Egy budapesti barkácsáruházban rögzítettem ezeket a fotókat. A 1. sz. fotón a kiszerelt hibás sarokszelep látható, ill. az 50 mm hosszúságú csaphosszabbító szerepel, mely a falsík és a gipszkartonfal közötti mélységet, távolságot hivatott áthidalni. Az erős beázással párosuló meghibásodás a földszinten jelentkezett, méghozzá: csöpögött a víz a mennyezetről. Természetesen a felette található vizesblokkban semmi nedvesedés, ill. gépészeti meghibásodásra utaló tünet nem volt látható, tapasztalható.
Hibás szerelvény és a következmények
Az említett 1.sz. fotón az a hibás szerelvény látható, mely a problémát okozta. A silány minőségű sarokszelep a csaphosszabbító tövénél elkorrodált, ezáltal a gipszkartonfal mögötti területre juttatta a használati melegvizet.
1. sz. fotó: Hibás szerelvény
A csőszivárgás bemérése szakaszolásokkal, nyomásmérésekkel, nedvességmérésekkel, akusztikus és hőkamerás vizsgálatokkal került felfedésre, lokalizálásra. Jelzőgázos mérések ebben az esetben nem történtek, hiszen a gipszkartonfalban elhelyezett vezetékeknél ez a lokalizálási lehetőség elesik. Elesik, mert a vízvezeték hálózatba betáplált és hibahelyen kiáramló jelzőgáz a fal belsejében szétáramlik, lehetetlenné téve a mérés használhatóságát.
„Egy csempés találat” a szivárgás helyének felderítésében
Mindenesetre ezen munkám(is) azt az alapelvet támasztja alá, hogy a pontos csőtörés bemérés nem csupán gazdaságos, anyagi értelemben kifizetődő, de a céltalan bontás okozta egyéb bosszúságoktól is mentes.
Számomra az egy csempés találat számít pontosnak, vagyis tűpontos csőszivárgás bemérésnek. Természetesen nem a jelenleg divatos 1mx1m csempére gondoltam ekkor, csupán a 30×30 cm területre szűkülő bemérési találatot tartom magam számára elfogadhatónak. Az eseteim legalább 95%-a teljesíti is ezt a magam által meghatározott csőtörés keresési kritériumot, annak ellenére, hogy a 100%-os találati arányt tartanám felülmúlhatatlannak.
A 2.sz. képen, amit a cikk nyitóképének használtam, a csőszivárgás lokalizálása után feltárt terület figyelhető meg, vagyis az a falsíkra rögzített falikorong, melyből a meghibásodott sarokszelep és a csaphosszabbító került kiszerelésre.
A csőtörés megjavítása után egyetlen 25x60cm-es csempe pótlása szükséges a vizesblokk tökéletes helyreállításához. Azért ez nem világvége! Jól mondom?
A csőtörés bemérés első lépése mindig a vizsgálandó épületgépészeti rendszer feltérképezésével kezdődik. Ez a kezdeti és fundamentális mozzanat elengedhetetlen a sikeres csőtörés, csőszivárgás bemérés aktualizálásához, ugyanis egyetlen téves megállapítás a teljes bemérési folyamat sikertelenségét okozhatja.
Éppen ezért gondosan és alaposan javasolt átnézni a teljes vizsgálandó csővezeték rendszert, hiszen minél több információ áll rendelkezésünkre a meghibásodásról, annál eredményesebb lesz a csőtörés pontos helyének a megállapítása.
Információgyűjtés – az alap
A gondos információgyűjtés során feltárulkoznak a vizsgált rendszer sajátosságai, melyben a legkisebb információnak is helye van, helye lehet. Például a hiba megjelenése előtt felszereltek egy csaptelepet, kicseréltek egy elzárót, bekötöttek egy mosógépet, gipszkartonfalat építettek…stb. Tulajdonképpen a csőtörés keresése egy gondosan felépített nyomozás, melynek elengedhetetlen kritériuma, hogy a munkafolyamatot végző személy gondolkozása kiművelt legyen, logikai képességei meghaladják az általánosan tapasztalható kvantitatív jelleget.
A csőtörés helyének a meghatározása és kijelölése már a legutolsó aktus a logikai levezetésben, melynek során tulajdonképpen összefoglalásra kerülnek a meghibásodásról feltárható információk.
A pontos csőtörés bemérés ismérve az, hogy a vizsgálat során nyert információkat kellően koherens módon egyesíti.
Mint említettem minden apró vagy aprónak tűnő információ fontos lehet a sikeres hibaelhárításhoz. A csőtörések által felmutatott tünetek ugyanolyan eligazító jelleggel bírnak az értő szakember számára, mint annak az orvosnak aki páciense testi tüneteiből kíván mélyebb összefüggéseket levezetni. Mondanom sem kell, hogy a megfelelően alapos kikérdezés elengedhetetlen a helyes diagnózis felállításához. Mikor kezdődött a probléma, mennyi idős a beteg, milyen életmódot folytat a vizsgált alany, mióta áll fenn a probléma, akut vagy krónikus elváltozásról beszélünk, milyen diagnosztikai eszköz áll rendelkezésünkre a probléma feltárásához…stb.
(Természetesen nem tévesztjük össze a szezont a fazonnal, hiszen az orvoslásban tevékenykedő ember a legmagasabb létrendi rang jogos képviselője, megelőzve ezzel szinte minden egyéb terület képviselőjét. Szigorúan hozzátéve, hogy az előző állítás egy normális társadalomra vonatkozik, mert a jelen abnormális viszonyai között ugyanúgy lasszóval kell fogni egy épelméjű és kvalifikált szakembert akárcsak egy gyógyításra elkötelezett orvost.)
A csőszivárgás bemérése
Magam egy olyan tünetet fotóztam le, mely ugyan minimális szivárgást és vízvesztést okozott, mégsem állt összefüggésben azzal az akut jelenséggel, mely során a mennyezet nagy felületen és rövid idő alatt elázott. A csőtörés bemérés során feltártam ugyan, hogy a zártrendszerű központifűtés minimálisan szivárgott – az mégsem állt összefüggésben a mennyezeten tapasztalt hiba jelenséggel. Ezt a jelenséget neveztem logikai bukfencnek, ellentmondásnak. Azért ellentmondás, mert egy önmagában felszerelt kombi fali gázkészülék, melyet nem egészítettek ki külön tágulási tartállyal és csupán havi, kéthavi utántöltést igényel – az legfeljebb 0,5l vizveszteséget generál, méghozzá a vizsgált 30-60 napra vonatkoztatva.
A nagy kiterjedésű mennyezeti ázás azonban jelentős vízvesztésre jellemző tüneteket mutatott, felmutatva ezzel, hogy itt két teljesen különálló meghibásodásról beszélünk, kell beszélnünk. Miután minden műszeres csőtörés vizsgálat elvégzésre került, bebizonyosodott, hogy helyes volt az általam felállított kezdeti diagnózis, hiszen a mennyezet ázását a melegvíz oldon fennálló csőszivárgás okozta.
Amikor csőstől, mármint több csőstől jön a baj
Bizony egyáltalán nem ritka, hogy az átfogó csőtörés vizsgálat során olyan hibát és hibákat is feltárok, melyek felderítésére eredetileg nem is irányult igyekezet. Ez a járulékos nyereség egyáltalán nem elhanyagolandó, hisz a másod és harmadlagosan előkerülő meghibásodások nem kerülnek kiszámlázásra, teljesen költségmentesen kerülnek felfedezésre. A probléma helyének a meghatározása után mindig összegzem a tapasztaltakat, majd pedig felvázolom a lehetséges javítási megoldást, lehetséges megoldási lehetőségeket. Továbbiakban pedig szívesen vállalom az általam feltárt hibák, ömlések, szivárgások javítását, visszaigazolva ezzel a műszeres csőtörés meghatározás helyességét, pontosságát.
Szolgáltatási célunk, hogy olyan ismereteket adjunk át potenciális ügyfeleinknek, amely alapján a legjobb döntést hozhatják meg egy-egy csőtörés, csőszivárgás felmérésének szükségességekor a megbízott szakember, vállalkozás kiválasztásában. A saját praxis a műszeres csőtörés bemérés modern eszközeivel rendelkezik, de ennél konkrétabb áttekintésre is szükség lehet.
A csőtörés, csőszivárgás detektálás áttekintése:
A csőtörés detektáló műszerek olyan eszközök, amelyek segítik a szivárgások vagy törések azonosítását. Ezek a műszerek általában a következő célokra alkalmasak:
Csőtörés észlelése: Az eszközök képesek észlelni a csövekben bekövetkezett töréseket vagy repedéseket, még akkor is, ha azok rejtettek vagy nehezen hozzáférhető helyeken találhatók.
Vízszivárgás detektálása: A műszerek képesek érzékelni a vízszivárgásokat a csövekben. Ez segít az időbeni beavatkozásban és a vízpazarlás elkerülésében.
Hőmérséklet és nedvességmérés: Néhány műszeres eszköz képes mérni a csőkörnyezet hőmérsékletét és nedvességtartalmát, ami hasznos az elszigetelési problémák vagy hőveszteség észleléséhez.
Ultrahangos vizsgálat: Az ultrahangos műszerek a csőrendszerben lévő kavitáció és turbulencia problémák felismerésében.
Infravörös kamera alkalmazások: Infravörös kamerák használata a csőrendszer hőmérséklet eltéréseinek feltárására, esetleges szivárgások vagy hőveszteségek meglétét jelezhetik.
Nyomás és gázmérés: Az eszközök segítségével a csövekben lévő nyomás változásainak ellenőrzése történhet meg, ami hasznos az esetleges problémák azonosításában.
Ha ismerjük az okokat, könnyebb a megelőzés
Csőtörések és szivárgások okai különféle tényezők lehetnek, és azok a vízvezeték kora, anyaga, időjárási viszonyok és karbantartásának minősége szerint változhatnak. Itt van néhány ok, ami csőtöréseket és szivárgásokat okozhat. Reményem szerint az okok bemutatásával máris sokat segítek, mert ezzel elősegítem a megelőzést és fölösleges gondoktól és kiadásoktól mentesítem Önt!
Korrodálás : Az idő múlásával a csövek belső felületén korrózió alakulhat ki, különösen fémcsövek esetében. Ennek eredményeként a csövek falai vékonyabbá válhatnak, és könnyebben törnek.
Nyomásingadozások : A hirtelen nyomásingadozások a csövekben stresszt okozhatnak, ami töréseket és repedéseket okozhat.
Időjárási hatások : Fagy vagy hőmérsékleti változások okozhatnak csőtöréseket. A víz fagyása például megduzzasztja a vizet a csőben, ami törést okozhat. Nem véletlenül ajánlatos a csövek víztelenítése a késő őszi időszakban.
Szakszerűtlen telepítés vagy karbantartás : Rossz minőségű vagy hibásan telepített csövek vagy csatlakozások hajlamosabbak a meghibásodásra.
Sérülés túlzott terhelés : A csövek fizikai sérülései, például ásás vagy a csőrendszer túlzott terhelése szintén okozhat problémákat.
Korábbi szivárgások javítása : Ha a korábbi szivárgást nem javították ki megfelelően, a probléma újra felmerülhet.
Alacsony minőségű anyagok : Alacsony minőségű csőanyagok vagy alkatrészek használata növelheti a törések kockázatát.
Magas víznyomás : Túl magas víznyomás a csövekben növeli a törés kockázatát.
A csőtörések és szivárgások megelőzéséhez rendszeres karbantartás és ellenőrzés szükséges, valamint olyan eszközök alkalmazása, mint a csőtörés detektáló műszerek, amelyek segítségével az időben észlelt problémák megelőzhetőek.
Szivárgáskeresés, csőtörés lokalizálás jelzőgáz segítségével
Ez a csőtörés keresési módozat igen pontos hibahelymeghatározást tesz lehetővé – feltéve, hogy az adott csőtörés alkalmas a jelzőgázos technológiával történő beméréséhez. Több esetben hangsúlyoztam már, hogy a csőtörés bemérési tecnhológiák és eszközök önállóan szinte sosem alkalmazhatóak a gépészeti hibák pontos meghatározására, mert mindegyik eszköz specifikus alkalmazásra tervezett, magyarul: csupán részfeladat kiszolgálására szánt.
Így van ez a jelzőgázos csőtörés bevizsgáló eszközzel is, hiszen pl. szakszerű nyomáspróba nélkül alkalmazhatatlan a bemérés ezen típusa. A nyomáspróba kritériumait most nem fogjuk taglalni, legyen elég annyi, hogy a jelzőgázos csőtörés bemérés elengedhetetlen bázisát képezi. A nyomvonal ismerete szintén ilyen elengedhetetlen fundamentum, hogy egyáltalán értelme legyen a csőtörés, csőszivárgás jelzőgázzal történő bemérésének, mert hiába keressük a jelzőgáz jelenlétét, ha nem érintjük azt a területet ahol a gáz érintkezik a környezetével.
A jelzőgázos csőtörés bemérés lényegéről
A szivárgó csővezeték egy lehetséges csatlakozási pontján hidrogén, nitrogén keveréket juttatunk a vezetékbe, majd a hidrogén jelenlétét egy igen kifinomult és nagyérzékenységű műszer segítségével felfedjük. A nitrogén semlegessége okán csupán hordozói szerepet tölt be a gáz összetételének egészére nézve, vagyis a nitrogén 90%- nál nagyobb a százalékban található a csőtörés bemérésre használt gázkeverékben. A gázkeverék ellenőrzött és ipari körülmények között kerül előállításra, hiszen a hidrogén igen robbanásveszélyes gáz hírében áll, nem alkalmazható csak olyan koncentrációban, mely mélyen alulmúlja a gyúlékonyság feltételeit.
Gyors matematika: A hidrogén legfeljebb 10%- ban található az alkalmazott gázelegyben. A gyakorlatban csőtörés keresésre inkább az 5% hidrogén tartalmú jelzőgáz kerül bevetésre. A csőtörés felderítésére szánt jelzőgáz ipari gáznak minősül, csupán a piacvezető gázforgalmazók tartják termékpalettájukon – igazodva a speciális alkalmazási terület kívánalmaihoz. A szakszerűen és legalkalmasabb ponton bejuttatott gáz a csőszivárgási helyén kilép, majd ahol legmagasabb koncentrációban mérhető a jelzőgáz jelenléte – annak közvetlen környezetében található a csővezeték meghibásodása.
Műszeres csőtörés bemérés: amikor másfajta csőtörés, csőszivárgás felderítés ajánlott
A jelzőgázos csőtörés bemérés nem vagy korlátozottan alkalmazható az oldalfalakban, gipszkartonfalakban elhelyezett vezetékekben fennálló csőtörések bemérésére, mert a hidrogén felfelé törekszik, s amennyiben egyáltalán valahol is mérhetővé válik a gáz jelenléte – annak pontossága erősen megkérdőjelezhető. Praxisom során többször is találkoztam olyan ötrétegű és rézcsöves kialakítású fűtési rendszerrel, mely működés közben elveszítette 1,5 bar üzemi nyomását, ellenben álladó hőmérsékleten a jelzőgázt 4 bar nyomás mellett is stabilan, tömör módon megtartotta anélkül, hogy az kilépett volna a szivárgás helyén.
Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben a szivárgás mindig kapcsolódott a hőtágulással, vagyis hő dilatáció is hozzájárult a fűtési rendszer vízvesztéséhez. Ilyen estben még a csúcstechnológia is csődöt mond, hiszen egyszerre a változó hőmérsékleti viszonyokat és a gáz jelenlétét nem tudjuk biztosítani, mert egyszerűen ez nem lehetséges. Egy gyakorlott szakembernek tudnia kell, hogy mi az az alkalmazási spektrum, melyben az általa választott szivárgáskeresési technológia nagy hatékonysággal bevethető.
Csőtörés, csőszivárgás mérése és a szakember
A mérés során a szakembernek számításba kell vennie az aljzat rétegrendjét is, mert bizonyos szerelési és szigetelési módozatok ellehetetlenítik a csőszivárgás ezen eljárással történő lokalizálását. A padlófűtések szigetelése alatt elhelyezett csövek és kötéseik szivárgásánál például csak korlátokozottan, vagy egyáltalán nem lehetséges a jelzőgázzal való szivárgás bemérés- ugyanis a szigetelés eltereli, elvezeti a jelzőgázt, lehetelenné téve a helyes diagnózis felállítását. Természetesen hosszan tudnám még sorolni, hogy mikor és miért nem alkalmazható a jelzőgázos csőtörés bemérési rendszer- azonban célom csupán a vizsgálat érintőleges bemutatása, kiegészítve egy-egy jól választott szemléltető példával.
Összegezve
A jelzőgázos csőtörés bemérés igen pontos csőszivárgás lokalizálási lehetőség, mely főképpen földben és aljzatban lévő vezetékeken fennálló meghibásodások felderítésére alkalmas. A meghibásodott csővezeték nyomvonalának ismerete mindenképpen szükséges, s ezen megállapítás minden szivárgáskeresési módozatra kiterjeszthető. A nyomvonal meghatározás ismertetése azonban jelen szűkre szabott keretein belül nem lehetséges, s nem is célom ezt pillanatnyilag megtenni. A későbbiekben természetesen bepótolom az ezirányban fennálló tartozásom, s külön fejezetet szánok a nyomvonalkeresés rejtelmeinek. Köszönöm, hogy Látogatója volt az oldalamnak.
A rejtett csőtörések, csőszivárgások megkeresése a legnehezebb és legfelelősségteljesebb munkakörök közé tartozik, mely főképpen abból adódik, hogy olyan meghibásodásokat kell feltárni melyeknél felkészült szakmabéli kollégák is széttárják a kezüket. Külön nehezíti a munkakör végzését, hogy laikus, egyszerű rátekintésben úgy tűnhet, hogy egy olyan tevékenységgel, szakmával van dolgunk, melyet a technika olyannyira megtámogatott, hogy egy csodaműszer érintésével milliméterpontos megállapításra jutunk a csőtörés pontos helyét illetőleg. Sajnos ez áll a legtávolabb a valósághoz.
A csőtörés keresést magam részéről leginkább a gyógyításhoz hasonlítanám, – azzal a hátrányával, hogy a csőtörés keresőjét szigorúan számon kérik, s ha pontosak az értesüléseim, akkor ezidáig egyetlen áldozatot sem követelt a csőszivárgás keresés szelíd tevékenysége. Az azonosság és átfedés abban érhető tetten, hogy olyan rejtett jelenségekről, érzékszervek és értelem számára nehezen követhető folyamatokról beszélünk minkét esetben, melyben a munkavégző szakmaiságát, felkészültségét éppen az összefüggések egységlátása adja, adhatja. Ezt nevezzük divatosabb megnevezésben: holisztikus látásmódnak.
Tudom erősnek tűnhet a csőtörés keresés és a gyógyítás összevetése, hiszen a gyógyítás a legnemesebb és legkiemeltebb emberi tevékenység, s magam is meghajolok ezen terület kiemelt nagyjai előtt. A tevékenységek értékét azonban nem a társadalmi elismertség adja, hanem az a belső attitűd biztosítja, mely a személy magával támasztott igényességéből sugárzik ki, s vetül ki minden tevékenységére, s ez biztosítja az individuum indítékainak minőségét.
Könnyű belátni, hogy a csupán pénzért végzett tevékenység sosem válik értékké, hiszen a lényeg hiányzik belőle, melyet pont a lelkiismeret biztosít, vagyis a munkavégző legbenső beállítódása. No , de ez nem tartozik szorosan a csőtörés kereséshez, csupán a szimbolikus összevetés megvilágítása miatt tettem egy rövid kitérőt.
A meghibásodás tisztázása
Az első egybeesés éppen a betegfelvétel, a meghibásodás körülményeinek a tisztázása. Mióta áll fenn a hiba, krónikus vagy akut jelenséggel van dolgunk, az előző időszak beavatkozásai, a kivitelezés ideje, jellege, anyaga, … s rengeteg feltárókérdés a csőtörés körülményeivel közvetlen összefüggésben.
Második lépésben a diagnosztika, – vagyis a képalkotás, hangalkotás, nedvességmérések, nyomásmérések, – éppen az előzőleg gondosan felállított hibaképnek megfelelően, s a rendelkezésre álló műszerek együttes alkalmazása mellett. Általánosan elmondható, hogy mindig szakszerű gondos nyomásméréssel kezdődik minden nyomás alatt lévő vezeték vizsgálata, hiszen ahol nincs nyomásvesztés, ott csőszivárgás sem lehet.
Természetesen ezt leegyszerűsítettem, mert nem állandó hőmérséklet mellett mégis fennállhat csőszivárgás. A fűtési meghibásodások egy részénél még a legmodernebb technológia támogatottsága sem teljes biztosíték, mert a nyomásvesztés olyan üzemi körülmények között történik, mely nem reprodukálható a vizsgálati műszerek alkalmazási területére, s mindig igen alacsony folyadékvesztéssel járó hiba feltárására irányul.
Egy átlagos zártrendszerű fűtési rendszer pár óra alatt leáll egy minimális csepegéstől is, mert 0,8 dl vízvesztés általában már elegendő a 0,5 bar üzemi nyomás elérésére, mely előidézi a fűtési berendezés biztonsági leállását. A jelzőgázos vizsgálatok forrasztott rézcsöves rendszerek és presselt technológiák kivitelezésekor sok esetben nem mutatnak fel nyomásvesztést, gázszivárgást, – még az üzemi nyomás négyszerese vagyis 6 bar-os vizsgálati nyomás mellett sem.
Press idom
A lefolyóvezetékek ennél is problematikusabbak, mert a kamerás vizsgálatok a vizsgált vezeték belsejéről adnak képet, s csak nagyon komoly szerelési hiányosság tárható fel általa, – a tömörségéről nem ad biztos felvilágosítást.
Biztonsági szerelvények, víztisztítók, vízlágyító berendezések szintén érdekes hibajelenségeket generálnak, csak hogy betekintést adjak a lehetséges meghibásodások széles spektrumáról.
(Jelen írásomnak nem célja, hogy bemutassak minden vizsgálati módszert és lehetőséget – csupán rámutatni kívánok a vizsgálatok komplex jellegére, s eloszlatni a tévhitet, hogy itt valami könnyed, gyors és teljesen tévedésmentes vizsgálatról van szó.)
A csőtörés-bemérés drága műszerekkel megy végbe
A csőtörés keresésben minden esetben igen költséges eszközök együttes bevetéséről beszélhetünk, mely általában nagyon pontos hibamegállapítással végződik. Azonban fontos tudni, hogy vannak olyan kivitelezések, rétegrendek, s főként beázások és szakszerűtlenül kivitelezett fűtési rendszerek ahol a technikai eszközök megléte és szakmai felkészültség sem jelent teljes garanciát, hogy a legkisebb bontás mellett elhárítható legyen a fennálló gépészeti meghibásodás. Magam részéről fontosnak tartom, a megfelelő tájékoztatást, s csoda helyett így a megrendelőim a realitással találkozó és a legmagasabb szinten teljesülő szolgáltatást kaphatnak.
S természetesen minden olyan technikai eszköz rendelkezésemre áll, mely a pontos hibameghatározást előmozdítja, és a bevethető csőtörés-kereső eszközök tárházába tartozik.
Legyen szó akár számítógépes korrelációs hibameghatározásról, hőkamerás lokalizálásról, jelzőgázos vizsgálatról, – számíthat arra, hogy minimálisra szorítom le a kalapács és ásó használatát, és a teljes megoldásig kísérem végig a csőtörés elhárítását, – beleértve a javítás és helyreállítás folyamatát.
A csőtörés-bemérések eszközei és alkalmazási területük
SEBA korrelátor, csőtörés-bemérés
Valószínűleg lehetetlen feladatra vállalkozom akkor, amikor néhány mondatban kívánom bemutatni Önnek az általam használt eszközöket, berendezéseket, melyek a csőtörések, csőszivárgások pontos helyzetmeghatározását teszik lehetővé.
Már csak azért is komoly kihívás, hisz egy csőtörés, vízveszteség behatárolásához szánt berendezéshez gyártójuk min. 80-200 oldalban írja le azokat a bázisszintű információkat, melyek használójuk számára elengedhetetlenek. Igazán nem is ezt kívánom átadni Önnek, sokkal inkább azt kívánom megvilágítani, hogy nincs olyan vízszivárgás, vízveszteség, csőtörés, melynek megkereséséhez ne rendelkeznék tárgyi feltétellel.
A műanyag csövek nyomvonalkeresésétől kezdve a csőfagyasztásig, nyomásmérésektől a számítógépes korrelációs mérésekig minden technikai háttért bevetek, hogy előkerüljenek a mások által rejtettnek ítélt vízveszteségek.
A berendezéseim között több igen fejlett, igen specifikus akusztikus berendezés található, melyek tapintómikrofonoktól a talajdetektorokig, illetve a nyomvonal és mélység meghatározókig mind tartozékként, kiegészítőként szerepelnek. Az említett számítógépes korrelációs rendszer, mely csak igen kis számban áll szakemberek rendelkezésére, rendkívül pontos szivárgási hely kijelölésére alkalmas, akár több száz méteres távolság vizsgálatakor is.
A csőtörés-bemérés haszna
Nem is kell ecsetelnem, hogy mekkora a jelentősége egy parkosított kert vagy egy díszkővel lerakott parkoló esetében, ha a csőtörés elhárításához csak minimális feltárásra van szükség. Ugyanígy nem elhanyagolandó, ha a jelzőgázos rendszer egy belső szivárgás feltárásakor pontos képet ad a csőszivárgás, a vízveszteség helyéről. Ebben az esetben egy speciálisan erre a feladatkörre kikevert robbanásmentes hidrogén-nitrogén keverék kerül megkeresésre, melynek jelenlétét nagy érzékenységű hidrogéndetektor teszi lehetővé.
Fűtési rendszerek hibáinak megállapításához nagy segítség a magas felbontású ipari termokamera, mely szintén elengedhetetlen tartozéka a felszerelésemnek. Nem beszélve arról, hogy a bontások során a többi vezeték is feltérképezhető a hozzáértő szakember számára, elkerülve az ép vezetékek sérüléseit, felesleges javításukat.
Munkám során több technológiát is együttesen használok, éppen azért, hogy a legpontosabb helyzet meghatározással támogassam a javításhoz szükséges legoptimálisabb feltételeket. tevékenységem kapcsán a legkülönbözőbb lakossági és ipari csőtörésekkel találkoztam, így bátran ígérhetem Önnek, hogy megkeresem a legkomplikáltabb szivárgást, vízveszteséget is, még ha a föld alól is kell előkerítenem! 🙂
Műszeres csőtörés felderítéseim kapcsán egyre több olyan szivárgással, csőtöréssel találkozom, melyek viszonylag új kivitelezéssel készültek, vagy csak néhány éve lettek beüzemelve napjaink korszerűnek tartott technológiáinak egyikével. Vajon mi lehet az oka, hogy csak ilyen kevés ideig mutattak szivárgásmentes működést ezek a csővezetékek? Miért jön el hamar a csőszivárgás?
Csőszivárgás keresése közben
Néhány gyakori hiányosságot kiemelnék, melyet csőszivárgás kereséseim közben lokalizáltam, mi több a hiba felkutatása után meg is javítottam. Megrendelőim rendszerint értékelik, hogy a csőszivárgás megállapítása után a hiba elhárítását is elvégzem, így számukra lényegesen leegyszerűsödnek a csőtöréssel együtt járó szervezési feladatok. És, hogy ezt még fokozzuk,a helyreállítást is elvégzem a bontási, javítási munkálatok befejeztével. Igaz ezt a munkafázist már képzett és munkájára igényes burkoló kollégám segédletével valósítom meg. Na, de a reklám elolvasása után, térjünk vissza eredeti témánkhoz, hely nem más, mint a modern gépészeti kivitelezések gyengéi, melyek csőtörések formájában jelenkezek.
Az első ami rögtön bevillan számomra, egyben talán a legfajsúlyosabb, legtöbb csőtörési hibaforrást generáló „ellenségem” – az ÖTRÉTEGŰ csővezeték.
Az ötrétegű csővezeték
Félreértés ne essék nem vagyok modernitás ellenes, hiszen ez a csőrendszer, mely ötrétegű csőként került a köztudatba, rendkívül megkönnyíti a szereléseket, emellett nagyon jól kigondolt technológia. Mindig az ember, esetünkben a szerelő, a kivitelezést végző személy a leggyengébb láncszeme az ötrétegű kirakós játéknak. Szándékosan nevezem kirakós játéknak, mert azt tapasztalom, hogy a szereléseket egyre nagyobb számban végzik házilagosan.
A csőrendszer egyszerűsége megengedi, hogy pár perces szerelvénybolti gyorstalpaló után, önmagunk is neki álhassunk ennek a kitűnőnek ígérkező szerelési mókázásnak, mely komoly megtakarításokat is hozhat számunkra, hisz a szerelésre fordítandó munkadíj megtakaríthatóvá válik számunkra. A rendszereket forgalmazó és gyártó cégek elsődleges célkitűzéseik itt teljesülnek, mi több egybeesnek a felhasználókkal, azaz olyan csőhálózat szerelési rendszert alkottak (forgalmaznak), mely egyszerűsége révén, szinte bárki bevonhatja képességei körébe a csőszerelési szakmát.
Csőtörés, csőszivárgás
Vizsgáljuk meg együtt mik azok a tipikus szerelési hiányosságok, melyek végül csőtörésekbe, csőszivárgásokba torkollanak:
nem megfelelő minőségű, olcsó, silány fittingek, csövek használata (ismeretlen távolkeleti gyártók termékei)
rossz méretrevágás (nem illeszkedik teljes felületen az idom+cső)
kalibrálás hiánya, rossz kalibrálás a vágások után
hibás préselés (rossz szögben, rossz szerszámmal, esetleg megismételve a préselést)
nem megfelelő szerszám használata (rossz présfej vagy ellenőrizetlen elektromos szerszám használata)
elnyíródott tömítések az idomon
Tovább is lehetne folytatni a felsorolást, főképp a leírtak kombinációi alapján, de a legfontosabbakat így is érintettük vizsgálódásunkkal. A lényeg viszont most következik.
Szivárgás ellenőrzés nélkül soha, de soha ne helyezzük üzembe rendszerünket, még akkor sem, ha mi magunk vagyunk a tökéletes szerelő megtestesülése.
Ne engedjünk a kőműves, burkoló sürgetésének sem, hiszen a későbbi csőtöréssel, szivárgással járó kellemetlenségek, messze felülmúlják azt az egy-két napos várakozást, mely a rendszer tömörségi vizsgálatához szükségeltetik. Természetesen a próbapumpa használata ajánlott, sőt kívánatos is, ha biztosak akarunk lenni a vezetékünk terhelhetőségében.
Emellett sokan ‘elfelejtik’, hogy a hőmérséklet ingadozásnak kitett csővezeték dilatációját is biztosítani kell, mely egy külső gégecsőbe való húzással tudunk megvalósítani. A gégecső emellett a külső behatásoktól is megvédi a vezetéket a betonozásnál.
Szigetelés
Külső szigetelés vagy gégecső kivitelezésbeli hiányosságai szintén vezető okként hozható a csőtörések megjelenésénél. Könnyű végiggondolni, hogy a padlóban elhelyezett cca. 15-20 Celsius hőmérsékletű fűtési csővezeték mit csinál, ha a kazánunkból megkapja az általunk előremenő hőmérsékletként beállított 60-70 Celsiust, és nincs hová táguljon. A padlóban elhelyezett idomok továbbá növelik a meghibásodási esélyeket, így célszerű elkerülni az alkalmazásukat. Ez némileg megdrágítja ugyan a szerelést, hiszen sokkal több vezeték és egyéb szerelvény kerül felhasználásra.
A rendszer átláthatósága, szakaszolhatósága, szabályozhatósága és biztonságossága viszont ellentételezi a plusz kiadásokat. Azt gondolom, hogy a legfontosabb irányokat érintettük az ötrétegű rendszerek vonatkozásában, így következő írásommal a rézvezetékeket és hozzátartozó szerelvényeket vehetjük górcső alá. Köszönöm megtisztelő figyelmét.
Csőtörések, csőszivárgások, műszeres csőszivárgás bemérések, korrelátoros csőtöréskeresés, thermoképes hálózat diagnosztika, elektroakusztikus csőtörés vizsgálat és egyéb témákban további érdekes és hasznos írásokat talál oldalamon.
A fűtési szezon megkezdésével egyre többen tapasztaljuk, hogy központi fűtés rendszerünkből elszivárog, elszökik a nyomás, mely elengedhetetlen feltétele kazánunk, cirkónk működésének. Nincs is komolyabb aggodalomra okunk ha a meghibásodások, ha a csőtörés, csőszivárgás látható helyen található, hiszen így a javítás, beavatkozás akár azonnal elvégezhető. De mielőtt rátérnénk a nehezebb esetek taglalására, nézzünk meg néhány esetet, mely ugyan nem szembetűnően jelentkezik, mégis csőtörésnek, csőszivárgásnak mutatja magát.
Meghibásodások
A meghibásodások egy részénél a tágulási tartály meghibásodása akarja velünk elhitetni, hogy komoly problémával állunk szemben, pedig csak a zárt tágulási tartályunk rendetlenkedik, és vezet félre minket.
Tágulási tartály
A probléma kiszűrése egyszerű. Figyeljük meg a nyomásmérő műszerünk működését hideg (üzemen kívüli, cca.30 Celsius), illetve üzemmeleg állapotban (cca.60 Celsius). Amennyiben a rendszerben lévő nyomás szélsőséges értékek között mozog, azaz meghaladja a 0,3-0,5 bar közötti ingadozást, úgy feltételezhetően a zárt tartály hibásodott meg. Még egyszerűbben és biztosabban diagnosztizálhatjuk a tartály rendeltetésszerű működését, ha a feltöltött (1,5-2,0 bar) központi fűtésünkből leengedünk vizet, majd a nyomásmérő műszeren figyeljük a nyomásesés alakulását. Nagy általánosságban elmondhatjuk, hogy egy közepes rendszer esetében legalább 1-2 liter vízveszteség esetén, még rendelkezésünkre áll annyi víznyomás, mely a cirkó, illetve kazán működéséhez szükséges.
Magyarul kb. 1 bar nyomáseséssel jár az említett vízmennyiség kieresztése. Meghibásodott tágulási tartály esetén, már 1-2 dl víz kieresztésével elvesztenénk a teljes rendszernyomást. A vizet legegyszerűbben a radiátorok végén található légtelenítő csavar megnyitásával engedhetjük le. Ezzel a módszerrel azt is megállapíthatjuk, hogy csőtörés, csőszivárgás mennyi vízveszteséget okoz.
Osztó-gyűjtő
Továbbá mielőtt szakembert hívna, ellenőrizze a fűtési osztó-gyűjtőt (amennyiben beépítettek), illetve az automata légtelenítő szelepeket, mert ezek okozzák a legtöbb tömítetlenséget. Nyilvánvaló, hogy akadnak igen komoly, komplikált fűtési rendszerek, melyek ellenőrzése komoly feladat, még felkészült szakmabelieknek is. Ilyenkor célszerű fűtésszerelő bevonásával „operálnunk”.
Legutóbbi csőszivárgásom kutatásánál például egy szakszerűtlenül kivitelezett medencefűtés okozta a rendszer állandó leállását. Előttem legalább három szakember szemrevételezte a problémát, mely komoly fejtörést okozott ügyfelemnek. A műszeres csőtörésbemérésnek köszönhetően, pár órán belül felfedtem a hibahelyet, mely tényleg komoly kihívás volt a több száz négyzetméteres épületben. Érdekességképpen jegyzem meg, hogy esetünkben jelzőgázzal végzett műszeres vízveszteség vizsgálattal jutottunk eredményre.
Problémás csőtörések
Nézzük a problémás csőtöréseket, melyek műszeres csőtörésvizsgálat nélkül lokalizálhatatlanok maradnak. Tudjuk, hogy a padlóban elhelyezett és meghibásodott vezetékek nem javíthatóak, hiszen nem tudjuk, hogy hol szivárog a vezetékünk, ezért kijavításuk is csak a teljes padlózat feltörésével lehetséges. Ez járhatatlan eljárás, mint költségeit illetően, mint pedig a bontással járó kellemetlenségek vonatkozásában. De akkor mit tegyünk?
A műszeres csőszivárgás keresésnek köszönhetően a legeldugottabb szivárgások is felfedhetőek, amennyiben a hiba jellegének megfelelő szivárgáskereső eljárást alkalmazunk, ill. megfelelő időt, energiát fordítunk a hiba lokalizálására. Külön most nem térnék ki az eljárások ismertetésére, hiszen a műszeres csőszivárgás, csőtöréskereső eljárások leírását megtalálja a tartalomjegyzékben. Több éves fejlesztéseknek köszönhetően, elmondhatom, hogy az összes ma csúcstechnológiának számító csőszivárgás kereső eljárást alkalmazom és rendelkezem azokkal a szükséges eszközökkel, melyek elengedhetetlenek a csőtörések pontos felfedéséhez.
A teljesség igénye nélkül: számítógépes- korrelátoros csőtörésvizsgálat, nagy felbontású thermoképes csőszivárgás ellenőrzés, különböző akusztikus szivárgásvizsgálatok, jelzőgázzal végzett csőtörés keresés, digitális nedvességmérések, csőkamerás csővizsgálatok… stb.
Tehát csőtörés legyen a talpán aki elbújhat a látókörünkből. Visszatérve a fűtési problémákhoz. Némely rendkívül alacsony vízveszteség esetén, nem végezhető el a műszeres csőszivárgás keresés üzem közben, mert az ellenőrzés akár 2 napot is igénybe vehet, mialatt a rendszer fűtésre nem alkalmazható. Itt a szivárgás meghatározását lehetőség szerint fűtési szezonon kívül célszerű elvégezni. Szeretném még eloszlatni azt a téves elképzelést, miszerint a műszeres csőtörésvizsgálatok időigényére szinte pár perc, legfeljebb egy óra. Nem mondom, hogy esetenként nem lehetséges ilyen gyorsan eredményt felmutatni, de a gyakorlat mást mutat.
Mennyi időbe telik a műszeres csőtörés vizsgálat?
Ahhoz, hogy a mérés egyáltalán lefolytatható legyen, alaposan meg kell ismerkednem a rendszer, rendszerek felépítésével, kivitelezési struktúrájával. Sokszor ez legalább 1-2 óra, hiszen ez biztosítja a műszeres csőszivárgás keresés bázisát. Az esetek közel felénél kiegészítő szereléseket is végeznem kell, mely a fűtési rendszer megbontásával, helyreállításával, újbóli beüzemelésével járhat. A jelzőgázok alkalmazása szintén szerelés, idő és költség formájában jelentkezik a vízszivárgás bemérésénél. Tehát a rossz hírem megrendelőim számára, hogy min. 4-6 óra intervallumban otthon kell tartózkodniuk ahhoz, hogy nagy biztonsággal bemérhessem a lakásukban lévő csőtörést.
Megkereséseim során sokszor elhangzik,a telefonban:- „Jöjjön reggel 7h-ra, mert 9h-kor már el kell mennem dolgozni”. Teljességgel megértem, hogy mindenkit szorít a munka „bilincse”, és lassan az őrületbe rohanunk mindannyian, hogy követni tudjuk a körülöttünk zajló felgyorsult eseményeket, mégis kénytelenek leszünk kiszorítani az időnkből egy bő délelőttöt vagy délutánt, ha végére szeretnék járni a csőtörésünknek, csőszivárgásunknak. Viszonylagos időigénye talán az egyetlen árnyoldala a műszeres vízszivárgás keresésnek, ha egyáltalán ezt hátrányként lehet említeni, hiszen a „hagyományos”, vaktában, naiv következtetésekre alapozott bontások sem éppen időbarát elfoglaltságok.:)
A fűtési szezon kezdete sokunknak komoly fejtörést okozhat, abban az esetben, ha a beüzemelés során bebizonyosodik, hogy központi-fűtési hálózatunkelengedi, ejti a víznyomást. A kezdeti ijedtség után alaposan vizsgáljuk meg a hálózat összes szerelvényét és kötéseit, hiszen sok esetben „csak” a légtelenítőszelep, biztonsági szelep, esetleg a tágulási tartály hibájával kerültünk szembe. Abban az esetben, ha az alapos vizsgálódásaink még mindig nem vezettek eredményre, úgy valószínűsíthető, hogy csőtöréssel, csőszivárgással van dolgunk. Szerencsés esetben a meghibásodás az emeleti szint padlózatában vagy látható helyen átnedvesíti a környezetét, mely támpontul szolgál a bontáshoz, ezzel együtt pedig a hiba javítására is lehetőség nyílik.
Kevésbé kedvező meghibásodásnak számít, ha a fűtési hálózat vize oly módon tűnik el, hogy az semmi külső nedvesedést nem okoz. Ilyenkor nagyon nehéz helyzetben vagyunk, hiszen a rendszerünk azonnal leáll, ha az üzemi nyomás a kritikus szint alá csökken.
Vizsgáljuk meg, hogy mennyi idő alatt veszti el a rendszerünk az üzemeléshez szükséges folyadékot ill. próbáljuk kikalkulálni, hogy ez számszerűsítve, hozzávetőlegesen mennyi vizet jelent. Ez a kalkulált mennyiség inkább csak a csőtörés vagy inkább csőszivárgásbemérésénél lehet segítségére a szerelőnek, de nagyobb rendszerek esetén számításainkkal prognózist készíthetünk az elszivárgó víz statikai következményeire is.
Általánosságban viszont kijelenthetjük, hogy a fűtési rendszerek szivárgásai nem jelentenek statikai veszélyeket. Ellenben a nyomóvezetékek csőtörései vagy tartós szivárgásai alámoshatják az alapot, válaszfalat, egyéb tartóelemeket, mely mint tudjuk komoly következményekkel járhat. Ezen esetekben ne tétlenkedjünk, hanem azonnal keressük meg a csőtörés pontos helyét és orvosoljuk a vezeték hiányosságait.
Fűtés központ
Na de térjünk vissza a központi-fűtések csőszivárgásaihoz. A rejtett vízveszteségek beazonosítása műszerek segítsége nélkül lehetetlen, de legalább látnoki kvalitások szükségeltetnek a szivárgások felkutatásához. Annak még kisebb az esélye, hogy olyan látnoki képességeket birtokló csőtörés vizsgálatára szakosodott személyre akadunk, ki megfelelő épületgépészeti ismereteket is magáénak mondhat. Tehát a kör kezd leszűkülni. Nagyon leszűkülni. Végletesen leszűkülni.
Összefoglalom: Tehát a víz-központifűtés szerelőlátnok kilőve, de lagalábbis ritka jelenség. Tovább keresve olyan szakemberre van szükségünk, aki a legmodernebb berendezések birtokában és segítségével, meg természetesen magas szintű szakmai ismeretek támogatásával megkeresi és lokalizálja a víz-fűtési rendszerünket érintő csőtöréseket, csőszivárgásokat, vízveszteségeket. Amennyiben opcióként a meghibásodás elhárítása is szerepel a választott szakember szolgáltatási körébe, úgy ne tétlenkedjünk, megtaláltuk a tűt a szénakazalban. 🙂 Telefonáljunk!
Ha eltűnik a nyomás, telefonáljon!
Nem kevesebb célt tűztem ki magam elé, minthogy mindezen felsorolt feltételek maradéktalanul teljesüljenek, egyben az összes csőtörés és vízszivárgás feltárásra kerüljön a modern vizsgálati lehetőségek áldásos következményeképp. Lehetőségeim tárházában szerepel több igen fejlett akusztikus csőtörésvizsgáló berendezés, jelzőgázos szivárgásvizsgátló, nagyfelbontású thermokamera, elektronikus nedvességmérők, korrelátorok. Természetesen magam is törekszem a legmagasabb szinten teljesíteni a megrendelői és szakmai elvárásokat, hogy a műszeres csőtörés és csőszivárgás területén a legmagasabb szolgáltatási szintet teljesítsem. A csőtörés bemérésekről, a csőszivárgási technológiákról a rövid ismertetését megtalálja a > Műszeres csőtörés vizsgálatok bejegyzés cím alatt.
Tapasztalatom szerint az egyik legnehezebben lokalizálható, egyben az érintetteknek legnagyobb fejtörést okozó csőtörés típus a központi fűtési rendszerek csőszivárgásai, csőtörései jelentik. Ezek a szivárgások, csőtörések legtöbbször a fűtési hálózat folyamatos újratöltéseivel hívják fel figyelmünket, hogy érdemes utánajárnunk a vízveszteség forrásának.
Minthogy a „modern” hálózatok kiépítése rejtett csövezéssel készül, így az elszivárgó víz csak a fal nedvesedésével mutatja, hogy valami nincs rendben a fűtéshálózatunkkal. Ez a szerencsés esetekhez tartozik, hiszen itt nyilvánvaló, hogy a beavatkozást hol kell megejtenünk, amellyel rendbe szedhetjük a hibás csővezetéket. A padlóban elhelyezett és szivárgó csővezetékek viszont nem mutatják meg magukat, ezáltal a hibajelenség is látens marad számunkra.
Hol a csőtörés helye? – amikor már kell a műszeres vizsgálat
Itt már a csőtörés felderítése kizárólag műszeresen lehetséges, hisz nem szeretnénk a teljes burkolatot felvésni a hiba megkeresése érdekében. Nem beszélve arról, hogy nem is lehetséges a betonba ágyazott vezetékek roncsolásmentes feltárása. Lehetőségként kínálkozik még a csővezetékek leválasztása a fűtési rendszerről, egyben a leválasztott vezetékek újbóli kiépítése láthatóan, azaz a falon bilincsekkel rögzített módon. Nyilvánvaló, hogy tökéletes választás, de rendkívül költséges, mert a rendszert tulajdonképpen újból építjük külső azaz látható kivitelezéssel. Amit viszont a legfejlettebb, legkifinomultabb technológia kínál az éppen az, hogy műszeres bemérés segítségével a legkisebb területre szorítjuk a beavatkozás helyét, mely legtöbbször nem nagyobb két csempe méreténél azaz fél négyzetmétert meg nem haladó terület az amit a bontás érint. A műszeres csőtörésbemérés ezáltal időt, pénzt és fáradtságot takarít meg nekünk, mely véleményem szerint a legfontosabb kritérium a csőtörések orvoslása esetén. Bízom benne, hogy előbb vagy utóbb elterjed a köztudatban, hogy nem kell az egész kertünket, lakásunkat hadszíntérré alakítani ahhoz, hogy megoldást találjunk a csőszivárgások, csőtörések elhárításához, és az érintettek képzett szakember segítségét fogják hívni a vízveszteség felderítéséhez, akárcsak a nyugatabbra lévő bajbajutottak. Hiszek benne, hogy van létjogosultsága ezeknek az igen kifinomult eljárásoknak hazánkban is, mert a németországi példák számomra kristálytisztán ezt mutatják. Példaként hadd hozzam fel a német sewerin gyárat, mely évtizedek óta fejleszti a csőtörésvizsgáló készülékeit, berendezéseit, melyek a legfejlettebb és legmagasabb műszaki tartalmakat kínáló gyártók között képviseltetik magukat. Vagy a szintén német sebakmt gyár is figyelmet érdemel ezen a területen.
Hogy miért hozom fel a csőtörés bemérés ismert gyártói nevét?
A célom csupán az, hogy akit részletesebben is érdekel a csőtörésvizsgálatok érdekes, egyben bonyolult és szerteágazó világa, az kielégíthesse információ éhségét ezen terület irányában. Az ismert videómegosztó portálokon a gyártók nevét beírva szintén sok érdekes videót találhatunk a műszeres csőtörés bemérésről. Rövidtávú terveim között szerepel, hogy a honlapomat videótartalmakkal is gazdagítsam, hogy a csőtörésvizsgáló készülékek bemutatása anyanyelvünkön is elérhető legyen, egyben személyesebbé tegyem oldalam az érdeklődők számára.
