csőtörés

Műszeres csőtörés vizsgálatok

Szerző:

Akusztikus csőszivárgás keresés, korrelátoros vízveszteség vizsgálat, hőkamerás csőszivárgás, helyzetmeghatározás, nyomvonalkeresés

Néhány mondatban szeretném Önnek bemutatni a csőtörés keresésében alkalmazott műszereket, technológiákat, törekedve a legegyszerűbb, legérthetőbb megfogalmazásra, amely szakmán kívülállók számára is értelmezhető.

A műszeres csőtörés vizsgálatok, illetve szivárgás vizsgálatok elsődleges célja, hogy a vízveszteség helyét a legkisebb lehetséges területre behatárolja, ezáltal elkerülhetővé váljék a felesleges és költséges vezetékfeltárás.
A csőtörés, csőszivárgás javítása, így leegyszerűsödik, nem beszélve a ráfordított időről és pénzről, ami valljuk be, hogy a legfontosabb érv a csőszivárgás keresés műszeres vizsgálata létjogosultságának.

Munkám során a kiszolgálás pillérei: szakszerű munkavégzés, korszerű eszközpark, fix árak, bőséges referencia, garancia. Hívjon, ha szükség van a munkámra: +36 20 429 6622

Sajnos a modern csőtörésvizsgálatokról még kevés információ jutott el a köztudatba, hiszen ezen technológiák még új keletűnek számítanak, ráadásul leginkább közműszolgáltató „nagyvállalatok” használták csak ezidáig ezeket a költséges és bonyolult berendezéseket.
További nehézségét adja a csőtörések műszerrel végzett felderítésének, hogy minden csőtörés, csőszivárgás, vízveszteség feltárása, más és más alkalmazott technikai háttéren alapszik.

Emberi tényező

Az emberi tényező fontosságáról is ejtsünk néhány szót, hisz a berendezések használata felhasználóhoz kötött. Természetesen a műszerek mint az érzékszerveink kifinomult szenzorai segítik az emberi érzékszervek számára rejtett területeken történő tájékozódást (falban, föld alatt…), de a végleges kiértékelés és a berendezések működtetését már az ember, a szakember végzi. Személy szerint elengedhetetlennek tartom az épületgépészeti ismereteket is, ami szükségeltetik is az egyes csővizsgálatokhoz szükséges vezetékcsatlakoztatások kialakításához, valamint segíti a vizsgalatot végző szakembert a csőrendszerek logikai áttekintésében.

Talán bemutatkozásomban már említettem, hogy a modern csőszivárgás, illetve csőtörésvizsgáló berendezések megjelenése előtt kizárólag logikai következtetések alapján döntött a szerelő a burkolat, parkosított kert sorsáról, mely lássuk be, hogy legtöbb esetben azért jócskán hozott plusz költségeket és felesleges bontásokat. Bevallom, hogy ebben a csőszivárgás keresőt mellőző, „középkori” időszakban nekem és részem volt rosszabb és jobb döntések meghozatalának, mármint kizárólag a szakmai tapasztalatra támaszkodó csőtörés helyzetlokalizálásra.

Tudtam, hogy előbb vagy utóbb kiforrott és pontos csőszivárgás keresők,csőtörésvizsgáló berendezések fognak megjelenni az épületgépészet rohamosan fejlődő palettáján.
Ez a kívánságom jelentem, teljesült!
Most tényleg igazán leegyszerűsítve, szakmai kifejezésektől megtisztítva, bemutatnám a csőszivárgás kereső eljárásokat, ill. a műszeres csőtörésvizsgálatok alapjait ismertetném meg Önnel.

Csőtörés vizsgálatok: főbb technológiák

Négyféle technológiát alkalmazok a szivárgási helyek azonosítására, emellett még egyéb kiegészítő és műszeres vizsgálattal egészítem ki a csőtörésvizsgálatokat, hogy minél pontosabban realizálhassam a csőtörés pontos helyzetét.

Akkusztikus csőtörés vizsgálat

Akusztikus csőtörésvizsgálat:
Az akusztikus csőszivárgás, csőtörés vizsgálata,lokalizálása hiperérzékeny audioszenzorok segítségével történik, mely a szivárgás által keltett zajt teszi hallhatóvá, ill. grafikus megjelenítést is
biztosíthat a berendezés használója számára.

Kollerátoros csőtörésvizsgálat

A korrelációs csőtörésvizsgálat:
A korrelációs csőtörésvizsgálatot a vizsgálandó vezéték szakaszon elhelyezett vevő, jeladó egységekkel végezzük, mely vezeték nélkül kapcsolódik a központi egységhez, mely a kiértékelést végzi.

A metamatikában a korreláció: Két érték közötti lineális kapcsolat nagysága és iránya vagy ezek egymáshoz való viszonya. Esetünkben: A központi számítógép az A és B szenzorokból érkező impulzusokat értékeli ki, hasonlítja össze, figyelembe véve a jel terjedési sebességét, a csővezeték hosszát, anyagát és átmérőjét.

Hőkamerás csőtörés vizsgálat

Hőtérképes csőszivárgás keresés, csővezeték helymeghatározása:
A hőkamerás berendezéssel lehetőségünk nyílik a falban, padlóban
elhelyezett vezetékek feltérképezésére, egyben környezetükkel alkotott
termikus kölcsönhatásuk is láthatóvá tehető.
Kitűnően bevethető a bontások pontos helyének megállapításához is. A hőkamera által alkotott hőtérkép megjeleníti a falban, padlózatban megbújó csővezetékeket, ezáltal még padlófűtések sűrűn elhelyezett vezetékhálózatába is betekintést enged ez az eljárás. Emellett gyors, pontos és megbízható gépet alkot a csőtörés lehetséges helyzetéről.

Jelzőgázos csőtörés vizsgálat

Jelzőgázázos csőtörésvizsgálat:
A Jelzőgázos diagnosztika főként kisebb szivárgások lokalizálására
alkalmazható. Ezzel a módszerrel a csőrendszerbe juttatott vizsgálógáz
műszeres keresésével feddhető fel a vízveszteség pontos pozíciója.
A vizsgálógáz speciális összetétele lehetővé teszi, hogy a legzártabb helyeken is átjusson a csőtörésvizsgálatra használt jelzőgáz, így a vizsgálat során a csőrendszer környezetében végzek gázkoncentrációra irányuló méréseket.
A csőtörés műszeres meghatározása során nyomvonalkereső műszert, továbbá nedvességmeghatározó műszer segítségét is igénybe veszem amennyiben a szivárgás pontosítása azt megkívánná.

Ajánlom a téma főoldalát: Csőtörés bemérés

GYIK:

A műszeres csőtörés bemérés sokkal precízebb megközelítést kínál: különböző akusztikus, hőkép- és gázalapú módszerek kombinációjával bontás nélkül, akár centiméter pontossággal lokalizálható a hiba. Ez jelentős költség- és időmegtakarítást eredményez, valamint kizárja a felesleges szerkezeti bontásokat és az ezzel járó szennyeződést, így hatékonyabb és kíméletesebb megoldást nyújt a „próbáljuk meg és bontsunk” módszerrel szemben.
A rejtett csőtörés jelei közé tartozik a megmagyarázhatatlanul magas vízszámla, fal- vagy padlófelületeken megjelenő nedvesség vagy foltosodás, puffadások, penészesedés, dohos szag, továbbá ha a vízóra forog, miközben minden csap zárva van, vagy halk csobogás hallható. Ilyen esetekben érdemes szakemberhez fordulni, mert a gyors és pontos helymeghatározás megelőzheti a nagyobb károkat és felesleges bontásokat.
A szakemberek több korszerű műszert alkalmaznak: akusztikus érzékelők (hidrofon, földmikrofon), korrelátor, tracer gáz (pl. hidrogén-nitrogén keverék), valamint hőkamera. Az akusztikus eszközök a csőtörés hangját érzékelik, a korrelátor két pont hangjának időzítéséből kiszámítja a hiba helyét, a tracer gáz áthatol a repedésen, a hőkamera pedig a hőmérséklet-különbségen alapuló jeleket mutatja meg, így kombináltan gyors és pontos hibafelderítést tesz lehetővé.
Először felmérik a helyszínt, megkeresik a csövek be- és kimeneti pontjait, majd a megfelelő műszerrel – például akusztikus vagy tracer gázos eszközzel – bemérik a hiba helyét. Ezután pontosan behatárolják a törés helyét, akár méter, de centiméter pontossággal is, még mélyen fekvő csőszakaszok esetén is. A folyamat végén dokumentáció készül, amely alapot ad az informált javítási tervhez, és ha szükséges, a szakember azonnal el is végezheti a javítást.
A modern, precíziós műszerek és tapasztalt szakemberek együtt rendkívül megbízható kimenetelt biztosítanak: a bemérések pontosak, dokumentáltak, ezáltal csökkentik az emberi hibát és a felesleges bontásokat. Emellett sok esetben a biztosítók is elfogadják a műszeres beméréssel készült jelentéseket, így a szolgáltatás nemcsak technikailag hatékonyabb, de biztosítási szempontból is előnyös.

Miért fontos a professzionális csőtörés bemérés? Hogyan dolgoznak a profik! :)

Szerző:
Beteg szerelvény
Beteg szerelvény

Gondoltam beavatom Önöket a csőtörés keresés  esszenciális lényegébe, vagyis képekben mutatnék meg Önöknek egy javítást, mely előzőleg részemről pontos bemérésre került. 

A meghibásodást, vagyis azt a falfelázást sajnos nem rögzítettem, mely miatt a Megrendelő megkeresett, de mivel nem a hiba okára fogunk koncentrálni, így ezzel nem veszítünk semmit. 
Képzeljünk el tehát egy rejtélyes cca. 15x10cm-es válaszfal felnedvesedést a padlószint közvetlen környezetében, mely hibajelenség tisztázására tett kísérletek  kudarccal végződtek.

Rejtélyes vizesedés

A rejtélyes vizesedés a ház belső traktusában ütötte fel a fejét, így vízszigetelési hiányosság szinte az első pillanattól kizárható volt, ahogyan kémény, szellőző és egyéb olyan hibaforrás is, mely talaj vagy csapadékvíz érintkezését tette volna lehetővé a falnedvesedés környezetében.

Első lépésben a vízvezetékek kerültek nyomáspumpával ellenőrzésre, természetesen gondosan előkészítve a hálózatot a beavatkozásra. A vizsgált épületgépészeti elemek tökéletesnek mutatkoztak, ahogyan a zártrendszerű központifűtés tartozékai  sem mutattak semminemű eltérést a normalitástól. Egyébként pedig nem volt vízvesztése előtte sem a hálózatnak, így ezen semmi csodálkoznivalót nem találtam.

Csőtörés bemérés kamerával, hőkamerával

A kamerás lefolyó vizsgálatok azonban érdekességekkel szolgáltak, hiszen az egyik 50 mm-es PVC idomon jókora repedés volt látható, melynek elhelyezkedése a padlóban fél méterre volt attól a ponttól ahol a válaszfalunk felnedvesedett. Most már csak meg kellene javítani!!!

Egyetlen apró probléma adódott csupán. A lefolyóvezeték meghibásodása a hőszigetelőréteg és padlófűtés csövek alatti terütre esett, mely ebben a szakmában az érsebészeti beavatkozásnak számít. Általában már a betonréteg első átütésével megkezdődik a padlófűtés csövek tönkretétele, persze csak akkor, ha nincs kellően feltérképezve, hogy hol lehet és hol tilos a véső használata. Erre a célra nagyfelbontású hőkamerát használtunk egy neves gyártó kínálatából.

Ahogyan a képekből kiderül- érintésmentesen szabadítottuk ki a beton szorításából a 16mm-es ötrétrgű csővezetékeket, ami egyébként igen sérülékeny természetű csőfajta. 

Két padlólapnyi pontosság a bemérés hatására

A feltárás 2 db padlólap feltárásával valósult meg, mert ez volt az a minimális területi kívánalom, melyre szükség volt a szakszerű javítás megvalósításához. A javítást követően egy ellenőrző kamerázást is végeztünk, majd aranykezű burkoló kollégám az ellenőrzést követően helyreállította a megbontott burkolatokat. Mindez természetesen egy nap leforgása alatt valósult meg, mely a konyhabútor részleges szétszerelést is magában foglalta. Hiszen hol legyen a meghibásodás, ha nem a konyhabútor alatti traktusban? 

Szöveg helyett pedig beszéljenek a képek: ezen fotók tökéletesen elbeszélik, hogy miért fontos előzetesen bemérni egy csőtörést, csőtörésre utaló nedvesedést, ill. milyen előnyökkel jár, ha a csőtörést bevizsgáló szakember végzi a hibaelhárítást is.  Ha pedig még egy profi burkoló is asszisztál ebben a szupergyors hibaelhárításban, akkor alighanem már a szolgáltatóipar sztratoszférájában járunk. 🙂

Aki nem hiszi, járjon utána! Nem vagyok, vagyunk tökéletesek, de törekszünk rá! 

Íme:

Bontás közben
Bontás közben
Előkészített terület
Előkészített terület
Sikeres beültetés
Sikeres beültetés
Varrás, tükrözés, plasztika
Varrás, tükrözés, plasztika
Ébredés után, egészségesen
Ébredés után, egészségesen

Kapcsolódó írásainkból:

GYIK:

A csőtörés pontos helyének meghatározása nem egyszerű feladat, hiszen a víz gyakran nem ott bukkan felszínre, ahol a hiba valójában van. A szakemberek speciális műszerekkel dolgoznak, amelyekkel gyorsan és roncsolásmentesen tudják lokalizálni a problémát. Ez nemcsak időt takarít meg, hanem elkerülhetővé teszi a felesleges bontást és költségeket is. A professzionális bemérés tehát hosszú távon gazdaságosabb és megbízhatóbb megoldást kínál a háztulajdonosok számára.
A rejtett csőtörés sokszor nem látható azonnal, de bizonyos jelek figyelmeztethetnek rá. Ilyen lehet a falak nedvesedése, a padló felpúposodása, a szokatlanul magas vízszámla vagy a folyamatosan működő vízóra. Ezek a tünetek arra utalnak, hogy a víz valahol szivárog, és mielőbb szakember segítségére van szükség. Ha időben felismerjük a jeleket, elkerülhetjük a nagyobb károkat és a költséges javításokat.
A profi szakemberek modern technológiákat alkalmaznak a csőtörések felderítésére. Használhatnak akusztikus eszközöket, amelyek a víz szivárgásának hangját érzékelik, vagy hőkamerát, amely a hőmérséklet-különbségeket mutatja meg. Emellett nyomáspróbákat is végezhetnek, hogy pontosan meghatározzák a hibás szakaszt. Ezek a módszerek gyorsak, pontosak és minimális bontással járnak, így a javítás sokkal hatékonyabban elvégezhető.
A roncsolásmentes bemérés egyik legnagyobb előnye, hogy nem kell feleslegesen falakat vagy padlót bontani. Ez jelentős költségmegtakarítást eredményez, hiszen a javítás után nem szükséges nagy felújítási munkákat végezni. Emellett a pontos lokalizálásnak köszönhetően a hiba gyorsabban kijavítható, így a vízveszteség és a további károk is minimálisra csökkenthetők. A módszer tehát kényelmesebb, gazdaságosabb és környezetbarátabb megoldást kínál.
Ha hirtelen vízfoltok jelennek meg a falon, a padló felázik, vagy a vízóra akkor is pörög, amikor minden csap el van zárva, azonnal szakemberhez kell fordulni. Ezek a jelek komoly csőtörésre utalhatnak, amely gyors beavatkozást igényel. Minél hamarabb történik meg a bemérés és a javítás, annál kisebb lesz a kár és a költség. Az időben történő szakértői segítség tehát kulcsfontosságú a lakás biztonsága és értéke szempontjából.

Mit tegyek, ha ázik a mennyezet, beázik a födém?

Szerző:
Csőtörés előtti állapotban a társasházi lefolyócső
Csőtörés előtti állapotban a társasházi lefolyócső

Mennyezet beázások, felvizesedések műszeres kivizsgálása, bemérése

A kérdésünk tehát: Mit tegyek beázás, mennyezet vizesedés esetén?

A beázás jellege és intenzitása azonnal eldönti, hogy milyen gyorsan szükséges cselekednünk – azt miképpen tegyük- vagyis milyen metódust kövessünk annak érdekében, hogy megóvjuk magunk és mások otthonát, értékeit. Első lépésünk tehát tisztázni, hogy akut problémával állunk szemben, netán krónikus jellegű meghibásodás jeleit tapasztaljuk.

Nyilvánvaló, hogy akut épületgépészeti hibánál azonnal drasztikus lépéseket szükséges kiviteleznünk, hiszen a födémből, falból nagy mennyiségben kilépő hálózati víz vagy visszaáramló szennyvíz pillanatok alatt elönti otthonunkat, így a meghibásodás kiiktatása egyetlen másodpercet sem várhat. Szó szerint egy ilyen kritikus helyzetben az idővel futunk versenyt. 

Tisztázzuk: milyen jellegű víz folyik és milyen intenzitással

Első dolog azt tisztázni azt, hogy milyen jellegű víz folyik a födémből, mennyezetből, válaszfalból, továbbá az milyen intenzitással jelentkezik. Intenzív hibajelenség tapasztalása esetén azonnal zárjuk el a központi vagy szakaszoló vízelzáró szerelvényt, mely azonnal megszünteti a hálózati ivóvíz további utánpótlását. Ezzel a lépéssel megtettük a kármentés legfontosabb aktusát, továbbiakban már nem lesz vízutánpótlás, melyet közvetlenül (ivóvíz) vagy közvetetten (szennyvízként) csőtörésként, csőszivárgásként tapasztaltunk. A gyors beavatkozás után ráérünk eldönteni, hogy a mennyezetből, falból kiáramló víz honnan származik, milyen másodlagos tulajdonságokkal bír, melyek már meghatározzák a további teendőinket. 

Szennyvíz kiáramlás esetén általában azonnal tapasztaljuk a folyadék  jellemzőit, vagyis a kiáramló folyadék kellemetlen szagot áraszt, elszíneződés jeleit mutatja, habzik, ill. egyéb olyan tulajdonságot hordoz, mely arra utal, hogy a megjelenő nedvesség a lefolyórendszerből távozott. Ebben az esetben csak akkor nyithatjuk vissza a hálózati víz csapját, szakaszolóját, ha a tapasztalható meghibásodási pont felett nem lehetséges kontrollálatlan lefolyó használat.

Nyilvánvaló, hogy ellenőrizhetetlen lefolyó használat csupán emeletes társasházak esetén valósulhat meg, hiszen a meghibásodás felett lévő lakók nem is tudnak arról a krízis helyzetről, hogy eldugult vagy szétcsúszott a központi szennyvízvezeték, lefolyóstrang.

Mit tegyenek egy társasház és egy családiház lakói

Sajnos személyes tapasztalatom, hogy csak a nagyon fegyelmezett lakók tartják be az ideiglenes lefolyó használatra vonatkozó korlátozásokat, így mindaddig szükséges fenntartani az ivóvíz vezeték zárt üzemmódját, míg nem történik meg a hibás vezeték javítása vagy nem tisztázódik, hogy mely vezetékszakaszt szükséges ideiglenesen üzemen kívül helyezni.

Önálló családiház tulajdonosoknak egyszerűbb a helyzetünk, számukra a beázás feletti területeken szükséges mellőzni a lefolyó használatot.  Amennyiben tehát tisztázott, hogy a leázás, beázás szennyvíz eredetű és kivitelezhető mindaz amiről eddig értekeztünk, úgy visszaállítható a vízellátás, kinyitható a hálózati hidegvíz elzáró szerelvénye. Ezzel a szennyvíz vezetékek meghibásodásával kapcsolatos teendők ismertetési minimumát érintettük is.

A lefolyó vezetékekből nagy mennyiségben két okból áramlik ki a szennyvíz. Ez pedig a dugulás, ill.  vezeték törés,  csővezeték szétcsúszása.

Mi a teendő hálózati hidegvíz meghibásodása esetén

No, de lépjünk tovább, nézzük meg, hogy mi a teendő hálózati hidegvíz meghibásodása esetén. Ilyen krízishelyzetben is a főelzáróhoz szükséges először rohannunk, hogy időt nyerjünk helyzetünk pontos kiértékeléséhez. Miután az elzárással, elzárásokkal visszaigazoltuk magunk számára, hogy itt bizony nyomócső meghibásodással van dolgunk, megpróbálhatjuk tisztázni azt is, hogy milyen vezeték típust érint a csőtörés, csőszivárgás. Szerencsésebb esetben a melegvíz csövet érinti az üzemzavar, mely annak zárásával, szakaszolásával orvosolható az akuttan megjelenő probléma.

Ne feledjük, hogy nagyobb melegvíz hálózatok cirkulációs vezetékkel ellátottak, így tulajdonképpen két elzárást szükséges eszközölnünk annak érdekében, hogy az első lépésként megvalósuló teljes vízelzárást feloldhassuk, visszanyithassuk a hidegvizes elzáró csapot. Ne feledjük a cirkulációs szivattyút is lekapcsolni, mert az egyáltalán nem kedveli a szárazfutást, víz kenése és hűtése nélkül üzemképtelenné lesz. Egyes típusok védettek szárazfutás ellen, de ennek tisztázására vélhetően nem ez lesz a legmegfelelőbb időpillanat.

Az egyszerűség kedvéért szüntessük meg a cirkulációs szivattyú áramellátását mielőtt elzárjuk a melegvíz főelzáróját illetőleg a cirkulációs ág elzáró egységét. Azt gondolom mondanom sem szükséges, hogy milyen kiemelt jelentőséggel bír ilyenkor a működőképes elzáró szerelvény megléte. Kiegészítve azzal a megkötéssel, hogy emellett csekély fizikai erővel kell annak működnie, méghozzá fogó és segédeszköz használatának nélkülözésével. 

Krónikus beázási és egyéb épületgépészeti hibákból adódó nedvesedési esetekre most nem is térnék ki, hiszen a kis mérvű szivárgások és nedvesedések nem kívánnak azonnali beavatkozást, azok kivizsgálása úgymond nem kíván azonnali cselekvést.

Legközelebbi írásomban azonban ezt a témakört is érinteni kívánom, hogy további  hasznos információkat tudjak Önnek átadni. Nem titkolva ezzel azon szándékom, hogy ezzel lehetőségem van megszólítani azt a leendő Ügyfelet, akinek segítséget nyújthatok minőségi szolgáltatásommal. 

Ne legyen szükség szolgáltatásom igénybevételére, de ha netán mégis krízishelyzet adódna…?

Elolvasásra ajánlom:

GYIK:

A mennyezet vagy födém beázása általában vízvezeték-problémákra, tetősérülésekre vagy szigetelési hibákra vezethető vissza. Gyakori ok lehet a felső szinten lévő fürdőszoba vagy konyha csőtörése, illetve a tetőn keresztül beszivárgó csapadék. A régi épületekben a vízszigetelés elöregedése is okozhat ilyen jelenséget. Fontos, hogy a beázás forrását mielőbb azonosítsuk, mert a nedvesség hosszú távon szerkezeti károkat és penészesedést okozhat.
Ha észleljük, hogy ázik a mennyezet, az első lépés a vízforrás megszüntetése. Ha vízvezeték a hibás, zárjuk el a főcsapot. Ha esővíz okozza, ideiglenesen takarjuk le a tetőt. Ezután érdemes dokumentálni a károkat fotókkal, majd értesíteni a biztosítót. A további károk elkerülése érdekében ne halogassuk a szakember kihívását, aki pontosan meg tudja határozni a probléma okát és megoldását.
A beázás forrásának megtalálása nem mindig egyszerű, mivel a víz gyakran nem ott jelenik meg, ahol beszivárog. Érdemes megvizsgálni a felső szinten lévő vízhasználati helyiségeket, a tető állapotát, valamint a csatornarendszert. Szakemberek speciális eszközökkel, például nedvességmérőkkel és kamerás vizsgálattal tudják pontosan lokalizálni a problémát. A gyors és pontos diagnózis elengedhetetlen a hatékony javításhoz.
A tartós beázás komoly szerkezeti és egészségügyi problémákat okozhat. A nedvesség meggyengíti az építőanyagokat, repedéseket, omlást és statikai gondokat eredményezhet. Emellett a penészesedés és gombásodás allergiás reakciókat, légúti betegségeket válthat ki. A festés, burkolatok és bútorok is károsodhatnak. Ezért fontos, hogy a beázást ne csak esztétikai problémaként kezeljük, hanem mielőbb szakszerűen orvosoljuk.
Vízvezeték-szerelőt akkor érdemes hívni, ha a beázás oka nem egyértelmű, vagy ha gyanítható, hogy csőtörés áll a háttérben. Ha a mennyezet alatt vízvezetékek futnak, és nincs látható tetősérülés, nagy valószínűséggel belső szivárgásról van szó. A szerelő szakszerűen feltárja a hibát, elvégzi a javítást, és tanácsot ad a további megelőzéshez. Minél előbb történik a beavatkozás, annál kisebb lesz a kár.

Szivárgásjelző gáz, jelzőgázos csőtörés vizsgálat

Szerző:
Jelzőgázos csőtörés mérőműszere
Jelzőgázos csőtörés mérőműszere

A jelzőgázos csőtörés vizsgálat alapelvei

A jelzőgázos csőtörés keresés egy rendkívül hatékony csőtörés bemérési eljárás, technológia. A szivárgáskeresés lényege abban áll, hogy a hibás csővezeték rendszerbe egy speciális ipari ún. jelzőgázt juttatunk, hely kilépve a meghibásodás helyén, lokalizálható és érzékelhető egy speciálisan erre a tevékenységre fejlesztett eszközrendszerrel.

A jelzőgáz tulajdonképpen csupán annyiban nevezhető speciálisnak, hogy nagyon pontos keverési arányban van elegyítve a nitrogén(N) és hidrogén(H), melynek kivitelezése, előállítása kizárólag szigorúan ellenőrzött ipari körülmények között lehetséges. A csőtörés kereséshez használt ipari gáz keverési aránya 95% N, 5%H, mely így nem alkot robbanóelegyet és természetesen nem is mérgező hatású.

A vizsgálat feltételei és korlátai

A nitrogén tulajdonképpen csupán hordozó szerepet tölt be a csőtörés bemérés során, számunkra a hidrogén jelenléte érdekes, hiszen a mérés során ezen gáz megjelenése jelenti azt, hogy a csőszivárgás, csőtörés abban a lokalitásban található.
Nézzék el nekem, hogy végletekig leegyszerűsítem a csőtörés keresés ezen eljárási típusának  leírását – törekszem laikusok számára is követhetővé tenni, hogy mi itt az esszenciális lényeg, mit kell minimálisan tudni a jelzőgázos csőtörés bemérésről.

Lényeg tehát az, hogy a hidrogén jelenlétét szükséges kimutatnunk a sikeres csőtörés bemérés során, melynek érzékelésére rendkívül érzékenyre hangolt és kifejezetten erre a célra fejlesztett eszközt használunk. Logikailag ebből az is következik, hogy a szivárgás keresés során a csővezetékben lévő folyadék helyett gáz halmazállapotú anyag kerül, melynek bejuttatása a mérést eszközlő szakember feladata, ill. annak előkészítése is, melyek a csőtörés bemérés szekunder feltételei.

Előzetes vizsgálatok

Mert bizony ezen eljárásnak is megvannak az alapkövetelményei, mely nélkül nem lehetséges sikeres keresési eljárást lefolytatni. Maga a hiba behatárolás előtt már számtalan ellenőrző vizsgálat szükséges, hogy egyáltalán meghatározható legyen annak lehetősége, hogy a jelzőgázos vizsgálat egyáltalán az adott hibatípus esetén egyáltalán sikeresen alkalmazható.

Itt általában a nyomáspróbák és akusztikus vizsgálatok jelentik a jelzőgázos ellenőrzés kezdeti lépéseit. Fontos mérlegelni azt is, hogy minimális szivárgás esetében (heti 5-6 dl), ami fűtési hálózatok vízvesztéseinél nem ritkán előforduló jelenség- nagy valószínűséggel nem alkalmazható sikeresen a jelzőgázos bemérés, mert a minimálisan fennálló szivárgás helyéhez nem jut el a betáplálás pontjától a jelzőgáz, vagy csak értelmezhetetlen időtartamban.

Tovább bonyolítja az ilyen eseteket az a tény, hogy a fűtési hálózatokon megjelenő vizvesztések általában összefüggenek a  (hő )dilatáció jelenségével, mely dinamikus környezetet nem lehetséges statikus feltételrendszerben előidézni.

Vagyis: A jelzőgázos mérés állandó hőmérsékleten történik(statikus), míg a vízszivárgás egy bizonyos fűtési állapotban, stádiumban lép fel (dinamikus), melyet nem lehet mérés közben előidézni, hiszen a statukus feltételrendszerben végzett vizsgálat alatt nem lesz gázszivárgás a hálózaton, ezáltal nem lesz lokalizálható hidrogén jelenlét sem.

Az ötrétegű fűtési rendszerekre és a réz (CU) hálózatokra nagyon is jellemző ez a típusú viselkedés formula. Jelen terjedelem azonban nem elegendő minden szivárgás jelenség ismertetésére, csupán példaként hoztam fel egy komplex jelenséget, szemléltetve a csőtörés bemérés összettségét, bonyolultságát.

Modern eszköz, emberi lelemény – hatékony csőtörés keresés

Bizony sok-sok mérés és tapasztalat szükséges ahhoz, hogy egy rejtett csőszivárgást sikeresen feltárjunk, lokalizáljunk. 
Ismételten visszatérhetünk arra a megállapításra, hogy nem elegendő csupán a csötörés kereső eszköz használatának ismerete, szükséges emellett megfelelő szintű épületgépészeti ismeret is, mert meglátásom szerint ez akár fontosabb tényezővé is léphet, mint a modern tecnhikai támogatottság.

Az emberi intellektus az első számú eszköz és támaszték a csőtörés bemérés kivitelezése során. A modern eszközöket is emberi elme, kimagasló intellektualitás szülte, mintegy kiterjesztve ezzel az emberi érzékszervek tapasztalási határait.

Ezesetben a szaglás (orr) kiterjesztéséről van szó, színtelen és szagtalan gázok rendkívül alacsony szintű koncentrációban való lokalizálhatóságának lehetőségéről. Ahogyan az akusztikus mérések esetében a hallás (fül) érzékelhetőségi lehetősége és tartománya van végletekig kitolva. A termokamera esetében pedig a látás az, melyet lehetőségünk van eszközök bevetésével érzékenyíteni, kitolni azt a  tartományt, mely emberi szintű érzékelésnek nevezhető, s mely egyébként egyedenként is eltéréseket mutat, mutathat.  Ugyanígy szélsőséges eltéréseket mutat az emberi értelem, intellektus megléte is, mely tetszik vagy sem- rendkívül széles spektrumon tárulkozik és mutatkozik meg még a hétköznapok során is.

Egyikünk a legelemibb logikai összefüggéseket sem látja, míg mások a legösszetettebb egyetemes összefüggéseket is kristálytisztán felfogják, értik, élik, létrendi rangként birtokolják értési nívójukat. Így van ez, jól van ez. Szóval:  A sikeres bemérés egyrészt a használt eszköz technikai fejlettségétől és érzékenységétől függ, másrészt pedig a használója intellektuális kapacitásától tud hatékonyan aktualizálódni.

Az értelem megléte, vagyis a bonyolult összefüggések megértése nem mellőzhető ebben a munkakörben sem.  Nem nélkülözhető továbbá a csőtörés keresés folyamatában az épületgépészetben való magas szintű jártasság sem.  Ha ezen felsorolt kritériumok azonban jelen vannak a meghibásodás keresés aktusában, akkor biztosak lehetünk, hogy olyan információk birtokába kerülünk, mely felfedi a rejtett meghibásodás helyét, okát, egyéb jellemzőit.

A csőtörés bemérés számomra  egy izgalmas kirakós játék. Addig keresgélem a puzzle darabjait, míg el nem készül az a kép, melyben  a meghibásodás látens volta megragadható módon feltárulkozik. A hibajelenségek között vannak könnyebben és nehezebben kirakható puzzle típusok.
Sőt……!!! Legyünk őszinték! Az élet által produkált jelenségek összetettebbek annál, hogy minden kihívásra és jelenségre 100%-ban tudjuk a választ. Aki ezt állítja annak alighanem hiányos ismeretei vannak a lét, létezés valós okairól és feltételeiről, vagy csak szimplán túlértékeli saját képességeit és lehetőségei hatókörét.

A 100%-os teljesítményre  azonban mindig törekedni kell, teljesen mindegy hogy az ember azt milyen  cselekvési módra és irányra összpontosítja. Meglátásom szerint ettől lesz valaki nemes és figyelemreméltó jellem, ettől tud valaki kiemelkedni abból a szürke zónából, melyet napjaink általános embertípusa jelenít meg. Félek azonban, hogy túl messze kalandoztunk eredeti témánktól, annak ellenére, hogy éppen az utolsó megállapításokat tartom magam nevében esszenciálisan érvényesnek.

Tisztelettel: Dancs Gyula   

Kapcsolódó írások:

GYIK:

Mi a jelzőgázos csőtörés vizsgálat lényege?
A jelzőgázos csőtörés vizsgálat során hidrogén–nitrogén keveréket juttatnak a rendszerbe, amely a cső hibájánál távozik. A hidrogén kimutatásával a szakemberek pontosan meghatározzák a szivárgás helyét. A módszer nemcsak biztonságos és környezetbarát, hanem rendkívül precíz is a rejtett hibák lokalizálásában.
Mikor alkalmazható sikeresen a jelzőgázos mérés?
A módszer akkor eredményes, ha a rendszerben elegendő szivárgás van ahhoz, hogy a jelzőgáz eljusson a hibához. Teljesen zárt vagy minimális szivárgás esetén a mérés nem mindig hoz eredményt. Előzetes nyomáspróba és akusztikus ellenőrzés javasolt a hatékonyság érdekében.
Miért nem működik minden fűtési rendszerben a módszer?
A fűtési hálózatokban a vízvesztés sokszor hődilatáció következménye, ami dinamikus folyamat. A jelzőgázos vizsgálat statikus körülmények között történik, ezért bizonyos helyzetekben a gáz nem szivárog, így a hiba nem észlelhető. Ez főként ötrétegű és rézcsöves rendszereknél jellemző.
Miért fontos a szakértelem a csőtörés bemérés során?
A csőtörés keresés nem csak technikai feladat, hanem komoly szakmai tudást igénylő tevékenység. Az épületgépészeti ismeretek, logikai gondolkodás és tapasztalat nélkül a legmodernebb eszközök sem garantálnak pontos eredményt. Az emberi tényező döntő a sikeres feltárásban.
Mennyire biztonságos a jelzőgázos csőtörés vizsgálat?
Teljes mértékben biztonságos, mivel a 95% nitrogén és 5% hidrogén arányú gázkeverék nem robbanásveszélyes és nem mérgező. A vizsgálat környezetbarát, az alkalmazott eszközök pedig pontosan szabályozott ipari környezetben működnek, minimalizálva minden kockázatot.

Mit tegyek, ha a fűtési rendszeremből folyik a víz

Szerző:
Házifeladat: a hibakeresés
Házifeladat: a hibakeresés

Mit csináljak, ha a cirkó folyamatos utántöltést igényel?

A cirkó rendszeres vízvesztése komoly hibára utal, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni. Első lépésként mindig ellenőrizze a készüléket és környezetét. Vizsgálja meg a kazán alsó részét, valamint a padlót és falat a berendezés körül. Ha nedvességet talál, az utalhat tömítetlenségre vagy alkatrész-hibára.

Töltse fel a rendszert az ajánlott üzemi nyomásra, ami jellemzően 1,2–1,8 bar közé esik. Ezután figyelje meg, milyen gyorsan csökken a nyomás. Ha rövid időn belül jelentős nyomásesést tapasztal, nagy eséllyel szivárgás áll a háttérben. A bekötési pontok és csatlakozások tapintásos ellenőrzése szintén sokat segíthet. Fontos tudni, hogy hideg és meleg állapotban a rendszer nyomásértékei eltérnek, 0,2–0,5 bar különbség normálisnak tekinthető.

Milyen hibák okozhatják a kazán vízvesztését?

Ha a fenti ellenőrzésekkel nem talál egyértelmű hibát, érdemes szakemberhez fordulni. A kazán számos belső problémából is veszítheti a nyomását, melyeket laikus szem nem könnyen azonosít. Gyakori ok a biztonsági szelep meghibásodása, ami túlzott vízleeresztést eredményezhet.

Előfordulhat a kazántest repedése, főleg öntvény kazánoknál, vagy a hőcserélő meghibásodása. A tágulási tartály hibája szintén vízvesztést okozhat, hiszen a nyomáskiegyenlítés nem megfelelően zajlik. Ezen kívül az automata légtelenítő rendellenes működése is problémát jelezhet. Ezek a hibák általában alkatrészcserét vagy komolyabb javítást igényelnek, amelyhez szakember bevonása elengedhetetlen.

Hogyan ellenőrizzem a fűtési hálózatot?

Nem minden esetben a kazán a hibás. Második lépésként vizsgálja át a teljes fűtési hálózatot. Elsőként ellenőrizze a radiátorok kötéseit, mert a legkisebb szivárgás is lassú nyomáscsökkenést idézhet elő. Tapintsa át a csatlakozásokat és figyelje, talál-e nedves felületet.

Sétálja végig a látható csöveket, hideg és meleg állapotban egyaránt. Nézze meg a fűtési osztó-gyűjtőt, amely gyakran érzékeny pontja a rendszernek. Fontos a légtelenítő szelepek és más gépészeti elemek ellenőrzése is. Sokszor ezek apró csepegései vezetnek a problémához, amelyet csak alapos vizsgálattal lehet észrevenni.

Mikor van szükség csőtörés bemérésre?

Ha sem a kazán, sem a hozzáférhető csővezetékek vizsgálatával nem található meg a hiba forrása, nagy eséllyel rejtett csőtörésről van szó. Ilyenkor profi csőtörés-bemérésre van szükség, amely speciális műszerekkel történik.

A csőtörés detektív hőkamera, akusztikus érzékelő és nyomáspróba segítségével lokalizálja a szivárgás pontos helyét. Ez azért hasznos, mert nem kell a falakat és padlót feleslegesen bontani. A módszer gyors, hatékony, és végső soron költségkímélő megoldás a rejtett hibák feltárására.

Miért fontos gyorsan reagálni a vízvesztésre?

A korszerű fűtési rendszerek már 0,5 bar alatti nyomásnál leállnak, hogy elkerüljék a szárazrafutást és a gázképződés okozta károkat. Ha azonban a probléma tartósan fennáll, nemcsak a fűtés, hanem a melegvíz-ellátás is megszűnik. Ez különösen télen okozhat súlyos gondokat.

A rendszeres vízvesztés figyelmen kívül hagyása hosszú távon komoly károkat eredményezhet a csövekben, a kazánban és a hőcserélőkben. Minél előbb megtalálja a szivárgás okát, annál kisebb lesz a javítás költsége és annál hamarabb áll helyre a komfortos otthoni környezet.

Összefoglalóan

A fűtési rendszer vízvesztése több okból történhet: lehet a kazán hibája, lehetnek szivárgó csatlakozások, de akár rejtett csőtörés is. Első körben saját maga is végezhet alapvető ellenőrzéseket: vizsgálja át a készüléket, ellenőrizze a nyomást, tapintsa végig a csatlakozásokat. Ha azonban nem találja a hibát, bízza szakemberre a vizsgálatot, aki a megfelelő eszközökkel gyorsan és pontosan beazonosítja a probléma forrását. Így elkerülhető a felesleges bontás és a további károk kialakulása.

Elolvasásra ajánlom:

A téma pillér oldala:
Vízvezeték szerelés

GYIK:

Miért veszít folyamatosan vizet a cirkó rendszer?
A cirkó rendszeres vízvesztésének oka lehet a kazán belső hibája, például a biztonsági szelep meghibásodása, a hőcserélő repedése vagy a tágulási tartály hibája. Ugyanakkor gyakran a csatlakozások és a csővezetékek szivárgása okozza a problémát. Ha feltöltés után rövid időn belül újra leesik a nyomás, mindenképp érdemes szakemberhez fordulni, hogy pontosan feltárja a hiba forrását.
Hogyan tudom házilag ellenőrizni a fűtési hálózatot?
Első lépésként ellenőrizze a radiátorok csatlakozásait, tapintsa végig a látható csöveket, és figyelje, van-e nedves felület. Fontos a fűtési osztó-gyűjtő, valamint a légtelenítő szelepek vizsgálata is. Ezek apró csepegése sokszor észrevétlen, de hosszú távon komoly vízvesztést okozhat. Ha nem találja a szivárgás helyét, lehet, hogy rejtett hiba áll fenn, amelynek feltárásához speciális eszközök szükségesek.
Mikor gyanakodjak rejtett csőtörésre?
Ha sem a kazán, sem a csatlakozások és látható csövek ellenőrzése nem hoz eredményt, rejtett csőtörés lehet a probléma oka. Ilyenkor a nyomás folyamatosan csökken, de nedvesség nem látható a felszínen. A csőtörés bemérés speciális műszerekkel pontosan lokalizálja a hibát, így elkerülhető a felesleges bontás és gyorsan megkezdhető a célzott javítás.
Miért fontos azonnal intézkedni nyomásvesztés esetén?
A korszerű kazánok 0,5 bar alatti nyomásnál leállnak, hogy megóvják a rendszert a károsodástól. Ha a nyomásvesztés tartós, nemcsak a fűtés, hanem a melegvíz-ellátás is megszűnik. A késlekedés komoly károkat okozhat a hőcserélőkben, csövekben és a kazánban, ezért azonnali beavatkozás szükséges. Minél előbb azonosítják a szivárgás okát, annál kisebb lesz a javítás költsége.
Hogyan segít a szakember a probléma megoldásában?
A szakember speciális eszközökkel, például hőkamerával, akusztikus érzékelővel és nyomáspróbával pontosan meghatározza a szivárgás helyét. Így elkerülhető a felesleges bontás és a hiba gyorsan javítható. Emellett a szakember a kazán belső alkatrészeit is átvizsgálja, és szükség esetén kicseréli a hibás elemeket. Ez garantálja, hogy a fűtési rendszer ismét biztonságosan és hatékonyan működjön.

A műszeres csőtörés bemérés szakszavai

Szerző:
Számítógépes kollerátor rendszer
Számítógépes korrelátor rendszer

Az elázott falak, a felpúposodott parketta vagy a megmagyarázhatatlanul magas vízdíj mindannyiunk rémálma. A csőtörés felismerése és bemérése kulcsfontosságú, de sokak számára a folyamat és a hozzá kapcsolódó szakszavak ismeretlenek. Ez a cikk segít eligazodni a műszeres csőtörés bemérés világában, és bemutatja azokat a kifejezéseket, amelyekkel a szakemberek dolgoznak. Célunk, hogy Ön, mint tulajdonos vagy gondnok, jobban megértse a folyamatot, és felkészültebben tudjon kommunikálni a szakemberrel.

Akusztikus bemérés

A csőtörés bemérésének egyik legelterjedtebb módszere az akusztikus technológia. Ennek lényege, hogy a víz nyomása alatt keletkező szivárgás hangját érzékelik és elemzik a szakemberek.

Olvass tovább

Milyen meghibásodások tárhatóak fel műszeres csőtöréskereséssel?

Szerző:
SEBA korrelátor műszer a csőtörés helyszínének megállapításához.
SEBA korrelátor – egy a műszerek közül

Röviden megválaszolva: műszeres csötörésbeméréssel mindennemű rejtett épületgépeszeti meghibásodás feltárható.
Természetesen a műszeres szivárgáskeresések főképpen vízvezetékek és szennyvízvezetékek rejtett meghibásodásainak feltárását szolgálják, de a vizsgálatok során mintegy másodlagos hozadékként az összes épületgépészeti hiányosság és meghibásodás feltárulkozik.. Ez annak köszönhető, hogy a hibafeltárás során olyan átfogó és komplex vizsgálat sorozat  kerül kivitelezésre, mely kiterjed  minden épületgépészeti tárgyra, elemre. 

A rejtett meghibásodáson kívül előkerülnek az elromlott elzárók, elöregedett szerelvények és csővezetékek, szivárgó wc tartályok, hibás flexibilis csövek, működésképtelen automata légtelenítők, zajos keringető szivattyúk, nem megfelelő működésű tágulási tartályok, rosszul működő nyomáscsökkentők és biztonságiszelepek…..stb, stb.

Nem egyetlen műszer végzi a vizsgálatot

Érdemes megjegyezni, hogy a műszeres csőtöréskeresés során nem egyetlen mérőeszköz kerül bevetésre!, hanem párhuzamosan több mérés és mérőműszer kerül alkalmazásra, méghozzá annak érdekében, hogy a lehető legpontosabb hibameghatározás szülessen.
A pontosság a kulcsszó! 
A hibamegállapítás pontosságát két lényegi összetevő biztosítja. Az egyik a  szakmai felkészültség, a másik pedig a megfelelő műszerek megléte, ill. a csőtörés kereső műszerek professzionális szintű alkalmazási ismerete. 

Milyen meghibásodások vizsgálhatóak műszerek segítségével?

– Mindennemű falvizesedés és födémnedvesedés, beázás, leázás, rejtélyes vizesedési foltok megjelenése, azok eredetének tisztázása.  A vizsgálatok elvégzésével az is igazolható, hogy a megjelent nedvesedést épületgépészeti meghibásodás vagy vízszigetelési hiányosság okozza.

Kezdjük a műszeres csőtörés beméréssel

Külön emeljük ki, hogy a vízszigetelési hányosságok feltárását műszeres csötöréskereséssel szükséges kezdeni, hiszen nem is biztos, hogy talajnedvesség áll a felület nedvesedés hátterében- lehetséges, hogy csőtörés, csőszivárgás okozza a kellemetlen falnyirkosodást.  A csőtörés beméréssel tehát lehetőségünk van elkerülni a feleslegesen megrendelt utólagos falszigetelést, mely nem csak igen költséges eljárás, de sok esetben elkerülhető is a valós hibaforrás feltárásával.   

Mi az oka a használaton kívül tapasztalható vízmérőóra mozgásának (mérésének)?

Hol található a csőtörés, ill. mi annak a pontos lokalitása?  A csőtörésbeméréssel tisztázható minden belső és külső csőhálózaton található meghibásodás, ill.  megállapítható annak pontos elhelyezkedése.
Fontos megjegyezni, hogy a feltárt hibákat magunk, a csőtörésdetektívek hárítjuk el, nem engedve meg magunknak a legkisebb mérési pontatlanságot sem. A legkisebb mérési pontatlanság sem engedhető meg , ugyanis az felesleges bontási munkát eredményez, mely értelemszerűen költségvonzattal jár együtt.

A csötörés helyének a pontosságát és a feltárás mértékét addig minimalizáljuk, melyet az adott feltételrendszer megenged, mely az adott keresési környezetben a pontosságban elérhető maximalizált eredmény.

A keresésre fordított idővel sosem spórolunk, – legfontosabb, hogy tűpontos mérést realizáljunk

Minden csőtörésvizsgálatról szakszerű mérési jegyzőkönyvet biztosítunk, mellyel segítjük a biztosítótársasággal való zökkenőmentes és teljeskörű elszámolást. Olyan díjtételeket alkalmazunk, melyeket a biztosítótársaságok 100%-ban elfogadnak és kifizetnek, vagyis rendkívül kedvezőnek számítanak ebben a szegmensben.

A telefonos hiba egyeztetés során pontosan tájékoztatjuk, hogy mekkora összegbe kerül szolgáltatásunk igénybevétele, melytől semmilyen körülmények között nem térünk el. Akkor sem fizet magasabb szolgáltatási díjat, ha a hibakeresés, hibafeltárás az egész munkanap ráfordítását igényli. Természetesen, ha rövid idő alatt kerül lokalizálásra a csőtörés, akkor is az előre egyeztetett összeggel szükséges számolnia, hiszen Ön a pontos csőtörés meghatározásért fizet, nem pedig az Önnél eltöltött idő kerül kiszámlázásra. A pontos hibameghatározás pedig a takarékoskodás szinonímája, mert a beméréssel megmenthető burkolatfelületek értéke mindig többszöröse a hibameghatározásra fordított összegnél.

Egyszerűen ez a tapasztalat, ez a gyakorlat, ezért ragaszkodnak a biztosító cégek is mindig a szakszerű csőtörés vizsgálathoz. A csötörésvizsgálatról és javításról tételesen kiállított  számlát biztosítunk Önnek, mely megfelel a biztosítók által támasztott követelményeknek, kritériumoknak. A javítás minden mozzanatát fotókkal dokumentáljuk. feltárástól a helyreállításig. A helyreállításhoz megfelelő szakmai felkészültséggel és referenciákkal rendelkező szakembert is tudunk biztosítani, ajánlani.

Miért jelenik meg a víz bizonyos szerelvények használatát követően?

Pl. A mosógép használata után miért jelenik meg a plafonon a nedvesség, hol hibásodott meg a lefolyóvezeték?
Száloptikás lefolyókameráink HD minőségben képesek levizsgálni a szennyvízvezetékeket, ill. azok nyomvonalmeghatározására is van lehetőségünk.

Hol futnak a falban, padlóban vagy földalatt víz netán szennyvízvezetékek, mi annak a nyomvonala, milyen mélyen helyezkednek el azok? 

Berendezéseinkkel szennyvíz, vízcsövek, fűtési vezetékek nyomvonalmeghatározását is képesek vagyunk elvégezni, megspórolva ezzel a felesleges ásásokat, véséseket, ill. a vaktában végzett feltárások által okozott károkat.

Miért veszíti el a zártrendszerű központifűtés az üzemi nyomását?

Miért veszíti el a radiátoros vagy a padlófűtéses hálózat a nyomását?  Műszeres csőtörésbeméréssel nem csak padlófűtés, radiátoros fűtés szivárgásait vagyunk képesek lokalizálni, hanem annak keringési és egyéb működési hiányosságának felfedésében is segítünk Önnek. (pl. cirkulációs problémák felderítése)

Miért emelkedett meg a vízszámlám indokolatlanul, mi az oka a megemelkedett vízfogyasztásomnak? 

Csötörésbemérési műszereink segítségével tisztázzuk, hogy mi áll a megemelkedett vízfogyasztás hátterében, ill. megszüntetjük azt az okot, mely a meghibásodás hátterében áll. Lehetőségünk van illegális vízfogyasztási helyek felderítésére, rejtett csatlakozás pontok felkutatására is.

Hol hibásodott meg az automata öntözőrendszer?

Eszközparkunk alkalmas automata öntözőrendszerek meghibásodásainak feltárására, szivárgó vezetékeinek és szerelvényeinek hibameghatározására. 
A műszeres csötörésbemérés olyan széles spektrumon alkalmazható az épületgépészeti hibák feltárására, hogy azok tételes felsorolása szinte  lehetetlen feladat.

Kiragadott példáink azonban vélhetően elegendőnek bizonyultak ahhoz , hogy betekintést engedjünk tevékenységünk lényegébe, esszenciájába. 

A későbbiekben arra teszünk kísérletet, hogy egy-egy specifikus csőtöréskeresési eszközt és módszert is részletesen bemutassunk Önnek, törekedve azok egyszerű és érthető leírására, ismertetésére.

A témát tovább szélesítő írásokból:

Műszeres csőtörés bemérés – a téma pillér oldala.

És ahol hivatkoztak rám, Dancs Gyulára: A szolgáltatói tapasztalat értéke

GYIK:

Milyen rejtett hibák tárhatók fel műszeres csőtöréskereséssel?
A műszeres csőtöréskeresés nem csupán a szivárgó vízvezetékek és szennyvízcsövek pontos helyét deríti fel, hanem számos kapcsolódó épületgépészeti problémát is láthatóvá tesz. Gyakran napvilágra kerülnek elöregedett csőszakaszok, hibás elzárók és szerelvények, szivárgó WC-tartályok, sérült flexibilis bekötések, működésképtelen automata légtelenítők, zajos keringetőszivattyúk, rosszul beállított nyomáscsökkentők és biztonsági szelepek, illetve elégtelen tágulási tartályok. A cél a tűpontos azonosítás minimális bontással, ami időt és helyreállítási költséget takarít meg, és a biztosítói ügyintézést is könnyíti.
Miért nem elég egyetlen műszer – miért kombinálnak több vizsgálati módszert?
A csőtörés felderítésének kulcsa a pontosság: a különböző csőanyagok, rétegrendek és környezeti zajok eltérő módon „viselkednek”. Ezért a szakemberek párhuzamosan több műszert és eljárást vetnek be, hogy megerősítsék egymás eredményeit. A szakmai rutin és a korszerű eszközpark együtt ad megbízható képet: az akusztikus, korrelációs, nyomvonal- és kamerás vizsgálatok kombinálva pontosabban lokalizálnak, miközben a bontás mértéke a lehető legalacsonyabb marad. Így csökken a tévedés esélye, és elkerülhető a felesleges feltárás.
Hogyan különíthető el a csőtörés a vízszigetelési hibától falnedvesedés esetén?
A fal- és födémnedvesedés forrása lehet csőtörés, de akár hiányos vízszigetelés is. A helyes sorrend a műszeres vizsgálat: először kizárják vagy igazolják a rejtett épületgépészeti hibát. Ha a mérések szerint nincs szivárgás, nagy valószínűséggel szigetelési probléma okozza a foltokat. Ezzel megelőzhető a drága, mégis felesleges utólagos falszigetelés megrendelése. A cél, hogy okot ne tünetet kezeljünk: a műszerek objektív jelek alapján döntenek, és a beavatkozás csak ott történik, ahol valóban szükséges.
Mit jelez a vízóra mozgása használaton kívül, és miként található meg a hiba?
Ha a vízóra akkor is pörög, amikor minden csap el van zárva, az tipikusan rejtett szivárgásra utal. A műszeres bemérés ilyenkor a belső és külső hálózatot egyaránt ellenőrzi, és a szivárgás helyét tűpontosan lokalizálja. A precíz meghatározás csökkenti a bontandó felületet, így kevesebb a kár és a helyreállítási költség. A folyamat végén részletes mérési jegyzőkönyv készül, amely a biztosítói elszámolást is támogatja. A díj előre egyeztetett, az ügyfél a pontos hibaazonosításért fizet, nem az eltöltött időért.
Milyen rendszereknél hasznos még a bemérés (fűtés, lefolyó, nyomvonal, öntözés)?
A módszer nemcsak ivóvíz-hálózatnál alkalmazható. Kamerás ellenőrzéssel vizsgálhatók a szennyvízvezetékek és a lefolyók, feltérképezhető a csövek nyomvonala falban, aljzatban vagy a kert alatt. Zártrendszerű fűtésnél feltárhatók a nyomásvesztést okozó szivárgások és keringési problémák, padlófűtésnél minimalizálható a burkolatbontás. Automata öntözőrendszereknél is kimutathatók a rejtett szivárgások és hibás szerelvények. Az eszközpark széles spektrumon ad megbízható diagnózist, célzott javítást téve lehetővé.

Épületgépészeti elemek karbantartása, karbantartási hiánya – csőtörésekkel és meghibásodásokkal való kapcsolata

Szerző:
15 év után meghibásodott osztó-gyűjtő
15 év után meghibásodott osztó-gyűjtő

Tevékenységem, hivatásom végzése során arra a megállapításra jutottam, hogy lakásunk, házunk épületgépészeti elemei tulajdonképpen nulla törődés mellet kénytelenek feladatukat ellátni, betölteni.

Miképpen várhatjuk el az évtizedek óta elhanyagolt elemektől, hogy biztosítsák kényelmünket

Egyszerűen képtelen vagyok belátni, hogy miképpen várjuk és várhatjuk el az évtizedek óta elhanyagolt csővezetékektől, elzáróktól, tárolóktól és egyéb kiegészítő elemektől, hogy biztosítsák kényelmünket, komfort igényünket, lakásunk biztonságát – méghozzá úgy, hogy teljesen figyelmen kívül hagyjuk ezen elemek karbantartási igényeit, ill. csere periódusait.

Érdekes, hogy az autóknál a legtöbben betartják a gyártó által javasolt karbantartási munkálatokat, mely éppen azt hivatott garantálni, hogy közlekedési eszközünk megbízható működést tudjon számunkra garantálni, felmutatni. Könnyű belátni, hogy az autónk elhanyagolt fékrendszere, futóműalkatrésze, motoreleme és sok más tartozékának hiányossága milyen nemkívánatos események kialakulását eredményezheti.

Vajon mi lehet az oka annak, hogy az épületgépészetben egyszerűen szinte ismeretlen a karbantartás, a prevenció fogalma? 

Sokszor párszáz forintos flexibilis csövek okoznak százezres és milliós vízkárokat, melyek cseréje tényleg filléres kategóriába sorolandó.  Egy közepes méretű lakás teljes épületgépészetének kialakítására fordított összeg vetekszik egy új középkategóriás autó értékével – mégis 0 forint éves ráfordítással várjuk el tőle, hogy hibamentesen kiszolgáljanak minket, elvárásainkat.
Ez alól legfeljebb a fűtőkészülékek képeznek kivételt, mely annyira centrális berendezés, hogy elhanyagolása, hogy úgymondjam büntető jellegű következményeket hordoz.

Kerüljük el az épületgészészet terén, ami elkerülhető kár

80 éve szolgálatban a szennyvízcső
80 éve szolgálatban a szennyvízcső

A csőtörések, csőszivárgások jelentős része elkerülhető lenne, ha legalább minimális figyelmet fordítanánk a fűtőkészülékeken kívüli épületgépészeti elemekre is.
Lássunk néhány példát karbantartásra, karbantartás elmulasztása következményére.

Egy automata légtelenítő szelep általánosan 3-6 év után cserére szorul. Működésének hiányossága egészen biztosan érződik cirkulációs elégtelenségként, elégtelen hőleadásként, megnövekedett energiaigényként, no és csőszivárgást is generálhat. Sőt anyagi károkat is képes előidézni.

A fexibilis bekötőcsövekről volt már szó – cseréjük 5-8 év után biztosan szükségeltetik. Olcsó csaptelepek bekötőcsövei akár 3 év alatt tönkremehetnek, már amennyiben ezt az idősávot  egy silány csaptelep egyáltalán  képes kiszolgálni. 

A  fűtési osztó-gyűjtő az egyik legkényesebb szerelvény – cseréje minőség függvényében 5-15 év. (A nyitóképen).
Meghibásodása komoly csőtörésekhez vezethet, ill. hiányos működése okán egy részleges szivárgás is a teljes rendszerünk leállásához vezethet. Nem is beszélve arról a tényről, hogy a csőtörésbeméréshez működő elzárókra és szerelvényekre van szükség. Működésképtelen és hiányos elzárók mellett nem lehetséges tűpontos csőszivárgásbemérés, mert annak fundamentális feltétele a rendszer szakaszolhatósága, szakaszolhatóságán alapuló szakszerű nyomásveszteség mérése. 

cca 15 éves tágulási tartály
cca 15 éves tágulási tartály

A tágulási tartályok évenkénti ellenőrzése és levegőfótlása szintén erősen javasolható, mert ezen szerelvények hiányos működése komoly problémákhoz vezethet, mintegy a csővezetékek vezető halálozási okaként nevezhető meg. A tágulási tartály garantálja, hogy a zárt rendszerben lévő hőmérsékletváltozásból adódó nyomásingadozásokat  kikompenzálja, a hálózatnak stabil üzemi működési tartományt biztosít. Cseréje 5-10 év között biztosan indokolt. Meghibásodása rengeteg csőszivárgást és csőtörést okoz- jellemzően a használati melegvíz és cirkulációs oldalon, de a fűtési meghibásodás okozása sem idegen tőle. 

Jelen terjedelem nem teszi lehetővé az összes szerelvény felsorolását, melyek karbantartást és törődést idényelnek, így csupán néhányat még megemlítek: elzárók, wc tartályok belső szerelvényei, biztonsági szelepek, melegvíztárolók, hőcserélők, fűtő-hűtő készülékek, szivattyúk, vezérlőelemek, vízlágyítók, víztisztítók, puffertartályok…stb.

A szerelvények tartós működése kiadással jár

Szerény számításom szerint egy 10 millió forint  összértékű épületgépészeti rendszer évi 100.000 forintos átlag ráfordítással harminc évig hibamentesen üzemeltethető (fűtőkészülék karbantartását és cseréjét nem számítva). Meglátásom szerint ez egyáltalán nem vállalhatatlan kiadás.

A valóságban azonban a legtöbbünk egy árva krajcárt sem szán épületgépészeti karbantartásra, gépészeti prevencióra. Csoda tehát, hogy szivárog, eltörik, beázik, leázik, elfolyik, nem fűt, vizesedik, eldugul, penészedik…stb? 

Ugye milyen jó, hogy  épületgépészeti rendszerünk nem igényel annyi karbantartást mint egy repülőgép? Mert, ha ez így lenne akkor nem beszélhetnénk túlnépesedésről – tízből kilenc rendszer megbukna, lezuhanna karbantartás hiányában.

Már csak egy kérdés maradt!

Mit lehet tenni, ha zuhan a repülő, ha utolért minket a csőtörés, csőszivárgás, karbantartás hiányából eredő következmény?
Ilyenkor már csak az ejtőernyő segíthet!

No… ebben a megragadásban – magam lennék az ejtőernyő!
Segítek Önnek túlélni a következményeket, minimalizálni a károkat, túlélni a zuhanást, pofára esést.
Magyarul: Megkeresem és elhárítom az Önnél fennálló csőtörést, csőszivárgást.

Szinte meseszerű ígéret…….nem?
Aki nem hiszi járjon utána,  vagy tájékozódjon Ügyfeleim véleményei alapján.

Tisztelettel: Dancs Gyula

Elolvasásra ajánlom:

GYIK:

Miért létfontosságú az épületgépészeti elemek rendszeres karbantartása? −
A ház gépészeti hálózata éveken át “láthatatlanul” dolgozik, ezért hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla – pedig a megelőző karbantartás ugyanúgy alap, mint az autónál az olajcsere. Elhanyagoláskor romlik a hőleadás, nő a fogyasztás, gyakoribbak a szivárgások, sőt végül csőtörés is kialakulhat. Egy apró, párszáz forintos flexibilis cső meghibásodása is százezres–milliós vízkárt okozhat. A rendszeres ellenőrzés és időszakos csere nemcsak meghosszabbítja az élettartamot, hanem elkerülhetővé teszi a sürgősségi javításokat és a bontással járó, költséges beavatkozásokat is.
Mely alkatrészeket érdemes ütemezetten ellenőrizni vagy cserélni? +
Több kulcselem életciklussal működik. Az automata légtelenítő szelepek tipikusan 3–6 év után cserére szorulnak. A flexibilis bekötőcsövek 5–8 évente ajánlottan cserélendők, olcsóbb csaptelepeknél akár 3 év is lehet a plafon. A fűtési osztó-gyűjtő minőségtől függően nagyjából 5–15 évig szolgál megbízhatóan. A tágulási tartályt évente ellenőrizni és levegővel pótolni kell; 5–10 év között jellemző a csere. Emellett érdemes figyelni az elzárók, WC-tartály belsők, biztonsági szelepek, hőcserélők, szivattyúk, vízlágyítók és melegvíztárolók állapotára is.
Hogyan vezet a karbantartás hiánya csőszivárgáshoz vagy csőtöréshez? +
Ha a légtelenítés hibás, levegő marad a rendszerben, ami kavitációt, cirkulációs elégtelenséget és túlterhelést okoz. A tágulási tartály elveszíti a nyomáskiegyenlítő szerepét, a hőmérséklet-ingadozások nyomáslökéseket generálnak, amelyek megrepeszthetik a csöveket és szerelvényeket. Elöregedett flexibilis csövek és tömítések idővel elporladnak, mikroszivárgásból hirtelen törés lehet. Ráadásul ha az elzárók rosszak, a szakaszolás és a szakszerű nyomásveszteség-mérés nehézzé válik, így a hibahely bemérése elhúzódik, miközben a vízkár folyamatosan nő.
Mekkora éves kerettel érdemes számolni megelőző karbantartásra? +
Iránymutatásként egy kb. 10 millió forint értékű épületgépészeti rendszer esetén évi körülbelül 100 000 forint ráfordítás már elegendő lehet a hosszú távú, üzembiztos működéshez (a fűtőkészülék karbantartása/cseréje nélkül számolva). Ez a keret fedezheti az ütemezett ellenőrzéseket, a kis értékű, de kritikus kopó alkatrészek cseréjét és a nyomás, vízminőség, illetve biztonsági elemek rendszeres vizsgálatát. A megelőzés költsége jellemzően töredéke annak, amit egy beázás, bontás és sürgősségi hibaelhárítás együtt elvihet.
Mit tegyek, ha már kialakult a szivárgás vagy a csőtörés? +
Első lépésben zárja el a főcsapot vagy a szakaszolókat, és áramtalanítson az érintett részen, ha szükséges. Gyorsan távolítsa el a vizet, védje a berendezést, készítsen fotókat a kárról. Hívjon műszeres bemérésben jártas szakembert, mert a pontos helymeghatározás feltételezi a működő elzárókat és a szakszerű nyomáspróbát. Jelezze, ha tágulási tartály-problémát gyanít: ez gyakori kiváltó ok. A cél a kár minimalizálása, a hiba gyors izolálása és bontásmentes vagy célzott feltárással történő javítása.

A felmelegedés hatása a vízszerelésre

Szerző:
Kamerás csőtörés bemérés

Az extrém felmelegedés hatása a csövekre és azok kötéseire, valamint a műszeres csőtörés bemérés iránti igény növekedése

Az éghajlatváltozás és az egyre gyakrabban előforduló extrém hőhullámok komoly kihívások elé állítják az infrastruktúrát, különösen a vízvezeték-hálózatokat. A csövek és azok kötései érzékenyek a hőmérséklet-ingadozásokra, amelyek hosszú távon jelentős károkat okozhatnak. A következőkben részletesen bemutatjuk, hogyan hat az extrém felmelegedés a vízvezeték-rendszerekre, és milyen szerepet játszhat a műszeres csőtörés bemérés az ilyen problémák felismerésében és megoldásában. Emellett arra is kitérünk, hogy mire kell felkészülniük a vízvezeték-szerelőknek ezekben a változó körülményekben.

A hőmérsékletváltozás hatása a csövekre és azok kötéseire

A vízvezeték-hálózatokat különböző anyagokból készítik, mint például műanyag (PVC, PE), fém (réz, acél) és kompozit anyagok. Mindegyik anyagnak megvan a maga hőmérséklet-tűrőképessége és hőtágulási együtthatója. Az extrém hőmérsékleti viszonyok azonban mindegyikre hatással vannak:

  1. Műanyag csövek: A műanyag csövek hajlamosak a hőtágulásra és a zsugorodásra. Magas hőmérsékleten a műanyagok meglágyulhatnak, ami csökkenti a nyomásállóságukat és megnöveli a deformáció esélyét. Ez hosszú távon mikrosérüléseket és repedéseket okozhat.
  2. Fém csövek: A fém csövek jobban bírják a hőmérsékletváltozásokat, de itt is jelentkezhetnek problémák. Az extrém hőmérséklet-ingadozások miatt a fém csövek kitágulhatnak és összehúzódhatnak, ami a kötéseknél, hegesztéseknél okozhat repedéseket vagy szivárgásokat.
  3. Kötések és illesztések: A különböző anyagokból készült csövek illesztései különösen érzékenyek a hőmérsékletváltozásokra. A hőtágulás és zsugorodás miatti mozgások a kötéseknél könnyen szivárgásokhoz, sőt, csőtörésekhez vezethetnek.

Műszeres csőtörés bemérés iránti igény növekedése

Az extrém felmelegedés által okozott hőmérséklet-ingadozások miatt egyre gyakoribbá válhatnak a csőtörések és szivárgások. Az ilyen problémák azonosítására és lokalizálására szolgáló műszeres bemérés iránti igény jelentősen növekedhet. Az alábbi műszeres technológiák különösen fontos szerepet játszhatnak:

  1. Akusztikus érzékelők: Ezek a szenzorok a víz áramlásának hangját figyelik, és a rendellenességeket, például a szivárgásokat észlelik. Nagy pontossággal lokalizálhatják a problémás területeket, így gyors és hatékony javítást tesznek lehetővé.
  2. Hőkamerák: A hőkamerás vizsgálatok segítségével a hőmérsékleti különbségeket azonosítják a csőhálózatban, ami szintén segíthet a szivárgások és a csőtörések pontos helyének meghatározásában.
  3. Nyomásérzékelők: A csőrendszerekben a nyomásváltozásokat mérő szenzorok is rendkívül hasznosak lehetnek. A nyomáscsökkenés jelezheti a szivárgást vagy a csőtörést, így a karbantartó csapat gyorsan reagálhat.

Mire készüljenek a vízvezeték-szerelők?

A vízvezeték-szerelőknek több szempontból is fel kell készülniük az extrém felmelegedés kihívásaira:

  1. Tudás és képzés: A szerelőknek folyamatosan frissíteniük kell tudásukat az új anyagokról és technológiákról, amelyek jobban ellenállnak a hőmérsékleti ingadozásoknak.
  2. Preventív karbantartás: Fontos, hogy a szerelők rendszeresen ellenőrizzék a vízvezeték-hálózatokat, különösen a kritikus területeken, ahol nagyobb a hőmérsékletváltozás hatása.
  3. Modern eszközök használata: A korszerű műszeres bemérési technológiák használata elengedhetetlen a pontos és gyors hibafeltárás érdekében. A szerelőknek meg kell tanulniuk ezen eszközök hatékony használatát.
  4. Vészhelyzeti protokollok: Készítsenek részletes vészhelyzeti terveket a csőtörések és szivárgások gyors kezelésére, hogy minimalizálják a károkat és a vízveszteséget.

Összegzésül, az extrém felmelegedés komoly hatással van a vízvezeték-rendszerekre, és növeli a műszeres csőtörés bemérés iránti igényt. A vízvezeték-szerelőknek fel kell készülniük ezekre a kihívásokra, hogy hatékonyan tudják kezelni a hőmérsékletváltozások okozta problémákat és fenntartsák a rendszerek megbízhatóságát.

A témát kibontó írásokból:

Leírás 160 karakterben: Az extrém felmelegedés hatással van a csövekre és kötéseikre, növelve a csőtörések gyakoriságát. A vízvezeték-szerelőknek modern eszközökre és tudásra van szükségük.

Leírás 90 karakterben: Az extrém hőmérséklet miatt nő a csőtörések száma, modern eszközökre van szükség.

Leírás 200 karakterben: Az extrém felmelegedés miatt a csövek és kötéseik sérülékenyebbé válnak, növelve a csőtörések kockázatát. A vízvezeték-szerelőknek korszerű eszközökre és folyamatos képzésre van szükségük a hatékony javítás érdekében.

GYIK:

Hogyan hatnak a hőhullámok a vízvezeték-hálózatokra? −
Az egyre gyakoribb hőhullámok fokozzák a csövek és kötéseik hőtágulását, majd lehűléskor a zsugorodást. Ez a ciklikus igénybevétel feszültségeket kelt az anyagban, ami idővel mikrosérüléseket, lazuló illesztéseket és szivárgásokat okozhat. A tartós meleg a műanyag csövek nyomásállóságát csökkentheti, a fém vezetékeknél pedig a hegesztések és menetes kötések válhatnak sérülékennyé. A következmény gyakrabban jelentkező, nehezebben lokalizálható hibák sora, ami miatt nő a megelőző ellenőrzések és a célzott, műszeres hibafeltárás szerepe.
Mely anyagok és kötési pontok érzékenyek leginkább a hőingadozásra? +
A műanyag csövek (PVC, PE) hőtágulása jelentős, magas hőterhelésnél meglágyulás, deformáció és repedésveszély léphet fel. A fémcsövek jobban bírják a hőt, de a gyakori kitágulás–összehúzódás a hegesztéseknél, meneteknél és idomoknál okozhat hajszálrepedéseket, szivárgást. Különösen rizikósak a különböző anyagok találkozásai, ahol eltérő tágulási együtthatók miatt a kötések meglazulhatnak. A dilatációt nem követő rögzítések, hiányzó kompenzációs hurkok és elöregedett tömítések tovább növelik a hibák és csőtörések valószínűségét.
Miért nő a műszeres csőtörés-bemérés iránti igény, és milyen eszközök segítenek? +
A hő okozta hibák sokszor rejtve maradnak, ezért a gyors és rombolásmentes lokalizáláshoz műszerekre van szükség. Akusztikus érzékelők a rendellenes áramlási zaj alapján jelzik a szivárgást, hőkamerák a hőmérséklet-különbségekből rajzolják ki a problémás zónákat, míg a nyomásérzékelők hirtelen eséseket mutatnak meg. A kombinált módszer lerövidíti a hibakeresést, csökkenti a bontási igényt és a vízkárt. Emiatt az extrém felmelegedés időszakában kimondottan felértékelődik a korszerű, műszeres bemérés.
Mire érdemes felkészülniük a vízvezeték-szerelőknek a változó klímában? +
A szakembereknek naprakész tudásra és célzott eszközparkra van szükségük. Fontos a különböző csőanyagok hőtűrésének ismerete, a dilatáció kezelése és a preventív karbantartási szemlélet. Érdemes vészhelyzeti protokollokat kialakítani a gyors szakaszolásra, elárasztás mérséklésére és dokumentálásra. A műszeres diagnosztika (akusztika, hőkamerázás, nyomásmonitorozás) rutinszerű alkalmazása gyorsítja a döntést és csökkenti a bontást. A tudásfrissítés, minőségibb anyagválasztás és a megrendelők edukálása együtt növeli a hálózatok üzembiztonságát.
Milyen megelőző lépésekkel csökkenthető a hő okozta meghibásodások kockázata? +
Éves állapotfelmérés javasolt a kritikus szakaszokon, különösen dilatációra érzékeny pontokon és eltérő anyagok csatlakozásainál. Ellenőriztesse a rögzítéseket, tömítéseket, idomokat, és használjon a környezetnek megfelelő csőanyagot. Hasznos a nyomásfigyelés és a szivárgásjelzés, valamint a gyors elzárást lehetővé tevő szakaszolás. Hőterhelt helyeken hőszigetelés, árnyékolás és tágulási kompenzáció segíthet. A gyanús jelek (nedvesedés, fogyasztásnövekedés) esetén kérjen műszeres bemérést, mert a korai beavatkozás csökkenti a kárt.

Csőtörés keresése a gyakorlatban

Szerző:
Feltárt meghibásodás
Feltárt meghibásodás

Egy budapesti barkácsáruházban rögzítettem ezeket a fotókat. A 1. sz. fotón a kiszerelt hibás sarokszelep látható, ill. az 50 mm hosszúságú csaphosszabbító szerepel, mely a falsík és a gipszkartonfal közötti mélységet, távolságot hivatott áthidalni. Az erős beázással párosuló meghibásodás a földszinten jelentkezett, méghozzá: csöpögött a víz a mennyezetről. Természetesen a felette található vizesblokkban semmi nedvesedés, ill. gépészeti meghibásodásra utaló tünet nem volt látható,  tapasztalható. 

Hibás szerelvény és a következmények

Az említett 1.sz. fotón az a hibás szerelvény látható, mely a problémát okozta. A silány minőségű sarokszelep a csaphosszabbító tövénél elkorrodált, ezáltal a gipszkartonfal mögötti területre juttatta a használati melegvizet.

Hibás szerelvény
1. sz. fotó: Hibás szerelvény

A csőszivárgás bemérése szakaszolásokkal, nyomásmérésekkel, nedvességmérésekkel, akusztikus és hőkamerás vizsgálatokkal került felfedésre, lokalizálásra.
Jelzőgázos mérések ebben az esetben nem történtek, hiszen a gipszkartonfalban elhelyezett vezetékeknél ez a lokalizálási lehetőség elesik. Elesik, mert a vízvezeték hálózatba betáplált és hibahelyen kiáramló jelzőgáz a fal belsejében szétáramlik, lehetetlenné téve a mérés használhatóságát.

„Egy csempés találat” a szivárgás helyének felderítésében

Mindenesetre ezen munkám(is) azt az alapelvet támasztja alá, hogy a pontos csőtörés bemérés nem csupán gazdaságos, anyagi értelemben kifizetődő, de a céltalan bontás okozta egyéb bosszúságoktól is mentes.

Számomra az egy csempés találat számít pontosnak, vagyis tűpontos csőszivárgás bemérésnek. Természetesen nem a jelenleg divatos 1mx1m csempére gondoltam ekkor, csupán a 30×30 cm területre szűkülő bemérési találatot tartom magam számára elfogadhatónak. Az eseteim legalább 95%-a  teljesíti is ezt a magam által meghatározott csőtörés keresési kritériumot, annak ellenére, hogy a 100%-os találati arányt tartanám felülmúlhatatlannak.

A 2.sz. képen, amit a cikk nyitóképének használtam, a csőszivárgás lokalizálása után feltárt terület figyelhető meg, vagyis az a falsíkra rögzített falikorong, melyből a meghibásodott sarokszelep és a csaphosszabbító került kiszerelésre. 

A csőtörés megjavítása után egyetlen 25x60cm-es csempe pótlása szükséges a vizesblokk tökéletes helyreállításához.
Azért ez nem világvége!
Jól mondom?

Elolvasásra ajánlom korábbi, témánkhoz csatlakozó írásaimból:

GYIK:

Hogyan zajlik a csőtörés keresése modern eszközökkel? −
A gyakorlatban rombolás nélkül, több mérési módszer kombinációjával dolgoznak. Akusztikus műszerek a szivárgás jellegzetes zaját erősítik fel, hőkamerák a felületek hőmérséklet-különbségeit mutatják, nyomáspróba és adatlogger segít azonosítani az érintett ágat. Szükség esetén tracer gázas vizsgálatot, endoszkópos betekintést vagy talajnedvesség-mérést alkalmaznak. Az adatok összevetése szűkíti a célpontot, így csak célzott feltárás történik. A folyamat gyorsabb, ha a rendszer szakaszolható, elzárók működnek, és rendelkezésre állnak alaprajzok vagy korábbi javítási információk.
Milyen jelek utalnak rejtett szivárgásra, és hogyan készüljek a vizsgálatra? +
Gyanúra ad okot az indokolatlan vízszámla-emelkedés, a víznyomás ingadozása, a foltosodó vakolat, dohos szag, meleg padlófoltok, illetve a kazán gyakori utántöltés-igénye. Vizsgálat előtt célszerű szabaddá tenni az érintett helyiségeket, hozzáférést biztosítani elzárókhoz, vízórához, gépészeti szekrényhez. Érdemes feljegyezni, mikor és hol észlelhető a jelenség, készíteni néhány fotót. Ha lehet, alaprajzot vagy burkolatkiosztást adjon a szakembernek. A pontos szakaszolás és a működő elzárók felgyorsítják a bemérést és csökkentik a bontás kockázatát.
Mely módszerek a legpontosabbak, és mikor elkerülhetetlen a bontás? +
A legjobb találati arányt az akusztikus hallgatózás, a korrelátoros helymeghatározás és a hőkamera kombinációja adja; beltéri rendszereknél tracer gáz növeli a pontosságot, padlófűtésnél hőkamerás–nyomáspróbás megközelítés a bevált. Bontás többnyire akkor szükséges, ha a hiba a burkolat alatt van, a csatlakozások nem hozzáférhetők, vagy a mérési eredmények ugyanarra a kis felületre mutatnak. Ilyenkor célzott feltárás történik, a lehető legkisebb bontással. A módszeres lépések minimalizálják a helyreállítási költséget és a kieső időt.