Alacsony vízveszteségek felderítése: jelzőgázos technológia
Nagyon körültekintően kell eljárnom a csőtörések, csőszivárgások vizsgálata során, mert megrendelőim elvárják a 100%-os találati hatékonyságot, ami teljesen érthető és elvárható részükről. Ehhez kell a technológia.
Hosszú évek alatt beszereztem a legmodernebb, legfejlettebb berendezéseket, hogy a lehető legmagasabb találati eredményt tudjam felmutatni a műszeres csőszivárgás keresés területén.
A csőtöréskereső berendezésparkom úgy állítottam össze, hogy a lehetséges összes szivárgást, csőtörést vizsgálhassam segítségükkel.
Nézzük a nehezen vizsgálható csőszivárgásokat.
Ebbe a csoportba főként központi fűtések, azon belül is a gravitációs rendszerek meghibásodásai, illetve az ivóvízhálózatokon tapasztalható alacsony vízveszteségek tartoznak.
A zajos környezetben történő csőtöréskeresést is ebbe a problematikus halmazba sorolhatjuk, mivel itt az akusztikus mérések csak igen korlátozottan alkalmazhatóak. Zárójelben jegyzem meg, hogy a csőtörésvizsgálatokra szakosodott vállalkozások szinte minden esetben kizárólag akusztikus eszközökkel lokalizálják a meghibásodás helyét, beleértve az általam is igen nagyra becsült Fővárosi Vízműveket.
Alacsony vízveszteséggel járó szivárgások
Az alacsony vízveszteséggel járó szivárgások szintén nehezen vizsgálhatóak akusztikus műszerekkel, így ezen esetekben jelzőgázos technológiát kell bevetnünk a csőszivárgás felderítésére.
A szivárgáskeresés lényege, hogy a vizsgálandó vezetékszakaszba egy kizárólag erre a specifikus feladatra gyártott ún. ipari jelzőgázt juttatok, melynek jelenlétét a környezetében hiberérzékeny szenzorokkal keresem.
Rendkívül hatékonyan meghatározhatóak olyan szivárgások is, melyek egyéb módszerekkel nem kereshetőek.
Szakemberek részéről nem túlságosan kedvelt vizsgálati módszer, mivel rengeteg kiegészítő szereléssel jár alkalmazásuk, ráadásul igen magas időráfordítással is párosul.
Rejtett csőtörési hely
Véleményem szerint megéri ráfordítani az időt, energiát ezen vizsgálati típusra, hisz egy rejtett hiba sikeres lokalizálása óriási öröm mint a szerelőnek mint pedig a megrendelőnek egyaránt.
A jelzőgázzal történő csőtöréskeresés az akusztikus vizsgálatok összevetésében ugyan némileg költségesebb vizsgálati módszer, de tapasztalatom szerint, illetve megrendelőim visszajelzése alapján, jóval gazdaságosabb a hagyományos (kalapácsos) eljárásnál.
Egy akusztikusan végzett csőtöréskeresés átlagosan cca. 2-4 órát vesz igénybe, míg a jelzőgázos szivárgáskeresés időráfordítása 4-8 óra.
Ahhoz, hogy egyáltalán elkezdődhessen a csőtörés műszeres keresése, meg kell, hogy ismerkedjek az épületgépészet összes elemével, olyan szinten mintha én magam építettem volna.
A legnagyobb részletességgel fel kell tárnom a gépészeti sajátosságokat, alkalmazott technológiákat, felhasznált anyagokat, szerelvények működéseit. Ez minden vizsgálat bázisa, alapja. Enélkül az egész csőtöréskeresés gyenge lábakon áll, mondhatnám homokvárra épített.
Úgy gondolom, hogy nem szabad sajnálni az időt a pontos diagnózis felállítása érdekében, hiszen minél pontosabb egy csőtörés lokalizálása, annál költségkímélőbb a hiba elhárítása.
Azért tértem ki a vizsgálatok időráfordítási igényére, hogy eloszlassam azt a tévhitet, hogy a műszereknek köszönhetően egy egyszerű és gyorsan elvégezhető beavatkozásról beszélünk. Továbbá ezen információ birtokában már az is körvonalazódik, hogy a vizsgálat idejére a megrendelőnek is rendelkeznie kell szabadidővel, mely mint említettem akár 2h-8h.
A különböző akusztikus csőtöréskereséseken ill. jelzőgáz segítségével történő hibameghatározáson felül, hőkamerás hibameghatározással és számítógépes korrelációs mérésekkel is dolgozom, hogy a legkisebb, legalacsonyabb vízveszteségtől az ipari több száz méteres hálózatokon is elvégezhessem a hibameghatározást.
