Műszeres csőtörés vizsgálatok

Akusztikus csőszivárgás keresés, korrelátoros vízveszteség vizsgálat, hőkamerás csőszivárgás, helyzetmeghatározás, nyomvonalkeresés

Néhány mondatban szeretném Önnek bemutatni a csőtörés keresésében alkalmazott műszereket, technológiákat, törekedve a legegyszerűbb, legérthetőbb megfogalmazásra, amely szakmán kívülállók számára is értelmezhető.

A műszeres csőtörés vizsgálatok, illetve szivárgás vizsgálatok elsődleges célja, hogy a vízveszteség helyét a legkisebb lehetséges területre behatárolja, ezáltal elkerülhetővé váljék a felesleges és költséges vezetékfeltárás.
A csőtörés, csőszivárgás javítása, így leegyszerűsödik, nem beszélve a ráfordított időről és pénzről, ami valljuk be, hogy a legfontosabb érv a csőszivárgás keresés műszeres vizsgálata létjogosultságának.

Munkám során a kiszolgálás pillérei: szakszerű munkavégzés, korszerű eszközpark, fix árak, bőséges referencia, garancia. Hívjon, ha szükség van a munkámra: +36 20 429 6622

Sajnos a modern csőtörésvizsgálatokról még kevés információ jutott el a köztudatba, hiszen ezen technológiák még új keletűnek számítanak, ráadásul leginkább közműszolgáltató „nagyvállalatok” használták csak ezidáig ezeket a költséges és bonyolult berendezéseket.
További nehézségét adja a csőtörések műszerrel végzett felderítésének, hogy minden csőtörés, csőszivárgás, vízveszteség feltárása, más és más alkalmazott technikai háttéren alapszik.

Emberi tényező

Az emberi tényező fontosságáról is ejtsünk néhány szót, hisz a berendezések használata felhasználóhoz kötött. Természetesen a műszerek mint az érzékszerveink kifinomult szenzorai segítik az emberi érzékszervek számára rejtett területeken történő tájékozódást (falban, föld alatt…), de a végleges kiértékelés és a berendezések működtetését már az ember, a szakember végzi. Személy szerint elengedhetetlennek tartom az épületgépészeti ismereteket is, ami szükségeltetik is az egyes csővizsgálatokhoz szükséges vezetékcsatlakoztatások kialakításához, valamint segíti a vizsgalatot végző szakembert a csőrendszerek logikai áttekintésében.

Talán bemutatkozásomban már említettem, hogy a modern csőszivárgás, illetve csőtörésvizsgáló berendezések megjelenése előtt kizárólag logikai következtetések alapján döntött a szerelő a burkolat, parkosított kert sorsáról, mely lássuk be, hogy legtöbb esetben azért jócskán hozott plusz költségeket és felesleges bontásokat. Bevallom, hogy ebben a csőszivárgás keresőt mellőző, „középkori” időszakban nekem és részem volt rosszabb és jobb döntések meghozatalának, mármint kizárólag a szakmai tapasztalatra támaszkodó csőtörés helyzetlokalizálásra.

Tudtam, hogy előbb vagy utóbb kiforrott és pontos csőszivárgás keresők,csőtörésvizsgáló berendezések fognak megjelenni az épületgépészet rohamosan fejlődő palettáján.
Ez a kívánságom jelentem, teljesült!
Most tényleg igazán leegyszerűsítve, szakmai kifejezésektől megtisztítva, bemutatnám a csőszivárgás kereső eljárásokat, ill. a műszeres csőtörésvizsgálatok alapjait ismertetném meg Önnel.

Csőtörés vizsgálatok: főbb technológiák

Négyféle technológiát alkalmazok a szivárgási helyek azonosítására, emellett még egyéb kiegészítő és műszeres vizsgálattal egészítem ki a csőtörésvizsgálatokat, hogy minél pontosabban realizálhassam a csőtörés pontos helyzetét.

Akkusztikus csőtörés vizsgálat

Akusztikus csőtörésvizsgálat:
Az akusztikus csőszivárgás, csőtörés vizsgálata,lokalizálása hiperérzékeny audioszenzorok segítségével történik, mely a szivárgás által keltett zajt teszi hallhatóvá, ill. grafikus megjelenítést is
biztosíthat a berendezés használója számára.

Kollerátoros csőtörésvizsgálat

A korrelációs csőtörésvizsgálat:
A korrelációs csőtörésvizsgálatot a vizsgálandó vezéték szakaszon elhelyezett vevő, jeladó egységekkel végezzük, mely vezeték nélkül kapcsolódik a központi egységhez, mely a kiértékelést végzi.

A metamatikában a korreláció: Két érték közötti lineális kapcsolat nagysága és iránya vagy ezek egymáshoz való viszonya. Esetünkben: A központi számítógép az A és B szenzorokból érkező impulzusokat értékeli ki, hasonlítja össze, figyelembe véve a jel terjedési sebességét, a csővezeték hosszát, anyagát és átmérőjét.

Hőkamerás csőtörés vizsgálat

Hőtérképes csőszivárgás keresés, csővezeték helymeghatározása:
A hőkamerás berendezéssel lehetőségünk nyílik a falban, padlóban
elhelyezett vezetékek feltérképezésére, egyben környezetükkel alkotott
termikus kölcsönhatásuk is láthatóvá tehető.
Kitűnően bevethető a bontások pontos helyének megállapításához is. A hőkamera által alkotott hőtérkép megjeleníti a falban, padlózatban megbújó csővezetékeket, ezáltal még padlófűtések sűrűn elhelyezett vezetékhálózatába is betekintést enged ez az eljárás. Emellett gyors, pontos és megbízható gépet alkot a csőtörés lehetséges helyzetéről.

Jelzőgázos csőtörés vizsgálat

Jelzőgázázos csőtörésvizsgálat:
A Jelzőgázos diagnosztika főként kisebb szivárgások lokalizálására
alkalmazható. Ezzel a módszerrel a csőrendszerbe juttatott vizsgálógáz
műszeres keresésével feddhető fel a vízveszteség pontos pozíciója.
A vizsgálógáz speciális összetétele lehetővé teszi, hogy a legzártabb helyeken is átjusson a csőtörésvizsgálatra használt jelzőgáz, így a vizsgálat során a csőrendszer környezetében végzek gázkoncentrációra irányuló méréseket.
A csőtörés műszeres meghatározása során nyomvonalkereső műszert, továbbá nedvességmeghatározó műszer segítségét is igénybe veszem amennyiben a szivárgás pontosítása azt megkívánná.

Ajánlom a téma főoldalát: Csőtörés bemérés

GYIK:

A műszeres csőtörés bemérés sokkal precízebb megközelítést kínál: különböző akusztikus, hőkép- és gázalapú módszerek kombinációjával bontás nélkül, akár centiméter pontossággal lokalizálható a hiba. Ez jelentős költség- és időmegtakarítást eredményez, valamint kizárja a felesleges szerkezeti bontásokat és az ezzel járó szennyeződést, így hatékonyabb és kíméletesebb megoldást nyújt a „próbáljuk meg és bontsunk” módszerrel szemben.
A rejtett csőtörés jelei közé tartozik a megmagyarázhatatlanul magas vízszámla, fal- vagy padlófelületeken megjelenő nedvesség vagy foltosodás, puffadások, penészesedés, dohos szag, továbbá ha a vízóra forog, miközben minden csap zárva van, vagy halk csobogás hallható. Ilyen esetekben érdemes szakemberhez fordulni, mert a gyors és pontos helymeghatározás megelőzheti a nagyobb károkat és felesleges bontásokat.
A szakemberek több korszerű műszert alkalmaznak: akusztikus érzékelők (hidrofon, földmikrofon), korrelátor, tracer gáz (pl. hidrogén-nitrogén keverék), valamint hőkamera. Az akusztikus eszközök a csőtörés hangját érzékelik, a korrelátor két pont hangjának időzítéséből kiszámítja a hiba helyét, a tracer gáz áthatol a repedésen, a hőkamera pedig a hőmérséklet-különbségen alapuló jeleket mutatja meg, így kombináltan gyors és pontos hibafelderítést tesz lehetővé.
Először felmérik a helyszínt, megkeresik a csövek be- és kimeneti pontjait, majd a megfelelő műszerrel – például akusztikus vagy tracer gázos eszközzel – bemérik a hiba helyét. Ezután pontosan behatárolják a törés helyét, akár méter, de centiméter pontossággal is, még mélyen fekvő csőszakaszok esetén is. A folyamat végén dokumentáció készül, amely alapot ad az informált javítási tervhez, és ha szükséges, a szakember azonnal el is végezheti a javítást.
A modern, precíziós műszerek és tapasztalt szakemberek együtt rendkívül megbízható kimenetelt biztosítanak: a bemérések pontosak, dokumentáltak, ezáltal csökkentik az emberi hibát és a felesleges bontásokat. Emellett sok esetben a biztosítók is elfogadják a műszeres beméréssel készült jelentéseket, így a szolgáltatás nemcsak technikailag hatékonyabb, de biztosítási szempontból is előnyös.

Miért fontos a professzionális csőtörés bemérés? Hogyan dolgoznak a profik! :)

Beteg szerelvény
Beteg szerelvény

Gondoltam beavatom Önöket a csőtörés keresés  esszenciális lényegébe, vagyis képekben mutatnék meg Önöknek egy javítást, mely előzőleg részemről pontos bemérésre került. 

A meghibásodást, vagyis azt a falfelázást sajnos nem rögzítettem, mely miatt a Megrendelő megkeresett, de mivel nem a hiba okára fogunk koncentrálni, így ezzel nem veszítünk semmit. 
Képzeljünk el tehát egy rejtélyes cca. 15x10cm-es válaszfal felnedvesedést a padlószint közvetlen környezetében, mely hibajelenség tisztázására tett kísérletek  kudarccal végződtek.

Rejtélyes vizesedés

A rejtélyes vizesedés a ház belső traktusában ütötte fel a fejét, így vízszigetelési hiányosság szinte az első pillanattól kizárható volt, ahogyan kémény, szellőző és egyéb olyan hibaforrás is, mely talaj vagy csapadékvíz érintkezését tette volna lehetővé a falnedvesedés környezetében.

Első lépésben a vízvezetékek kerültek nyomáspumpával ellenőrzésre, természetesen gondosan előkészítve a hálózatot a beavatkozásra. A vizsgált épületgépészeti elemek tökéletesnek mutatkoztak, ahogyan a zártrendszerű központifűtés tartozékai  sem mutattak semminemű eltérést a normalitástól. Egyébként pedig nem volt vízvesztése előtte sem a hálózatnak, így ezen semmi csodálkoznivalót nem találtam.

Csőtörés bemérés kamerával, hőkamerával

A kamerás lefolyó vizsgálatok azonban érdekességekkel szolgáltak, hiszen az egyik 50 mm-es PVC idomon jókora repedés volt látható, melynek elhelyezkedése a padlóban fél méterre volt attól a ponttól ahol a válaszfalunk felnedvesedett. Most már csak meg kellene javítani!!!

Egyetlen apró probléma adódott csupán. A lefolyóvezeték meghibásodása a hőszigetelőréteg és padlófűtés csövek alatti terütre esett, mely ebben a szakmában az érsebészeti beavatkozásnak számít. Általában már a betonréteg első átütésével megkezdődik a padlófűtés csövek tönkretétele, persze csak akkor, ha nincs kellően feltérképezve, hogy hol lehet és hol tilos a véső használata. Erre a célra nagyfelbontású hőkamerát használtunk egy neves gyártó kínálatából.

Ahogyan a képekből kiderül- érintésmentesen szabadítottuk ki a beton szorításából a 16mm-es ötrétrgű csővezetékeket, ami egyébként igen sérülékeny természetű csőfajta. 

Két padlólapnyi pontosság a bemérés hatására

A feltárás 2 db padlólap feltárásával valósult meg, mert ez volt az a minimális területi kívánalom, melyre szükség volt a szakszerű javítás megvalósításához. A javítást követően egy ellenőrző kamerázást is végeztünk, majd aranykezű burkoló kollégám az ellenőrzést követően helyreállította a megbontott burkolatokat. Mindez természetesen egy nap leforgása alatt valósult meg, mely a konyhabútor részleges szétszerelést is magában foglalta. Hiszen hol legyen a meghibásodás, ha nem a konyhabútor alatti traktusban? 

Szöveg helyett pedig beszéljenek a képek: ezen fotók tökéletesen elbeszélik, hogy miért fontos előzetesen bemérni egy csőtörést, csőtörésre utaló nedvesedést, ill. milyen előnyökkel jár, ha a csőtörést bevizsgáló szakember végzi a hibaelhárítást is.  Ha pedig még egy profi burkoló is asszisztál ebben a szupergyors hibaelhárításban, akkor alighanem már a szolgáltatóipar sztratoszférájában járunk. 🙂

Aki nem hiszi, járjon utána! Nem vagyok, vagyunk tökéletesek, de törekszünk rá! 

Íme:

Kapcsolódó írásainkból:

GYIK:

A csőtörés pontos helyének meghatározása nem egyszerű feladat, hiszen a víz gyakran nem ott bukkan felszínre, ahol a hiba valójában van. A szakemberek speciális műszerekkel dolgoznak, amelyekkel gyorsan és roncsolásmentesen tudják lokalizálni a problémát. Ez nemcsak időt takarít meg, hanem elkerülhetővé teszi a felesleges bontást és költségeket is. A professzionális bemérés tehát hosszú távon gazdaságosabb és megbízhatóbb megoldást kínál a háztulajdonosok számára.
A rejtett csőtörés sokszor nem látható azonnal, de bizonyos jelek figyelmeztethetnek rá. Ilyen lehet a falak nedvesedése, a padló felpúposodása, a szokatlanul magas vízszámla vagy a folyamatosan működő vízóra. Ezek a tünetek arra utalnak, hogy a víz valahol szivárog, és mielőbb szakember segítségére van szükség. Ha időben felismerjük a jeleket, elkerülhetjük a nagyobb károkat és a költséges javításokat.
A profi szakemberek modern technológiákat alkalmaznak a csőtörések felderítésére. Használhatnak akusztikus eszközöket, amelyek a víz szivárgásának hangját érzékelik, vagy hőkamerát, amely a hőmérséklet-különbségeket mutatja meg. Emellett nyomáspróbákat is végezhetnek, hogy pontosan meghatározzák a hibás szakaszt. Ezek a módszerek gyorsak, pontosak és minimális bontással járnak, így a javítás sokkal hatékonyabban elvégezhető.
A roncsolásmentes bemérés egyik legnagyobb előnye, hogy nem kell feleslegesen falakat vagy padlót bontani. Ez jelentős költségmegtakarítást eredményez, hiszen a javítás után nem szükséges nagy felújítási munkákat végezni. Emellett a pontos lokalizálásnak köszönhetően a hiba gyorsabban kijavítható, így a vízveszteség és a további károk is minimálisra csökkenthetők. A módszer tehát kényelmesebb, gazdaságosabb és környezetbarátabb megoldást kínál.
Ha hirtelen vízfoltok jelennek meg a falon, a padló felázik, vagy a vízóra akkor is pörög, amikor minden csap el van zárva, azonnal szakemberhez kell fordulni. Ezek a jelek komoly csőtörésre utalhatnak, amely gyors beavatkozást igényel. Minél hamarabb történik meg a bemérés és a javítás, annál kisebb lesz a kár és a költség. Az időben történő szakértői segítség tehát kulcsfontosságú a lakás biztonsága és értéke szempontjából.

Mit tegyek, ha ázik a mennyezet, beázik a födém?

Csőtörés előtti állapotban a társasházi lefolyócső
Csőtörés előtti állapotban a társasházi lefolyócső

Mennyezet beázások, felvizesedések műszeres kivizsgálása, bemérése

A kérdésünk tehát: Mit tegyek beázás, mennyezet vizesedés esetén?

A beázás jellege és intenzitása azonnal eldönti, hogy milyen gyorsan szükséges cselekednünk – azt miképpen tegyük- vagyis milyen metódust kövessünk annak érdekében, hogy megóvjuk magunk és mások otthonát, értékeit. Első lépésünk tehát tisztázni, hogy akut problémával állunk szemben, netán krónikus jellegű meghibásodás jeleit tapasztaljuk.

Nyilvánvaló, hogy akut épületgépészeti hibánál azonnal drasztikus lépéseket szükséges kiviteleznünk, hiszen a födémből, falból nagy mennyiségben kilépő hálózati víz vagy visszaáramló szennyvíz pillanatok alatt elönti otthonunkat, így a meghibásodás kiiktatása egyetlen másodpercet sem várhat. Szó szerint egy ilyen kritikus helyzetben az idővel futunk versenyt. 

Tisztázzuk: milyen jellegű víz folyik és milyen intenzitással

Első dolog azt tisztázni azt, hogy milyen jellegű víz folyik a födémből, mennyezetből, válaszfalból, továbbá az milyen intenzitással jelentkezik. Intenzív hibajelenség tapasztalása esetén azonnal zárjuk el a központi vagy szakaszoló vízelzáró szerelvényt, mely azonnal megszünteti a hálózati ivóvíz további utánpótlását. Ezzel a lépéssel megtettük a kármentés legfontosabb aktusát, továbbiakban már nem lesz vízutánpótlás, melyet közvetlenül (ivóvíz) vagy közvetetten (szennyvízként) csőtörésként, csőszivárgásként tapasztaltunk. A gyors beavatkozás után ráérünk eldönteni, hogy a mennyezetből, falból kiáramló víz honnan származik, milyen másodlagos tulajdonságokkal bír, melyek már meghatározzák a további teendőinket. 

Szennyvíz kiáramlás esetén általában azonnal tapasztaljuk a folyadék  jellemzőit, vagyis a kiáramló folyadék kellemetlen szagot áraszt, elszíneződés jeleit mutatja, habzik, ill. egyéb olyan tulajdonságot hordoz, mely arra utal, hogy a megjelenő nedvesség a lefolyórendszerből távozott. Ebben az esetben csak akkor nyithatjuk vissza a hálózati víz csapját, szakaszolóját, ha a tapasztalható meghibásodási pont felett nem lehetséges kontrollálatlan lefolyó használat.

Nyilvánvaló, hogy ellenőrizhetetlen lefolyó használat csupán emeletes társasházak esetén valósulhat meg, hiszen a meghibásodás felett lévő lakók nem is tudnak arról a krízis helyzetről, hogy eldugult vagy szétcsúszott a központi szennyvízvezeték, lefolyóstrang.

Mit tegyenek egy társasház és egy családiház lakói

Sajnos személyes tapasztalatom, hogy csak a nagyon fegyelmezett lakók tartják be az ideiglenes lefolyó használatra vonatkozó korlátozásokat, így mindaddig szükséges fenntartani az ivóvíz vezeték zárt üzemmódját, míg nem történik meg a hibás vezeték javítása vagy nem tisztázódik, hogy mely vezetékszakaszt szükséges ideiglenesen üzemen kívül helyezni.

Önálló családiház tulajdonosoknak egyszerűbb a helyzetünk, számukra a beázás feletti területeken szükséges mellőzni a lefolyó használatot.  Amennyiben tehát tisztázott, hogy a leázás, beázás szennyvíz eredetű és kivitelezhető mindaz amiről eddig értekeztünk, úgy visszaállítható a vízellátás, kinyitható a hálózati hidegvíz elzáró szerelvénye. Ezzel a szennyvíz vezetékek meghibásodásával kapcsolatos teendők ismertetési minimumát érintettük is.

A lefolyó vezetékekből nagy mennyiségben két okból áramlik ki a szennyvíz. Ez pedig a dugulás, ill.  vezeték törés,  csővezeték szétcsúszása.

Mi a teendő hálózati hidegvíz meghibásodása esetén

No, de lépjünk tovább, nézzük meg, hogy mi a teendő hálózati hidegvíz meghibásodása esetén. Ilyen krízishelyzetben is a főelzáróhoz szükséges először rohannunk, hogy időt nyerjünk helyzetünk pontos kiértékeléséhez. Miután az elzárással, elzárásokkal visszaigazoltuk magunk számára, hogy itt bizony nyomócső meghibásodással van dolgunk, megpróbálhatjuk tisztázni azt is, hogy milyen vezeték típust érint a csőtörés, csőszivárgás. Szerencsésebb esetben a melegvíz csövet érinti az üzemzavar, mely annak zárásával, szakaszolásával orvosolható az akuttan megjelenő probléma.

Ne feledjük, hogy nagyobb melegvíz hálózatok cirkulációs vezetékkel ellátottak, így tulajdonképpen két elzárást szükséges eszközölnünk annak érdekében, hogy az első lépésként megvalósuló teljes vízelzárást feloldhassuk, visszanyithassuk a hidegvizes elzáró csapot. Ne feledjük a cirkulációs szivattyút is lekapcsolni, mert az egyáltalán nem kedveli a szárazfutást, víz kenése és hűtése nélkül üzemképtelenné lesz. Egyes típusok védettek szárazfutás ellen, de ennek tisztázására vélhetően nem ez lesz a legmegfelelőbb időpillanat.

Az egyszerűség kedvéért szüntessük meg a cirkulációs szivattyú áramellátását mielőtt elzárjuk a melegvíz főelzáróját illetőleg a cirkulációs ág elzáró egységét. Azt gondolom mondanom sem szükséges, hogy milyen kiemelt jelentőséggel bír ilyenkor a működőképes elzáró szerelvény megléte. Kiegészítve azzal a megkötéssel, hogy emellett csekély fizikai erővel kell annak működnie, méghozzá fogó és segédeszköz használatának nélkülözésével. 

Krónikus beázási és egyéb épületgépészeti hibákból adódó nedvesedési esetekre most nem is térnék ki, hiszen a kis mérvű szivárgások és nedvesedések nem kívánnak azonnali beavatkozást, azok kivizsgálása úgymond nem kíván azonnali cselekvést.

Legközelebbi írásomban azonban ezt a témakört is érinteni kívánom, hogy további  hasznos információkat tudjak Önnek átadni. Nem titkolva ezzel azon szándékom, hogy ezzel lehetőségem van megszólítani azt a leendő Ügyfelet, akinek segítséget nyújthatok minőségi szolgáltatásommal. 

Ne legyen szükség szolgáltatásom igénybevételére, de ha netán mégis krízishelyzet adódna…?

Elolvasásra ajánlom:

GYIK:

A mennyezet vagy födém beázása általában vízvezeték-problémákra, tetősérülésekre vagy szigetelési hibákra vezethető vissza. Gyakori ok lehet a felső szinten lévő fürdőszoba vagy konyha csőtörése, illetve a tetőn keresztül beszivárgó csapadék. A régi épületekben a vízszigetelés elöregedése is okozhat ilyen jelenséget. Fontos, hogy a beázás forrását mielőbb azonosítsuk, mert a nedvesség hosszú távon szerkezeti károkat és penészesedést okozhat.
Ha észleljük, hogy ázik a mennyezet, az első lépés a vízforrás megszüntetése. Ha vízvezeték a hibás, zárjuk el a főcsapot. Ha esővíz okozza, ideiglenesen takarjuk le a tetőt. Ezután érdemes dokumentálni a károkat fotókkal, majd értesíteni a biztosítót. A további károk elkerülése érdekében ne halogassuk a szakember kihívását, aki pontosan meg tudja határozni a probléma okát és megoldását.
A beázás forrásának megtalálása nem mindig egyszerű, mivel a víz gyakran nem ott jelenik meg, ahol beszivárog. Érdemes megvizsgálni a felső szinten lévő vízhasználati helyiségeket, a tető állapotát, valamint a csatornarendszert. Szakemberek speciális eszközökkel, például nedvességmérőkkel és kamerás vizsgálattal tudják pontosan lokalizálni a problémát. A gyors és pontos diagnózis elengedhetetlen a hatékony javításhoz.
A tartós beázás komoly szerkezeti és egészségügyi problémákat okozhat. A nedvesség meggyengíti az építőanyagokat, repedéseket, omlást és statikai gondokat eredményezhet. Emellett a penészesedés és gombásodás allergiás reakciókat, légúti betegségeket válthat ki. A festés, burkolatok és bútorok is károsodhatnak. Ezért fontos, hogy a beázást ne csak esztétikai problémaként kezeljük, hanem mielőbb szakszerűen orvosoljuk.
Vízvezeték-szerelőt akkor érdemes hívni, ha a beázás oka nem egyértelmű, vagy ha gyanítható, hogy csőtörés áll a háttérben. Ha a mennyezet alatt vízvezetékek futnak, és nincs látható tetősérülés, nagy valószínűséggel belső szivárgásról van szó. A szerelő szakszerűen feltárja a hibát, elvégzi a javítást, és tanácsot ad a további megelőzéshez. Minél előbb történik a beavatkozás, annál kisebb lesz a kár.

Épületgépészeti elemek karbantartása, karbantartási hiánya – csőtörésekkel és meghibásodásokkal való kapcsolata

15 év után meghibásodott osztó-gyűjtő
15 év után meghibásodott osztó-gyűjtő

Tevékenységem, hivatásom végzése során arra a megállapításra jutottam, hogy lakásunk, házunk épületgépészeti elemei tulajdonképpen nulla törődés mellet kénytelenek feladatukat ellátni, betölteni.

Miképpen várhatjuk el az évtizedek óta elhanyagolt elemektől, hogy biztosítsák kényelmünket

Egyszerűen képtelen vagyok belátni, hogy miképpen várjuk és várhatjuk el az évtizedek óta elhanyagolt csővezetékektől, elzáróktól, tárolóktól és egyéb kiegészítő elemektől, hogy biztosítsák kényelmünket, komfort igényünket, lakásunk biztonságát – méghozzá úgy, hogy teljesen figyelmen kívül hagyjuk ezen elemek karbantartási igényeit, ill. csere periódusait.

Érdekes, hogy az autóknál a legtöbben betartják a gyártó által javasolt karbantartási munkálatokat, mely éppen azt hivatott garantálni, hogy közlekedési eszközünk megbízható működést tudjon számunkra garantálni, felmutatni. Könnyű belátni, hogy az autónk elhanyagolt fékrendszere, futóműalkatrésze, motoreleme és sok más tartozékának hiányossága milyen nemkívánatos események kialakulását eredményezheti.

Vajon mi lehet az oka annak, hogy az épületgépészetben egyszerűen szinte ismeretlen a karbantartás, a prevenció fogalma? 

Sokszor párszáz forintos flexibilis csövek okoznak százezres és milliós vízkárokat, melyek cseréje tényleg filléres kategóriába sorolandó.  Egy közepes méretű lakás teljes épületgépészetének kialakítására fordított összeg vetekszik egy új középkategóriás autó értékével – mégis 0 forint éves ráfordítással várjuk el tőle, hogy hibamentesen kiszolgáljanak minket, elvárásainkat.
Ez alól legfeljebb a fűtőkészülékek képeznek kivételt, mely annyira centrális berendezés, hogy elhanyagolása, hogy úgymondjam büntető jellegű következményeket hordoz.

Kerüljük el az épületgészészet terén, ami elkerülhető kár

80 éve szolgálatban a szennyvízcső
80 éve szolgálatban a szennyvízcső

A csőtörések, csőszivárgások jelentős része elkerülhető lenne, ha legalább minimális figyelmet fordítanánk a fűtőkészülékeken kívüli épületgépészeti elemekre is.
Lássunk néhány példát karbantartásra, karbantartás elmulasztása következményére.

Egy automata légtelenítő szelep általánosan 3-6 év után cserére szorul. Működésének hiányossága egészen biztosan érződik cirkulációs elégtelenségként, elégtelen hőleadásként, megnövekedett energiaigényként, no és csőszivárgást is generálhat. Sőt anyagi károkat is képes előidézni.

A fexibilis bekötőcsövekről volt már szó – cseréjük 5-8 év után biztosan szükségeltetik. Olcsó csaptelepek bekötőcsövei akár 3 év alatt tönkremehetnek, már amennyiben ezt az idősávot  egy silány csaptelep egyáltalán  képes kiszolgálni. 

A  fűtési osztó-gyűjtő az egyik legkényesebb szerelvény – cseréje minőség függvényében 5-15 év. (A nyitóképen).
Meghibásodása komoly csőtörésekhez vezethet, ill. hiányos működése okán egy részleges szivárgás is a teljes rendszerünk leállásához vezethet. Nem is beszélve arról a tényről, hogy a csőtörésbeméréshez működő elzárókra és szerelvényekre van szükség. Működésképtelen és hiányos elzárók mellett nem lehetséges tűpontos csőszivárgásbemérés, mert annak fundamentális feltétele a rendszer szakaszolhatósága, szakaszolhatóságán alapuló szakszerű nyomásveszteség mérése. 

cca 15 éves tágulási tartály
cca 15 éves tágulási tartály

A tágulási tartályok évenkénti ellenőrzése és levegőfótlása szintén erősen javasolható, mert ezen szerelvények hiányos működése komoly problémákhoz vezethet, mintegy a csővezetékek vezető halálozási okaként nevezhető meg. A tágulási tartály garantálja, hogy a zárt rendszerben lévő hőmérsékletváltozásból adódó nyomásingadozásokat  kikompenzálja, a hálózatnak stabil üzemi működési tartományt biztosít. Cseréje 5-10 év között biztosan indokolt. Meghibásodása rengeteg csőszivárgást és csőtörést okoz- jellemzően a használati melegvíz és cirkulációs oldalon, de a fűtési meghibásodás okozása sem idegen tőle. 

Jelen terjedelem nem teszi lehetővé az összes szerelvény felsorolását, melyek karbantartást és törődést idényelnek, így csupán néhányat még megemlítek: elzárók, wc tartályok belső szerelvényei, biztonsági szelepek, melegvíztárolók, hőcserélők, fűtő-hűtő készülékek, szivattyúk, vezérlőelemek, vízlágyítók, víztisztítók, puffertartályok…stb.

A szerelvények tartós működése kiadással jár

Szerény számításom szerint egy 10 millió forint  összértékű épületgépészeti rendszer évi 100.000 forintos átlag ráfordítással harminc évig hibamentesen üzemeltethető (fűtőkészülék karbantartását és cseréjét nem számítva). Meglátásom szerint ez egyáltalán nem vállalhatatlan kiadás.

A valóságban azonban a legtöbbünk egy árva krajcárt sem szán épületgépészeti karbantartásra, gépészeti prevencióra. Csoda tehát, hogy szivárog, eltörik, beázik, leázik, elfolyik, nem fűt, vizesedik, eldugul, penészedik…stb? 

Ugye milyen jó, hogy  épületgépészeti rendszerünk nem igényel annyi karbantartást mint egy repülőgép? Mert, ha ez így lenne akkor nem beszélhetnénk túlnépesedésről – tízből kilenc rendszer megbukna, lezuhanna karbantartás hiányában.

Már csak egy kérdés maradt!

Mit lehet tenni, ha zuhan a repülő, ha utolért minket a csőtörés, csőszivárgás, karbantartás hiányából eredő következmény?
Ilyenkor már csak az ejtőernyő segíthet!

No… ebben a megragadásban – magam lennék az ejtőernyő!
Segítek Önnek túlélni a következményeket, minimalizálni a károkat, túlélni a zuhanást, pofára esést.
Magyarul: Megkeresem és elhárítom az Önnél fennálló csőtörést, csőszivárgást.

Szinte meseszerű ígéret…….nem?
Aki nem hiszi járjon utána,  vagy tájékozódjon Ügyfeleim véleményei alapján.

Tisztelettel: Dancs Gyula


Elolvasásra ajánlom:

GYIK:

Miért létfontosságú az épületgépészeti elemek rendszeres karbantartása?
A ház gépészeti hálózata éveken át “láthatatlanul” dolgozik, ezért hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla – pedig a megelőző karbantartás ugyanúgy alap, mint az autónál az olajcsere. Elhanyagoláskor romlik a hőleadás, nő a fogyasztás, gyakoribbak a szivárgások, sőt végül csőtörés is kialakulhat. Egy apró, párszáz forintos flexibilis cső meghibásodása is százezres–milliós vízkárt okozhat. A rendszeres ellenőrzés és időszakos csere nemcsak meghosszabbítja az élettartamot, hanem elkerülhetővé teszi a sürgősségi javításokat és a bontással járó, költséges beavatkozásokat is.
Mely alkatrészeket érdemes ütemezetten ellenőrizni vagy cserélni? +
Több kulcselem életciklussal működik. Az automata légtelenítő szelepek tipikusan 3–6 év után cserére szorulnak. A flexibilis bekötőcsövek 5–8 évente ajánlottan cserélendők, olcsóbb csaptelepeknél akár 3 év is lehet a plafon. A fűtési osztó-gyűjtő minőségtől függően nagyjából 5–15 évig szolgál megbízhatóan. A tágulási tartályt évente ellenőrizni és levegővel pótolni kell; 5–10 év között jellemző a csere. Emellett érdemes figyelni az elzárók, WC-tartály belsők, biztonsági szelepek, hőcserélők, szivattyúk, vízlágyítók és melegvíztárolók állapotára is.
Hogyan vezet a karbantartás hiánya csőszivárgáshoz vagy csőtöréshez? +
Ha a légtelenítés hibás, levegő marad a rendszerben, ami kavitációt, cirkulációs elégtelenséget és túlterhelést okoz. A tágulási tartály elveszíti a nyomáskiegyenlítő szerepét, a hőmérséklet-ingadozások nyomáslökéseket generálnak, amelyek megrepeszthetik a csöveket és szerelvényeket. Elöregedett flexibilis csövek és tömítések idővel elporladnak, mikroszivárgásból hirtelen törés lehet. Ráadásul ha az elzárók rosszak, a szakaszolás és a szakszerű nyomásveszteség-mérés nehézzé válik, így a hibahely bemérése elhúzódik, miközben a vízkár folyamatosan nő.
Mekkora éves kerettel érdemes számolni megelőző karbantartásra? +
Iránymutatásként egy kb. 10 millió forint értékű épületgépészeti rendszer esetén évi körülbelül 100 000 forint ráfordítás már elegendő lehet a hosszú távú, üzembiztos működéshez (a fűtőkészülék karbantartása/cseréje nélkül számolva). Ez a keret fedezheti az ütemezett ellenőrzéseket, a kis értékű, de kritikus kopó alkatrészek cseréjét és a nyomás, vízminőség, illetve biztonsági elemek rendszeres vizsgálatát. A megelőzés költsége jellemzően töredéke annak, amit egy beázás, bontás és sürgősségi hibaelhárítás együtt elvihet.
Mit tegyek, ha már kialakult a szivárgás vagy a csőtörés? +
Első lépésben zárja el a főcsapot vagy a szakaszolókat, és áramtalanítson az érintett részen, ha szükséges. Gyorsan távolítsa el a vizet, védje a berendezést, készítsen fotókat a kárról. Hívjon műszeres bemérésben jártas szakembert, mert a pontos helymeghatározás feltételezi a működő elzárókat és a szakszerű nyomáspróbát. Jelezze, ha tágulási tartály-problémát gyanít: ez gyakori kiváltó ok. A cél a kár minimalizálása, a hiba gyors izolálása és bontásmentes vagy célzott feltárással történő javítása.

Csőtörés keresése a gyakorlatban

Feltárt meghibásodás
Feltárt meghibásodás

Egy budapesti barkácsáruházban rögzítettem ezeket a fotókat. A 1. sz. fotón a kiszerelt hibás sarokszelep látható, ill. az 50 mm hosszúságú csaphosszabbító szerepel, mely a falsík és a gipszkartonfal közötti mélységet, távolságot hivatott áthidalni. Az erős beázással párosuló meghibásodás a földszinten jelentkezett, méghozzá: csöpögött a víz a mennyezetről. Természetesen a felette található vizesblokkban semmi nedvesedés, ill. gépészeti meghibásodásra utaló tünet nem volt látható,  tapasztalható. 

Hibás szerelvény és a következmények

Az említett 1.sz. fotón az a hibás szerelvény látható, mely a problémát okozta. A silány minőségű sarokszelep a csaphosszabbító tövénél elkorrodált, ezáltal a gipszkartonfal mögötti területre juttatta a használati melegvizet.

Hibás szerelvény
1. sz. fotó: Hibás szerelvény

A csőszivárgás bemérése szakaszolásokkal, nyomásmérésekkel, nedvességmérésekkel, akusztikus és hőkamerás vizsgálatokkal került felfedésre, lokalizálásra.
Jelzőgázos mérések ebben az esetben nem történtek, hiszen a gipszkartonfalban elhelyezett vezetékeknél ez a lokalizálási lehetőség elesik. Elesik, mert a vízvezeték hálózatba betáplált és hibahelyen kiáramló jelzőgáz a fal belsejében szétáramlik, lehetetlenné téve a mérés használhatóságát.

„Egy csempés találat” a szivárgás helyének felderítésében

Mindenesetre ezen munkám(is) azt az alapelvet támasztja alá, hogy a pontos csőtörés bemérés nem csupán gazdaságos, anyagi értelemben kifizetődő, de a céltalan bontás okozta egyéb bosszúságoktól is mentes.

Számomra az egy csempés találat számít pontosnak, vagyis tűpontos csőszivárgás bemérésnek. Természetesen nem a jelenleg divatos 1mx1m csempére gondoltam ekkor, csupán a 30×30 cm területre szűkülő bemérési találatot tartom magam számára elfogadhatónak. Az eseteim legalább 95%-a  teljesíti is ezt a magam által meghatározott csőtörés keresési kritériumot, annak ellenére, hogy a 100%-os találati arányt tartanám felülmúlhatatlannak.

A 2.sz. képen, amit a cikk nyitóképének használtam, a csőszivárgás lokalizálása után feltárt terület figyelhető meg, vagyis az a falsíkra rögzített falikorong, melyből a meghibásodott sarokszelep és a csaphosszabbító került kiszerelésre. 

A csőtörés megjavítása után egyetlen 25x60cm-es csempe pótlása szükséges a vizesblokk tökéletes helyreállításához.
Azért ez nem világvége!
Jól mondom?


Elolvasásra ajánlom korábbi, témánkhoz csatlakozó írásaimból:

GYIK:

Hogyan zajlik a csőtörés keresése modern eszközökkel?
A gyakorlatban rombolás nélkül, több mérési módszer kombinációjával dolgoznak. Akusztikus műszerek a szivárgás jellegzetes zaját erősítik fel, hőkamerák a felületek hőmérséklet-különbségeit mutatják, nyomáspróba és adatlogger segít azonosítani az érintett ágat. Szükség esetén tracer gázas vizsgálatot, endoszkópos betekintést vagy talajnedvesség-mérést alkalmaznak. Az adatok összevetése szűkíti a célpontot, így csak célzott feltárás történik. A folyamat gyorsabb, ha a rendszer szakaszolható, elzárók működnek, és rendelkezésre állnak alaprajzok vagy korábbi javítási információk.
Milyen jelek utalnak rejtett szivárgásra, és hogyan készüljek a vizsgálatra? +
Gyanúra ad okot az indokolatlan vízszámla-emelkedés, a víznyomás ingadozása, a foltosodó vakolat, dohos szag, meleg padlófoltok, illetve a kazán gyakori utántöltés-igénye. Vizsgálat előtt célszerű szabaddá tenni az érintett helyiségeket, hozzáférést biztosítani elzárókhoz, vízórához, gépészeti szekrényhez. Érdemes feljegyezni, mikor és hol észlelhető a jelenség, készíteni néhány fotót. Ha lehet, alaprajzot vagy burkolatkiosztást adjon a szakembernek. A pontos szakaszolás és a működő elzárók felgyorsítják a bemérést és csökkentik a bontás kockázatát.
Mely módszerek a legpontosabbak, és mikor elkerülhetetlen a bontás? +
A legjobb találati arányt az akusztikus hallgatózás, a korrelátoros helymeghatározás és a hőkamera kombinációja adja; beltéri rendszereknél tracer gáz növeli a pontosságot, padlófűtésnél hőkamerás–nyomáspróbás megközelítés a bevált. Bontás többnyire akkor szükséges, ha a hiba a burkolat alatt van, a csatlakozások nem hozzáférhetők, vagy a mérési eredmények ugyanarra a kis felületre mutatnak. Ilyenkor célzott feltárás történik, a lehető legkisebb bontással. A módszeres lépések minimalizálják a helyreállítási költséget és a kieső időt.

Csőszivárgás tünetei

A csőtörés bemérés első lépése mindig a vizsgálandó épületgépészeti rendszer feltérképezésével kezdődik. Ez a kezdeti és fundamentális mozzanat elengedhetetlen a sikeres csőtörés, csőszivárgás bemérés aktualizálásához, ugyanis egyetlen téves megállapítás a teljes bemérési folyamat sikertelenségét okozhatja.

Éppen ezért gondosan és alaposan javasolt átnézni a teljes vizsgálandó csővezeték rendszert, hiszen minél több információ áll rendelkezésünkre a meghibásodásról, annál eredményesebb lesz a csőtörés pontos helyének a megállapítása.

Információgyűjtés – az alap

A gondos információgyűjtés során feltárulkoznak a vizsgált rendszer sajátosságai, melyben a legkisebb információnak is helye van, helye lehet. Például a hiba megjelenése előtt felszereltek egy csaptelepet, kicseréltek egy elzárót, bekötöttek egy mosógépet, gipszkartonfalat építettek…stb. Tulajdonképpen a csőtörés keresése egy gondosan felépített nyomozás, melynek elengedhetetlen kritériuma, hogy a munkafolyamatot végző személy gondolkozása kiművelt legyen, logikai képességei meghaladják az általánosan tapasztalható kvantitatív jelleget.

A csőtörés helyének a meghatározása és kijelölése már a legutolsó aktus a logikai levezetésben,  melynek során tulajdonképpen összefoglalásra kerülnek a meghibásodásról feltárható információk.

A pontos csőtörés bemérés ismérve az, hogy a vizsgálat során nyert információkat kellően koherens módon egyesíti.

Mint említettem minden apró vagy aprónak tűnő információ fontos lehet a sikeres hibaelhárításhoz. A  csőtörések által felmutatott tünetek ugyanolyan eligazító  jelleggel bírnak az értő szakember számára, mint annak az orvosnak aki páciense testi tüneteiből kíván mélyebb összefüggéseket levezetni. Mondanom sem kell, hogy a megfelelően alapos kikérdezés elengedhetetlen a helyes diagnózis felállításához. Mikor kezdődött a probléma, mennyi idős a beteg, milyen életmódot folytat a vizsgált alany, mióta áll fenn a probléma, akut vagy krónikus elváltozásról beszélünk, milyen diagnosztikai eszköz áll rendelkezésünkre a probléma feltárásához…stb.

(Természetesen nem tévesztjük össze a szezont a fazonnal, hiszen az  orvoslásban tevékenykedő ember a legmagasabb létrendi rang jogos képviselője, megelőzve ezzel szinte minden egyéb terület képviselőjét. Szigorúan hozzátéve, hogy az előző állítás egy normális társadalomra vonatkozik, mert a jelen abnormális viszonyai között ugyanúgy lasszóval kell fogni egy épelméjű és kvalifikált szakembert akárcsak egy gyógyításra elkötelezett orvost.)

A csőszivárgás bemérése

Gyenge csőszívárgás - a műszeres csőtörés bemérés eredményeként

Magam egy olyan tünetet fotóztam le, mely ugyan minimális szivárgást és vízvesztést okozott, mégsem állt összefüggésben azzal az akut jelenséggel, mely során a mennyezet nagy felületen és rövid idő alatt elázott.  A csőtörés bemérés során feltártam ugyan, hogy a zártrendszerű központifűtés minimálisan szivárgott – az mégsem állt összefüggésben a mennyezeten tapasztalt hiba jelenséggel. Ezt a jelenséget neveztem logikai bukfencnek, ellentmondásnak. Azért ellentmondás, mert egy önmagában felszerelt kombi fali gázkészülék, melyet nem egészítettek ki külön tágulási tartállyal és csupán havi, kéthavi utántöltést igényel – az legfeljebb 0,5l vizveszteséget generál, méghozzá  a vizsgált 30-60 napra vonatkoztatva.

A nagy kiterjedésű mennyezeti ázás azonban jelentős vízvesztésre jellemző tüneteket mutatott, felmutatva ezzel, hogy itt két teljesen különálló meghibásodásról beszélünk, kell beszélnünk.  Miután minden műszeres csőtörés vizsgálat elvégzésre került, bebizonyosodott, hogy helyes volt az általam felállított kezdeti diagnózis, hiszen a mennyezet ázását a melegvíz oldon fennálló csőszivárgás okozta. 

Amikor csőstől, mármint több csőstől jön a baj

Bizony egyáltalán nem ritka, hogy az átfogó csőtörés vizsgálat során olyan hibát és hibákat is feltárok, melyek felderítésére eredetileg nem is irányult igyekezet. Ez a járulékos nyereség egyáltalán nem elhanyagolandó, hisz a másod és harmadlagosan előkerülő meghibásodások nem kerülnek kiszámlázásra, teljesen költségmentesen kerülnek felfedezésre. A probléma helyének a meghatározása után mindig összegzem a tapasztaltakat, majd pedig felvázolom a lehetséges javítási megoldást, lehetséges megoldási lehetőségeket. Továbbiakban pedig szívesen vállalom az általam feltárt hibák, ömlések, szivárgások javítását, visszaigazolva ezzel a műszeres csőtörés meghatározás helyességét, pontosságát. 

A témánkat kiszélesítő írások:

GYIK:

Mik a csőszivárgás jellegzetes jelei, és miért fontos a rendszer feltérképezése?
A szivárgást gyakran nedvesedő felületek, dohos szag, megmagyarázhatatlan vízveszteség vagy visszatérő nyomásesés jelzi, de a tünetek sokszor félrevezetők. Ezért a folyamat első lépése mindig a teljes épületgépészeti rendszer gondos feltérképezése: mi változott a hiba előtt, történtek-e szerelések, beépítések, burkolások. Minél több részlet ismert, annál kisebb az esély a téves diagnózisra. A feltérképezés teremti meg a koherens értelmezés alapját, és segít, hogy a vizsgálat végén valóban a tényleges hibahely kerüljön kijelölésre.
Miért kulcs az alapos információgyűjtés és a kikérdezés a bemérés előtt? +
A csőtörés keresése logikai nyomozás: minden apró adat – egy csaptelepcsere, elzárócsere, mosógép bekötése vagy gipszkartonozás – a kirakós része. A cél, hogy a tüneteket összhangba hozzuk a rendszer életkorával, üzemmódjával és a tapasztalt jelenségek időbeliségével. Az alapos kikérdezés csökkenti a „logikai bukfencek” esélyét, amikor a látott kár és a mért veszteség nincs arányban. Így a műszeres vizsgálatok már célzottan történhetnek, kevesebb felesleges bontással és gyorsabb helyreállítással.
Hogyan különíthető el két, egymástól független hiba ugyanazon ingatlanban? +
Előfordul, hogy a fűtési kör minimálisan szivárog, miközben a látványos beázást valójában a használati melegvíz oldali csőhiba okozza. Az eltérés azonosításához a mért vízveszteséget, a nyomásviselkedést és a hőképet együtt kell értékelni. Ha a nagy kiterjedésű ázás jelentős vízvesztésre utal, de a fűtés csak ritkán igényel utántöltést, valószínű a párhuzamos hiba. A következetes logikai levezetés és a műszeres eredmények együttes vizsgálata segít a jelenségek szétválasztásában és a helyes javítási stratégia kijelölésében.
Mi a csőszivárgás-bemérés logikai menete, és mikor jelölhető ki a hibahely? +
A folyamat a rendszer feltérképezésével és a tünetek rendszerezésével indul, ezt követik a célzott műszeres lépések. A vizsgálat közben gyűjtött adatoknak koherensen kell illeszkedniük: a zajok, a hőképek, a nyomásadatok és a helyszíni megfigyelések egymást erősítsék. A hibahely kijelölése csak a logikai lánc utolsó aktusa, amikor a bizonyítékok ugyanarra a pontra mutatnak. Így a feltárás már célzott, a bontás minimális, a javítás pedig gyorsabban és nagyobb biztonsággal kivitelezhető.
Mi történik a vizsgálat végén, és milyen „járulékos nyereségre” számíthatok? +
A bemérés végén a szakember összegzi a tapasztalatokat, felvázolja a lehetséges javítási módokat, és igény esetén el is végzi a helyrehozást. Gyakori, hogy az átfogó vizsgálat közben olyan rejtett hibák is előkerülnek, amelyek eredetileg nem képezték a megbízás tárgyát. Ezek feltárása értékes többlet, mert időben megelőzhetők a későbbi károk. A módszeres megközelítés így nemcsak a fő problémát oldja meg, hanem növeli a teljes rendszer üzembiztonságát és csökkenti a jövőbeni kockázatokat.

A modern csőtörés detektáló műszerek világa

Csőtörés bemérés

Szolgáltatási célunk, hogy olyan ismereteket adjunk át potenciális ügyfeleinknek, amely alapján a legjobb döntést hozhatják meg egy-egy csőtörés, csőszivárgás felmérésének szükségességekor a megbízott szakember, vállalkozás kiválasztásában.
A saját praxis a műszeres csőtörés bemérés modern eszközeivel rendelkezik, de ennél konkrétabb áttekintésre is szükség lehet.

A csőtörés, csőszivárgás detektálás áttekintése:

A csőtörés detektáló műszerek olyan eszközök, amelyek segítik a szivárgások vagy törések azonosítását. Ezek a műszerek általában a következő célokra alkalmasak:

  1. Csőtörés észlelése: Az eszközök képesek észlelni a csövekben bekövetkezett töréseket vagy repedéseket, még akkor is, ha azok rejtettek vagy nehezen hozzáférhető helyeken találhatók.
  2. Vízszivárgás detektálása: A műszerek képesek érzékelni a vízszivárgásokat a csövekben. Ez segít az időbeni beavatkozásban és a vízpazarlás elkerülésében.
  3. Hőmérséklet és nedvességmérés: Néhány műszeres eszköz képes mérni a csőkörnyezet hőmérsékletét és nedvességtartalmát, ami hasznos az elszigetelési problémák vagy hőveszteség észleléséhez.
  4. Ultrahangos vizsgálat: Az ultrahangos műszerek a csőrendszerben lévő kavitáció és turbulencia problémák felismerésében.
  5. Infravörös kamera alkalmazások: Infravörös kamerák használata a csőrendszer hőmérséklet eltéréseinek feltárására, esetleges szivárgások vagy hőveszteségek meglétét jelezhetik.
  6. Nyomás és gázmérés: Az eszközök segítségével a csövekben lévő nyomás változásainak ellenőrzése történhet meg, ami hasznos az esetleges problémák azonosításában.

Ha ismerjük az okokat, könnyebb a megelőzés

Csőtörések és szivárgások okai különféle tényezők lehetnek, és azok a vízvezeték kora, anyaga, időjárási viszonyok és karbantartásának minősége szerint változhatnak. Itt van néhány ok, ami csőtöréseket és szivárgásokat okozhat.
Reményem szerint az okok bemutatásával máris sokat segítek, mert ezzel elősegítem a megelőzést és fölösleges gondoktól és kiadásoktól mentesítem Önt!

  1. Korrodálás : Az idő múlásával a csövek belső felületén korrózió alakulhat ki, különösen fémcsövek esetében. Ennek eredményeként a csövek falai vékonyabbá válhatnak, és könnyebben törnek.
  2. Nyomásingadozások : A hirtelen nyomásingadozások a csövekben stresszt okozhatnak, ami töréseket és repedéseket okozhat.
  3. Időjárási hatások : Fagy vagy hőmérsékleti változások okozhatnak csőtöréseket. A víz fagyása például megduzzasztja a vizet a csőben, ami törést okozhat. Nem véletlenül ajánlatos a csövek víztelenítése a késő őszi időszakban.
  4. Szakszerűtlen telepítés vagy karbantartás : Rossz minőségű vagy hibásan telepített csövek vagy csatlakozások hajlamosabbak a meghibásodásra.
  5. Sérülés túlzott terhelés : A csövek fizikai sérülései, például ásás vagy a csőrendszer túlzott terhelése szintén okozhat problémákat.
  6. Korábbi szivárgások javítása : Ha a korábbi szivárgást nem javították ki megfelelően, a probléma újra felmerülhet.
  7. Alacsony minőségű anyagok : Alacsony minőségű csőanyagok vagy alkatrészek használata növelheti a törések kockázatát.
  8. Magas víznyomás : Túl magas víznyomás a csövekben növeli a törés kockázatát.

A csőtörések és szivárgások megelőzéséhez rendszeres karbantartás és ellenőrzés szükséges, valamint olyan eszközök alkalmazása, mint a csőtörés detektáló műszerek, amelyek segítségével az időben észlelt problémák megelőzhetőek.

Műszeres csőtörés bemérés 3. – Jelzőgázos bemérés

Jelzőgázos csőtörés bemérés

Jelzőgázos rendszer a műszeres csőtörés bemérés során
Jelzőgázos rendszer

Még időben hívjon!
Munkám jellemzői: szakszerű munkavégzés, korszerű eszközpark, bőséges referencia, garancia a tevékenységemre.
+36 20 429 6622

Szivárgáskeresés, csőtörés lokalizálás jelzőgáz segítségével

Ez a csőtörés keresési módozat igen pontos hibahelymeghatározást tesz lehetővé – feltéve, hogy az adott csőtörés alkalmas a jelzőgázos technológiával történő beméréséhez.
Több esetben hangsúlyoztam már, hogy a csőtörés bemérési tecnhológiák és eszközök önállóan szinte sosem  alkalmazhatóak a gépészeti hibák pontos meghatározására, mert mindegyik eszköz specifikus alkalmazásra tervezett, magyarul: csupán részfeladat kiszolgálására szánt.

Így van ez a jelzőgázos csőtörés bevizsgáló eszközzel is, hiszen pl. szakszerű nyomáspróba nélkül alkalmazhatatlan a bemérés ezen típusa.
A nyomáspróba kritériumait most nem fogjuk taglalni, legyen elég annyi, hogy a jelzőgázos csőtörés bemérés elengedhetetlen bázisát képezi. 
A nyomvonal ismerete szintén ilyen elengedhetetlen fundamentum, hogy egyáltalán értelme legyen a csőtörés, csőszivárgás jelzőgázzal történő bemérésének, mert hiába keressük a jelzőgáz jelenlétét, ha nem érintjük azt a területet ahol a gáz érintkezik a környezetével.

A jelzőgázos csőtörés bemérés lényegéről

A szivárgó csővezeték egy lehetséges csatlakozási pontján hidrogén, nitrogén keveréket juttatunk a vezetékbe, majd a hidrogén jelenlétét egy igen kifinomult és nagyérzékenységű műszer segítségével felfedjük. 
A nitrogén semlegessége okán csupán hordozói szerepet tölt be a gáz összetételének egészére nézve, vagyis a nitrogén 90%- nál nagyobb a százalékban található a csőtörés bemérésre használt gázkeverékben. A gázkeverék ellenőrzött és ipari körülmények között kerül előállításra, hiszen a hidrogén igen robbanásveszélyes gáz hírében áll, nem alkalmazható csak olyan koncentrációban, mely mélyen alulmúlja a gyúlékonyság feltételeit.

Gyors matematika: A hidrogén legfeljebb 10%- ban található az alkalmazott gázelegyben.  A gyakorlatban csőtörés keresésre inkább az 5% hidrogén tartalmú jelzőgáz kerül bevetésre. A csőtörés felderítésére szánt jelzőgáz ipari gáznak minősül, csupán a piacvezető gázforgalmazók tartják termékpalettájukon – igazodva a speciális alkalmazási terület kívánalmaihoz. A szakszerűen és legalkalmasabb ponton bejuttatott gáz a csőszivárgási helyén kilép, majd ahol legmagasabb koncentrációban mérhető a jelzőgáz jelenléte – annak közvetlen környezetében található a csővezeték meghibásodása.

Műszeres csőtörés bemérés: amikor másfajta csőtörés, csőszivárgás felderítés ajánlott

A jelzőgázos csőtörés bemérés nem vagy korlátozottan alkalmazható az oldalfalakban, gipszkartonfalakban elhelyezett vezetékekben fennálló csőtörések bemérésére, mert a hidrogén felfelé törekszik, s amennyiben egyáltalán valahol is mérhetővé válik a gáz jelenléte – annak pontossága erősen megkérdőjelezhető. Praxisom során többször is találkoztam olyan ötrétegű és rézcsöves kialakítású fűtési rendszerrel, mely működés közben elveszítette 1,5 bar üzemi nyomását, ellenben álladó hőmérsékleten a jelzőgázt 4 bar nyomás mellett is stabilan, tömör módon megtartotta anélkül, hogy az kilépett volna a szivárgás helyén.

Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben a szivárgás mindig kapcsolódott a hőtágulással, vagyis hő dilatáció is hozzájárult a fűtési rendszer vízvesztéséhez. Ilyen estben még a  csúcstechnológia is csődöt mond, hiszen egyszerre a változó hőmérsékleti viszonyokat és a gáz jelenlétét nem tudjuk biztosítani, mert egyszerűen ez nem lehetséges.  Egy gyakorlott szakembernek tudnia kell, hogy mi az az alkalmazási spektrum, melyben az általa választott szivárgáskeresési technológia nagy hatékonysággal bevethető.

Csőtörés, csőszivárgás mérése és a szakember

A mérés során a szakembernek számításba kell vennie az aljzat rétegrendjét is, mert bizonyos szerelési és szigetelési módozatok ellehetetlenítik a csőszivárgás ezen eljárással történő lokalizálását. 
A padlófűtések szigetelése alatt elhelyezett csövek és kötéseik szivárgásánál például csak korlátokozottan, vagy egyáltalán nem lehetséges a jelzőgázzal való szivárgás bemérés- ugyanis a szigetelés eltereli, elvezeti a jelzőgázt, lehetelenné téve a helyes diagnózis felállítását. Természetesen hosszan tudnám még sorolni, hogy mikor és miért nem alkalmazható a jelzőgázos csőtörés bemérési rendszer- azonban célom csupán a vizsgálat érintőleges bemutatása, kiegészítve egy-egy jól választott szemléltető példával.

A csőtörés bemérés témáját összefogó oldal: Csőtörés bemérés

Összegezve

A jelzőgázos csőtörés bemérés igen pontos csőszivárgás lokalizálási lehetőség, mely főképpen földben és aljzatban lévő vezetékeken fennálló meghibásodások felderítésére alkalmas.  A meghibásodott csővezeték nyomvonalának ismerete mindenképpen szükséges, s ezen megállapítás minden szivárgáskeresési módozatra kiterjeszthető.
A nyomvonal meghatározás ismertetése azonban jelen szűkre szabott keretein belül nem lehetséges, s nem is célom ezt pillanatnyilag megtenni.
A későbbiekben természetesen bepótolom az ezirányban fennálló tartozásom, s külön fejezetet szánok a nyomvonalkeresés rejtelmeinek.
Köszönöm, hogy Látogatója volt az oldalamnak.

Üdvözlettel: Dancs Gyula
***
Korábban a témában:

GYIK:

A műszeres csőtörés bemérés célja, hogy pontosan meghatározza a szivárgás helyét anélkül, hogy felesleges bontásra lenne szükség. Modern eszközök, mint a hőkamerák és akusztikus műszerek, gyorsan és hatékonyan lokalizálják a problémát. Ezáltal a javítás célzottan történhet, ami időt és költséget takarít meg. A módszer megbízható és kíméletes megoldást nyújt a rejtett hibák feltárására.
Csőtörésre utalhat a falak nedvesedése, a festék vagy vakolat felválása, illetve a padló alatt megjelenő vízfoltok. A vízszámla hirtelen emelkedése vagy a vízóra mozgása lezárt csapok mellett szintén árulkodó jel. Ezek a tünetek gyakran lassan alakulnak ki, ezért fontos időben felismerni őket. A gyors reagálás segít megelőzni a nagyobb károkat és költségeket.
A szakemberek speciális műszerekkel dolgoznak, amelyek pontos eredményt adnak. Egy laikus számára nehéz észlelni a rejtett szivárgásokat, míg a profi eszközök bontás nélkül feltárják a problémát. A szakértői beavatkozás gyorsabb és költséghatékonyabb, hiszen elkerülhető a felesleges javítás. Így a hiba pontosan lokalizálható, és a helyreállítás célzottan történhet.
A vizsgálat során hőkamerát, akusztikus hallgatókat és endoszkópos kamerát használnak. A hőkamera érzékeli a hőmérséklet-különbségeket, az akusztikus eszközök a víz áramlását, míg az endoszkóp betekintést nyújt a falak mögé. Ezek kombinált alkalmazása pontos képet ad a probléma helyéről. A modern technológiák gyors és megbízható eredményt biztosítanak.
A műszeres bemérés legnagyobb előnye, hogy elkerülhető a felesleges bontás és a magas költségek. A pontos lokalizálásnak köszönhetően a javítás célzottan történik, így kevesebb időt vesz igénybe. Emellett a módszer megbízhatóbb, mint a hagyományos próbálgatásos megoldások. A modern technológia segítségével a hibák gyorsan és hatékonyan feltárhatók.

Műszeres csőtörés-bemérés, csőszivárgás-vizsgálat a gyakorlatban

Rejtett csőtörések, csőszivárgások, csőtörés-bemérés

Rézforrasztás – egy lehetséges rejtett hibaforrás

A rejtett csőtörések, csőszivárgások megkeresése a legnehezebb és legfelelősségteljesebb munkakörök közé tartozik, mely főképpen abból adódik, hogy olyan meghibásodásokat kell feltárni melyeknél felkészült szakmabéli kollégák is széttárják a kezüket.
Külön nehezíti a munkakör végzését, hogy laikus, egyszerű rátekintésben úgy tűnhet, hogy egy olyan tevékenységgel, szakmával van dolgunk, melyet a technika olyannyira megtámogatott, hogy egy csodaműszer érintésével milliméterpontos megállapításra jutunk a csőtörés pontos helyét illetőleg.
Sajnos ez áll a legtávolabb a valósághoz.

A csőtörés keresést magam részéről leginkább a gyógyításhoz hasonlítanám, – azzal a hátrányával, hogy a csőtörés keresőjét szigorúan számon kérik, s ha pontosak az értesüléseim, akkor ezidáig egyetlen áldozatot sem követelt a csőszivárgás keresés szelíd tevékenysége. Az azonosság és átfedés abban érhető tetten, hogy olyan rejtett jelenségekről, érzékszervek és értelem számára nehezen követhető folyamatokról beszélünk minkét esetben, melyben a munkavégző szakmaiságát, felkészültségét éppen az összefüggések egységlátása adja, adhatja. Ezt nevezzük divatosabb megnevezésben: holisztikus látásmódnak.

Tudom erősnek tűnhet a csőtörés keresés és a gyógyítás összevetése, hiszen a gyógyítás a legnemesebb és legkiemeltebb emberi tevékenység, s magam is meghajolok ezen terület kiemelt nagyjai előtt. A tevékenységek értékét azonban nem a társadalmi elismertség adja, hanem az a belső attitűd biztosítja, mely a személy magával támasztott igényességéből sugárzik ki, s vetül ki minden tevékenységére, s ez biztosítja az individuum indítékainak minőségét.

Könnyű belátni, hogy a csupán pénzért végzett tevékenység sosem válik értékké, hiszen a lényeg hiányzik belőle, melyet pont a lelkiismeret biztosít, vagyis a munkavégző legbenső beállítódása. No , de ez nem tartozik szorosan a csőtörés kereséshez, csupán a szimbolikus összevetés megvilágítása miatt tettem egy rövid kitérőt.

A meghibásodás tisztázása

Az első egybeesés éppen a betegfelvétel, a meghibásodás körülményeinek a tisztázása. Mióta áll fenn a hiba, krónikus vagy akut jelenséggel van dolgunk, az előző időszak beavatkozásai, a kivitelezés ideje, jellege, anyaga, … s rengeteg feltárókérdés a csőtörés körülményeivel közvetlen összefüggésben.

Második lépésben a diagnosztika, – vagyis a képalkotás, hangalkotás, nedvességmérések, nyomásmérések, – éppen az előzőleg gondosan felállított hibaképnek megfelelően, s a rendelkezésre álló műszerek együttes alkalmazása mellett. Általánosan elmondható, hogy mindig szakszerű gondos nyomásméréssel kezdődik minden nyomás alatt lévő vezeték vizsgálata, hiszen ahol nincs nyomásvesztés, ott csőszivárgás sem lehet.

Természetesen ezt leegyszerűsítettem, mert nem állandó hőmérséklet mellett mégis fennállhat csőszivárgás. A fűtési meghibásodások egy részénél még a legmodernebb technológia támogatottsága sem teljes biztosíték, mert a nyomásvesztés olyan üzemi körülmények között történik, mely nem reprodukálható a vizsgálati műszerek alkalmazási területére, s mindig igen alacsony folyadékvesztéssel járó hiba feltárására irányul.

Egy átlagos zártrendszerű fűtési rendszer pár óra alatt leáll egy minimális csepegéstől is, mert 0,8 dl vízvesztés általában már elegendő a 0,5 bar üzemi nyomás elérésére, mely előidézi a fűtési berendezés biztonsági leállását. A jelzőgázos vizsgálatok forrasztott rézcsöves rendszerek és presselt technológiák kivitelezésekor sok esetben nem mutatnak fel nyomásvesztést, gázszivárgást, – még az üzemi nyomás négyszerese vagyis 6 bar-os vizsgálati nyomás mellett sem.

Press idom - hibaforrás
Press idom

A lefolyóvezetékek ennél is problematikusabbak, mert a kamerás vizsgálatok a vizsgált vezeték belsejéről adnak képet, s csak nagyon komoly szerelési hiányosság tárható fel általa, – a tömörségéről nem ad biztos felvilágosítást.

Biztonsági szerelvények, víztisztítók, vízlágyító berendezések szintén érdekes hibajelenségeket generálnak, csak hogy betekintést adjak a lehetséges meghibásodások széles spektrumáról.

(Jelen írásomnak nem célja, hogy bemutassak minden vizsgálati módszert és lehetőséget – csupán rámutatni kívánok a vizsgálatok komplex jellegére, s eloszlatni a tévhitet, hogy itt valami könnyed, gyors és teljesen tévedésmentes vizsgálatról van szó.)

A csőtörés-bemérés drága műszerekkel megy végbe

A csőtörés keresésben minden esetben igen költséges eszközök együttes bevetéséről beszélhetünk, mely általában nagyon pontos hibamegállapítással végződik.
Azonban fontos tudni, hogy vannak olyan kivitelezések, rétegrendek, s főként beázások és szakszerűtlenül kivitelezett fűtési rendszerek ahol a technikai eszközök megléte és szakmai felkészültség sem jelent teljes garanciát, hogy a legkisebb bontás mellett elhárítható legyen a fennálló gépészeti meghibásodás. Magam részéről fontosnak tartom, a megfelelő tájékoztatást, s csoda helyett így a megrendelőim a realitással találkozó és a legmagasabb szinten teljesülő szolgáltatást kaphatnak.

S természetesen minden olyan technikai eszköz rendelkezésemre áll, mely a pontos hibameghatározást előmozdítja, és a bevethető csőtörés-kereső eszközök tárházába tartozik.

Legyen szó akár számítógépes korrelációs hibameghatározásról, hőkamerás lokalizálásról, jelzőgázos vizsgálatról, – számíthat arra, hogy minimálisra szorítom le a kalapács és ásó használatát, és a teljes megoldásig kísérem végig a csőtörés elhárítását, – beleértve a javítás és helyreállítás folyamatát.

***

Korábban a témában:

A csőtörés-bemérések eszközei

Műszeres csőtörés vizsgálat

Műszeres csőtörés vizsgálatok

Csőtörés-bemérés eszközök

A csőtörés-bemérések eszközei és alkalmazási területük

SEBA korrelátor műszer a csőtörés-bemérés eszköze
SEBA korrelátor, csőtörés-bemérés

Valószínűleg lehetetlen feladatra vállalkozom akkor, amikor néhány mondatban kívánom bemutatni Önnek az általam használt eszközöket, berendezéseket, melyek a csőtörések, csőszivárgások pontos helyzetmeghatározását teszik lehetővé.

Már csak azért is komoly kihívás, hisz egy csőtörés, vízveszteség behatárolásához szánt berendezéshez gyártójuk min. 80-200 oldalban írja le azokat a bázisszintű információkat, melyek használójuk számára elengedhetetlenek.
Igazán nem is ezt kívánom átadni Önnek, sokkal inkább azt kívánom megvilágítani, hogy nincs olyan vízszivárgás, vízveszteség, csőtörés, melynek megkereséséhez ne rendelkeznék tárgyi feltétellel.

A műanyag csövek nyomvonalkeresésétől kezdve a csőfagyasztásig, nyomásmérésektől a számítógépes korrelációs mérésekig minden technikai háttért bevetek, hogy előkerüljenek a mások által rejtettnek ítélt vízveszteségek.

A berendezéseim között több igen fejlett, igen specifikus akusztikus berendezés található, melyek tapintómikrofonoktól a talajdetektorokig, illetve a nyomvonal és mélység meghatározókig mind tartozékként, kiegészítőként szerepelnek. Az említett számítógépes korrelációs rendszer, mely csak igen kis számban áll szakemberek rendelkezésére, rendkívül pontos szivárgási hely kijelölésére alkalmas, akár több száz méteres távolság vizsgálatakor is.

A csőtörés-bemérés haszna

Nem is kell ecsetelnem, hogy mekkora a jelentősége egy parkosított kert vagy egy díszkővel lerakott parkoló esetében, ha a csőtörés elhárításához csak minimális feltárásra van szükség. Ugyanígy nem elhanyagolandó, ha a jelzőgázos rendszer egy belső szivárgás feltárásakor pontos képet ad a csőszivárgás, a vízveszteség helyéről. Ebben az esetben egy speciálisan erre a feladatkörre kikevert robbanásmentes hidrogén-nitrogén keverék kerül megkeresésre, melynek jelenlétét nagy érzékenységű hidrogéndetektor teszi lehetővé.

Fűtési rendszerek hibáinak megállapításához nagy segítség a magas felbontású ipari termokamera, mely szintén elengedhetetlen tartozéka a felszerelésemnek. Nem beszélve arról, hogy a bontások során a többi vezeték is feltérképezhető a hozzáértő szakember számára, elkerülve az ép vezetékek sérüléseit, felesleges javításukat.

Munkám során több technológiát is együttesen használok, éppen azért, hogy a legpontosabb helyzet meghatározással támogassam a javításhoz szükséges legoptimálisabb feltételeket. tevékenységem kapcsán a legkülönbözőbb lakossági és ipari csőtörésekkel találkoztam, így bátran ígérhetem Önnek, hogy megkeresem a legkomplikáltabb szivárgást, vízveszteséget is, még ha a föld alól is kell előkerítenem! 🙂

Ajánlom még:

Műszeres csőtörés vizsgálat

Műszeres csőtörés keresés, csőszivárgás lokalizálás

Csővizsgáló kamera a duguláselhárítás harcmezején