A csőszivárgások és csőtörések helyének pontos meghatározásához többnyire elengedhetetlen az akusztikus csőtörés bemérés technológiájának alkalmazása. Tulajdonképpen elektroakusztikus vizsgálatról beszélhetünk, hiszen olyan készülék kerül bevetésre, amely elektronikus módon terjeszti ki az emberi fül tapasztalási tartományát.
Miért hívják ultrahangos keresésnek?
AAz akusztikus csőszivárgás meghatározást nevezik ultrahangos csőtörés keresésnek is, mely azonban csak annyiban helyes megnevezés, ha a keresésre alkalmazott készülék olyan technológiai fejlettségi szinten áll, hogy képes azt a frekvenciatartományt is grafikusan megjeleníteni, mely már kívül esik az emberi fül érzékelhetőségi spektrumán. Véleményem szerint ezen funkciónak ugyan sok gyakorlati haszna önmagában nem lenne, hiszen a csőtörések által keltett zajok szinte minden esetben hallási tartományon belül esnek a megfelelő szintű jelerősítést követően is.
A grafikus funkció előnye leginkább akkor mutatkozik meg, ha folyamatos mérés mellett a lehető legalacsonyabb zajszint kijelölésére törekszünk, ugyanis a csőtörés közelében mért zajérték értelemszerűen magasabb állandó szintet fog képviselni , mint a szivárgástól távolabb eső mérési pontokon végzett ellenőrzés.
A mérés tényezői
Az akusztikus bemérés lényege, hogy a szakember azt a vezetékszakaszt határozza meg, ahol a zajok a legerősebben mérhetők. A pontos meghatározást azonban számos tényező befolyásolja: a csőanyag akusztikai jellemzői, a csőhálózat használata, a szél, a rétegek eltérései vagy állandó zajforrások. A fejlettebb műszerek képesek bizonyos frekvenciák kivágására, így még állandó zaj mellett is lehetséges a pontos mérés.
A mérés előtt tisztázni kell a hibás szakasz nyomvonalát, valamint elkülöníteni azokat a vezetékeket, amelyeket a meghibásodás nem érint. Ide tartozik a nyomásmérés és a szakaszolás, amelyek célja a mérési terület beszűkítése. Ezután következhetnek az akusztikus vizsgálatok, amelyek egyre pontosabb képet adnak a hibáról.
A mérőműszerek szerepe
A mikrofonok fajtái között előfordulnak szúró, tapintó, széltől árnyékolt és még egyéb speciális igényre fejlesztett berendezést is, melyek említést érdemelnek. Az említettek mindegyikében az a közös jellemző, hogy ezeket lehallgatásra, csőlehallgatásra tervezték. Gondolom ezen technikai eszközök sem a polgári életben kezdték meg pályafutásukat.:)
Akusztikus mérőműszer munkában
Az intelligens megoldás
A lényeg azonban az, hogy az akusztikus csővizsgálatokkal olyan információkhoz juthatunk, amelyek lehetővé teszik azt, hogy a lehető legpontosabban behatárolhassuk azt a területet, ahol a keresendő csőtörés, csőszivárgás fennáll. Ebből pedig logikailag az is következik, hogy nem az erő és kalapács győzedelmeskedik egy csőtörés elhárításánál, hanem az intellektus, vagyis az intelligencia által vezérelt cselekvési és megoldási módozat. A műszeres csőtörés bemérés éppen egy ilyen intelligens megoldás és lehetőség, melynek az akusztikus csővizsgálatok csupán egy részterületét, szegmensét alkotják.
Tartson velem a további műszeres csőszivárgás vizsgálatok ismertetésében is! Tisztelettel: Dancs Gyula
Az akusztikus csőtörés bemérés lehetővé teszi, hogy a szakemberek pontosan meghatározzák a vízszivárgás helyét bontás nélkül. A módszer speciális érzékelőkkel figyeli a csövekben keletkező zajokat, így gyorsan és hatékonyan azonosítható a probléma. Ez nemcsak időt takarít meg, hanem csökkenti a felesleges költségeket is, mivel elkerülhető a falak vagy padlók indokolatlan megbontása.
A technológia lényege, hogy a vízszivárgás sajátos hangmintát generál, amelyet érzékeny mikrofonok rögzítenek. Ezek az eszközök képesek kiszűrni a környezeti zajokat, és pontosan meghatározni, hol keletkezik a rendellenes hang. A szakember így célzottan tud beavatkozni, anélkül hogy felesleges bontási munkát végezne, ami jelentős költségmegtakarítást eredményez.
Az akusztikus bemérés egyik legnagyobb előnye, hogy nem igényel nagymértékű bontást, így sokkal kíméletesebb az ingatlan szerkezetére. Emellett gyorsabb és pontosabb eredményt ad, mint a hagyományos próbálgatásos módszerek. A tulajdonos számára ez kevesebb kellemetlenséget, rövidebb javítási időt és alacsonyabb költségeket jelent, miközben a probléma megoldása megbízhatóbb.
A módszer különösen hasznos, ha a csőtörés helye nem látható, például falak vagy padlók alatt. Akkor is ajánlott, ha a vízszámla hirtelen megemelkedik, vagy nedves foltok jelennek meg anélkül, hogy a forrás egyértelmű lenne. Az akusztikus bemérés gyorsan tisztázza a helyzetet, így a javítás célzottan és hatékonyan elvégezhető.
Mivel a bemérés pontosan meghatározza a hiba helyét, elkerülhető a felesleges bontás és javítás. Ez jelentős költségcsökkentést eredményez, hiszen csak a valóban érintett területet kell helyreállítani. Emellett a gyors diagnózis miatt a vízveszteség is minimalizálható, ami hosszú távon további megtakarítást jelent a háztartás számára.
Magam részéről fontosnak tartom, hogy a műszeres csőtörés bemérés során feltárt vezetékhibát, csőszivárgást, épületgépészeti hiányosságot lehetőleg az a személy javítsa és szüntesse meg aki a csőtörés bemérést elvégezte. Ezzel sok félreértés elkerülhető hiszen a csőtörés behatárolás után feltárás következik, melyben a Megrendelő bizonyosságot szerez az általa megfizetett szolgáltatás minőségéről, vagyis a csőtörés behatárolás pontosságáról. A mérést végző szakember pedig bizonyítja, bizonyíthatja szakmai rátermettségét, hozzáértését, azaz felmutatja, hogy az általa nyújtott szolgáltatás lefedte az általa ígéreteket és Megrendelői elvárásokat.
Kettő az egyben műszeres szolgáltatás
Természetesen a kettő az egyben szolgáltatás nem mindig tud megvalósulni, hiszen egyrészt a Megrendelő dönti el, hogy mely személyt bízza meg a csőtörés kijavításával, ill. a csőtörést lokalizáló szakember sem tud minden esetben részt vállalni a hibaelhárítás folyamatában.
Fontosnak tartom azonban, hogy a csőtörés bemérő szakember végigkísérje a teljes javítás folyamatát, ugyanis a hibaelhárítás és feltárás során felmerülhetnek olyan nehézségek és nem várt komplikációk, melyek amennyiben megjelennek, azonnali beavatkozást igényelnek. Ezek a javítás során fellépő nehézségek ismételt műszeres támogatást is igényelhetnek, többek között nyomvonal meghatározást, vagy egyéb kontroll vizsgálatot.
A műszeres bemérő szakember végezze a hibaelhárítást
Ennek okán igen előnyös, ha a bemérő szakember végzi a hibaelhárítást, hiszen a hibameghatározás során szerzett információk nagyban támogatják a sikeres és kis területen megvalósuló munkavégzést. Magam sem tudom mindegyik általam bemért csőtörést megjavítani, ilyen esetben felkészült és magasan képzett kollégám segít a feladat megoldásában, akinek minden javítással kapcsolatos mozzanatáról tudomásom van. Úgy alakítva elfoglaltságaim, hogy probléma esetén egy órán belül támogatást tudjak nyújtani egy nemvárt komplikáció elhárításában.
‘Kisegítő’ kollégám magasan képzett szakember 30 év feletii szakmai tapasztalattal és rendkívül sikeres önálló épületgépészeti praxissal bír. Büszke vagyok rá, hogy idestova 15 éve segíti munkámat, melyet magam igyekszem megbecsülni és viszont segíteni Őt praxisában fellépő komplikált eseteinek felszámolásában. Ha egy igazán képzett szerelőre van szüksége – nagyon szívesen megadom kollégám nevét, elérhetőségét, garantáltan nem fog csalódni munkájában.
Ideális, ha egy kézben összpontosul a teljes munkafolyamat
Fontos tehát az egy kézben történő hibaelhárítás, hiszen kizárólag így biztosítható hatékony és gyors problémamegoldás. Igyekszem minél tökéletesebb szolgáltatást biztosítani, így igény esetén a hibaelhárításra burkoló szakemberrel érkezem, aki szintén olyan jellem birtokosa, aki mind emberileg, mind pedig szakmailag a legjobbak közé kvalifikálta magát. A fentiek említése mellet nem lehet szó nélkül elmenni, hiszen meglátásom szerint ezek az igényes szolgáltatás ismérvei. Ennek okán pedig kizárólag olyan szakemberekkel működöm együtt, akik ugyanezen minőségi alapelvek mentén cselekednek, kiemelkedő emberi kvalitásaik munkában és azon kívül is megmutatkoznak. „Mutasd meg cselekedeteid és én megmondom ki vagy!”
Végezetül pedig lássunk két fotót példaként, hogy mi történik akkor, ha feltárás során szembesülünk azzal, hogy itt bizony további burkolat bontás szükséges, annak ellenére, hogy az előzőleg megvalósított csőtörés bemérés teljesen pontos volt. Sajnos azonban a feltárt csővezeték olyan korrodált volt, hogy további bontásokat volt szükséges elvégezni a szakszerű javítás érdekében. No és természetesen van úgy, hogy nem is érdemes belekezdeni egy 50-60 éves csővezeték hiba elhárításába, ugyanis nem biztosítható a későbbi üzembiztos működés. A képen látható vezeték rendszer megmentésre került, nagyjából egy méteren történt csővezeték cseréjével. Íme a korrózió általi eredmény:
A csőtörés helyének meghatározása korszerű műszerekkel történik, amelyek képesek a vízszivárgás zaját és rezgéseit érzékelni. A szakemberek speciális akusztikus eszközöket, nedvességmérőket és hőkamerát is alkalmazhatnak, hogy pontos képet kapjanak a probléma forrásáról. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a bontási munkák minimálisak legyenek, hiszen a hibát célzottan tárják fel. Így elkerülhető a felesleges falbontás, és a javítás gyorsabban, költséghatékonyabban valósul meg.
A műszeres bemérés legnagyobb előnye, hogy pontosan lokalizálja a hibát, így nincs szükség nagy területek felesleges feltárására. A hagyományos módszerek gyakran sok bontással járnak, ami időigényes és költséges lehet. A modern technológiák segítségével a szakemberek gyorsan és hatékonyan azonosítják a problémát, így a javítás rövidebb idő alatt elvégezhető. Ez nemcsak pénzt takarít meg, hanem csökkenti a lakásban okozott kellemetlenségeket is.
A szakemberek többféle korszerű eszközt alkalmaznak a csőtörések és szivárgások pontos feltárására. Akusztikus műszerek segítségével meghallgatják a víz áramlásának zaját, hőkamerával vizsgálják a falak mögötti hőmérséklet-különbségeket, valamint nedvességmérőkkel ellenőrzik a falak nedvességtartalmát. Ezek az eszközök együtt biztosítják, hogy a hiba helye pontosan meghatározható legyen. Így a javítás célzottan történik, elkerülve a felesleges bontást és a további károkat.
A javítás folyamata a hiba pontos bemérésével kezdődik, majd következik a feltárás, amely során a szakemberek hozzáférnek a sérült csőszakaszhoz. Ezután elvégzik a szükséges csőcserét vagy javítást, majd gondoskodnak a helyreállításról, például a falak visszazárásáról. A modern technológiák alkalmazása révén a javítás gyors és hatékony, minimalizálva a lakásban okozott kellemetlenségeket. A cél mindig az, hogy a vízhálózat mielőbb újra biztonságosan működjön.
A csőtörés javításának költsége több tényezőtől függ, például a hiba helyétől, a szükséges bontás mértékétől és az alkalmazott technológiától. A műszeres bemérés ugyan kezdetben többletköltséget jelenthet, de hosszú távon megtérül, hiszen elkerülhető a felesleges bontás és a nagyobb helyreállítási munkák. Így a végső kiadás gyakran alacsonyabb, mint a hagyományos módszerek esetén. A pontos ár mindig az adott helyzet felmérése után határozható meg.
A jelzőgázos csőtörés keresés egy rendkívül hatékony csőtörés bemérési eljárás, technológia. A szivárgáskeresés lényege abban áll, hogy a hibás csővezeték rendszerbe egy speciális ipari ún. jelzőgázt juttatunk, hely kilépve a meghibásodás helyén, lokalizálható és érzékelhető egy speciálisan erre a tevékenységre fejlesztett eszközrendszerrel.
A jelzőgáz tulajdonképpen csupán annyiban nevezhető speciálisnak, hogy nagyon pontos keverési arányban van elegyítve a nitrogén(N) és hidrogén(H), melynek kivitelezése, előállítása kizárólag szigorúan ellenőrzött ipari körülmények között lehetséges. A csőtörés kereséshez használt ipari gáz keverési aránya 95% N, 5%H, mely így nem alkot robbanóelegyet és természetesen nem is mérgező hatású.
A vizsgálat feltételei és korlátai
A nitrogén tulajdonképpen csupán hordozó szerepet tölt be a csőtörés bemérés során, számunkra a hidrogén jelenléte érdekes, hiszen a mérés során ezen gáz megjelenése jelenti azt, hogy a csőszivárgás, csőtörés abban a lokalitásban található. Nézzék el nekem, hogy végletekig leegyszerűsítem a csőtörés keresés ezen eljárási típusának leírását – törekszem laikusok számára is követhetővé tenni, hogy mi itt az esszenciális lényeg, mit kell minimálisan tudni a jelzőgázos csőtörés bemérésről.
Lényeg tehát az, hogy a hidrogén jelenlétét szükséges kimutatnunk a sikeres csőtörés bemérés során, melynek érzékelésére rendkívül érzékenyre hangolt és kifejezetten erre a célra fejlesztett eszközt használunk. Logikailag ebből az is következik, hogy a szivárgás keresés során a csővezetékben lévő folyadék helyett gáz halmazállapotú anyag kerül, melynek bejuttatása a mérést eszközlő szakember feladata, ill. annak előkészítése is, melyek a csőtörés bemérés szekunder feltételei.
Előzetes vizsgálatok
Mert bizony ezen eljárásnak is megvannak az alapkövetelményei, mely nélkül nem lehetséges sikeres keresési eljárást lefolytatni. Maga a hiba behatárolás előtt már számtalan ellenőrző vizsgálat szükséges, hogy egyáltalán meghatározható legyen annak lehetősége, hogy a jelzőgázos vizsgálat egyáltalán az adott hibatípus esetén egyáltalán sikeresen alkalmazható.
Itt általában a nyomáspróbák és akusztikus vizsgálatok jelentik a jelzőgázos ellenőrzés kezdeti lépéseit. Fontos mérlegelni azt is, hogy minimális szivárgás esetében (heti 5-6 dl), ami fűtési hálózatok vízvesztéseinél nem ritkán előforduló jelenség- nagy valószínűséggel nem alkalmazható sikeresen a jelzőgázos bemérés, mert a minimálisan fennálló szivárgás helyéhez nem jut el a betáplálás pontjától a jelzőgáz, vagy csak értelmezhetetlen időtartamban.
Tovább bonyolítja az ilyen eseteket az a tény, hogy a fűtési hálózatokon megjelenő vizvesztések általában összefüggenek a (hő )dilatáció jelenségével, mely dinamikus környezetet nem lehetséges statikus feltételrendszerben előidézni.
Vagyis: A jelzőgázos mérés állandó hőmérsékleten történik(statikus), míg a vízszivárgás egy bizonyos fűtési állapotban, stádiumban lép fel (dinamikus), melyet nem lehet mérés közben előidézni, hiszen a statukus feltételrendszerben végzett vizsgálat alatt nem lesz gázszivárgás a hálózaton, ezáltal nem lesz lokalizálható hidrogén jelenlét sem.
Az ötrétegű fűtési rendszerekre és a réz (CU) hálózatokra nagyon is jellemző ez a típusú viselkedés formula. Jelen terjedelem azonban nem elegendő minden szivárgás jelenség ismertetésére, csupán példaként hoztam fel egy komplex jelenséget, szemléltetve a csőtörés bemérés összettségét, bonyolultságát.
Modern eszköz, emberi lelemény – hatékony csőtörés keresés
Bizony sok-sok mérés és tapasztalat szükséges ahhoz, hogy egy rejtett csőszivárgást sikeresen feltárjunk, lokalizáljunk. Ismételten visszatérhetünk arra a megállapításra, hogy nem elegendő csupán a csötörés kereső eszköz használatának ismerete, szükséges emellett megfelelő szintű épületgépészeti ismeret is, mert meglátásom szerint ez akár fontosabb tényezővé is léphet, mint a modern tecnhikai támogatottság.
Az emberi intellektus az első számú eszköz és támaszték a csőtörés bemérés kivitelezése során. A modern eszközöket is emberi elme, kimagasló intellektualitás szülte, mintegy kiterjesztve ezzel az emberi érzékszervek tapasztalási határait.
Ezesetben a szaglás (orr) kiterjesztéséről van szó, színtelen és szagtalan gázok rendkívül alacsony szintű koncentrációban való lokalizálhatóságának lehetőségéről. Ahogyan az akusztikus mérések esetében a hallás (fül) érzékelhetőségi lehetősége és tartománya van végletekig kitolva. A termokamera esetében pedig a látás az, melyet lehetőségünk van eszközök bevetésével érzékenyíteni, kitolni azt a tartományt, mely emberi szintű érzékelésnek nevezhető, s mely egyébként egyedenként is eltéréseket mutat, mutathat. Ugyanígy szélsőséges eltéréseket mutat az emberi értelem, intellektus megléte is, mely tetszik vagy sem- rendkívül széles spektrumon tárulkozik és mutatkozik meg még a hétköznapok során is.
Egyikünk a legelemibb logikai összefüggéseket sem látja, míg mások a legösszetettebb egyetemes összefüggéseket is kristálytisztán felfogják, értik, élik, létrendi rangként birtokolják értési nívójukat. Így van ez, jól van ez. Szóval: A sikeres bemérés egyrészt a használt eszköz technikai fejlettségétől és érzékenységétől függ, másrészt pedig a használója intellektuális kapacitásától tud hatékonyan aktualizálódni.
Az értelem megléte, vagyis a bonyolult összefüggések megértése nem mellőzhető ebben a munkakörben sem. Nem nélkülözhető továbbá a csőtörés keresés folyamatában az épületgépészetben való magas szintű jártasság sem. Ha ezen felsorolt kritériumok azonban jelen vannak a meghibásodás keresés aktusában, akkor biztosak lehetünk, hogy olyan információk birtokába kerülünk, mely felfedi a rejtett meghibásodás helyét, okát, egyéb jellemzőit.
A csőtörés bemérés számomra egy izgalmas kirakós játék. Addig keresgélem a puzzle darabjait, míg el nem készül az a kép, melyben a meghibásodás látens volta megragadható módon feltárulkozik. A hibajelenségek között vannak könnyebben és nehezebben kirakható puzzle típusok. Sőt……!!! Legyünk őszinték! Az élet által produkált jelenségek összetettebbek annál, hogy minden kihívásra és jelenségre 100%-ban tudjuk a választ. Aki ezt állítja annak alighanem hiányos ismeretei vannak a lét, létezés valós okairól és feltételeiről, vagy csak szimplán túlértékeli saját képességeit és lehetőségei hatókörét.
A 100%-os teljesítményre azonban mindig törekedni kell, teljesen mindegy hogy az ember azt milyen cselekvési módra és irányra összpontosítja. Meglátásom szerint ettől lesz valaki nemes és figyelemreméltó jellem, ettől tud valaki kiemelkedni abból a szürke zónából, melyet napjaink általános embertípusa jelenít meg. Félek azonban, hogy túl messze kalandoztunk eredeti témánktól, annak ellenére, hogy éppen az utolsó megállapításokat tartom magam nevében esszenciálisan érvényesnek.
A jelzőgázos csőtörés vizsgálat során hidrogén–nitrogén keveréket juttatnak a rendszerbe, amely a cső hibájánál távozik. A hidrogén kimutatásával a szakemberek pontosan meghatározzák a szivárgás helyét. A módszer nemcsak biztonságos és környezetbarát, hanem rendkívül precíz is a rejtett hibák lokalizálásában.
Mikor alkalmazható sikeresen a jelzőgázos mérés?
A módszer akkor eredményes, ha a rendszerben elegendő szivárgás van ahhoz, hogy a jelzőgáz eljusson a hibához. Teljesen zárt vagy minimális szivárgás esetén a mérés nem mindig hoz eredményt. Előzetes nyomáspróba és akusztikus ellenőrzés javasolt a hatékonyság érdekében.
Miért nem működik minden fűtési rendszerben a módszer?
A fűtési hálózatokban a vízvesztés sokszor hődilatáció következménye, ami dinamikus folyamat. A jelzőgázos vizsgálat statikus körülmények között történik, ezért bizonyos helyzetekben a gáz nem szivárog, így a hiba nem észlelhető. Ez főként ötrétegű és rézcsöves rendszereknél jellemző.
Miért fontos a szakértelem a csőtörés bemérés során?
A csőtörés keresés nem csak technikai feladat, hanem komoly szakmai tudást igénylő tevékenység. Az épületgépészeti ismeretek, logikai gondolkodás és tapasztalat nélkül a legmodernebb eszközök sem garantálnak pontos eredményt. Az emberi tényező döntő a sikeres feltárásban.
Mennyire biztonságos a jelzőgázos csőtörés vizsgálat?
Teljes mértékben biztonságos, mivel a 95% nitrogén és 5% hidrogén arányú gázkeverék nem robbanásveszélyes és nem mérgező. A vizsgálat környezetbarát, az alkalmazott eszközök pedig pontosan szabályozott ipari környezetben működnek, minimalizálva minden kockázatot.
A hőkamera, vagy másképpen termokamera a csőtörés keresésben szinte elengedhetetlen eszköz. Fontos azonban megtennünk már az elején azt a megállapítást, hogy egyedüli csőtörés detektáló eszközként nem alkalmazható, vagy csak nagyon ritka esetben. Egyébként ez a többi csőszivárgás kereső műszerre, technológiára is vonatkoztatható, hiszen minél több eszköz használatából nyerünk értékelhető információt, annál nagyobb mérési pontosság realizálására nyílik lehetőség.
A hőkamera működése és felhasználási területei
A hőkamera működése azon alapul, hogy a tárgyak, testek által kibocsátott infravörös sugárzást a hőkamera digitális jelekké alakítja, majd azt színes monitoron keresztül láthatóvá teszi számunkra. A hőkamera széles spektrumon alkalmazható rendkívül hasznos eszköz, amely az egészségügytől az űrkutatásig, valamint egészen az ipari alkalmazások területéig hatol, beleértve ebbe az épületgépészet szakterületét is.
Csőtörés keresésre kifejezetten a nagyfelbontású ipari célra fejlesztett hőkamerák alkalmasak, hiszen a hőmérséklet-különbségek pontos megjelenítése egyenes arányban állhat a szivárgáskeresésben elért mérési pontossággal. A csőtörés keresésre alkalmas hőkamera a legkisebb hőmérséklet-elváltozást is képes kimutatni, mely szakavatott kézben biztosan hozzájárul a csőtörés pontos beméréséhez.
A hibás alkalmazás okai
A készülék korlátai
Sokan tévesen azt gondolják, hogy minden termokamera alkalmas szivárgás bemérésre, még a fejlettebb mobiltelefonokra fejlesztett típusok is. Ez azonban óriási tévedés. Nem egy alkalommal találkozom olyan esettel, ahol már történt hőkamerás csőtörés bemérés, méghozzá sikertelen eredménnyel. A termokamerával végzett sikertelen méréseknek két fő okát látom. Az egyikkel, vagyis a készülék hiányosságainak ismertetésével már behatóan foglalkoztunk, többet itt nem időzhetünk.
A szakmai hozzáértés hiánya
A másik fontos tényező, mely meghiúsíthatja a csőtörés bemérés pontosságát, az a kezelő szakmai hozzáértése, főképpen értve ezen az épületgépészeti ismeretek terén való elmélyültség hiányát. Csőtörés bemérésben szakmai hozzáértés nélkül nem érhetünk el értékelhető eredményt, hiába használ valaki napi szinten hőkamerát energetikai vizsgálatokra milliós értékű prémium kategóriába sorolható hőkamerával.
Általánossággal megállapítható, hogy az energetikai vizsgálatokat végző szakemberek a legfelkészültebbek a termokamera használatában, illetve a hőkamera által közölt kép kiértékelésében. A termokamera képének kiértékelése a legnehezebb feladat, hiszen egy szigeteletlen csőszakasz, netán egy falban, padlóban lévő idom szinte teljesen megegyező hőképet alkot.
A hőképek félrevezető tényezői
Már az is félrevezető képet adhat a vizsgált csővezetékről, ha a padlóban, falban lévő vezeték egy szakaszon a felülethez egyetlen centiméterrel közelebb helyezkedik el. Ilyen alkalommal is hasonló hőkép adódik, mint egy csőszivárgás okozta elváltozás esetében. Az eltérő anyagfelületek is teljesen egyedi módon viselkednek, a rájuk jellemző specifikus arculattal, melyeket a hőkamera kezelőjének feltétlenül figyelembe kell vennie.
Hőtükröződés, elektromos berendezések okozta terhelések és hőszennyeződések, magunk által létrehozott hőelváltozások mind-mind nehezítik a pontos csőtörés keresési diagnózis felállítását.
A bemérés összegzése, mint kirakós játék
A csőtörés bevizsgálás folyamatában a csúcspontot az összegzés jelenti, vagyis a műszeres bemérés során összegyűjtött információk egyetlen képbe való sűrítése. Tulajdonképpen ez egy puzzle játék – csupán a tét az, mely jelentősebb. Minél több értékes puzzle darabot és információt gyűjtünk be a csőszivárgás, csőtörés körülményeiről, annál pontosabb bemérési eredményt tudunk munkánkban felmutatni. Épületgépészeti ismeretek nélkül tehát nem tudunk részt venni a kirakósdiban, nem tudunk értékelhető pontosságot realizálni csőtörés keresésben.
Összegzés és további lehetőségek
A hőkamera tehát az egyik legsokoldalúbb eszköz a csőtörés felderítésre szolgáló eszközök tárházában, ami egyébként ázások (párolgás okozta hőelvonás), csövek nyomvonala, áramlásbeli jellemzők meghatározása esetén is remekül használható. Következő írásomban a műszeres csőtörés keresésben alkalmazott úgynevezett akusztikus, elektroakusztikus mérésekkel foglalkozunk, ezen témakör rejtelmeibe kívánom Önöket beavatni. Tartson velem ebben is! Köszönöm megtisztelő figyelmét.
Milyen elven működik a hőkamera a csőtörés bemérés során?
A hőkamera az infravörös sugárzást alakítja digitális jelekké, majd ezt színes képen jeleníti meg. A csőtörésnél keletkező hőmérséklet-különbségeket így képes érzékelni. A megfelelő ipari készülék a legapróbb elváltozásokat is kimutatja, így szakértői kézben pontos információt ad a szivárgás helyéről.
Miért nem elegendő önmagában a hőkamera használata?
A hőkamera hasznos eszköz, de nem minden esetben képes önmagában pontos diagnózist adni. A különböző mérési módszerek együttes alkalmazása növeli a pontosságot. Más műszerekkel, például akusztikus berendezésekkel kombinálva sokkal megbízhatóbb eredmény érhető el.
Milyen hibák vezethetnek sikertelen csőtörés beméréshez?
A sikertelen vizsgálat oka gyakran a nem megfelelő minőségű készülék vagy a kezelő szakmai tudásának hiánya. Mobiltelefonos hőkamerák például nem alkalmasak szivárgás bemérésre. Emellett az épületgépészeti ismeretek hiánya szintén félrevezető következtetésekhez vezethet.
Milyen tényezők torzíthatják a hőképet?
A hőtükröződés, elektromos berendezések hőterhelése, eltérő anyagfelületek sajátos viselkedése vagy akár a mesterségesen létrehozott hőelváltozások mind félrevezető képet adhatnak. Ezek miatt a hőkép értelmezése szakértői tudást igényel.
Miért hasonlítják a szakemberek a csőtörés bemérést kirakóshoz?
A csőtörés bemérés során számos mérési eredményt és tapasztalatot kell összekapcsolni. Ezek az adatok különálló darabokként nem teljesek, de együtt kirajzolják a pontos képet. Minél több információ áll rendelkezésre, annál biztosabb a diagnózis.
Mit csináljak, ha a cirkó folyamatos utántöltést igényel?
A cirkó rendszeres vízvesztése komoly hibára utal, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni. Első lépésként mindig ellenőrizze a készüléket és környezetét. Vizsgálja meg a kazán alsó részét, valamint a padlót és falat a berendezés körül. Ha nedvességet talál, az utalhat tömítetlenségre vagy alkatrész-hibára.
Töltse fel a rendszert az ajánlott üzemi nyomásra, ami jellemzően 1,2–1,8 bar közé esik. Ezután figyelje meg, milyen gyorsan csökken a nyomás. Ha rövid időn belül jelentős nyomásesést tapasztal, nagy eséllyel szivárgás áll a háttérben. A bekötési pontok és csatlakozások tapintásos ellenőrzése szintén sokat segíthet. Fontos tudni, hogy hideg és meleg állapotban a rendszer nyomásértékei eltérnek, 0,2–0,5 bar különbség normálisnak tekinthető.
Milyen hibák okozhatják a kazán vízvesztését?
Ha a fenti ellenőrzésekkel nem talál egyértelmű hibát, érdemes szakemberhez fordulni. A kazán számos belső problémából is veszítheti a nyomását, melyeket laikus szem nem könnyen azonosít. Gyakori ok a biztonsági szelep meghibásodása, ami túlzott vízleeresztést eredményezhet.
Előfordulhat a kazántest repedése, főleg öntvény kazánoknál, vagy a hőcserélő meghibásodása. A tágulási tartály hibája szintén vízvesztést okozhat, hiszen a nyomáskiegyenlítés nem megfelelően zajlik. Ezen kívül az automata légtelenítő rendellenes működése is problémát jelezhet. Ezek a hibák általában alkatrészcserét vagy komolyabb javítást igényelnek, amelyhez szakember bevonása elengedhetetlen.
Hogyan ellenőrizzem a fűtési hálózatot?
Nem minden esetben a kazán a hibás. Második lépésként vizsgálja át a teljes fűtési hálózatot. Elsőként ellenőrizze a radiátorok kötéseit, mert a legkisebb szivárgás is lassú nyomáscsökkenést idézhet elő. Tapintsa át a csatlakozásokat és figyelje, talál-e nedves felületet.
Sétálja végig a látható csöveket, hideg és meleg állapotban egyaránt. Nézze meg a fűtési osztó-gyűjtőt, amely gyakran érzékeny pontja a rendszernek. Fontos a légtelenítő szelepek és más gépészeti elemek ellenőrzése is. Sokszor ezek apró csepegései vezetnek a problémához, amelyet csak alapos vizsgálattal lehet észrevenni.
Mikor van szükség csőtörés bemérésre?
Ha sem a kazán, sem a hozzáférhető csővezetékek vizsgálatával nem található meg a hiba forrása, nagy eséllyel rejtett csőtörésről van szó. Ilyenkor profi csőtörés-bemérésre van szükség, amely speciális műszerekkel történik.
A csőtörés detektív hőkamera, akusztikus érzékelő és nyomáspróba segítségével lokalizálja a szivárgás pontos helyét. Ez azért hasznos, mert nem kell a falakat és padlót feleslegesen bontani. A módszer gyors, hatékony, és végső soron költségkímélő megoldás a rejtett hibák feltárására.
Miért fontos gyorsan reagálni a vízvesztésre?
A korszerű fűtési rendszerek már 0,5 bar alatti nyomásnál leállnak, hogy elkerüljék a szárazrafutást és a gázképződés okozta károkat. Ha azonban a probléma tartósan fennáll, nemcsak a fűtés, hanem a melegvíz-ellátás is megszűnik. Ez különösen télen okozhat súlyos gondokat.
A rendszeres vízvesztés figyelmen kívül hagyása hosszú távon komoly károkat eredményezhet a csövekben, a kazánban és a hőcserélőkben. Minél előbb megtalálja a szivárgás okát, annál kisebb lesz a javítás költsége és annál hamarabb áll helyre a komfortos otthoni környezet.
Összefoglalóan
A fűtési rendszer vízvesztése több okból történhet: lehet a kazán hibája, lehetnek szivárgó csatlakozások, de akár rejtett csőtörés is. Első körben saját maga is végezhet alapvető ellenőrzéseket: vizsgálja át a készüléket, ellenőrizze a nyomást, tapintsa végig a csatlakozásokat. Ha azonban nem találja a hibát, bízza szakemberre a vizsgálatot, aki a megfelelő eszközökkel gyorsan és pontosan beazonosítja a probléma forrását. Így elkerülhető a felesleges bontás és a további károk kialakulása.
A cirkó rendszeres vízvesztésének oka lehet a kazán belső hibája, például a biztonsági szelep meghibásodása, a hőcserélő repedése vagy a tágulási tartály hibája. Ugyanakkor gyakran a csatlakozások és a csővezetékek szivárgása okozza a problémát. Ha feltöltés után rövid időn belül újra leesik a nyomás, mindenképp érdemes szakemberhez fordulni, hogy pontosan feltárja a hiba forrását.
Hogyan tudom házilag ellenőrizni a fűtési hálózatot?
Első lépésként ellenőrizze a radiátorok csatlakozásait, tapintsa végig a látható csöveket, és figyelje, van-e nedves felület. Fontos a fűtési osztó-gyűjtő, valamint a légtelenítő szelepek vizsgálata is. Ezek apró csepegése sokszor észrevétlen, de hosszú távon komoly vízvesztést okozhat. Ha nem találja a szivárgás helyét, lehet, hogy rejtett hiba áll fenn, amelynek feltárásához speciális eszközök szükségesek.
Mikor gyanakodjak rejtett csőtörésre?
Ha sem a kazán, sem a csatlakozások és látható csövek ellenőrzése nem hoz eredményt, rejtett csőtörés lehet a probléma oka. Ilyenkor a nyomás folyamatosan csökken, de nedvesség nem látható a felszínen. A csőtörés bemérés speciális műszerekkel pontosan lokalizálja a hibát, így elkerülhető a felesleges bontás és gyorsan megkezdhető a célzott javítás.
Miért fontos azonnal intézkedni nyomásvesztés esetén?
A korszerű kazánok 0,5 bar alatti nyomásnál leállnak, hogy megóvják a rendszert a károsodástól. Ha a nyomásvesztés tartós, nemcsak a fűtés, hanem a melegvíz-ellátás is megszűnik. A késlekedés komoly károkat okozhat a hőcserélőkben, csövekben és a kazánban, ezért azonnali beavatkozás szükséges. Minél előbb azonosítják a szivárgás okát, annál kisebb lesz a javítás költsége.
Hogyan segít a szakember a probléma megoldásában?
A szakember speciális eszközökkel, például hőkamerával, akusztikus érzékelővel és nyomáspróbával pontosan meghatározza a szivárgás helyét. Így elkerülhető a felesleges bontás és a hiba gyorsan javítható. Emellett a szakember a kazán belső alkatrészeit is átvizsgálja, és szükség esetén kicseréli a hibás elemeket. Ez garantálja, hogy a fűtési rendszer ismét biztonságosan és hatékonyan működjön.
Az elázott falak, a felpúposodott parketta vagy a megmagyarázhatatlanul magas vízdíj mindannyiunk rémálma. A csőtörés felismerése és bemérése kulcsfontosságú, de sokak számára a folyamat és a hozzá kapcsolódó szakszavak ismeretlenek. Ez a cikk segít eligazodni a műszeres csőtörés bemérés világában, és bemutatja azokat a kifejezéseket, amelyekkel a szakemberek dolgoznak. Célunk, hogy Ön, mint tulajdonos vagy gondnok, jobban megértse a folyamatot, és felkészültebben tudjon kommunikálni a szakemberrel.
Akusztikus bemérés
A csőtörés bemérésének egyik legelterjedtebb módszere az akusztikus technológia. Ennek lényege, hogy a víz nyomása alatt keletkező szivárgás hangját érzékelik és elemzik a szakemberek.
Röviden megválaszolva: műszeres csötörésbeméréssel mindennemű rejtett épületgépeszeti meghibásodás feltárható. Természetesen a műszeres szivárgáskeresések főképpen vízvezetékek és szennyvízvezetékek rejtett meghibásodásainak feltárását szolgálják, de a vizsgálatok során mintegy másodlagos hozadékként az összes épületgépészeti hiányosság és meghibásodás feltárulkozik.. Ez annak köszönhető, hogy a hibafeltárás során olyan átfogó és komplex vizsgálat sorozat kerül kivitelezésre, mely kiterjed minden épületgépészeti tárgyra, elemre.
A rejtett meghibásodáson kívül előkerülnek az elromlott elzárók, elöregedett szerelvények és csővezetékek, szivárgó wc tartályok, hibás flexibilis csövek, működésképtelen automata légtelenítők, zajos keringető szivattyúk, nem megfelelő működésű tágulási tartályok, rosszul működő nyomáscsökkentők és biztonságiszelepek…..stb, stb.
Nem egyetlen műszer végzi a vizsgálatot
Érdemes megjegyezni, hogy a műszeres csőtöréskeresés során nem egyetlen mérőeszköz kerül bevetésre!, hanem párhuzamosan több mérés és mérőműszer kerül alkalmazásra, méghozzá annak érdekében, hogy a lehető legpontosabb hibameghatározás szülessen. A pontosság a kulcsszó! A hibamegállapítás pontosságát két lényegi összetevő biztosítja. Az egyik a szakmai felkészültség, a másik pedig a megfelelő műszerek megléte, ill. a csőtörés kereső műszerek professzionális szintű alkalmazási ismerete.
Milyen meghibásodások vizsgálhatóak műszerek segítségével?
– Mindennemű falvizesedés és födémnedvesedés, beázás, leázás, rejtélyes vizesedési foltok megjelenése, azok eredetének tisztázása. A vizsgálatok elvégzésével az is igazolható, hogy a megjelent nedvesedést épületgépészeti meghibásodás vagy vízszigetelési hiányosság okozza.
Kezdjük a műszeres csőtörés beméréssel
Külön emeljük ki, hogy a vízszigetelési hányosságok feltárását műszeres csötöréskereséssel szükséges kezdeni, hiszen nem is biztos, hogy talajnedvesség áll a felület nedvesedés hátterében- lehetséges, hogy csőtörés, csőszivárgás okozza a kellemetlen falnyirkosodást. A csőtörés beméréssel tehát lehetőségünk van elkerülni a feleslegesen megrendelt utólagos falszigetelést, mely nem csak igen költséges eljárás, de sok esetben elkerülhető is a valós hibaforrás feltárásával.
Mi az oka a használaton kívül tapasztalható vízmérőóra mozgásának (mérésének)?
Hol található a csőtörés, ill. mi annak a pontos lokalitása? A csőtörésbeméréssel tisztázható minden belső és külső csőhálózaton található meghibásodás, ill. megállapítható annak pontos elhelyezkedése. Fontos megjegyezni, hogy a feltárt hibákat magunk, a csőtörésdetektívek hárítjuk el, nem engedve meg magunknak a legkisebb mérési pontatlanságot sem. A legkisebb mérési pontatlanság sem engedhető meg , ugyanis az felesleges bontási munkát eredményez, mely értelemszerűen költségvonzattal jár együtt.
A csötörés helyének a pontosságát és a feltárás mértékét addig minimalizáljuk, melyet az adott feltételrendszer megenged, mely az adott keresési környezetben a pontosságban elérhető maximalizált eredmény.
A keresésre fordított idővel sosem spórolunk, – legfontosabb, hogy tűpontos mérést realizáljunk
Minden csőtörésvizsgálatról szakszerű mérési jegyzőkönyvet biztosítunk, mellyel segítjük a biztosítótársasággal való zökkenőmentes és teljeskörű elszámolást. Olyan díjtételeket alkalmazunk, melyeket a biztosítótársaságok 100%-ban elfogadnak és kifizetnek, vagyis rendkívül kedvezőnek számítanak ebben a szegmensben.
A telefonos hiba egyeztetés során pontosan tájékoztatjuk, hogy mekkora összegbe kerül szolgáltatásunk igénybevétele, melytől semmilyen körülmények között nem térünk el. Akkor sem fizet magasabb szolgáltatási díjat, ha a hibakeresés, hibafeltárás az egész munkanap ráfordítását igényli. Természetesen, ha rövid idő alatt kerül lokalizálásra a csőtörés, akkor is az előre egyeztetett összeggel szükséges számolnia, hiszen Ön a pontos csőtörés meghatározásért fizet, nem pedig az Önnél eltöltött idő kerül kiszámlázásra. A pontos hibameghatározás pedig a takarékoskodás szinonímája, mert a beméréssel megmenthető burkolatfelületek értéke mindig többszöröse a hibameghatározásra fordított összegnél.
Egyszerűen ez a tapasztalat, ez a gyakorlat, ezért ragaszkodnak a biztosító cégek is mindig a szakszerű csőtörés vizsgálathoz. A csötörésvizsgálatról és javításról tételesen kiállított számlát biztosítunk Önnek, mely megfelel a biztosítók által támasztott követelményeknek, kritériumoknak. A javítás minden mozzanatát fotókkal dokumentáljuk. feltárástól a helyreállításig. A helyreállításhoz megfelelő szakmai felkészültséggel és referenciákkal rendelkező szakembert is tudunk biztosítani, ajánlani.
Miért jelenik meg a víz bizonyos szerelvények használatát követően?
Pl. A mosógép használata után miért jelenik meg a plafonon a nedvesség, hol hibásodott meg a lefolyóvezeték? Száloptikás lefolyókameráink HD minőségben képesek levizsgálni a szennyvízvezetékeket, ill. azok nyomvonalmeghatározására is van lehetőségünk.
Hol futnak a falban, padlóban vagy földalatt víz netán szennyvízvezetékek, mi annak a nyomvonala, milyen mélyen helyezkednek el azok?
Berendezéseinkkel szennyvíz, vízcsövek, fűtési vezetékek nyomvonalmeghatározását is képesek vagyunk elvégezni, megspórolva ezzel a felesleges ásásokat, véséseket, ill. a vaktában végzett feltárások által okozott károkat.
Miért veszíti el a zártrendszerű központifűtés az üzemi nyomását?
Miért veszíti el a radiátoros vagy a padlófűtéses hálózat a nyomását? Műszeres csőtörésbeméréssel nem csak padlófűtés, radiátoros fűtés szivárgásait vagyunk képesek lokalizálni, hanem annak keringési és egyéb működési hiányosságának felfedésében is segítünk Önnek. (pl. cirkulációs problémák felderítése)
Miért emelkedett meg a vízszámlám indokolatlanul, mi az oka a megemelkedett vízfogyasztásomnak?
Csötörésbemérési műszereink segítségével tisztázzuk, hogy mi áll a megemelkedett vízfogyasztás hátterében, ill. megszüntetjük azt az okot, mely a meghibásodás hátterében áll. Lehetőségünk van illegális vízfogyasztási helyek felderítésére, rejtett csatlakozás pontok felkutatására is.
Hol hibásodott meg az automata öntözőrendszer?
Eszközparkunk alkalmas automata öntözőrendszerek meghibásodásainak feltárására, szivárgó vezetékeinek és szerelvényeinek hibameghatározására. A műszeres csötörésbemérés olyan széles spektrumon alkalmazható az épületgépészeti hibák feltárására, hogy azok tételes felsorolása szinte lehetetlen feladat.
Kiragadott példáink azonban vélhetően elegendőnek bizonyultak ahhoz , hogy betekintést engedjünk tevékenységünk lényegébe, esszenciájába.
A későbbiekben arra teszünk kísérletet, hogy egy-egy specifikus csőtöréskeresési eszközt és módszert is részletesen bemutassunk Önnek, törekedve azok egyszerű és érthető leírására, ismertetésére.
Milyen rejtett hibák tárhatók fel műszeres csőtöréskereséssel?
A műszeres csőtöréskeresés nem csupán a szivárgó vízvezetékek és szennyvízcsövek pontos helyét deríti fel, hanem számos kapcsolódó épületgépészeti problémát is láthatóvá tesz. Gyakran napvilágra kerülnek elöregedett csőszakaszok, hibás elzárók és szerelvények, szivárgó WC-tartályok, sérült flexibilis bekötések, működésképtelen automata légtelenítők, zajos keringetőszivattyúk, rosszul beállított nyomáscsökkentők és biztonsági szelepek, illetve elégtelen tágulási tartályok. A cél a tűpontos azonosítás minimális bontással, ami időt és helyreállítási költséget takarít meg, és a biztosítói ügyintézést is könnyíti.
Miért nem elég egyetlen műszer – miért kombinálnak több vizsgálati módszert?
A csőtörés felderítésének kulcsa a pontosság: a különböző csőanyagok, rétegrendek és környezeti zajok eltérő módon „viselkednek”. Ezért a szakemberek párhuzamosan több műszert és eljárást vetnek be, hogy megerősítsék egymás eredményeit. A szakmai rutin és a korszerű eszközpark együtt ad megbízható képet: az akusztikus, korrelációs, nyomvonal- és kamerás vizsgálatok kombinálva pontosabban lokalizálnak, miközben a bontás mértéke a lehető legalacsonyabb marad. Így csökken a tévedés esélye, és elkerülhető a felesleges feltárás.
Hogyan különíthető el a csőtörés a vízszigetelési hibától falnedvesedés esetén?
A fal- és födémnedvesedés forrása lehet csőtörés, de akár hiányos vízszigetelés is. A helyes sorrend a műszeres vizsgálat: először kizárják vagy igazolják a rejtett épületgépészeti hibát. Ha a mérések szerint nincs szivárgás, nagy valószínűséggel szigetelési probléma okozza a foltokat. Ezzel megelőzhető a drága, mégis felesleges utólagos falszigetelés megrendelése. A cél, hogy okot ne tünetet kezeljünk: a műszerek objektív jelek alapján döntenek, és a beavatkozás csak ott történik, ahol valóban szükséges.
Mit jelez a vízóra mozgása használaton kívül, és miként található meg a hiba?
Ha a vízóra akkor is pörög, amikor minden csap el van zárva, az tipikusan rejtett szivárgásra utal. A műszeres bemérés ilyenkor a belső és külső hálózatot egyaránt ellenőrzi, és a szivárgás helyét tűpontosan lokalizálja. A precíz meghatározás csökkenti a bontandó felületet, így kevesebb a kár és a helyreállítási költség. A folyamat végén részletes mérési jegyzőkönyv készül, amely a biztosítói elszámolást is támogatja. A díj előre egyeztetett, az ügyfél a pontos hibaazonosításért fizet, nem az eltöltött időért.
Milyen rendszereknél hasznos még a bemérés (fűtés, lefolyó, nyomvonal, öntözés)?
A módszer nemcsak ivóvíz-hálózatnál alkalmazható. Kamerás ellenőrzéssel vizsgálhatók a szennyvízvezetékek és a lefolyók, feltérképezhető a csövek nyomvonala falban, aljzatban vagy a kert alatt. Zártrendszerű fűtésnél feltárhatók a nyomásvesztést okozó szivárgások és keringési problémák, padlófűtésnél minimalizálható a burkolatbontás. Automata öntözőrendszereknél is kimutathatók a rejtett szivárgások és hibás szerelvények. Az eszközpark széles spektrumon ad megbízható diagnózist, célzott javítást téve lehetővé.
A legtöbb falnedvesedésért és falvizesedésért két szerelvény hibáztatható. A zuhanytálca és kád azok a fürdőszobai berendezési tárgyak, melyek nem megfelelő beépítésük rejtett és alattomos módon képesek nedvesíteni környezetüket, beázásokat és nehezen felderíthető ázásokat előidézve ezzel.
Szilikonozás, a szigetelés fontossága
Sok esetben csupán szigetelési hiányosság áll a rejtett hiba hátterében- vagyis a zuhanytálca vagy kád válaszfallal érintkező felületének nem megfelelő szigetelése. Ezt a szigetelést a köznyelv egyszerűen csak szilikonozásként ismeri, nevezi nevén. A szilikon a legmegfelelőbb anyag arra, hogy kitöltse azt a rést, mely a kád oldalfala és a csempe között a beépítés során adódik, megjelenik. Az új fürdőszoba burkolat elkészülte után bizonyosan lesz néhány milliméternyi kitöltendő rés a szerelvényünk beépítésénél, hiszen a burkolás és a kőművesmunkák nem minden esetben eredményeznek tökéletes felületeket, főképpen derékszög tekintetében.
Kádszigetelés kádszegély beépítésével
A beépítés kritériumai
A beépítés során fontos kritérium, hogy a zuhanytálca vagy kád oldalfala nem kerülhet be csempesík alá, mert a szerelvények meghibásodásánál burkolatbontást kellene eszközölni. Fontos továbbá megjegyezni, hogy önmagában a fuga megléte nem akadályozza meg a víz beszivárgását a kád vagy zuhanyzó mögötti területre, vagyis a gombásodásmentes szaniter szilikon alkalmazása elkerülhetetlen a szerelvényeink beépítése során. Alkalmazhatunk kádszegélyt is szigetelési kiegészítésként, azonban szigorúan másodlagos védvonalként és esztétikai kiegészítésként. A kádszegélyre főképpen akkor van szükségünk, ha a szilikonozás megkívánt szélessége nem teszi lehetővé az esztétikus és igényes szigetelés megvalósíthatóságát.
Ilyenkor a szakszerűen megvalósított szilikonozást követően szükségünk van egy esztétikai takarásra, mely funkciót a kádszegély hivatott betölteni. Hangsúlyozzuk tehát: A kádszegély önmagában nem tölti be a vízszigetelési fukcióját! Abban az esetben, ha a szilikonozást magunk kívánjuk elvégezni, akkor javasolható valamely videómegosztón megtekinteni a szakszerű szilikonozás trükjeit, mert a szigetelés ‘taknyolása’, elkenése igencsak siralmas arculatot tud kölcsönözni az amúgy esztétikus öszképet felmutató fürdőszobánknak.
A zuhanytálca, a kádszerelvény kiválasztása
A zuhanytálca vagy kádszerelvény kiválasztásánál szintén fontos kritérium, hogy előlappal ill. állítható szintezőlábakkal rendelkezzen. Az előlap gyors levétele ugyanis lehetővé teszi a szerelvény alatt található szifon tisztítását és tömörségi ellenőrzését, valamint a vízszigetelésünk megfelelő állapota is kontrollálhatóvá lesz a takarólemez roncsolásmentes eltávolítását követően.
Zuhanytálca levehető előlap alatti terület
Amennyiben a kádelőlap helyett lefalazást választunk, úgy csempeajtó vagy szerelőajtó beépítése szintén nélkülözhetetlen kiegészítő. A szerelőnyílás funkciója egybeesik az előlap által felkínált ellenőrizhetőségi, tisztítási és javíthatósági lehetőségekkel. Az előlap nélküli zuhanytálcák ellenőrizhetősége, javítása és tisztítása csak a teljes zuhanyfülke lebontásával eszközölhető, mely egyrészt idő és költségigényes, emellett pedig a zuhanyfülke alkatrészei sem legózásra terveztettek – azaz nem viselik nyom nélkül a szét és összeszerelés mozzanatait, kihívásait.
Szintezőlábak a precíz beépítéshez
A szintezőlábak funkciójáról nem gondolom, hogy különösebben értekeznünk kellene. Legyen elég annyi, hogy nélkülözhetetlen a percíz beépítéshez, ill. önmagában képes betölteni a reá háruló terhelésbeli feladatokat. Természetesen a falsik függőleges részénél érdemes akasztófüleket alkalmazni, mely egyrészt szintez és alátámasztja a zuhanytálca vagy kád peremfelületét, másrészt pedig mentesíti a szilikonozást a mechanikus igénybevételtől, falsíktól való elválástól.
A keskeny peremmel bíró ún. slim zuhanytálcák esetében nem lehetséges beépítés utáni további ellenőrzés, mert itt a kádszifon az aljzatbetonba kerül besüllyesztésre- javítása, tömörségi ellenőrzése csak a zuhanyfülke leszerelésével valósítható meg. Lefolyóvezetékkel való kapcsolatukat szinte mindig flexibilis bekötőcsővel biztosítják, így a szifonból történő kamerás ellenőrzésük sem biztosítható, vagyis nem felel meg a műszeres csőtörésvizsgálat minden feltételének. Ezzel pedig inderekt megállapítottuk, hogy a csőszivárgás keresésnek is megvannak a vizsgálhatóságbeli kritériumai és feltételei, melyek minnél teljesebbek annál pontosabb diagnózis felállítát teszik lehetővé.
Elhanyagolt zuhanytálca
Értelemszerű, hogy a hiányos vizsgálhatósági feltételrendszer hátrányosan érinti a csőtörésbemérés során felállítható hibameghatározási pontosságot, még akkor is, ha egyébként a tűpontos hibamegállapításhoz minden szakmai és tárgyi feltétel adott. Azt gondolom, hogy ezt is érdemes szem előtt tartani, hiszen azt a feltételrendszert amihez alkalmazkodnom szükséges nem magam biztosítom.
Magam azt tudom garantálni, hogy biztosan megtalálom az Önnél fennálló épületgépészeti meghibásodást és azt szakszerűen meg is javítom. Általánosságban megállapítható: a műszeres csőtörésbeméréssel lokalizált csőtörések, csőszivárgások javításához és megszüntetéséhez döntő többségben elegendő egy A4- es papírlap méretű terület feltárása, javítása.
Miért okoznak problémát a nem megfelelően szigetelt kádak és zuhanytálcák?
A nem megfelelő szigetelés miatt a víz beszivárog a burkolat alá, károsítva a szerkezetet és penészesedést okozva. A fugák mentén elszivárgó víz hosszú távon jelentős szerkezeti károkat eredményezhet, különösen emeleti fürdőszobákban. A vízszigetelés elmaradása nemcsak esztétikai, hanem higiéniai és statikai problémákhoz is vezethet, ezért a megfelelő szigetelés elengedhetetlen.
Milyen gyakori hibák fordulnak elő a kádak és zuhanytálcák beépítésekor?
Gyakori hiba a szakszerűtlen szigetelés, a rugalmatlan fugázás, a dilatáció figyelmen kívül hagyása és az alátámasztás hiánya. Sok esetben a vízzáró szalagokat nem megfelelően helyezik el, vagy teljesen kihagyják. Ezek a hiányosságok később beázást, burkolatleválást és penészedést okoznak. A helyes beépítési technika és a vízszigetelő rendszerek alkalmazása kulcsfontosságú.
Milyen megoldások léteznek a vízszigetelési hibák megelőzésére?
Megfelelő megoldás lehet az előzetes kenhető vízszigetelés alkalmazása, vízzáró szalagok elhelyezése és flexibilis fugázóanyagok használata. Fontos, hogy a kád vagy zuhanytálca körüli csatlakozások rugalmasak és vízzáróak legyenek. A profi kivitelezés és a gyártói előírások betartása hosszú távon garantálja a szivárgásmentes működést és megelőzi a károkat.
Az extrém felmelegedés hatása a csövekre és azok kötéseire, valamint a műszeres csőtörés bemérés iránti igény növekedése
Az éghajlatváltozás és az egyre gyakrabban előforduló extrém hőhullámok komoly kihívások elé állítják az infrastruktúrát, különösen a vízvezeték-hálózatokat. A csövek és azok kötései érzékenyek a hőmérséklet-ingadozásokra, amelyek hosszú távon jelentős károkat okozhatnak. A következőkben részletesen bemutatjuk, hogyan hat az extrém felmelegedés a vízvezeték-rendszerekre, és milyen szerepet játszhat a műszeres csőtörés bemérés az ilyen problémák felismerésében és megoldásában. Emellett arra is kitérünk, hogy mire kell felkészülniük a vízvezeték-szerelőknek ezekben a változó körülményekben.
A hőmérsékletváltozás hatása a csövekre és azok kötéseire
A vízvezeték-hálózatokat különböző anyagokból készítik, mint például műanyag (PVC, PE), fém (réz, acél) és kompozit anyagok. Mindegyik anyagnak megvan a maga hőmérséklet-tűrőképessége és hőtágulási együtthatója. Az extrém hőmérsékleti viszonyok azonban mindegyikre hatással vannak:
Műanyag csövek: A műanyag csövek hajlamosak a hőtágulásra és a zsugorodásra. Magas hőmérsékleten a műanyagok meglágyulhatnak, ami csökkenti a nyomásállóságukat és megnöveli a deformáció esélyét. Ez hosszú távon mikrosérüléseket és repedéseket okozhat.
Fém csövek: A fém csövek jobban bírják a hőmérsékletváltozásokat, de itt is jelentkezhetnek problémák. Az extrém hőmérséklet-ingadozások miatt a fém csövek kitágulhatnak és összehúzódhatnak, ami a kötéseknél, hegesztéseknél okozhat repedéseket vagy szivárgásokat.
Kötések és illesztések: A különböző anyagokból készült csövek illesztései különösen érzékenyek a hőmérsékletváltozásokra. A hőtágulás és zsugorodás miatti mozgások a kötéseknél könnyen szivárgásokhoz, sőt, csőtörésekhez vezethetnek.
Műszeres csőtörés bemérés iránti igény növekedése
Az extrém felmelegedés által okozott hőmérséklet-ingadozások miatt egyre gyakoribbá válhatnak a csőtörések és szivárgások. Az ilyen problémák azonosítására és lokalizálására szolgáló műszeres bemérés iránti igény jelentősen növekedhet. Az alábbi műszeres technológiák különösen fontos szerepet játszhatnak:
Akusztikus érzékelők: Ezek a szenzorok a víz áramlásának hangját figyelik, és a rendellenességeket, például a szivárgásokat észlelik. Nagy pontossággal lokalizálhatják a problémás területeket, így gyors és hatékony javítást tesznek lehetővé.
Hőkamerák: A hőkamerás vizsgálatok segítségével a hőmérsékleti különbségeket azonosítják a csőhálózatban, ami szintén segíthet a szivárgások és a csőtörések pontos helyének meghatározásában.
Nyomásérzékelők: A csőrendszerekben a nyomásváltozásokat mérő szenzorok is rendkívül hasznosak lehetnek. A nyomáscsökkenés jelezheti a szivárgást vagy a csőtörést, így a karbantartó csapat gyorsan reagálhat.
Mire készüljenek a vízvezeték-szerelők?
A vízvezeték-szerelőknek több szempontból is fel kell készülniük az extrém felmelegedés kihívásaira:
Tudás és képzés: A szerelőknek folyamatosan frissíteniük kell tudásukat az új anyagokról és technológiákról, amelyek jobban ellenállnak a hőmérsékleti ingadozásoknak.
Preventív karbantartás: Fontos, hogy a szerelők rendszeresen ellenőrizzék a vízvezeték-hálózatokat, különösen a kritikus területeken, ahol nagyobb a hőmérsékletváltozás hatása.
Modern eszközök használata: A korszerű műszeres bemérési technológiák használata elengedhetetlen a pontos és gyors hibafeltárás érdekében. A szerelőknek meg kell tanulniuk ezen eszközök hatékony használatát.
Vészhelyzeti protokollok: Készítsenek részletes vészhelyzeti terveket a csőtörések és szivárgások gyors kezelésére, hogy minimalizálják a károkat és a vízveszteséget.
Összegzésül, az extrém felmelegedés komoly hatással van a vízvezeték-rendszerekre, és növeli a műszeres csőtörés bemérés iránti igényt. A vízvezeték-szerelőknek fel kell készülniük ezekre a kihívásokra, hogy hatékonyan tudják kezelni a hőmérsékletváltozások okozta problémákat és fenntartsák a rendszerek megbízhatóságát.
Leírás 160 karakterben: Az extrém felmelegedés hatással van a csövekre és kötéseikre, növelve a csőtörések gyakoriságát. A vízvezeték-szerelőknek modern eszközökre és tudásra van szükségük.
Leírás 90 karakterben: Az extrém hőmérséklet miatt nő a csőtörések száma, modern eszközökre van szükség.
Leírás 200 karakterben: Az extrém felmelegedés miatt a csövek és kötéseik sérülékenyebbé válnak, növelve a csőtörések kockázatát. A vízvezeték-szerelőknek korszerű eszközökre és folyamatos képzésre van szükségük a hatékony javítás érdekében.
GYIK:
Hogyan hatnak a hőhullámok a vízvezeték-hálózatokra? −
Az egyre gyakoribb hőhullámok fokozzák a csövek és kötéseik hőtágulását, majd lehűléskor a zsugorodást. Ez a ciklikus igénybevétel feszültségeket kelt az anyagban, ami idővel mikrosérüléseket, lazuló illesztéseket és szivárgásokat okozhat. A tartós meleg a műanyag csövek nyomásállóságát csökkentheti, a fém vezetékeknél pedig a hegesztések és menetes kötések válhatnak sérülékennyé. A következmény gyakrabban jelentkező, nehezebben lokalizálható hibák sora, ami miatt nő a megelőző ellenőrzések és a célzott, műszeres hibafeltárás szerepe.
Mely anyagok és kötési pontok érzékenyek leginkább a hőingadozásra? +
A műanyag csövek (PVC, PE) hőtágulása jelentős, magas hőterhelésnél meglágyulás, deformáció és repedésveszély léphet fel. A fémcsövek jobban bírják a hőt, de a gyakori kitágulás–összehúzódás a hegesztéseknél, meneteknél és idomoknál okozhat hajszálrepedéseket, szivárgást. Különösen rizikósak a különböző anyagok találkozásai, ahol eltérő tágulási együtthatók miatt a kötések meglazulhatnak. A dilatációt nem követő rögzítések, hiányzó kompenzációs hurkok és elöregedett tömítések tovább növelik a hibák és csőtörések valószínűségét.
Miért nő a műszeres csőtörés-bemérés iránti igény, és milyen eszközök segítenek? +
A hő okozta hibák sokszor rejtve maradnak, ezért a gyors és rombolásmentes lokalizáláshoz műszerekre van szükség. Akusztikus érzékelők a rendellenes áramlási zaj alapján jelzik a szivárgást, hőkamerák a hőmérséklet-különbségekből rajzolják ki a problémás zónákat, míg a nyomásérzékelők hirtelen eséseket mutatnak meg. A kombinált módszer lerövidíti a hibakeresést, csökkenti a bontási igényt és a vízkárt. Emiatt az extrém felmelegedés időszakában kimondottan felértékelődik a korszerű, műszeres bemérés.
Mire érdemes felkészülniük a vízvezeték-szerelőknek a változó klímában? +
A szakembereknek naprakész tudásra és célzott eszközparkra van szükségük. Fontos a különböző csőanyagok hőtűrésének ismerete, a dilatáció kezelése és a preventív karbantartási szemlélet. Érdemes vészhelyzeti protokollokat kialakítani a gyors szakaszolásra, elárasztás mérséklésére és dokumentálásra. A műszeres diagnosztika (akusztika, hőkamerázás, nyomásmonitorozás) rutinszerű alkalmazása gyorsítja a döntést és csökkenti a bontást. A tudásfrissítés, minőségibb anyagválasztás és a megrendelők edukálása együtt növeli a hálózatok üzembiztonságát.
Milyen megelőző lépésekkel csökkenthető a hő okozta meghibásodások kockázata? +
Éves állapotfelmérés javasolt a kritikus szakaszokon, különösen dilatációra érzékeny pontokon és eltérő anyagok csatlakozásainál. Ellenőriztesse a rögzítéseket, tömítéseket, idomokat, és használjon a környezetnek megfelelő csőanyagot. Hasznos a nyomásfigyelés és a szivárgásjelzés, valamint a gyors elzárást lehetővé tevő szakaszolás. Hőterhelt helyeken hőszigetelés, árnyékolás és tágulási kompenzáció segíthet. A gyanús jelek (nedvesedés, fogyasztásnövekedés) esetén kérjen műszeres bemérést, mert a korai beavatkozás csökkenti a kárt.
Egy budapesti barkácsáruházban rögzítettem ezeket a fotókat. A 1. sz. fotón a kiszerelt hibás sarokszelep látható, ill. az 50 mm hosszúságú csaphosszabbító szerepel, mely a falsík és a gipszkartonfal közötti mélységet, távolságot hivatott áthidalni. Az erős beázással párosuló meghibásodás a földszinten jelentkezett, méghozzá: csöpögött a víz a mennyezetről. Természetesen a felette található vizesblokkban semmi nedvesedés, ill. gépészeti meghibásodásra utaló tünet nem volt látható, tapasztalható.
Hibás szerelvény és a következmények
Az említett 1.sz. fotón az a hibás szerelvény látható, mely a problémát okozta. A silány minőségű sarokszelep a csaphosszabbító tövénél elkorrodált, ezáltal a gipszkartonfal mögötti területre juttatta a használati melegvizet.
1. sz. fotó: Hibás szerelvény
A csőszivárgás bemérése szakaszolásokkal, nyomásmérésekkel, nedvességmérésekkel, akusztikus és hőkamerás vizsgálatokkal került felfedésre, lokalizálásra. Jelzőgázos mérések ebben az esetben nem történtek, hiszen a gipszkartonfalban elhelyezett vezetékeknél ez a lokalizálási lehetőség elesik. Elesik, mert a vízvezeték hálózatba betáplált és hibahelyen kiáramló jelzőgáz a fal belsejében szétáramlik, lehetetlenné téve a mérés használhatóságát.
„Egy csempés találat” a szivárgás helyének felderítésében
Mindenesetre ezen munkám(is) azt az alapelvet támasztja alá, hogy a pontos csőtörés bemérés nem csupán gazdaságos, anyagi értelemben kifizetődő, de a céltalan bontás okozta egyéb bosszúságoktól is mentes.
Számomra az egy csempés találat számít pontosnak, vagyis tűpontos csőszivárgás bemérésnek. Természetesen nem a jelenleg divatos 1mx1m csempére gondoltam ekkor, csupán a 30×30 cm területre szűkülő bemérési találatot tartom magam számára elfogadhatónak. Az eseteim legalább 95%-a teljesíti is ezt a magam által meghatározott csőtörés keresési kritériumot, annak ellenére, hogy a 100%-os találati arányt tartanám felülmúlhatatlannak.
A 2.sz. képen, amit a cikk nyitóképének használtam, a csőszivárgás lokalizálása után feltárt terület figyelhető meg, vagyis az a falsíkra rögzített falikorong, melyből a meghibásodott sarokszelep és a csaphosszabbító került kiszerelésre.
A csőtörés megjavítása után egyetlen 25x60cm-es csempe pótlása szükséges a vizesblokk tökéletes helyreállításához. Azért ez nem világvége! Jól mondom?
Hogyan zajlik a csőtörés keresése modern eszközökkel? −
A gyakorlatban rombolás nélkül, több mérési módszer kombinációjával dolgoznak. Akusztikus műszerek a szivárgás jellegzetes zaját erősítik fel, hőkamerák a felületek hőmérséklet-különbségeit mutatják, nyomáspróba és adatlogger segít azonosítani az érintett ágat. Szükség esetén tracer gázas vizsgálatot, endoszkópos betekintést vagy talajnedvesség-mérést alkalmaznak. Az adatok összevetése szűkíti a célpontot, így csak célzott feltárás történik. A folyamat gyorsabb, ha a rendszer szakaszolható, elzárók működnek, és rendelkezésre állnak alaprajzok vagy korábbi javítási információk.
Milyen jelek utalnak rejtett szivárgásra, és hogyan készüljek a vizsgálatra? +
Gyanúra ad okot az indokolatlan vízszámla-emelkedés, a víznyomás ingadozása, a foltosodó vakolat, dohos szag, meleg padlófoltok, illetve a kazán gyakori utántöltés-igénye. Vizsgálat előtt célszerű szabaddá tenni az érintett helyiségeket, hozzáférést biztosítani elzárókhoz, vízórához, gépészeti szekrényhez. Érdemes feljegyezni, mikor és hol észlelhető a jelenség, készíteni néhány fotót. Ha lehet, alaprajzot vagy burkolatkiosztást adjon a szakembernek. A pontos szakaszolás és a működő elzárók felgyorsítják a bemérést és csökkentik a bontás kockázatát.
Mely módszerek a legpontosabbak, és mikor elkerülhetetlen a bontás? +
A legjobb találati arányt az akusztikus hallgatózás, a korrelátoros helymeghatározás és a hőkamera kombinációja adja; beltéri rendszereknél tracer gáz növeli a pontosságot, padlófűtésnél hőkamerás–nyomáspróbás megközelítés a bevált. Bontás többnyire akkor szükséges, ha a hiba a burkolat alatt van, a csatlakozások nem hozzáférhetők, vagy a mérési eredmények ugyanarra a kis felületre mutatnak. Ilyenkor célzott feltárás történik, a lehető legkisebb bontással. A módszeres lépések minimalizálják a helyreállítási költséget és a kieső időt.
Weboldalunkhoz cookie-kat használunk az Ön jobb felhasználói élménye érdekében. Cookie settingsElfogadom
Manage consent
Privacy Overview
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
