Kell-e vízszűrő a vízvezetékrendszerbe?

Kerámia betétes csaptelep
Kerámia betétes csaptelep

A vízszűrők szerepe a vízvezetékrendszerben

A mechanikus vízszűrők épületgépészetben betöltött áldásos szerepéről kevés szó esik. Keveset foglalkozunk vele, pedig az egyik legfontosabb eleme, részegysége kellene, hogy legyen a vízhálózatunknak. Furcsának és érthetetlennek tartom, hogy a lakások, családiházak legalább kétharmadában egyáltalán nincs beépítve vízszűrő berendezés.. Arra a használativíz előszűrésre gondolok, mely cca. 50-100 mikron nagyság körüli méretben szűri meg az ivóvizet.

Ennek a szerelvénynek az elhelyezése természetesen a vízóra után, ill. a vízhálózat kezdő pontjánál nevezhető legmegfelelőbb beépítési pontnak. Azért nevezhető a kezdő  vízbelépési zóna a legideálisabb beépítési helynek, mert így a teljes vízhálózatunk mentesül minden olyan mechanikai szennyeződéstől, melyek komoly meghibásodásokat okozhatnak.

Mit tegyünk, ha eltűnik a víznyomás?

Évente több olyan megkeresésben van részem, ahol a vízrendszer valamely pontján olyannyira leszűkül az áramlás mértéke, hogy részlegesen vagy teljes egészében használhatatlanná válik a vízhálózat.

Az ilyen jellegű megkereséseknél ez hangzik el: „Nincs víznyomás, segítsen kérem!”  Fontos azonban megkülönböztetni, hogy mi a különbség víznyomás hiány és áramlásbéli hiány között. 

Megkülönböztetésük egyszerű. Amennyiben leszűkült valahol az áramlás a vízvezetékben, azt tapasztalhatjuk, hogy vízmegnyitásra egy pillanatra megjelenik a kívánt vízmennyiség, majd pár másodperc múlva drasztikusan visszaesik a kiengedhető vízmennyiség mértéke. A víznyomás hiányánál a kiengedhető vízmennyiség a megnyitástól kezdve elégtelen vízhozamot generál.

Mi történik, ha nincs szűrés a vízhálózat rendszerében?

No, de nézzük milyen meghibásodásokat okoz a szűretlen használati hidegvíz.
A hálózat eldugulását már érintettük. Ezen a dugulások és meghibásodások legtöbbször idomoknál, elzáró szerlvényeknél keletkeznek. Olyan pontokon ahol egyébként is leszűkül az áramlási keresztmetszet, netán olyan áramlási jellemzők alakulnak ki, melyek segítik a szennyeződések lerakódását. A mechanikus szennyeződésekre jellemző, hogy nagyon alattomosan dolgozzák meg a vízrendszer komponenseit, szerelvényeit.

Cserélhető szűrőbetétes vízszűrő
Cserélhető szűrőbetétes vízszűrő

A kerámiabetétes csaptelepek egyáltalán nem tolerálják a vízben rejtező szennyeződéseket. Ezért aztán nem ritka,  hogy egy rossz pillanatban megnyitott és elzárt csaptelep egyetlen pillanat alatt használhatatlanná válik. Használhatatlanná lesz, hiszen az egymáson finoman elforduló kerámialapok megsérülnek a mechanikus szennyeződéstől. Egy kerámiabetét cseréje pedig csak akkor kifizetődő, ha magunk végezzük el ezt a kényes feladatot, netán olyan csaptelepről beszélünk, melynek megmentésébe belefér a szakszervíz általi segítség igénybevétele.

A hőcserélők szintén nem kedvelik a sem a durva, sem pedig a finom szennyeződéseket. Először csak a hőcserélő hatékonysági hanyatlása jelzi, hogy nem megfelelő a működése, később azonban a használhatatlanságig súlyosbodhat a helyzet. Ekkor azonban legtöbbször csak cserével orvosolható a probléma, mert a tisztítás olyan drasztikus igénybevétellel jár, melyet a silány gyártástechnológiával gyártott szerelvények nem képesek elviselni.

A wc tartályokba szerelt beömlöszelepek szintén nem kedvelik a szennyeződéseket, hiszen ezek olyan precíz záró felületekkel rendelkeznek, amelyek nem teszik lehetővé a szennyezett vízzel való üzemeltetést és használatot. A beömlőszelep meghibásodásához elegendő egy központi vízelzárás, vízcső javítás, nyomásingadozás,- máris üzemképtelenné válik a vízszűrő nélkül üzemeltetett toalett alkatrész.

Annyit talán még érdemes megemlíteni, hogy a vízszűrők között találunk cserélhető ill. mosható szűrővel ellátott modelleket, ill. megkülönböztethetünk fémszűrős, un. átöblíthető szűrős típusokat is. Legtöbbször a szűrő mérete, beépíthetőségi  lehetősége , ill. csatlakoztatási méretek döntenek arról, hogy melyik típus választása lesz számunkra a legmegfelelőbb szerelvény.
A későbbiekben megvizsgáljuk a vízlágyító berendezéseket is, mely ugyan viszonylag költséges és helyigényes szerelvény, mégis érdemes fontolóra venni beépítését. Itt folytatjuk. 

Elolvasásra ajánlom:

GYIK:

Mikor érdemes vízszűrőt beszerelni otthonra?
Vízszűrő beépítése akkor javasolt, ha a csapvíz minősége változó, esetleg kellemetlen szagú, ízű, vagy szemmel látható szennyeződéseket tartalmaz. Különösen ajánlott régi építésű ingatlanok esetében, ahol az elöregedett csőhálózatból is bekerülhetnek szennyező anyagok a vízbe. Egy jó minőségű szűrő képes eltávolítani a lebegő anyagokat, az üledéket, a klórt és egyéb, egészségre káros elemeket is.
Milyen szempontok szerint válasszunk vízszűrőt?
A megfelelő vízszűrő kiválasztása során figyelembe kell venni a víz minőségét, a szűrni kívánt anyagokat, valamint a szűrő kapacitását és karbantartási igényét. A mechanikus szűrők főként az üledékekre hatékonyak, míg az aktívszenes vagy többfokozatú rendszerek komplexebb szűrésre is képesek. Fontos az is, hogy a választott szűrő illeszkedjen a háztartási vízrendszerhez és könnyen karbantartható legyen.
Beépíthető utólag vízszűrő egy meglévő rendszerbe?
Igen, legtöbb esetben utólag is felszerelhető vízszűrő a vízvezetékrendszerbe, azonban a telepítéshez szakember segítsége szükséges lehet. Fontos, hogy a csőrendszer állapota lehetővé tegye a csatlakozást, és a kiválasztott szűrő típusa kompatibilis legyen az adott rendszerrel. Egyes szűrők közvetlenül a fővezetékre, mások pedig a csaptelepek elé szerelhetők.
Milyen előnyökkel jár a vízszűrő rendszeres használata?
A rendszeres vízszűrés javítja a csapvíz minőségét, eltávolítva belőle a szennyeződéseket, klórt és esetleges nehézfémeket. Így nemcsak az ivóvíz válik egészségesebbé, hanem a háztartási gépek élettartama is meghosszabbítható, hiszen kevesebb lerakódás képződik bennük. Emellett a bőr és haj is hálás lehet a tisztább vízért, különösen érzékenyebb bőrűek esetében.
Milyen karbantartási igénye van egy vízszűrőnek?
A vízszűrők időszakos karbantartást igényelnek, amely magában foglalja a szűrőbetétek cseréjét, a rendszer tisztítását és ellenőrzését. A csere gyakorisága a szűrő típusától és a használat intenzitásától függ, de általában néhány havonta esedékes. A rendszeres karbantartás elengedhetetlen a hatékony működés és a hosszú élettartam biztosítása érdekében.

A felmelegedés hatása a vízszerelésre

Kamerás csőtörés bemérés

Az extrém felmelegedés hatása a csövekre és azok kötéseire, valamint a műszeres csőtörés bemérés iránti igény növekedése

Az éghajlatváltozás és az egyre gyakrabban előforduló extrém hőhullámok komoly kihívások elé állítják az infrastruktúrát, különösen a vízvezeték-hálózatokat. A csövek és azok kötései érzékenyek a hőmérséklet-ingadozásokra, amelyek hosszú távon jelentős károkat okozhatnak. A következőkben részletesen bemutatjuk, hogyan hat az extrém felmelegedés a vízvezeték-rendszerekre, és milyen szerepet játszhat a műszeres csőtörés bemérés az ilyen problémák felismerésében és megoldásában. Emellett arra is kitérünk, hogy mire kell felkészülniük a vízvezeték-szerelőknek ezekben a változó körülményekben.

A hőmérsékletváltozás hatása a csövekre és azok kötéseire

A vízvezeték-hálózatokat különböző anyagokból készítik, mint például műanyag (PVC, PE), fém (réz, acél) és kompozit anyagok. Mindegyik anyagnak megvan a maga hőmérséklet-tűrőképessége és hőtágulási együtthatója. Az extrém hőmérsékleti viszonyok azonban mindegyikre hatással vannak:

  1. Műanyag csövek: A műanyag csövek hajlamosak a hőtágulásra és a zsugorodásra. Magas hőmérsékleten a műanyagok meglágyulhatnak, ami csökkenti a nyomásállóságukat és megnöveli a deformáció esélyét. Ez hosszú távon mikrosérüléseket és repedéseket okozhat.
  2. Fém csövek: A fém csövek jobban bírják a hőmérsékletváltozásokat, de itt is jelentkezhetnek problémák. Az extrém hőmérséklet-ingadozások miatt a fém csövek kitágulhatnak és összehúzódhatnak, ami a kötéseknél, hegesztéseknél okozhat repedéseket vagy szivárgásokat.
  3. Kötések és illesztések: A különböző anyagokból készült csövek illesztései különösen érzékenyek a hőmérsékletváltozásokra. A hőtágulás és zsugorodás miatti mozgások a kötéseknél könnyen szivárgásokhoz, sőt, csőtörésekhez vezethetnek.

Műszeres csőtörés bemérés iránti igény növekedése

Az extrém felmelegedés által okozott hőmérséklet-ingadozások miatt egyre gyakoribbá válhatnak a csőtörések és szivárgások. Az ilyen problémák azonosítására és lokalizálására szolgáló műszeres bemérés iránti igény jelentősen növekedhet. Az alábbi műszeres technológiák különösen fontos szerepet játszhatnak:

  1. Akusztikus érzékelők: Ezek a szenzorok a víz áramlásának hangját figyelik, és a rendellenességeket, például a szivárgásokat észlelik. Nagy pontossággal lokalizálhatják a problémás területeket, így gyors és hatékony javítást tesznek lehetővé.
  2. Hőkamerák: A hőkamerás vizsgálatok segítségével a hőmérsékleti különbségeket azonosítják a csőhálózatban, ami szintén segíthet a szivárgások és a csőtörések pontos helyének meghatározásában.
  3. Nyomásérzékelők: A csőrendszerekben a nyomásváltozásokat mérő szenzorok is rendkívül hasznosak lehetnek. A nyomáscsökkenés jelezheti a szivárgást vagy a csőtörést, így a karbantartó csapat gyorsan reagálhat.

Mire készüljenek a vízvezeték-szerelők?

A vízvezeték-szerelőknek több szempontból is fel kell készülniük az extrém felmelegedés kihívásaira:

  1. Tudás és képzés: A szerelőknek folyamatosan frissíteniük kell tudásukat az új anyagokról és technológiákról, amelyek jobban ellenállnak a hőmérsékleti ingadozásoknak.
  2. Preventív karbantartás: Fontos, hogy a szerelők rendszeresen ellenőrizzék a vízvezeték-hálózatokat, különösen a kritikus területeken, ahol nagyobb a hőmérsékletváltozás hatása.
  3. Modern eszközök használata: A korszerű műszeres bemérési technológiák használata elengedhetetlen a pontos és gyors hibafeltárás érdekében. A szerelőknek meg kell tanulniuk ezen eszközök hatékony használatát.
  4. Vészhelyzeti protokollok: Készítsenek részletes vészhelyzeti terveket a csőtörések és szivárgások gyors kezelésére, hogy minimalizálják a károkat és a vízveszteséget.

Összegzésül, az extrém felmelegedés komoly hatással van a vízvezeték-rendszerekre, és növeli a műszeres csőtörés bemérés iránti igényt. A vízvezeték-szerelőknek fel kell készülniük ezekre a kihívásokra, hogy hatékonyan tudják kezelni a hőmérsékletváltozások okozta problémákat és fenntartsák a rendszerek megbízhatóságát.


A témát kibontó írásokból:

Leírás 160 karakterben: Az extrém felmelegedés hatással van a csövekre és kötéseikre, növelve a csőtörések gyakoriságát. A vízvezeték-szerelőknek modern eszközökre és tudásra van szükségük.

Leírás 90 karakterben: Az extrém hőmérséklet miatt nő a csőtörések száma, modern eszközökre van szükség.

Leírás 200 karakterben: Az extrém felmelegedés miatt a csövek és kötéseik sérülékenyebbé válnak, növelve a csőtörések kockázatát. A vízvezeték-szerelőknek korszerű eszközökre és folyamatos képzésre van szükségük a hatékony javítás érdekében.

GYIK:

Hogyan hatnak a hőhullámok a vízvezeték-hálózatokra?
Az egyre gyakoribb hőhullámok fokozzák a csövek és kötéseik hőtágulását, majd lehűléskor a zsugorodást. Ez a ciklikus igénybevétel feszültségeket kelt az anyagban, ami idővel mikrosérüléseket, lazuló illesztéseket és szivárgásokat okozhat. A tartós meleg a műanyag csövek nyomásállóságát csökkentheti, a fém vezetékeknél pedig a hegesztések és menetes kötések válhatnak sérülékennyé. A következmény gyakrabban jelentkező, nehezebben lokalizálható hibák sora, ami miatt nő a megelőző ellenőrzések és a célzott, műszeres hibafeltárás szerepe.
Mely anyagok és kötési pontok érzékenyek leginkább a hőingadozásra? +
A műanyag csövek (PVC, PE) hőtágulása jelentős, magas hőterhelésnél meglágyulás, deformáció és repedésveszély léphet fel. A fémcsövek jobban bírják a hőt, de a gyakori kitágulás–összehúzódás a hegesztéseknél, meneteknél és idomoknál okozhat hajszálrepedéseket, szivárgást. Különösen rizikósak a különböző anyagok találkozásai, ahol eltérő tágulási együtthatók miatt a kötések meglazulhatnak. A dilatációt nem követő rögzítések, hiányzó kompenzációs hurkok és elöregedett tömítések tovább növelik a hibák és csőtörések valószínűségét.
Miért nő a műszeres csőtörés-bemérés iránti igény, és milyen eszközök segítenek? +
A hő okozta hibák sokszor rejtve maradnak, ezért a gyors és rombolásmentes lokalizáláshoz műszerekre van szükség. Akusztikus érzékelők a rendellenes áramlási zaj alapján jelzik a szivárgást, hőkamerák a hőmérséklet-különbségekből rajzolják ki a problémás zónákat, míg a nyomásérzékelők hirtelen eséseket mutatnak meg. A kombinált módszer lerövidíti a hibakeresést, csökkenti a bontási igényt és a vízkárt. Emiatt az extrém felmelegedés időszakában kimondottan felértékelődik a korszerű, műszeres bemérés.
Mire érdemes felkészülniük a vízvezeték-szerelőknek a változó klímában? +
A szakembereknek naprakész tudásra és célzott eszközparkra van szükségük. Fontos a különböző csőanyagok hőtűrésének ismerete, a dilatáció kezelése és a preventív karbantartási szemlélet. Érdemes vészhelyzeti protokollokat kialakítani a gyors szakaszolásra, elárasztás mérséklésére és dokumentálásra. A műszeres diagnosztika (akusztika, hőkamerázás, nyomásmonitorozás) rutinszerű alkalmazása gyorsítja a döntést és csökkenti a bontást. A tudásfrissítés, minőségibb anyagválasztás és a megrendelők edukálása együtt növeli a hálózatok üzembiztonságát.
Milyen megelőző lépésekkel csökkenthető a hő okozta meghibásodások kockázata? +
Éves állapotfelmérés javasolt a kritikus szakaszokon, különösen dilatációra érzékeny pontokon és eltérő anyagok csatlakozásainál. Ellenőriztesse a rögzítéseket, tömítéseket, idomokat, és használjon a környezetnek megfelelő csőanyagot. Hasznos a nyomásfigyelés és a szivárgásjelzés, valamint a gyors elzárást lehetővé tevő szakaszolás. Hőterhelt helyeken hőszigetelés, árnyékolás és tágulási kompenzáció segíthet. A gyanús jelek (nedvesedés, fogyasztásnövekedés) esetén kérjen műszeres bemérést, mert a korai beavatkozás csökkenti a kárt.

Kád alatti csőtörés vizsgálat szerelőajtó nélkül

Több mint tíz éve kizárólag műszeres csőtörés vizsgálattal foglalkozom, ill. az általam feltárt csőtörések javításával. Igy aztán túlzás nélkül állíthatom, hogy ezres nagyságrendben tártam fel rejtett csőtöréseket és szivárgásokat. Úgy gondoltam, hogy megosztom Önnel a leginkább jellemző csőszivárgási módozatokat,  kiegészítve egy-egy különleges és érdekes csőtörés bemérési esettel.

Kezdjük a fürdőszobai beázásokkal, közvetlen környezetében található válaszfalak, födémek nedvesedésével, felázásával.

Mi okozhatja a fürdőszoba környezetében a nedvesedést?

Pillantsunk az okokra egy szerelőablakon át – már ha van.

szerelőablak
Egy kád szerelőablaka ilyen
  • 1. hideg, melegvíz, cirkulációs vezeték szivárgása, csőtörése
  • 2. lefolyóhálózat sérülése, lefolyó hálózathoz tartozó szerelvények meghibásodása, légkondicionáló kondenzvíz elvezetésének szivárgása
  • 3. zárt vagy nyitott rendszerű központi fűtés tömörtelensége 
  • 4. minden egyéb speciális épületgépészeti megoldás és annak hiányosságai
  • 5. kémény, épületszigetelési problémák…párakicsapódások…stb…stb…

A felsorolás természetesen nem teljes, csupán szemléltetni szeretném Önnek, hogy egy falnedvesedés vagy födém átvizesedés okának tisztázása milyen komplex feladat, no és mennyi eszköz és mérés szükséges, hogy a tűpontos csőtörés bemérés teljesüljön.

Szerelőajtó nélkül a kád a tervezés csődje

Itt érkeztünk el a kiindulási témánkhoz, hiszen a  kád oldalába beépített szerelőajtó nem csak a tűpontos csőtörés beméréshez szükséges, de Önnek is elengedhetetlen, hogy az elkoszolódott és eldugult kádszifont kitisztíthassa, cserélhesse, tömörségéről meggyőződhessen.

Milyen érdekes, hogy a lefalazott, lecsempézett kádak legalább nyolcvan százalékában nem található sem látható, sem pedig rejtett csempeajtó, szerelőajtó.  Érthetetlen és felfoghatatlan számomra, hogy erről egyáltalán beszélnünk kell, nekem kell felhívnom a figyelmet, hogy NEM LEHET SZERELŐAJTÓ NÉLKÜL KÁDAT BEÉPÍTENI!!!

Nyilvánvaló, hogy a megállapítás a levehető előlapos kádakra nem vonatkozik, sem pedig a szabadonálló kád megoldásokra. A design kádakról most nem is tennék említést, mert ebben a kategóriában a megjelenésen kívül  jellemzően fel sem merülnek praktikus és ésszerű tervezési szempontok. 

No és miért nem maradhat szerelőajtó nélkül a kád?

  • 1. Nem tisztítható a kádszifon, nem tisztítható a leeresztőszelep
  • 2. Fogalmunk sem lesz róla, ha folyik vagy szivárog bármely kádszerelvény, így víz kerül a befalazott kád mögötti területre
  • 3. Arról sem lesz tudomásunk, hogy a kádszigetelés(szilikonozás) hiányossága okán víz jut a válaszfalba, födémbe, lefalazott zónába
  • 4. A meghibásodott leeresztőszelep, szifon és túlfolyóvezeték nem lesz cserélhető (az automata verziók életkora 1-10év)
  • 5. Nem lehetséges bevizsgálni a kádhoz tartozó szerelvényeket, lefolyószakaszt
Feltárt kádszivárgás
Feltárt kádszivárgás – szerelőajtó nem volt

Azt hiszem felesleges is tovább ecsetelnem, hogy miért szükséges ez a filléres kiegészítő az Ön fürdőszobájába.

Hogy nekem miért szükséges a szerelőajtó, mint műszeres csőtörésbemérőnek?

Legfőképpen azért szükséges számomra, hogy benézhessek a kád mögötti szekcióba, elvégezni a lefolyó kamerás vizsgálatát. Vajon hogyan nézhetnék a kádlefolyó belsejébe, ha az hozzáférhetetlen, lefalazott. No és hogyan tudnék pontos csőtörés bemérési diagnózist felállítani, ha nem végeztem el az összes diagnosztikai eljárást?

Elárulom.
Sehogyan.

Ilyen esetben nem tud megvalósulni a bontás nélküli vizsgálat, mert nincs meg az az elvárható feltételrendszer, mellyel egyébként minden otthonnak illene rendelkeznie. Ilyen esetben langyos ecetes kalapáccsal kell kezelésbe venni a kád egy kiválasztott csempéjét, majd a könnyekkel áztatott sérült területet utólagosan beépített szerelőajtó implantátummal szükséges ellátni.

Az 1. csatolt képen a szerelőajtó  implantátum látható.
A 2. csatolt képen egy feltárt kádszivárgás látható, mely nem rendelkezett szerelőajtóval.  Egy hibával kevesebb, tökéletesebb lett a világ! 🙂 

Konklúzió: Amennyiben beépítésre kerül a szerelőajtó úgy szükségtelen lett volna a segítségem, mert a falnedvesedéssel járó probléma és meghibásodás egyetlen mozdulattal feltárható lett volna Ügyfelemnek!


Kiegészítő írások:

Melyik vízvezeték szerelő lesz Önnek a jó megoldás?

Vízvezeték-szerelés: csőtörés bemérés

Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a közvélemény jelentős része számára az egyik vízvezeték szerelő olyan mint a másik, legfeljebb az egyik udvariasabb, a másik esetleg többet kér, de végülis ennyi.
Erre a téves nézetre a szakma egy része is akarva-akaratlanul rájátszik, amikor a szolgáltatását bárkinek ajánlja (csak megrendeléshez jusson).

Ezzel szemben a valóság az, hogy a vízvezeték szerelés szakmája mára erősen differenciálódott, s így az egyik mester lehet olyan messze a másiktól, mint Makó Jeruzsálemtől.
Vizsgáljuk meg, hogy ez a differenciálódás milyen csoportokra osztja a vízvezetékes szakembereket – , hogy végül tudatosan abból a csoportból választhasson az ügyfél, amelyik számára a legmegfelelelőbb!

A vízvezeték szerelők differenciált tevékenységük alapján két fő csoportba sorolhatók:

Ezek a szerelők elsősorban házon belüli vagy akörüli munkákat vállalnak, mint például:

  • Csőtörés elhárítás
  • Duguláselhárítás
  • WC-beszerelés
  • Mosdó, kád, zuhanytálca beszerelés
  • Konyhai csaptelep, bojler beszerelés
  • Melegvíz- és fűtésrendszerek javítása, karbantartása

A háztartási vízvezeték szerelők általában önállóan dolgoznak, vagy kis létszámú csapatban. A munkájukat gyakran sürgősségi jellegű, például lefolyó dugulás esetén.
A vízvezetékszerelő szakma meglehetősen széleskörű tudást és tapasztalatot igényel, ezért a háztartási vízvezeték szerelőknek általában többéves gyakorlattal kell rendelkezniük.

Korszerű műszeres mérésekre alkalmas vállalkozások

E csoporton belül is specializálódás figyelhető meg.
E honlap mögött a korszerű műszerparkkal rendelkező, nagy szakmai múlttal bíró, külföldi tapasztalattal is rendelkező mester áll, aki ebbe a csoportba tartozik.
Professzionális csőtörés bemérés, műszeres csőszivárgás vizsgálat,  korrelátoros csőtörés bemérés, jelzőgázos szivárgás keresés, termoképes csőhálózati hibamegállapítás felmerülésekor érdemes az e csoportba tartozó vállalkozót vagy vállalkozást hívni. Azaz ilyen feladatokra érdemes minket hívni:

Duguláselhárítók

A duguláselhárítás is speciális eszközöket (pl. WOMA; ruházat stb.) és speciális ismereteket kíván meg, nem elég a villáskulcs még oly’ bravúros kezelése sem.

Klasszikus javítók

Az e csoportba tartozók például a csöpögő csapok világában verhetetlenek, itt jobban teljesíthetnek, mint a „felsőbb osztályban” dolgozó társaik. És persze az árfekvés is barátságosabbnak tűnhet, hiszen ebben a csoportban nem költenek drága műszerekre.
Csőtörés szerelés, javítás

Ezek a szerelők nagyobb, összetettebb munkákat vállalnak, mint például:

  • Új víz- és csatornavezetékek kiépítése
  • Nagyméretű csőtörések elhárítása
  • Víz- és fűtésrendszerek tervezése, kivitelezése
  • Vízvezeték-szerelési munkák vállalása ipari létesítményekben

A közmű- és épületgépészeti vízvezeték szerelők általában nagyobb cégeknél dolgoznak, ahol több szakember együttműködik a munkában. A munkájukat gyakran előre megtervezik, és korszerű eszközöket használnak. A közmű- és épületgépészeti vízvezeték szerelőknek általában magasabb szintű szakmai végzettséggel kell rendelkezniük, mint a háztartási vízvezeték szerelőknek.

A vízvezeték szerelők tevékenységüket további szempontok alapján is csoportosíthatjuk, például:

  • Alkalmazotti vagy vállalkozói státusz: A vízvezeték szerelők lehetnek alkalmazottak, vagy vállalkozók. Az alkalmazottakat általában egy cég alkalmazza, és a cég eszközeit használják. A vállalkozók saját vállalkozást vezetnek, és saját eszközökkel rendelkeznek.
  • Szakmai végzettség: A vízvezeték szerelők lehetnek szakképzettek, vagy szakképzetlenek. A szakképzett vízvezeték szerelők általában szakmai iskolát vagy képzést végeztek.

A vízvezeték szerelők tevékenységének differenciálódása előnyökkel jár mind a szerelők, mind a megrendelők számára. A szerelők számára lehetővé teszi, hogy a saját szakterületükre koncentráljanak, és magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtsanak. A megrendelők számára pedig nagyobb választékot kínál, és lehetővé teszi, hogy a saját igényeiknek megfelelő szerelőt választhassák.

***

Elolvasásra ajánlom a témában: A műszaki teljesítmény alapjai

A bojler nem viccel

A vicc nem vicc! – mondja a bojler

Bojler WC-ülőke fölött
Bojler WC-ülőke fölött – látszólag stabil a helyzet

Úgy gondoltam, hogy közelebb hozom a munkám azokhoz, akik betekintést kívánnak nyerni a csőtörések rejtett világába.
Jenen írásom inspirációját egy igen intenzív – szó szerint életveszélyes helyzetből merítettem – ugyanis majdnem a fejemre esett egy villanybojler.
Olyan abszurd szituációt teremtett számomra az élet, az élet játéka, hogy ennek a helyzetnek a leírására már csak a vicc alkalmas.
A vicc ugyanis attól vicc, hogy olyan görbe tükrön keresztül mutatja be a tudatban feltáruló jelenségvilágot, jelenségvilág egy adott tárgyát, mely oppozícióban feltárulkozik, s fel is oldódik a téma addig elgondolt merev határa.

Az életben minden megtörténhet, s ez olyannyira igaz állítás, hogy az említett életveszélyes helyzetben egy vicc jutott eszembe, miközben azon küzdöttem, hogy önmagam életét ill. egy fürdőszoba teljes berendezését megmentsem egy 80l villanybojler pusztító becsapódásától.
Íme a vicces történet: (az eredeti verzió kőművestől születhetett, ugyanis villanybojler helyett itt tégláról tesz említést a főhős)

– Képzeld, tegnap a fejemre esett egy villanyboyler.
– Úristen, és nem lett semmi bajod?
– Nem. De képzeld, tegnap fejemre esett egy bojler.

Az én bojleres történetem

Ügyfelem csőszivárgás bemérésre kért fel – ugyanis a lakásában található fürdőszobával határos válaszfal intenzív nedvesedésnek indult.

A bemérést minden esetben nyomáspróbával kezdem, természetesen miután alaposan kikérdeztem a tulajdonost a fennálló meghibásodás körülményeiről.
A nyomásmérést ebben az esetben is nedvességmérések előzték meg, de ez a csőtörés bemérés vonatkozásában elhanyagolható időráfordítási tényező, így szinte csupán előjátéka a folyamatnak.
A nyomásmérések a vízhálózat hideg oldali ágának vizsgálatával kezdődött.
A szakszerű nyomáspróba elengedhetetlen tényező a csőtörés műszeres bemérésnél. Tudván ennek fontosságát és jelentőségét- magam nem sajnálom az időt és ráfordított energiát, hogy felkészítsem a rendszert a precíz nyomáspróbára. Miután a hideg oldali vízhálózat tökéletes tömörséget mutatott a hálózati nyomás cca. 1,5X meghaladó nyomástartományában, megkezdődhetett a meleg oldali vízrendszer bemérése.

Ennek a műveletnek a szakszerű elvégzéséhez elengedhetetlen a bojler leválasztása, kikötése- ugyanis a tárolóban található víztömeg nem vehet részt a csőhálózat vizsgálatában- mert annak hőmérsékleti és tömegéből adódó jellemzői jelentősen lerontanák a pontos diagnózis felállíthatóságának esélyeit.

Ahogy azonban megmutattam a villáskulcsot a bojlerbekötés melegvíz oldalán található flexibilis bekötőcsőnek, a bojler izgalmában a nyakamba kívánt ugrani, melyre a csempeburkolat hangos reccsenéssel figyelmeztetett.

Instabil bojler felfüggesztés.
Az instabil bojler felfüggesztés recsegéssel jelezte a bojler zuhanási szándékát

Háááát, szóval…..így született a jelenleg még nem bejegyzett új távolugrási világcsúcs!

Visszaléptem a bojler mellé (egy konzolon még fenn függeszkedett), s ijesztő recsegések ellenére, hősként tartottam a bojlert neki szánt eredeti helyén.
Finoman üvöltöttem egyet a Megrendelőnek, hogy adjon a kezembe egy fűrészlapot a ládámból, hogy megtámasztva a bojlert elvághassam a flexibiliscsövet, hogy ezzel meggyorsítsam a 80 liter 60 Celsiusra forrósított víz leürülési idejét.

Ezután Megrendelőmmel nyerő párost alkotva vödrökbe kényszerítettük a tűzforró víz jelentős részét- miközben egy pillanatra sem engedtem a bojler kényszerítő ugrási szándékának . A küzdelem három perc után nyugvópontra ért – mondanom sem kell, hogy a Megrendelő és Szerelő győzelmével.

A bojler veszély elmúltával

A bojlert kikötöttem, leszereltem, főfalat átfúrva menetes szárral rögzítettem, minden bekötőelemét lecserélve visszakötöttem, stb…

A bojler egy begipszelt 150 mm-es 1/2″ horganyzott csővezetékbe hegesztett 10 mm-es csavarral volt rögzítve, melyre még egy képet sem mertem volna akasztani- nemhogy egy cca. 110 kg súlyú villanybojlert.
A lakás tulajdonosa erről az életveszélyről semmit sem sejtett – mi több a toalett gondosan mértani pontossággal volt a toalett fölé felfüggesztve – bízva benne, hogy a bojlert konzolok helyett angyalok fogják megtartani.

Ahogy a képen jól kivehető, a bojler elszabadulása minimum a monoblokkos wc és sarokszelepének megsemmisülését, a villanyvezeték és vízkiállások leszakítását eredményezte volna. No és az a fránya emberélet!

Mindenesetre a Kedvesem örült, hogy aznap hazamentem (legalábbis úgy láttam), s a Megrendelőm is igen fellélegzett, hogy hatástalanítottuk a fürdőszobai veszélyforrását.

Ja……és a falnedvesedés okát is megtaláltam.

Ezt azonban nem hírérték, hiszen az ilyesmit minden egyes nap megtalálom, megtalálom, megtalálom, megtalálom…

Leesett????

A nyomáscsökkentő szelep mint a vízvezeték-rendszer védőszentje.

Víznyomás és vérnyomás a vezetékekben

Általánosan elmondható, hogy a lakásunk, házunk belső vízhálózatának a legideálisabb üzemi nyomása 3-4 bar közötti értéken tekinthető egészségesnek, optimálisnak.
A 2 bar alatti nyomásérték már alacsonynak tekinthető, ugyanakkor az 5 bar terhelés már túlzottan terheli a vízrendszer elemeit. Ekkor jön: nyomás a víznyomás után!
Kitűnően szemlélteti az állítást az emberi szervezet, hiszen sem az alacsony vérnyomás sem a magas vérnyomás nem tekinthető kielégítőnek, mindkettő egészségtelen, s magában hordozza a maga kockázatát. Természetesen a magas nyomásértékek rejtik a nagyobb kockázatot, s ez vízvezetékek esetében sincs másképpen.

5 bar víznyomás: a csőtörés szinte garantált

A vízvezeték-hálózaton fennálló alacsony üzemi nyomás főképpen a wc tartályok feltöltési problémáiban és az átfolyós vízmelegítők működési zavaraiban mutatja meg hátrányos mivoltát.
Ezen jelenségek azonban nem járnak semminemű csőtörési kockázattal, – legfeljebb, ha türelmünk elvesztésének következtében lerúgjuk a falról a fali vízmelegítőt,- hogy aztán megnyugodva szemlélhessük, a megsérült vízrendszerből kilépő csordogáló víz ronggyá áztatja nappalinkat, s rácsodálkozhatunk, hogy a nagymama dögnehéz szekrénysorát se olyan nehéz elemelni a padlóról.
Ugyanez a jelenség 5 bar nyomáson felgyorsítva figyelhető meg, megfűszerezve elektromos zárlatokkal és egyéb idegességre és kapkodásra hajlamosító jelenségekkel.

Az alacsony hálózati nyomás nyomásfokozó beépítésével orvosolható, ami nemcsak költségigényes megoldás, de elhelyezése is ütközet nehézségekbe.
Visszatérve a csőtörések egyik elsődleges okára, vagyis a magas hálózati nyomásra, – itt. a nyomáscsökkentő szelep beépítése jelenti a megoldást.

Ne csőtörés műszeres bemérésére költsünk, előzzük meg a csőtörést!

A vízrendszer őre, víznyomás mérővel kombinált
 A vízrendszer őre

Javasolt olyan egység beépítése, mely mechanikus szűrővel kombinált, s ellenőrző nyomásmérő órával is kiegészíthető. Típusokat a reklám elkerülése okán nem említenék, – megjegyzem azonban, hogy a kívánatos szerelvények a 30.000ft körüli árszegmensben keresendőek. Sajnos a belépőáron kínált szerelvények nem alkalmasak a stabil üzemi nyomás biztosítására, továbbá a kerámiabetétes csaptelepek védelmét sem képesek ellátni.
Ahol a kert locsolása hálózati víz használatával történik, ott a nyomáscsökkentő szelep elhelyezését érdemes a ház belső hálózatának belépőpontján elhelyezni, mert locsolásnál nyilvánvalóan előnyt jelent a magasabb üzemi nyomásérték.

Összegezve: A nyomáscsökkentő szelep fél egészség, – vagyis ahol a vízszolgáltató magas nyomáson szolgáltatja az ivóvízellátást, – ott is minimálisra csökkenthető a csőtörés kockázata a nyomáscsökkentő szelepbeépítésével, alkalmazásával.

Dancs Gyula

***

Ha mégis csőtörés történne:

Műszeres csőtörés bemérés

Műszeres csőtörésvizsgálat jogosultsága

Csőtörések, biztosítók

GYIK:

Mekkora víznyomás tekinthető egészségesnek, és mikor válik kockázatossá?
A cikk szerint a házi hálózat ideális üzemi tartománya nagyjából 3–4 bar. A 2 bar alatti érték már alacsonynak számít, ami többnyire kényelmetlenséget okoz (lassú WC-tartály-töltés, átfolyós vízmelegítő akadozása), de önmagában nem vezet csőtöréshez. Az 5 bar körüli és afeletti nyomás ezzel szemben aránytalanul terheli a csöveket és szerelvényeket, növeli a szivárgások és törések kockázatát, valamint elektromos zárlatokhoz vezető vizesedést is előidézhet. A stabil, középtartományban tartott nyomás védi tartósan a rendszert.
Miért tekintik a nyomáscsökkentőt a vízvezetékrendszer “védőszentjének”?
Mert a nyomáscsökkentő feladata, hogy a szolgáltatói oldalon ingadozó vagy túl magas nyomást egy előre beállított, biztonságos szintre mérsékelje és ott stabilizálja. Így a csaptelepek, tömítések, flexibilis bekötések és háztartási gépek nem kapnak állandó túlterhelést. A magas nyomásból fakadó hirtelen terheléscsúcsok gyakran indítják el a szivárgásokat és töréseket; a szabályozó e hullámokat “lefojtja”. Röviden: megelőz, nem utólag tüzet olt—olcsóbb és kíméletesebb út a csőtörés utáni kármentéshez képest.
Hová érdemes beépíteni a nyomáscsökkentőt, ha a kertet hálózati vízzel locsoljuk?
A szerző azt javasolja, hogy a szelepet a ház belső hálózatának belépőpontjára tegyük. Így a lakáson belül minden fogyasztó a beállított, kímélő nyomást kapja, miközben a kerti csap—amennyiben a csatlakozása a mérő után, de a belső belépési pont előtt van—megőrizheti a magasabb, locsoláshoz előnyös üzemi nyomást. Ezzel egyszerre óvjuk a beltéri szerelvényeket és kapunk hatékony öntözést. Ha a kerti ág már a belső hálózatról indul, célszerű külön körrel vagy szabályozással tervezni.
Milyen kivitel ajánlott: kell szűrő és nyomásmérő is?
Igen, érdemes mechanikus szűrővel kombinált, ellenőrző nyomásmérő órával kiegészített egységet választani. A szűrő védi a szelepet és a csaptelepeket a lebegő szennyeződésektől, a manométer pedig segít a finombeállításban és a rendszeres ellenőrzésben. A cikk szerint a megbízhatóbb darabok jellemzően a ~30 000 Ft-os ársávban keresendők; a legolcsóbb belépőmodellek gyakran nem tartják stabilan a beállított értéket, és kevésbé védik a kerámiabetétes csaptelepeket hosszú távon.
Mi a teendő alacsony víznyomás esetén, és segít-e ezen a nyomáscsökkentő?
A nyomáscsökkentő a túl magas hálózati nyomást mérsékli; alacsony nyomás gondján nem segít. Ilyenkor tipikus tünet a lassan telő WC-tartály és az átfolyós vízmelegítő bizonytalan működése. Tartós alacsony érték esetén nyomásfokozó (booster) lehet a megoldás, ám ez költségesebb és elhelyezése sokszor nehezebb. Ha viszont a szolgáltatói nyomás időnként felszalad 5 bar környékére, a nyomáscsökkentő stabilizál, megelőzve a túlterhelést és a csőtörések gyakoriságát a lakáson belül.

Flexibilis bekötőcsövek meghibásodásai

Flexibilis bekötőcső
Flexibilis bekötőcső

Kevesen gondolnák, hogy leggyakrabban a flexibilis bekötőcsövek elöregedései, elhasználódásai okozzák a legtöbb csőtörést és a legnagyobb vízkárokat az otthonunkban.
Az épületgépészetben igen nagy teret hódított a flexibilis csövek használata, mely a szakma szinte minden szegmensében kedvelté és használatossá lett.
A flexibilis csövek használata számtalan előnnyel jár, járhat, – azonban nem szabad elfeledkeznünk, hogy korántsem örök életre tervezték.

Milyen is a flexibilis cső?

Egy fémhálóval erősített gumitömlőről beszélünk, melynek nyomásterhelhetősége az évek múlásával fokozatosan romlik és hanyatlik.
Amennyiben eléri a kritikus terhelhetőségének felső határát, úgy egyszerűen felhasad, felrobban, s csőtörés jelenségként követeli ki a neki járó figyelmet. Egy csaptelep elhasználódott bekötőcsövén több száz vagy akár több köbméter víz is kiáramolhat, attól függően, hogy egy egész nyaralásnyi időintervallumról beszélünk vagy csak néhány perc észlelési tartamról.

Általánosságban elmondható, hogy az 5-6 éves bekötőcsövek életkorukat tekintve már középkorúaknak számítanak, s a 10 évet megélt flexibilis csövek már matuzsálemkorba léptek, bármelyik pillanatban összeomolhat a keringésük, – vagyis időzített csőtörés-generátornak számítanak.

Szereljük szét a csőtörés-generátort!

Javasolt hát minden csap bekötőcsőkazán bekötőcsőboyler bekötőcsőwc bekötőcső cseréje mely meghaladta a 6 éves életkort.
Távolkeleti produktumok esetében az óvatosság jegyében kell cselekednünk, vagyis nem árt, ha optimizmusunkat kissé visszaszorítjuk eme tárgy tartósságának vonatkozásában.

A vérnyomás csökkentése, vagyis a víz nyomásának csökkentése pedig minden háztartásban indokolt- ahol a hálózati nyomás meghaladja az 5 bar nyomásértéket. Nyilvánvaló, hogy a 3-4 bar közötti nyomásérték nem csak a flexibilis csövek élettartamára van jótékony hatással, hanem kihat az összes gépészeti elem általános közérzetére.

Csapjunk a csaptelep probléma közepébe!

Mosdó csaptelep
Mosdó csaptelep

Különösen nagy kockázatot rejt olyan csaptelepek beépítése, melyek lefalazott környezetben kerülnek alkalmazásra, mint pl. egyes kád peremére tervezett flexibilis bekötésű keverőcsapok.
Kíváncsi lennék, hogy miképpen lehet frontoldalról javítani egy ilyen kád hátsó részén elhelyezett csaptelepet, ha az nem rendelkezik levehető előlappal? A falba épített wc tartályok bekötőcsöveit sem szabad elhanyagolni, bár ezen esetben a kiáramló víz nagyobbik része a tartályból a csészébe, majd onnan a szennyvíz lefolyóba kerül.

Összefoglalva: Ha nem szeretnének csőtörést, s szeretnék szárazon megúszni, – cseréltessék le az elhasználódott bekötőcsöveket, s minden olyan elzárószelepet, csapot, mely otthonuk biztonságát szolgálja, elősegíti.
A központi főelzárót pedig a csőtörések elkerülése érdekében minden esetben állítsuk zárt állásba, ha nem tartózkodunk huzamosabb ideig otthonunkban.

Ismerje meg a flexibilis csövek világát: Flexibilis cső

GYIK:

A flexibilis bekötőcsövek meghibásodásai többnyire az anyag fáradásából, a tömítések elöregedéséből vagy a rossz minőségű gyártásból adódnak. Az évek során a csőben állandóan áramló víz és a hőmérséklet-ingadozások is fokozzák a kopást. Gyakori probléma, hogy a fémfonat meggyengül, a gumibelső megreped, vagy a csatlakozásoknál kezd szivárogni a víz. Ez elsőre csak apró csepegésként jelentkezik, de gyorsan komoly beázást is okozhat. Az olcsó, ellenőrizetlen forrásból származó csövek még hamarabb feladják a szolgálatot. Ezért mindig érdemes megbízható minőségű, tanúsított terméket választani, és a szerelést szakszerűen elvégezni.
Egy meghibásodott bekötőcső akár percek alatt komoly károkat tud okozni a lakásban. A csőszakadás következtében nagy mennyiségű víz ömlik ki, ami eláztatja a padlót, a falakat és a berendezési tárgyakat. Ez nemcsak az ingóságokat teszi tönkre, hanem a szerkezetekben is maradandó károkat idézhet elő, például a parketta felpúposodását vagy a falak penészesedését. Ha a meghibásodás hosszabb ideig észrevétlen marad, a javítás költsége akár sokszorosára nőhet. Emiatt a flexibilis bekötőcsövek rendszeres ellenőrzése és időben történő cseréje sokkal olcsóbb és biztonságosabb megoldás, mint egy váratlan csőtörés kezelése.
A flexibilis bekötőcsövek élettartama nagyban függ az anyagminőségtől és a használati körülményektől. Egy átlagos, jó minőségű cső körülbelül 5–8 évig működik biztonságosan. Ez idő után azonban fokozottan megnő a meghibásodás veszélye. A gyengébb anyagból készült vagy nem megfelelően szerelt csövek már 2–3 év után is problémát okozhatnak. Azokban a háztartásokban, ahol gyakori a nyomásingadozás, magas a vízkeménység vagy jelentős a hőmérséklet-változás, a kopás még gyorsabb. Ezért a szakemberek azt javasolják, hogy a bekötőcsöveket megelőzésként 5 évente cseréljük ki, még akkor is, ha látszólag hibátlanok.
A flexibilis bekötőcsövek hibájára több apró jel is figyelmeztethet. Ilyen például a csatlakozásoknál megjelenő nedvesség, a lassú csepegés vagy a fémfonat elszíneződése. Ha a gumibelső megreped, gyakran finom vízpermet látható a környéken. A korrodálódott, rozsdásodó fémrészek is gyanúra adhatnak okot. Szintén figyelmeztető, ha a cső alakja deformálódik, kidudorodik vagy szokatlanul megkeményedik. Ezek mind azt jelzik, hogy a szerkezet gyengül, és bármikor elszakadhat. Ha ilyen jeleket észlelünk, érdemes azonnal kicserélni a csövet, mert a késlekedés sokkal nagyobb kárral járhat.
A váratlan csőtörés megelőzésének legfontosabb eszköze a rendszeres ellenőrzés és időben történő csere. Érdemes évente legalább egyszer átvizsgálni a flexibilis bekötőcsöveket, különösen a mosdó, mosógép és mosogatógép csatlakozásainál. Ha bármilyen kopást, repedést vagy korróziót észlelünk, azonnal gondoskodjunk a cseréről. Mindig minőségi, tanúsítvánnyal rendelkező csövet használjunk, és bízzuk a szerelést szakemberre. Különösen hasznos lehet az elzárócsap beépítése, amely meghibásodás esetén gyorsan megállíthatja a víz folyását. Ezekkel az óvintézkedésekkel jelentősen csökkenthető a hirtelen bekövetkező csőtörések kockázata.

Műszeres csőtörésvizsgálat jogosultsága

Épületgépészet: gyors ütemű fejlődés

Római vízvezeték
Római vízvezeték

Pár évtized alatt olyan gyökeres változáson ment keresztül az épületgépészet, hogy szakember legyen a talpán aki képes lépést tartani a kor jelen műszaki megoldásaival. Maga az épületgépészet is újkeletű tudománynak számít, bár pontosan ismert, hogy milyen magasrendű műszaki megoldásokat alkalmaztak egyes tradicionális társadalmak. Gondoljunk itt például az ókori Róma vízvezetékeire vagy akár az Inkák magasszellemiségéből eredő zseniális vízvezetési megoldásaira, stb…

Korunk modern fűtési-hűtési rendszerei, megoldásai azonban bonyolultságuk és összetettségük okán magukban hordozzák a meghibásodások lehetőségeit, – hiszen minél bonyolultabb és összetettebb rendszer szolgálja ki magasra szabott komfort igényeinket, annál nagyobb meghibásodási kockázattal kell számolnunk.

Érdemes a tervezésre nagyobb hangsúlyt helyezni, s követni a középút bölcsességét, – vagyis olyan épületgépészeti megoldásokat választani, mely mentes a túlzott bonyolítástól, ugyanakkor alkalmazza a kor rendelkezésre álló, s már bizonyított műszaki megoldásait.

A tágulási tartály hiányáról

Fontos megérteni, hogy a meghibásodások legnagyobb része elkerülhető lenne, ha megfelelően átgondolt rendszer kerülne kivitelezésre, a megfelelően képzett és felkészült szakember közreműködésével. Hozok is egy szemléltető példát, hogy milyen egyszerű okok vezetnek végül csőtöréshez, csőszivárgáshoz.


Kollégáim egy része nem tulajdonít nagy jelentőséget a használati melegvíztárolóhoz kapcsolódó tágulási tartálynak, mellőzi annak beépítését, s csupán a biztonsági szelepre bízzák a hálózati nyomás stabilitását. Ezzel csupán az a probléma, hogy a biztonsági szelepek 8-10 bar közötti működésre tervezettek, melyek nem ritkán csupán 12bar fölött lépnek működésbe. Akkor amikor már késő! 10 bar fölötti nyomást a legjobban megépített hálózatok sem képesek elviselni, szinte borítékolható a meghibásodás.

Modern vízvezeték rendszer
Modern vízvezeték rendszer

Pedig könnyű belátni, hogy a zárt rendszerben melegített hidegvíz térfogata megnő a melegítés hatására, s annak térfogatnövekedése nyomásemelkedést eredményez, – méghozzá igen jelentős nyomásemelkedést. Ezt hivatott megakadályozni a tágulási tartályban lévő levegő, mely a folyadékokkal szemben összenyomhatóan viselkedik, s összenyomhatósága okán csupán minimális lesz a hálózati nyomásemelkedés, hiszen a folyadék térfogatnövekedése kompenzálásra került.

Minden hónapban legalább egy-két tágulási tartály hiányából vagy meghibásodásából adódó csőtöréssel találkozom, felmutatva számomra, hogy milyen fontos szerepet töltenek be a biztonsági és kiegészítő szerelvények, s milyen fontosak azokat rendszeres ellenőrizni is.

No, de térjünk vissza a modern épületgépészeti technológiákra, melyek nem csak összetettek és bonyolultak, de emellett rejtetten kerülnek kivitelezésre, bonyolult struktúrát felvonultató rétegrenddel fűszerezve.

A műszeres csőtörésvizsgálat

Itt érkeztünk el a műszeres csőtörésvizsgálathoz, s annak megértéséhez, hogy csupán kalapáccsal és elavult szemléleti alapokkal nem lehetséges a fájdalommentes csőtörés gyógyítás. A műszeres csőtörésbemérés legfontosabb célja, hogy a legkisebb bontás, burkolatbontás mellett álljon vissza a gépészet üzemszerű működése, s az a célirányos beavatkozásnak köszönhetően alacsonyabb költségeken valósuljon meg, mint a „húbelebalázs, üssük, verjük, essünk neki kalapáccsal” típusú beavatkozás.

A hibafeltárás intellektuális tevékenység, s az minél magasabb síkon teljesül a hibafeltárás során, annál intelligensebb és finomabb megoldások nyílnak meg a fennálló gépészeti hiba elhárítására. Mondjuk azt, hogy korunk gépészeti meghibásodásait nem tudjuk már csupán vésővel és kalapáccsal gyógyítani, – finoman szólva is: durva, elnagyolt, nem kellően átgondolt megoldás.

Csőtörésvizsgálat: Számítógépes korrelációs rendszer
Számítógépes korrelációs rendszer

A műszeres csőtörésbemérés eszköztárában azonban olyan eszközök szerepelnek és szerepelhetnek, melyek olyan hibafeltárást és hibajavítást tesznek lehetővé, melyek pár éve még a fantázia világához tartoztak. Gondoljunk például egy számítógépes korrelációs rendszerre, mely képes kielemezni akár pár száz méternyi hálózat zajait, majd kijelölni a meghibásodás pontos helyét.

A nyomvonalkeresés, jelzőgázos vizsgálatok vagy a nagyfelbontású hőkamerával történő hibakeresés szintén elképzelhetetlen volt pár évvel ezelőtt, akárcsak a száloptikás csatornavizsgálat.

Magam fontosnak tartom, hogy minden olyan eszközzel rendelkezzem, melyek a legmodernebb csőszivárgási eljárásokhoz tartoznak, – legyen szó ipari vezetékről, padlófűtésről, lefolyóhibáról. A műszeres csőtörésbemérés tehát válasz az újonnan megjelenő gépészeti megoldások kihívásaira, hiányosságaira,- lehetőség azok korszerű orvoslására.

***

A témában fontos bejegyzések:

Csőszivárgás, csőtörés okok

Műszeres csőtörés felderítés

Ötrétegű idom
Ötrétegű idom

Műszeres csőtörés felderítéseim kapcsán egyre több olyan szivárgással, csőtöréssel találkozom, melyek viszonylag új kivitelezéssel készültek, vagy csak néhány éve lettek beüzemelve napjaink korszerűnek tartott technológiáinak egyikével.
Vajon mi lehet az oka, hogy csak ilyen kevés ideig mutattak szivárgásmentes működést ezek a csővezetékek? Miért jön el hamar a csőszivárgás?

Csőszivárgás keresése közben

Néhány gyakori hiányosságot kiemelnék, melyet csőszivárgás kereséseim közben lokalizáltam, mi több a hiba felkutatása után meg is javítottam.
Megrendelőim rendszerint értékelik, hogy a csőszivárgás megállapítása után a hiba elhárítását is elvégzem, így számukra lényegesen leegyszerűsödnek a csőtöréssel együtt járó szervezési feladatok. És, hogy ezt még fokozzuk,a helyreállítást is elvégzem a bontási, javítási munkálatok befejeztével. Igaz ezt a munkafázist már képzett és munkájára igényes burkoló kollégám segédletével valósítom meg.
Na, de a reklám elolvasása után, térjünk vissza eredeti témánkhoz, hely nem más, mint a modern  gépészeti kivitelezések gyengéi, melyek csőtörések formájában jelenkezek.

Az első ami rögtön bevillan számomra, egyben talán a legfajsúlyosabb, legtöbb csőtörési hibaforrást generáló „ellenségem” – az ÖTRÉTEGŰ csővezeték.

Az ötrétegű csővezeték

Félreértés ne essék nem vagyok modernitás ellenes, hiszen ez a csőrendszer, mely ötrétegű csőként került a köztudatba, rendkívül megkönnyíti a szereléseket, emellett nagyon jól kigondolt technológia.
Mindig az ember, esetünkben a szerelő, a kivitelezést végző személy a leggyengébb láncszeme az ötrétegű kirakós játéknak.
Szándékosan nevezem kirakós játéknak, mert azt tapasztalom, hogy a szereléseket egyre nagyobb számban végzik házilagosan.

A csőrendszer egyszerűsége megengedi, hogy pár perces szerelvénybolti gyorstalpaló után, önmagunk is neki álhassunk ennek a kitűnőnek ígérkező szerelési mókázásnak, mely komoly megtakarításokat is hozhat számunkra, hisz a szerelésre fordítandó munkadíj megtakaríthatóvá válik számunkra.
A rendszereket forgalmazó és gyártó cégek elsődleges célkitűzéseik itt teljesülnek, mi több egybeesnek a felhasználókkal, azaz olyan csőhálózat szerelési rendszert alkottak (forgalmaznak), mely egyszerűsége révén, szinte bárki bevonhatja képességei körébe a csőszerelési szakmát.

Csőtörés, csőszivárgás

Vizsgáljuk meg együtt mik azok a tipikus szerelési hiányosságok, melyek végül csőtörésekbe, csőszivárgásokba torkollanak:

  • nem megfelelő minőségű, olcsó, silány fittingek, csövek használata (ismeretlen távolkeleti gyártók termékei)
  • rossz méretrevágás (nem illeszkedik teljes felületen az idom+cső)
  • kalibrálás hiánya, rossz kalibrálás a vágások után
  • hibás préselés (rossz szögben, rossz szerszámmal, esetleg megismételve a préselést)
  • nem megfelelő szerszám használata (rossz présfej vagy ellenőrizetlen elektromos szerszám használata)
  • elnyíródott tömítések az idomon

Tovább is lehetne folytatni a felsorolást, főképp a leírtak kombinációi alapján, de a legfontosabbakat így is érintettük vizsgálódásunkkal.
A lényeg viszont most következik.

Szivárgás ellenőrzés nélkül soha, de soha ne helyezzük üzembe rendszerünket, még akkor sem, ha mi magunk vagyunk a tökéletes szerelő megtestesülése.

Ne engedjünk a kőműves, burkoló sürgetésének sem, hiszen a későbbi csőtöréssel, szivárgással járó kellemetlenségek, messze felülmúlják azt az egy-két napos várakozást, mely a rendszer tömörségi vizsgálatához szükségeltetik.
Természetesen a próbapumpa használata ajánlott, sőt kívánatos is, ha biztosak akarunk lenni a vezetékünk terhelhetőségében.

Emellett sokan ‘elfelejtik’, hogy a hőmérséklet ingadozásnak kitett csővezeték dilatációját  is biztosítani kell, mely egy külső gégecsőbe való húzással tudunk megvalósítani. A gégecső emellett a külső behatásoktól is megvédi a vezetéket a betonozásnál.

Szigetelt vezetékszakasz
Szigetelés

Külső szigetelés vagy gégecső kivitelezésbeli hiányosságai szintén vezető okként hozható a csőtörések megjelenésénél.
Könnyű végiggondolni, hogy a padlóban  elhelyezett cca. 15-20 Celsius hőmérsékletű fűtési csővezeték mit csinál, ha a kazánunkból megkapja az általunk előremenő hőmérsékletként beállított 60-70 Celsiust, és nincs hová táguljon.
A padlóban elhelyezett idomok  továbbá növelik a meghibásodási esélyeket, így célszerű elkerülni az alkalmazásukat.
Ez némileg megdrágítja ugyan a szerelést, hiszen sokkal több vezeték és egyéb szerelvény kerül felhasználásra.

A rendszer átláthatósága, szakaszolhatósága, szabályozhatósága és biztonságossága  viszont ellentételezi a plusz kiadásokat.
Azt gondolom, hogy a legfontosabb irányokat érintettük az ötrétegű rendszerek vonatkozásában, így következő írásommal a rézvezetékeket és hozzátartozó szerelvényeket vehetjük górcső alá.
Köszönöm megtisztelő figyelmét.

Csőtörések, csőszivárgások, műszeres csőszivárgás bemérések, korrelátoros csőtöréskeresés, thermoképes hálózat diagnosztika, elektroakusztikus csőtörés vizsgálat és egyéb témákban további érdekes és hasznos írásokat talál oldalamon.

Műszeres csőtörés vizsgálat

Műszeres csőtörés-bemérés, csőszivárgás-vizsgálat a gyakorlatban

Korszerűség a vízvezeték szerelésben

Központifűtések csötörésvizsgálata

Központifűtések vízveszteség bemérése, műszeres csőtörés vizsgálata

Központi fűtés és csőtörés
Sok helyen lehet csőtörés

A fűtési szezon kezdete sokunknak komoly fejtörést okozhat, abban az esetben, ha a  beüzemelés során bebizonyosodik, hogy  központi-fűtési hálózatunk elengedi, ejti a víznyomást.
A kezdeti ijedtség után alaposan vizsgáljuk meg a hálózat összes szerelvényét és kötéseit, hiszen sok esetben „csak” a légtelenítőszelep, biztonsági szelep, esetleg a tágulási tartály hibájával kerültünk szembe.
Abban az esetben, ha az alapos vizsgálódásaink még mindig nem vezettek eredményre, úgy valószínűsíthető, hogy csőtöréssel, csőszivárgással van dolgunk. Szerencsés esetben a meghibásodás az emeleti szint padlózatában vagy látható helyen átnedvesíti a környezetét, mely támpontul szolgál a bontáshoz, ezzel együtt pedig a hiba javítására is lehetőség nyílik.

Kevésbé kedvező meghibásodásnak számít, ha a fűtési hálózat vize oly módon tűnik el, hogy az semmi külső nedvesedést nem okoz.
Ilyenkor nagyon nehéz helyzetben vagyunk, hiszen a rendszerünk azonnal leáll, ha az üzemi nyomás a kritikus szint alá csökken.

Vizsgáljuk meg, hogy mennyi idő alatt veszti el a rendszerünk az üzemeléshez szükséges folyadékot ill. próbáljuk kikalkulálni, hogy ez számszerűsítve, hozzávetőlegesen mennyi vizet jelent.
Ez a kalkulált mennyiség inkább csak a csőtörés vagy inkább csőszivárgás bemérésénél lehet segítségére a szerelőnek, de nagyobb rendszerek esetén számításainkkal prognózist készíthetünk az elszivárgó víz statikai következményeire is.

Általánosságban viszont kijelenthetjük, hogy a fűtési rendszerek szivárgásai nem jelentenek statikai veszélyeket.
Ellenben a nyomóvezetékek csőtörései vagy tartós szivárgásai alámoshatják az alapot, válaszfalat, egyéb tartóelemeket, mely mint tudjuk komoly következményekkel járhat. Ezen esetekben ne tétlenkedjünk, hanem azonnal keressük meg a csőtörés pontos helyét és orvosoljuk a vezeték hiányosságait.

A fűtés hálózatában sok a csővezeték
Fűtés központ

Na de térjünk vissza a központi-fűtések csőszivárgásaihoz. A rejtett vízveszteségek beazonosítása műszerek segítsége nélkül lehetetlen, de legalább látnoki kvalitások szükségeltetnek a szivárgások felkutatásához.
Annak még kisebb az esélye, hogy olyan látnoki képességeket birtokló csőtörés vizsgálatára szakosodott személyre akadunk, ki megfelelő épületgépészeti ismereteket is magáénak mondhat.
Tehát a kör kezd leszűkülni. Nagyon leszűkülni. Végletesen leszűkülni.

Összefoglalom: Tehát a víz-központifűtés szerelő látnok kilőve, de lagalábbis ritka jelenség. Tovább keresve olyan szakemberre van szükségünk, aki a legmodernebb berendezések birtokában és segítségével, meg természetesen magas szintű szakmai ismeretek támogatásával megkeresi és lokalizálja a víz-fűtési rendszerünket érintő csőtöréseket, csőszivárgásokat, vízveszteségeket.
Amennyiben opcióként a meghibásodás elhárítása is szerepel a választott szakember szolgáltatási körébe, úgy ne tétlenkedjünk, megtaláltuk a tűt a szénakazalban. 🙂
Telefonáljunk!

Nyomáscsökkenés? Nyomás jól műszerezett szerelőért.
Ha eltűnik a nyomás, telefonáljon!

Nem kevesebb célt tűztem ki magam elé, minthogy mindezen felsorolt feltételek maradéktalanul teljesüljenek, egyben az összes csőtörés és vízszivárgás feltárásra kerüljön a modern vizsgálati lehetőségek áldásos következményeképp.
Lehetőségeim tárházában szerepel több igen fejlett akusztikus csőtörésvizsgáló berendezés, jelzőgázos szivárgásvizsgátló, nagyfelbontású thermokamera, elektronikus nedvességmérők, korrelátorok.
Természetesen magam is törekszem a legmagasabb szinten teljesíteni a megrendelői és szakmai elvárásokat, hogy a műszeres csőtörés és csőszivárgás területén a legmagasabb szolgáltatási szintet teljesítsem.
A csőtörés bemérésekről, a csőszivárgási technológiákról a rövid ismertetését megtalálja a
Műszeres csőtörés vizsgálatok bejegyzés cím alatt.