vizvezetek

Kád és zuhanytálca szigetelési hiányosságai, beépítési lehetőségei

Szerző:
Zuhanytálca levehető előlappal
Zuhanytálca levehető előlappal

A legtöbb falnedvesedésért és falvizesedésért két szerelvény hibáztatható. A zuhanytálca és kád azok a fürdőszobai berendezési tárgyak, melyek nem megfelelő beépítésük rejtett és alattomos módon képesek nedvesíteni környezetüket, beázásokat és nehezen felderíthető ázásokat előidézve ezzel.

Szilikonozás, a szigetelés fontossága

Sok esetben csupán szigetelési hiányosság áll a rejtett hiba hátterében- vagyis a zuhanytálca vagy kád válaszfallal érintkező felületének nem megfelelő szigetelése. Ezt a szigetelést a köznyelv egyszerűen csak szilikonozásként ismeri, nevezi nevén.
A szilikon a legmegfelelőbb anyag arra, hogy kitöltse azt a rést, mely a kád oldalfala és a csempe között a beépítés során adódik, megjelenik.  Az új fürdőszoba burkolat elkészülte után bizonyosan lesz néhány milliméternyi kitöltendő rés a szerelvényünk beépítésénél, hiszen a burkolás és a kőművesmunkák nem minden esetben eredményeznek tökéletes felületeket, főképpen derékszög tekintetében.

Kádszigetelés kádszegély beépítésével
Kádszigetelés kádszegély beépítésével

A beépítés kritériumai

A beépítés során fontos kritérium, hogy a zuhanytálca vagy kád oldalfala nem kerülhet be csempesík alá, mert a szerelvények meghibásodásánál burkolatbontást kellene eszközölni. Fontos továbbá megjegyezni, hogy önmagában a fuga megléte nem akadályozza meg a víz beszivárgását a kád vagy zuhanyzó mögötti területre, vagyis a gombásodásmentes szaniter szilikon alkalmazása elkerülhetetlen a szerelvényeink beépítése során. Alkalmazhatunk kádszegélyt is szigetelési kiegészítésként, azonban szigorúan másodlagos védvonalként és esztétikai kiegészítésként. A kádszegélyre főképpen akkor van szükségünk, ha a szilikonozás megkívánt szélessége nem teszi lehetővé az esztétikus és igényes  szigetelés megvalósíthatóságát.

Ilyenkor a szakszerűen megvalósított szilikonozást követően szükségünk van egy esztétikai takarásra, mely funkciót  a kádszegély hivatott betölteni. Hangsúlyozzuk tehát: A kádszegély önmagában nem tölti be a vízszigetelési fukcióját!  Abban az esetben, ha a szilikonozást magunk kívánjuk elvégezni, akkor javasolható valamely videómegosztón megtekinteni a szakszerű szilikonozás trükjeit, mert a szigetelés ‘taknyolása’, elkenése igencsak siralmas arculatot tud kölcsönözni az amúgy esztétikus öszképet felmutató fürdőszobánknak.

A zuhanytálca, a kádszerelvény kiválasztása

A zuhanytálca vagy kádszerelvény kiválasztásánál szintén fontos kritérium, hogy előlappal ill. állítható szintezőlábakkal rendelkezzen. Az előlap gyors levétele ugyanis lehetővé teszi a szerelvény alatt található szifon tisztítását és tömörségi ellenőrzését, valamint a vízszigetelésünk megfelelő állapota is kontrollálhatóvá lesz a takarólemez roncsolásmentes eltávolítását követően.

Zuhanytálca levehető előlap alatti terület
Zuhanytálca levehető előlap alatti terület

Amennyiben a kádelőlap helyett lefalazást választunk, úgy csempeajtó vagy szerelőajtó beépítése szintén nélkülözhetetlen kiegészítő. A  szerelőnyílás funkciója egybeesik az előlap által felkínált ellenőrizhetőségi, tisztítási és javíthatósági lehetőségekkel. Az előlap nélküli zuhanytálcák ellenőrizhetősége, javítása és tisztítása csak a teljes zuhanyfülke lebontásával eszközölhető, mely egyrészt idő és költségigényes, emellett pedig a zuhanyfülke alkatrészei sem legózásra terveztettek – azaz nem viselik nyom nélkül a szét és összeszerelés mozzanatait, kihívásait.

Szintezőlábak a precíz beépítéshez

A szintezőlábak funkciójáról nem gondolom, hogy különösebben értekeznünk kellene. Legyen elég annyi, hogy nélkülözhetetlen a percíz beépítéshez, ill. önmagában képes betölteni a reá háruló terhelésbeli feladatokat. Természetesen  a falsik függőleges részénél érdemes akasztófüleket alkalmazni, mely egyrészt szintez és alátámasztja a zuhanytálca vagy kád peremfelületét, másrészt pedig mentesíti a szilikonozást a mechanikus igénybevételtől, falsíktól való elválástól. 

A keskeny peremmel bíró ún. slim zuhanytálcák esetében nem lehetséges beépítés utáni további ellenőrzés, mert itt a kádszifon az aljzatbetonba kerül besüllyesztésre- javítása, tömörségi ellenőrzése csak a zuhanyfülke leszerelésével valósítható meg. Lefolyóvezetékkel való kapcsolatukat szinte mindig flexibilis bekötőcsővel biztosítják, így a szifonból történő kamerás ellenőrzésük sem biztosítható, vagyis nem felel meg a műszeres csőtörésvizsgálat minden feltételének. Ezzel pedig inderekt megállapítottuk, hogy a csőszivárgás keresésnek is megvannak a vizsgálhatóságbeli kritériumai és feltételei, melyek minnél teljesebbek annál pontosabb diagnózis felállítát teszik lehetővé.

Elhanyagolt zuhanytálca
Elhanyagolt zuhanytálca

Értelemszerű, hogy a hiányos vizsgálhatósági feltételrendszer  hátrányosan érinti a csőtörésbemérés során felállítható hibameghatározási pontosságot, még akkor is, ha egyébként a tűpontos hibamegállapításhoz minden szakmai és tárgyi feltétel adott. Azt gondolom, hogy ezt is érdemes szem előtt tartani, hiszen azt a feltételrendszert amihez alkalmazkodnom szükséges nem magam biztosítom.

Magam azt tudom garantálni, hogy biztosan megtalálom az Önnél fennálló épületgépészeti meghibásodást és azt szakszerűen meg is javítom.
Általánosságban megállapítható: a műszeres csőtörésbeméréssel lokalizált csőtörések, csőszivárgások javításához és megszüntetéséhez döntő többségben elegendő egy A4- es papírlap méretű terület feltárása, javítása.

Elolvasásra ajánlom még:

GYIK:

Miért okoznak problémát a nem megfelelően szigetelt kádak és zuhanytálcák?
A nem megfelelő szigetelés miatt a víz beszivárog a burkolat alá, károsítva a szerkezetet és penészesedést okozva. A fugák mentén elszivárgó víz hosszú távon jelentős szerkezeti károkat eredményezhet, különösen emeleti fürdőszobákban. A vízszigetelés elmaradása nemcsak esztétikai, hanem higiéniai és statikai problémákhoz is vezethet, ezért a megfelelő szigetelés elengedhetetlen.
Milyen gyakori hibák fordulnak elő a kádak és zuhanytálcák beépítésekor?
Gyakori hiba a szakszerűtlen szigetelés, a rugalmatlan fugázás, a dilatáció figyelmen kívül hagyása és az alátámasztás hiánya. Sok esetben a vízzáró szalagokat nem megfelelően helyezik el, vagy teljesen kihagyják. Ezek a hiányosságok később beázást, burkolatleválást és penészedést okoznak. A helyes beépítési technika és a vízszigetelő rendszerek alkalmazása kulcsfontosságú.
Milyen megoldások léteznek a vízszigetelési hibák megelőzésére?
Megfelelő megoldás lehet az előzetes kenhető vízszigetelés alkalmazása, vízzáró szalagok elhelyezése és flexibilis fugázóanyagok használata. Fontos, hogy a kád vagy zuhanytálca körüli csatlakozások rugalmasak és vízzáróak legyenek. A profi kivitelezés és a gyártói előírások betartása hosszú távon garantálja a szivárgásmentes működést és megelőzi a károkat.

Épületgépészeti elemek karbantartása, karbantartási hiánya – csőtörésekkel és meghibásodásokkal való kapcsolata

Szerző:
15 év után meghibásodott osztó-gyűjtő
15 év után meghibásodott osztó-gyűjtő

Tevékenységem, hivatásom végzése során arra a megállapításra jutottam, hogy lakásunk, házunk épületgépészeti elemei tulajdonképpen nulla törődés mellet kénytelenek feladatukat ellátni, betölteni.

Miképpen várhatjuk el az évtizedek óta elhanyagolt elemektől, hogy biztosítsák kényelmünket

Egyszerűen képtelen vagyok belátni, hogy miképpen várjuk és várhatjuk el az évtizedek óta elhanyagolt csővezetékektől, elzáróktól, tárolóktól és egyéb kiegészítő elemektől, hogy biztosítsák kényelmünket, komfort igényünket, lakásunk biztonságát – méghozzá úgy, hogy teljesen figyelmen kívül hagyjuk ezen elemek karbantartási igényeit, ill. csere periódusait.

Érdekes, hogy az autóknál a legtöbben betartják a gyártó által javasolt karbantartási munkálatokat, mely éppen azt hivatott garantálni, hogy közlekedési eszközünk megbízható működést tudjon számunkra garantálni, felmutatni. Könnyű belátni, hogy az autónk elhanyagolt fékrendszere, futóműalkatrésze, motoreleme és sok más tartozékának hiányossága milyen nemkívánatos események kialakulását eredményezheti.

Vajon mi lehet az oka annak, hogy az épületgépészetben egyszerűen szinte ismeretlen a karbantartás, a prevenció fogalma? 

Sokszor párszáz forintos flexibilis csövek okoznak százezres és milliós vízkárokat, melyek cseréje tényleg filléres kategóriába sorolandó.  Egy közepes méretű lakás teljes épületgépészetének kialakítására fordított összeg vetekszik egy új középkategóriás autó értékével – mégis 0 forint éves ráfordítással várjuk el tőle, hogy hibamentesen kiszolgáljanak minket, elvárásainkat.
Ez alól legfeljebb a fűtőkészülékek képeznek kivételt, mely annyira centrális berendezés, hogy elhanyagolása, hogy úgymondjam büntető jellegű következményeket hordoz.

Kerüljük el az épületgészészet terén, ami elkerülhető kár

80 éve szolgálatban a szennyvízcső
80 éve szolgálatban a szennyvízcső

A csőtörések, csőszivárgások jelentős része elkerülhető lenne, ha legalább minimális figyelmet fordítanánk a fűtőkészülékeken kívüli épületgépészeti elemekre is.
Lássunk néhány példát karbantartásra, karbantartás elmulasztása következményére.

Egy automata légtelenítő szelep általánosan 3-6 év után cserére szorul. Működésének hiányossága egészen biztosan érződik cirkulációs elégtelenségként, elégtelen hőleadásként, megnövekedett energiaigényként, no és csőszivárgást is generálhat. Sőt anyagi károkat is képes előidézni.

A fexibilis bekötőcsövekről volt már szó – cseréjük 5-8 év után biztosan szükségeltetik. Olcsó csaptelepek bekötőcsövei akár 3 év alatt tönkremehetnek, már amennyiben ezt az idősávot  egy silány csaptelep egyáltalán  képes kiszolgálni. 

A  fűtési osztó-gyűjtő az egyik legkényesebb szerelvény – cseréje minőség függvényében 5-15 év. (A nyitóképen).
Meghibásodása komoly csőtörésekhez vezethet, ill. hiányos működése okán egy részleges szivárgás is a teljes rendszerünk leállásához vezethet. Nem is beszélve arról a tényről, hogy a csőtörésbeméréshez működő elzárókra és szerelvényekre van szükség. Működésképtelen és hiányos elzárók mellett nem lehetséges tűpontos csőszivárgásbemérés, mert annak fundamentális feltétele a rendszer szakaszolhatósága, szakaszolhatóságán alapuló szakszerű nyomásveszteség mérése. 

cca 15 éves tágulási tartály
cca 15 éves tágulási tartály

A tágulási tartályok évenkénti ellenőrzése és levegőfótlása szintén erősen javasolható, mert ezen szerelvények hiányos működése komoly problémákhoz vezethet, mintegy a csővezetékek vezető halálozási okaként nevezhető meg. A tágulási tartály garantálja, hogy a zárt rendszerben lévő hőmérsékletváltozásból adódó nyomásingadozásokat  kikompenzálja, a hálózatnak stabil üzemi működési tartományt biztosít. Cseréje 5-10 év között biztosan indokolt. Meghibásodása rengeteg csőszivárgást és csőtörést okoz- jellemzően a használati melegvíz és cirkulációs oldalon, de a fűtési meghibásodás okozása sem idegen tőle. 

Jelen terjedelem nem teszi lehetővé az összes szerelvény felsorolását, melyek karbantartást és törődést idényelnek, így csupán néhányat még megemlítek: elzárók, wc tartályok belső szerelvényei, biztonsági szelepek, melegvíztárolók, hőcserélők, fűtő-hűtő készülékek, szivattyúk, vezérlőelemek, vízlágyítók, víztisztítók, puffertartályok…stb.

A szerelvények tartós működése kiadással jár

Szerény számításom szerint egy 10 millió forint  összértékű épületgépészeti rendszer évi 100.000 forintos átlag ráfordítással harminc évig hibamentesen üzemeltethető (fűtőkészülék karbantartását és cseréjét nem számítva). Meglátásom szerint ez egyáltalán nem vállalhatatlan kiadás.

A valóságban azonban a legtöbbünk egy árva krajcárt sem szán épületgépészeti karbantartásra, gépészeti prevencióra. Csoda tehát, hogy szivárog, eltörik, beázik, leázik, elfolyik, nem fűt, vizesedik, eldugul, penészedik…stb? 

Ugye milyen jó, hogy  épületgépészeti rendszerünk nem igényel annyi karbantartást mint egy repülőgép? Mert, ha ez így lenne akkor nem beszélhetnénk túlnépesedésről – tízből kilenc rendszer megbukna, lezuhanna karbantartás hiányában.

Már csak egy kérdés maradt!

Mit lehet tenni, ha zuhan a repülő, ha utolért minket a csőtörés, csőszivárgás, karbantartás hiányából eredő következmény?
Ilyenkor már csak az ejtőernyő segíthet!

No… ebben a megragadásban – magam lennék az ejtőernyő!
Segítek Önnek túlélni a következményeket, minimalizálni a károkat, túlélni a zuhanást, pofára esést.
Magyarul: Megkeresem és elhárítom az Önnél fennálló csőtörést, csőszivárgást.

Szinte meseszerű ígéret…….nem?
Aki nem hiszi járjon utána,  vagy tájékozódjon Ügyfeleim véleményei alapján.

Tisztelettel: Dancs Gyula

Elolvasásra ajánlom:

GYIK:

Miért létfontosságú az épületgépészeti elemek rendszeres karbantartása? −
A ház gépészeti hálózata éveken át “láthatatlanul” dolgozik, ezért hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla – pedig a megelőző karbantartás ugyanúgy alap, mint az autónál az olajcsere. Elhanyagoláskor romlik a hőleadás, nő a fogyasztás, gyakoribbak a szivárgások, sőt végül csőtörés is kialakulhat. Egy apró, párszáz forintos flexibilis cső meghibásodása is százezres–milliós vízkárt okozhat. A rendszeres ellenőrzés és időszakos csere nemcsak meghosszabbítja az élettartamot, hanem elkerülhetővé teszi a sürgősségi javításokat és a bontással járó, költséges beavatkozásokat is.
Mely alkatrészeket érdemes ütemezetten ellenőrizni vagy cserélni? +
Több kulcselem életciklussal működik. Az automata légtelenítő szelepek tipikusan 3–6 év után cserére szorulnak. A flexibilis bekötőcsövek 5–8 évente ajánlottan cserélendők, olcsóbb csaptelepeknél akár 3 év is lehet a plafon. A fűtési osztó-gyűjtő minőségtől függően nagyjából 5–15 évig szolgál megbízhatóan. A tágulási tartályt évente ellenőrizni és levegővel pótolni kell; 5–10 év között jellemző a csere. Emellett érdemes figyelni az elzárók, WC-tartály belsők, biztonsági szelepek, hőcserélők, szivattyúk, vízlágyítók és melegvíztárolók állapotára is.
Hogyan vezet a karbantartás hiánya csőszivárgáshoz vagy csőtöréshez? +
Ha a légtelenítés hibás, levegő marad a rendszerben, ami kavitációt, cirkulációs elégtelenséget és túlterhelést okoz. A tágulási tartály elveszíti a nyomáskiegyenlítő szerepét, a hőmérséklet-ingadozások nyomáslökéseket generálnak, amelyek megrepeszthetik a csöveket és szerelvényeket. Elöregedett flexibilis csövek és tömítések idővel elporladnak, mikroszivárgásból hirtelen törés lehet. Ráadásul ha az elzárók rosszak, a szakaszolás és a szakszerű nyomásveszteség-mérés nehézzé válik, így a hibahely bemérése elhúzódik, miközben a vízkár folyamatosan nő.
Mekkora éves kerettel érdemes számolni megelőző karbantartásra? +
Iránymutatásként egy kb. 10 millió forint értékű épületgépészeti rendszer esetén évi körülbelül 100 000 forint ráfordítás már elegendő lehet a hosszú távú, üzembiztos működéshez (a fűtőkészülék karbantartása/cseréje nélkül számolva). Ez a keret fedezheti az ütemezett ellenőrzéseket, a kis értékű, de kritikus kopó alkatrészek cseréjét és a nyomás, vízminőség, illetve biztonsági elemek rendszeres vizsgálatát. A megelőzés költsége jellemzően töredéke annak, amit egy beázás, bontás és sürgősségi hibaelhárítás együtt elvihet.
Mit tegyek, ha már kialakult a szivárgás vagy a csőtörés? +
Első lépésben zárja el a főcsapot vagy a szakaszolókat, és áramtalanítson az érintett részen, ha szükséges. Gyorsan távolítsa el a vizet, védje a berendezést, készítsen fotókat a kárról. Hívjon műszeres bemérésben jártas szakembert, mert a pontos helymeghatározás feltételezi a működő elzárókat és a szakszerű nyomáspróbát. Jelezze, ha tágulási tartály-problémát gyanít: ez gyakori kiváltó ok. A cél a kár minimalizálása, a hiba gyors izolálása és bontásmentes vagy célzott feltárással történő javítása.

A felmelegedés hatása a vízszerelésre

Szerző:
Kamerás csőtörés bemérés

Az extrém felmelegedés hatása a csövekre és azok kötéseire, valamint a műszeres csőtörés bemérés iránti igény növekedése

Az éghajlatváltozás és az egyre gyakrabban előforduló extrém hőhullámok komoly kihívások elé állítják az infrastruktúrát, különösen a vízvezeték-hálózatokat. A csövek és azok kötései érzékenyek a hőmérséklet-ingadozásokra, amelyek hosszú távon jelentős károkat okozhatnak. A következőkben részletesen bemutatjuk, hogyan hat az extrém felmelegedés a vízvezeték-rendszerekre, és milyen szerepet játszhat a műszeres csőtörés bemérés az ilyen problémák felismerésében és megoldásában. Emellett arra is kitérünk, hogy mire kell felkészülniük a vízvezeték-szerelőknek ezekben a változó körülményekben.

A hőmérsékletváltozás hatása a csövekre és azok kötéseire

A vízvezeték-hálózatokat különböző anyagokból készítik, mint például műanyag (PVC, PE), fém (réz, acél) és kompozit anyagok. Mindegyik anyagnak megvan a maga hőmérséklet-tűrőképessége és hőtágulási együtthatója. Az extrém hőmérsékleti viszonyok azonban mindegyikre hatással vannak:

  1. Műanyag csövek: A műanyag csövek hajlamosak a hőtágulásra és a zsugorodásra. Magas hőmérsékleten a műanyagok meglágyulhatnak, ami csökkenti a nyomásállóságukat és megnöveli a deformáció esélyét. Ez hosszú távon mikrosérüléseket és repedéseket okozhat.
  2. Fém csövek: A fém csövek jobban bírják a hőmérsékletváltozásokat, de itt is jelentkezhetnek problémák. Az extrém hőmérséklet-ingadozások miatt a fém csövek kitágulhatnak és összehúzódhatnak, ami a kötéseknél, hegesztéseknél okozhat repedéseket vagy szivárgásokat.
  3. Kötések és illesztések: A különböző anyagokból készült csövek illesztései különösen érzékenyek a hőmérsékletváltozásokra. A hőtágulás és zsugorodás miatti mozgások a kötéseknél könnyen szivárgásokhoz, sőt, csőtörésekhez vezethetnek.

Műszeres csőtörés bemérés iránti igény növekedése

Az extrém felmelegedés által okozott hőmérséklet-ingadozások miatt egyre gyakoribbá válhatnak a csőtörések és szivárgások. Az ilyen problémák azonosítására és lokalizálására szolgáló műszeres bemérés iránti igény jelentősen növekedhet. Az alábbi műszeres technológiák különösen fontos szerepet játszhatnak:

  1. Akusztikus érzékelők: Ezek a szenzorok a víz áramlásának hangját figyelik, és a rendellenességeket, például a szivárgásokat észlelik. Nagy pontossággal lokalizálhatják a problémás területeket, így gyors és hatékony javítást tesznek lehetővé.
  2. Hőkamerák: A hőkamerás vizsgálatok segítségével a hőmérsékleti különbségeket azonosítják a csőhálózatban, ami szintén segíthet a szivárgások és a csőtörések pontos helyének meghatározásában.
  3. Nyomásérzékelők: A csőrendszerekben a nyomásváltozásokat mérő szenzorok is rendkívül hasznosak lehetnek. A nyomáscsökkenés jelezheti a szivárgást vagy a csőtörést, így a karbantartó csapat gyorsan reagálhat.

A témát összefogó központi oldal:
Vízvezeték szerelés – a vízórától a lefolyó tisztításig

Mire készüljenek a vízvezeték-szerelők?

A vízvezeték-szerelőknek több szempontból is fel kell készülniük az extrém felmelegedés kihívásaira:

  1. Tudás és képzés: A szerelőknek folyamatosan frissíteniük kell tudásukat az új anyagokról és technológiákról, amelyek jobban ellenállnak a hőmérsékleti ingadozásoknak.
  2. Preventív karbantartás: Fontos, hogy a szerelők rendszeresen ellenőrizzék a vízvezeték-hálózatokat, különösen a kritikus területeken, ahol nagyobb a hőmérsékletváltozás hatása.
  3. Modern eszközök használata: A korszerű műszeres bemérési technológiák használata elengedhetetlen a pontos és gyors hibafeltárás érdekében. A szerelőknek meg kell tanulniuk ezen eszközök hatékony használatát.
  4. Vészhelyzeti protokollok: Készítsenek részletes vészhelyzeti terveket a csőtörések és szivárgások gyors kezelésére, hogy minimalizálják a károkat és a vízveszteséget.

Összegzésül, az extrém felmelegedés komoly hatással van a vízvezeték-rendszerekre, és növeli a műszeres csőtörés bemérés iránti igényt. A vízvezeték-szerelőknek fel kell készülniük ezekre a kihívásokra, hogy hatékonyan tudják kezelni a hőmérsékletváltozások okozta problémákat és fenntartsák a rendszerek megbízhatóságát.

A témát kibontó írásokból:

GYIK:

Hogyan hatnak a hőhullámok a vízvezeték-hálózatokra? −
Az egyre gyakoribb hőhullámok fokozzák a csövek és kötéseik hőtágulását, majd lehűléskor a zsugorodást. Ez a ciklikus igénybevétel feszültségeket kelt az anyagban, ami idővel mikrosérüléseket, lazuló illesztéseket és szivárgásokat okozhat. A tartós meleg a műanyag csövek nyomásállóságát csökkentheti, a fém vezetékeknél pedig a hegesztések és menetes kötések válhatnak sérülékennyé. A következmény gyakrabban jelentkező, nehezebben lokalizálható hibák sora, ami miatt nő a megelőző ellenőrzések és a célzott, műszeres hibafeltárás szerepe.
Mely anyagok és kötési pontok érzékenyek leginkább a hőingadozásra? +
A műanyag csövek (PVC, PE) hőtágulása jelentős, magas hőterhelésnél meglágyulás, deformáció és repedésveszély léphet fel. A fémcsövek jobban bírják a hőt, de a gyakori kitágulás–összehúzódás a hegesztéseknél, meneteknél és idomoknál okozhat hajszálrepedéseket, szivárgást. Különösen rizikósak a különböző anyagok találkozásai, ahol eltérő tágulási együtthatók miatt a kötések meglazulhatnak. A dilatációt nem követő rögzítések, hiányzó kompenzációs hurkok és elöregedett tömítések tovább növelik a hibák és csőtörések valószínűségét.
Miért nő a műszeres csőtörés-bemérés iránti igény, és milyen eszközök segítenek? +
A hő okozta hibák sokszor rejtve maradnak, ezért a gyors és rombolásmentes lokalizáláshoz műszerekre van szükség. Akusztikus érzékelők a rendellenes áramlási zaj alapján jelzik a szivárgást, hőkamerák a hőmérséklet-különbségekből rajzolják ki a problémás zónákat, míg a nyomásérzékelők hirtelen eséseket mutatnak meg. A kombinált módszer lerövidíti a hibakeresést, csökkenti a bontási igényt és a vízkárt. Emiatt az extrém felmelegedés időszakában kimondottan felértékelődik a korszerű, műszeres bemérés.
Mire érdemes felkészülniük a vízvezeték-szerelőknek a változó klímában? +
A szakembereknek naprakész tudásra és célzott eszközparkra van szükségük. Fontos a különböző csőanyagok hőtűrésének ismerete, a dilatáció kezelése és a preventív karbantartási szemlélet. Érdemes vészhelyzeti protokollokat kialakítani a gyors szakaszolásra, elárasztás mérséklésére és dokumentálásra. A műszeres diagnosztika (akusztika, hőkamerázás, nyomásmonitorozás) rutinszerű alkalmazása gyorsítja a döntést és csökkenti a bontást. A tudásfrissítés, minőségibb anyagválasztás és a megrendelők edukálása együtt növeli a hálózatok üzembiztonságát.
Milyen megelőző lépésekkel csökkenthető a hő okozta meghibásodások kockázata? +
Éves állapotfelmérés javasolt a kritikus szakaszokon, különösen dilatációra érzékeny pontokon és eltérő anyagok csatlakozásainál. Ellenőriztesse a rögzítéseket, tömítéseket, idomokat, és használjon a környezetnek megfelelő csőanyagot. Hasznos a nyomásfigyelés és a szivárgásjelzés, valamint a gyors elzárást lehetővé tevő szakaszolás. Hőterhelt helyeken hőszigetelés, árnyékolás és tágulási kompenzáció segíthet. A gyanús jelek (nedvesedés, fogyasztásnövekedés) esetén kérjen műszeres bemérést, mert a korai beavatkozás csökkenti a kárt.

$faq.find(‘.question’).removeClass(‘active’).find(‘.toggle’).text(‘+’);
$faq.find(‘.answer’).slideUp(200);

if(!isOpen){
$q.addClass(‘active’).find(‘.toggle’).text(‘−’);
$ans.slideDown(200);
} else {
$q.removeClass(‘active’).find(‘.toggle’).text(‘+’);
$ans.slideUp(200);
}
});
});

Csőtörés keresése a gyakorlatban

Szerző:
Feltárt meghibásodás
Feltárt meghibásodás

Egy budapesti barkácsáruházban rögzítettem ezeket a fotókat. A 1. sz. fotón a kiszerelt hibás sarokszelep látható, ill. az 50 mm hosszúságú csaphosszabbító szerepel, mely a falsík és a gipszkartonfal közötti mélységet, távolságot hivatott áthidalni. Az erős beázással párosuló meghibásodás a földszinten jelentkezett, méghozzá: csöpögött a víz a mennyezetről. Természetesen a felette található vizesblokkban semmi nedvesedés, ill. gépészeti meghibásodásra utaló tünet nem volt látható,  tapasztalható. 

Hibás szerelvény és a következmények

Az említett 1.sz. fotón az a hibás szerelvény látható, mely a problémát okozta. A silány minőségű sarokszelep a csaphosszabbító tövénél elkorrodált, ezáltal a gipszkartonfal mögötti területre juttatta a használati melegvizet.

Hibás szerelvény
1. sz. fotó: Hibás szerelvény

A csőszivárgás bemérése szakaszolásokkal, nyomásmérésekkel, nedvességmérésekkel, akusztikus és hőkamerás vizsgálatokkal került felfedésre, lokalizálásra.
Jelzőgázos mérések ebben az esetben nem történtek, hiszen a gipszkartonfalban elhelyezett vezetékeknél ez a lokalizálási lehetőség elesik. Elesik, mert a vízvezeték hálózatba betáplált és hibahelyen kiáramló jelzőgáz a fal belsejében szétáramlik, lehetetlenné téve a mérés használhatóságát.

„Egy csempés találat” a szivárgás helyének felderítésében

Mindenesetre ezen munkám(is) azt az alapelvet támasztja alá, hogy a pontos csőtörés bemérés nem csupán gazdaságos, anyagi értelemben kifizetődő, de a céltalan bontás okozta egyéb bosszúságoktól is mentes.

Számomra az egy csempés találat számít pontosnak, vagyis tűpontos csőszivárgás bemérésnek. Természetesen nem a jelenleg divatos 1mx1m csempére gondoltam ekkor, csupán a 30×30 cm területre szűkülő bemérési találatot tartom magam számára elfogadhatónak. Az eseteim legalább 95%-a  teljesíti is ezt a magam által meghatározott csőtörés keresési kritériumot, annak ellenére, hogy a 100%-os találati arányt tartanám felülmúlhatatlannak.

A 2.sz. képen, amit a cikk nyitóképének használtam, a csőszivárgás lokalizálása után feltárt terület figyelhető meg, vagyis az a falsíkra rögzített falikorong, melyből a meghibásodott sarokszelep és a csaphosszabbító került kiszerelésre. 

A csőtörés megjavítása után egyetlen 25x60cm-es csempe pótlása szükséges a vizesblokk tökéletes helyreállításához.
Azért ez nem világvége!
Jól mondom?

Elolvasásra ajánlom korábbi, témánkhoz csatlakozó írásaimból:

GYIK:

Hogyan zajlik a csőtörés keresése modern eszközökkel? −
A gyakorlatban rombolás nélkül, több mérési módszer kombinációjával dolgoznak. Akusztikus műszerek a szivárgás jellegzetes zaját erősítik fel, hőkamerák a felületek hőmérséklet-különbségeit mutatják, nyomáspróba és adatlogger segít azonosítani az érintett ágat. Szükség esetén tracer gázas vizsgálatot, endoszkópos betekintést vagy talajnedvesség-mérést alkalmaznak. Az adatok összevetése szűkíti a célpontot, így csak célzott feltárás történik. A folyamat gyorsabb, ha a rendszer szakaszolható, elzárók működnek, és rendelkezésre állnak alaprajzok vagy korábbi javítási információk.
Milyen jelek utalnak rejtett szivárgásra, és hogyan készüljek a vizsgálatra? +
Gyanúra ad okot az indokolatlan vízszámla-emelkedés, a víznyomás ingadozása, a foltosodó vakolat, dohos szag, meleg padlófoltok, illetve a kazán gyakori utántöltés-igénye. Vizsgálat előtt célszerű szabaddá tenni az érintett helyiségeket, hozzáférést biztosítani elzárókhoz, vízórához, gépészeti szekrényhez. Érdemes feljegyezni, mikor és hol észlelhető a jelenség, készíteni néhány fotót. Ha lehet, alaprajzot vagy burkolatkiosztást adjon a szakembernek. A pontos szakaszolás és a működő elzárók felgyorsítják a bemérést és csökkentik a bontás kockázatát.
Mely módszerek a legpontosabbak, és mikor elkerülhetetlen a bontás? +
A legjobb találati arányt az akusztikus hallgatózás, a korrelátoros helymeghatározás és a hőkamera kombinációja adja; beltéri rendszereknél tracer gáz növeli a pontosságot, padlófűtésnél hőkamerás–nyomáspróbás megközelítés a bevált. Bontás többnyire akkor szükséges, ha a hiba a burkolat alatt van, a csatlakozások nem hozzáférhetők, vagy a mérési eredmények ugyanarra a kis felületre mutatnak. Ilyenkor célzott feltárás történik, a lehető legkisebb bontással. A módszeres lépések minimalizálják a helyreállítási költséget és a kieső időt.

Csőszivárgás tünetei

Szerző:

A csőtörés bemérés első lépése mindig a vizsgálandó épületgépészeti rendszer feltérképezésével kezdődik. Ez a kezdeti és fundamentális mozzanat elengedhetetlen a sikeres csőtörés, csőszivárgás bemérés aktualizálásához, ugyanis egyetlen téves megállapítás a teljes bemérési folyamat sikertelenségét okozhatja.

Éppen ezért gondosan és alaposan javasolt átnézni a teljes vizsgálandó csővezeték rendszert, hiszen minél több információ áll rendelkezésünkre a meghibásodásról, annál eredményesebb lesz a csőtörés pontos helyének a megállapítása.

Információgyűjtés – az alap

A gondos információgyűjtés során feltárulkoznak a vizsgált rendszer sajátosságai, melyben a legkisebb információnak is helye van, helye lehet. Például a hiba megjelenése előtt felszereltek egy csaptelepet, kicseréltek egy elzárót, bekötöttek egy mosógépet, gipszkartonfalat építettek…stb. Tulajdonképpen a csőtörés keresése egy gondosan felépített nyomozás, melynek elengedhetetlen kritériuma, hogy a munkafolyamatot végző személy gondolkozása kiművelt legyen, logikai képességei meghaladják az általánosan tapasztalható kvantitatív jelleget.

A csőtörés helyének a meghatározása és kijelölése már a legutolsó aktus a logikai levezetésben,  melynek során tulajdonképpen összefoglalásra kerülnek a meghibásodásról feltárható információk.

A pontos csőtörés bemérés ismérve az, hogy a vizsgálat során nyert információkat kellően koherens módon egyesíti.

Mint említettem minden apró vagy aprónak tűnő információ fontos lehet a sikeres hibaelhárításhoz. A  csőtörések által felmutatott tünetek ugyanolyan eligazító  jelleggel bírnak az értő szakember számára, mint annak az orvosnak aki páciense testi tüneteiből kíván mélyebb összefüggéseket levezetni. Mondanom sem kell, hogy a megfelelően alapos kikérdezés elengedhetetlen a helyes diagnózis felállításához. Mikor kezdődött a probléma, mennyi idős a beteg, milyen életmódot folytat a vizsgált alany, mióta áll fenn a probléma, akut vagy krónikus elváltozásról beszélünk, milyen diagnosztikai eszköz áll rendelkezésünkre a probléma feltárásához…stb.

(Természetesen nem tévesztjük össze a szezont a fazonnal, hiszen az  orvoslásban tevékenykedő ember a legmagasabb létrendi rang jogos képviselője, megelőzve ezzel szinte minden egyéb terület képviselőjét. Szigorúan hozzátéve, hogy az előző állítás egy normális társadalomra vonatkozik, mert a jelen abnormális viszonyai között ugyanúgy lasszóval kell fogni egy épelméjű és kvalifikált szakembert akárcsak egy gyógyításra elkötelezett orvost.)

A csőszivárgás bemérése

Gyenge csőszívárgás - a műszeres csőtörés bemérés eredményeként

Magam egy olyan tünetet fotóztam le, mely ugyan minimális szivárgást és vízvesztést okozott, mégsem állt összefüggésben azzal az akut jelenséggel, mely során a mennyezet nagy felületen és rövid idő alatt elázott.  A csőtörés bemérés során feltártam ugyan, hogy a zártrendszerű központifűtés minimálisan szivárgott – az mégsem állt összefüggésben a mennyezeten tapasztalt hiba jelenséggel. Ezt a jelenséget neveztem logikai bukfencnek, ellentmondásnak. Azért ellentmondás, mert egy önmagában felszerelt kombi fali gázkészülék, melyet nem egészítettek ki külön tágulási tartállyal és csupán havi, kéthavi utántöltést igényel – az legfeljebb 0,5l vizveszteséget generál, méghozzá  a vizsgált 30-60 napra vonatkoztatva.

A nagy kiterjedésű mennyezeti ázás azonban jelentős vízvesztésre jellemző tüneteket mutatott, felmutatva ezzel, hogy itt két teljesen különálló meghibásodásról beszélünk, kell beszélnünk.  Miután minden műszeres csőtörés vizsgálat elvégzésre került, bebizonyosodott, hogy helyes volt az általam felállított kezdeti diagnózis, hiszen a mennyezet ázását a melegvíz oldon fennálló csőszivárgás okozta. 

Amikor csőstől, mármint több csőstől jön a baj

Bizony egyáltalán nem ritka, hogy az átfogó csőtörés vizsgálat során olyan hibát és hibákat is feltárok, melyek felderítésére eredetileg nem is irányult igyekezet. Ez a járulékos nyereség egyáltalán nem elhanyagolandó, hisz a másod és harmadlagosan előkerülő meghibásodások nem kerülnek kiszámlázásra, teljesen költségmentesen kerülnek felfedezésre. A probléma helyének a meghatározása után mindig összegzem a tapasztaltakat, majd pedig felvázolom a lehetséges javítási megoldást, lehetséges megoldási lehetőségeket. Továbbiakban pedig szívesen vállalom az általam feltárt hibák, ömlések, szivárgások javítását, visszaigazolva ezzel a műszeres csőtörés meghatározás helyességét, pontosságát. 

A témánkat kiszélesítő írások:

GYIK:

Mik a csőszivárgás jellegzetes jelei, és miért fontos a rendszer feltérképezése? −
A szivárgást gyakran nedvesedő felületek, dohos szag, megmagyarázhatatlan vízveszteség vagy visszatérő nyomásesés jelzi, de a tünetek sokszor félrevezetők. Ezért a folyamat első lépése mindig a teljes épületgépészeti rendszer gondos feltérképezése: mi változott a hiba előtt, történtek-e szerelések, beépítések, burkolások. Minél több részlet ismert, annál kisebb az esély a téves diagnózisra. A feltérképezés teremti meg a koherens értelmezés alapját, és segít, hogy a vizsgálat végén valóban a tényleges hibahely kerüljön kijelölésre.
Miért kulcs az alapos információgyűjtés és a kikérdezés a bemérés előtt? +
A csőtörés keresése logikai nyomozás: minden apró adat – egy csaptelepcsere, elzárócsere, mosógép bekötése vagy gipszkartonozás – a kirakós része. A cél, hogy a tüneteket összhangba hozzuk a rendszer életkorával, üzemmódjával és a tapasztalt jelenségek időbeliségével. Az alapos kikérdezés csökkenti a „logikai bukfencek” esélyét, amikor a látott kár és a mért veszteség nincs arányban. Így a műszeres vizsgálatok már célzottan történhetnek, kevesebb felesleges bontással és gyorsabb helyreállítással.
Hogyan különíthető el két, egymástól független hiba ugyanazon ingatlanban? +
Előfordul, hogy a fűtési kör minimálisan szivárog, miközben a látványos beázást valójában a használati melegvíz oldali csőhiba okozza. Az eltérés azonosításához a mért vízveszteséget, a nyomásviselkedést és a hőképet együtt kell értékelni. Ha a nagy kiterjedésű ázás jelentős vízvesztésre utal, de a fűtés csak ritkán igényel utántöltést, valószínű a párhuzamos hiba. A következetes logikai levezetés és a műszeres eredmények együttes vizsgálata segít a jelenségek szétválasztásában és a helyes javítási stratégia kijelölésében.
Mi a csőszivárgás-bemérés logikai menete, és mikor jelölhető ki a hibahely? +
A folyamat a rendszer feltérképezésével és a tünetek rendszerezésével indul, ezt követik a célzott műszeres lépések. A vizsgálat közben gyűjtött adatoknak koherensen kell illeszkedniük: a zajok, a hőképek, a nyomásadatok és a helyszíni megfigyelések egymást erősítsék. A hibahely kijelölése csak a logikai lánc utolsó aktusa, amikor a bizonyítékok ugyanarra a pontra mutatnak. Így a feltárás már célzott, a bontás minimális, a javítás pedig gyorsabban és nagyobb biztonsággal kivitelezhető.
Mi történik a vizsgálat végén, és milyen „járulékos nyereségre” számíthatok? +
A bemérés végén a szakember összegzi a tapasztalatokat, felvázolja a lehetséges javítási módokat, és igény esetén el is végzi a helyrehozást. Gyakori, hogy az átfogó vizsgálat közben olyan rejtett hibák is előkerülnek, amelyek eredetileg nem képezték a megbízás tárgyát. Ezek feltárása értékes többlet, mert időben megelőzhetők a későbbi károk. A módszeres megközelítés így nemcsak a fő problémát oldja meg, hanem növeli a teljes rendszer üzembiztonságát és csökkenti a jövőbeni kockázatokat.

Kád alatti csőtörés vizsgálat szerelőajtó nélkül

Szerző:

Több mint tíz éve kizárólag műszeres csőtörés vizsgálattal foglalkozom, ill. az általam feltárt csőtörések javításával. Igy aztán túlzás nélkül állíthatom, hogy ezres nagyságrendben tártam fel rejtett csőtöréseket és szivárgásokat. Úgy gondoltam, hogy megosztom Önnel a leginkább jellemző csőszivárgási módozatokat,  kiegészítve egy-egy különleges és érdekes csőtörés bemérési esettel.

Kezdjük a fürdőszobai beázásokkal, közvetlen környezetében található válaszfalak, födémek nedvesedésével, felázásával.

Mi okozhatja a fürdőszoba környezetében a nedvesedést?

Pillantsunk az okokra egy szerelőablakon át – már ha van.

szerelőablak
Egy kád szerelőablaka ilyen
  • 1. hideg, melegvíz, cirkulációs vezeték szivárgása, csőtörése
  • 2. lefolyóhálózat sérülése, lefolyó hálózathoz tartozó szerelvények meghibásodása, légkondicionáló kondenzvíz elvezetésének szivárgása
  • 3. zárt vagy nyitott rendszerű központi fűtés tömörtelensége 
  • 4. minden egyéb speciális épületgépészeti megoldás és annak hiányosságai
  • 5. kémény, épületszigetelési problémák…párakicsapódások…stb…stb…

A felsorolás természetesen nem teljes, csupán szemléltetni szeretném Önnek, hogy egy falnedvesedés vagy födém átvizesedés okának tisztázása milyen komplex feladat, no és mennyi eszköz és mérés szükséges, hogy a tűpontos csőtörés bemérés teljesüljön.

Szerelőajtó nélkül a kád a tervezés csődje

Itt érkeztünk el a kiindulási témánkhoz, hiszen a  kád oldalába beépített szerelőajtó nem csak a tűpontos csőtörés beméréshez szükséges, de Önnek is elengedhetetlen, hogy az elkoszolódott és eldugult kádszifont kitisztíthassa, cserélhesse, tömörségéről meggyőződhessen.

Milyen érdekes, hogy a lefalazott, lecsempézett kádak legalább nyolcvan százalékában nem található sem látható, sem pedig rejtett csempeajtó, szerelőajtó.  Érthetetlen és felfoghatatlan számomra, hogy erről egyáltalán beszélnünk kell, nekem kell felhívnom a figyelmet, hogy NEM LEHET SZERELŐAJTÓ NÉLKÜL KÁDAT BEÉPÍTENI!!!

Nyilvánvaló, hogy a megállapítás a levehető előlapos kádakra nem vonatkozik, sem pedig a szabadonálló kád megoldásokra. A design kádakról most nem is tennék említést, mert ebben a kategóriában a megjelenésen kívül  jellemzően fel sem merülnek praktikus és ésszerű tervezési szempontok. 

No és miért nem maradhat szerelőajtó nélkül a kád?

  • 1. Nem tisztítható a kádszifon, nem tisztítható a leeresztőszelep
  • 2. Fogalmunk sem lesz róla, ha folyik vagy szivárog bármely kádszerelvény, így víz kerül a befalazott kád mögötti területre
  • 3. Arról sem lesz tudomásunk, hogy a kádszigetelés(szilikonozás) hiányossága okán víz jut a válaszfalba, födémbe, lefalazott zónába
  • 4. A meghibásodott leeresztőszelep, szifon és túlfolyóvezeték nem lesz cserélhető (az automata verziók életkora 1-10év)
  • 5. Nem lehetséges bevizsgálni a kádhoz tartozó szerelvényeket, lefolyószakaszt
Feltárt kádszivárgás
Feltárt kádszivárgás – szerelőajtó nem volt

Azt hiszem felesleges is tovább ecsetelnem, hogy miért szükséges ez a filléres kiegészítő az Ön fürdőszobájába.

Hogy nekem miért szükséges a szerelőajtó, mint műszeres csőtörésbemérőnek?

Legfőképpen azért szükséges számomra, hogy benézhessek a kád mögötti szekcióba, elvégezni a lefolyó kamerás vizsgálatát. Vajon hogyan nézhetnék a kádlefolyó belsejébe, ha az hozzáférhetetlen, lefalazott. No és hogyan tudnék pontos csőtörés bemérési diagnózist felállítani, ha nem végeztem el az összes diagnosztikai eljárást?

Elárulom.
Sehogyan.

Ilyen esetben nem tud megvalósulni a bontás nélküli vizsgálat, mert nincs meg az az elvárható feltételrendszer, mellyel egyébként minden otthonnak illene rendelkeznie. Ilyen esetben langyos ecetes kalapáccsal kell kezelésbe venni a kád egy kiválasztott csempéjét, majd a könnyekkel áztatott sérült területet utólagosan beépített szerelőajtó implantátummal szükséges ellátni.

Az 1. csatolt képen a szerelőajtó  implantátum látható.
A 2. csatolt képen egy feltárt kádszivárgás látható, mely nem rendelkezett szerelőajtóval.  Egy hibával kevesebb, tökéletesebb lett a világ! 🙂 

Konklúzió: Amennyiben beépítésre kerül a szerelőajtó úgy szükségtelen lett volna a segítségem, mert a falnedvesedéssel járó probléma és meghibásodás egyetlen mozdulattal feltárható lett volna Ügyfelemnek!

Kiegészítő írások:

Komplex csőtörés bemérés

Szerző:
Komplex csőtörés bemérés előtt

A felvételen egy zártrendszerű központifűtés meghibásodott előremenő vezetéke látható, mely a pontos csőtörés bemérésnek köszönhetően sebészi pontossággal lett feltárva. Ez a pontosság annak köszönhető, hogy a csőtörés keresés során nem csupán egyetlen csőtörés bemérésben ismeretes technológia lett alkalmazva, hanem egyszerre több alkalmazás került bevetésre.

Amikor a csőtörés beméréshez használt eszközök összedolgoznak

Magam fontosnak tartom, hogy legalább két vagy három csőtörés bemérési eszköz mutasson egyirányba, hiszen ezzel biztosítható a meghibásodás legkisebb területen való javítása. Talán kevesek által ismeretes, de maga a csőtörés feltárásakor okozott kár és kellemetlenség mértéke sokszor meghaladhatja annak a kárnak a mértékét, melyet maga a csőtörés önmagában képes előidézni.

Ennek okán a szakszerű csőtörés elhárításhoz a lehető legtöbb ismeretet kell megszerezni a meghibásodott épületgépészeti elemről, hogy a csőtörés javítása precízen és célirányosan valósuljon meg, melynek során nem keletkezik sem felesleges burkolatbontás, sem felesleges további csővezeték rongálódás, sérülés.

A képen egy erősen ‘legatyásodott’ 3/4″-os méretű vascsövet láthatunk mely a padlóban lett cca 40 éve elhelyezve. A csőtörés bemérése során a vascső nyomvonala, padlóban lévő pontos helyzete három eszközzel került bemérésre. Ezek a csőtörés elhárításához alkalmazott eszközök a következőek voltak:

  • falszkenner,
  • nagyfelbontású hőkamera, ill.
  • nyomvonalmeghatározó berendezés került bevetésre.

A csőtörés javításához azonban szükségesnek tartottam a jelzőgázos ill. az akusztikus vizsgálatok elvégzését is, melyek összeredményeként születhetett meg a pontos és minimalizált feltárás.
A dolog pikantériája, hogy végül ugyan szükségszerűségből nagyobb felületet kellett feltárni a javítás érdekében, mert a meghibásodott csővezetéken nagyítóval kellett keresni egy ép és korrózió által kevésbé érintett csőszakaszt.

Tulajdonképpen azért választottam a vascsövet érintő csőtörés bemutatását, hogy megmutathassam Önnek, hogy ezen csőtörések jellemzően nem tűszerűen és kis felületen jelentkező csővezeték kilyukadások, meghibásodások, hanem nagyobb felületet érintő kiterjedt korróziós problémák. Ez pedig olyan szélsőséges rozsdásodást is eredményezhet, mely ellehetetleníti a meghibásodott csővezeték szakszerű javítását.

Az épületgépészet és a termékek életciklusa

Sajnos tudomásul kell venni, hogy az épületgépészeti elemeknek ugyanúgy van lejárati ideje, szavatossága, mint a legtöbb nagyáruházban kapható élelmiszernek. Ez pedig egyáltalán nem vicc, hisz a víz igen nagy károkat okozhat a lakásunkban. Ennek okán mindig érdemes mérlegelni, megfontolni, hogy megjavítsunk-e egy közel  fél évszázados vezetéket, melynél egyáltalán nem szavatolható sem az üzembiztonság, sem pedig a lakásunkban található értékek biztonsága. 

A fotón pont egy ilyen elhasználódott csővezeték tekinthető meg. A csőtörés  javítása esetünkben csupán tűzoltó jelleggel történt, rövid időn belüli teljes csővezeték csere szükséges.

***
Témánkhoz kapcsolódik:

Melyik vízvezeték szerelő lesz Önnek a jó megoldás?

Szerző:
Vízvezeték-szerelés: csőtörés bemérés

Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a közvélemény jelentős része számára az egyik vízvezeték szerelő olyan mint a másik, legfeljebb az egyik udvariasabb, a másik esetleg többet kér, de végülis ennyi.
Erre a téves nézetre a szakma egy része is akarva-akaratlanul rájátszik, amikor a szolgáltatását bárkinek ajánlja (csak megrendeléshez jusson).

Ezzel szemben a valóság az, hogy a vízvezeték szerelés szakmája mára erősen differenciálódott, s így az egyik mester lehet olyan messze a másiktól, mint Makó Jeruzsálemtől.
Vizsgáljuk meg, hogy ez a differenciálódás milyen csoportokra osztja a vízvezetékes szakembereket – , hogy végül tudatosan abból a csoportból választhasson az ügyfél, amelyik számára a legmegfelelelőbb!

A vízvezeték szerelők differenciált tevékenységük alapján két fő csoportba sorolhatók:

Háztartási vízvezeték szerelők:

Ezek a szerelők elsősorban házon belüli vagy akörüli munkákat vállalnak, mint például:

  • Csőtörés elhárítás
  • Duguláselhárítás
  • WC-beszerelés
  • Mosdó, kád, zuhanytálca beszerelés
  • Konyhai csaptelep, bojler beszerelés
  • Melegvíz- és fűtésrendszerek javítása, karbantartása

A háztartási vízvezeték szerelők általában önállóan dolgoznak, vagy kis létszámú csapatban. A munkájukat gyakran sürgősségi jellegű, például lefolyó dugulás esetén.
A vízvezetékszerelő szakma meglehetősen széleskörű tudást és tapasztalatot igényel, ezért a háztartási vízvezeték szerelőknek általában többéves gyakorlattal kell rendelkezniük.

Korszerű műszeres mérésekre alkalmas vállalkozások

E csoporton belül is specializálódás figyelhető meg.
E honlap mögött a korszerű műszerparkkal rendelkező, nagy szakmai múlttal bíró, külföldi tapasztalattal is rendelkező mester áll, aki ebbe a csoportba tartozik.
Professzionális csőtörés bemérés, műszeres csőszivárgás vizsgálat,  korrelátoros csőtörés bemérés, jelzőgázos szivárgás keresés, termoképes csőhálózati hibamegállapítás felmerülésekor érdemes az e csoportba tartozó vállalkozót vagy vállalkozást hívni. Azaz ilyen feladatokra érdemes minket hívni:

Duguláselhárítók

A duguláselhárítás is speciális eszközöket (pl. WOMA; ruházat stb.) és speciális ismereteket kíván meg, nem elég a villáskulcs még oly’ bravúros kezelése sem.

Klasszikus javítók

Az e csoportba tartozók például a csöpögő csapok világában verhetetlenek, itt jobban teljesíthetnek, mint a „felsőbb osztályban” dolgozó társaik. És persze az árfekvés is barátságosabbnak tűnhet, hiszen ebben a csoportban nem költenek drága műszerekre.
Csőtörés szerelés, javítás

Közmű- és épületgépészeti vízvezeték szerelők:

Ezek a szerelők nagyobb, összetettebb munkákat vállalnak, mint például:

  • Új víz- és csatornavezetékek kiépítése
  • Nagyméretű csőtörések elhárítása
  • Víz- és fűtésrendszerek tervezése, kivitelezése
  • Vízvezeték-szerelési munkák vállalása ipari létesítményekben

A közmű- és épületgépészeti vízvezeték szerelők általában nagyobb cégeknél dolgoznak, ahol több szakember együttműködik a munkában. A munkájukat gyakran előre megtervezik, és korszerű eszközöket használnak. A közmű- és épületgépészeti vízvezeték szerelőknek általában magasabb szintű szakmai végzettséggel kell rendelkezniük, mint a háztartási vízvezeték szerelőknek.

A vízvezeték szerelők tevékenységüket további szempontok alapján is csoportosíthatjuk, például:

  • Alkalmazotti vagy vállalkozói státusz: A vízvezeték szerelők lehetnek alkalmazottak, vagy vállalkozók. Az alkalmazottakat általában egy cég alkalmazza, és a cég eszközeit használják. A vállalkozók saját vállalkozást vezetnek, és saját eszközökkel rendelkeznek.
  • Szakmai végzettség: A vízvezeték szerelők lehetnek szakképzettek, vagy szakképzetlenek. A szakképzett vízvezeték szerelők általában szakmai iskolát vagy képzést végeztek.

A vízvezeték szerelők tevékenységének differenciálódása előnyökkel jár mind a szerelők, mind a megrendelők számára. A szerelők számára lehetővé teszi, hogy a saját szakterületükre koncentráljanak, és magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtsanak. A megrendelők számára pedig nagyobb választékot kínál, és lehetővé teszi, hogy a saját igényeiknek megfelelő szerelőt választhassák.

***

Elolvasásra ajánlom a témában:

A témát összefogó központi oldal:
Vízvezeték szerelés – a vízórától a lefolyó tisztításig

A műszaki teljesítmény alapjai

A modern csőtörés detektáló műszerek világa

Szerző:
Csőtörés bemérés

Szolgáltatási célunk, hogy olyan ismereteket adjunk át potenciális ügyfeleinknek, amely alapján a legjobb döntést hozhatják meg egy-egy csőtörés, csőszivárgás felmérésének szükségességekor a megbízott szakember, vállalkozás kiválasztásában.
A saját praxis a műszeres csőtörés bemérés modern eszközeivel rendelkezik, de ennél konkrétabb áttekintésre is szükség lehet.

A csőtörés, csőszivárgás detektálás áttekintése:

A csőtörés detektáló műszerek olyan eszközök, amelyek segítik a szivárgások vagy törések azonosítását. Ezek a műszerek általában a következő célokra alkalmasak:

  1. Csőtörés észlelése: Az eszközök képesek észlelni a csövekben bekövetkezett töréseket vagy repedéseket, még akkor is, ha azok rejtettek vagy nehezen hozzáférhető helyeken találhatók.
  2. Vízszivárgás detektálása: A műszerek képesek érzékelni a vízszivárgásokat a csövekben. Ez segít az időbeni beavatkozásban és a vízpazarlás elkerülésében.
  3. Hőmérséklet és nedvességmérés: Néhány műszeres eszköz képes mérni a csőkörnyezet hőmérsékletét és nedvességtartalmát, ami hasznos az elszigetelési problémák vagy hőveszteség észleléséhez.
  4. Ultrahangos vizsgálat: Az ultrahangos műszerek a csőrendszerben lévő kavitáció és turbulencia problémák felismerésében.
  5. Infravörös kamera alkalmazások: Infravörös kamerák használata a csőrendszer hőmérséklet eltéréseinek feltárására, esetleges szivárgások vagy hőveszteségek meglétét jelezhetik.
  6. Nyomás és gázmérés: Az eszközök segítségével a csövekben lévő nyomás változásainak ellenőrzése történhet meg, ami hasznos az esetleges problémák azonosításában.

Ha ismerjük az okokat, könnyebb a megelőzés

Csőtörések és szivárgások okai különféle tényezők lehetnek, és azok a vízvezeték kora, anyaga, időjárási viszonyok és karbantartásának minősége szerint változhatnak. Itt van néhány ok, ami csőtöréseket és szivárgásokat okozhat.
Reményem szerint az okok bemutatásával máris sokat segítek, mert ezzel elősegítem a megelőzést és fölösleges gondoktól és kiadásoktól mentesítem Önt!

  1. Korrodálás : Az idő múlásával a csövek belső felületén korrózió alakulhat ki, különösen fémcsövek esetében. Ennek eredményeként a csövek falai vékonyabbá válhatnak, és könnyebben törnek.
  2. Nyomásingadozások : A hirtelen nyomásingadozások a csövekben stresszt okozhatnak, ami töréseket és repedéseket okozhat.
  3. Időjárási hatások : Fagy vagy hőmérsékleti változások okozhatnak csőtöréseket. A víz fagyása például megduzzasztja a vizet a csőben, ami törést okozhat. Nem véletlenül ajánlatos a csövek víztelenítése a késő őszi időszakban.
  4. Szakszerűtlen telepítés vagy karbantartás : Rossz minőségű vagy hibásan telepített csövek vagy csatlakozások hajlamosabbak a meghibásodásra.
  5. Sérülés túlzott terhelés : A csövek fizikai sérülései, például ásás vagy a csőrendszer túlzott terhelése szintén okozhat problémákat.
  6. Korábbi szivárgások javítása : Ha a korábbi szivárgást nem javították ki megfelelően, a probléma újra felmerülhet.
  7. Alacsony minőségű anyagok : Alacsony minőségű csőanyagok vagy alkatrészek használata növelheti a törések kockázatát.
  8. Magas víznyomás : Túl magas víznyomás a csövekben növeli a törés kockázatát.

A csőtörések és szivárgások megelőzéséhez rendszeres karbantartás és ellenőrzés szükséges, valamint olyan eszközök alkalmazása, mint a csőtörés detektáló műszerek, amelyek segítségével az időben észlelt problémák megelőzhetőek.

A témában segítségére lehetnek ezek az írások:

Ügyfél és Szolgáltató párbeszéde

Szerző:

Látszólag először nem a műszeres csőtörés bemérésről lesz szó, pedig de

Az interakció szó jelentése:  kölcsönhatás, kölcsönös viszony, kölcsönös egymásra hatás. Ám mielőtt a csőtörés, a csőtörés bemérés és hasonló szépségekre pillantanánk…

A lét teljességében, egységében minden mindennel összefügg, összetartozik – a lételemek nincsenek egymástól végérvényesen elválasztva. Az eltérő lételemek, tudatok vonzzák vagy taszítják egymást.

Példával szemléltetve: A kocsmatöltelék a kocsmatöltelékek társaságában és hozzátartozó díszleteiben találja meg önmaga létének visszaigazolását – míg a kocsma, kocsmai díszletek azon vevőkör igényeit hivatott kiszolgálni, mely a célközönség öntermészetét és igényét a legteljesebben lefedi. Vagyis a kocsma és elemei elválaszthatatlanok egymástól, kölcsönös minőségtelenségi érintettség ragadható meg alany és tárgya között. Evidens, hogy az így determinált célközönség nem vonzódik a minőség jegyeit felmutató dolgok felé.

Törvényszerű tehát, hogy a minőség hiánya, vagyis a mennyiségi meghatározottság a mennyiség elemeihez vonzódik, ahogyan a minőség elemei is egymáshoz vonzódnak, egymás társaságában találják meg közös identitást.  

Azt gondolom ezt felesleges részletekbemenően kifejtenem egy olyan ember számára aki tudatosan vezeti az életét, rendelkezik megfelelő önismerettel.

Az ember és a munkája

Jó, jó…..de, hogy jön ez ide, hol van itt inerakcióról szó, hol van itt szolgáltatásról szó, hol van itt csőtöréskeresésről szó, hol van itt ügyfélről, ügyfélelégedettségről szó?

Másról sincs szó! 

Több alkalommal leírtam már, hogy a végzett tevékenységünk értékét az határozza meg, hogy az milyen mértékben  képes hordozni a tevékenység alanyának szabad szellemi mozgását. A szabad szellemi mozgás, szellemi mozgástér kreativitást kölcsönöz, mely aztán produktumaiban ölt testet. A produktum sosem hazudik, hiszen az névjegykártya, névjegye létrehozójának – szellemi megszilárdulásként értelmezhetjük. A magára adó embertípus nem ad ki kezéből rangjához nem méltó produktumot, mert belső iránytűje azt nem engedi, magáról silány bizonyítványt nem állít ki. Ehhez azonban komoly felismerések szükségesek.

Fűtési rendszer: osztó-gyűjtő.
Fűtési rendszer: osztó-gyűjtő

Felismerések, hogy minden cselekvés hiábavaló, ha az nélkülözi az értelmet, nélkülözi azt a bölcsességet, mely rangot és minőséget kölcsönözhetne a tevékenységnek. Magam ezért olyan tevékenységet választottam, mely minden tekintetben megfelel a minőség kritériumainak, minden vonatkozásban teret ad a szellemi mozgásnak, minden ízében intellektuális áthatottságú.

Nem mellesleg igen hasznos tevékenységet végzek, hiszen a szolgálatom, szolgáltatásom révén olyan nehezen feltárható, ill. mások által egyáltalán nem felfedhető csőtörések, csőszivárgások és falnedvesedések okait fedem fel, melynek eredményeképp igen komoly problémáktól mentesítem megrendelőimet, ügyfeleimet. Ennek ellentételezéseképpen pedig Tisztelt Ügyfeleim biztosítanak számomra annyi anyagi forrást és ebből fakadó mozgásteret, melyben egyenlőre még elkerülhető számomra, hogy egy összeszerelőüzemnek hazudott rabszolgatelepen kelljen lélektelen szükségmunkát végezzek.

Azt gondolom, hogy megfelelően meg is becsülöm ezért Ügyfeleimet, a munkámat pedig komolyan veszem, hiszen ezen feltételek, összetevők elengedhetetlenek számomra egy értelmes élet vezetéséhez, melyben az élet az értelemtől áthatva képes a minőség jegyeinek befogadására, netán aktualitásban való felmutatására. Több mint tíz év kizárólag műszeres csőtöréskeresésben eltöltött tapasztalatom alapján kijelenthetem, hogy szinte kizárólag olyan Ügyféllel, Megrendelővel találkozom, kerülök kapcsolatba, akik intellektuális érintettségűek.  Ahogy már említettem ezen minőség által érintett embertípustól elidegeníthetetlen, hogy cselekvés előtt gondolkodjon, intelligens megoldásokat részesítve előnyben. Az okos ember attól okos, hogy már a cselekvés megkezdése előtt előre látja, hogy az általa elindított cselekvés milyen okozattá lesz, milyen gyümölcs terem az általa választott cselekvési módozat következményeképpen. 

Csövek, műszerek, csőtörés bemérés, nyomvonal keresés, lefolyókamerázás

Meglátásom szerint például felesleges felásni egy egész kertet, hogy egy csővezeték hibáját vagy nyomvonalát megkeressük, ha annak orvoslására, hibájának megszüntetésére kínálkozik intelligensebb és gazdaságosabb megoldás is. 
Ugye ennek felismeréséhez már gondolkodni kell, nem hűbelebalázs módjára cselekedni, kapkodva és csapkodva a tettek mezejére lépve. Természetesen nincs sem kalapácsalergiám, sem ásóundorom- csupán meggyőződésem, hogy többet ésszel mint erővel, többet ésszel mint észnélkül. A kalapácsot és ásót csupán módjával, csak a legszükségesebb mértékig, amolyan homeopátiás adagolásban.

Azt gondolom, hogy szétverni és felforgatni egy egész fürdőszobát, hadiállapotokra jellemző állapotokat előidézni egy otthonban nem éppen intelligens megoldás, mert egyetlen előnye mellett sem tudnék érvelni, egyetlen előnyét sem tudnám felmutatni. Sem nem gyors, sem nem költségkímélő, sem nem fáradságmentes, sem nem…
Persze szerencsénk az lehet az ásóval, lehet a kalapáccsal is. Főleg, ha nem okozunk nagyobb kárt, nem vésünk el további csöveket, nem verünk le felesleges burkolatokat. Nyilvánvaló a legnagyobb szerencse, ha nincs szüksége csőtörésbemérésre, nincs szüksége lefolyókamerázásra, nincs szüksége nyomvonalkeresésre, nincs szüksége műszeres csőtörésbemérő társaságára, társaságomra.

Műszeres csőtörés bemérés

Ezzel  ugyanakkor nem célom egyoldalúan bemutatni a csőtörésbemérés által elérhető előnyöket, hiszen a csőszivárgáskeresés csupán egy a végezhető tevékenységek tengerében. Ezen kívül pedig számtalan magasabbrendű emberi tevékenység létezik, beleértve az igazi orvoslást, tanítást,  magasrendű művészet képviselőit, s  hosszasan sorolhatnám melyek azok a tevékenységek, melyek egy igazi civilizációban mindig megbecsülést, rangot jelentettek.

Nemrégiben még a MESTER fogalma azt jelentette, hogy ezen titulus hordozója igen kiemelkedő, szinte művészi szinten űzi tevékenységét, melyet természetesen produktumai hűen felmutattak. Ma azonban olyan újbarbárság korát éljük, melyben nincs művész, nincs mester, nincs mesteri produktumok befogadására alkalmas szem, fül, érzékszerv.

A párbeszéd (interakció) nélkülözhetetlen

Azonban annyi bizonyos, hogy minden tevékenységet, beleértve a csőtöréskeresést is lehetséges magasabb és még magasabb nívón végezni. Ennek elengedhetetlen feltétele, egy olyan orientáció, mely nem ismer megalkuvást, mindig az aktuálisan nyújtható legjobbat kívánja felmutatni, mert számára a munka nem kényszerű teher, hanem az önmeghaladás egy lehetséges gyakorlati területe.

Ennek okán tartom kiemelten fontosnak, hogy Ügyfeleim észrevételeket tegyenek. Ezen interakció mindenki számára előnyöket tartogat, hiszen egyrészt hozzájárul az általam végzett tevékenység magasabb fokon történő megvalósításához, másrészt hasznos információkkal szolgálhat  azon sorstársaknak akik kénytelenek elszenvedni a csőtöréssel járó örömöket.

Nem utolsósorban pedig észrevételeivel hozzájárulhat és beavatkozhat a szolgáltatási piac egészséges alakulásába és tisztulásába, hogy ezen egyszerű eszközzel élve, együttes erővel léphessünk fel azokkal a piaci szereplőkkel szemben, akik jelenléte úgymond nemkívánatos. Az ugyanis elvitathatatlan, hogy mint a szolgáltatónak, mint pedig a megrendelőnek közös érdeke, hogy eltűnjenek a kontárok és haszonlesők arról a területről ahol semmi keresnivalójuk nincs.

Dancs Gyula András