A számítógépes korrelációs csőtörés bemérés tulajdonképpen egy akusztikus mérés módozat és lehetőség, melyet főképpen külső vezeték hálózatokon lehetséges alkalmazni, méghozzá csőtörések helyének gyors és pontos meghatározására.
A mérés lényege, hogy a bevizsgálandó vezetékre akusztikus érzékelők kerülnek elhelyezésre, melyek vezeték nélküli kapcsolatban állnak egymással, ill. azzal a számítógépes egységgel, mely kielemzi a jeladók által közvetített adatokat. A korrelációs mérés egyszerre egyszerű és gyors, másfelől pedig rendkívül összetett és komoly körültekintést igénylő feladat.
A mérés pontosságának feltételei
Egyszerűsége abban ragadható meg, hogy a helyes beállítást követően csupán meg kell várnunk az elemzés eredményét, így máris kijelölésre kerülhet az a lokalitás, melyben a csőszivárgás vagy csőtörés fennáll. Ennek azonban az a kritériuma, hogy a mérés helyes betáplált adatokra támaszkodjon, melynek beállítása a kezelő feladata. Sajnos itt szokott félrecsúszni a vizsgálat, hiszen téves adatok betáplálásából értelemszerűen hibás mérés következik.
Rendkívül sok adatot szükséges szolgáltatni a számítógépes egységnek, melyről sok esetben nincs és nem is lehet tudomása a korrelációs készüléket kezelő szakembernek. Legtöbb esetben nem tudhatjuk, hogy a teljes mért szakaszon milyen anyagú csövek kerültek lefektetésre, ill. azok külön-külön mekkora hosszúságot képviselnek a mérendő vezetéken.
A korrelációs készülék képességei
A saját berendezésem emlékem szerint legalább hat különböző csőtípust képes anyagjellemzők szerint elkülöníteni, azok speciális jellemzőit figyelembe is venni a mérés elemzésekor. Emellett pedig a csőhossz, csőméret és számtalan egyéb szűrő beállítására is lehetőség nyílik, mi több szükséges is a pontosság érdekében. A készülék használati útmutatója szó szerint novella terjedelmű, kockafejűeknek egy igazi kincsestár, izgalmasabbnál izgalmasabb lehetőségekkel.
Ez a csőtörés bemérés tényleg csúcstechnika, melyet főképpen közműszolgáltató cégek alkalmaznak, ill. olyan speciális csőtörésbemérő szakemberek, akik képesek használni és kihasználni is a berendezésben rejlő potenciált.
Akusztikus vevőegység
Előnyök és korlátok
A készülék tehát kiszámolja és kielemzi a teljes mérésre kerülő vezetékszakasz akusztikus paramétereit, majd grafikusan megjeleníti azt kezelőjének. Innentől már csak azt szükséges tudnunk, hogy hol található a vezeték nyomvonala, mert enélkül értelmezhetetlen a mérés eredménye, vagyis nem lehetséges a csőtörés pontos helyének kijelölése.
A későbbiekben foglalkozunk majd nyomvonal meghatározással is, melynek részleteivel most nem szándékozom terhelni a kedves olvasót. Legyen elég annyi, hogy a korrelációs mérést sok esetben nyomvonal meghatározással szükséges kiegészíteni a megfelelő pontosság elérése érdekében.
„Egy mérés nem mérés” – tartja a közmondás – így magam, ha lehetséges többször megismétlem a korrelációs bemérést, ill. kiegészítem jelzőgázos csőtörés meghatározással is. Teszem ezt a lehető legnagyobb pontosság elérése érdekében.
A korrelációs technológia legnagyobb előnye pedig éppen abban áll, hogy akár több kilométer hosszúságú vezetékek is bevizsgálhatóak alkalmazásukkal, anélkül, hogy egyéb más, drága és időigényes csőtörés keresési technológiát alkalmaznánk a kültéri hálózatok ellenőrzésére.
Ezzel pedig megállapításra került, hogy a korrelációs csőtörés keresés technológiája a külső vezeték hálózatokon fennálló meghibásodások felkutatására alkalmas és arra fejlesztett eszköz, berendezés. Épületeken belüli szivárgások felkutatására a korrelációs technológia nem alkalmazható.
A korrelációs technológia során legalább két mikrofont helyeznek a vizsgálandó csőszakaszra, amelyek a szivárgó víz okozta zajokat érzékelik. A jeleket egy központi egység juttatja el elemzésre, ahol a rendszer figyelembe veszi a cső anyagát, átmérőjét, valamint a háttérzajt. A jel-összehasonlítás (korreláció) alapján a műszer kiszámítja azt a pontot, ahol a zajmaximum van — ez helyezi a hibát a térben. Így sokkal pontosabban lokalizálható a törés helye, mint pusztán akusztikus hallgatózással.
A korrelációs mérés optimálisan nagyobb, jól hozzáférhető külső vezetékszakaszokon alkalmazható, ahol a mikrofonokat ideális helyekre lehet telepíteni. Ugyanakkor lakóépületekben, többszörös árnyékolással, terepi akadályokkal vagy változatos anyagú csőszakaszokkal a pontossága korlátozott lehet. Ha fizikailag nem telepíthetők optimális helyre az érzékelők, akkor a mérés bizonytalanná válhat, ezért gyakran más módszerekkel együtt alkalmazzák.
A mérés során mikrofonokat helyeznek el legalább két ponton, amelyek vezeték nélkül küldik a jeleket a központi egységhez. A rendszer kiszűri a statikus zajokat (például szivattyúk, trafó), majd grafikonon ábrázolja a jelenségeket. A zajgörbe csúcsa jelzi a csőtörés helyét. A kezelő akár a mikrofonok hangját is „belehallgathatja”. Mivel nincs két egyforma környezet, a kijelzőn rendre a szakasz jellemző viselkedése jelenik meg vizuálisan, és a legvalószínűbb hibapontot emeli ki.
Bár a korrelációs módszer technológiai előnyt nyújt, általában nem elegendő önállóan a hibapont meghatározására lakott területen. A mérési feltételek – például mikrofonelhelyezés, zajviszonyok vagy csőanyag-változások – gyakran nem ideálisak. Emiatt a szakemberek gyakran kombinálják más eljárásokkal (például akusztikus vizsgálat, jelzőgázos eljárás, nyomvonal-mérés), hogy megerősítsék vagy finomítsák az eredményt, és elkerüljék a téves bontást.
Előnye, hogy bontásmentesen és viszonylag gyorsan képes meghatározni a csőtörés helyét, minimalizálva a felesleges bontást és csökkentve a költséget. Emellett a háttérzaj figyelembevételével, jól beállított rendszerrel meglehetősen nagy pontosság érhető el. Hátránya viszont, hogy ha a környezeti feltételek nem ideálisak – például akadályok, anyagváltások vagy árnyékoltság – a mérés bizonytalanná válhat. Ekkor szükség lehet kiegészítő technikákra és szakértelemre a sikeres beazonosításhoz.
A csőszivárgások és csőtörések helyének pontos meghatározásához többnyire elengedhetetlen az akusztikus csőtörés bemérés technológiájának alkalmazása. Tulajdonképpen elektroakusztikus vizsgálatról beszélhetünk, hiszen olyan készülék kerül bevetésre, amely elektronikus módon terjeszti ki az emberi fül tapasztalási tartományát.
Miért hívják ultrahangos keresésnek?
AAz akusztikus csőszivárgás meghatározást nevezik ultrahangos csőtörés keresésnek is, mely azonban csak annyiban helyes megnevezés, ha a keresésre alkalmazott készülék olyan technológiai fejlettségi szinten áll, hogy képes azt a frekvenciatartományt is grafikusan megjeleníteni, mely már kívül esik az emberi fül érzékelhetőségi spektrumán. Véleményem szerint ezen funkciónak ugyan sok gyakorlati haszna önmagában nem lenne, hiszen a csőtörések által keltett zajok szinte minden esetben hallási tartományon belül esnek a megfelelő szintű jelerősítést követően is.
A grafikus funkció előnye leginkább akkor mutatkozik meg, ha folyamatos mérés mellett a lehető legalacsonyabb zajszint kijelölésére törekszünk, ugyanis a csőtörés közelében mért zajérték értelemszerűen magasabb állandó szintet fog képviselni , mint a szivárgástól távolabb eső mérési pontokon végzett ellenőrzés.
A mérés tényezői
Az akusztikus bemérés lényege, hogy a szakember azt a vezetékszakaszt határozza meg, ahol a zajok a legerősebben mérhetők. A pontos meghatározást azonban számos tényező befolyásolja: a csőanyag akusztikai jellemzői, a csőhálózat használata, a szél, a rétegek eltérései vagy állandó zajforrások. A fejlettebb műszerek képesek bizonyos frekvenciák kivágására, így még állandó zaj mellett is lehetséges a pontos mérés.
Előkészítő lépések
A mérés előtt tisztázni kell a hibás szakasz nyomvonalát, valamint elkülöníteni azokat a vezetékeket, amelyeket a meghibásodás nem érint. Ide tartozik a nyomásmérés és a szakaszolás, amelyek célja a mérési terület beszűkítése. Ezután következhetnek az akusztikus vizsgálatok, amelyek egyre pontosabb képet adnak a hibáról.
A mérőműszerek szerepe
A mikrofonok fajtái között előfordulnak szúró, tapintó, széltől árnyékolt és még egyéb speciális igényre fejlesztett berendezést is, melyek említést érdemelnek. Az említettek mindegyikében az a közös jellemző, hogy ezeket lehallgatásra, csőlehallgatásra tervezték. Gondolom ezen technikai eszközök sem a polgári életben kezdték meg pályafutásukat.:)
Akusztikus mérőműszer munkában
Az intelligens megoldás
A lényeg azonban az, hogy az akusztikus csővizsgálatokkal olyan információkhoz juthatunk, amelyek lehetővé teszik azt, hogy a lehető legpontosabban behatárolhassuk azt a területet, ahol a keresendő csőtörés, csőszivárgás fennáll. Ebből pedig logikailag az is következik, hogy nem az erő és kalapács győzedelmeskedik egy csőtörés elhárításánál, hanem az intellektus, vagyis az intelligencia által vezérelt cselekvési és megoldási módozat. A műszeres csőtörés bemérés éppen egy ilyen intelligens megoldás és lehetőség, melynek az akusztikus csővizsgálatok csupán egy részterületét, szegmensét alkotják.
Tartson velem a további műszeres csőszivárgás vizsgálatok ismertetésében is! Tisztelettel: Dancs Gyula
Az akusztikus bemérés lehetővé teszi a csőtörés pontos helyének meghatározását anélkül, hogy felesleges bontásokkal járna. A zajminták alapján a szakember pontosan kijelölheti a hibás szakaszt, így gyorsabb, költséghatékonyabb javítás valósítható meg.
Miben különbözik az ultrahangos kereséstől?
Az ultrahangos kifejezés csak részben helytálló. A műszerek képesek olyan frekvenciák megjelenítésére is, amelyeket az emberi fül nem érzékel. Ez azonban inkább kiegészítő funkció, a valódi előny a zajszintek pontos összehasonlításában rejlik.
Milyen tényezők befolyásolják a mérést?
A mérés pontosságát több körülmény határozza meg: a csőanyag jellemzői, a hálózat használat közbeni zajai, a környezeti hatások vagy a rétegrend. A modern készülékek azonban képesek kiszűrni bizonyos zajforrásokat, ezzel támogatva a szakember munkáját.
Milyen előkészületek szükségesek?
A vizsgálat előtt meg kell határozni a hibás szakasz nyomvonalát, valamint szakaszolással és nyomásméréssel beszűkíteni a vizsgálati területet. Így az akusztikus mérés már célzottan a gyanús részekre irányulhat, pontosabb eredményt adva.
Milyen eszközöket használnak?
Az akusztikus vizsgálatokhoz különböző típusú mikrofonokat alkalmaznak: szúró, tapintó, széltől árnyékolt vagy speciális kivitelű eszközöket. Ezek mind a cső „lehallgatását” segítik, hogy a hibát minél pontosabban lokalizálhassák.
A hőkamera, vagy másképpen termokamera a csőtörés keresésben szinte elengedhetetlen eszköz. Fontos azonban megtennünk már az elején azt a megállapítást, hogy egyedüli csőtörés detektáló eszközként nem alkalmazható, vagy csak nagyon ritka esetben. Egyébként ez a többi csőszivárgás kereső műszerre, technológiára is vonatkoztatható, hiszen minél több eszköz használatából nyerünk értékelhető információt, annál nagyobb mérési pontosság realizálására nyílik lehetőség.
A hőkamera működése és felhasználási területei
A hőkamera működése azon alapul, hogy a tárgyak, testek által kibocsátott infravörös sugárzást a hőkamera digitális jelekké alakítja, majd azt színes monitoron keresztül láthatóvá teszi számunkra. A hőkamera széles spektrumon alkalmazható rendkívül hasznos eszköz, amely az egészségügytől az űrkutatásig, valamint egészen az ipari alkalmazások területéig hatol, beleértve ebbe az épületgépészet szakterületét is.
Csőtörés keresésre kifejezetten a nagyfelbontású ipari célra fejlesztett hőkamerák alkalmasak, hiszen a hőmérséklet-különbségek pontos megjelenítése egyenes arányban állhat a szivárgáskeresésben elért mérési pontossággal. A csőtörés keresésre alkalmas hőkamera a legkisebb hőmérséklet-elváltozást is képes kimutatni, mely szakavatott kézben biztosan hozzájárul a csőtörés pontos beméréséhez.
A hibás alkalmazás okai
A készülék korlátai
Sokan tévesen azt gondolják, hogy minden termokamera alkalmas szivárgás bemérésre, még a fejlettebb mobiltelefonokra fejlesztett típusok is. Ez azonban óriási tévedés. Nem egy alkalommal találkozom olyan esettel, ahol már történt hőkamerás csőtörés bemérés, méghozzá sikertelen eredménnyel. A termokamerával végzett sikertelen méréseknek két fő okát látom. Az egyikkel, vagyis a készülék hiányosságainak ismertetésével már behatóan foglalkoztunk, többet itt nem időzhetünk.
A szakmai hozzáértés hiánya
A másik fontos tényező, mely meghiúsíthatja a csőtörés bemérés pontosságát, az a kezelő szakmai hozzáértése, főképpen értve ezen az épületgépészeti ismeretek terén való elmélyültség hiányát. Csőtörés bemérésben szakmai hozzáértés nélkül nem érhetünk el értékelhető eredményt, hiába használ valaki napi szinten hőkamerát energetikai vizsgálatokra milliós értékű prémium kategóriába sorolható hőkamerával.
Általánossággal megállapítható, hogy az energetikai vizsgálatokat végző szakemberek a legfelkészültebbek a termokamera használatában, illetve a hőkamera által közölt kép kiértékelésében. A termokamera képének kiértékelése a legnehezebb feladat, hiszen egy szigeteletlen csőszakasz, netán egy falban, padlóban lévő idom szinte teljesen megegyező hőképet alkot.
A hőképek félrevezető tényezői
Már az is félrevezető képet adhat a vizsgált csővezetékről, ha a padlóban, falban lévő vezeték egy szakaszon a felülethez egyetlen centiméterrel közelebb helyezkedik el. Ilyen alkalommal is hasonló hőkép adódik, mint egy csőszivárgás okozta elváltozás esetében. Az eltérő anyagfelületek is teljesen egyedi módon viselkednek, a rájuk jellemző specifikus arculattal, melyeket a hőkamera kezelőjének feltétlenül figyelembe kell vennie.
Hőtükröződés, elektromos berendezések okozta terhelések és hőszennyeződések, magunk által létrehozott hőelváltozások mind-mind nehezítik a pontos csőtörés keresési diagnózis felállítását.
A bemérés összegzése, mint kirakós játék
A csőtörés bevizsgálás folyamatában a csúcspontot az összegzés jelenti, vagyis a műszeres bemérés során összegyűjtött információk egyetlen képbe való sűrítése. Tulajdonképpen ez egy puzzle játék – csupán a tét az, mely jelentősebb. Minél több értékes puzzle darabot és információt gyűjtünk be a csőszivárgás, csőtörés körülményeiről, annál pontosabb bemérési eredményt tudunk munkánkban felmutatni. Épületgépészeti ismeretek nélkül tehát nem tudunk részt venni a kirakósdiban, nem tudunk értékelhető pontosságot realizálni csőtörés keresésben.
Összegzés és további lehetőségek
A hőkamera tehát az egyik legsokoldalúbb eszköz a csőtörés felderítésre szolgáló eszközök tárházában, ami egyébként ázások (párolgás okozta hőelvonás), csövek nyomvonala, áramlásbeli jellemzők meghatározása esetén is remekül használható. Következő írásomban a műszeres csőtörés keresésben alkalmazott úgynevezett akusztikus, elektroakusztikus mérésekkel foglalkozunk, ezen témakör rejtelmeibe kívánom Önöket beavatni. Tartson velem ebben is! Köszönöm megtisztelő figyelmét.
Milyen elven működik a hőkamera a csőtörés bemérés során?
A hőkamera az infravörös sugárzást alakítja digitális jelekké, majd ezt színes képen jeleníti meg. A csőtörésnél keletkező hőmérséklet-különbségeket így képes érzékelni. A megfelelő ipari készülék a legapróbb elváltozásokat is kimutatja, így szakértői kézben pontos információt ad a szivárgás helyéről.
Miért nem elegendő önmagában a hőkamera használata?
A hőkamera hasznos eszköz, de nem minden esetben képes önmagában pontos diagnózist adni. A különböző mérési módszerek együttes alkalmazása növeli a pontosságot. Más műszerekkel, például akusztikus berendezésekkel kombinálva sokkal megbízhatóbb eredmény érhető el.
Milyen hibák vezethetnek sikertelen csőtörés beméréshez?
A sikertelen vizsgálat oka gyakran a nem megfelelő minőségű készülék vagy a kezelő szakmai tudásának hiánya. Mobiltelefonos hőkamerák például nem alkalmasak szivárgás bemérésre. Emellett az épületgépészeti ismeretek hiánya szintén félrevezető következtetésekhez vezethet.
Milyen tényezők torzíthatják a hőképet?
A hőtükröződés, elektromos berendezések hőterhelése, eltérő anyagfelületek sajátos viselkedése vagy akár a mesterségesen létrehozott hőelváltozások mind félrevezető képet adhatnak. Ezek miatt a hőkép értelmezése szakértői tudást igényel.
Miért hasonlítják a szakemberek a csőtörés bemérést kirakóshoz?
A csőtörés bemérés során számos mérési eredményt és tapasztalatot kell összekapcsolni. Ezek az adatok különálló darabokként nem teljesek, de együtt kirajzolják a pontos képet. Minél több információ áll rendelkezésre, annál biztosabb a diagnózis.
Mit csináljak, ha a cirkó folyamatos utántöltést igényel?
A cirkó rendszeres vízvesztése komoly hibára utal, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni. Első lépésként mindig ellenőrizze a készüléket és környezetét. Vizsgálja meg a kazán alsó részét, valamint a padlót és falat a berendezés körül. Ha nedvességet talál, az utalhat tömítetlenségre vagy alkatrész-hibára.
Töltse fel a rendszert az ajánlott üzemi nyomásra, ami jellemzően 1,2–1,8 bar közé esik. Ezután figyelje meg, milyen gyorsan csökken a nyomás. Ha rövid időn belül jelentős nyomásesést tapasztal, nagy eséllyel szivárgás áll a háttérben. A bekötési pontok és csatlakozások tapintásos ellenőrzése szintén sokat segíthet. Fontos tudni, hogy hideg és meleg állapotban a rendszer nyomásértékei eltérnek, 0,2–0,5 bar különbség normálisnak tekinthető.
Milyen hibák okozhatják a kazán vízvesztését?
Ha a fenti ellenőrzésekkel nem talál egyértelmű hibát, érdemes szakemberhez fordulni. A kazán számos belső problémából is veszítheti a nyomását, melyeket laikus szem nem könnyen azonosít. Gyakori ok a biztonsági szelep meghibásodása, ami túlzott vízleeresztést eredményezhet.
Előfordulhat a kazántest repedése, főleg öntvény kazánoknál, vagy a hőcserélő meghibásodása. A tágulási tartály hibája szintén vízvesztést okozhat, hiszen a nyomáskiegyenlítés nem megfelelően zajlik. Ezen kívül az automata légtelenítő rendellenes működése is problémát jelezhet. Ezek a hibák általában alkatrészcserét vagy komolyabb javítást igényelnek, amelyhez szakember bevonása elengedhetetlen.
Hogyan ellenőrizzem a fűtési hálózatot?
Nem minden esetben a kazán a hibás. Második lépésként vizsgálja át a teljes fűtési hálózatot. Elsőként ellenőrizze a radiátorok kötéseit, mert a legkisebb szivárgás is lassú nyomáscsökkenést idézhet elő. Tapintsa át a csatlakozásokat és figyelje, talál-e nedves felületet.
Sétálja végig a látható csöveket, hideg és meleg állapotban egyaránt. Nézze meg a fűtési osztó-gyűjtőt, amely gyakran érzékeny pontja a rendszernek. Fontos a légtelenítő szelepek és más gépészeti elemek ellenőrzése is. Sokszor ezek apró csepegései vezetnek a problémához, amelyet csak alapos vizsgálattal lehet észrevenni.
Mikor van szükség csőtörés bemérésre?
Ha sem a kazán, sem a hozzáférhető csővezetékek vizsgálatával nem található meg a hiba forrása, nagy eséllyel rejtett csőtörésről van szó. Ilyenkor profi csőtörés-bemérésre van szükség, amely speciális műszerekkel történik.
A csőtörés detektív hőkamera, akusztikus érzékelő és nyomáspróba segítségével lokalizálja a szivárgás pontos helyét. Ez azért hasznos, mert nem kell a falakat és padlót feleslegesen bontani. A módszer gyors, hatékony, és végső soron költségkímélő megoldás a rejtett hibák feltárására.
Miért fontos gyorsan reagálni a vízvesztésre?
A korszerű fűtési rendszerek már 0,5 bar alatti nyomásnál leállnak, hogy elkerüljék a szárazrafutást és a gázképződés okozta károkat. Ha azonban a probléma tartósan fennáll, nemcsak a fűtés, hanem a melegvíz-ellátás is megszűnik. Ez különösen télen okozhat súlyos gondokat.
A rendszeres vízvesztés figyelmen kívül hagyása hosszú távon komoly károkat eredményezhet a csövekben, a kazánban és a hőcserélőkben. Minél előbb megtalálja a szivárgás okát, annál kisebb lesz a javítás költsége és annál hamarabb áll helyre a komfortos otthoni környezet.
Összefoglalóan
A fűtési rendszer vízvesztése több okból történhet: lehet a kazán hibája, lehetnek szivárgó csatlakozások, de akár rejtett csőtörés is. Első körben saját maga is végezhet alapvető ellenőrzéseket: vizsgálja át a készüléket, ellenőrizze a nyomást, tapintsa végig a csatlakozásokat. Ha azonban nem találja a hibát, bízza szakemberre a vizsgálatot, aki a megfelelő eszközökkel gyorsan és pontosan beazonosítja a probléma forrását. Így elkerülhető a felesleges bontás és a további károk kialakulása.
A cirkó rendszeres vízvesztésének oka lehet a kazán belső hibája, például a biztonsági szelep meghibásodása, a hőcserélő repedése vagy a tágulási tartály hibája. Ugyanakkor gyakran a csatlakozások és a csővezetékek szivárgása okozza a problémát. Ha feltöltés után rövid időn belül újra leesik a nyomás, mindenképp érdemes szakemberhez fordulni, hogy pontosan feltárja a hiba forrását.
Hogyan tudom házilag ellenőrizni a fűtési hálózatot?
Első lépésként ellenőrizze a radiátorok csatlakozásait, tapintsa végig a látható csöveket, és figyelje, van-e nedves felület. Fontos a fűtési osztó-gyűjtő, valamint a légtelenítő szelepek vizsgálata is. Ezek apró csepegése sokszor észrevétlen, de hosszú távon komoly vízvesztést okozhat. Ha nem találja a szivárgás helyét, lehet, hogy rejtett hiba áll fenn, amelynek feltárásához speciális eszközök szükségesek.
Mikor gyanakodjak rejtett csőtörésre?
Ha sem a kazán, sem a csatlakozások és látható csövek ellenőrzése nem hoz eredményt, rejtett csőtörés lehet a probléma oka. Ilyenkor a nyomás folyamatosan csökken, de nedvesség nem látható a felszínen. A csőtörés bemérés speciális műszerekkel pontosan lokalizálja a hibát, így elkerülhető a felesleges bontás és gyorsan megkezdhető a célzott javítás.
Miért fontos azonnal intézkedni nyomásvesztés esetén?
A korszerű kazánok 0,5 bar alatti nyomásnál leállnak, hogy megóvják a rendszert a károsodástól. Ha a nyomásvesztés tartós, nemcsak a fűtés, hanem a melegvíz-ellátás is megszűnik. A késlekedés komoly károkat okozhat a hőcserélőkben, csövekben és a kazánban, ezért azonnali beavatkozás szükséges. Minél előbb azonosítják a szivárgás okát, annál kisebb lesz a javítás költsége.
Hogyan segít a szakember a probléma megoldásában?
A szakember speciális eszközökkel, például hőkamerával, akusztikus érzékelővel és nyomáspróbával pontosan meghatározza a szivárgás helyét. Így elkerülhető a felesleges bontás és a hiba gyorsan javítható. Emellett a szakember a kazán belső alkatrészeit is átvizsgálja, és szükség esetén kicseréli a hibás elemeket. Ez garantálja, hogy a fűtési rendszer ismét biztonságosan és hatékonyan működjön.
Az elázott falak, a felpúposodott parketta vagy a megmagyarázhatatlanul magas vízdíj mindannyiunk rémálma. A csőtörés felismerése és bemérése kulcsfontosságú, de sokak számára a folyamat és a hozzá kapcsolódó szakszavak ismeretlenek. Ez a cikk segít eligazodni a műszeres csőtörés bemérés világában, és bemutatja azokat a kifejezéseket, amelyekkel a szakemberek dolgoznak. Célunk, hogy Ön, mint tulajdonos vagy gondnok, jobban megértse a folyamatot, és felkészültebben tudjon kommunikálni a szakemberrel.
Akusztikus bemérés
A csőtörés bemérésének egyik legelterjedtebb módszere az akusztikus technológia. Ennek lényege, hogy a víz nyomása alatt keletkező szivárgás hangját érzékelik és elemzik a szakemberek.
Röviden megválaszolva: műszeres csötörésbeméréssel mindennemű rejtett épületgépeszeti meghibásodás feltárható. Természetesen a műszeres szivárgáskeresések főképpen vízvezetékek és szennyvízvezetékek rejtett meghibásodásainak feltárását szolgálják, de a vizsgálatok során mintegy másodlagos hozadékként az összes épületgépészeti hiányosság és meghibásodás feltárulkozik.. Ez annak köszönhető, hogy a hibafeltárás során olyan átfogó és komplex vizsgálat sorozat kerül kivitelezésre, mely kiterjed minden épületgépészeti tárgyra, elemre.
A rejtett meghibásodáson kívül előkerülnek az elromlott elzárók, elöregedett szerelvények és csővezetékek, szivárgó wc tartályok, hibás flexibilis csövek, működésképtelen automata légtelenítők, zajos keringető szivattyúk, nem megfelelő működésű tágulási tartályok, rosszul működő nyomáscsökkentők és biztonságiszelepek…..stb, stb.
Nem egyetlen műszer végzi a vizsgálatot
Érdemes megjegyezni, hogy a műszeres csőtöréskeresés során nem egyetlen mérőeszköz kerül bevetésre!, hanem párhuzamosan több mérés és mérőműszer kerül alkalmazásra, méghozzá annak érdekében, hogy a lehető legpontosabb hibameghatározás szülessen. A pontosság a kulcsszó! A hibamegállapítás pontosságát két lényegi összetevő biztosítja. Az egyik a szakmai felkészültség, a másik pedig a megfelelő műszerek megléte, ill. a csőtörés kereső műszerek professzionális szintű alkalmazási ismerete.
Milyen meghibásodások vizsgálhatóak műszerek segítségével?
– Mindennemű falvizesedés és födémnedvesedés, beázás, leázás, rejtélyes vizesedési foltok megjelenése, azok eredetének tisztázása. A vizsgálatok elvégzésével az is igazolható, hogy a megjelent nedvesedést épületgépészeti meghibásodás vagy vízszigetelési hiányosság okozza.
Kezdjük a műszeres csőtörés beméréssel
Külön emeljük ki, hogy a vízszigetelési hányosságok feltárását műszeres csötöréskereséssel szükséges kezdeni, hiszen nem is biztos, hogy talajnedvesség áll a felület nedvesedés hátterében- lehetséges, hogy csőtörés, csőszivárgás okozza a kellemetlen falnyirkosodást. A csőtörés beméréssel tehát lehetőségünk van elkerülni a feleslegesen megrendelt utólagos falszigetelést, mely nem csak igen költséges eljárás, de sok esetben elkerülhető is a valós hibaforrás feltárásával.
Mi az oka a használaton kívül tapasztalható vízmérőóra mozgásának (mérésének)?
Hol található a csőtörés, ill. mi annak a pontos lokalitása? A csőtörésbeméréssel tisztázható minden belső és külső csőhálózaton található meghibásodás, ill. megállapítható annak pontos elhelyezkedése. Fontos megjegyezni, hogy a feltárt hibákat magunk, a csőtörésdetektívek hárítjuk el, nem engedve meg magunknak a legkisebb mérési pontatlanságot sem. A legkisebb mérési pontatlanság sem engedhető meg , ugyanis az felesleges bontási munkát eredményez, mely értelemszerűen költségvonzattal jár együtt.
A csötörés helyének a pontosságát és a feltárás mértékét addig minimalizáljuk, melyet az adott feltételrendszer megenged, mely az adott keresési környezetben a pontosságban elérhető maximalizált eredmény.
A keresésre fordított idővel sosem spórolunk, – legfontosabb, hogy tűpontos mérést realizáljunk
Minden csőtörésvizsgálatról szakszerű mérési jegyzőkönyvet biztosítunk, mellyel segítjük a biztosítótársasággal való zökkenőmentes és teljeskörű elszámolást. Olyan díjtételeket alkalmazunk, melyeket a biztosítótársaságok 100%-ban elfogadnak és kifizetnek, vagyis rendkívül kedvezőnek számítanak ebben a szegmensben.
A telefonos hiba egyeztetés során pontosan tájékoztatjuk, hogy mekkora összegbe kerül szolgáltatásunk igénybevétele, melytől semmilyen körülmények között nem térünk el. Akkor sem fizet magasabb szolgáltatási díjat, ha a hibakeresés, hibafeltárás az egész munkanap ráfordítását igényli. Természetesen, ha rövid idő alatt kerül lokalizálásra a csőtörés, akkor is az előre egyeztetett összeggel szükséges számolnia, hiszen Ön a pontos csőtörés meghatározásért fizet, nem pedig az Önnél eltöltött idő kerül kiszámlázásra. A pontos hibameghatározás pedig a takarékoskodás szinonímája, mert a beméréssel megmenthető burkolatfelületek értéke mindig többszöröse a hibameghatározásra fordított összegnél.
Egyszerűen ez a tapasztalat, ez a gyakorlat, ezért ragaszkodnak a biztosító cégek is mindig a szakszerű csőtörés vizsgálathoz. A csötörésvizsgálatról és javításról tételesen kiállított számlát biztosítunk Önnek, mely megfelel a biztosítók által támasztott követelményeknek, kritériumoknak. A javítás minden mozzanatát fotókkal dokumentáljuk. feltárástól a helyreállításig. A helyreállításhoz megfelelő szakmai felkészültséggel és referenciákkal rendelkező szakembert is tudunk biztosítani, ajánlani.
Miért jelenik meg a víz bizonyos szerelvények használatát követően?
Pl. A mosógép használata után miért jelenik meg a plafonon a nedvesség, hol hibásodott meg a lefolyóvezeték? Száloptikás lefolyókameráink HD minőségben képesek levizsgálni a szennyvízvezetékeket, ill. azok nyomvonalmeghatározására is van lehetőségünk.
Hol futnak a falban, padlóban vagy földalatt víz netán szennyvízvezetékek, mi annak a nyomvonala, milyen mélyen helyezkednek el azok?
Berendezéseinkkel szennyvíz, vízcsövek, fűtési vezetékek nyomvonalmeghatározását is képesek vagyunk elvégezni, megspórolva ezzel a felesleges ásásokat, véséseket, ill. a vaktában végzett feltárások által okozott károkat.
Miért veszíti el a zártrendszerű központifűtés az üzemi nyomását?
Miért veszíti el a radiátoros vagy a padlófűtéses hálózat a nyomását? Műszeres csőtörésbeméréssel nem csak padlófűtés, radiátoros fűtés szivárgásait vagyunk képesek lokalizálni, hanem annak keringési és egyéb működési hiányosságának felfedésében is segítünk Önnek. (pl. cirkulációs problémák felderítése)
Miért emelkedett meg a vízszámlám indokolatlanul, mi az oka a megemelkedett vízfogyasztásomnak?
Csötörésbemérési műszereink segítségével tisztázzuk, hogy mi áll a megemelkedett vízfogyasztás hátterében, ill. megszüntetjük azt az okot, mely a meghibásodás hátterében áll. Lehetőségünk van illegális vízfogyasztási helyek felderítésére, rejtett csatlakozás pontok felkutatására is.
Hol hibásodott meg az automata öntözőrendszer?
Eszközparkunk alkalmas automata öntözőrendszerek meghibásodásainak feltárására, szivárgó vezetékeinek és szerelvényeinek hibameghatározására. A műszeres csötörésbemérés olyan széles spektrumon alkalmazható az épületgépészeti hibák feltárására, hogy azok tételes felsorolása szinte lehetetlen feladat.
Kiragadott példáink azonban vélhetően elegendőnek bizonyultak ahhoz , hogy betekintést engedjünk tevékenységünk lényegébe, esszenciájába.
A későbbiekben arra teszünk kísérletet, hogy egy-egy specifikus csőtöréskeresési eszközt és módszert is részletesen bemutassunk Önnek, törekedve azok egyszerű és érthető leírására, ismertetésére.
Milyen rejtett hibák tárhatók fel műszeres csőtöréskereséssel?
A műszeres csőtöréskeresés nem csupán a szivárgó vízvezetékek és szennyvízcsövek pontos helyét deríti fel, hanem számos kapcsolódó épületgépészeti problémát is láthatóvá tesz. Gyakran napvilágra kerülnek elöregedett csőszakaszok, hibás elzárók és szerelvények, szivárgó WC-tartályok, sérült flexibilis bekötések, működésképtelen automata légtelenítők, zajos keringetőszivattyúk, rosszul beállított nyomáscsökkentők és biztonsági szelepek, illetve elégtelen tágulási tartályok. A cél a tűpontos azonosítás minimális bontással, ami időt és helyreállítási költséget takarít meg, és a biztosítói ügyintézést is könnyíti.
Miért nem elég egyetlen műszer – miért kombinálnak több vizsgálati módszert?
A csőtörés felderítésének kulcsa a pontosság: a különböző csőanyagok, rétegrendek és környezeti zajok eltérő módon „viselkednek”. Ezért a szakemberek párhuzamosan több műszert és eljárást vetnek be, hogy megerősítsék egymás eredményeit. A szakmai rutin és a korszerű eszközpark együtt ad megbízható képet: az akusztikus, korrelációs, nyomvonal- és kamerás vizsgálatok kombinálva pontosabban lokalizálnak, miközben a bontás mértéke a lehető legalacsonyabb marad. Így csökken a tévedés esélye, és elkerülhető a felesleges feltárás.
Hogyan különíthető el a csőtörés a vízszigetelési hibától falnedvesedés esetén?
A fal- és födémnedvesedés forrása lehet csőtörés, de akár hiányos vízszigetelés is. A helyes sorrend a műszeres vizsgálat: először kizárják vagy igazolják a rejtett épületgépészeti hibát. Ha a mérések szerint nincs szivárgás, nagy valószínűséggel szigetelési probléma okozza a foltokat. Ezzel megelőzhető a drága, mégis felesleges utólagos falszigetelés megrendelése. A cél, hogy okot ne tünetet kezeljünk: a műszerek objektív jelek alapján döntenek, és a beavatkozás csak ott történik, ahol valóban szükséges.
Mit jelez a vízóra mozgása használaton kívül, és miként található meg a hiba?
Ha a vízóra akkor is pörög, amikor minden csap el van zárva, az tipikusan rejtett szivárgásra utal. A műszeres bemérés ilyenkor a belső és külső hálózatot egyaránt ellenőrzi, és a szivárgás helyét tűpontosan lokalizálja. A precíz meghatározás csökkenti a bontandó felületet, így kevesebb a kár és a helyreállítási költség. A folyamat végén részletes mérési jegyzőkönyv készül, amely a biztosítói elszámolást is támogatja. A díj előre egyeztetett, az ügyfél a pontos hibaazonosításért fizet, nem az eltöltött időért.
Milyen rendszereknél hasznos még a bemérés (fűtés, lefolyó, nyomvonal, öntözés)?
A módszer nemcsak ivóvíz-hálózatnál alkalmazható. Kamerás ellenőrzéssel vizsgálhatók a szennyvízvezetékek és a lefolyók, feltérképezhető a csövek nyomvonala falban, aljzatban vagy a kert alatt. Zártrendszerű fűtésnél feltárhatók a nyomásvesztést okozó szivárgások és keringési problémák, padlófűtésnél minimalizálható a burkolatbontás. Automata öntözőrendszereknél is kimutathatók a rejtett szivárgások és hibás szerelvények. Az eszközpark széles spektrumon ad megbízható diagnózist, célzott javítást téve lehetővé.
A mechanikus vízszűrők épületgépészetben betöltött áldásos szerepéről kevés szó esik. Keveset foglalkozunk vele, pedig az egyik legfontosabb eleme, részegysége kellene, hogy legyen a vízhálózatunknak. Furcsának és érthetetlennek tartom, hogy a lakások, családiházak legalább kétharmadában egyáltalán nincs beépítve vízszűrő berendezés.. Arra a használativíz előszűrésre gondolok, mely cca. 50-100 mikron nagyság körüli méretben szűri meg az ivóvizet.
Ennek a szerelvénynek az elhelyezése természetesen a vízóra után, ill. a vízhálózat kezdő pontjánál nevezhető legmegfelelőbb beépítési pontnak. Azért nevezhető a kezdő vízbelépési zóna a legideálisabb beépítési helynek, mert így a teljes vízhálózatunk mentesül minden olyan mechanikai szennyeződéstől, melyek komoly meghibásodásokat okozhatnak.
Mit tegyünk, ha eltűnik a víznyomás?
Évente több olyan megkeresésben van részem, ahol a vízrendszer valamely pontján olyannyira leszűkül az áramlás mértéke, hogy részlegesen vagy teljes egészében használhatatlanná válik a vízhálózat.
Az ilyen jellegű megkereséseknél ez hangzik el: „Nincs víznyomás, segítsen kérem!” Fontos azonban megkülönböztetni, hogy mi a különbség víznyomás hiány és áramlásbéli hiány között.
Megkülönböztetésük egyszerű. Amennyiben leszűkült valahol az áramlás a vízvezetékben, azt tapasztalhatjuk, hogy vízmegnyitásra egy pillanatra megjelenik a kívánt vízmennyiség, majd pár másodperc múlva drasztikusan visszaesik a kiengedhető vízmennyiség mértéke. A víznyomás hiányánál a kiengedhető vízmennyiség a megnyitástól kezdve elégtelen vízhozamot generál.
Mi történik, ha nincs szűrés a vízhálózat rendszerében?
No, de nézzük milyen meghibásodásokat okoz a szűretlen használati hidegvíz. A hálózat eldugulását már érintettük. Ezen a dugulások és meghibásodások legtöbbször idomoknál, elzáró szerlvényeknél keletkeznek. Olyan pontokon ahol egyébként is leszűkül az áramlási keresztmetszet, netán olyan áramlási jellemzők alakulnak ki, melyek segítik a szennyeződések lerakódását. A mechanikus szennyeződésekre jellemző, hogy nagyon alattomosan dolgozzák meg a vízrendszer komponenseit, szerelvényeit.
Cserélhető szűrőbetétes vízszűrő
A kerámiabetétes csaptelepek egyáltalán nem tolerálják a vízben rejtező szennyeződéseket. Ezért aztán nem ritka, hogy egy rossz pillanatban megnyitott és elzárt csaptelep egyetlen pillanat alatt használhatatlanná válik. Használhatatlanná lesz, hiszen az egymáson finoman elforduló kerámialapok megsérülnek a mechanikus szennyeződéstől. Egy kerámiabetét cseréje pedig csak akkor kifizetődő, ha magunk végezzük el ezt a kényes feladatot, netán olyan csaptelepről beszélünk, melynek megmentésébe belefér a szakszervíz általi segítség igénybevétele.
A hőcserélők szintén nem kedvelik a sem a durva, sem pedig a finom szennyeződéseket. Először csak a hőcserélő hatékonysági hanyatlása jelzi, hogy nem megfelelő a működése, később azonban a használhatatlanságig súlyosbodhat a helyzet. Ekkor azonban legtöbbször csak cserével orvosolható a probléma, mert a tisztítás olyan drasztikus igénybevétellel jár, melyet a silány gyártástechnológiával gyártott szerelvények nem képesek elviselni.
A wc tartályokba szerelt beömlöszelepek szintén nem kedvelik a szennyeződéseket, hiszen ezek olyan precíz záró felületekkel rendelkeznek, amelyek nem teszik lehetővé a szennyezett vízzel való üzemeltetést és használatot. A beömlőszelep meghibásodásához elegendő egy központi vízelzárás, vízcső javítás, nyomásingadozás,- máris üzemképtelenné válik a vízszűrő nélkül üzemeltetett toalett alkatrész.
Annyit talán még érdemes megemlíteni, hogy a vízszűrők között találunk cserélhető ill. mosható szűrővel ellátott modelleket, ill. megkülönböztethetünk fémszűrős, un. átöblíthető szűrős típusokat is. Legtöbbször a szűrő mérete, beépíthetőségi lehetősége , ill. csatlakoztatási méretek döntenek arról, hogy melyik típus választása lesz számunkra a legmegfelelőbb szerelvény. A későbbiekben megvizsgáljuk a vízlágyító berendezéseket is, mely ugyan viszonylag költséges és helyigényes szerelvény, mégis érdemes fontolóra venni beépítését. Itt folytatjuk.
Vízszűrő beépítése akkor javasolt, ha a csapvíz minősége változó, esetleg kellemetlen szagú, ízű, vagy szemmel látható szennyeződéseket tartalmaz. Különösen ajánlott régi építésű ingatlanok esetében, ahol az elöregedett csőhálózatból is bekerülhetnek szennyező anyagok a vízbe. Egy jó minőségű szűrő képes eltávolítani a lebegő anyagokat, az üledéket, a klórt és egyéb, egészségre káros elemeket is.
Milyen szempontok szerint válasszunk vízszűrőt?
A megfelelő vízszűrő kiválasztása során figyelembe kell venni a víz minőségét, a szűrni kívánt anyagokat, valamint a szűrő kapacitását és karbantartási igényét. A mechanikus szűrők főként az üledékekre hatékonyak, míg az aktívszenes vagy többfokozatú rendszerek komplexebb szűrésre is képesek. Fontos az is, hogy a választott szűrő illeszkedjen a háztartási vízrendszerhez és könnyen karbantartható legyen.
Beépíthető utólag vízszűrő egy meglévő rendszerbe?
Igen, legtöbb esetben utólag is felszerelhető vízszűrő a vízvezetékrendszerbe, azonban a telepítéshez szakember segítsége szükséges lehet. Fontos, hogy a csőrendszer állapota lehetővé tegye a csatlakozást, és a kiválasztott szűrő típusa kompatibilis legyen az adott rendszerrel. Egyes szűrők közvetlenül a fővezetékre, mások pedig a csaptelepek elé szerelhetők.
Milyen előnyökkel jár a vízszűrő rendszeres használata?
A rendszeres vízszűrés javítja a csapvíz minőségét, eltávolítva belőle a szennyeződéseket, klórt és esetleges nehézfémeket. Így nemcsak az ivóvíz válik egészségesebbé, hanem a háztartási gépek élettartama is meghosszabbítható, hiszen kevesebb lerakódás képződik bennük. Emellett a bőr és haj is hálás lehet a tisztább vízért, különösen érzékenyebb bőrűek esetében.
Milyen karbantartási igénye van egy vízszűrőnek?
A vízszűrők időszakos karbantartást igényelnek, amely magában foglalja a szűrőbetétek cseréjét, a rendszer tisztítását és ellenőrzését. A csere gyakorisága a szűrő típusától és a használat intenzitásától függ, de általában néhány havonta esedékes. A rendszeres karbantartás elengedhetetlen a hatékony működés és a hosszú élettartam biztosítása érdekében.
A KPE azaz kemény polietilén csővezetékek megjelenése és használata az épületgépészetben komoly változást eredményezett az addig alkalmazott horganyzott acél csövekre építkező technológiákhoz képest. Jelen keretek között csak a vízvezetékekkel fogunk foglalkozni, ugyanis ez kapcsolódik szorosan munkámmal, vagyis a műszeres csőtörés bemérés praxisával.
A műanyagok használata minden életterületre betört az életünkbe, ezáltal használatuk teret nyert az épületgépészetben is. Ennek fő oka, hogy a KPE csőrendszerek egyszerű, valamint gyors telepítést és kivitelezést kínáltak, emellet pedig gazdaságossági szempontból is kedvező arculatot mutatnak fel. Legelőnyösebb tulajdonsága pedig az, hogy ellenáll a talajeróziónak, így biztonságos és időtálló vízhálózatok építését tette lehetővé.
Műanyagcsöves meghibásodások és csőtörések
A KPE csőrendszereknek azonban néhány kedvezőtlen tulajdonsága is Idővel megmutatkozott, melyek elsősorban nem a technológia hiányosságára vezethetőek vissza, – sokkal inkább anyagválasztási és szerelési hiányosságok állnak a műanyagcsöves meghibásodások és csőtörések hátterében.
A teljesség igénye nélkül kiválasztottam azokat a vezető meghibásodási okokat, melyekkel munkám során ismétlődően találkoztam.
Tekintsük át ezeket amolyan felsorolás jelleggel:
használat igényeihez nem illeszkedő csővezeték használat, elhibázott fitting és kiegészítők alkalmazása
alacsonyabb üzemi nyomásra tervezett KPE ivóvízvezeték használata, netán ivóvízvezeték helyett mezőgazdasági csővezeték telepítése
telepítéshez használt idomok és fittingek nem megfelelő minőségi jellemzői, ismeretlen gyártók termékeinek felhasználása
kivitelezési hiányosságok:
célszerszámok használatának hiánya ( csővágó olló és sorjázó szerszám hiánya)
nem megfelelő nyomvonal kiválasztás, földmunka végzése során elkövetett tévesztés, kivitelezésnél elkövetett mechanikai sérülés okozása
fagyhatár figyelmen kívül hagyása
KPE idomok nem megfelelő erővel történő meghúzása, alkatrészeinek téves összeszerelése, tömítőgyűrűk szilikon nélküli illesztése
Összegezve megállapítható, hogy a KPE rendszerek rendkívül megbízhatóan képesek ellátni feladatukat, ha betartjuk azokat a kívánalmakat, melyek telepítésükhöz mintegy elengedhetetlenek. Ezek közül a legfontosabb, hogy ne használjunk semmilyen kötést, idomot, toldást a földben történő telepítésnél! így elkerülhetjük, hogy csőszivárgás vagy csőtörés alakuljon ki az alkalmazott toldásnál.
Ne feledjük, hogy a csatlakozásunk tömítettségét egy filléres gumigyűrű adja, mely a csőfal külső része és az idom belső fala közé feszülve zárja le a víz útját. Amennyiben ez a gumigyűrű elveszti rugalmasságát, úgy előbb utóbb csőszivárgást, csőtörést okoz. A KPE műanyag alkatrészei is elveszíthetik kezdeti minőségi jellemzőiket, így azok szintén csőtörések okozói lehetnek.
A CU idomok használata sem nyújt erre megnyugtató megoldást, ugyanis tapasztalatom szerint ezek viszont nem állnak tökéletesen ellent a talajeróziónak. A földben lévő növények terjeszkedő gyökerei szintén komoly csőtörések okozói lehetnek, hiszen olyan erőhatásoknak teszik ki az idomokat, melyeket azok nem képesek kompenzálni.
Kötés nélküli vízrendszer – megoldható?
Javasolt tehát olyan vízrendszert telepíteni, melyben nincs kötés, nincs idom! Ezt úgy lehet kivitelezni, hogy a házunk vízellátását külön választjuk a locsolórendszertől, – ezek közösítését és ürítési lehetőségét a vízaknában alakítjuk ki. Vagyis egy munkagödörbe telepítjük a párhuzamosan futó két KPE vezetéket.
Egy területen lévő épületeknél szintén annyi gerincvezetéket telepítsünk, ahány különálló épület vízellátását kell biztosítanunk. Ugyan ezen megoldás minimális plusz költséget jelent a kivitelezésnél, üzembiztonságban azonban garantáltan meghálálja előre látásunkat, mely így csőtörésmentes rendszert eredményez . Ahol azonban KPE kötést alkalmazunk, ott annak pontos elhelyezkedését mindenképpen dokumentáljuk, feltétlenül jegyezzük meg annak pontos lokalitását.
Érdemes a gerincvezeték nyomvonalát is lejegyezni, ugyanis annak utólagos műszeres nyomvonalkeresése egyrészt időigényes, másrészt pedig költségvonzattal jár egy csőtörés műszeres meghatározása során. Gondoljunk mindig a megbízható elzárási és szakaszolási lehetőségekre is, mert az előrelátó és szakszerű kivitelezés mindig visszaigazolja elsőségét a hanyagul összecsapott rendszerekhez képest.
Ebből pedig az következik, hogy érdemes a kivitelezéshez olyan szakembert választani, aki birtokolja azt a szakmai felkészültséget, mely az elvégzendő feladat szakszerű elvégzéséhez szükséges.
Miért okozhat gyakori problémát a KPE csőrendszer?
A KPE csőhálózatok ugyan rugalmasak és jól terhelhetők, de bizonyos esetekben hajlamosak a mechanikai sérülésekre.
A helytelen kivitelezés, a túlzott hajlítás vagy a földmozgás következtében könnyen kialakulhatnak repedések, szivárgások.
Ráadásul sokszor nem láthatók kívülről, így rejtetten okoznak vízveszteséget és anyagi kárt.
Hogyan segít a műszeres hibafeltárás a szivárgások pontos beazonosításában?
A műszeres hibakeresés során speciális eszközöket alkalmaznak, amelyek képesek zaj- vagy nyomásváltozás alapján feltérképezni a hiba pontos helyét.
Ez a módszer lehetővé teszi a falbontás nélküli diagnosztikát, így gyorsabb, költséghatékonyabb megoldást kínál, különösen rejtett szivárgások esetén.
Hatékonysága jelentősen csökkenti a javítási időt.
Mikor érdemes szakembert hívni KPE csőhálózati hiba esetén?
Ha nyomáscsökkenést, váratlan vízszámlanövekedést vagy nedvesedő falakat észlelünk, azonnal érdemes szakértőt hívni.
A KPE rendszer hibái gyakran nem láthatók szabad szemmel, így laikus eszközökkel nehéz a feltárás.
Egy profi szerelő megfelelő műszerekkel gyorsan és célzottan képes megoldani a problémát.
A mágneses iszapleválasztó elengedhetetlen tartozék a zártrendszerű központifűtések üzembiztos működéséhez. Beépítésével biztosíthatjuk, hogy a rendszer részét képező épületgépészeti elemek hosszútávon és megbízhatóan képesek legyenek ellátni feladatukat.
Sok esetben elkerülhetjük az idő előtti meghibásodásokat, melyek főként a fűtőkészüléket érintik, de egyéb kiegészítő szerelvények élettartamára is kedvezően hat az iszapleválasztó megléte.
Elsődleges és másodlagos nyereség
Főképpen a hőcserélők, szivattyúk hálálják meg azt az iszapleválasztó tevékenységének áldásos hatását, de a rendszer összes egyéb tartozéka is örvend a tiszta víz keringetésével járó előnyöknek. Az iszaptól és egyéb fém szennyeződésektől megtisztított fűtési víz, nemcsak a szerelvények életére hat jótékonyan, hanem a jobb hővezetőképesség és a hatékonyabb keringési jellemzők okán, kedvezőbb üzemeltetési költségekkel is számolhatunk mintegy másodlagos nyereségként.
Energiafelhasználás a minimumon
A hatékonyabb energiafelhasználás pedig egyáltalán nem elhanyagolandó, hiszen egyéni gazdasági előnyein kívül még környezetünk terhelésére is jótékonyan hat. Érdemes tehát megfontolni ennek a szerelvénynek a beépítését, mert fűtési hálózatunknak az az elsődleges védvonal amit az iszapleválasztó jelent, ugyanolyan kiemelt jelentősége van, mint számítógépünkön egy hatékony vírusirtó használatának.
A mágneses iszapleválasztó kulcsszerepet játszik abban, hogy a fűtési rendszer hosszú távon hatékonyan működjön. A csövekben és radiátorokban az évek során különféle szennyeződések, például rozsdadarabok és vas-oxid szemcsék halmozódnak fel, amelyek akadályozzák a víz szabad áramlását. Ez nemcsak az energiafelhasználást növeli, hanem a berendezések élettartamát is jelentősen csökkenti. A mágneses szűrő megfogja ezeket a szennyeződéseket, így csökkenti a dugulások és a korróziós károk esélyét. Az eredmény egy tartósabb, energiatakarékosabb és megbízhatóbban működő fűtési rendszer, kevesebb karbantartási költséggel.
A mágneses iszapleválasztó elsősorban a vas alapú szennyeződésekre koncentrál, például a korrózió során keletkező apró fémrészecskékre. Ezek a részecskék a fűtési rendszerben vándorolva lerakódnak a szivattyúkban, kazánokban és hőcserélőkben, rontva azok hatásfokát. Emellett a készülék képes kiszűrni a vízben lebegő iszapot és egyéb mikroszkopikus törmelékeket is. A mágneses technológia nagy hatékonyságot biztosít, mert folyamatosan gyűjti és leválasztja a keringő szennyeződést. Ezáltal a fűtési rendszer tisztább marad, ami nemcsak a teljesítmény megőrzésében, hanem a javítási költségek csökkentésében is jelentős előnyt jelent.
Az iszapleválasztó rendszeres működése számos kézzelfogható előnyt nyújt a háztartás számára. Egyrészt csökken a fűtési költség, hiszen a tisztább rendszer jobb hőátadást biztosít, így kevesebb energiára van szükség a kívánt hőmérséklet eléréséhez. Másrészt jelentősen mérsékli a váratlan meghibásodások esélyét, például a szivattyúk és kazánok meghibásodását. A berendezés a komfortérzetet is javítja, mert kiegyensúlyozottabban és gyorsabban fűti fel a lakást. Hosszú távon pedig a rendszer élettartamát is növeli, így a felhasználó elkerülheti a költséges cseréket és javításokat, miközben energiahatékonyan üzemelteti otthonát.
A mágneses iszapleválasztó működésének lényege, hogy a fűtési rendszerben keringő vízből kiszűri a vas alapú szennyeződéseket. A készülékben erős mágnes található, amely vonzza a vas-oxid részecskéket és a korróziós törmeléket. Amint ezek a szemcsék belépnek az eszközbe, a mágnes megfogja őket, és ott is tartja, így nem juthatnak tovább a rendszer érzékeny részeibe. A leválasztó belső kialakítása lehetővé teszi, hogy a víz akadálytalanul továbbáramoljon, miközben a szennyeződések kiszűrődnek. Ez a folyamat folyamatosan zajlik, így a rendszer mindig védett marad a káros anyagok felhalmozódásától és a teljesítmény romlásától.
Az iszapleválasztó telepítése akkor is hasznos, ha a rendszer új, és akkor is, ha már régóta üzemel. Új rendszereknél a gyártási és szerelési maradványok, például apró fémforgácsok miatt indokolt, míg régebbi rendszereknél a korróziós lerakódások miatt szinte elengedhetetlen. Különösen ajánlott kondenzációs kazánok esetén, mivel ezek érzékenyebbek a szennyeződésekre. A legideálisabb megoldás a fűtési szezon előtt beszerelni, amikor a rendszer karbantartása amúgy is időszerű. Így biztosítható, hogy a fűtés hatékonyan induljon, és a későbbiekben ne kelljen váratlan javításokra és pluszköltségekre számítani.
A legtöbb falnedvesedésért és falvizesedésért két szerelvény hibáztatható. A zuhanytálca és kád azok a fürdőszobai berendezési tárgyak, melyek nem megfelelő beépítésük rejtett és alattomos módon képesek nedvesíteni környezetüket, beázásokat és nehezen felderíthető ázásokat előidézve ezzel.
Szilikonozás, a szigetelés fontossága
Sok esetben csupán szigetelési hiányosság áll a rejtett hiba hátterében- vagyis a zuhanytálca vagy kád válaszfallal érintkező felületének nem megfelelő szigetelése. Ezt a szigetelést a köznyelv egyszerűen csak szilikonozásként ismeri, nevezi nevén. A szilikon a legmegfelelőbb anyag arra, hogy kitöltse azt a rést, mely a kád oldalfala és a csempe között a beépítés során adódik, megjelenik. Az új fürdőszoba burkolat elkészülte után bizonyosan lesz néhány milliméternyi kitöltendő rés a szerelvényünk beépítésénél, hiszen a burkolás és a kőművesmunkák nem minden esetben eredményeznek tökéletes felületeket, főképpen derékszög tekintetében.
Kádszigetelés kádszegély beépítésével
A beépítés kritériumai
A beépítés során fontos kritérium, hogy a zuhanytálca vagy kád oldalfala nem kerülhet be csempesík alá, mert a szerelvények meghibásodásánál burkolatbontást kellene eszközölni. Fontos továbbá megjegyezni, hogy önmagában a fuga megléte nem akadályozza meg a víz beszivárgását a kád vagy zuhanyzó mögötti területre, vagyis a gombásodásmentes szaniter szilikon alkalmazása elkerülhetetlen a szerelvényeink beépítése során. Alkalmazhatunk kádszegélyt is szigetelési kiegészítésként, azonban szigorúan másodlagos védvonalként és esztétikai kiegészítésként. A kádszegélyre főképpen akkor van szükségünk, ha a szilikonozás megkívánt szélessége nem teszi lehetővé az esztétikus és igényes szigetelés megvalósíthatóságát.
Ilyenkor a szakszerűen megvalósított szilikonozást követően szükségünk van egy esztétikai takarásra, mely funkciót a kádszegély hivatott betölteni. Hangsúlyozzuk tehát: A kádszegély önmagában nem tölti be a vízszigetelési fukcióját! Abban az esetben, ha a szilikonozást magunk kívánjuk elvégezni, akkor javasolható valamely videómegosztón megtekinteni a szakszerű szilikonozás trükjeit, mert a szigetelés ‘taknyolása’, elkenése igencsak siralmas arculatot tud kölcsönözni az amúgy esztétikus öszképet felmutató fürdőszobánknak.
A zuhanytálca, a kádszerelvény kiválasztása
A zuhanytálca vagy kádszerelvény kiválasztásánál szintén fontos kritérium, hogy előlappal ill. állítható szintezőlábakkal rendelkezzen. Az előlap gyors levétele ugyanis lehetővé teszi a szerelvény alatt található szifon tisztítását és tömörségi ellenőrzését, valamint a vízszigetelésünk megfelelő állapota is kontrollálhatóvá lesz a takarólemez roncsolásmentes eltávolítását követően.
Zuhanytálca levehető előlap alatti terület
Amennyiben a kádelőlap helyett lefalazást választunk, úgy csempeajtó vagy szerelőajtó beépítése szintén nélkülözhetetlen kiegészítő. A szerelőnyílás funkciója egybeesik az előlap által felkínált ellenőrizhetőségi, tisztítási és javíthatósági lehetőségekkel. Az előlap nélküli zuhanytálcák ellenőrizhetősége, javítása és tisztítása csak a teljes zuhanyfülke lebontásával eszközölhető, mely egyrészt idő és költségigényes, emellett pedig a zuhanyfülke alkatrészei sem legózásra terveztettek – azaz nem viselik nyom nélkül a szét és összeszerelés mozzanatait, kihívásait.
Szintezőlábak a precíz beépítéshez
A szintezőlábak funkciójáról nem gondolom, hogy különösebben értekeznünk kellene. Legyen elég annyi, hogy nélkülözhetetlen a percíz beépítéshez, ill. önmagában képes betölteni a reá háruló terhelésbeli feladatokat. Természetesen a falsik függőleges részénél érdemes akasztófüleket alkalmazni, mely egyrészt szintez és alátámasztja a zuhanytálca vagy kád peremfelületét, másrészt pedig mentesíti a szilikonozást a mechanikus igénybevételtől, falsíktól való elválástól.
A keskeny peremmel bíró ún. slim zuhanytálcák esetében nem lehetséges beépítés utáni további ellenőrzés, mert itt a kádszifon az aljzatbetonba kerül besüllyesztésre- javítása, tömörségi ellenőrzése csak a zuhanyfülke leszerelésével valósítható meg. Lefolyóvezetékkel való kapcsolatukat szinte mindig flexibilis bekötőcsővel biztosítják, így a szifonból történő kamerás ellenőrzésük sem biztosítható, vagyis nem felel meg a műszeres csőtörésvizsgálat minden feltételének. Ezzel pedig inderekt megállapítottuk, hogy a csőszivárgás keresésnek is megvannak a vizsgálhatóságbeli kritériumai és feltételei, melyek minnél teljesebbek annál pontosabb diagnózis felállítát teszik lehetővé.
Elhanyagolt zuhanytálca
Értelemszerű, hogy a hiányos vizsgálhatósági feltételrendszer hátrányosan érinti a csőtörésbemérés során felállítható hibameghatározási pontosságot, még akkor is, ha egyébként a tűpontos hibamegállapításhoz minden szakmai és tárgyi feltétel adott. Azt gondolom, hogy ezt is érdemes szem előtt tartani, hiszen azt a feltételrendszert amihez alkalmazkodnom szükséges nem magam biztosítom.
Magam azt tudom garantálni, hogy biztosan megtalálom az Önnél fennálló épületgépészeti meghibásodást és azt szakszerűen meg is javítom. Általánosságban megállapítható: a műszeres csőtörésbeméréssel lokalizált csőtörések, csőszivárgások javításához és megszüntetéséhez döntő többségben elegendő egy A4- es papírlap méretű terület feltárása, javítása.
Miért okoznak problémát a nem megfelelően szigetelt kádak és zuhanytálcák?
A nem megfelelő szigetelés miatt a víz beszivárog a burkolat alá, károsítva a szerkezetet és penészesedést okozva. A fugák mentén elszivárgó víz hosszú távon jelentős szerkezeti károkat eredményezhet, különösen emeleti fürdőszobákban. A vízszigetelés elmaradása nemcsak esztétikai, hanem higiéniai és statikai problémákhoz is vezethet, ezért a megfelelő szigetelés elengedhetetlen.
Milyen gyakori hibák fordulnak elő a kádak és zuhanytálcák beépítésekor?
Gyakori hiba a szakszerűtlen szigetelés, a rugalmatlan fugázás, a dilatáció figyelmen kívül hagyása és az alátámasztás hiánya. Sok esetben a vízzáró szalagokat nem megfelelően helyezik el, vagy teljesen kihagyják. Ezek a hiányosságok később beázást, burkolatleválást és penészedést okoznak. A helyes beépítési technika és a vízszigetelő rendszerek alkalmazása kulcsfontosságú.
Milyen megoldások léteznek a vízszigetelési hibák megelőzésére?
Megfelelő megoldás lehet az előzetes kenhető vízszigetelés alkalmazása, vízzáró szalagok elhelyezése és flexibilis fugázóanyagok használata. Fontos, hogy a kád vagy zuhanytálca körüli csatlakozások rugalmasak és vízzáróak legyenek. A profi kivitelezés és a gyártói előírások betartása hosszú távon garantálja a szivárgásmentes működést és megelőzi a károkat.
Weboldalunkhoz cookie-kat használunk az Ön jobb felhasználói élménye érdekében. Cookie settingsElfogadom
Manage consent
Privacy Overview
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
