KPE csővezeték rendszerek meghibásodásai, hibáinak műszeres hibafeltárása

KPE idomok.

Mik azok a kemény polietilén csővezetékek?

A KPE azaz kemény polietilén csővezetékek megjelenése és használata az épületgépészetben komoly változást eredményezett az addig alkalmazott horganyzott acél csövekre építkező technológiákhoz  képest. Jelen keretek között csak a vízvezetékekkel fogunk foglalkozni, ugyanis ez kapcsolódik szorosan munkámmal, vagyis a műszeres csőtörés bemérés praxisával. 

A műanyagok használata minden életterületre betört az életünkbe, ezáltal használatuk teret nyert az épületgépészetben is. Ennek fő oka, hogy a KPE csőrendszerek egyszerű, valamint gyors telepítést  és kivitelezést kínáltak, emellet pedig gazdaságossági szempontból is kedvező arculatot mutatnak fel. Legelőnyösebb tulajdonsága pedig az, hogy ellenáll a talajeróziónak, így biztonságos és időtálló vízhálózatok építését tette lehetővé.

Műanyagcsöves meghibásodások és csőtörések

A KPE csőrendszereknek azonban néhány kedvezőtlen tulajdonsága is Idővel megmutatkozott, melyek elsősorban nem  a technológia hiányosságára vezethetőek vissza, – sokkal inkább anyagválasztási és szerelési hiányosságok állnak a műanyagcsöves meghibásodások és csőtörések hátterében.

A teljesség igénye nélkül kiválasztottam azokat a vezető meghibásodási okokat, melyekkel munkám során ismétlődően találkoztam. 

Tekintsük át ezeket amolyan felsorolás jelleggel:

  • használat igényeihez nem illeszkedő csővezeték használat, elhibázott fitting és kiegészítők alkalmazása
  • alacsonyabb üzemi nyomásra tervezett KPE ivóvízvezeték használata, netán ivóvízvezeték helyett mezőgazdasági csővezeték telepítése
  • telepítéshez használt idomok és fittingek nem megfelelő minőségi jellemzői, ismeretlen gyártók termékeinek felhasználása 

kivitelezési hiányosságok:

  • célszerszámok használatának hiánya ( csővágó olló és sorjázó szerszám hiánya)
  • csőhegesztésnél elkövetett szerelési, technológiai hiba
  • felesleges kötések alkalmazása
  • nem megfelelő nyomvonal kiválasztás, földmunka végzése során elkövetett tévesztés, kivitelezésnél elkövetett mechanikai sérülés okozása
  • fagyhatár figyelmen kívül hagyása
  • KPE idomok nem megfelelő erővel történő meghúzása, alkatrészeinek téves összeszerelése, tömítőgyűrűk szilikon nélküli illesztése

Összegezve megállapítható, hogy a KPE rendszerek rendkívül megbízhatóan képesek ellátni feladatukat, ha betartjuk azokat a kívánalmakat, melyek telepítésükhöz mintegy elengedhetetlenek.
Ezek közül a legfontosabb, hogy ne használjunk semmilyen kötést, idomot, toldást a földben történő telepítésnél! így elkerülhetjük, hogy csőszivárgás vagy csőtörés alakuljon ki az alkalmazott toldásnál.

Ne feledjük, hogy a csatlakozásunk tömítettségét egy filléres gumigyűrű adja, mely a csőfal külső része és az idom belső fala közé feszülve zárja le a víz útját. Amennyiben ez a gumigyűrű elveszti rugalmasságát, úgy előbb utóbb csőszivárgást, csőtörést okoz.
A KPE műanyag alkatrészei is elveszíthetik kezdeti minőségi jellemzőiket, így azok szintén csőtörések okozói lehetnek.

A CU idomok használata sem nyújt erre megnyugtató megoldást, ugyanis tapasztalatom szerint ezek viszont nem állnak tökéletesen ellent a talajeróziónak. A földben lévő növények terjeszkedő gyökerei szintén komoly csőtörések okozói lehetnek, hiszen olyan erőhatásoknak teszik ki az idomokat, melyeket azok nem képesek kompenzálni.

Kötés nélküli vízrendszer – megoldható?

Javasolt tehát olyan vízrendszert telepíteni, melyben nincs kötés, nincs idom! Ezt úgy lehet kivitelezni, hogy a házunk vízellátását külön választjuk a locsolórendszertől, – ezek közösítését és ürítési lehetőségét a vízaknában alakítjuk ki. Vagyis egy munkagödörbe telepítjük a párhuzamosan futó két KPE vezetéket.

Egy területen lévő épületeknél szintén annyi gerincvezetéket telepítsünk, ahány különálló épület vízellátását kell biztosítanunk.  Ugyan ezen megoldás minimális plusz költséget jelent a kivitelezésnél,  üzembiztonságban azonban garantáltan meghálálja előre látásunkat, mely így csőtörésmentes rendszert eredményez . Ahol azonban KPE kötést alkalmazunk, ott annak pontos elhelyezkedését mindenképpen dokumentáljuk, feltétlenül jegyezzük meg annak pontos lokalitását.

Érdemes a gerincvezeték nyomvonalát is lejegyezni, ugyanis annak utólagos műszeres nyomvonalkeresése egyrészt időigényes, másrészt pedig költségvonzattal jár egy csőtörés műszeres meghatározása során.
Gondoljunk mindig a megbízható elzárási és szakaszolási lehetőségekre is, mert az előrelátó és szakszerű kivitelezés mindig visszaigazolja elsőségét a hanyagul összecsapott rendszerekhez képest. 

Ebből pedig az következik, hogy érdemes a kivitelezéshez olyan szakembert választani, aki birtokolja azt a szakmai felkészültséget, mely az elvégzendő feladat szakszerű elvégzéséhez szükséges.

Elolvasásra ajánlom még:

GYIK:

Miért okozhat gyakori problémát a KPE csőrendszer?
A KPE csőhálózatok ugyan rugalmasak és jól terhelhetők, de bizonyos esetekben hajlamosak a mechanikai sérülésekre. A helytelen kivitelezés, a túlzott hajlítás vagy a földmozgás következtében könnyen kialakulhatnak repedések, szivárgások. Ráadásul sokszor nem láthatók kívülről, így rejtetten okoznak vízveszteséget és anyagi kárt.
Hogyan segít a műszeres hibafeltárás a szivárgások pontos beazonosításában?
A műszeres hibakeresés során speciális eszközöket alkalmaznak, amelyek képesek zaj- vagy nyomásváltozás alapján feltérképezni a hiba pontos helyét. Ez a módszer lehetővé teszi a falbontás nélküli diagnosztikát, így gyorsabb, költséghatékonyabb megoldást kínál, különösen rejtett szivárgások esetén. Hatékonysága jelentősen csökkenti a javítási időt.
Mikor érdemes szakembert hívni KPE csőhálózati hiba esetén?
Ha nyomáscsökkenést, váratlan vízszámlanövekedést vagy nedvesedő falakat észlelünk, azonnal érdemes szakértőt hívni. A KPE rendszer hibái gyakran nem láthatók szabad szemmel, így laikus eszközökkel nehéz a feltárás. Egy profi szerelő megfelelő műszerekkel gyorsan és célzottan képes megoldani a problémát.

Szólj hozzá!

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.