Mit csináljak, ha a cirkó folyamatos utántöltést igényel?
A cirkó rendszeres vízvesztése komoly hibára utal, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni. Első lépésként mindig ellenőrizze a készüléket és környezetét. Vizsgálja meg a kazán alsó részét, valamint a padlót és falat a berendezés körül. Ha nedvességet talál, az utalhat tömítetlenségre vagy alkatrész-hibára.
Töltse fel a rendszert az ajánlott üzemi nyomásra, ami jellemzően 1,2–1,8 bar közé esik. Ezután figyelje meg, milyen gyorsan csökken a nyomás. Ha rövid időn belül jelentős nyomásesést tapasztal, nagy eséllyel szivárgás áll a háttérben. A bekötési pontok és csatlakozások tapintásos ellenőrzése szintén sokat segíthet. Fontos tudni, hogy hideg és meleg állapotban a rendszer nyomásértékei eltérnek, 0,2–0,5 bar különbség normálisnak tekinthető.
Milyen hibák okozhatják a kazán vízvesztését?
Ha a fenti ellenőrzésekkel nem talál egyértelmű hibát, érdemes szakemberhez fordulni. A kazán számos belső problémából is veszítheti a nyomását, melyeket laikus szem nem könnyen azonosít. Gyakori ok a biztonsági szelep meghibásodása, ami túlzott vízleeresztést eredményezhet.
Előfordulhat a kazántest repedése, főleg öntvény kazánoknál, vagy a hőcserélő meghibásodása. A tágulási tartály hibája szintén vízvesztést okozhat, hiszen a nyomáskiegyenlítés nem megfelelően zajlik. Ezen kívül az automata légtelenítő rendellenes működése is problémát jelezhet. Ezek a hibák általában alkatrészcserét vagy komolyabb javítást igényelnek, amelyhez szakember bevonása elengedhetetlen.
Hogyan ellenőrizzem a fűtési hálózatot?
Nem minden esetben a kazán a hibás. Második lépésként vizsgálja át a teljes fűtési hálózatot. Elsőként ellenőrizze a radiátorok kötéseit, mert a legkisebb szivárgás is lassú nyomáscsökkenést idézhet elő. Tapintsa át a csatlakozásokat és figyelje, talál-e nedves felületet.
Sétálja végig a látható csöveket, hideg és meleg állapotban egyaránt. Nézze meg a fűtési osztó-gyűjtőt, amely gyakran érzékeny pontja a rendszernek. Fontos a légtelenítő szelepek és más gépészeti elemek ellenőrzése is. Sokszor ezek apró csepegései vezetnek a problémához, amelyet csak alapos vizsgálattal lehet észrevenni.
Mikor van szükség csőtörés bemérésre?
Ha sem a kazán, sem a hozzáférhető csővezetékek vizsgálatával nem található meg a hiba forrása, nagy eséllyel rejtett csőtörésről van szó. Ilyenkor profi csőtörés-bemérésre van szükség, amely speciális műszerekkel történik.
A csőtörés detektív hőkamera, akusztikus érzékelő és nyomáspróba segítségével lokalizálja a szivárgás pontos helyét. Ez azért hasznos, mert nem kell a falakat és padlót feleslegesen bontani. A módszer gyors, hatékony, és végső soron költségkímélő megoldás a rejtett hibák feltárására.
Miért fontos gyorsan reagálni a vízvesztésre?
A korszerű fűtési rendszerek már 0,5 bar alatti nyomásnál leállnak, hogy elkerüljék a szárazrafutást és a gázképződés okozta károkat. Ha azonban a probléma tartósan fennáll, nemcsak a fűtés, hanem a melegvíz-ellátás is megszűnik. Ez különösen télen okozhat súlyos gondokat.
A rendszeres vízvesztés figyelmen kívül hagyása hosszú távon komoly károkat eredményezhet a csövekben, a kazánban és a hőcserélőkben. Minél előbb megtalálja a szivárgás okát, annál kisebb lesz a javítás költsége és annál hamarabb áll helyre a komfortos otthoni környezet.
Összefoglalóan
A fűtési rendszer vízvesztése több okból történhet: lehet a kazán hibája, lehetnek szivárgó csatlakozások, de akár rejtett csőtörés is. Első körben saját maga is végezhet alapvető ellenőrzéseket: vizsgálja át a készüléket, ellenőrizze a nyomást, tapintsa végig a csatlakozásokat. Ha azonban nem találja a hibát, bízza szakemberre a vizsgálatot, aki a megfelelő eszközökkel gyorsan és pontosan beazonosítja a probléma forrását. Így elkerülhető a felesleges bontás és a további károk kialakulása.
A cirkó rendszeres vízvesztésének oka lehet a kazán belső hibája, például a biztonsági szelep meghibásodása, a hőcserélő repedése vagy a tágulási tartály hibája. Ugyanakkor gyakran a csatlakozások és a csővezetékek szivárgása okozza a problémát. Ha feltöltés után rövid időn belül újra leesik a nyomás, mindenképp érdemes szakemberhez fordulni, hogy pontosan feltárja a hiba forrását.
Hogyan tudom házilag ellenőrizni a fűtési hálózatot?
Első lépésként ellenőrizze a radiátorok csatlakozásait, tapintsa végig a látható csöveket, és figyelje, van-e nedves felület. Fontos a fűtési osztó-gyűjtő, valamint a légtelenítő szelepek vizsgálata is. Ezek apró csepegése sokszor észrevétlen, de hosszú távon komoly vízvesztést okozhat. Ha nem találja a szivárgás helyét, lehet, hogy rejtett hiba áll fenn, amelynek feltárásához speciális eszközök szükségesek.
Mikor gyanakodjak rejtett csőtörésre?
Ha sem a kazán, sem a csatlakozások és látható csövek ellenőrzése nem hoz eredményt, rejtett csőtörés lehet a probléma oka. Ilyenkor a nyomás folyamatosan csökken, de nedvesség nem látható a felszínen. A csőtörés bemérés speciális műszerekkel pontosan lokalizálja a hibát, így elkerülhető a felesleges bontás és gyorsan megkezdhető a célzott javítás.
Miért fontos azonnal intézkedni nyomásvesztés esetén?
A korszerű kazánok 0,5 bar alatti nyomásnál leállnak, hogy megóvják a rendszert a károsodástól. Ha a nyomásvesztés tartós, nemcsak a fűtés, hanem a melegvíz-ellátás is megszűnik. A késlekedés komoly károkat okozhat a hőcserélőkben, csövekben és a kazánban, ezért azonnali beavatkozás szükséges. Minél előbb azonosítják a szivárgás okát, annál kisebb lesz a javítás költsége.
Hogyan segít a szakember a probléma megoldásában?
A szakember speciális eszközökkel, például hőkamerával, akusztikus érzékelővel és nyomáspróbával pontosan meghatározza a szivárgás helyét. Így elkerülhető a felesleges bontás és a hiba gyorsan javítható. Emellett a szakember a kazán belső alkatrészeit is átvizsgálja, és szükség esetén kicseréli a hibás elemeket. Ez garantálja, hogy a fűtési rendszer ismét biztonságosan és hatékonyan működjön.
Az elázott falak, a felpúposodott parketta vagy a megmagyarázhatatlanul magas vízdíj mindannyiunk rémálma. A csőtörés felismerése és bemérése kulcsfontosságú, de sokak számára a folyamat és a hozzá kapcsolódó szakszavak ismeretlenek. Ez a cikk segít eligazodni a műszeres csőtörés bemérés világában, és bemutatja azokat a kifejezéseket, amelyekkel a szakemberek dolgoznak. Célunk, hogy Ön, mint tulajdonos vagy gondnok, jobban megértse a folyamatot, és felkészültebben tudjon kommunikálni a szakemberrel.
Akusztikus bemérés
A csőtörés bemérésének egyik legelterjedtebb módszere az akusztikus technológia. Ennek lényege, hogy a víz nyomása alatt keletkező szivárgás hangját érzékelik és elemzik a szakemberek.
Röviden megválaszolva: műszeres csötörésbeméréssel mindennemű rejtett épületgépeszeti meghibásodás feltárható. Természetesen a műszeres szivárgáskeresések főképpen vízvezetékek és szennyvízvezetékek rejtett meghibásodásainak feltárását szolgálják, de a vizsgálatok során mintegy másodlagos hozadékként az összes épületgépészeti hiányosság és meghibásodás feltárulkozik.. Ez annak köszönhető, hogy a hibafeltárás során olyan átfogó és komplex vizsgálat sorozat kerül kivitelezésre, mely kiterjed minden épületgépészeti tárgyra, elemre.
A rejtett meghibásodáson kívül előkerülnek az elromlott elzárók, elöregedett szerelvények és csővezetékek, szivárgó wc tartályok, hibás flexibilis csövek, működésképtelen automata légtelenítők, zajos keringető szivattyúk, nem megfelelő működésű tágulási tartályok, rosszul működő nyomáscsökkentők és biztonságiszelepek…..stb, stb.
Nem egyetlen műszer végzi a vizsgálatot
Érdemes megjegyezni, hogy a műszeres csőtöréskeresés során nem egyetlen mérőeszköz kerül bevetésre!, hanem párhuzamosan több mérés és mérőműszer kerül alkalmazásra, méghozzá annak érdekében, hogy a lehető legpontosabb hibameghatározás szülessen. A pontosság a kulcsszó! A hibamegállapítás pontosságát két lényegi összetevő biztosítja. Az egyik a szakmai felkészültség, a másik pedig a megfelelő műszerek megléte, ill. a csőtörés kereső műszerek professzionális szintű alkalmazási ismerete.
Milyen meghibásodások vizsgálhatóak műszerek segítségével?
– Mindennemű falvizesedés és födémnedvesedés, beázás, leázás, rejtélyes vizesedési foltok megjelenése, azok eredetének tisztázása. A vizsgálatok elvégzésével az is igazolható, hogy a megjelent nedvesedést épületgépészeti meghibásodás vagy vízszigetelési hiányosság okozza.
Kezdjük a műszeres csőtörés beméréssel
Külön emeljük ki, hogy a vízszigetelési hányosságok feltárását műszeres csötöréskereséssel szükséges kezdeni, hiszen nem is biztos, hogy talajnedvesség áll a felület nedvesedés hátterében- lehetséges, hogy csőtörés, csőszivárgás okozza a kellemetlen falnyirkosodást. A csőtörés beméréssel tehát lehetőségünk van elkerülni a feleslegesen megrendelt utólagos falszigetelést, mely nem csak igen költséges eljárás, de sok esetben elkerülhető is a valós hibaforrás feltárásával.
Mi az oka a használaton kívül tapasztalható vízmérőóra mozgásának (mérésének)?
Hol található a csőtörés, ill. mi annak a pontos lokalitása? A csőtörésbeméréssel tisztázható minden belső és külső csőhálózaton található meghibásodás, ill. megállapítható annak pontos elhelyezkedése. Fontos megjegyezni, hogy a feltárt hibákat magunk, a csőtörésdetektívek hárítjuk el, nem engedve meg magunknak a legkisebb mérési pontatlanságot sem. A legkisebb mérési pontatlanság sem engedhető meg , ugyanis az felesleges bontási munkát eredményez, mely értelemszerűen költségvonzattal jár együtt.
A csötörés helyének a pontosságát és a feltárás mértékét addig minimalizáljuk, melyet az adott feltételrendszer megenged, mely az adott keresési környezetben a pontosságban elérhető maximalizált eredmény.
A keresésre fordított idővel sosem spórolunk, – legfontosabb, hogy tűpontos mérést realizáljunk
Minden csőtörésvizsgálatról szakszerű mérési jegyzőkönyvet biztosítunk, mellyel segítjük a biztosítótársasággal való zökkenőmentes és teljeskörű elszámolást. Olyan díjtételeket alkalmazunk, melyeket a biztosítótársaságok 100%-ban elfogadnak és kifizetnek, vagyis rendkívül kedvezőnek számítanak ebben a szegmensben.
A telefonos hiba egyeztetés során pontosan tájékoztatjuk, hogy mekkora összegbe kerül szolgáltatásunk igénybevétele, melytől semmilyen körülmények között nem térünk el. Akkor sem fizet magasabb szolgáltatási díjat, ha a hibakeresés, hibafeltárás az egész munkanap ráfordítását igényli. Természetesen, ha rövid idő alatt kerül lokalizálásra a csőtörés, akkor is az előre egyeztetett összeggel szükséges számolnia, hiszen Ön a pontos csőtörés meghatározásért fizet, nem pedig az Önnél eltöltött idő kerül kiszámlázásra. A pontos hibameghatározás pedig a takarékoskodás szinonímája, mert a beméréssel megmenthető burkolatfelületek értéke mindig többszöröse a hibameghatározásra fordított összegnél.
Egyszerűen ez a tapasztalat, ez a gyakorlat, ezért ragaszkodnak a biztosító cégek is mindig a szakszerű csőtörés vizsgálathoz. A csötörésvizsgálatról és javításról tételesen kiállított számlát biztosítunk Önnek, mely megfelel a biztosítók által támasztott követelményeknek, kritériumoknak. A javítás minden mozzanatát fotókkal dokumentáljuk. feltárástól a helyreállításig. A helyreállításhoz megfelelő szakmai felkészültséggel és referenciákkal rendelkező szakembert is tudunk biztosítani, ajánlani.
Miért jelenik meg a víz bizonyos szerelvények használatát követően?
Pl. A mosógép használata után miért jelenik meg a plafonon a nedvesség, hol hibásodott meg a lefolyóvezeték? Száloptikás lefolyókameráink HD minőségben képesek levizsgálni a szennyvízvezetékeket, ill. azok nyomvonalmeghatározására is van lehetőségünk.
Hol futnak a falban, padlóban vagy földalatt víz netán szennyvízvezetékek, mi annak a nyomvonala, milyen mélyen helyezkednek el azok?
Berendezéseinkkel szennyvíz, vízcsövek, fűtési vezetékek nyomvonalmeghatározását is képesek vagyunk elvégezni, megspórolva ezzel a felesleges ásásokat, véséseket, ill. a vaktában végzett feltárások által okozott károkat.
Miért veszíti el a zártrendszerű központifűtés az üzemi nyomását?
Miért veszíti el a radiátoros vagy a padlófűtéses hálózat a nyomását? Műszeres csőtörésbeméréssel nem csak padlófűtés, radiátoros fűtés szivárgásait vagyunk képesek lokalizálni, hanem annak keringési és egyéb működési hiányosságának felfedésében is segítünk Önnek. (pl. cirkulációs problémák felderítése)
Miért emelkedett meg a vízszámlám indokolatlanul, mi az oka a megemelkedett vízfogyasztásomnak?
Csötörésbemérési műszereink segítségével tisztázzuk, hogy mi áll a megemelkedett vízfogyasztás hátterében, ill. megszüntetjük azt az okot, mely a meghibásodás hátterében áll. Lehetőségünk van illegális vízfogyasztási helyek felderítésére, rejtett csatlakozás pontok felkutatására is.
Hol hibásodott meg az automata öntözőrendszer?
Eszközparkunk alkalmas automata öntözőrendszerek meghibásodásainak feltárására, szivárgó vezetékeinek és szerelvényeinek hibameghatározására. A műszeres csötörésbemérés olyan széles spektrumon alkalmazható az épületgépészeti hibák feltárására, hogy azok tételes felsorolása szinte lehetetlen feladat.
Kiragadott példáink azonban vélhetően elegendőnek bizonyultak ahhoz , hogy betekintést engedjünk tevékenységünk lényegébe, esszenciájába.
A későbbiekben arra teszünk kísérletet, hogy egy-egy specifikus csőtöréskeresési eszközt és módszert is részletesen bemutassunk Önnek, törekedve azok egyszerű és érthető leírására, ismertetésére.
Milyen rejtett hibák tárhatók fel műszeres csőtöréskereséssel?
A műszeres csőtöréskeresés nem csupán a szivárgó vízvezetékek és szennyvízcsövek pontos helyét deríti fel, hanem számos kapcsolódó épületgépészeti problémát is láthatóvá tesz. Gyakran napvilágra kerülnek elöregedett csőszakaszok, hibás elzárók és szerelvények, szivárgó WC-tartályok, sérült flexibilis bekötések, működésképtelen automata légtelenítők, zajos keringetőszivattyúk, rosszul beállított nyomáscsökkentők és biztonsági szelepek, illetve elégtelen tágulási tartályok. A cél a tűpontos azonosítás minimális bontással, ami időt és helyreállítási költséget takarít meg, és a biztosítói ügyintézést is könnyíti.
Miért nem elég egyetlen műszer – miért kombinálnak több vizsgálati módszert?
A csőtörés felderítésének kulcsa a pontosság: a különböző csőanyagok, rétegrendek és környezeti zajok eltérő módon „viselkednek”. Ezért a szakemberek párhuzamosan több műszert és eljárást vetnek be, hogy megerősítsék egymás eredményeit. A szakmai rutin és a korszerű eszközpark együtt ad megbízható képet: az akusztikus, korrelációs, nyomvonal- és kamerás vizsgálatok kombinálva pontosabban lokalizálnak, miközben a bontás mértéke a lehető legalacsonyabb marad. Így csökken a tévedés esélye, és elkerülhető a felesleges feltárás.
Hogyan különíthető el a csőtörés a vízszigetelési hibától falnedvesedés esetén?
A fal- és födémnedvesedés forrása lehet csőtörés, de akár hiányos vízszigetelés is. A helyes sorrend a műszeres vizsgálat: először kizárják vagy igazolják a rejtett épületgépészeti hibát. Ha a mérések szerint nincs szivárgás, nagy valószínűséggel szigetelési probléma okozza a foltokat. Ezzel megelőzhető a drága, mégis felesleges utólagos falszigetelés megrendelése. A cél, hogy okot ne tünetet kezeljünk: a műszerek objektív jelek alapján döntenek, és a beavatkozás csak ott történik, ahol valóban szükséges.
Mit jelez a vízóra mozgása használaton kívül, és miként található meg a hiba?
Ha a vízóra akkor is pörög, amikor minden csap el van zárva, az tipikusan rejtett szivárgásra utal. A műszeres bemérés ilyenkor a belső és külső hálózatot egyaránt ellenőrzi, és a szivárgás helyét tűpontosan lokalizálja. A precíz meghatározás csökkenti a bontandó felületet, így kevesebb a kár és a helyreállítási költség. A folyamat végén részletes mérési jegyzőkönyv készül, amely a biztosítói elszámolást is támogatja. A díj előre egyeztetett, az ügyfél a pontos hibaazonosításért fizet, nem az eltöltött időért.
Milyen rendszereknél hasznos még a bemérés (fűtés, lefolyó, nyomvonal, öntözés)?
A módszer nemcsak ivóvíz-hálózatnál alkalmazható. Kamerás ellenőrzéssel vizsgálhatók a szennyvízvezetékek és a lefolyók, feltérképezhető a csövek nyomvonala falban, aljzatban vagy a kert alatt. Zártrendszerű fűtésnél feltárhatók a nyomásvesztést okozó szivárgások és keringési problémák, padlófűtésnél minimalizálható a burkolatbontás. Automata öntözőrendszereknél is kimutathatók a rejtett szivárgások és hibás szerelvények. Az eszközpark széles spektrumon ad megbízható diagnózist, célzott javítást téve lehetővé.
Tevékenységem, hivatásom végzése során arra a megállapításra jutottam, hogy lakásunk, házunk épületgépészeti elemei tulajdonképpen nulla törődés mellet kénytelenek feladatukat ellátni, betölteni.
Miképpen várhatjuk el az évtizedek óta elhanyagolt elemektől, hogy biztosítsák kényelmünket
Egyszerűen képtelen vagyok belátni, hogy miképpen várjuk és várhatjuk el az évtizedek óta elhanyagolt csővezetékektől, elzáróktól, tárolóktól és egyéb kiegészítő elemektől, hogy biztosítsák kényelmünket, komfort igényünket, lakásunk biztonságát – méghozzá úgy, hogy teljesen figyelmen kívül hagyjuk ezen elemek karbantartási igényeit, ill. csere periódusait.
Érdekes, hogy az autóknál a legtöbben betartják a gyártó által javasolt karbantartási munkálatokat, mely éppen azt hivatott garantálni, hogy közlekedési eszközünk megbízható működést tudjon számunkra garantálni, felmutatni. Könnyű belátni, hogy az autónk elhanyagolt fékrendszere, futóműalkatrésze, motoreleme és sok más tartozékának hiányossága milyen nemkívánatos események kialakulását eredményezheti.
Vajon mi lehet az oka annak, hogy az épületgépészetben egyszerűen szinte ismeretlen a karbantartás, a prevenció fogalma?
Sokszor párszáz forintos flexibilis csövek okoznak százezres és milliós vízkárokat, melyek cseréje tényleg filléres kategóriába sorolandó. Egy közepes méretű lakás teljes épületgépészetének kialakítására fordított összeg vetekszik egy új középkategóriás autó értékével – mégis 0 forint éves ráfordítással várjuk el tőle, hogy hibamentesen kiszolgáljanak minket, elvárásainkat. Ez alól legfeljebb a fűtőkészülékek képeznek kivételt, mely annyira centrális berendezés, hogy elhanyagolása, hogy úgymondjam büntető jellegű következményeket hordoz.
Kerüljük el az épületgészészet terén, ami elkerülhető kár
80 éve szolgálatban a szennyvízcső
A csőtörések, csőszivárgások jelentős része elkerülhető lenne, ha legalább minimális figyelmet fordítanánk a fűtőkészülékeken kívüli épületgépészeti elemekre is. Lássunk néhány példát karbantartásra, karbantartás elmulasztása következményére.
Egy automata légtelenítő szelep általánosan 3-6 év után cserére szorul. Működésének hiányossága egészen biztosan érződik cirkulációs elégtelenségként, elégtelen hőleadásként, megnövekedett energiaigényként, no és csőszivárgást is generálhat. Sőt anyagi károkat is képes előidézni.
A fexibilis bekötőcsövekről volt már szó – cseréjük 5-8 év után biztosan szükségeltetik. Olcsó csaptelepek bekötőcsövei akár 3 év alatt tönkremehetnek, már amennyiben ezt az idősávot egy silány csaptelep egyáltalán képes kiszolgálni.
A fűtési osztó-gyűjtő az egyik legkényesebb szerelvény – cseréje minőség függvényében 5-15 év. (A nyitóképen). Meghibásodása komoly csőtörésekhez vezethet, ill. hiányos működése okán egy részleges szivárgás is a teljes rendszerünk leállásához vezethet. Nem is beszélve arról a tényről, hogy a csőtörésbeméréshez működő elzárókra és szerelvényekre van szükség. Működésképtelen és hiányos elzárók mellett nem lehetséges tűpontos csőszivárgásbemérés, mert annak fundamentális feltétele a rendszer szakaszolhatósága, szakaszolhatóságán alapuló szakszerű nyomásveszteség mérése.
cca 15 éves tágulási tartály
A tágulási tartályok évenkénti ellenőrzése és levegőfótlása szintén erősen javasolható, mert ezen szerelvények hiányos működése komoly problémákhoz vezethet, mintegy a csővezetékek vezető halálozási okaként nevezhető meg. A tágulási tartály garantálja, hogy a zárt rendszerben lévő hőmérsékletváltozásból adódó nyomásingadozásokat kikompenzálja, a hálózatnak stabil üzemi működési tartományt biztosít. Cseréje 5-10 év között biztosan indokolt. Meghibásodása rengeteg csőszivárgást és csőtörést okoz- jellemzően a használati melegvíz és cirkulációs oldalon, de a fűtési meghibásodás okozása sem idegen tőle.
Jelen terjedelem nem teszi lehetővé az összes szerelvény felsorolását, melyek karbantartást és törődést idényelnek, így csupán néhányat még megemlítek: elzárók, wc tartályok belső szerelvényei, biztonsági szelepek, melegvíztárolók, hőcserélők, fűtő-hűtő készülékek, szivattyúk, vezérlőelemek, vízlágyítók, víztisztítók, puffertartályok…stb.
A szerelvények tartós működése kiadással jár
Szerény számításom szerint egy 10 millió forint összértékű épületgépészeti rendszer évi 100.000 forintos átlag ráfordítással harminc évig hibamentesen üzemeltethető (fűtőkészülék karbantartását és cseréjét nem számítva). Meglátásom szerint ez egyáltalán nem vállalhatatlan kiadás.
A valóságban azonban a legtöbbünk egy árva krajcárt sem szán épületgépészeti karbantartásra, gépészeti prevencióra. Csoda tehát, hogy szivárog, eltörik, beázik, leázik, elfolyik, nem fűt, vizesedik, eldugul, penészedik…stb?
Ugye milyen jó, hogy épületgépészeti rendszerünk nem igényel annyi karbantartást mint egy repülőgép? Mert, ha ez így lenne akkor nem beszélhetnénk túlnépesedésről – tízből kilenc rendszer megbukna, lezuhanna karbantartás hiányában.
Már csak egy kérdés maradt!
Mit lehet tenni, ha zuhan a repülő, ha utolért minket a csőtörés, csőszivárgás, karbantartás hiányából eredő következmény? Ilyenkor már csak az ejtőernyő segíthet!
No… ebben a megragadásban – magam lennék az ejtőernyő! Segítek Önnek túlélni a következményeket, minimalizálni a károkat, túlélni a zuhanást, pofára esést. Magyarul: Megkeresem és elhárítom az Önnél fennálló csőtörést, csőszivárgást.
Szinte meseszerű ígéret…….nem? Aki nem hiszi járjon utána, vagy tájékozódjon Ügyfeleim véleményei alapján.
Miért létfontosságú az épületgépészeti elemek rendszeres karbantartása? −
A ház gépészeti hálózata éveken át “láthatatlanul” dolgozik, ezért hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla – pedig a megelőző karbantartás ugyanúgy alap, mint az autónál az olajcsere. Elhanyagoláskor romlik a hőleadás, nő a fogyasztás, gyakoribbak a szivárgások, sőt végül csőtörés is kialakulhat. Egy apró, párszáz forintos flexibilis cső meghibásodása is százezres–milliós vízkárt okozhat. A rendszeres ellenőrzés és időszakos csere nemcsak meghosszabbítja az élettartamot, hanem elkerülhetővé teszi a sürgősségi javításokat és a bontással járó, költséges beavatkozásokat is.
Mely alkatrészeket érdemes ütemezetten ellenőrizni vagy cserélni? +
Több kulcselem életciklussal működik. Az automata légtelenítő szelepek tipikusan 3–6 év után cserére szorulnak. A flexibilis bekötőcsövek 5–8 évente ajánlottan cserélendők, olcsóbb csaptelepeknél akár 3 év is lehet a plafon. A fűtési osztó-gyűjtő minőségtől függően nagyjából 5–15 évig szolgál megbízhatóan. A tágulási tartályt évente ellenőrizni és levegővel pótolni kell; 5–10 év között jellemző a csere. Emellett érdemes figyelni az elzárók, WC-tartály belsők, biztonsági szelepek, hőcserélők, szivattyúk, vízlágyítók és melegvíztárolók állapotára is.
Hogyan vezet a karbantartás hiánya csőszivárgáshoz vagy csőtöréshez? +
Ha a légtelenítés hibás, levegő marad a rendszerben, ami kavitációt, cirkulációs elégtelenséget és túlterhelést okoz. A tágulási tartály elveszíti a nyomáskiegyenlítő szerepét, a hőmérséklet-ingadozások nyomáslökéseket generálnak, amelyek megrepeszthetik a csöveket és szerelvényeket. Elöregedett flexibilis csövek és tömítések idővel elporladnak, mikroszivárgásból hirtelen törés lehet. Ráadásul ha az elzárók rosszak, a szakaszolás és a szakszerű nyomásveszteség-mérés nehézzé válik, így a hibahely bemérése elhúzódik, miközben a vízkár folyamatosan nő.
Mekkora éves kerettel érdemes számolni megelőző karbantartásra? +
Iránymutatásként egy kb. 10 millió forint értékű épületgépészeti rendszer esetén évi körülbelül 100 000 forint ráfordítás már elegendő lehet a hosszú távú, üzembiztos működéshez (a fűtőkészülék karbantartása/cseréje nélkül számolva). Ez a keret fedezheti az ütemezett ellenőrzéseket, a kis értékű, de kritikus kopó alkatrészek cseréjét és a nyomás, vízminőség, illetve biztonsági elemek rendszeres vizsgálatát. A megelőzés költsége jellemzően töredéke annak, amit egy beázás, bontás és sürgősségi hibaelhárítás együtt elvihet.
Mit tegyek, ha már kialakult a szivárgás vagy a csőtörés? +
Első lépésben zárja el a főcsapot vagy a szakaszolókat, és áramtalanítson az érintett részen, ha szükséges. Gyorsan távolítsa el a vizet, védje a berendezést, készítsen fotókat a kárról. Hívjon műszeres bemérésben jártas szakembert, mert a pontos helymeghatározás feltételezi a működő elzárókat és a szakszerű nyomáspróbát. Jelezze, ha tágulási tartály-problémát gyanít: ez gyakori kiváltó ok. A cél a kár minimalizálása, a hiba gyors izolálása és bontásmentes vagy célzott feltárással történő javítása.
Az extrém felmelegedés hatása a csövekre és azok kötéseire, valamint a műszeres csőtörés bemérés iránti igény növekedése
Az éghajlatváltozás és az egyre gyakrabban előforduló extrém hőhullámok komoly kihívások elé állítják az infrastruktúrát, különösen a vízvezeték-hálózatokat. A csövek és azok kötései érzékenyek a hőmérséklet-ingadozásokra, amelyek hosszú távon jelentős károkat okozhatnak. A következőkben részletesen bemutatjuk, hogyan hat az extrém felmelegedés a vízvezeték-rendszerekre, és milyen szerepet játszhat a műszeres csőtörés bemérés az ilyen problémák felismerésében és megoldásában. Emellett arra is kitérünk, hogy mire kell felkészülniük a vízvezeték-szerelőknek ezekben a változó körülményekben.
A hőmérsékletváltozás hatása a csövekre és azok kötéseire
A vízvezeték-hálózatokat különböző anyagokból készítik, mint például műanyag (PVC, PE), fém (réz, acél) és kompozit anyagok. Mindegyik anyagnak megvan a maga hőmérséklet-tűrőképessége és hőtágulási együtthatója. Az extrém hőmérsékleti viszonyok azonban mindegyikre hatással vannak:
Műanyag csövek: A műanyag csövek hajlamosak a hőtágulásra és a zsugorodásra. Magas hőmérsékleten a műanyagok meglágyulhatnak, ami csökkenti a nyomásállóságukat és megnöveli a deformáció esélyét. Ez hosszú távon mikrosérüléseket és repedéseket okozhat.
Fém csövek: A fém csövek jobban bírják a hőmérsékletváltozásokat, de itt is jelentkezhetnek problémák. Az extrém hőmérséklet-ingadozások miatt a fém csövek kitágulhatnak és összehúzódhatnak, ami a kötéseknél, hegesztéseknél okozhat repedéseket vagy szivárgásokat.
Kötések és illesztések: A különböző anyagokból készült csövek illesztései különösen érzékenyek a hőmérsékletváltozásokra. A hőtágulás és zsugorodás miatti mozgások a kötéseknél könnyen szivárgásokhoz, sőt, csőtörésekhez vezethetnek.
Műszeres csőtörés bemérés iránti igény növekedése
Az extrém felmelegedés által okozott hőmérséklet-ingadozások miatt egyre gyakoribbá válhatnak a csőtörések és szivárgások. Az ilyen problémák azonosítására és lokalizálására szolgáló műszeres bemérés iránti igény jelentősen növekedhet. Az alábbi műszeres technológiák különösen fontos szerepet játszhatnak:
Akusztikus érzékelők: Ezek a szenzorok a víz áramlásának hangját figyelik, és a rendellenességeket, például a szivárgásokat észlelik. Nagy pontossággal lokalizálhatják a problémás területeket, így gyors és hatékony javítást tesznek lehetővé.
Hőkamerák: A hőkamerás vizsgálatok segítségével a hőmérsékleti különbségeket azonosítják a csőhálózatban, ami szintén segíthet a szivárgások és a csőtörések pontos helyének meghatározásában.
Nyomásérzékelők: A csőrendszerekben a nyomásváltozásokat mérő szenzorok is rendkívül hasznosak lehetnek. A nyomáscsökkenés jelezheti a szivárgást vagy a csőtörést, így a karbantartó csapat gyorsan reagálhat.
Mire készüljenek a vízvezeték-szerelők?
A vízvezeték-szerelőknek több szempontból is fel kell készülniük az extrém felmelegedés kihívásaira:
Tudás és képzés: A szerelőknek folyamatosan frissíteniük kell tudásukat az új anyagokról és technológiákról, amelyek jobban ellenállnak a hőmérsékleti ingadozásoknak.
Preventív karbantartás: Fontos, hogy a szerelők rendszeresen ellenőrizzék a vízvezeték-hálózatokat, különösen a kritikus területeken, ahol nagyobb a hőmérsékletváltozás hatása.
Modern eszközök használata: A korszerű műszeres bemérési technológiák használata elengedhetetlen a pontos és gyors hibafeltárás érdekében. A szerelőknek meg kell tanulniuk ezen eszközök hatékony használatát.
Vészhelyzeti protokollok: Készítsenek részletes vészhelyzeti terveket a csőtörések és szivárgások gyors kezelésére, hogy minimalizálják a károkat és a vízveszteséget.
Összegzésül, az extrém felmelegedés komoly hatással van a vízvezeték-rendszerekre, és növeli a műszeres csőtörés bemérés iránti igényt. A vízvezeték-szerelőknek fel kell készülniük ezekre a kihívásokra, hogy hatékonyan tudják kezelni a hőmérsékletváltozások okozta problémákat és fenntartsák a rendszerek megbízhatóságát.
Leírás 160 karakterben: Az extrém felmelegedés hatással van a csövekre és kötéseikre, növelve a csőtörések gyakoriságát. A vízvezeték-szerelőknek modern eszközökre és tudásra van szükségük.
Leírás 90 karakterben: Az extrém hőmérséklet miatt nő a csőtörések száma, modern eszközökre van szükség.
Leírás 200 karakterben: Az extrém felmelegedés miatt a csövek és kötéseik sérülékenyebbé válnak, növelve a csőtörések kockázatát. A vízvezeték-szerelőknek korszerű eszközökre és folyamatos képzésre van szükségük a hatékony javítás érdekében.
GYIK:
Hogyan hatnak a hőhullámok a vízvezeték-hálózatokra? −
Az egyre gyakoribb hőhullámok fokozzák a csövek és kötéseik hőtágulását, majd lehűléskor a zsugorodást. Ez a ciklikus igénybevétel feszültségeket kelt az anyagban, ami idővel mikrosérüléseket, lazuló illesztéseket és szivárgásokat okozhat. A tartós meleg a műanyag csövek nyomásállóságát csökkentheti, a fém vezetékeknél pedig a hegesztések és menetes kötések válhatnak sérülékennyé. A következmény gyakrabban jelentkező, nehezebben lokalizálható hibák sora, ami miatt nő a megelőző ellenőrzések és a célzott, műszeres hibafeltárás szerepe.
Mely anyagok és kötési pontok érzékenyek leginkább a hőingadozásra? +
A műanyag csövek (PVC, PE) hőtágulása jelentős, magas hőterhelésnél meglágyulás, deformáció és repedésveszély léphet fel. A fémcsövek jobban bírják a hőt, de a gyakori kitágulás–összehúzódás a hegesztéseknél, meneteknél és idomoknál okozhat hajszálrepedéseket, szivárgást. Különösen rizikósak a különböző anyagok találkozásai, ahol eltérő tágulási együtthatók miatt a kötések meglazulhatnak. A dilatációt nem követő rögzítések, hiányzó kompenzációs hurkok és elöregedett tömítések tovább növelik a hibák és csőtörések valószínűségét.
Miért nő a műszeres csőtörés-bemérés iránti igény, és milyen eszközök segítenek? +
A hő okozta hibák sokszor rejtve maradnak, ezért a gyors és rombolásmentes lokalizáláshoz műszerekre van szükség. Akusztikus érzékelők a rendellenes áramlási zaj alapján jelzik a szivárgást, hőkamerák a hőmérséklet-különbségekből rajzolják ki a problémás zónákat, míg a nyomásérzékelők hirtelen eséseket mutatnak meg. A kombinált módszer lerövidíti a hibakeresést, csökkenti a bontási igényt és a vízkárt. Emiatt az extrém felmelegedés időszakában kimondottan felértékelődik a korszerű, műszeres bemérés.
Mire érdemes felkészülniük a vízvezeték-szerelőknek a változó klímában? +
A szakembereknek naprakész tudásra és célzott eszközparkra van szükségük. Fontos a különböző csőanyagok hőtűrésének ismerete, a dilatáció kezelése és a preventív karbantartási szemlélet. Érdemes vészhelyzeti protokollokat kialakítani a gyors szakaszolásra, elárasztás mérséklésére és dokumentálásra. A műszeres diagnosztika (akusztika, hőkamerázás, nyomásmonitorozás) rutinszerű alkalmazása gyorsítja a döntést és csökkenti a bontást. A tudásfrissítés, minőségibb anyagválasztás és a megrendelők edukálása együtt növeli a hálózatok üzembiztonságát.
Milyen megelőző lépésekkel csökkenthető a hő okozta meghibásodások kockázata? +
Éves állapotfelmérés javasolt a kritikus szakaszokon, különösen dilatációra érzékeny pontokon és eltérő anyagok csatlakozásainál. Ellenőriztesse a rögzítéseket, tömítéseket, idomokat, és használjon a környezetnek megfelelő csőanyagot. Hasznos a nyomásfigyelés és a szivárgásjelzés, valamint a gyors elzárást lehetővé tevő szakaszolás. Hőterhelt helyeken hőszigetelés, árnyékolás és tágulási kompenzáció segíthet. A gyanús jelek (nedvesedés, fogyasztásnövekedés) esetén kérjen műszeres bemérést, mert a korai beavatkozás csökkenti a kárt.
Egy budapesti barkácsáruházban rögzítettem ezeket a fotókat. A 1. sz. fotón a kiszerelt hibás sarokszelep látható, ill. az 50 mm hosszúságú csaphosszabbító szerepel, mely a falsík és a gipszkartonfal közötti mélységet, távolságot hivatott áthidalni. Az erős beázással párosuló meghibásodás a földszinten jelentkezett, méghozzá: csöpögött a víz a mennyezetről. Természetesen a felette található vizesblokkban semmi nedvesedés, ill. gépészeti meghibásodásra utaló tünet nem volt látható, tapasztalható.
Hibás szerelvény és a következmények
Az említett 1.sz. fotón az a hibás szerelvény látható, mely a problémát okozta. A silány minőségű sarokszelep a csaphosszabbító tövénél elkorrodált, ezáltal a gipszkartonfal mögötti területre juttatta a használati melegvizet.
1. sz. fotó: Hibás szerelvény
A csőszivárgás bemérése szakaszolásokkal, nyomásmérésekkel, nedvességmérésekkel, akusztikus és hőkamerás vizsgálatokkal került felfedésre, lokalizálásra. Jelzőgázos mérések ebben az esetben nem történtek, hiszen a gipszkartonfalban elhelyezett vezetékeknél ez a lokalizálási lehetőség elesik. Elesik, mert a vízvezeték hálózatba betáplált és hibahelyen kiáramló jelzőgáz a fal belsejében szétáramlik, lehetetlenné téve a mérés használhatóságát.
„Egy csempés találat” a szivárgás helyének felderítésében
Mindenesetre ezen munkám(is) azt az alapelvet támasztja alá, hogy a pontos csőtörés bemérés nem csupán gazdaságos, anyagi értelemben kifizetődő, de a céltalan bontás okozta egyéb bosszúságoktól is mentes.
Számomra az egy csempés találat számít pontosnak, vagyis tűpontos csőszivárgás bemérésnek. Természetesen nem a jelenleg divatos 1mx1m csempére gondoltam ekkor, csupán a 30×30 cm területre szűkülő bemérési találatot tartom magam számára elfogadhatónak. Az eseteim legalább 95%-a teljesíti is ezt a magam által meghatározott csőtörés keresési kritériumot, annak ellenére, hogy a 100%-os találati arányt tartanám felülmúlhatatlannak.
A 2.sz. képen, amit a cikk nyitóképének használtam, a csőszivárgás lokalizálása után feltárt terület figyelhető meg, vagyis az a falsíkra rögzített falikorong, melyből a meghibásodott sarokszelep és a csaphosszabbító került kiszerelésre.
A csőtörés megjavítása után egyetlen 25x60cm-es csempe pótlása szükséges a vizesblokk tökéletes helyreállításához. Azért ez nem világvége! Jól mondom?
Hogyan zajlik a csőtörés keresése modern eszközökkel? −
A gyakorlatban rombolás nélkül, több mérési módszer kombinációjával dolgoznak. Akusztikus műszerek a szivárgás jellegzetes zaját erősítik fel, hőkamerák a felületek hőmérséklet-különbségeit mutatják, nyomáspróba és adatlogger segít azonosítani az érintett ágat. Szükség esetén tracer gázas vizsgálatot, endoszkópos betekintést vagy talajnedvesség-mérést alkalmaznak. Az adatok összevetése szűkíti a célpontot, így csak célzott feltárás történik. A folyamat gyorsabb, ha a rendszer szakaszolható, elzárók működnek, és rendelkezésre állnak alaprajzok vagy korábbi javítási információk.
Milyen jelek utalnak rejtett szivárgásra, és hogyan készüljek a vizsgálatra? +
Gyanúra ad okot az indokolatlan vízszámla-emelkedés, a víznyomás ingadozása, a foltosodó vakolat, dohos szag, meleg padlófoltok, illetve a kazán gyakori utántöltés-igénye. Vizsgálat előtt célszerű szabaddá tenni az érintett helyiségeket, hozzáférést biztosítani elzárókhoz, vízórához, gépészeti szekrényhez. Érdemes feljegyezni, mikor és hol észlelhető a jelenség, készíteni néhány fotót. Ha lehet, alaprajzot vagy burkolatkiosztást adjon a szakembernek. A pontos szakaszolás és a működő elzárók felgyorsítják a bemérést és csökkentik a bontás kockázatát.
Mely módszerek a legpontosabbak, és mikor elkerülhetetlen a bontás? +
A legjobb találati arányt az akusztikus hallgatózás, a korrelátoros helymeghatározás és a hőkamera kombinációja adja; beltéri rendszereknél tracer gáz növeli a pontosságot, padlófűtésnél hőkamerás–nyomáspróbás megközelítés a bevált. Bontás többnyire akkor szükséges, ha a hiba a burkolat alatt van, a csatlakozások nem hozzáférhetők, vagy a mérési eredmények ugyanarra a kis felületre mutatnak. Ilyenkor célzott feltárás történik, a lehető legkisebb bontással. A módszeres lépések minimalizálják a helyreállítási költséget és a kieső időt.
A csőtörés bemérés első lépése mindig a vizsgálandó épületgépészeti rendszer feltérképezésével kezdődik. Ez a kezdeti és fundamentális mozzanat elengedhetetlen a sikeres csőtörés, csőszivárgás bemérés aktualizálásához, ugyanis egyetlen téves megállapítás a teljes bemérési folyamat sikertelenségét okozhatja.
Éppen ezért gondosan és alaposan javasolt átnézni a teljes vizsgálandó csővezeték rendszert, hiszen minél több információ áll rendelkezésünkre a meghibásodásról, annál eredményesebb lesz a csőtörés pontos helyének a megállapítása.
Információgyűjtés – az alap
A gondos információgyűjtés során feltárulkoznak a vizsgált rendszer sajátosságai, melyben a legkisebb információnak is helye van, helye lehet. Például a hiba megjelenése előtt felszereltek egy csaptelepet, kicseréltek egy elzárót, bekötöttek egy mosógépet, gipszkartonfalat építettek…stb. Tulajdonképpen a csőtörés keresése egy gondosan felépített nyomozás, melynek elengedhetetlen kritériuma, hogy a munkafolyamatot végző személy gondolkozása kiművelt legyen, logikai képességei meghaladják az általánosan tapasztalható kvantitatív jelleget.
A csőtörés helyének a meghatározása és kijelölése már a legutolsó aktus a logikai levezetésben, melynek során tulajdonképpen összefoglalásra kerülnek a meghibásodásról feltárható információk.
A pontos csőtörés bemérés ismérve az, hogy a vizsgálat során nyert információkat kellően koherens módon egyesíti.
Mint említettem minden apró vagy aprónak tűnő információ fontos lehet a sikeres hibaelhárításhoz. A csőtörések által felmutatott tünetek ugyanolyan eligazító jelleggel bírnak az értő szakember számára, mint annak az orvosnak aki páciense testi tüneteiből kíván mélyebb összefüggéseket levezetni. Mondanom sem kell, hogy a megfelelően alapos kikérdezés elengedhetetlen a helyes diagnózis felállításához. Mikor kezdődött a probléma, mennyi idős a beteg, milyen életmódot folytat a vizsgált alany, mióta áll fenn a probléma, akut vagy krónikus elváltozásról beszélünk, milyen diagnosztikai eszköz áll rendelkezésünkre a probléma feltárásához…stb.
(Természetesen nem tévesztjük össze a szezont a fazonnal, hiszen az orvoslásban tevékenykedő ember a legmagasabb létrendi rang jogos képviselője, megelőzve ezzel szinte minden egyéb terület képviselőjét. Szigorúan hozzátéve, hogy az előző állítás egy normális társadalomra vonatkozik, mert a jelen abnormális viszonyai között ugyanúgy lasszóval kell fogni egy épelméjű és kvalifikált szakembert akárcsak egy gyógyításra elkötelezett orvost.)
A csőszivárgás bemérése
Magam egy olyan tünetet fotóztam le, mely ugyan minimális szivárgást és vízvesztést okozott, mégsem állt összefüggésben azzal az akut jelenséggel, mely során a mennyezet nagy felületen és rövid idő alatt elázott. A csőtörés bemérés során feltártam ugyan, hogy a zártrendszerű központifűtés minimálisan szivárgott – az mégsem állt összefüggésben a mennyezeten tapasztalt hiba jelenséggel. Ezt a jelenséget neveztem logikai bukfencnek, ellentmondásnak. Azért ellentmondás, mert egy önmagában felszerelt kombi fali gázkészülék, melyet nem egészítettek ki külön tágulási tartállyal és csupán havi, kéthavi utántöltést igényel – az legfeljebb 0,5l vizveszteséget generál, méghozzá a vizsgált 30-60 napra vonatkoztatva.
A nagy kiterjedésű mennyezeti ázás azonban jelentős vízvesztésre jellemző tüneteket mutatott, felmutatva ezzel, hogy itt két teljesen különálló meghibásodásról beszélünk, kell beszélnünk. Miután minden műszeres csőtörés vizsgálat elvégzésre került, bebizonyosodott, hogy helyes volt az általam felállított kezdeti diagnózis, hiszen a mennyezet ázását a melegvíz oldon fennálló csőszivárgás okozta.
Amikor csőstől, mármint több csőstől jön a baj
Bizony egyáltalán nem ritka, hogy az átfogó csőtörés vizsgálat során olyan hibát és hibákat is feltárok, melyek felderítésére eredetileg nem is irányult igyekezet. Ez a járulékos nyereség egyáltalán nem elhanyagolandó, hisz a másod és harmadlagosan előkerülő meghibásodások nem kerülnek kiszámlázásra, teljesen költségmentesen kerülnek felfedezésre. A probléma helyének a meghatározása után mindig összegzem a tapasztaltakat, majd pedig felvázolom a lehetséges javítási megoldást, lehetséges megoldási lehetőségeket. Továbbiakban pedig szívesen vállalom az általam feltárt hibák, ömlések, szivárgások javítását, visszaigazolva ezzel a műszeres csőtörés meghatározás helyességét, pontosságát.
Mik a csőszivárgás jellegzetes jelei, és miért fontos a rendszer feltérképezése? −
A szivárgást gyakran nedvesedő felületek, dohos szag, megmagyarázhatatlan vízveszteség vagy visszatérő nyomásesés jelzi, de a tünetek sokszor félrevezetők. Ezért a folyamat első lépése mindig a teljes épületgépészeti rendszer gondos feltérképezése: mi változott a hiba előtt, történtek-e szerelések, beépítések, burkolások. Minél több részlet ismert, annál kisebb az esély a téves diagnózisra. A feltérképezés teremti meg a koherens értelmezés alapját, és segít, hogy a vizsgálat végén valóban a tényleges hibahely kerüljön kijelölésre.
Miért kulcs az alapos információgyűjtés és a kikérdezés a bemérés előtt? +
A csőtörés keresése logikai nyomozás: minden apró adat – egy csaptelepcsere, elzárócsere, mosógép bekötése vagy gipszkartonozás – a kirakós része. A cél, hogy a tüneteket összhangba hozzuk a rendszer életkorával, üzemmódjával és a tapasztalt jelenségek időbeliségével. Az alapos kikérdezés csökkenti a „logikai bukfencek” esélyét, amikor a látott kár és a mért veszteség nincs arányban. Így a műszeres vizsgálatok már célzottan történhetnek, kevesebb felesleges bontással és gyorsabb helyreállítással.
Hogyan különíthető el két, egymástól független hiba ugyanazon ingatlanban? +
Előfordul, hogy a fűtési kör minimálisan szivárog, miközben a látványos beázást valójában a használati melegvíz oldali csőhiba okozza. Az eltérés azonosításához a mért vízveszteséget, a nyomásviselkedést és a hőképet együtt kell értékelni. Ha a nagy kiterjedésű ázás jelentős vízvesztésre utal, de a fűtés csak ritkán igényel utántöltést, valószínű a párhuzamos hiba. A következetes logikai levezetés és a műszeres eredmények együttes vizsgálata segít a jelenségek szétválasztásában és a helyes javítási stratégia kijelölésében.
Mi a csőszivárgás-bemérés logikai menete, és mikor jelölhető ki a hibahely? +
A folyamat a rendszer feltérképezésével és a tünetek rendszerezésével indul, ezt követik a célzott műszeres lépések. A vizsgálat közben gyűjtött adatoknak koherensen kell illeszkedniük: a zajok, a hőképek, a nyomásadatok és a helyszíni megfigyelések egymást erősítsék. A hibahely kijelölése csak a logikai lánc utolsó aktusa, amikor a bizonyítékok ugyanarra a pontra mutatnak. Így a feltárás már célzott, a bontás minimális, a javítás pedig gyorsabban és nagyobb biztonsággal kivitelezhető.
Mi történik a vizsgálat végén, és milyen „járulékos nyereségre” számíthatok? +
A bemérés végén a szakember összegzi a tapasztalatokat, felvázolja a lehetséges javítási módokat, és igény esetén el is végzi a helyrehozást. Gyakori, hogy az átfogó vizsgálat közben olyan rejtett hibák is előkerülnek, amelyek eredetileg nem képezték a megbízás tárgyát. Ezek feltárása értékes többlet, mert időben megelőzhetők a későbbi károk. A módszeres megközelítés így nemcsak a fő problémát oldja meg, hanem növeli a teljes rendszer üzembiztonságát és csökkenti a jövőbeni kockázatokat.
A felvételen egy zártrendszerű központifűtés meghibásodott előremenő vezetéke látható, mely a pontos csőtörés bemérésnek köszönhetően sebészi pontossággal lett feltárva. Ez a pontosság annak köszönhető, hogy a csőtörés keresés során nem csupán egyetlen csőtörés bemérésben ismeretes technológia lett alkalmazva, hanem egyszerre több alkalmazás került bevetésre.
Amikor a csőtörés beméréshez használt eszközök összedolgoznak
Magam fontosnak tartom, hogy legalább két vagy három csőtörés bemérési eszköz mutasson egyirányba, hiszen ezzel biztosítható a meghibásodás legkisebb területen való javítása. Talán kevesek által ismeretes, de maga a csőtörés feltárásakor okozott kár és kellemetlenség mértéke sokszor meghaladhatja annak a kárnak a mértékét, melyet maga a csőtörés önmagában képes előidézni.
Ennek okán a szakszerű csőtörés elhárításhoz a lehető legtöbb ismeretet kell megszerezni a meghibásodott épületgépészeti elemről, hogy a csőtörés javítása precízen és célirányosan valósuljon meg, melynek során nem keletkezik sem felesleges burkolatbontás, sem felesleges további csővezeték rongálódás, sérülés.
A képen egy erősen ‘legatyásodott’ 3/4″-os méretű vascsövet láthatunk mely a padlóban lett cca 40 éve elhelyezve. A csőtörés bemérése során a vascső nyomvonala, padlóban lévő pontos helyzete három eszközzel került bemérésre. Ezek a csőtörés elhárításához alkalmazott eszközök a következőek voltak:
falszkenner,
nagyfelbontású hőkamera, ill.
nyomvonalmeghatározó berendezés került bevetésre.
A csőtörés javításához azonban szükségesnek tartottam a jelzőgázos ill. az akusztikus vizsgálatok elvégzését is, melyek összeredményeként születhetett meg a pontos és minimalizált feltárás. A dolog pikantériája, hogy végül ugyan szükségszerűségből nagyobb felületet kellett feltárni a javítás érdekében, mert a meghibásodott csővezetéken nagyítóval kellett keresni egy ép és korrózió által kevésbé érintett csőszakaszt.
Tulajdonképpen azért választottam a vascsövet érintő csőtörés bemutatását, hogy megmutathassam Önnek, hogy ezen csőtörések jellemzően nem tűszerűen és kis felületen jelentkező csővezeték kilyukadások, meghibásodások, hanem nagyobb felületet érintő kiterjedt korróziós problémák. Ez pedig olyan szélsőséges rozsdásodást is eredményezhet, mely ellehetetleníti a meghibásodott csővezeték szakszerű javítását.
Az épületgépészet és a termékek életciklusa
Sajnos tudomásul kell venni, hogy az épületgépészeti elemeknek ugyanúgy van lejárati ideje, szavatossága, mint a legtöbb nagyáruházban kapható élelmiszernek. Ez pedig egyáltalán nem vicc, hisz a víz igen nagy károkat okozhat a lakásunkban. Ennek okán mindig érdemes mérlegelni, megfontolni, hogy megjavítsunk-e egy közel fél évszázados vezetéket, melynél egyáltalán nem szavatolható sem az üzembiztonság, sem pedig a lakásunkban található értékek biztonsága.
A fotón pont egy ilyen elhasználódott csővezeték tekinthető meg. A csőtörés javítása esetünkben csupán tűzoltó jelleggel történt, rövid időn belüli teljes csővezeték csere szükséges.
Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a közvélemény jelentős része számára az egyik vízvezeték szerelő olyan mint a másik, legfeljebb az egyik udvariasabb, a másik esetleg többet kér, de végülis ennyi. Erre a téves nézetre a szakma egy része is akarva-akaratlanul rájátszik, amikor a szolgáltatását bárkinek ajánlja (csak megrendeléshez jusson).
Ezzel szemben a valóság az, hogy a vízvezeték szerelés szakmája mára erősen differenciálódott, s így az egyik mester lehet olyan messze a másiktól, mint Makó Jeruzsálemtől. Vizsgáljuk meg, hogy ez a differenciálódás milyen csoportokra osztja a vízvezetékes szakembereket – , hogy végül tudatosan abból a csoportból választhasson az ügyfél, amelyik számára a legmegfelelelőbb!
A vízvezeték szerelők differenciált tevékenységük alapján két fő csoportba sorolhatók:
Háztartási vízvezeték szerelők:
Ezek a szerelők elsősorban házon belüli vagy akörüli munkákat vállalnak, mint például:
Csőtörés elhárítás
Duguláselhárítás
WC-beszerelés
Mosdó, kád, zuhanytálca beszerelés
Konyhai csaptelep, bojler beszerelés
Melegvíz- és fűtésrendszerek javítása, karbantartása
A háztartási vízvezeték szerelők általában önállóan dolgoznak, vagy kis létszámú csapatban. A munkájukat gyakran sürgősségi jellegű, például lefolyó dugulás esetén. A vízvezetékszerelő szakma meglehetősen széleskörű tudást és tapasztalatot igényel, ezért a háztartási vízvezeték szerelőknek általában többéves gyakorlattal kell rendelkezniük.
Korszerű műszeres mérésekre alkalmas vállalkozások
E csoporton belül is specializálódás figyelhető meg. E honlap mögött a korszerű műszerparkkal rendelkező, nagy szakmai múlttal bíró, külföldi tapasztalattal is rendelkező mester áll, aki ebbe a csoportba tartozik. Professzionális csőtörés bemérés, műszeres csőszivárgás vizsgálat, korrelátoros csőtörés bemérés, jelzőgázos szivárgás keresés, termoképes csőhálózati hibamegállapítás felmerülésekor érdemes az e csoportba tartozó vállalkozót vagy vállalkozást hívni. Azaz ilyen feladatokra érdemes minket hívni:
A duguláselhárítás is speciális eszközöket (pl. WOMA; ruházat stb.) és speciális ismereteket kíván meg, nem elég a villáskulcs még oly’ bravúros kezelése sem.
Klasszikus javítók
Az e csoportba tartozók például a csöpögő csapok világában verhetetlenek, itt jobban teljesíthetnek, mint a „felsőbb osztályban” dolgozó társaik. És persze az árfekvés is barátságosabbnak tűnhet, hiszen ebben a csoportban nem költenek drága műszerekre. Csőtörés szerelés, javítás
Közmű- és épületgépészeti vízvezeték szerelők:
Ezek a szerelők nagyobb, összetettebb munkákat vállalnak, mint például:
Új víz- és csatornavezetékek kiépítése
Nagyméretű csőtörések elhárítása
Víz- és fűtésrendszerek tervezése, kivitelezése
Vízvezeték-szerelési munkák vállalása ipari létesítményekben
A közmű- és épületgépészeti vízvezeték szerelők általában nagyobb cégeknél dolgoznak, ahol több szakember együttműködik a munkában. A munkájukat gyakran előre megtervezik, és korszerű eszközöket használnak. A közmű- és épületgépészeti vízvezeték szerelőknek általában magasabb szintű szakmai végzettséggel kell rendelkezniük, mint a háztartási vízvezeték szerelőknek.
A vízvezeték szerelők tevékenységüket további szempontok alapján is csoportosíthatjuk, például:
Alkalmazotti vagy vállalkozói státusz: A vízvezeték szerelők lehetnek alkalmazottak, vagy vállalkozók. Az alkalmazottakat általában egy cég alkalmazza, és a cég eszközeit használják. A vállalkozók saját vállalkozást vezetnek, és saját eszközökkel rendelkeznek.
Szakmai végzettség: A vízvezeték szerelők lehetnek szakképzettek, vagy szakképzetlenek. A szakképzett vízvezeték szerelők általában szakmai iskolát vagy képzést végeztek.
A vízvezeték szerelők tevékenységének differenciálódása előnyökkel jár mind a szerelők, mind a megrendelők számára. A szerelők számára lehetővé teszi, hogy a saját szakterületükre koncentráljanak, és magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtsanak. A megrendelők számára pedig nagyobb választékot kínál, és lehetővé teszi, hogy a saját igényeiknek megfelelő szerelőt választhassák.
Szolgáltatási célunk, hogy olyan ismereteket adjunk át potenciális ügyfeleinknek, amely alapján a legjobb döntést hozhatják meg egy-egy csőtörés, csőszivárgás felmérésének szükségességekor a megbízott szakember, vállalkozás kiválasztásában. A saját praxis a műszeres csőtörés bemérés modern eszközeivel rendelkezik, de ennél konkrétabb áttekintésre is szükség lehet.
A csőtörés, csőszivárgás detektálás áttekintése:
A csőtörés detektáló műszerek olyan eszközök, amelyek segítik a szivárgások vagy törések azonosítását. Ezek a műszerek általában a következő célokra alkalmasak:
Csőtörés észlelése: Az eszközök képesek észlelni a csövekben bekövetkezett töréseket vagy repedéseket, még akkor is, ha azok rejtettek vagy nehezen hozzáférhető helyeken találhatók.
Vízszivárgás detektálása: A műszerek képesek érzékelni a vízszivárgásokat a csövekben. Ez segít az időbeni beavatkozásban és a vízpazarlás elkerülésében.
Hőmérséklet és nedvességmérés: Néhány műszeres eszköz képes mérni a csőkörnyezet hőmérsékletét és nedvességtartalmát, ami hasznos az elszigetelési problémák vagy hőveszteség észleléséhez.
Ultrahangos vizsgálat: Az ultrahangos műszerek a csőrendszerben lévő kavitáció és turbulencia problémák felismerésében.
Infravörös kamera alkalmazások: Infravörös kamerák használata a csőrendszer hőmérséklet eltéréseinek feltárására, esetleges szivárgások vagy hőveszteségek meglétét jelezhetik.
Nyomás és gázmérés: Az eszközök segítségével a csövekben lévő nyomás változásainak ellenőrzése történhet meg, ami hasznos az esetleges problémák azonosításában.
Ha ismerjük az okokat, könnyebb a megelőzés
Csőtörések és szivárgások okai különféle tényezők lehetnek, és azok a vízvezeték kora, anyaga, időjárási viszonyok és karbantartásának minősége szerint változhatnak. Itt van néhány ok, ami csőtöréseket és szivárgásokat okozhat. Reményem szerint az okok bemutatásával máris sokat segítek, mert ezzel elősegítem a megelőzést és fölösleges gondoktól és kiadásoktól mentesítem Önt!
Korrodálás : Az idő múlásával a csövek belső felületén korrózió alakulhat ki, különösen fémcsövek esetében. Ennek eredményeként a csövek falai vékonyabbá válhatnak, és könnyebben törnek.
Nyomásingadozások : A hirtelen nyomásingadozások a csövekben stresszt okozhatnak, ami töréseket és repedéseket okozhat.
Időjárási hatások : Fagy vagy hőmérsékleti változások okozhatnak csőtöréseket. A víz fagyása például megduzzasztja a vizet a csőben, ami törést okozhat. Nem véletlenül ajánlatos a csövek víztelenítése a késő őszi időszakban.
Szakszerűtlen telepítés vagy karbantartás : Rossz minőségű vagy hibásan telepített csövek vagy csatlakozások hajlamosabbak a meghibásodásra.
Sérülés túlzott terhelés : A csövek fizikai sérülései, például ásás vagy a csőrendszer túlzott terhelése szintén okozhat problémákat.
Korábbi szivárgások javítása : Ha a korábbi szivárgást nem javították ki megfelelően, a probléma újra felmerülhet.
Alacsony minőségű anyagok : Alacsony minőségű csőanyagok vagy alkatrészek használata növelheti a törések kockázatát.
Magas víznyomás : Túl magas víznyomás a csövekben növeli a törés kockázatát.
A csőtörések és szivárgások megelőzéséhez rendszeres karbantartás és ellenőrzés szükséges, valamint olyan eszközök alkalmazása, mint a csőtörés detektáló műszerek, amelyek segítségével az időben észlelt problémák megelőzhetőek.
Weboldalunkhoz cookie-kat használunk az Ön jobb felhasználói élménye érdekében. Cookie settingsElfogadom
Manage consent
Privacy Overview
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
