Több mint tíz éve kizárólag műszeres csőtörés vizsgálattal foglalkozom, ill. az általam feltárt csőtörések javításával. Igy aztán túlzás nélkül állíthatom, hogy ezres nagyságrendben tártam fel rejtett csőtöréseket és szivárgásokat. Úgy gondoltam, hogy megosztom Önnel a leginkább jellemző csőszivárgási módozatokat, kiegészítve egy-egy különleges és érdekes csőtörés bemérési esettel.
Kezdjük a fürdőszobai beázásokkal, közvetlen környezetében található válaszfalak, födémek nedvesedésével, felázásával.
Mi okozhatja a fürdőszoba környezetében a nedvesedést?
Pillantsunk az okokra egy szerelőablakon át – már ha van.
- 1. hideg, melegvíz, cirkulációs vezeték szivárgása, csőtörése
- 2. lefolyóhálózat sérülése, lefolyó hálózathoz tartozó szerelvények meghibásodása, légkondicionáló kondenzvíz elvezetésének szivárgása
- 3. zárt vagy nyitott rendszerű központi fűtés tömörtelensége
- 4. minden egyéb speciális épületgépészeti megoldás és annak hiányosságai
- 5. kémény, épületszigetelési problémák…párakicsapódások…stb…stb…
A felsorolás természetesen nem teljes, csupán szemléltetni szeretném Önnek, hogy egy falnedvesedés vagy födém átvizesedés okának tisztázása milyen komplex feladat, no és mennyi eszköz és mérés szükséges, hogy a tűpontos csőtörés bemérés teljesüljön.
Szerelőajtó nélkül a kád a tervezés csődje
Itt érkeztünk el a kiindulási témánkhoz, hiszen a kád oldalába beépített szerelőajtó nem csak a tűpontos csőtörés beméréshez szükséges, de Önnek is elengedhetetlen, hogy az elkoszolódott és eldugult kádszifont kitisztíthassa, cserélhesse, tömörségéről meggyőződhessen.
Milyen érdekes, hogy a lefalazott, lecsempézett kádak legalább nyolcvan százalékában nem található sem látható, sem pedig rejtett csempeajtó, szerelőajtó. Érthetetlen és felfoghatatlan számomra, hogy erről egyáltalán beszélnünk kell, nekem kell felhívnom a figyelmet, hogy NEM LEHET SZERELŐAJTÓ NÉLKÜL KÁDAT BEÉPÍTENI!!!
Nyilvánvaló, hogy a megállapítás a levehető előlapos kádakra nem vonatkozik, sem pedig a szabadonálló kád megoldásokra. A design kádakról most nem is tennék említést, mert ebben a kategóriában a megjelenésen kívül jellemzően fel sem merülnek praktikus és ésszerű tervezési szempontok.
No és miért nem maradhat szerelőajtó nélkül a kád?
- 1. Nem tisztítható a kádszifon, nem tisztítható a leeresztőszelep
- 2. Fogalmunk sem lesz róla, ha folyik vagy szivárog bármely kádszerelvény, így víz kerül a befalazott kád mögötti területre
- 3. Arról sem lesz tudomásunk, hogy a kádszigetelés(szilikonozás) hiányossága okán víz jut a válaszfalba, födémbe, lefalazott zónába
- 4. A meghibásodott leeresztőszelep, szifon és túlfolyóvezeték nem lesz cserélhető (az automata verziók életkora 1-10év)
- 5. Nem lehetséges bevizsgálni a kádhoz tartozó szerelvényeket, lefolyószakaszt
Azt hiszem felesleges is tovább ecsetelnem, hogy miért szükséges ez a filléres kiegészítő az Ön fürdőszobájába.
Hogy nekem miért szükséges a szerelőajtó, mint műszeres csőtörésbemérőnek?
Legfőképpen azért szükséges számomra, hogy benézhessek a kád mögötti szekcióba, elvégezni a lefolyó kamerás vizsgálatát. Vajon hogyan nézhetnék a kádlefolyó belsejébe, ha az hozzáférhetetlen, lefalazott. No és hogyan tudnék pontos csőtörés bemérési diagnózist felállítani, ha nem végeztem el az összes diagnosztikai eljárást?
Elárulom.
Sehogyan.
Ilyen esetben nem tud megvalósulni a bontás nélküli vizsgálat, mert nincs meg az az elvárható feltételrendszer, mellyel egyébként minden otthonnak illene rendelkeznie. Ilyen esetben langyos ecetes kalapáccsal kell kezelésbe venni a kád egy kiválasztott csempéjét, majd a könnyekkel áztatott sérült területet utólagosan beépített szerelőajtó implantátummal szükséges ellátni.
Az 1. csatolt képen a szerelőajtó implantátum látható.
A 2. csatolt képen egy feltárt kádszivárgás látható, mely nem rendelkezett szerelőajtóval. Egy hibával kevesebb, tökéletesebb lett a világ! 🙂
Konklúzió: Amennyiben beépítésre kerül a szerelőajtó úgy szükségtelen lett volna a segítségem, mert a falnedvesedéssel járó probléma és meghibásodás egyetlen mozdulattal feltárható lett volna Ügyfelemnek!
