A csőszivárgások és csőtörések helyének pontos meghatározásához többnyire elengedhetetlen az akusztikus csőtörés bemérés technológiájának alkalmazása. Tulajdonképpen elektroakusztikus vizsgálatról beszélhetünk, hiszen olyan készülék kerül bevetésre, amely elektronikus módon terjeszti ki az emberi fül tapasztalási tartományát.
Miért hívják ultrahangos keresésnek?
AAz akusztikus csőszivárgás meghatározást nevezik ultrahangos csőtörés keresésnek is, mely azonban csak annyiban helyes megnevezés, ha a keresésre alkalmazott készülék olyan technológiai fejlettségi szinten áll, hogy képes azt a frekvenciatartományt is grafikusan megjeleníteni, mely már kívül esik az emberi fül érzékelhetőségi spektrumán. Véleményem szerint ezen funkciónak ugyan sok gyakorlati haszna önmagában nem lenne, hiszen a csőtörések által keltett zajok szinte minden esetben hallási tartományon belül esnek a megfelelő szintű jelerősítést követően is.
A grafikus funkció előnye leginkább akkor mutatkozik meg, ha folyamatos mérés mellett a lehető legalacsonyabb zajszint kijelölésére törekszünk, ugyanis a csőtörés közelében mért zajérték értelemszerűen magasabb állandó szintet fog képviselni , mint a szivárgástól távolabb eső mérési pontokon végzett ellenőrzés.
A mérés tényezői
Az akusztikus bemérés lényege, hogy a szakember azt a vezetékszakaszt határozza meg, ahol a zajok a legerősebben mérhetők. A pontos meghatározást azonban számos tényező befolyásolja: a csőanyag akusztikai jellemzői, a csőhálózat használata, a szél, a rétegek eltérései vagy állandó zajforrások. A fejlettebb műszerek képesek bizonyos frekvenciák kivágására, így még állandó zaj mellett is lehetséges a pontos mérés.
Előkészítő lépések
A mérés előtt tisztázni kell a hibás szakasz nyomvonalát, valamint elkülöníteni azokat a vezetékeket, amelyeket a meghibásodás nem érint. Ide tartozik a nyomásmérés és a szakaszolás, amelyek célja a mérési terület beszűkítése. Ezután következhetnek az akusztikus vizsgálatok, amelyek egyre pontosabb képet adnak a hibáról.
A mérőműszerek szerepe
A mikrofonok fajtái között előfordulnak szúró, tapintó, széltől árnyékolt és még egyéb speciális igényre fejlesztett berendezést is, melyek említést érdemelnek. Az említettek mindegyikében az a közös jellemző, hogy ezeket lehallgatásra, csőlehallgatásra tervezték. Gondolom ezen technikai eszközök sem a polgári életben kezdték meg pályafutásukat.:)
Akusztikus mérőműszer munkában
Az intelligens megoldás
A lényeg azonban az, hogy az akusztikus csővizsgálatokkal olyan információkhoz juthatunk, amelyek lehetővé teszik azt, hogy a lehető legpontosabban behatárolhassuk azt a területet, ahol a keresendő csőtörés, csőszivárgás fennáll. Ebből pedig logikailag az is következik, hogy nem az erő és kalapács győzedelmeskedik egy csőtörés elhárításánál, hanem az intellektus, vagyis az intelligencia által vezérelt cselekvési és megoldási módozat. A műszeres csőtörés bemérés éppen egy ilyen intelligens megoldás és lehetőség, melynek az akusztikus csővizsgálatok csupán egy részterületét, szegmensét alkotják.
Tartson velem a további műszeres csőszivárgás vizsgálatok ismertetésében is! Tisztelettel: Dancs Gyula
Az akusztikus bemérés lehetővé teszi a csőtörés pontos helyének meghatározását anélkül, hogy felesleges bontásokkal járna. A zajminták alapján a szakember pontosan kijelölheti a hibás szakaszt, így gyorsabb, költséghatékonyabb javítás valósítható meg.
Miben különbözik az ultrahangos kereséstől?
Az ultrahangos kifejezés csak részben helytálló. A műszerek képesek olyan frekvenciák megjelenítésére is, amelyeket az emberi fül nem érzékel. Ez azonban inkább kiegészítő funkció, a valódi előny a zajszintek pontos összehasonlításában rejlik.
Milyen tényezők befolyásolják a mérést?
A mérés pontosságát több körülmény határozza meg: a csőanyag jellemzői, a hálózat használat közbeni zajai, a környezeti hatások vagy a rétegrend. A modern készülékek azonban képesek kiszűrni bizonyos zajforrásokat, ezzel támogatva a szakember munkáját.
Milyen előkészületek szükségesek?
A vizsgálat előtt meg kell határozni a hibás szakasz nyomvonalát, valamint szakaszolással és nyomásméréssel beszűkíteni a vizsgálati területet. Így az akusztikus mérés már célzottan a gyanús részekre irányulhat, pontosabb eredményt adva.
Milyen eszközöket használnak?
Az akusztikus vizsgálatokhoz különböző típusú mikrofonokat alkalmaznak: szúró, tapintó, széltől árnyékolt vagy speciális kivitelű eszközöket. Ezek mind a cső „lehallgatását” segítik, hogy a hibát minél pontosabban lokalizálhassák.
A hőkamera, vagy másképpen termokamera a csőtörés keresésben szinte elengedhetetlen eszköz. Fontos azonban megtennünk már az elején azt a megállapítást, hogy egyedüli csőtörés detektáló eszközként nem alkalmazható, vagy csak nagyon ritka esetben. Egyébként ez a többi csőszivárgás kereső műszerre, technológiára is vonatkoztatható, hiszen minél több eszköz használatából nyerünk értékelhető információt, annál nagyobb mérési pontosság realizálására nyílik lehetőség.
A hőkamera működése és felhasználási területei
A hőkamera működése azon alapul, hogy a tárgyak, testek által kibocsátott infravörös sugárzást a hőkamera digitális jelekké alakítja, majd azt színes monitoron keresztül láthatóvá teszi számunkra. A hőkamera széles spektrumon alkalmazható rendkívül hasznos eszköz, amely az egészségügytől az űrkutatásig, valamint egészen az ipari alkalmazások területéig hatol, beleértve ebbe az épületgépészet szakterületét is.
Csőtörés keresésre kifejezetten a nagyfelbontású ipari célra fejlesztett hőkamerák alkalmasak, hiszen a hőmérséklet-különbségek pontos megjelenítése egyenes arányban állhat a szivárgáskeresésben elért mérési pontossággal. A csőtörés keresésre alkalmas hőkamera a legkisebb hőmérséklet-elváltozást is képes kimutatni, mely szakavatott kézben biztosan hozzájárul a csőtörés pontos beméréséhez.
A hibás alkalmazás okai
A készülék korlátai
Sokan tévesen azt gondolják, hogy minden termokamera alkalmas szivárgás bemérésre, még a fejlettebb mobiltelefonokra fejlesztett típusok is. Ez azonban óriási tévedés. Nem egy alkalommal találkozom olyan esettel, ahol már történt hőkamerás csőtörés bemérés, méghozzá sikertelen eredménnyel. A termokamerával végzett sikertelen méréseknek két fő okát látom. Az egyikkel, vagyis a készülék hiányosságainak ismertetésével már behatóan foglalkoztunk, többet itt nem időzhetünk.
A szakmai hozzáértés hiánya
A másik fontos tényező, mely meghiúsíthatja a csőtörés bemérés pontosságát, az a kezelő szakmai hozzáértése, főképpen értve ezen az épületgépészeti ismeretek terén való elmélyültség hiányát. Csőtörés bemérésben szakmai hozzáértés nélkül nem érhetünk el értékelhető eredményt, hiába használ valaki napi szinten hőkamerát energetikai vizsgálatokra milliós értékű prémium kategóriába sorolható hőkamerával.
Általánossággal megállapítható, hogy az energetikai vizsgálatokat végző szakemberek a legfelkészültebbek a termokamera használatában, illetve a hőkamera által közölt kép kiértékelésében. A termokamera képének kiértékelése a legnehezebb feladat, hiszen egy szigeteletlen csőszakasz, netán egy falban, padlóban lévő idom szinte teljesen megegyező hőképet alkot.
A hőképek félrevezető tényezői
Már az is félrevezető képet adhat a vizsgált csővezetékről, ha a padlóban, falban lévő vezeték egy szakaszon a felülethez egyetlen centiméterrel közelebb helyezkedik el. Ilyen alkalommal is hasonló hőkép adódik, mint egy csőszivárgás okozta elváltozás esetében. Az eltérő anyagfelületek is teljesen egyedi módon viselkednek, a rájuk jellemző specifikus arculattal, melyeket a hőkamera kezelőjének feltétlenül figyelembe kell vennie.
Hőtükröződés, elektromos berendezések okozta terhelések és hőszennyeződések, magunk által létrehozott hőelváltozások mind-mind nehezítik a pontos csőtörés keresési diagnózis felállítását.
A bemérés összegzése, mint kirakós játék
A csőtörés bevizsgálás folyamatában a csúcspontot az összegzés jelenti, vagyis a műszeres bemérés során összegyűjtött információk egyetlen képbe való sűrítése. Tulajdonképpen ez egy puzzle játék – csupán a tét az, mely jelentősebb. Minél több értékes puzzle darabot és információt gyűjtünk be a csőszivárgás, csőtörés körülményeiről, annál pontosabb bemérési eredményt tudunk munkánkban felmutatni. Épületgépészeti ismeretek nélkül tehát nem tudunk részt venni a kirakósdiban, nem tudunk értékelhető pontosságot realizálni csőtörés keresésben.
Összegzés és további lehetőségek
A hőkamera tehát az egyik legsokoldalúbb eszköz a csőtörés felderítésre szolgáló eszközök tárházában, ami egyébként ázások (párolgás okozta hőelvonás), csövek nyomvonala, áramlásbeli jellemzők meghatározása esetén is remekül használható. Következő írásomban a műszeres csőtörés keresésben alkalmazott úgynevezett akusztikus, elektroakusztikus mérésekkel foglalkozunk, ezen témakör rejtelmeibe kívánom Önöket beavatni. Tartson velem ebben is! Köszönöm megtisztelő figyelmét.
Milyen elven működik a hőkamera a csőtörés bemérés során?
A hőkamera az infravörös sugárzást alakítja digitális jelekké, majd ezt színes képen jeleníti meg. A csőtörésnél keletkező hőmérséklet-különbségeket így képes érzékelni. A megfelelő ipari készülék a legapróbb elváltozásokat is kimutatja, így szakértői kézben pontos információt ad a szivárgás helyéről.
Miért nem elegendő önmagában a hőkamera használata?
A hőkamera hasznos eszköz, de nem minden esetben képes önmagában pontos diagnózist adni. A különböző mérési módszerek együttes alkalmazása növeli a pontosságot. Más műszerekkel, például akusztikus berendezésekkel kombinálva sokkal megbízhatóbb eredmény érhető el.
Milyen hibák vezethetnek sikertelen csőtörés beméréshez?
A sikertelen vizsgálat oka gyakran a nem megfelelő minőségű készülék vagy a kezelő szakmai tudásának hiánya. Mobiltelefonos hőkamerák például nem alkalmasak szivárgás bemérésre. Emellett az épületgépészeti ismeretek hiánya szintén félrevezető következtetésekhez vezethet.
Milyen tényezők torzíthatják a hőképet?
A hőtükröződés, elektromos berendezések hőterhelése, eltérő anyagfelületek sajátos viselkedése vagy akár a mesterségesen létrehozott hőelváltozások mind félrevezető képet adhatnak. Ezek miatt a hőkép értelmezése szakértői tudást igényel.
Miért hasonlítják a szakemberek a csőtörés bemérést kirakóshoz?
A csőtörés bemérés során számos mérési eredményt és tapasztalatot kell összekapcsolni. Ezek az adatok különálló darabokként nem teljesek, de együtt kirajzolják a pontos képet. Minél több információ áll rendelkezésre, annál biztosabb a diagnózis.
Mit csináljak, ha a cirkó folyamatos utántöltést igényel?
A cirkó rendszeres vízvesztése komoly hibára utal, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni. Első lépésként mindig ellenőrizze a készüléket és környezetét. Vizsgálja meg a kazán alsó részét, valamint a padlót és falat a berendezés körül. Ha nedvességet talál, az utalhat tömítetlenségre vagy alkatrész-hibára.
Töltse fel a rendszert az ajánlott üzemi nyomásra, ami jellemzően 1,2–1,8 bar közé esik. Ezután figyelje meg, milyen gyorsan csökken a nyomás. Ha rövid időn belül jelentős nyomásesést tapasztal, nagy eséllyel szivárgás áll a háttérben. A bekötési pontok és csatlakozások tapintásos ellenőrzése szintén sokat segíthet. Fontos tudni, hogy hideg és meleg állapotban a rendszer nyomásértékei eltérnek, 0,2–0,5 bar különbség normálisnak tekinthető.
Milyen hibák okozhatják a kazán vízvesztését?
Ha a fenti ellenőrzésekkel nem talál egyértelmű hibát, érdemes szakemberhez fordulni. A kazán számos belső problémából is veszítheti a nyomását, melyeket laikus szem nem könnyen azonosít. Gyakori ok a biztonsági szelep meghibásodása, ami túlzott vízleeresztést eredményezhet.
Előfordulhat a kazántest repedése, főleg öntvény kazánoknál, vagy a hőcserélő meghibásodása. A tágulási tartály hibája szintén vízvesztést okozhat, hiszen a nyomáskiegyenlítés nem megfelelően zajlik. Ezen kívül az automata légtelenítő rendellenes működése is problémát jelezhet. Ezek a hibák általában alkatrészcserét vagy komolyabb javítást igényelnek, amelyhez szakember bevonása elengedhetetlen.
Hogyan ellenőrizzem a fűtési hálózatot?
Nem minden esetben a kazán a hibás. Második lépésként vizsgálja át a teljes fűtési hálózatot. Elsőként ellenőrizze a radiátorok kötéseit, mert a legkisebb szivárgás is lassú nyomáscsökkenést idézhet elő. Tapintsa át a csatlakozásokat és figyelje, talál-e nedves felületet.
Sétálja végig a látható csöveket, hideg és meleg állapotban egyaránt. Nézze meg a fűtési osztó-gyűjtőt, amely gyakran érzékeny pontja a rendszernek. Fontos a légtelenítő szelepek és más gépészeti elemek ellenőrzése is. Sokszor ezek apró csepegései vezetnek a problémához, amelyet csak alapos vizsgálattal lehet észrevenni.
Mikor van szükség csőtörés bemérésre?
Ha sem a kazán, sem a hozzáférhető csővezetékek vizsgálatával nem található meg a hiba forrása, nagy eséllyel rejtett csőtörésről van szó. Ilyenkor profi csőtörés-bemérésre van szükség, amely speciális műszerekkel történik.
A csőtörés detektív hőkamera, akusztikus érzékelő és nyomáspróba segítségével lokalizálja a szivárgás pontos helyét. Ez azért hasznos, mert nem kell a falakat és padlót feleslegesen bontani. A módszer gyors, hatékony, és végső soron költségkímélő megoldás a rejtett hibák feltárására.
Miért fontos gyorsan reagálni a vízvesztésre?
A korszerű fűtési rendszerek már 0,5 bar alatti nyomásnál leállnak, hogy elkerüljék a szárazrafutást és a gázképződés okozta károkat. Ha azonban a probléma tartósan fennáll, nemcsak a fűtés, hanem a melegvíz-ellátás is megszűnik. Ez különösen télen okozhat súlyos gondokat.
A rendszeres vízvesztés figyelmen kívül hagyása hosszú távon komoly károkat eredményezhet a csövekben, a kazánban és a hőcserélőkben. Minél előbb megtalálja a szivárgás okát, annál kisebb lesz a javítás költsége és annál hamarabb áll helyre a komfortos otthoni környezet.
Összefoglalóan
A fűtési rendszer vízvesztése több okból történhet: lehet a kazán hibája, lehetnek szivárgó csatlakozások, de akár rejtett csőtörés is. Első körben saját maga is végezhet alapvető ellenőrzéseket: vizsgálja át a készüléket, ellenőrizze a nyomást, tapintsa végig a csatlakozásokat. Ha azonban nem találja a hibát, bízza szakemberre a vizsgálatot, aki a megfelelő eszközökkel gyorsan és pontosan beazonosítja a probléma forrását. Így elkerülhető a felesleges bontás és a további károk kialakulása.
A cirkó rendszeres vízvesztésének oka lehet a kazán belső hibája, például a biztonsági szelep meghibásodása, a hőcserélő repedése vagy a tágulási tartály hibája. Ugyanakkor gyakran a csatlakozások és a csővezetékek szivárgása okozza a problémát. Ha feltöltés után rövid időn belül újra leesik a nyomás, mindenképp érdemes szakemberhez fordulni, hogy pontosan feltárja a hiba forrását.
Hogyan tudom házilag ellenőrizni a fűtési hálózatot?
Első lépésként ellenőrizze a radiátorok csatlakozásait, tapintsa végig a látható csöveket, és figyelje, van-e nedves felület. Fontos a fűtési osztó-gyűjtő, valamint a légtelenítő szelepek vizsgálata is. Ezek apró csepegése sokszor észrevétlen, de hosszú távon komoly vízvesztést okozhat. Ha nem találja a szivárgás helyét, lehet, hogy rejtett hiba áll fenn, amelynek feltárásához speciális eszközök szükségesek.
Mikor gyanakodjak rejtett csőtörésre?
Ha sem a kazán, sem a csatlakozások és látható csövek ellenőrzése nem hoz eredményt, rejtett csőtörés lehet a probléma oka. Ilyenkor a nyomás folyamatosan csökken, de nedvesség nem látható a felszínen. A csőtörés bemérés speciális műszerekkel pontosan lokalizálja a hibát, így elkerülhető a felesleges bontás és gyorsan megkezdhető a célzott javítás.
Miért fontos azonnal intézkedni nyomásvesztés esetén?
A korszerű kazánok 0,5 bar alatti nyomásnál leállnak, hogy megóvják a rendszert a károsodástól. Ha a nyomásvesztés tartós, nemcsak a fűtés, hanem a melegvíz-ellátás is megszűnik. A késlekedés komoly károkat okozhat a hőcserélőkben, csövekben és a kazánban, ezért azonnali beavatkozás szükséges. Minél előbb azonosítják a szivárgás okát, annál kisebb lesz a javítás költsége.
Hogyan segít a szakember a probléma megoldásában?
A szakember speciális eszközökkel, például hőkamerával, akusztikus érzékelővel és nyomáspróbával pontosan meghatározza a szivárgás helyét. Így elkerülhető a felesleges bontás és a hiba gyorsan javítható. Emellett a szakember a kazán belső alkatrészeit is átvizsgálja, és szükség esetén kicseréli a hibás elemeket. Ez garantálja, hogy a fűtési rendszer ismét biztonságosan és hatékonyan működjön.
Az elázott falak, a felpúposodott parketta vagy a megmagyarázhatatlanul magas vízdíj mindannyiunk rémálma. A csőtörés felismerése és bemérése kulcsfontosságú, de sokak számára a folyamat és a hozzá kapcsolódó szakszavak ismeretlenek. Ez a cikk segít eligazodni a műszeres csőtörés bemérés világában, és bemutatja azokat a kifejezéseket, amelyekkel a szakemberek dolgoznak. Célunk, hogy Ön, mint tulajdonos vagy gondnok, jobban megértse a folyamatot, és felkészültebben tudjon kommunikálni a szakemberrel.
Akusztikus bemérés
A csőtörés bemérésének egyik legelterjedtebb módszere az akusztikus technológia. Ennek lényege, hogy a víz nyomása alatt keletkező szivárgás hangját érzékelik és elemzik a szakemberek.
Röviden megválaszolva: műszeres csötörésbeméréssel mindennemű rejtett épületgépeszeti meghibásodás feltárható. Természetesen a műszeres szivárgáskeresések főképpen vízvezetékek és szennyvízvezetékek rejtett meghibásodásainak feltárását szolgálják, de a vizsgálatok során mintegy másodlagos hozadékként az összes épületgépészeti hiányosság és meghibásodás feltárulkozik.. Ez annak köszönhető, hogy a hibafeltárás során olyan átfogó és komplex vizsgálat sorozat kerül kivitelezésre, mely kiterjed minden épületgépészeti tárgyra, elemre.
A rejtett meghibásodáson kívül előkerülnek az elromlott elzárók, elöregedett szerelvények és csővezetékek, szivárgó wc tartályok, hibás flexibilis csövek, működésképtelen automata légtelenítők, zajos keringető szivattyúk, nem megfelelő működésű tágulási tartályok, rosszul működő nyomáscsökkentők és biztonságiszelepek…..stb, stb.
Nem egyetlen műszer végzi a vizsgálatot
Érdemes megjegyezni, hogy a műszeres csőtöréskeresés során nem egyetlen mérőeszköz kerül bevetésre!, hanem párhuzamosan több mérés és mérőműszer kerül alkalmazásra, méghozzá annak érdekében, hogy a lehető legpontosabb hibameghatározás szülessen. A pontosság a kulcsszó! A hibamegállapítás pontosságát két lényegi összetevő biztosítja. Az egyik a szakmai felkészültség, a másik pedig a megfelelő műszerek megléte, ill. a csőtörés kereső műszerek professzionális szintű alkalmazási ismerete.
Milyen meghibásodások vizsgálhatóak műszerek segítségével?
– Mindennemű falvizesedés és födémnedvesedés, beázás, leázás, rejtélyes vizesedési foltok megjelenése, azok eredetének tisztázása. A vizsgálatok elvégzésével az is igazolható, hogy a megjelent nedvesedést épületgépészeti meghibásodás vagy vízszigetelési hiányosság okozza.
Kezdjük a műszeres csőtörés beméréssel
Külön emeljük ki, hogy a vízszigetelési hányosságok feltárását műszeres csötöréskereséssel szükséges kezdeni, hiszen nem is biztos, hogy talajnedvesség áll a felület nedvesedés hátterében- lehetséges, hogy csőtörés, csőszivárgás okozza a kellemetlen falnyirkosodást. A csőtörés beméréssel tehát lehetőségünk van elkerülni a feleslegesen megrendelt utólagos falszigetelést, mely nem csak igen költséges eljárás, de sok esetben elkerülhető is a valós hibaforrás feltárásával.
Mi az oka a használaton kívül tapasztalható vízmérőóra mozgásának (mérésének)?
Hol található a csőtörés, ill. mi annak a pontos lokalitása? A csőtörésbeméréssel tisztázható minden belső és külső csőhálózaton található meghibásodás, ill. megállapítható annak pontos elhelyezkedése. Fontos megjegyezni, hogy a feltárt hibákat magunk, a csőtörésdetektívek hárítjuk el, nem engedve meg magunknak a legkisebb mérési pontatlanságot sem. A legkisebb mérési pontatlanság sem engedhető meg , ugyanis az felesleges bontási munkát eredményez, mely értelemszerűen költségvonzattal jár együtt.
A csötörés helyének a pontosságát és a feltárás mértékét addig minimalizáljuk, melyet az adott feltételrendszer megenged, mely az adott keresési környezetben a pontosságban elérhető maximalizált eredmény.
A keresésre fordított idővel sosem spórolunk, – legfontosabb, hogy tűpontos mérést realizáljunk
Minden csőtörésvizsgálatról szakszerű mérési jegyzőkönyvet biztosítunk, mellyel segítjük a biztosítótársasággal való zökkenőmentes és teljeskörű elszámolást. Olyan díjtételeket alkalmazunk, melyeket a biztosítótársaságok 100%-ban elfogadnak és kifizetnek, vagyis rendkívül kedvezőnek számítanak ebben a szegmensben.
A telefonos hiba egyeztetés során pontosan tájékoztatjuk, hogy mekkora összegbe kerül szolgáltatásunk igénybevétele, melytől semmilyen körülmények között nem térünk el. Akkor sem fizet magasabb szolgáltatási díjat, ha a hibakeresés, hibafeltárás az egész munkanap ráfordítását igényli. Természetesen, ha rövid idő alatt kerül lokalizálásra a csőtörés, akkor is az előre egyeztetett összeggel szükséges számolnia, hiszen Ön a pontos csőtörés meghatározásért fizet, nem pedig az Önnél eltöltött idő kerül kiszámlázásra. A pontos hibameghatározás pedig a takarékoskodás szinonímája, mert a beméréssel megmenthető burkolatfelületek értéke mindig többszöröse a hibameghatározásra fordított összegnél.
Egyszerűen ez a tapasztalat, ez a gyakorlat, ezért ragaszkodnak a biztosító cégek is mindig a szakszerű csőtörés vizsgálathoz. A csötörésvizsgálatról és javításról tételesen kiállított számlát biztosítunk Önnek, mely megfelel a biztosítók által támasztott követelményeknek, kritériumoknak. A javítás minden mozzanatát fotókkal dokumentáljuk. feltárástól a helyreállításig. A helyreállításhoz megfelelő szakmai felkészültséggel és referenciákkal rendelkező szakembert is tudunk biztosítani, ajánlani.
Miért jelenik meg a víz bizonyos szerelvények használatát követően?
Pl. A mosógép használata után miért jelenik meg a plafonon a nedvesség, hol hibásodott meg a lefolyóvezeték? Száloptikás lefolyókameráink HD minőségben képesek levizsgálni a szennyvízvezetékeket, ill. azok nyomvonalmeghatározására is van lehetőségünk.
Hol futnak a falban, padlóban vagy földalatt víz netán szennyvízvezetékek, mi annak a nyomvonala, milyen mélyen helyezkednek el azok?
Berendezéseinkkel szennyvíz, vízcsövek, fűtési vezetékek nyomvonalmeghatározását is képesek vagyunk elvégezni, megspórolva ezzel a felesleges ásásokat, véséseket, ill. a vaktában végzett feltárások által okozott károkat.
Miért veszíti el a zártrendszerű központifűtés az üzemi nyomását?
Miért veszíti el a radiátoros vagy a padlófűtéses hálózat a nyomását? Műszeres csőtörésbeméréssel nem csak padlófűtés, radiátoros fűtés szivárgásait vagyunk képesek lokalizálni, hanem annak keringési és egyéb működési hiányosságának felfedésében is segítünk Önnek. (pl. cirkulációs problémák felderítése)
Miért emelkedett meg a vízszámlám indokolatlanul, mi az oka a megemelkedett vízfogyasztásomnak?
Csötörésbemérési műszereink segítségével tisztázzuk, hogy mi áll a megemelkedett vízfogyasztás hátterében, ill. megszüntetjük azt az okot, mely a meghibásodás hátterében áll. Lehetőségünk van illegális vízfogyasztási helyek felderítésére, rejtett csatlakozás pontok felkutatására is.
Hol hibásodott meg az automata öntözőrendszer?
Eszközparkunk alkalmas automata öntözőrendszerek meghibásodásainak feltárására, szivárgó vezetékeinek és szerelvényeinek hibameghatározására. A műszeres csötörésbemérés olyan széles spektrumon alkalmazható az épületgépészeti hibák feltárására, hogy azok tételes felsorolása szinte lehetetlen feladat.
Kiragadott példáink azonban vélhetően elegendőnek bizonyultak ahhoz , hogy betekintést engedjünk tevékenységünk lényegébe, esszenciájába.
A későbbiekben arra teszünk kísérletet, hogy egy-egy specifikus csőtöréskeresési eszközt és módszert is részletesen bemutassunk Önnek, törekedve azok egyszerű és érthető leírására, ismertetésére.
Milyen rejtett hibák tárhatók fel műszeres csőtöréskereséssel?
A műszeres csőtöréskeresés nem csupán a szivárgó vízvezetékek és szennyvízcsövek pontos helyét deríti fel, hanem számos kapcsolódó épületgépészeti problémát is láthatóvá tesz. Gyakran napvilágra kerülnek elöregedett csőszakaszok, hibás elzárók és szerelvények, szivárgó WC-tartályok, sérült flexibilis bekötések, működésképtelen automata légtelenítők, zajos keringetőszivattyúk, rosszul beállított nyomáscsökkentők és biztonsági szelepek, illetve elégtelen tágulási tartályok. A cél a tűpontos azonosítás minimális bontással, ami időt és helyreállítási költséget takarít meg, és a biztosítói ügyintézést is könnyíti.
Miért nem elég egyetlen műszer – miért kombinálnak több vizsgálati módszert?
A csőtörés felderítésének kulcsa a pontosság: a különböző csőanyagok, rétegrendek és környezeti zajok eltérő módon „viselkednek”. Ezért a szakemberek párhuzamosan több műszert és eljárást vetnek be, hogy megerősítsék egymás eredményeit. A szakmai rutin és a korszerű eszközpark együtt ad megbízható képet: az akusztikus, korrelációs, nyomvonal- és kamerás vizsgálatok kombinálva pontosabban lokalizálnak, miközben a bontás mértéke a lehető legalacsonyabb marad. Így csökken a tévedés esélye, és elkerülhető a felesleges feltárás.
Hogyan különíthető el a csőtörés a vízszigetelési hibától falnedvesedés esetén?
A fal- és födémnedvesedés forrása lehet csőtörés, de akár hiányos vízszigetelés is. A helyes sorrend a műszeres vizsgálat: először kizárják vagy igazolják a rejtett épületgépészeti hibát. Ha a mérések szerint nincs szivárgás, nagy valószínűséggel szigetelési probléma okozza a foltokat. Ezzel megelőzhető a drága, mégis felesleges utólagos falszigetelés megrendelése. A cél, hogy okot ne tünetet kezeljünk: a műszerek objektív jelek alapján döntenek, és a beavatkozás csak ott történik, ahol valóban szükséges.
Mit jelez a vízóra mozgása használaton kívül, és miként található meg a hiba?
Ha a vízóra akkor is pörög, amikor minden csap el van zárva, az tipikusan rejtett szivárgásra utal. A műszeres bemérés ilyenkor a belső és külső hálózatot egyaránt ellenőrzi, és a szivárgás helyét tűpontosan lokalizálja. A precíz meghatározás csökkenti a bontandó felületet, így kevesebb a kár és a helyreállítási költség. A folyamat végén részletes mérési jegyzőkönyv készül, amely a biztosítói elszámolást is támogatja. A díj előre egyeztetett, az ügyfél a pontos hibaazonosításért fizet, nem az eltöltött időért.
Milyen rendszereknél hasznos még a bemérés (fűtés, lefolyó, nyomvonal, öntözés)?
A módszer nemcsak ivóvíz-hálózatnál alkalmazható. Kamerás ellenőrzéssel vizsgálhatók a szennyvízvezetékek és a lefolyók, feltérképezhető a csövek nyomvonala falban, aljzatban vagy a kert alatt. Zártrendszerű fűtésnél feltárhatók a nyomásvesztést okozó szivárgások és keringési problémák, padlófűtésnél minimalizálható a burkolatbontás. Automata öntözőrendszereknél is kimutathatók a rejtett szivárgások és hibás szerelvények. Az eszközpark széles spektrumon ad megbízható diagnózist, célzott javítást téve lehetővé.
A legtöbb falnedvesedésért és falvizesedésért két szerelvény hibáztatható. A zuhanytálca és kád azok a fürdőszobai berendezési tárgyak, melyek nem megfelelő beépítésük rejtett és alattomos módon képesek nedvesíteni környezetüket, beázásokat és nehezen felderíthető ázásokat előidézve ezzel.
Szilikonozás, a szigetelés fontossága
Sok esetben csupán szigetelési hiányosság áll a rejtett hiba hátterében- vagyis a zuhanytálca vagy kád válaszfallal érintkező felületének nem megfelelő szigetelése. Ezt a szigetelést a köznyelv egyszerűen csak szilikonozásként ismeri, nevezi nevén. A szilikon a legmegfelelőbb anyag arra, hogy kitöltse azt a rést, mely a kád oldalfala és a csempe között a beépítés során adódik, megjelenik. Az új fürdőszoba burkolat elkészülte után bizonyosan lesz néhány milliméternyi kitöltendő rés a szerelvényünk beépítésénél, hiszen a burkolás és a kőművesmunkák nem minden esetben eredményeznek tökéletes felületeket, főképpen derékszög tekintetében.
Kádszigetelés kádszegély beépítésével
A beépítés kritériumai
A beépítés során fontos kritérium, hogy a zuhanytálca vagy kád oldalfala nem kerülhet be csempesík alá, mert a szerelvények meghibásodásánál burkolatbontást kellene eszközölni. Fontos továbbá megjegyezni, hogy önmagában a fuga megléte nem akadályozza meg a víz beszivárgását a kád vagy zuhanyzó mögötti területre, vagyis a gombásodásmentes szaniter szilikon alkalmazása elkerülhetetlen a szerelvényeink beépítése során. Alkalmazhatunk kádszegélyt is szigetelési kiegészítésként, azonban szigorúan másodlagos védvonalként és esztétikai kiegészítésként. A kádszegélyre főképpen akkor van szükségünk, ha a szilikonozás megkívánt szélessége nem teszi lehetővé az esztétikus és igényes szigetelés megvalósíthatóságát.
Ilyenkor a szakszerűen megvalósított szilikonozást követően szükségünk van egy esztétikai takarásra, mely funkciót a kádszegély hivatott betölteni. Hangsúlyozzuk tehát: A kádszegély önmagában nem tölti be a vízszigetelési fukcióját! Abban az esetben, ha a szilikonozást magunk kívánjuk elvégezni, akkor javasolható valamely videómegosztón megtekinteni a szakszerű szilikonozás trükjeit, mert a szigetelés ‘taknyolása’, elkenése igencsak siralmas arculatot tud kölcsönözni az amúgy esztétikus öszképet felmutató fürdőszobánknak.
A zuhanytálca, a kádszerelvény kiválasztása
A zuhanytálca vagy kádszerelvény kiválasztásánál szintén fontos kritérium, hogy előlappal ill. állítható szintezőlábakkal rendelkezzen. Az előlap gyors levétele ugyanis lehetővé teszi a szerelvény alatt található szifon tisztítását és tömörségi ellenőrzését, valamint a vízszigetelésünk megfelelő állapota is kontrollálhatóvá lesz a takarólemez roncsolásmentes eltávolítását követően.
Zuhanytálca levehető előlap alatti terület
Amennyiben a kádelőlap helyett lefalazást választunk, úgy csempeajtó vagy szerelőajtó beépítése szintén nélkülözhetetlen kiegészítő. A szerelőnyílás funkciója egybeesik az előlap által felkínált ellenőrizhetőségi, tisztítási és javíthatósági lehetőségekkel. Az előlap nélküli zuhanytálcák ellenőrizhetősége, javítása és tisztítása csak a teljes zuhanyfülke lebontásával eszközölhető, mely egyrészt idő és költségigényes, emellett pedig a zuhanyfülke alkatrészei sem legózásra terveztettek – azaz nem viselik nyom nélkül a szét és összeszerelés mozzanatait, kihívásait.
Szintezőlábak a precíz beépítéshez
A szintezőlábak funkciójáról nem gondolom, hogy különösebben értekeznünk kellene. Legyen elég annyi, hogy nélkülözhetetlen a percíz beépítéshez, ill. önmagában képes betölteni a reá háruló terhelésbeli feladatokat. Természetesen a falsik függőleges részénél érdemes akasztófüleket alkalmazni, mely egyrészt szintez és alátámasztja a zuhanytálca vagy kád peremfelületét, másrészt pedig mentesíti a szilikonozást a mechanikus igénybevételtől, falsíktól való elválástól.
A keskeny peremmel bíró ún. slim zuhanytálcák esetében nem lehetséges beépítés utáni további ellenőrzés, mert itt a kádszifon az aljzatbetonba kerül besüllyesztésre- javítása, tömörségi ellenőrzése csak a zuhanyfülke leszerelésével valósítható meg. Lefolyóvezetékkel való kapcsolatukat szinte mindig flexibilis bekötőcsővel biztosítják, így a szifonból történő kamerás ellenőrzésük sem biztosítható, vagyis nem felel meg a műszeres csőtörésvizsgálat minden feltételének. Ezzel pedig inderekt megállapítottuk, hogy a csőszivárgás keresésnek is megvannak a vizsgálhatóságbeli kritériumai és feltételei, melyek minnél teljesebbek annál pontosabb diagnózis felállítát teszik lehetővé.
Elhanyagolt zuhanytálca
Értelemszerű, hogy a hiányos vizsgálhatósági feltételrendszer hátrányosan érinti a csőtörésbemérés során felállítható hibameghatározási pontosságot, még akkor is, ha egyébként a tűpontos hibamegállapításhoz minden szakmai és tárgyi feltétel adott. Azt gondolom, hogy ezt is érdemes szem előtt tartani, hiszen azt a feltételrendszert amihez alkalmazkodnom szükséges nem magam biztosítom.
Magam azt tudom garantálni, hogy biztosan megtalálom az Önnél fennálló épületgépészeti meghibásodást és azt szakszerűen meg is javítom. Általánosságban megállapítható: a műszeres csőtörésbeméréssel lokalizált csőtörések, csőszivárgások javításához és megszüntetéséhez döntő többségben elegendő egy A4- es papírlap méretű terület feltárása, javítása.
Miért okoznak problémát a nem megfelelően szigetelt kádak és zuhanytálcák?
A nem megfelelő szigetelés miatt a víz beszivárog a burkolat alá, károsítva a szerkezetet és penészesedést okozva. A fugák mentén elszivárgó víz hosszú távon jelentős szerkezeti károkat eredményezhet, különösen emeleti fürdőszobákban. A vízszigetelés elmaradása nemcsak esztétikai, hanem higiéniai és statikai problémákhoz is vezethet, ezért a megfelelő szigetelés elengedhetetlen.
Milyen gyakori hibák fordulnak elő a kádak és zuhanytálcák beépítésekor?
Gyakori hiba a szakszerűtlen szigetelés, a rugalmatlan fugázás, a dilatáció figyelmen kívül hagyása és az alátámasztás hiánya. Sok esetben a vízzáró szalagokat nem megfelelően helyezik el, vagy teljesen kihagyják. Ezek a hiányosságok később beázást, burkolatleválást és penészedést okoznak. A helyes beépítési technika és a vízszigetelő rendszerek alkalmazása kulcsfontosságú.
Milyen megoldások léteznek a vízszigetelési hibák megelőzésére?
Megfelelő megoldás lehet az előzetes kenhető vízszigetelés alkalmazása, vízzáró szalagok elhelyezése és flexibilis fugázóanyagok használata. Fontos, hogy a kád vagy zuhanytálca körüli csatlakozások rugalmasak és vízzáróak legyenek. A profi kivitelezés és a gyártói előírások betartása hosszú távon garantálja a szivárgásmentes működést és megelőzi a károkat.
Az extrém felmelegedés hatása a csövekre és azok kötéseire, valamint a műszeres csőtörés bemérés iránti igény növekedése
Az éghajlatváltozás és az egyre gyakrabban előforduló extrém hőhullámok komoly kihívások elé állítják az infrastruktúrát, különösen a vízvezeték-hálózatokat. A csövek és azok kötései érzékenyek a hőmérséklet-ingadozásokra, amelyek hosszú távon jelentős károkat okozhatnak. A következőkben részletesen bemutatjuk, hogyan hat az extrém felmelegedés a vízvezeték-rendszerekre, és milyen szerepet játszhat a műszeres csőtörés bemérés az ilyen problémák felismerésében és megoldásában. Emellett arra is kitérünk, hogy mire kell felkészülniük a vízvezeték-szerelőknek ezekben a változó körülményekben.
A hőmérsékletváltozás hatása a csövekre és azok kötéseire
A vízvezeték-hálózatokat különböző anyagokból készítik, mint például műanyag (PVC, PE), fém (réz, acél) és kompozit anyagok. Mindegyik anyagnak megvan a maga hőmérséklet-tűrőképessége és hőtágulási együtthatója. Az extrém hőmérsékleti viszonyok azonban mindegyikre hatással vannak:
Műanyag csövek: A műanyag csövek hajlamosak a hőtágulásra és a zsugorodásra. Magas hőmérsékleten a műanyagok meglágyulhatnak, ami csökkenti a nyomásállóságukat és megnöveli a deformáció esélyét. Ez hosszú távon mikrosérüléseket és repedéseket okozhat.
Fém csövek: A fém csövek jobban bírják a hőmérsékletváltozásokat, de itt is jelentkezhetnek problémák. Az extrém hőmérséklet-ingadozások miatt a fém csövek kitágulhatnak és összehúzódhatnak, ami a kötéseknél, hegesztéseknél okozhat repedéseket vagy szivárgásokat.
Kötések és illesztések: A különböző anyagokból készült csövek illesztései különösen érzékenyek a hőmérsékletváltozásokra. A hőtágulás és zsugorodás miatti mozgások a kötéseknél könnyen szivárgásokhoz, sőt, csőtörésekhez vezethetnek.
Műszeres csőtörés bemérés iránti igény növekedése
Az extrém felmelegedés által okozott hőmérséklet-ingadozások miatt egyre gyakoribbá válhatnak a csőtörések és szivárgások. Az ilyen problémák azonosítására és lokalizálására szolgáló műszeres bemérés iránti igény jelentősen növekedhet. Az alábbi műszeres technológiák különösen fontos szerepet játszhatnak:
Akusztikus érzékelők: Ezek a szenzorok a víz áramlásának hangját figyelik, és a rendellenességeket, például a szivárgásokat észlelik. Nagy pontossággal lokalizálhatják a problémás területeket, így gyors és hatékony javítást tesznek lehetővé.
Hőkamerák: A hőkamerás vizsgálatok segítségével a hőmérsékleti különbségeket azonosítják a csőhálózatban, ami szintén segíthet a szivárgások és a csőtörések pontos helyének meghatározásában.
Nyomásérzékelők: A csőrendszerekben a nyomásváltozásokat mérő szenzorok is rendkívül hasznosak lehetnek. A nyomáscsökkenés jelezheti a szivárgást vagy a csőtörést, így a karbantartó csapat gyorsan reagálhat.
Mire készüljenek a vízvezeték-szerelők?
A vízvezeték-szerelőknek több szempontból is fel kell készülniük az extrém felmelegedés kihívásaira:
Tudás és képzés: A szerelőknek folyamatosan frissíteniük kell tudásukat az új anyagokról és technológiákról, amelyek jobban ellenállnak a hőmérsékleti ingadozásoknak.
Preventív karbantartás: Fontos, hogy a szerelők rendszeresen ellenőrizzék a vízvezeték-hálózatokat, különösen a kritikus területeken, ahol nagyobb a hőmérsékletváltozás hatása.
Modern eszközök használata: A korszerű műszeres bemérési technológiák használata elengedhetetlen a pontos és gyors hibafeltárás érdekében. A szerelőknek meg kell tanulniuk ezen eszközök hatékony használatát.
Vészhelyzeti protokollok: Készítsenek részletes vészhelyzeti terveket a csőtörések és szivárgások gyors kezelésére, hogy minimalizálják a károkat és a vízveszteséget.
Összegzésül, az extrém felmelegedés komoly hatással van a vízvezeték-rendszerekre, és növeli a műszeres csőtörés bemérés iránti igényt. A vízvezeték-szerelőknek fel kell készülniük ezekre a kihívásokra, hogy hatékonyan tudják kezelni a hőmérsékletváltozások okozta problémákat és fenntartsák a rendszerek megbízhatóságát.
Leírás 160 karakterben: Az extrém felmelegedés hatással van a csövekre és kötéseikre, növelve a csőtörések gyakoriságát. A vízvezeték-szerelőknek modern eszközökre és tudásra van szükségük.
Leírás 90 karakterben: Az extrém hőmérséklet miatt nő a csőtörések száma, modern eszközökre van szükség.
Leírás 200 karakterben: Az extrém felmelegedés miatt a csövek és kötéseik sérülékenyebbé válnak, növelve a csőtörések kockázatát. A vízvezeték-szerelőknek korszerű eszközökre és folyamatos képzésre van szükségük a hatékony javítás érdekében.
GYIK:
Hogyan hatnak a hőhullámok a vízvezeték-hálózatokra? −
Az egyre gyakoribb hőhullámok fokozzák a csövek és kötéseik hőtágulását, majd lehűléskor a zsugorodást. Ez a ciklikus igénybevétel feszültségeket kelt az anyagban, ami idővel mikrosérüléseket, lazuló illesztéseket és szivárgásokat okozhat. A tartós meleg a műanyag csövek nyomásállóságát csökkentheti, a fém vezetékeknél pedig a hegesztések és menetes kötések válhatnak sérülékennyé. A következmény gyakrabban jelentkező, nehezebben lokalizálható hibák sora, ami miatt nő a megelőző ellenőrzések és a célzott, műszeres hibafeltárás szerepe.
Mely anyagok és kötési pontok érzékenyek leginkább a hőingadozásra? +
A műanyag csövek (PVC, PE) hőtágulása jelentős, magas hőterhelésnél meglágyulás, deformáció és repedésveszély léphet fel. A fémcsövek jobban bírják a hőt, de a gyakori kitágulás–összehúzódás a hegesztéseknél, meneteknél és idomoknál okozhat hajszálrepedéseket, szivárgást. Különösen rizikósak a különböző anyagok találkozásai, ahol eltérő tágulási együtthatók miatt a kötések meglazulhatnak. A dilatációt nem követő rögzítések, hiányzó kompenzációs hurkok és elöregedett tömítések tovább növelik a hibák és csőtörések valószínűségét.
Miért nő a műszeres csőtörés-bemérés iránti igény, és milyen eszközök segítenek? +
A hő okozta hibák sokszor rejtve maradnak, ezért a gyors és rombolásmentes lokalizáláshoz műszerekre van szükség. Akusztikus érzékelők a rendellenes áramlási zaj alapján jelzik a szivárgást, hőkamerák a hőmérséklet-különbségekből rajzolják ki a problémás zónákat, míg a nyomásérzékelők hirtelen eséseket mutatnak meg. A kombinált módszer lerövidíti a hibakeresést, csökkenti a bontási igényt és a vízkárt. Emiatt az extrém felmelegedés időszakában kimondottan felértékelődik a korszerű, műszeres bemérés.
Mire érdemes felkészülniük a vízvezeték-szerelőknek a változó klímában? +
A szakembereknek naprakész tudásra és célzott eszközparkra van szükségük. Fontos a különböző csőanyagok hőtűrésének ismerete, a dilatáció kezelése és a preventív karbantartási szemlélet. Érdemes vészhelyzeti protokollokat kialakítani a gyors szakaszolásra, elárasztás mérséklésére és dokumentálásra. A műszeres diagnosztika (akusztika, hőkamerázás, nyomásmonitorozás) rutinszerű alkalmazása gyorsítja a döntést és csökkenti a bontást. A tudásfrissítés, minőségibb anyagválasztás és a megrendelők edukálása együtt növeli a hálózatok üzembiztonságát.
Milyen megelőző lépésekkel csökkenthető a hő okozta meghibásodások kockázata? +
Éves állapotfelmérés javasolt a kritikus szakaszokon, különösen dilatációra érzékeny pontokon és eltérő anyagok csatlakozásainál. Ellenőriztesse a rögzítéseket, tömítéseket, idomokat, és használjon a környezetnek megfelelő csőanyagot. Hasznos a nyomásfigyelés és a szivárgásjelzés, valamint a gyors elzárást lehetővé tevő szakaszolás. Hőterhelt helyeken hőszigetelés, árnyékolás és tágulási kompenzáció segíthet. A gyanús jelek (nedvesedés, fogyasztásnövekedés) esetén kérjen műszeres bemérést, mert a korai beavatkozás csökkenti a kárt.
Egy budapesti barkácsáruházban rögzítettem ezeket a fotókat. A 1. sz. fotón a kiszerelt hibás sarokszelep látható, ill. az 50 mm hosszúságú csaphosszabbító szerepel, mely a falsík és a gipszkartonfal közötti mélységet, távolságot hivatott áthidalni. Az erős beázással párosuló meghibásodás a földszinten jelentkezett, méghozzá: csöpögött a víz a mennyezetről. Természetesen a felette található vizesblokkban semmi nedvesedés, ill. gépészeti meghibásodásra utaló tünet nem volt látható, tapasztalható.
Hibás szerelvény és a következmények
Az említett 1.sz. fotón az a hibás szerelvény látható, mely a problémát okozta. A silány minőségű sarokszelep a csaphosszabbító tövénél elkorrodált, ezáltal a gipszkartonfal mögötti területre juttatta a használati melegvizet.
1. sz. fotó: Hibás szerelvény
A csőszivárgás bemérése szakaszolásokkal, nyomásmérésekkel, nedvességmérésekkel, akusztikus és hőkamerás vizsgálatokkal került felfedésre, lokalizálásra. Jelzőgázos mérések ebben az esetben nem történtek, hiszen a gipszkartonfalban elhelyezett vezetékeknél ez a lokalizálási lehetőség elesik. Elesik, mert a vízvezeték hálózatba betáplált és hibahelyen kiáramló jelzőgáz a fal belsejében szétáramlik, lehetetlenné téve a mérés használhatóságát.
„Egy csempés találat” a szivárgás helyének felderítésében
Mindenesetre ezen munkám(is) azt az alapelvet támasztja alá, hogy a pontos csőtörés bemérés nem csupán gazdaságos, anyagi értelemben kifizetődő, de a céltalan bontás okozta egyéb bosszúságoktól is mentes.
Számomra az egy csempés találat számít pontosnak, vagyis tűpontos csőszivárgás bemérésnek. Természetesen nem a jelenleg divatos 1mx1m csempére gondoltam ekkor, csupán a 30×30 cm területre szűkülő bemérési találatot tartom magam számára elfogadhatónak. Az eseteim legalább 95%-a teljesíti is ezt a magam által meghatározott csőtörés keresési kritériumot, annak ellenére, hogy a 100%-os találati arányt tartanám felülmúlhatatlannak.
A 2.sz. képen, amit a cikk nyitóképének használtam, a csőszivárgás lokalizálása után feltárt terület figyelhető meg, vagyis az a falsíkra rögzített falikorong, melyből a meghibásodott sarokszelep és a csaphosszabbító került kiszerelésre.
A csőtörés megjavítása után egyetlen 25x60cm-es csempe pótlása szükséges a vizesblokk tökéletes helyreállításához. Azért ez nem világvége! Jól mondom?
Hogyan zajlik a csőtörés keresése modern eszközökkel? −
A gyakorlatban rombolás nélkül, több mérési módszer kombinációjával dolgoznak. Akusztikus műszerek a szivárgás jellegzetes zaját erősítik fel, hőkamerák a felületek hőmérséklet-különbségeit mutatják, nyomáspróba és adatlogger segít azonosítani az érintett ágat. Szükség esetén tracer gázas vizsgálatot, endoszkópos betekintést vagy talajnedvesség-mérést alkalmaznak. Az adatok összevetése szűkíti a célpontot, így csak célzott feltárás történik. A folyamat gyorsabb, ha a rendszer szakaszolható, elzárók működnek, és rendelkezésre állnak alaprajzok vagy korábbi javítási információk.
Milyen jelek utalnak rejtett szivárgásra, és hogyan készüljek a vizsgálatra? +
Gyanúra ad okot az indokolatlan vízszámla-emelkedés, a víznyomás ingadozása, a foltosodó vakolat, dohos szag, meleg padlófoltok, illetve a kazán gyakori utántöltés-igénye. Vizsgálat előtt célszerű szabaddá tenni az érintett helyiségeket, hozzáférést biztosítani elzárókhoz, vízórához, gépészeti szekrényhez. Érdemes feljegyezni, mikor és hol észlelhető a jelenség, készíteni néhány fotót. Ha lehet, alaprajzot vagy burkolatkiosztást adjon a szakembernek. A pontos szakaszolás és a működő elzárók felgyorsítják a bemérést és csökkentik a bontás kockázatát.
Mely módszerek a legpontosabbak, és mikor elkerülhetetlen a bontás? +
A legjobb találati arányt az akusztikus hallgatózás, a korrelátoros helymeghatározás és a hőkamera kombinációja adja; beltéri rendszereknél tracer gáz növeli a pontosságot, padlófűtésnél hőkamerás–nyomáspróbás megközelítés a bevált. Bontás többnyire akkor szükséges, ha a hiba a burkolat alatt van, a csatlakozások nem hozzáférhetők, vagy a mérési eredmények ugyanarra a kis felületre mutatnak. Ilyenkor célzott feltárás történik, a lehető legkisebb bontással. A módszeres lépések minimalizálják a helyreállítási költséget és a kieső időt.
A csőtörés bemérés első lépése mindig a vizsgálandó épületgépészeti rendszer feltérképezésével kezdődik. Ez a kezdeti és fundamentális mozzanat elengedhetetlen a sikeres csőtörés, csőszivárgás bemérés aktualizálásához, ugyanis egyetlen téves megállapítás a teljes bemérési folyamat sikertelenségét okozhatja.
Éppen ezért gondosan és alaposan javasolt átnézni a teljes vizsgálandó csővezeték rendszert, hiszen minél több információ áll rendelkezésünkre a meghibásodásról, annál eredményesebb lesz a csőtörés pontos helyének a megállapítása.
Információgyűjtés – az alap
A gondos információgyűjtés során feltárulkoznak a vizsgált rendszer sajátosságai, melyben a legkisebb információnak is helye van, helye lehet. Például a hiba megjelenése előtt felszereltek egy csaptelepet, kicseréltek egy elzárót, bekötöttek egy mosógépet, gipszkartonfalat építettek…stb. Tulajdonképpen a csőtörés keresése egy gondosan felépített nyomozás, melynek elengedhetetlen kritériuma, hogy a munkafolyamatot végző személy gondolkozása kiművelt legyen, logikai képességei meghaladják az általánosan tapasztalható kvantitatív jelleget.
A csőtörés helyének a meghatározása és kijelölése már a legutolsó aktus a logikai levezetésben, melynek során tulajdonképpen összefoglalásra kerülnek a meghibásodásról feltárható információk.
A pontos csőtörés bemérés ismérve az, hogy a vizsgálat során nyert információkat kellően koherens módon egyesíti.
Mint említettem minden apró vagy aprónak tűnő információ fontos lehet a sikeres hibaelhárításhoz. A csőtörések által felmutatott tünetek ugyanolyan eligazító jelleggel bírnak az értő szakember számára, mint annak az orvosnak aki páciense testi tüneteiből kíván mélyebb összefüggéseket levezetni. Mondanom sem kell, hogy a megfelelően alapos kikérdezés elengedhetetlen a helyes diagnózis felállításához. Mikor kezdődött a probléma, mennyi idős a beteg, milyen életmódot folytat a vizsgált alany, mióta áll fenn a probléma, akut vagy krónikus elváltozásról beszélünk, milyen diagnosztikai eszköz áll rendelkezésünkre a probléma feltárásához…stb.
(Természetesen nem tévesztjük össze a szezont a fazonnal, hiszen az orvoslásban tevékenykedő ember a legmagasabb létrendi rang jogos képviselője, megelőzve ezzel szinte minden egyéb terület képviselőjét. Szigorúan hozzátéve, hogy az előző állítás egy normális társadalomra vonatkozik, mert a jelen abnormális viszonyai között ugyanúgy lasszóval kell fogni egy épelméjű és kvalifikált szakembert akárcsak egy gyógyításra elkötelezett orvost.)
A csőszivárgás bemérése
Magam egy olyan tünetet fotóztam le, mely ugyan minimális szivárgást és vízvesztést okozott, mégsem állt összefüggésben azzal az akut jelenséggel, mely során a mennyezet nagy felületen és rövid idő alatt elázott. A csőtörés bemérés során feltártam ugyan, hogy a zártrendszerű központifűtés minimálisan szivárgott – az mégsem állt összefüggésben a mennyezeten tapasztalt hiba jelenséggel. Ezt a jelenséget neveztem logikai bukfencnek, ellentmondásnak. Azért ellentmondás, mert egy önmagában felszerelt kombi fali gázkészülék, melyet nem egészítettek ki külön tágulási tartállyal és csupán havi, kéthavi utántöltést igényel – az legfeljebb 0,5l vizveszteséget generál, méghozzá a vizsgált 30-60 napra vonatkoztatva.
A nagy kiterjedésű mennyezeti ázás azonban jelentős vízvesztésre jellemző tüneteket mutatott, felmutatva ezzel, hogy itt két teljesen különálló meghibásodásról beszélünk, kell beszélnünk. Miután minden műszeres csőtörés vizsgálat elvégzésre került, bebizonyosodott, hogy helyes volt az általam felállított kezdeti diagnózis, hiszen a mennyezet ázását a melegvíz oldon fennálló csőszivárgás okozta.
Amikor csőstől, mármint több csőstől jön a baj
Bizony egyáltalán nem ritka, hogy az átfogó csőtörés vizsgálat során olyan hibát és hibákat is feltárok, melyek felderítésére eredetileg nem is irányult igyekezet. Ez a járulékos nyereség egyáltalán nem elhanyagolandó, hisz a másod és harmadlagosan előkerülő meghibásodások nem kerülnek kiszámlázásra, teljesen költségmentesen kerülnek felfedezésre. A probléma helyének a meghatározása után mindig összegzem a tapasztaltakat, majd pedig felvázolom a lehetséges javítási megoldást, lehetséges megoldási lehetőségeket. Továbbiakban pedig szívesen vállalom az általam feltárt hibák, ömlések, szivárgások javítását, visszaigazolva ezzel a műszeres csőtörés meghatározás helyességét, pontosságát.
Mik a csőszivárgás jellegzetes jelei, és miért fontos a rendszer feltérképezése? −
A szivárgást gyakran nedvesedő felületek, dohos szag, megmagyarázhatatlan vízveszteség vagy visszatérő nyomásesés jelzi, de a tünetek sokszor félrevezetők. Ezért a folyamat első lépése mindig a teljes épületgépészeti rendszer gondos feltérképezése: mi változott a hiba előtt, történtek-e szerelések, beépítések, burkolások. Minél több részlet ismert, annál kisebb az esély a téves diagnózisra. A feltérképezés teremti meg a koherens értelmezés alapját, és segít, hogy a vizsgálat végén valóban a tényleges hibahely kerüljön kijelölésre.
Miért kulcs az alapos információgyűjtés és a kikérdezés a bemérés előtt? +
A csőtörés keresése logikai nyomozás: minden apró adat – egy csaptelepcsere, elzárócsere, mosógép bekötése vagy gipszkartonozás – a kirakós része. A cél, hogy a tüneteket összhangba hozzuk a rendszer életkorával, üzemmódjával és a tapasztalt jelenségek időbeliségével. Az alapos kikérdezés csökkenti a „logikai bukfencek” esélyét, amikor a látott kár és a mért veszteség nincs arányban. Így a műszeres vizsgálatok már célzottan történhetnek, kevesebb felesleges bontással és gyorsabb helyreállítással.
Hogyan különíthető el két, egymástól független hiba ugyanazon ingatlanban? +
Előfordul, hogy a fűtési kör minimálisan szivárog, miközben a látványos beázást valójában a használati melegvíz oldali csőhiba okozza. Az eltérés azonosításához a mért vízveszteséget, a nyomásviselkedést és a hőképet együtt kell értékelni. Ha a nagy kiterjedésű ázás jelentős vízvesztésre utal, de a fűtés csak ritkán igényel utántöltést, valószínű a párhuzamos hiba. A következetes logikai levezetés és a műszeres eredmények együttes vizsgálata segít a jelenségek szétválasztásában és a helyes javítási stratégia kijelölésében.
Mi a csőszivárgás-bemérés logikai menete, és mikor jelölhető ki a hibahely? +
A folyamat a rendszer feltérképezésével és a tünetek rendszerezésével indul, ezt követik a célzott műszeres lépések. A vizsgálat közben gyűjtött adatoknak koherensen kell illeszkedniük: a zajok, a hőképek, a nyomásadatok és a helyszíni megfigyelések egymást erősítsék. A hibahely kijelölése csak a logikai lánc utolsó aktusa, amikor a bizonyítékok ugyanarra a pontra mutatnak. Így a feltárás már célzott, a bontás minimális, a javítás pedig gyorsabban és nagyobb biztonsággal kivitelezhető.
Mi történik a vizsgálat végén, és milyen „járulékos nyereségre” számíthatok? +
A bemérés végén a szakember összegzi a tapasztalatokat, felvázolja a lehetséges javítási módokat, és igény esetén el is végzi a helyrehozást. Gyakori, hogy az átfogó vizsgálat közben olyan rejtett hibák is előkerülnek, amelyek eredetileg nem képezték a megbízás tárgyát. Ezek feltárása értékes többlet, mert időben megelőzhetők a későbbi károk. A módszeres megközelítés így nemcsak a fő problémát oldja meg, hanem növeli a teljes rendszer üzembiztonságát és csökkenti a jövőbeni kockázatokat.
Több mint tíz éve kizárólag műszeres csőtörés vizsgálattal foglalkozom, ill. az általam feltárt csőtörések javításával. Igy aztán túlzás nélkül állíthatom, hogy ezres nagyságrendben tártam fel rejtett csőtöréseket és szivárgásokat. Úgy gondoltam, hogy megosztom Önnel a leginkább jellemző csőszivárgási módozatokat, kiegészítve egy-egy különleges és érdekes csőtörés bemérési esettel.
Kezdjük a fürdőszobai beázásokkal, közvetlen környezetében található válaszfalak, födémek nedvesedésével, felázásával.
Mi okozhatja a fürdőszoba környezetében a nedvesedést?
Pillantsunk az okokra egy szerelőablakon át – már ha van.
A felsorolás természetesen nem teljes, csupán szemléltetni szeretném Önnek, hogy egy falnedvesedés vagy födém átvizesedés okának tisztázása milyen komplex feladat, no és mennyi eszköz és mérés szükséges, hogy a tűpontos csőtörés bemérés teljesüljön.
Szerelőajtó nélkül a kád a tervezés csődje
Itt érkeztünk el a kiindulási témánkhoz, hiszen a kád oldalába beépített szerelőajtó nem csak a tűpontos csőtörés beméréshez szükséges, de Önnek is elengedhetetlen, hogy az elkoszolódott és eldugult kádszifont kitisztíthassa, cserélhesse, tömörségéről meggyőződhessen.
Milyen érdekes, hogy a lefalazott, lecsempézett kádak legalább nyolcvan százalékában nem található sem látható, sem pedig rejtett csempeajtó, szerelőajtó. Érthetetlen és felfoghatatlan számomra, hogy erről egyáltalán beszélnünk kell, nekem kell felhívnom a figyelmet, hogy NEM LEHET SZERELŐAJTÓ NÉLKÜL KÁDAT BEÉPÍTENI!!!
Nyilvánvaló, hogy a megállapítás a levehető előlapos kádakra nem vonatkozik, sem pedig a szabadonálló kád megoldásokra. A design kádakról most nem is tennék említést, mert ebben a kategóriában a megjelenésen kívül jellemzően fel sem merülnek praktikus és ésszerű tervezési szempontok.
No és miért nem maradhat szerelőajtó nélkül a kád?
1. Nem tisztítható a kádszifon, nem tisztítható a leeresztőszelep
2. Fogalmunk sem lesz róla, ha folyik vagy szivárog bármely kádszerelvény, így víz kerül a befalazott kád mögötti területre
3. Arról sem lesz tudomásunk, hogy a kádszigetelés(szilikonozás) hiányossága okán víz jut a válaszfalba, födémbe, lefalazott zónába
4. A meghibásodott leeresztőszelep, szifon és túlfolyóvezeték nem lesz cserélhető (az automata verziók életkora 1-10év)
5. Nem lehetséges bevizsgálni a kádhoz tartozó szerelvényeket, lefolyószakaszt
Feltárt kádszivárgás – szerelőajtó nem volt
Azt hiszem felesleges is tovább ecsetelnem, hogy miért szükséges ez a filléres kiegészítő az Ön fürdőszobájába.
Hogy nekem miért szükséges a szerelőajtó, mint műszeres csőtörésbemérőnek?
Legfőképpen azért szükséges számomra, hogy benézhessek a kád mögötti szekcióba, elvégezni a lefolyó kamerás vizsgálatát. Vajon hogyan nézhetnék a kádlefolyó belsejébe, ha az hozzáférhetetlen, lefalazott. No és hogyan tudnék pontos csőtörés bemérési diagnózist felállítani, ha nem végeztem el az összes diagnosztikai eljárást?
Elárulom. Sehogyan.
Ilyen esetben nem tud megvalósulni a bontás nélküli vizsgálat, mert nincs meg az az elvárható feltételrendszer, mellyel egyébként minden otthonnak illene rendelkeznie. Ilyen esetben langyos ecetes kalapáccsal kell kezelésbe venni a kád egy kiválasztott csempéjét, majd a könnyekkel áztatott sérült területet utólagosan beépített szerelőajtó implantátummal szükséges ellátni.
Az 1. csatolt képen a szerelőajtó implantátum látható. A 2. csatolt képen egy feltárt kádszivárgás látható, mely nem rendelkezett szerelőajtóval. Egy hibával kevesebb, tökéletesebb lett a világ! 🙂
Konklúzió: Amennyiben beépítésre kerül a szerelőajtó úgy szükségtelen lett volna a segítségem, mert a falnedvesedéssel járó probléma és meghibásodás egyetlen mozdulattal feltárható lett volna Ügyfelemnek!
Weboldalunkhoz cookie-kat használunk az Ön jobb felhasználói élménye érdekében. Cookie settingsElfogadom
Manage consent
Privacy Overview
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
