyi gerincvezetéket telepítsünk, ahány különálló épület vízellátását kell biztosítanunk. Ugyan ezen megoldás minimális plusz költséget jelent a kivitelezésnél, üzembiztonságban azonban garantáltan meghálálja előre látásunkat, mely így csőtörésmentes rendszert eredményez . Ahol azonban KPE kötést alkalmazunk, ott annak pontos elhelyezkedését mindenképpen dokumentáljuk, feltétlenül jegyezzük meg annak pontos lokalitását.
Érdemes a gerincvezeték nyomvonalát is lejegyezni, ugyanis annak utólagos műszeres nyomvonalkeresése egyrészt időigényes, másrészt pedig költségvonzattal jár egy csőtörés műszeres meghatározása során. Gondoljunk mindig a megbízható elzárási és szakaszolási lehetőségekre is, mert az előrelátó és szakszerű kivitelezés mindig visszaigazolja elsőségét a hanyagul összecsapott rendszerekhez képest.
Ebből pedig az következik, hogy érdemes a kivitelezéshez olyan szakembert választani, aki birtokolja azt a szakmai felkészültséget, mely az elvégzendő feladat szakszerű elvégzéséhez szükséges.
Miért okozhat gyakori problémát a KPE csőrendszer?
A KPE csőhálózatok ugyan rugalmasak és jól terhelhetők, de bizonyos esetekben hajlamosak a mechanikai sérülésekre.
A helytelen kivitelezés, a túlzott hajlítás vagy a földmozgás következtében könnyen kialakulhatnak repedések, szivárgások.
Ráadásul sokszor nem láthatók kívülről, így rejtetten okoznak vízveszteséget és anyagi kárt.
Hogyan segít a műszeres hibafeltárás a szivárgások pontos beazonosításában?
A műszeres hibakeresés során speciális eszközöket alkalmaznak, amelyek képesek zaj- vagy nyomásváltozás alapján feltérképezni a hiba pontos helyét.
Ez a módszer lehetővé teszi a falbontás nélküli diagnosztikát, így gyorsabb, költséghatékonyabb megoldást kínál, különösen rejtett szivárgások esetén.
Hatékonysága jelentősen csökkenti a javítási időt.
Mikor érdemes szakembert hívni KPE csőhálózati hiba esetén?
Ha nyomáscsökkenést, váratlan vízszámlanövekedést vagy nedvesedő falakat észlelünk, azonnal érdemes szakértőt hívni.
A KPE rendszer hibái gyakran nem láthatók szabad szemmel, így laikus eszközökkel nehéz a feltárás.
Egy profi szerelő megfelelő műszerekkel gyorsan és célzottan képes megoldani a problémát.
A mágneses iszapleválasztó elengedhetetlen tartozék a zártrendszerű központifűtések üzembiztos működéséhez. Beépítésével biztosíthatjuk, hogy a rendszer részét képező épületgépészeti elemek hosszútávon és megbízhatóan képesek legyenek ellátni feladatukat.
Sok esetben elkerülhetjük az idő előtti meghibásodásokat, melyek főként a fűtőkészüléket érintik, de egyéb kiegészítő szerelvények élettartamára is kedvezően hat az iszapleválasztó megléte.
Elsődleges és másodlagos nyereség
Főképpen a hőcserélők, szivattyúk hálálják meg azt az iszapleválasztó tevékenységének áldásos hatását, de a rendszer összes egyéb tartozéka is örvend a tiszta víz keringetésével járó előnyöknek. Az iszaptól és egyéb fém szennyeződésektől megtisztított fűtési víz, nemcsak a szerelvények életére hat jótékonyan, hanem a jobb hővezetőképesség és a hatékonyabb keringési jellemzők okán, kedvezőbb üzemeltetési költségekkel is számolhatunk mintegy másodlagos nyereségként.
Energiafelhasználás a minimumon
A hatékonyabb energiafelhasználás pedig egyáltalán nem elhanyagolandó, hiszen egyéni gazdasági előnyein kívül még környezetünk terhelésére is jótékonyan hat. Érdemes tehát megfontolni ennek a szerelvénynek a beépítését, mert fűtési hálózatunknak az az elsődleges védvonal amit az iszapleválasztó jelent, ugyanolyan kiemelt jelentősége van, mint számítógépünkön egy hatékony vírusirtó használatának.
A mágneses iszapleválasztó kulcsszerepet játszik abban, hogy a fűtési rendszer hosszú távon hatékonyan működjön. A csövekben és radiátorokban az évek során különféle szennyeződések, például rozsdadarabok és vas-oxid szemcsék halmozódnak fel, amelyek akadályozzák a víz szabad áramlását. Ez nemcsak az energiafelhasználást növeli, hanem a berendezések élettartamát is jelentősen csökkenti. A mágneses szűrő megfogja ezeket a szennyeződéseket, így csökkenti a dugulások és a korróziós károk esélyét. Az eredmény egy tartósabb, energiatakarékosabb és megbízhatóbban működő fűtési rendszer, kevesebb karbantartási költséggel.
A mágneses iszapleválasztó elsősorban a vas alapú szennyeződésekre koncentrál, például a korrózió során keletkező apró fémrészecskékre. Ezek a részecskék a fűtési rendszerben vándorolva lerakódnak a szivattyúkban, kazánokban és hőcserélőkben, rontva azok hatásfokát. Emellett a készülék képes kiszűrni a vízben lebegő iszapot és egyéb mikroszkopikus törmelékeket is. A mágneses technológia nagy hatékonyságot biztosít, mert folyamatosan gyűjti és leválasztja a keringő szennyeződést. Ezáltal a fűtési rendszer tisztább marad, ami nemcsak a teljesítmény megőrzésében, hanem a javítási költségek csökkentésében is jelentős előnyt jelent.
Az iszapleválasztó rendszeres működése számos kézzelfogható előnyt nyújt a háztartás számára. Egyrészt csökken a fűtési költség, hiszen a tisztább rendszer jobb hőátadást biztosít, így kevesebb energiára van szükség a kívánt hőmérséklet eléréséhez. Másrészt jelentősen mérsékli a váratlan meghibásodások esélyét, például a szivattyúk és kazánok meghibásodását. A berendezés a komfortérzetet is javítja, mert kiegyensúlyozottabban és gyorsabban fűti fel a lakást. Hosszú távon pedig a rendszer élettartamát is növeli, így a felhasználó elkerülheti a költséges cseréket és javításokat, miközben energiahatékonyan üzemelteti otthonát.
A mágneses iszapleválasztó működésének lényege, hogy a fűtési rendszerben keringő vízből kiszűri a vas alapú szennyeződéseket. A készülékben erős mágnes található, amely vonzza a vas-oxid részecskéket és a korróziós törmeléket. Amint ezek a szemcsék belépnek az eszközbe, a mágnes megfogja őket, és ott is tartja, így nem juthatnak tovább a rendszer érzékeny részeibe. A leválasztó belső kialakítása lehetővé teszi, hogy a víz akadálytalanul továbbáramoljon, miközben a szennyeződések kiszűrődnek. Ez a folyamat folyamatosan zajlik, így a rendszer mindig védett marad a káros anyagok felhalmozódásától és a teljesítmény romlásától.
Az iszapleválasztó telepítése akkor is hasznos, ha a rendszer új, és akkor is, ha már régóta üzemel. Új rendszereknél a gyártási és szerelési maradványok, például apró fémforgácsok miatt indokolt, míg régebbi rendszereknél a korróziós lerakódások miatt szinte elengedhetetlen. Különösen ajánlott kondenzációs kazánok esetén, mivel ezek érzékenyebbek a szennyeződésekre. A legideálisabb megoldás a fűtési szezon előtt beszerelni, amikor a rendszer karbantartása amúgy is időszerű. Így biztosítható, hogy a fűtés hatékonyan induljon, és a későbbiekben ne kelljen váratlan javításokra és pluszköltségekre számítani.
A legtöbb falnedvesedésért és falvizesedésért két szerelvény hibáztatható. A zuhanytálca és kád azok a fürdőszobai berendezési tárgyak, melyek nem megfelelő beépítésük rejtett és alattomos módon képesek nedvesíteni környezetüket, beázásokat és nehezen felderíthető ázásokat előidézve ezzel.
Szilikonozás, a szigetelés fontossága
Sok esetben csupán szigetelési hiányosság áll a rejtett hiba hátterében- vagyis a zuhanytálca vagy kád válaszfallal érintkező felületének nem megfelelő szigetelése. Ezt a szigetelést a köznyelv egyszerűen csak szilikonozásként ismeri, nevezi nevén. A szilikon a legmegfelelőbb anyag arra, hogy kitöltse azt a rést, mely a kád oldalfala és a csempe között a beépítés során adódik, megjelenik. Az új fürdőszoba burkolat elkészülte után bizonyosan lesz néhány milliméternyi kitöltendő rés a szerelvényünk beépítésénél, hiszen a burkolás és a kőművesmunkák nem minden esetben eredményeznek tökéletes felületeket, főképpen derékszög tekintetében.
Kádszigetelés kádszegély beépítésével
A beépítés kritériumai
A beépítés során fontos kritérium, hogy a zuhanytálca vagy kád oldalfala nem kerülhet be csempesík alá, mert a szerelvények meghibásodásánál burkolatbontást kellene eszközölni. Fontos továbbá megjegyezni, hogy önmagában a fuga megléte nem akadályozza meg a víz beszivárgását a kád vagy zuhanyzó mögötti területre, vagyis a gombásodásmentes szaniter szilikon alkalmazása elkerülhetetlen a szerelvényeink beépítése során. Alkalmazhatunk kádszegélyt is szigetelési kiegészítésként, azonban szigorúan másodlagos védvonalként és esztétikai kiegészítésként. A kádszegélyre főképpen akkor van szükségünk, ha a szilikonozás megkívánt szélessége nem teszi lehetővé az esztétikus és igényes szigetelés megvalósíthatóságát.
Ilyenkor a szakszerűen megvalósított szilikonozást követően szükségünk van egy esztétikai takarásra, mely funkciót a kádszegély hivatott betölteni. Hangsúlyozzuk tehát: A kádszegély önmagában nem tölti be a vízszigetelési fukcióját! Abban az esetben, ha a szilikonozást magunk kívánjuk elvégezni, akkor javasolható valamely videómegosztón megtekinteni a szakszerű szilikonozás trükjeit, mert a szigetelés ‘taknyolása’, elkenése igencsak siralmas arculatot tud kölcsönözni az amúgy esztétikus öszképet felmutató fürdőszobánknak.
A zuhanytálca, a kádszerelvény kiválasztása
A zuhanytálca vagy kádszerelvény kiválasztásánál szintén fontos kritérium, hogy előlappal ill. állítható szintezőlábakkal rendelkezzen. Az előlap gyors levétele ugyanis lehetővé teszi a szerelvény alatt található szifon tisztítását és tömörségi ellenőrzését, valamint a vízszigetelésünk megfelelő állapota is kontrollálhatóvá lesz a takarólemez roncsolásmentes eltávolítását követően.
Zuhanytálca levehető előlap alatti terület
Amennyiben a kádelőlap helyett lefalazást választunk, úgy csempeajtó vagy szerelőajtó beépítése szintén nélkülözhetetlen kiegészítő. A szerelőnyílás funkciója egybeesik az előlap által felkínált ellenőrizhetőségi, tisztítási és javíthatósági lehetőségekkel. Az előlap nélküli zuhanytálcák ellenőrizhetősége, javítása és tisztítása csak a teljes zuhanyfülke lebontásával eszközölhető, mely egyrészt idő és költségigényes, emellett pedig a zuhanyfülke alkatrészei sem legózásra terveztettek – azaz nem viselik nyom nélkül a szét és összeszerelés mozzanatait, kihívásait.
Szintezőlábak a precíz beépítéshez
A szintezőlábak funkciójáról nem gondolom, hogy különösebben értekeznünk kellene. Legyen elég annyi, hogy nélkülözhetetlen a percíz beépítéshez, ill. önmagában képes betölteni a reá háruló terhelésbeli feladatokat. Természetesen a falsik függőleges részénél érdemes akasztófüleket alkalmazni, mely egyrészt szintez és alátámasztja a zuhanytálca vagy kád peremfelületét, másrészt pedig mentesíti a szilikonozást a mechanikus igénybevételtől, falsíktól való elválástól.
A keskeny peremmel bíró ún. slim zuhanytálcák esetében nem lehetséges beépítés utáni további ellenőrzés, mert itt a kádszifon az aljzatbetonba kerül besüllyesztésre- javítása, tömörségi ellenőrzése csak a zuhanyfülke leszerelésével valósítható meg. Lefolyóvezetékkel való kapcsolatukat szinte mindig flexibilis bekötőcsővel biztosítják, így a szifonból történő kamerás ellenőrzésük sem biztosítható, vagyis nem felel meg a műszeres csőtörésvizsgálat minden feltételének. Ezzel pedig inderekt megállapítottuk, hogy a csőszivárgás keresésnek is megvannak a vizsgálhatóságbeli kritériumai és feltételei, melyek minnél teljesebbek annál pontosabb diagnózis felállítát teszik lehetővé.
Elhanyagolt zuhanytálca
Értelemszerű, hogy a hiányos vizsgálhatósági feltételrendszer hátrányosan érinti a csőtörésbemérés során felállítható hibameghatározási pontosságot, még akkor is, ha egyébként a tűpontos hibamegállapításhoz minden szakmai és tárgyi feltétel adott. Azt gondolom, hogy ezt is érdemes szem előtt tartani, hiszen azt a feltételrendszert amihez alkalmazkodnom szükséges nem magam biztosítom.
Magam azt tudom garantálni, hogy biztosan megtalálom az Önnél fennálló épületgépészeti meghibásodást és azt szakszerűen meg is javítom. Általánosságban megállapítható: a műszeres csőtörésbeméréssel lokalizált csőtörések, csőszivárgások javításához és megszüntetéséhez döntő többségben elegendő egy A4- es papírlap méretű terület feltárása, javítása.
Miért okoznak problémát a nem megfelelően szigetelt kádak és zuhanytálcák?
A nem megfelelő szigetelés miatt a víz beszivárog a burkolat alá, károsítva a szerkezetet és penészesedést okozva. A fugák mentén elszivárgó víz hosszú távon jelentős szerkezeti károkat eredményezhet, különösen emeleti fürdőszobákban. A vízszigetelés elmaradása nemcsak esztétikai, hanem higiéniai és statikai problémákhoz is vezethet, ezért a megfelelő szigetelés elengedhetetlen.
Milyen gyakori hibák fordulnak elő a kádak és zuhanytálcák beépítésekor?
Gyakori hiba a szakszerűtlen szigetelés, a rugalmatlan fugázás, a dilatáció figyelmen kívül hagyása és az alátámasztás hiánya. Sok esetben a vízzáró szalagokat nem megfelelően helyezik el, vagy teljesen kihagyják. Ezek a hiányosságok később beázást, burkolatleválást és penészedést okoznak. A helyes beépítési technika és a vízszigetelő rendszerek alkalmazása kulcsfontosságú.
Milyen megoldások léteznek a vízszigetelési hibák megelőzésére?
Megfelelő megoldás lehet az előzetes kenhető vízszigetelés alkalmazása, vízzáró szalagok elhelyezése és flexibilis fugázóanyagok használata. Fontos, hogy a kád vagy zuhanytálca körüli csatlakozások rugalmasak és vízzáróak legyenek. A profi kivitelezés és a gyártói előírások betartása hosszú távon garantálja a szivárgásmentes működést és megelőzi a károkat.
Tevékenységem, hivatásom végzése során arra a megállapításra jutottam, hogy lakásunk, házunk épületgépészeti elemei tulajdonképpen nulla törődés mellet kénytelenek feladatukat ellátni, betölteni.
Miképpen várhatjuk el az évtizedek óta elhanyagolt elemektől, hogy biztosítsák kényelmünket
Egyszerűen képtelen vagyok belátni, hogy miképpen várjuk és várhatjuk el az évtizedek óta elhanyagolt csővezetékektől, elzáróktól, tárolóktól és egyéb kiegészítő elemektől, hogy biztosítsák kényelmünket, komfort igényünket, lakásunk biztonságát – méghozzá úgy, hogy teljesen figyelmen kívül hagyjuk ezen elemek karbantartási igényeit, ill. csere periódusait.
Érdekes, hogy az autóknál a legtöbben betartják a gyártó által javasolt karbantartási munkálatokat, mely éppen azt hivatott garantálni, hogy közlekedési eszközünk megbízható működést tudjon számunkra garantálni, felmutatni. Könnyű belátni, hogy az autónk elhanyagolt fékrendszere, futóműalkatrésze, motoreleme és sok más tartozékának hiányossága milyen nemkívánatos események kialakulását eredményezheti.
Vajon mi lehet az oka annak, hogy az épületgépészetben egyszerűen szinte ismeretlen a karbantartás, a prevenció fogalma?
Sokszor párszáz forintos flexibilis csövek okoznak százezres és milliós vízkárokat, melyek cseréje tényleg filléres kategóriába sorolandó. Egy közepes méretű lakás teljes épületgépészetének kialakítására fordított összeg vetekszik egy új középkategóriás autó értékével – mégis 0 forint éves ráfordítással várjuk el tőle, hogy hibamentesen kiszolgáljanak minket, elvárásainkat. Ez alól legfeljebb a fűtőkészülékek képeznek kivételt, mely annyira centrális berendezés, hogy elhanyagolása, hogy úgymondjam büntető jellegű következményeket hordoz.
Kerüljük el az épületgészészet terén, ami elkerülhető kár
80 éve szolgálatban a szennyvízcső
A csőtörések, csőszivárgások jelentős része elkerülhető lenne, ha legalább minimális figyelmet fordítanánk a fűtőkészülékeken kívüli épületgépészeti elemekre is. Lássunk néhány példát karbantartásra, karbantartás elmulasztása következményére.
Egy automata légtelenítő szelep általánosan 3-6 év után cserére szorul. Működésének hiányossága egészen biztosan érződik cirkulációs elégtelenségként, elégtelen hőleadásként, megnövekedett energiaigényként, no és csőszivárgást is generálhat. Sőt anyagi károkat is képes előidézni.
A fexibilis bekötőcsövekről volt már szó – cseréjük 5-8 év után biztosan szükségeltetik. Olcsó csaptelepek bekötőcsövei akár 3 év alatt tönkremehetnek, már amennyiben ezt az idősávot egy silány csaptelep egyáltalán képes kiszolgálni.
A fűtési osztó-gyűjtő az egyik legkényesebb szerelvény – cseréje minőség függvényében 5-15 év. (A nyitóképen). Meghibásodása komoly csőtörésekhez vezethet, ill. hiányos működése okán egy részleges szivárgás is a teljes rendszerünk leállásához vezethet. Nem is beszélve arról a tényről, hogy a csőtörésbeméréshez működő elzárókra és szerelvényekre van szükség. Működésképtelen és hiányos elzárók mellett nem lehetséges tűpontos csőszivárgásbemérés, mert annak fundamentális feltétele a rendszer szakaszolhatósága, szakaszolhatóságán alapuló szakszerű nyomásveszteség mérése.
cca 15 éves tágulási tartály
A tágulási tartályok évenkénti ellenőrzése és levegőfótlása szintén erősen javasolható, mert ezen szerelvények hiányos működése komoly problémákhoz vezethet, mintegy a csővezetékek vezető halálozási okaként nevezhető meg. A tágulási tartály garantálja, hogy a zárt rendszerben lévő hőmérsékletváltozásból adódó nyomásingadozásokat kikompenzálja, a hálózatnak stabil üzemi működési tartományt biztosít. Cseréje 5-10 év között biztosan indokolt. Meghibásodása rengeteg csőszivárgást és csőtörést okoz- jellemzően a használati melegvíz és cirkulációs oldalon, de a fűtési meghibásodás okozása sem idegen tőle.
Jelen terjedelem nem teszi lehetővé az összes szerelvény felsorolását, melyek karbantartást és törődést idényelnek, így csupán néhányat még megemlítek: elzárók, wc tartályok belső szerelvényei, biztonsági szelepek, melegvíztárolók, hőcserélők, fűtő-hűtő készülékek, szivattyúk, vezérlőelemek, vízlágyítók, víztisztítók, puffertartályok…stb.
A szerelvények tartós működése kiadással jár
Szerény számításom szerint egy 10 millió forint összértékű épületgépészeti rendszer évi 100.000 forintos átlag ráfordítással harminc évig hibamentesen üzemeltethető (fűtőkészülék karbantartását és cseréjét nem számítva). Meglátásom szerint ez egyáltalán nem vállalhatatlan kiadás.
A valóságban azonban a legtöbbünk egy árva krajcárt sem szán épületgépészeti karbantartásra, gépészeti prevencióra. Csoda tehát, hogy szivárog, eltörik, beázik, leázik, elfolyik, nem fűt, vizesedik, eldugul, penészedik…stb?
Ugye milyen jó, hogy épületgépészeti rendszerünk nem igényel annyi karbantartást mint egy repülőgép? Mert, ha ez így lenne akkor nem beszélhetnénk túlnépesedésről – tízből kilenc rendszer megbukna, lezuhanna karbantartás hiányában.
Már csak egy kérdés maradt!
Mit lehet tenni, ha zuhan a repülő, ha utolért minket a csőtörés, csőszivárgás, karbantartás hiányából eredő következmény? Ilyenkor már csak az ejtőernyő segíthet!
No… ebben a megragadásban – magam lennék az ejtőernyő! Segítek Önnek túlélni a következményeket, minimalizálni a károkat, túlélni a zuhanást, pofára esést. Magyarul: Megkeresem és elhárítom az Önnél fennálló csőtörést, csőszivárgást.
Szinte meseszerű ígéret…….nem? Aki nem hiszi járjon utána, vagy tájékozódjon Ügyfeleim véleményei alapján.
Miért létfontosságú az épületgépészeti elemek rendszeres karbantartása? −
A ház gépészeti hálózata éveken át “láthatatlanul” dolgozik, ezért hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla – pedig a megelőző karbantartás ugyanúgy alap, mint az autónál az olajcsere. Elhanyagoláskor romlik a hőleadás, nő a fogyasztás, gyakoribbak a szivárgások, sőt végül csőtörés is kialakulhat. Egy apró, párszáz forintos flexibilis cső meghibásodása is százezres–milliós vízkárt okozhat. A rendszeres ellenőrzés és időszakos csere nemcsak meghosszabbítja az élettartamot, hanem elkerülhetővé teszi a sürgősségi javításokat és a bontással járó, költséges beavatkozásokat is.
Mely alkatrészeket érdemes ütemezetten ellenőrizni vagy cserélni? +
Több kulcselem életciklussal működik. Az automata légtelenítő szelepek tipikusan 3–6 év után cserére szorulnak. A flexibilis bekötőcsövek 5–8 évente ajánlottan cserélendők, olcsóbb csaptelepeknél akár 3 év is lehet a plafon. A fűtési osztó-gyűjtő minőségtől függően nagyjából 5–15 évig szolgál megbízhatóan. A tágulási tartályt évente ellenőrizni és levegővel pótolni kell; 5–10 év között jellemző a csere. Emellett érdemes figyelni az elzárók, WC-tartály belsők, biztonsági szelepek, hőcserélők, szivattyúk, vízlágyítók és melegvíztárolók állapotára is.
Hogyan vezet a karbantartás hiánya csőszivárgáshoz vagy csőtöréshez? +
Ha a légtelenítés hibás, levegő marad a rendszerben, ami kavitációt, cirkulációs elégtelenséget és túlterhelést okoz. A tágulási tartály elveszíti a nyomáskiegyenlítő szerepét, a hőmérséklet-ingadozások nyomáslökéseket generálnak, amelyek megrepeszthetik a csöveket és szerelvényeket. Elöregedett flexibilis csövek és tömítések idővel elporladnak, mikroszivárgásból hirtelen törés lehet. Ráadásul ha az elzárók rosszak, a szakaszolás és a szakszerű nyomásveszteség-mérés nehézzé válik, így a hibahely bemérése elhúzódik, miközben a vízkár folyamatosan nő.
Mekkora éves kerettel érdemes számolni megelőző karbantartásra? +
Iránymutatásként egy kb. 10 millió forint értékű épületgépészeti rendszer esetén évi körülbelül 100 000 forint ráfordítás már elegendő lehet a hosszú távú, üzembiztos működéshez (a fűtőkészülék karbantartása/cseréje nélkül számolva). Ez a keret fedezheti az ütemezett ellenőrzéseket, a kis értékű, de kritikus kopó alkatrészek cseréjét és a nyomás, vízminőség, illetve biztonsági elemek rendszeres vizsgálatát. A megelőzés költsége jellemzően töredéke annak, amit egy beázás, bontás és sürgősségi hibaelhárítás együtt elvihet.
Mit tegyek, ha már kialakult a szivárgás vagy a csőtörés? +
Első lépésben zárja el a főcsapot vagy a szakaszolókat, és áramtalanítson az érintett részen, ha szükséges. Gyorsan távolítsa el a vizet, védje a berendezést, készítsen fotókat a kárról. Hívjon műszeres bemérésben jártas szakembert, mert a pontos helymeghatározás feltételezi a működő elzárókat és a szakszerű nyomáspróbát. Jelezze, ha tágulási tartály-problémát gyanít: ez gyakori kiváltó ok. A cél a kár minimalizálása, a hiba gyors izolálása és bontásmentes vagy célzott feltárással történő javítása.
Az extrém felmelegedés hatása a csövekre és azok kötéseire, valamint a műszeres csőtörés bemérés iránti igény növekedése
Az éghajlatváltozás és az egyre gyakrabban előforduló extrém hőhullámok komoly kihívások elé állítják az infrastruktúrát, különösen a vízvezeték-hálózatokat. A csövek és azok kötései érzékenyek a hőmérséklet-ingadozásokra, amelyek hosszú távon jelentős károkat okozhatnak. A következőkben részletesen bemutatjuk, hogyan hat az extrém felmelegedés a vízvezeték-rendszerekre, és milyen szerepet játszhat a műszeres csőtörés bemérés az ilyen problémák felismerésében és megoldásában. Emellett arra is kitérünk, hogy mire kell felkészülniük a vízvezeték-szerelőknek ezekben a változó körülményekben.
A hőmérsékletváltozás hatása a csövekre és azok kötéseire
A vízvezeték-hálózatokat különböző anyagokból készítik, mint például műanyag (PVC, PE), fém (réz, acél) és kompozit anyagok. Mindegyik anyagnak megvan a maga hőmérséklet-tűrőképessége és hőtágulási együtthatója. Az extrém hőmérsékleti viszonyok azonban mindegyikre hatással vannak:
Műanyag csövek: A műanyag csövek hajlamosak a hőtágulásra és a zsugorodásra. Magas hőmérsékleten a műanyagok meglágyulhatnak, ami csökkenti a nyomásállóságukat és megnöveli a deformáció esélyét. Ez hosszú távon mikrosérüléseket és repedéseket okozhat.
Fém csövek: A fém csövek jobban bírják a hőmérsékletváltozásokat, de itt is jelentkezhetnek problémák. Az extrém hőmérséklet-ingadozások miatt a fém csövek kitágulhatnak és összehúzódhatnak, ami a kötéseknél, hegesztéseknél okozhat repedéseket vagy szivárgásokat.
Kötések és illesztések: A különböző anyagokból készült csövek illesztései különösen érzékenyek a hőmérsékletváltozásokra. A hőtágulás és zsugorodás miatti mozgások a kötéseknél könnyen szivárgásokhoz, sőt, csőtörésekhez vezethetnek.
Műszeres csőtörés bemérés iránti igény növekedése
Az extrém felmelegedés által okozott hőmérséklet-ingadozások miatt egyre gyakoribbá válhatnak a csőtörések és szivárgások. Az ilyen problémák azonosítására és lokalizálására szolgáló műszeres bemérés iránti igény jelentősen növekedhet. Az alábbi műszeres technológiák különösen fontos szerepet játszhatnak:
Akusztikus érzékelők: Ezek a szenzorok a víz áramlásának hangját figyelik, és a rendellenességeket, például a szivárgásokat észlelik. Nagy pontossággal lokalizálhatják a problémás területeket, így gyors és hatékony javítást tesznek lehetővé.
Hőkamerák: A hőkamerás vizsgálatok segítségével a hőmérsékleti különbségeket azonosítják a csőhálózatban, ami szintén segíthet a szivárgások és a csőtörések pontos helyének meghatározásában.
Nyomásérzékelők: A csőrendszerekben a nyomásváltozásokat mérő szenzorok is rendkívül hasznosak lehetnek. A nyomáscsökkenés jelezheti a szivárgást vagy a csőtörést, így a karbantartó csapat gyorsan reagálhat.
Mire készüljenek a vízvezeték-szerelők?
A vízvezeték-szerelőknek több szempontból is fel kell készülniük az extrém felmelegedés kihívásaira:
Tudás és képzés: A szerelőknek folyamatosan frissíteniük kell tudásukat az új anyagokról és technológiákról, amelyek jobban ellenállnak a hőmérsékleti ingadozásoknak.
Preventív karbantartás: Fontos, hogy a szerelők rendszeresen ellenőrizzék a vízvezeték-hálózatokat, különösen a kritikus területeken, ahol nagyobb a hőmérsékletváltozás hatása.
Modern eszközök használata: A korszerű műszeres bemérési technológiák használata elengedhetetlen a pontos és gyors hibafeltárás érdekében. A szerelőknek meg kell tanulniuk ezen eszközök hatékony használatát.
Vészhelyzeti protokollok: Készítsenek részletes vészhelyzeti terveket a csőtörések és szivárgások gyors kezelésére, hogy minimalizálják a károkat és a vízveszteséget.
Összegzésül, az extrém felmelegedés komoly hatással van a vízvezeték-rendszerekre, és növeli a műszeres csőtörés bemérés iránti igényt. A vízvezeték-szerelőknek fel kell készülniük ezekre a kihívásokra, hogy hatékonyan tudják kezelni a hőmérsékletváltozások okozta problémákat és fenntartsák a rendszerek megbízhatóságát.
Leírás 160 karakterben: Az extrém felmelegedés hatással van a csövekre és kötéseikre, növelve a csőtörések gyakoriságát. A vízvezeték-szerelőknek modern eszközökre és tudásra van szükségük.
Leírás 90 karakterben: Az extrém hőmérséklet miatt nő a csőtörések száma, modern eszközökre van szükség.
Leírás 200 karakterben: Az extrém felmelegedés miatt a csövek és kötéseik sérülékenyebbé válnak, növelve a csőtörések kockázatát. A vízvezeték-szerelőknek korszerű eszközökre és folyamatos képzésre van szükségük a hatékony javítás érdekében.
GYIK:
Hogyan hatnak a hőhullámok a vízvezeték-hálózatokra? −
Az egyre gyakoribb hőhullámok fokozzák a csövek és kötéseik hőtágulását, majd lehűléskor a zsugorodást. Ez a ciklikus igénybevétel feszültségeket kelt az anyagban, ami idővel mikrosérüléseket, lazuló illesztéseket és szivárgásokat okozhat. A tartós meleg a műanyag csövek nyomásállóságát csökkentheti, a fém vezetékeknél pedig a hegesztések és menetes kötések válhatnak sérülékennyé. A következmény gyakrabban jelentkező, nehezebben lokalizálható hibák sora, ami miatt nő a megelőző ellenőrzések és a célzott, műszeres hibafeltárás szerepe.
Mely anyagok és kötési pontok érzékenyek leginkább a hőingadozásra? +
A műanyag csövek (PVC, PE) hőtágulása jelentős, magas hőterhelésnél meglágyulás, deformáció és repedésveszély léphet fel. A fémcsövek jobban bírják a hőt, de a gyakori kitágulás–összehúzódás a hegesztéseknél, meneteknél és idomoknál okozhat hajszálrepedéseket, szivárgást. Különösen rizikósak a különböző anyagok találkozásai, ahol eltérő tágulási együtthatók miatt a kötések meglazulhatnak. A dilatációt nem követő rögzítések, hiányzó kompenzációs hurkok és elöregedett tömítések tovább növelik a hibák és csőtörések valószínűségét.
Miért nő a műszeres csőtörés-bemérés iránti igény, és milyen eszközök segítenek? +
A hő okozta hibák sokszor rejtve maradnak, ezért a gyors és rombolásmentes lokalizáláshoz műszerekre van szükség. Akusztikus érzékelők a rendellenes áramlási zaj alapján jelzik a szivárgást, hőkamerák a hőmérséklet-különbségekből rajzolják ki a problémás zónákat, míg a nyomásérzékelők hirtelen eséseket mutatnak meg. A kombinált módszer lerövidíti a hibakeresést, csökkenti a bontási igényt és a vízkárt. Emiatt az extrém felmelegedés időszakában kimondottan felértékelődik a korszerű, műszeres bemérés.
Mire érdemes felkészülniük a vízvezeték-szerelőknek a változó klímában? +
A szakembereknek naprakész tudásra és célzott eszközparkra van szükségük. Fontos a különböző csőanyagok hőtűrésének ismerete, a dilatáció kezelése és a preventív karbantartási szemlélet. Érdemes vészhelyzeti protokollokat kialakítani a gyors szakaszolásra, elárasztás mérséklésére és dokumentálásra. A műszeres diagnosztika (akusztika, hőkamerázás, nyomásmonitorozás) rutinszerű alkalmazása gyorsítja a döntést és csökkenti a bontást. A tudásfrissítés, minőségibb anyagválasztás és a megrendelők edukálása együtt növeli a hálózatok üzembiztonságát.
Milyen megelőző lépésekkel csökkenthető a hő okozta meghibásodások kockázata? +
Éves állapotfelmérés javasolt a kritikus szakaszokon, különösen dilatációra érzékeny pontokon és eltérő anyagok csatlakozásainál. Ellenőriztesse a rögzítéseket, tömítéseket, idomokat, és használjon a környezetnek megfelelő csőanyagot. Hasznos a nyomásfigyelés és a szivárgásjelzés, valamint a gyors elzárást lehetővé tevő szakaszolás. Hőterhelt helyeken hőszigetelés, árnyékolás és tágulási kompenzáció segíthet. A gyanús jelek (nedvesedés, fogyasztásnövekedés) esetén kérjen műszeres bemérést, mert a korai beavatkozás csökkenti a kárt.
Egy budapesti barkácsáruházban rögzítettem ezeket a fotókat. A 1. sz. fotón a kiszerelt hibás sarokszelep látható, ill. az 50 mm hosszúságú csaphosszabbító szerepel, mely a falsík és a gipszkartonfal közötti mélységet, távolságot hivatott áthidalni. Az erős beázással párosuló meghibásodás a földszinten jelentkezett, méghozzá: csöpögött a víz a mennyezetről. Természetesen a felette található vizesblokkban semmi nedvesedés, ill. gépészeti meghibásodásra utaló tünet nem volt látható, tapasztalható.
Hibás szerelvény és a következmények
Az említett 1.sz. fotón az a hibás szerelvény látható, mely a problémát okozta. A silány minőségű sarokszelep a csaphosszabbító tövénél elkorrodált, ezáltal a gipszkartonfal mögötti területre juttatta a használati melegvizet.
1. sz. fotó: Hibás szerelvény
A csőszivárgás bemérése szakaszolásokkal, nyomásmérésekkel, nedvességmérésekkel, akusztikus és hőkamerás vizsgálatokkal került felfedésre, lokalizálásra. Jelzőgázos mérések ebben az esetben nem történtek, hiszen a gipszkartonfalban elhelyezett vezetékeknél ez a lokalizálási lehetőség elesik. Elesik, mert a vízvezeték hálózatba betáplált és hibahelyen kiáramló jelzőgáz a fal belsejében szétáramlik, lehetetlenné téve a mérés használhatóságát.
„Egy csempés találat” a szivárgás helyének felderítésében
Mindenesetre ezen munkám(is) azt az alapelvet támasztja alá, hogy a pontos csőtörés bemérés nem csupán gazdaságos, anyagi értelemben kifizetődő, de a céltalan bontás okozta egyéb bosszúságoktól is mentes.
Számomra az egy csempés találat számít pontosnak, vagyis tűpontos csőszivárgás bemérésnek. Természetesen nem a jelenleg divatos 1mx1m csempére gondoltam ekkor, csupán a 30×30 cm területre szűkülő bemérési találatot tartom magam számára elfogadhatónak. Az eseteim legalább 95%-a teljesíti is ezt a magam által meghatározott csőtörés keresési kritériumot, annak ellenére, hogy a 100%-os találati arányt tartanám felülmúlhatatlannak.
A 2.sz. képen, amit a cikk nyitóképének használtam, a csőszivárgás lokalizálása után feltárt terület figyelhető meg, vagyis az a falsíkra rögzített falikorong, melyből a meghibásodott sarokszelep és a csaphosszabbító került kiszerelésre.
A csőtörés megjavítása után egyetlen 25x60cm-es csempe pótlása szükséges a vizesblokk tökéletes helyreállításához. Azért ez nem világvége! Jól mondom?
Hogyan zajlik a csőtörés keresése modern eszközökkel? −
A gyakorlatban rombolás nélkül, több mérési módszer kombinációjával dolgoznak. Akusztikus műszerek a szivárgás jellegzetes zaját erősítik fel, hőkamerák a felületek hőmérséklet-különbségeit mutatják, nyomáspróba és adatlogger segít azonosítani az érintett ágat. Szükség esetén tracer gázas vizsgálatot, endoszkópos betekintést vagy talajnedvesség-mérést alkalmaznak. Az adatok összevetése szűkíti a célpontot, így csak célzott feltárás történik. A folyamat gyorsabb, ha a rendszer szakaszolható, elzárók működnek, és rendelkezésre állnak alaprajzok vagy korábbi javítási információk.
Milyen jelek utalnak rejtett szivárgásra, és hogyan készüljek a vizsgálatra? +
Gyanúra ad okot az indokolatlan vízszámla-emelkedés, a víznyomás ingadozása, a foltosodó vakolat, dohos szag, meleg padlófoltok, illetve a kazán gyakori utántöltés-igénye. Vizsgálat előtt célszerű szabaddá tenni az érintett helyiségeket, hozzáférést biztosítani elzárókhoz, vízórához, gépészeti szekrényhez. Érdemes feljegyezni, mikor és hol észlelhető a jelenség, készíteni néhány fotót. Ha lehet, alaprajzot vagy burkolatkiosztást adjon a szakembernek. A pontos szakaszolás és a működő elzárók felgyorsítják a bemérést és csökkentik a bontás kockázatát.
Mely módszerek a legpontosabbak, és mikor elkerülhetetlen a bontás? +
A legjobb találati arányt az akusztikus hallgatózás, a korrelátoros helymeghatározás és a hőkamera kombinációja adja; beltéri rendszereknél tracer gáz növeli a pontosságot, padlófűtésnél hőkamerás–nyomáspróbás megközelítés a bevált. Bontás többnyire akkor szükséges, ha a hiba a burkolat alatt van, a csatlakozások nem hozzáférhetők, vagy a mérési eredmények ugyanarra a kis felületre mutatnak. Ilyenkor célzott feltárás történik, a lehető legkisebb bontással. A módszeres lépések minimalizálják a helyreállítási költséget és a kieső időt.
A csőtörés bemérés első lépése mindig a vizsgálandó épületgépészeti rendszer feltérképezésével kezdődik. Ez a kezdeti és fundamentális mozzanat elengedhetetlen a sikeres csőtörés, csőszivárgás bemérés aktualizálásához, ugyanis egyetlen téves megállapítás a teljes bemérési folyamat sikertelenségét okozhatja.
Éppen ezért gondosan és alaposan javasolt átnézni a teljes vizsgálandó csővezeték rendszert, hiszen minél több információ áll rendelkezésünkre a meghibásodásról, annál eredményesebb lesz a csőtörés pontos helyének a megállapítása.
Információgyűjtés – az alap
A gondos információgyűjtés során feltárulkoznak a vizsgált rendszer sajátosságai, melyben a legkisebb információnak is helye van, helye lehet. Például a hiba megjelenése előtt felszereltek egy csaptelepet, kicseréltek egy elzárót, bekötöttek egy mosógépet, gipszkartonfalat építettek…stb. Tulajdonképpen a csőtörés keresése egy gondosan felépített nyomozás, melynek elengedhetetlen kritériuma, hogy a munkafolyamatot végző személy gondolkozása kiművelt legyen, logikai képességei meghaladják az általánosan tapasztalható kvantitatív jelleget.
A csőtörés helyének a meghatározása és kijelölése már a legutolsó aktus a logikai levezetésben, melynek során tulajdonképpen összefoglalásra kerülnek a meghibásodásról feltárható információk.
A pontos csőtörés bemérés ismérve az, hogy a vizsgálat során nyert információkat kellően koherens módon egyesíti.
Mint említettem minden apró vagy aprónak tűnő információ fontos lehet a sikeres hibaelhárításhoz. A csőtörések által felmutatott tünetek ugyanolyan eligazító jelleggel bírnak az értő szakember számára, mint annak az orvosnak aki páciense testi tüneteiből kíván mélyebb összefüggéseket levezetni. Mondanom sem kell, hogy a megfelelően alapos kikérdezés elengedhetetlen a helyes diagnózis felállításához. Mikor kezdődött a probléma, mennyi idős a beteg, milyen életmódot folytat a vizsgált alany, mióta áll fenn a probléma, akut vagy krónikus elváltozásról beszélünk, milyen diagnosztikai eszköz áll rendelkezésünkre a probléma feltárásához…stb.
(Természetesen nem tévesztjük össze a szezont a fazonnal, hiszen az orvoslásban tevékenykedő ember a legmagasabb létrendi rang jogos képviselője, megelőzve ezzel szinte minden egyéb terület képviselőjét. Szigorúan hozzátéve, hogy az előző állítás egy normális társadalomra vonatkozik, mert a jelen abnormális viszonyai között ugyanúgy lasszóval kell fogni egy épelméjű és kvalifikált szakembert akárcsak egy gyógyításra elkötelezett orvost.)
A csőszivárgás bemérése
Magam egy olyan tünetet fotóztam le, mely ugyan minimális szivárgást és vízvesztést okozott, mégsem állt összefüggésben azzal az akut jelenséggel, mely során a mennyezet nagy felületen és rövid idő alatt elázott. A csőtörés bemérés során feltártam ugyan, hogy a zártrendszerű központifűtés minimálisan szivárgott – az mégsem állt összefüggésben a mennyezeten tapasztalt hiba jelenséggel. Ezt a jelenséget neveztem logikai bukfencnek, ellentmondásnak. Azért ellentmondás, mert egy önmagában felszerelt kombi fali gázkészülék, melyet nem egészítettek ki külön tágulási tartállyal és csupán havi, kéthavi utántöltést igényel – az legfeljebb 0,5l vizveszteséget generál, méghozzá a vizsgált 30-60 napra vonatkoztatva.
A nagy kiterjedésű mennyezeti ázás azonban jelentős vízvesztésre jellemző tüneteket mutatott, felmutatva ezzel, hogy itt két teljesen különálló meghibásodásról beszélünk, kell beszélnünk. Miután minden műszeres csőtörés vizsgálat elvégzésre került, bebizonyosodott, hogy helyes volt az általam felállított kezdeti diagnózis, hiszen a mennyezet ázását a melegvíz oldon fennálló csőszivárgás okozta.
Amikor csőstől, mármint több csőstől jön a baj
Bizony egyáltalán nem ritka, hogy az átfogó csőtörés vizsgálat során olyan hibát és hibákat is feltárok, melyek felderítésére eredetileg nem is irányult igyekezet. Ez a járulékos nyereség egyáltalán nem elhanyagolandó, hisz a másod és harmadlagosan előkerülő meghibásodások nem kerülnek kiszámlázásra, teljesen költségmentesen kerülnek felfedezésre. A probléma helyének a meghatározása után mindig összegzem a tapasztaltakat, majd pedig felvázolom a lehetséges javítási megoldást, lehetséges megoldási lehetőségeket. Továbbiakban pedig szívesen vállalom az általam feltárt hibák, ömlések, szivárgások javítását, visszaigazolva ezzel a műszeres csőtörés meghatározás helyességét, pontosságát.
Mik a csőszivárgás jellegzetes jelei, és miért fontos a rendszer feltérképezése? −
A szivárgást gyakran nedvesedő felületek, dohos szag, megmagyarázhatatlan vízveszteség vagy visszatérő nyomásesés jelzi, de a tünetek sokszor félrevezetők. Ezért a folyamat első lépése mindig a teljes épületgépészeti rendszer gondos feltérképezése: mi változott a hiba előtt, történtek-e szerelések, beépítések, burkolások. Minél több részlet ismert, annál kisebb az esély a téves diagnózisra. A feltérképezés teremti meg a koherens értelmezés alapját, és segít, hogy a vizsgálat végén valóban a tényleges hibahely kerüljön kijelölésre.
Miért kulcs az alapos információgyűjtés és a kikérdezés a bemérés előtt? +
A csőtörés keresése logikai nyomozás: minden apró adat – egy csaptelepcsere, elzárócsere, mosógép bekötése vagy gipszkartonozás – a kirakós része. A cél, hogy a tüneteket összhangba hozzuk a rendszer életkorával, üzemmódjával és a tapasztalt jelenségek időbeliségével. Az alapos kikérdezés csökkenti a „logikai bukfencek” esélyét, amikor a látott kár és a mért veszteség nincs arányban. Így a műszeres vizsgálatok már célzottan történhetnek, kevesebb felesleges bontással és gyorsabb helyreállítással.
Hogyan különíthető el két, egymástól független hiba ugyanazon ingatlanban? +
Előfordul, hogy a fűtési kör minimálisan szivárog, miközben a látványos beázást valójában a használati melegvíz oldali csőhiba okozza. Az eltérés azonosításához a mért vízveszteséget, a nyomásviselkedést és a hőképet együtt kell értékelni. Ha a nagy kiterjedésű ázás jelentős vízvesztésre utal, de a fűtés csak ritkán igényel utántöltést, valószínű a párhuzamos hiba. A következetes logikai levezetés és a műszeres eredmények együttes vizsgálata segít a jelenségek szétválasztásában és a helyes javítási stratégia kijelölésében.
Mi a csőszivárgás-bemérés logikai menete, és mikor jelölhető ki a hibahely? +
A folyamat a rendszer feltérképezésével és a tünetek rendszerezésével indul, ezt követik a célzott műszeres lépések. A vizsgálat közben gyűjtött adatoknak koherensen kell illeszkedniük: a zajok, a hőképek, a nyomásadatok és a helyszíni megfigyelések egymást erősítsék. A hibahely kijelölése csak a logikai lánc utolsó aktusa, amikor a bizonyítékok ugyanarra a pontra mutatnak. Így a feltárás már célzott, a bontás minimális, a javítás pedig gyorsabban és nagyobb biztonsággal kivitelezhető.
Mi történik a vizsgálat végén, és milyen „járulékos nyereségre” számíthatok? +
A bemérés végén a szakember összegzi a tapasztalatokat, felvázolja a lehetséges javítási módokat, és igény esetén el is végzi a helyrehozást. Gyakori, hogy az átfogó vizsgálat közben olyan rejtett hibák is előkerülnek, amelyek eredetileg nem képezték a megbízás tárgyát. Ezek feltárása értékes többlet, mert időben megelőzhetők a későbbi károk. A módszeres megközelítés így nemcsak a fő problémát oldja meg, hanem növeli a teljes rendszer üzembiztonságát és csökkenti a jövőbeni kockázatokat.
Weboldalunkhoz cookie-kat használunk az Ön jobb felhasználói élménye érdekében. Cookie settingsElfogadom
Manage consent
Privacy Overview
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
