A központi fűtés kiépítéséről

A korszerű központi fűtéses rendszerek mára kizárólag aljzat betonba elhelyezve kerülnek kiépítésre, hogy megfeleljenek a kor technikai és esztétikai követelményeinek.
Sajnálatosan a kivitelezést végző szakemberek nagyrésze nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel ahhoz, hogy igényes fűtési rendszert építsen, – így már a kivitelezés során olyan hibákat vét, melyek felfedése, a hibakeresés igen komoly kihívás.
A kivitelezés során a legfontosabb irányelv az, hogy semmilyen körülmények között nem kerülhet a padlóba idom, toldás, elosztóelem.

Ha ezt az egyszerű aranyszabályt követjük és a vezetékeinket védőcsőben vagy szigetelőhéjban helyezzük el, – akkor szinte biztosak lehetünk abban, hogy nem lesz a lakásunkban, házunkban burkolatbontás. Fontosnak tartom továbbá, hogy ismeretlen gyártó, ismeretlen termékével ne kísérletezzünk, mert pár ezer forintnyi spórolás később súlyos százezres kiadásokat jelenthet. A betonozás szintén különös odafigyelést igényel, hiszen a vezetékek megsérülhetnek, ha azok mechanikai sérülést szenvednek.
Ennyi az egész!
Fűtési osztó-gyűjtő elhelyezése, védőcső, megfelelő anyagminőség alkalmazása, szakszerű kivitelezés, körültekintő betonozás. Az eredmény: 100%-os üzembiztosság.

Fényképezzük az épületgépészet kialakításának lépéseit

Érdemes továbbá a teljes épületgépészetről még a betonozás előtt fényképeket készíteni, így a falfúrások során elkerülhetjük a csővezetékek sérüléseit, sok bosszúságtól kímélve meg magunkat. A rendszerünket lehetőleg alacsony hőfokú előre-menő hőmérsékletre terveztessük, hogy a gázkészülékünk a leghatékonyabban működhessen, és alkalmas legyen a későbbi bővítésre, modernizációra, – például hőszivattyú gazdaságos csatlakozására.
Ennyit dióhéjban az üzembiztos központifűtés kritériumairól.

Most néhány mondatban megvilágítanám, – miért is nehéz nyomára akadni a zártrendszerű fűtések nyomásvesztésére, – miért jelenti a legnagyobb kihívást az ilyen jellegű gépészeti hiba megtalálása.

Nyomásvesztés helyének felderítése

A legkiemelkedőbb nehézséget az jelenti, hogy csupán pár deciliter vízvesztés már elegendő ahhoz, hogy leálljon a fűtőkészülékünk, hisz a tágulási-tartály nagyobb folyadékvesztést nem képes kikompenzálni. Egy átlagos 24 kW kombi gázkészülék 1,5 bar üzemi nyomásról 0,7-1 liter közötti vízvesztés után eléri a 0,5 bar körüli üzemi nyomást, mely a készülék leállását eredményezi. Ez az általam megjelölt vízvesztés egy kifogástalan állapotban lévő készülékre vonatkozik, melynek tágulási tartálya megfelelően funkcionál, – továbbá semminemű egyéb vízvesztés nem jelentkezik sehol a rendszerben. Tehát minden rendszerkomponens szivárgásmentes. Kiemelt figyelmet érdemelnek a radiátorkötések, automata-légtelenítők, biztonsági szelepek, és minden csatlakozási pont a rendszerünkben. Tehát amennyiben minden külső csatlakozás és szerelvény mentes a szivárgástól és folyamatos utánpótlást igényel a fűtési hálózat, – úgy vélhetően rejtett szivárgás okozza az állandó vízvesztést.

A gondot az jelenti, hogy pár deciliter víz elfolyásáról beszélünk ilyenkor, mely elosztva a feltöltési napokra eső feltöltések számával, – csupán könnyezésnek, legtöbbször enyhe szivárgásnak számítanak. Legtöbb esetben hideg állapotban nem is jelentkezik vízvesztés a rendszeren, – magyarul: nyáron nem okoz leállást a készülékben, annak ellenére, hogy ilyenkor is teljes üzemi nyomás uralkodik a teljes fűtési hálózaton. Ez jelenti a lokalizálásában a nehézséget, szinte ellehetetlenítve a pontos hibabehatárolást.

A folyadékvesztés akkor következik be egy ilyen rendszerben amikor felfűtési, esetleg lehűlési periódusában tart az üzemelés, – vagyis hődilatációról beszélhetünk. Ez az általam hődilatációnak nevezett jelenségből adódó folyadékveszteség rossz hasonlattal élve olyan mint fogorvosnál a fogfájás,- a vizsgálatkor nem jelentkezik, nem diagnosztizálható. Ilyenkor hiába a tapasztalat és a hightech technológiák megléte, – a gyakorlatban jelentkező hibaok erősebb mint a technológia és szakember együttese.

Jelzőgázos vizsgálat

A jelzőgázos vizsgálat során egy ilyen rendszer akár 6 bar nyomást is tartósan megtart, tömörnek mutatja magát, – mégis tartós üzemelés alatt vízvesztést produkál. Tehát hiába a többmilliós technikák összessége, hiába nyomásmérés, jelzőgázos vizsgálat, nagy felbontású hőkamerás felvételek, fejlett akusztikus berendezések, nyomás és nedvességmérések, – kifoghat a hiba a lokalizáló szakemberen. Egyszerűen ez a valóság, ez a realitás. Ezt fontos tudnia a megrendelőnek, hiszen ha erről nem esik szó, – akkor nem megfelelően tájékoztatta őt a vizsgáló szakember.

Műszeres csőtörés bemérés

Sajnos az a tévhit a megrendelői oldalról, hogy jön egy szakember aki egy műszert méregdrágán odaérint a fűtési rendszeréhez, elkér egy kisebb vagyont, – majd műszeres csőtörés beméréssel megtörténik a csoda. Ez korántsem ilyen egyszerű!
Nagyon komplex vizsgálatról van szó, mely során specifikus és rendkívül fejlett ipari berendezések együttes és célirányos alkalmazása során tárulhat fel a csőtörés rejtett oka. Ennek sikerességéhez nagyban hozzájárul a műszeres csőtörés vizsgálatot végző szakember szakmai felkészültsége, lelkiismeretessége és a rendelkezésére álló tárgyi, technikai támogatottság.

A magam részéről egy nyomozásnak fogom fel a csőtörés keresési eljárást, melyben olyan hibákat tárok fel, mely mások számára rejtett, felfedhetetlen. Ez ennek a munkának az örömforrása. Olyan hibákat keresek és találok meg, mely nagyon rejtőzködik, nagyon szeretne elbújni előlem. Kihívásnak tartom a munkám, s abban a pillanatban abbahagynám a tevékenységet amikor csupán rutinból, kényszerből, anyagi megfontolásból végezném.

Sajnálatos, hogy a legtöbb embert csupán az anyagi haszonszerzés motivál, csupán ezért végzi a munkáját. Természetesen jómagam egzisztenciális feltételeihez is hozzájárul a munkámból származó bevétel, azonban elsődlegesen nem ez ösztönöz.
Sosem állíthatjuk, hogy tökéletesek vagyunk, mi vagyunk a legjobbak! Mindenkinél van jobb, több, okosabb, felkészültebb, önnön értékrendünk mércéjével mérve értékesebb. Ezt csupán azért kerül leírásra, hogy leendő ügyfeleimet időben tájékoztassam, hogy nincs 100%-os teljesítmény, jómagam nem tudok még csodát tenni, nem tudok felmutatni 100%-os sikert a munkámban.

A sikerarányról

Ha mégis sikerarányt kellene megállapítanom, megjelölnöm – akkor nagyjából 90-95%-os arányban egy csempe pontossággal állapítom meg a gépészeti meghibásodás helyét. A fennmaradó 5-10 % kiesik az egy csempe méretének tartományából, – azonban ott is megoldás születik a hiba megoldására. Mindig kiemelt fontosságot tulajdonítottam a megfelelő tájékoztatásnak, így csupán azt tudom ígérni a leendő megrendelőimnek, hogy magam részéről megteszem ami elvárható,- ami eszköz, technika és szakmai felkészültség együtteséből adódik.

Tapasztalatom szerint megrendelő és szerelő között létrejövő kapcsolat minőségét, kifutását pont a szerelő alapozhatja meg, – méghozzá a megfelelő információk megosztásával. Ebből pedig a legfontosabb: Nincs 100%-os műszeres csőtörés bemérés, nem valósulhat meg mindig a tökéletes hibahely meghatározás. Megközelíteni lehet, törekedni is kell rá, – azonban a valóságban ez is csak annyira tökéletes mint az egyes ember egyéni kvalitásai. Ez tehát a szomorú valóság a csőtörés keresésről, műszeres csőtörés vizsgálatról, emberről, világról, tökéletességről.

A műszeres csőtörés keresés tehát csoda, csodának mondhatjuk, – azonban a valóság tükrében szemlélve, -egy nagyobb hajszál mégis elválasztja attól. Megértem, mi több tudom, hogy jelen sorok kiábrándító józansága nem egyeztethető össze a kor reklámigényeivel, – azonban fontosabbnak tartom, hogy reális elvárások domináljanak a megrendelő részéről, – hisz csak egy ilyen kölcsönös emberi tiszteleten alapuló munkakapcsolatban tud megfelelő együttműködés kialakulni szerelő és megrendelő között.
Összegezve: A tisztánlátás azért kiemelt jelentőségű a csőtöréskeresés, műszeres csőszivárgáskeresés vonatkozásában, hogy valós ígéretekhez és teljesítményhez valós elvárások párosuljanak.