A műszeres csőtörés bemérés szolgáltatás szakszavai és azok jelentése, hogy szolgáltató és megrendelő értse egymást
A műszeres csőtörés bemérés egy rendkívül speciális terület, amely megköveteli a pontos kommunikációt a szolgáltató és a megrendelő között. Ebben a cikkben bemutatjuk néhány fontos szakszók jelentését, hogy mindkét fél pontosan értse egymást, ezzel elősegítve a hatékony és sikeres munkavégzést. És egy-egy példát is mutatunk részletesebb ismertetővel.
Az akusztikus mérés olyan módszer, amely hanghullámokat használ a csőtörések helyének meghatározására. Ezen eljárás során mikrofonokat és érzékelőket helyeznek el a rendszer különböző pontjain, majd elemzik az általuk rögzített hangokat. Az akusztikus mérés különösen hasznos földalatti csövek esetében, ahol más típusú érzékelők nehezen alkalmazhatók.
A termográfia infravörös kamerákat használ a hőmérséklet-különbségek detektálására. Ez a technika segít azonosítani azokat a területeket, ahol vízszivárgás következtében megváltozott a hőmérséklet. A termográfia előnye, hogy nem invazív módszer, ami azt jelenti, hogy nincs szükség ásásra vagy bontásra.
Endoszkópos vizsgálat
Az endoszkópos vizsgálat során egy kamerával ellátott vékony csövet vezetnek be a vízvezeték rendszerbe. Az eszköz lehetővé teszi a cső belsejének vizuális ellenőrzését anélkül, hogy komolyabb bontási munkákra lenne szükség. Ez különösen hasznos akkor, ha pontosan meg kell határozni a sérülések mértékét és jellegét.
A nyomáspróba egy olyan eljárás, amely során meghatározott mennyiségű levegőt vagy vizet pumpálnak be a rendszerbe, majd figyelik annak viselkedését. Ha nyomáscsökkenést tapasztalnak, az valószínűsíti a csőtörést vagy szivárgást. Ez egy egyszerű és gyors módszer arra, hogy megerősítsük vagy kizárjuk a probléma jelenlétét.
Elektronikus szondázás
Az elektronikus szondázással elektromos jeleket küldenek át a csőrendszeren keresztül. A jelek viselkedése alapján meghatározhatóak azok a pontok, ahol eltérések vannak – ezek lehetnek törések vagy repedések. Az elektronikus szondázás precíz eredményeket adhat még bonyolult rendszereknél is.
Szivárgási zaj erősítő
Ez az eszköz segít felerősíteni azokat az apró zajokat, amelyeket egy emberi fül nem képes érzékelni. A szivárgási zaj erősítő különösen hasznos akkor, ha kis méretű repedésekről van szó, amelyek nem okoznak jelentős vízkárt, de hosszú távon problémát jelenthetnek.
Ultrahangos mérés
Az ultrahangos mérés során ultrahang hullámokat használnak arra, hogy detektálják az esetleges hibákat vagy szivárgásokat. Az ultrahang gyorsan és pontosan ad eredményt anélkül, hogy megszakítaná vagy károsítaná magát a rendszert. Hasonlóan hatékony módszer a jelzőgáz használata: Jelzőgázos bemérés
Szivattyús próbafeltöltés
Ez az eljárás magában foglalja egy nagy teljesítményű szivattyú használatát arra, hogy feltöltse a rendszert vízzel vagy más folyadékkal. Ezt követően figyelik a rendszer nyomását és viselkedését annak érdekében, hogy megtalálják az esetleges hibákat.
Hidrosztatikus tesztelés
A hidrosztatikus tesztelés során magas nyomással töltik fel vízzel vagy más folyadékkal a rendszert annak érdekében, hogy kiderítsék hol van gyenge pont. Ez egy rendkívül megbízható módszer nagyobb rendszerek ellenőrzésére.
A fentiekben ismertetett módszerekkel és eszközökkel végzett műszeres csőtörés bemérés célja mindig ugyanaz: minél gyorsabban és pontosabban meghatározni a probléma forrását annak érdekében, hogy mielőbb megkezdődhessenek az állapotjavító munkálatok. A megfelelő szakmai terminológia ismerete mindkét fél számára előnyös; lehetővé teszi ugyanis azt az átlátható kommunikációt, amely nélkülözhetetlen egy ilyen fontos feladat sikeres végrehajtása során.
Az extrém felmelegedés hatása a csövekre és azok kötéseire, valamint a műszeres csőtörés bemérés iránti igény növekedése
Az éghajlatváltozás és az egyre gyakrabban előforduló extrém hőhullámok komoly kihívások elé állítják az infrastruktúrát, különösen a vízvezeték-hálózatokat. A csövek és azok kötései érzékenyek a hőmérséklet-ingadozásokra, amelyek hosszú távon jelentős károkat okozhatnak. A következőkben részletesen bemutatjuk, hogyan hat az extrém felmelegedés a vízvezeték-rendszerekre, és milyen szerepet játszhat a műszeres csőtörés bemérés az ilyen problémák felismerésében és megoldásában. Emellett arra is kitérünk, hogy mire kell felkészülniük a vízvezeték-szerelőknek ezekben a változó körülményekben.
A hőmérsékletváltozás hatása a csövekre és azok kötéseire
A vízvezeték-hálózatokat különböző anyagokból készítik, mint például műanyag (PVC, PE), fém (réz, acél) és kompozit anyagok. Mindegyik anyagnak megvan a maga hőmérséklet-tűrőképessége és hőtágulási együtthatója. Az extrém hőmérsékleti viszonyok azonban mindegyikre hatással vannak:
Műanyag csövek: A műanyag csövek hajlamosak a hőtágulásra és a zsugorodásra. Magas hőmérsékleten a műanyagok meglágyulhatnak, ami csökkenti a nyomásállóságukat és megnöveli a deformáció esélyét. Ez hosszú távon mikrosérüléseket és repedéseket okozhat.
Fém csövek: A fém csövek jobban bírják a hőmérsékletváltozásokat, de itt is jelentkezhetnek problémák. Az extrém hőmérséklet-ingadozások miatt a fém csövek kitágulhatnak és összehúzódhatnak, ami a kötéseknél, hegesztéseknél okozhat repedéseket vagy szivárgásokat.
Kötések és illesztések: A különböző anyagokból készült csövek illesztései különösen érzékenyek a hőmérsékletváltozásokra. A hőtágulás és zsugorodás miatti mozgások a kötéseknél könnyen szivárgásokhoz, sőt, csőtörésekhez vezethetnek.
Műszeres csőtörés bemérés iránti igény növekedése
Az extrém felmelegedés által okozott hőmérséklet-ingadozások miatt egyre gyakoribbá válhatnak a csőtörések és szivárgások. Az ilyen problémák azonosítására és lokalizálására szolgáló műszeres bemérés iránti igény jelentősen növekedhet. Az alábbi műszeres technológiák különösen fontos szerepet játszhatnak:
Akusztikus érzékelők: Ezek a szenzorok a víz áramlásának hangját figyelik, és a rendellenességeket, például a szivárgásokat észlelik. Nagy pontossággal lokalizálhatják a problémás területeket, így gyors és hatékony javítást tesznek lehetővé.
Hőkamerák: A hőkamerás vizsgálatok segítségével a hőmérsékleti különbségeket azonosítják a csőhálózatban, ami szintén segíthet a szivárgások és a csőtörések pontos helyének meghatározásában.
Nyomásérzékelők: A csőrendszerekben a nyomásváltozásokat mérő szenzorok is rendkívül hasznosak lehetnek. A nyomáscsökkenés jelezheti a szivárgást vagy a csőtörést, így a karbantartó csapat gyorsan reagálhat.
Mire készüljenek a vízvezeték-szerelők?
A vízvezeték-szerelőknek több szempontból is fel kell készülniük az extrém felmelegedés kihívásaira:
Tudás és képzés: A szerelőknek folyamatosan frissíteniük kell tudásukat az új anyagokról és technológiákról, amelyek jobban ellenállnak a hőmérsékleti ingadozásoknak.
Preventív karbantartás: Fontos, hogy a szerelők rendszeresen ellenőrizzék a vízvezeték-hálózatokat, különösen a kritikus területeken, ahol nagyobb a hőmérsékletváltozás hatása.
Modern eszközök használata: A korszerű műszeres bemérési technológiák használata elengedhetetlen a pontos és gyors hibafeltárás érdekében. A szerelőknek meg kell tanulniuk ezen eszközök hatékony használatát.
Vészhelyzeti protokollok: Készítsenek részletes vészhelyzeti terveket a csőtörések és szivárgások gyors kezelésére, hogy minimalizálják a károkat és a vízveszteséget.
Összegzésül, az extrém felmelegedés komoly hatással van a vízvezeték-rendszerekre, és növeli a műszeres csőtörés bemérés iránti igényt. A vízvezeték-szerelőknek fel kell készülniük ezekre a kihívásokra, hogy hatékonyan tudják kezelni a hőmérsékletváltozások okozta problémákat és fenntartsák a rendszerek megbízhatóságát.
Leírás 160 karakterben: Az extrém felmelegedés hatással van a csövekre és kötéseikre, növelve a csőtörések gyakoriságát. A vízvezeték-szerelőknek modern eszközökre és tudásra van szükségük.
Leírás 90 karakterben: Az extrém hőmérséklet miatt nő a csőtörések száma, modern eszközökre van szükség.
Leírás 200 karakterben: Az extrém felmelegedés miatt a csövek és kötéseik sérülékenyebbé válnak, növelve a csőtörések kockázatát. A vízvezeték-szerelőknek korszerű eszközökre és folyamatos képzésre van szükségük a hatékony javítás érdekében.
Egy budapesti barkácsáruházban rögzítettem ezeket a fotókat. A 1. sz. fotón a kiszerelt hibás sarokszelep látható, ill. az 50 mm hosszúságú csaphosszabbító szerepel, mely a falsík és a gipszkartonfal közötti mélységet, távolságot hivatott áthidalni. Az erős beázással párosuló meghibásodás a földszinten jelentkezett, méghozzá: csöpögött a víz a mennyezetről. Természetesen a felette található vizesblokkban semmi nedvesedés, ill. gépészeti meghibásodásra utaló tünet nem volt látható, tapasztalható.
Hibás szerelvény és a következmények
Az említett 1.sz. fotón az a hibás szerelvény látható, mely a problémát okozta. A silány minőségű sarokszelep a csaphosszabbító tövénél elkorrodált, ezáltal a gipszkartonfal mögötti területre juttatta a használati melegvizet.
1. sz. fotó: Hibás szerelvény
A csőszivárgás bemérése szakaszolásokkal, nyomásmérésekkel, nedvességmérésekkel, akusztikus és hőkamerás vizsgálatokkal került felfedésre, lokalizálásra. Jelzőgázos mérések ebben az esetben nem történtek, hiszen a gipszkartonfalban elhelyezett vezetékeknél ez a lokalizálási lehetőség elesik. Elesik, mert a vízvezeték hálózatba betáplált és hibahelyen kiáramló jelzőgáz a fal belsejében szétáramlik, lehetetlenné téve a mérés használhatóságát.
„Egy csempés találat” a szivárgás helyének felderítésében
Mindenesetre ezen munkám(is) azt az alapelvet támasztja alá, hogy a pontos csőtörés bemérés nem csupán gazdaságos, anyagi értelemben kifizetődő, de a céltalan bontás okozta egyéb bosszúságoktól is mentes.
Számomra az egy csempés találat számít pontosnak, vagyis tűpontos csőszivárgás bemérésnek. Természetesen nem a jelenleg divatos 1mx1m csempére gondoltam ekkor, csupán a 30×30 cm területre szűkülő bemérési találatot tartom magam számára elfogadhatónak. Az eseteim legalább 95%-a teljesíti is ezt a magam által meghatározott csőtörés keresési kritériumot, annak ellenére, hogy a 100%-os találati arányt tartanám felülmúlhatatlannak.
A 2.sz. képen, amit a cikk nyitóképének használtam, a csőszivárgás lokalizálása után feltárt terület figyelhető meg, vagyis az a falsíkra rögzített falikorong, melyből a meghibásodott sarokszelep és a csaphosszabbító került kiszerelésre.
A csőtörés megjavítása után egyetlen 25x60cm-es csempe pótlása szükséges a vizesblokk tökéletes helyreállításához. Azért ez nem világvége! Jól mondom?
A felvételen egy zártrendszerű központifűtés meghibásodott előremenő vezetéke látható, mely a pontos csőtörés bemérésnek köszönhetően sebészi pontossággal lett feltárva. Ez a pontosság annak köszönhető, hogy a csőtörés keresés során nem csupán egyetlen csőtörés bemérésben ismeretes technológia lett alkalmazva, hanem egyszerre több alkalmazás került bevetésre.
Amikor a csőtörés beméréshez használt eszközök összedolgoznak
Magam fontosnak tartom, hogy legalább két vagy három csőtörés bemérési eszköz mutasson egyirányba, hiszen ezzel biztosítható a meghibásodás legkisebb területen való javítása. Talán kevesek által ismeretes, de maga a csőtörés feltárásakor okozott kár és kellemetlenség mértéke sokszor meghaladhatja annak a kárnak a mértékét, melyet maga a csőtörés önmagában képes előidézni.
Ennek okán a szakszerű csőtörés elhárításhoz a lehető legtöbb ismeretet kell megszerezni a meghibásodott épületgépészeti elemről, hogy a csőtörés javítása precízen és célirányosan valósuljon meg, melynek során nem keletkezik sem felesleges burkolatbontás, sem felesleges további csővezeték rongálódás, sérülés.
A képen egy erősen ‘legatyásodott’ 3/4″-os méretű vascsövet láthatunk mely a padlóban lett cca 40 éve elhelyezve. A csőtörés bemérése során a vascső nyomvonala, padlóban lévő pontos helyzete három eszközzel került bemérésre. Ezek a csőtörés elhárításához alkalmazott eszközök a következőek voltak:
falszkenner,
nagyfelbontású hőkamera, ill.
nyomvonalmeghatározó berendezés került bevetésre.
A csőtörés javításához azonban szükségesnek tartottam a jelzőgázos ill. az akusztikus vizsgálatok elvégzését is, melyek összeredményeként születhetett meg a pontos és minimalizált feltárás. A dolog pikantériája, hogy végül ugyan szükségszerűségből nagyobb felületet kellett feltárni a javítás érdekében, mert a meghibásodott csővezetéken nagyítóval kellett keresni egy ép és korrózió által kevésbé érintett csőszakaszt.
Tulajdonképpen azért választottam a vascsövet érintő csőtörés bemutatását, hogy megmutathassam Önnek, hogy ezen csőtörések jellemzően nem tűszerűen és kis felületen jelentkező csővezeték kilyukadások, meghibásodások, hanem nagyobb felületet érintő kiterjedt korróziós problémák. Ez pedig olyan szélsőséges rozsdásodást is eredményezhet, mely ellehetetleníti a meghibásodott csővezeték szakszerű javítását.
Az épületgépészet és a termékek életciklusa
Sajnos tudomásul kell venni, hogy az épületgépészeti elemeknek ugyanúgy van lejárati ideje, szavatossága, mint a legtöbb nagyáruházban kapható élelmiszernek. Ez pedig egyáltalán nem vicc, hisz a víz igen nagy károkat okozhat a lakásunkban. Ennek okán mindig érdemes mérlegelni, megfontolni, hogy megjavítsunk-e egy közel fél évszázados vezetéket, melynél egyáltalán nem szavatolható sem az üzembiztonság, sem pedig a lakásunkban található értékek biztonsága.
A fotón pont egy ilyen elhasználódott csővezeték tekinthető meg. A csőtörés javítása esetünkben csupán tűzoltó jelleggel történt, rövid időn belüli teljes csővezeték csere szükséges.
Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a közvélemény jelentős része számára az egyik vízvezeték szerelő olyan mint a másik, legfeljebb az egyik udvariasabb, a másik esetleg többet kér, de végülis ennyi. Erre a téves nézetre a szakma egy része is akarva-akaratlanul rájátszik, amikor a szolgáltatását bárkinek ajánlja (csak megrendeléshez jusson).
Ezzel szemben a valóság az, hogy a vízvezeték szerelés szakmája mára erősen differenciálódott, s így az egyik mester lehet olyan messze a másiktól, mint Makó Jeruzsálemtől. Vizsgáljuk meg, hogy ez a differenciálódás milyen csoportokra osztja a vízvezetékes szakembereket – , hogy végül tudatosan abból a csoportból választhasson az ügyfél, amelyik számára a legmegfelelelőbb!
A vízvezeték szerelők differenciált tevékenységük alapján két fő csoportba sorolhatók:
Háztartási vízvezeték szerelők:
Ezek a szerelők elsősorban házon belüli vagy akörüli munkákat vállalnak, mint például:
Csőtörés elhárítás
Duguláselhárítás
WC-beszerelés
Mosdó, kád, zuhanytálca beszerelés
Konyhai csaptelep, bojler beszerelés
Melegvíz- és fűtésrendszerek javítása, karbantartása
A háztartási vízvezeték szerelők általában önállóan dolgoznak, vagy kis létszámú csapatban. A munkájukat gyakran sürgősségi jellegű, például lefolyó dugulás esetén. A vízvezetékszerelő szakma meglehetősen széleskörű tudást és tapasztalatot igényel, ezért a háztartási vízvezeték szerelőknek általában többéves gyakorlattal kell rendelkezniük.
Korszerű műszeres mérésekre alkalmas vállalkozások
E csoporton belül is specializálódás figyelhető meg. E honlap mögött a korszerű műszerparkkal rendelkező, nagy szakmai múlttal bíró, külföldi tapasztalattal is rendelkező mester áll, aki ebbe a csoportba tartozik. Professzionális csőtörés bemérés, műszeres csőszivárgás vizsgálat, korrelátoros csőtörés bemérés, jelzőgázos szivárgás keresés, termoképes csőhálózati hibamegállapítás felmerülésekor érdemes az e csoportba tartozó vállalkozót vagy vállalkozást hívni. Azaz ilyen feladatokra érdemes minket hívni:
A duguláselhárítás is speciális eszközöket (pl. WOMA; ruházat stb.) és speciális ismereteket kíván meg, nem elég a villáskulcs még oly’ bravúros kezelése sem.
Klasszikus javítók
Az e csoportba tartozók például a csöpögő csapok világában verhetetlenek, itt jobban teljesíthetnek, mint a „felsőbb osztályban” dolgozó társaik. És persze az árfekvés is barátságosabbnak tűnhet, hiszen ebben a csoportban nem költenek drága műszerekre. Csőtörés szerelés, javítás
Közmű- és épületgépészeti vízvezeték szerelők:
Ezek a szerelők nagyobb, összetettebb munkákat vállalnak, mint például:
Új víz- és csatornavezetékek kiépítése
Nagyméretű csőtörések elhárítása
Víz- és fűtésrendszerek tervezése, kivitelezése
Vízvezeték-szerelési munkák vállalása ipari létesítményekben
A közmű- és épületgépészeti vízvezeték szerelők általában nagyobb cégeknél dolgoznak, ahol több szakember együttműködik a munkában. A munkájukat gyakran előre megtervezik, és korszerű eszközöket használnak. A közmű- és épületgépészeti vízvezeték szerelőknek általában magasabb szintű szakmai végzettséggel kell rendelkezniük, mint a háztartási vízvezeték szerelőknek.
A vízvezeték szerelők tevékenységüket további szempontok alapján is csoportosíthatjuk, például:
Alkalmazotti vagy vállalkozói státusz: A vízvezeték szerelők lehetnek alkalmazottak, vagy vállalkozók. Az alkalmazottakat általában egy cég alkalmazza, és a cég eszközeit használják. A vállalkozók saját vállalkozást vezetnek, és saját eszközökkel rendelkeznek.
Szakmai végzettség: A vízvezeték szerelők lehetnek szakképzettek, vagy szakképzetlenek. A szakképzett vízvezeték szerelők általában szakmai iskolát vagy képzést végeztek.
A vízvezeték szerelők tevékenységének differenciálódása előnyökkel jár mind a szerelők, mind a megrendelők számára. A szerelők számára lehetővé teszi, hogy a saját szakterületükre koncentráljanak, és magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtsanak. A megrendelők számára pedig nagyobb választékot kínál, és lehetővé teszi, hogy a saját igényeiknek megfelelő szerelőt választhassák.
A korszerű központi fűtéses rendszerek mára kizárólag aljzat betonba elhelyezve kerülnek kiépítésre, hogy megfeleljenek a kor technikai és esztétikai követelményeinek. Sajnálatosan a kivitelezést végző szakemberek nagyrésze nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel ahhoz, hogy igényes fűtési rendszert építsen, – így már a kivitelezés során olyan hibákat vét, melyek felfedése, a hibakeresés igen komoly kihívás. A kivitelezés során a legfontosabb irányelv az, hogy semmilyen körülmények között nem kerülhet a padlóba idom, toldás, elosztóelem.
Ha ezt az egyszerű aranyszabályt követjük és a vezetékeinket védőcsőben vagy szigetelőhéjban helyezzük el, – akkor szinte biztosak lehetünk abban, hogy nem lesz a lakásunkban, házunkban burkolatbontás. Fontosnak tartom továbbá, hogy ismeretlen gyártó, ismeretlen termékével ne kísérletezzünk, mert pár ezer forintnyi spórolás később súlyos százezres kiadásokat jelenthet. A betonozás szintén különös odafigyelést igényel, hiszen a vezetékek megsérülhetnek, ha azok mechanikai sérülést szenvednek. Ennyi az egész! Fűtési osztó-gyűjtő elhelyezése, védőcső, megfelelő anyagminőség alkalmazása, szakszerű kivitelezés, körültekintő betonozás. Az eredmény: 100%-os üzembiztosság.
Fényképezzük az épületgépészet kialakításának lépéseit
Érdemes továbbá a teljes épületgépészetről még a betonozás előtt fényképeket készíteni, így a falfúrások során elkerülhetjük a csővezetékek sérüléseit, sok bosszúságtól kímélve meg magunkat. A rendszerünket lehetőleg alacsony hőfokú előre-menő hőmérsékletre terveztessük, hogy a gázkészülékünk a leghatékonyabban működhessen, és alkalmas legyen a későbbi bővítésre, modernizációra, – például hőszivattyú gazdaságos csatlakozására. Ennyit dióhéjban az üzembiztos központifűtés kritériumairól.
Most néhány mondatban megvilágítanám, – miért is nehéz nyomára akadni a zártrendszerű fűtések nyomásvesztésére, – miért jelenti a legnagyobb kihívást az ilyen jellegű gépészeti hiba megtalálása.
Nyomásvesztés helyének felderítése
A legkiemelkedőbb nehézséget az jelenti, hogy csupán pár deciliter vízvesztés már elegendő ahhoz, hogy leálljon a fűtőkészülékünk, hisz a tágulási-tartály nagyobb folyadékvesztést nem képes kikompenzálni. Egy átlagos 24 kW kombi gázkészülék 1,5 bar üzemi nyomásról 0,7-1 liter közötti vízvesztés után eléri a 0,5 bar körüli üzemi nyomást, mely a készülék leállását eredményezi. Ez az általam megjelölt vízvesztés egy kifogástalan állapotban lévő készülékre vonatkozik, melynek tágulási tartálya megfelelően funkcionál, – továbbá semminemű egyéb vízvesztés nem jelentkezik sehol a rendszerben. Tehát minden rendszerkomponens szivárgásmentes. Kiemelt figyelmet érdemelnek a radiátorkötések, automata-légtelenítők, biztonsági szelepek, és minden csatlakozási pont a rendszerünkben. Tehát amennyiben minden külső csatlakozás és szerelvény mentes a szivárgástól és folyamatos utánpótlást igényel a fűtési hálózat, – úgy vélhetően rejtett szivárgás okozza az állandó vízvesztést.
Fűtési rendszer: osztó-gyűjtő
A gondot az jelenti, hogy pár deciliter víz elfolyásáról beszélünk ilyenkor, mely elosztva a feltöltési napokra eső feltöltések számával, – csupán könnyezésnek, legtöbbször enyhe szivárgásnak számítanak. Legtöbb esetben hideg állapotban nem is jelentkezik vízvesztés a rendszeren, – magyarul: nyáron nem okoz leállást a készülékben, annak ellenére, hogy ilyenkor is teljes üzemi nyomás uralkodik a teljes fűtési hálózaton. Ez jelenti a lokalizálásában a nehézséget, szinte ellehetetlenítve a pontos hibabehatárolást.
A folyadékvesztés akkor következik be egy ilyen rendszerben amikor felfűtési, esetleg lehűlési periódusában tart az üzemelés, – vagyis hődilatációról beszélhetünk. Ez az általam hődilatációnak nevezett jelenségből adódó folyadékveszteség rossz hasonlattal élve olyan mint fogorvosnál a fogfájás,- a vizsgálatkor nem jelentkezik, nem diagnosztizálható. Ilyenkor hiába a tapasztalat és a hightech technológiák megléte, – a gyakorlatban jelentkező hibaok erősebb mint a technológia és szakember együttese.
Jelzőgázos vizsgálat
A jelzőgázos vizsgálat során egy ilyen rendszer akár 6 bar nyomást is tartósan megtart, tömörnek mutatja magát, – mégis tartós üzemelés alatt vízvesztést produkál. Tehát hiába a többmilliós technikák összessége, hiába nyomásmérés, jelzőgázos vizsgálat, nagy felbontású hőkamerás felvételek, fejlett akusztikus berendezések, nyomás és nedvességmérések, – kifoghat a hiba a lokalizáló szakemberen. Egyszerűen ez a valóság, ez a realitás. Ezt fontos tudnia a megrendelőnek, hiszen ha erről nem esik szó, – akkor nem megfelelően tájékoztatta őt a vizsgáló szakember.
Műszeres csőtörés bemérés
Sajnos az a tévhit a megrendelői oldalról, hogy jön egy szakember aki egy műszert méregdrágán odaérint a fűtési rendszeréhez, elkér egy kisebb vagyont, – majd műszeres csőtörés beméréssel megtörténik a csoda. Ez korántsem ilyen egyszerű! Nagyon komplex vizsgálatról van szó, mely során specifikus és rendkívül fejlett ipari berendezések együttes és célirányos alkalmazása során tárulhat fel a csőtörés rejtett oka. Ennek sikerességéhez nagyban hozzájárul a műszeres csőtörés vizsgálatot végző szakember szakmai felkészültsége, lelkiismeretessége és a rendelkezésére álló tárgyi, technikai támogatottság.
A magam részéről egy nyomozásnak fogom fel a csőtörés keresési eljárást, melyben olyan hibákat tárok fel, mely mások számára rejtett, felfedhetetlen. Ez ennek a munkának az örömforrása. Olyan hibákat keresek és találok meg, mely nagyon rejtőzködik, nagyon szeretne elbújni előlem. Kihívásnak tartom a munkám, s abban a pillanatban abbahagynám a tevékenységet amikor csupán rutinból, kényszerből, anyagi megfontolásból végezném.
Sajnálatos, hogy a legtöbb embert csupán az anyagi haszonszerzés motivál, csupán ezért végzi a munkáját. Természetesen jómagam egzisztenciális feltételeihez is hozzájárul a munkámból származó bevétel, azonban elsődlegesen nem ez ösztönöz. Sosem állíthatjuk, hogy tökéletesek vagyunk, mi vagyunk a legjobbak! Mindenkinél van jobb, több, okosabb, felkészültebb, önnön értékrendünk mércéjével mérve értékesebb. Ezt csupán azért kerül leírásra, hogy leendő ügyfeleimet időben tájékoztassam, hogy nincs 100%-os teljesítmény, jómagam nem tudok még csodát tenni, nem tudok felmutatni 100%-os sikert a munkámban.
A sikerarányról
Ha mégis sikerarányt kellene megállapítanom, megjelölnöm – akkor nagyjából 90-95%-os arányban egy csempe pontossággal állapítom meg a gépészeti meghibásodás helyét. A fennmaradó 5-10 % kiesik az egy csempe méretének tartományából, – azonban ott is megoldás születik a hiba megoldására. Mindig kiemelt fontosságot tulajdonítottam a megfelelő tájékoztatásnak, így csupán azt tudom ígérni a leendő megrendelőimnek, hogy magam részéről megteszem ami elvárható,- ami eszköz, technika és szakmai felkészültség együtteséből adódik.
Tapasztalatom szerint megrendelő és szerelő között létrejövő kapcsolat minőségét, kifutását pont a szerelő alapozhatja meg, – méghozzá a megfelelő információk megosztásával. Ebből pedig a legfontosabb: Nincs 100%-os műszeres csőtörés bemérés, nem valósulhat meg mindig a tökéletes hibahely meghatározás. Megközelíteni lehet, törekedni is kell rá, – azonban a valóságban ez is csak annyira tökéletes mint az egyes ember egyéni kvalitásai. Ez tehát a szomorú valóság a csőtörés keresésről, műszeres csőtörés vizsgálatról, emberről, világról, tökéletességről.
A műszeres csőtörés keresés tehát csoda, csodának mondhatjuk, – azonban a valóság tükrében szemlélve, -egy nagyobb hajszál mégis elválasztja attól. Megértem, mi több tudom, hogy jelen sorok kiábrándító józansága nem egyeztethető össze a kor reklámigényeivel, – azonban fontosabbnak tartom, hogy reális elvárások domináljanak a megrendelő részéről, – hisz csak egy ilyen kölcsönös emberi tiszteleten alapuló munkakapcsolatban tud megfelelő együttműködés kialakulni szerelő és megrendelő között. Összegezve: A tisztánlátás azért kiemelt jelentőségű a csőtöréskeresés, műszeres csőszivárgáskeresés vonatkozásában, hogy valós ígéretekhez és teljesítményhez valós elvárások párosuljanak.
A csőtörés-bemérések eszközei és alkalmazási területük
SEBA korrelátor, csőtörés-bemérés
Valószínűleg lehetetlen feladatra vállalkozom akkor, amikor néhány mondatban kívánom bemutatni Önnek az általam használt eszközöket, berendezéseket, melyek a csőtörések, csőszivárgások pontos helyzetmeghatározását teszik lehetővé.
Már csak azért is komoly kihívás, hisz egy csőtörés, vízveszteség behatárolásához szánt berendezéshez gyártójuk min. 80-200 oldalban írja le azokat a bázisszintű információkat, melyek használójuk számára elengedhetetlenek. Igazán nem is ezt kívánom átadni Önnek, sokkal inkább azt kívánom megvilágítani, hogy nincs olyan vízszivárgás, vízveszteség, csőtörés, melynek megkereséséhez ne rendelkeznék tárgyi feltétellel.
A műanyag csövek nyomvonalkeresésétől kezdve a csőfagyasztásig, nyomásmérésektől a számítógépes korrelációs mérésekig minden technikai háttért bevetek, hogy előkerüljenek a mások által rejtettnek ítélt vízveszteségek.
A berendezéseim között több igen fejlett, igen specifikus akusztikus berendezés található, melyek tapintómikrofonoktól a talajdetektorokig, illetve a nyomvonal és mélység meghatározókig mind tartozékként, kiegészítőként szerepelnek. Az említett számítógépes korrelációs rendszer, mely csak igen kis számban áll szakemberek rendelkezésére, rendkívül pontos szivárgási hely kijelölésére alkalmas, akár több száz méteres távolság vizsgálatakor is.
A csőtörés-bemérés haszna
Nem is kell ecsetelnem, hogy mekkora a jelentősége egy parkosított kert vagy egy díszkővel lerakott parkoló esetében, ha a csőtörés elhárításához csak minimális feltárásra van szükség. Ugyanígy nem elhanyagolandó, ha a jelzőgázos rendszer egy belső szivárgás feltárásakor pontos képet ad a csőszivárgás, a vízveszteség helyéről. Ebben az esetben egy speciálisan erre a feladatkörre kikevert robbanásmentes hidrogén-nitrogén keverék kerül megkeresésre, melynek jelenlétét nagy érzékenységű hidrogéndetektor teszi lehetővé.
Fűtési rendszerek hibáinak megállapításához nagy segítség a magas felbontású ipari termokamera, mely szintén elengedhetetlen tartozéka a felszerelésemnek. Nem beszélve arról, hogy a bontások során a többi vezeték is feltérképezhető a hozzáértő szakember számára, elkerülve az ép vezetékek sérüléseit, felesleges javításukat.
Munkám során több technológiát is együttesen használok, éppen azért, hogy a legpontosabb helyzet meghatározással támogassam a javításhoz szükséges legoptimálisabb feltételeket. tevékenységem kapcsán a legkülönbözőbb lakossági és ipari csőtörésekkel találkoztam, így bátran ígérhetem Önnek, hogy megkeresem a legkomplikáltabb szivárgást, vízveszteséget is, még ha a föld alól is kell előkerítenem! 🙂
Hogyan ismerik a biztosítók a korszerű csőtörés felderítés eljárásait?
A csőtörések, csőszivárgások által okozott károkat, legtöbb esetben megtérítik a biztosítók, szerződött partnereik részére, de mielőtt igénybe veszi a szolgáltatásom, célszerű érdeklődni a biztosítótársaságnál, hogy milyen jellegű vizsgálatokat hajlandó megtéríteni a megkötött szerződés alapján. Több tucat biztosító képviselteti magát a piacon, melyek kártérítési gyakorlatai eltérőek.
Az egyik kizárólag thermoképes vizsgálatot hajlandó finanszírozni, a másik akusztikusat, megint a harmadik jelzőgázos csőtöréskeresést preferálja a kártérítés kapcsán. A negyedik pedig csakis a véső, kalapács elkötelezettje, elzárkózva ezáltal a csőtöréskeresés modern eszközei elől.
Mint tudjuk a biztosítótársaságok érdekei eltérnek a biztosított érdekeitől, ezáltal nem minden esetben teljes az egyetértés a két fél között. Sajnos erről legtöbbünknek személyes tapasztalatai is adódtak, melyek nem minden esetben pozitív töltetűek. Nyilvánvaló, hogy a biztosító mint profitorientált vállalkozás, saját érdekeit helyezi előtérbe egy kártérítési esemény kapcsán, szerződött partnerei hátrányára.
A szivárgások bemérése, csőtörések felderítése emellett egy újkori technológia, melyre sajnos nagyon kis rálátása van a biztosító cégeknek.
A műszeres csőtörésbemérés rendkívül specifikus területe az épületgépészetnek, így ahhoz, hogy egy biztosítási szakember rálásson a vizsgálatokra, képeznie kellene magát ezen a területen. Eddigi tapasztalataim nem azt erősítették meg, hogy a biztosítótársaságok emberei ezen a területen elmélyült ismeretekkel rendelkeznének. Ennek hiányában viszont megállapítani sem lehetséges részükről, hogy pl. egy közepes méretű központi-fűtési rendszer jelzőgázzal történő hibamegállapítására mekkora időráfordítás szükséges, annak milyen ráfordított költségei adódnak. (min 4-6 h + felhasznált jelzőgáz).
Természetesen a többi műszeres csőtörés keresési eljárás esetében sem jobb a helyzet, bár az akusztikus és thermoképes eljárások már kezdenek ismerté válni számukra. Az abszurditás pedig az, hogy egy műszeresen felderített csőtörés javításánál a bontás mértéke oly elenyésző, max. 1-2 csempe leverését igényli, hogy látszólag nem is történik nagy esemény. Ezért esetenként a kártérítési összeget is 1-2 csempe bontására, helyreállítására kívánja beállítani a biztosítótársaság, figyelmen kívül hagyva a megelőző beavatkozásokat ill. a célirányos feltárás okozta előnyöket.
Pedig nyilvánvaló, hogy mind a károsultnak, mind pedig a biztosítótársaságnak az az érdeke, hogy a csőtörés feltárása, javítása a legalacsonyabb összegből realizálódjon, a legkisebb vésés, bontás alkalmazásával. És, hogy pozitív megállapításokat is tegyünk a biztosító cégekről: eddigi tapasztalataim alapján megállapítható, hogy a csőtörésekből adódó kifizetések legalább a 70%-ban fedezték a károsultak kiadásait, de a 100%-os kifizetések sem ritkák a biztosítók részéről. Így tovább! Már csak meg kell ismerniük azt a területet (műszeres csőtörés felderítés), melyben megállapításokat alkalmaznak.
Alacsony vízveszteségek felderítése: jelzőgázos technológia
Jelzőgázos csőtörésvizsgálat
Nagyon körültekintően kell eljárnom a csőtörések, csőszivárgások vizsgálata során, mert megrendelőim elvárják a 100%-os találati hatékonyságot, ami teljesen érthető és elvárható részükről. Ehhez kell a technológia. Hosszú évek alatt beszereztem a legmodernebb, legfejlettebb berendezéseket, hogy a lehető legmagasabb találati eredményt tudjam felmutatni a műszeres csőszivárgás keresés területén. A csőtöréskereső berendezésparkom úgy állítottam össze, hogy a lehetséges összes szivárgást, csőtörést vizsgálhassam segítségükkel. Nézzük a nehezen vizsgálható csőszivárgásokat. Ebbe a csoportba főként központi fűtések, azon belül is a gravitációs rendszerek meghibásodásai, illetve az ivóvízhálózatokon tapasztalható alacsony vízveszteségek tartoznak. A zajos környezetben történő csőtöréskeresést is ebbe a problematikus halmazba sorolhatjuk, mivel itt az akusztikus mérések csak igen korlátozottan alkalmazhatóak. Zárójelben jegyzem meg, hogy a csőtörésvizsgálatokra szakosodott vállalkozások szinte minden esetben kizárólag akusztikus eszközökkel lokalizálják a meghibásodás helyét, beleértve az általam is igen nagyra becsült Fővárosi Vízműveket.
Alacsony vízveszteséggel járó szivárgások
Az alacsony vízveszteséggel járó szivárgások szintén nehezen vizsgálhatóak akusztikus műszerekkel, így ezen esetekben jelzőgázos technológiát kell bevetnünk a csőszivárgás felderítésére. A szivárgáskeresés lényege, hogy a vizsgálandó vezetékszakaszba egy kizárólag erre a specifikus feladatra gyártott ún. ipari jelzőgázt juttatok, melynek jelenlétét a környezetében hiberérzékeny szenzorokkal keresem.
Rendkívül hatékonyan meghatározhatóak olyan szivárgások is, melyek egyéb módszerekkel nem kereshetőek. Szakemberek részéről nem túlságosan kedvelt vizsgálati módszer, mivel rengeteg kiegészítő szereléssel jár alkalmazásuk, ráadásul igen magas időráfordítással is párosul.
Rejtett csőtörési hely
Véleményem szerint megéri ráfordítani az időt, energiát ezen vizsgálati típusra, hisz egy rejtett hiba sikeres lokalizálása óriási öröm mint a szerelőnek mint pedig a megrendelőnek egyaránt. A jelzőgázzal történő csőtöréskeresés az akusztikus vizsgálatok összevetésében ugyan némileg költségesebb vizsgálati módszer, de tapasztalatom szerint, illetve megrendelőim visszajelzése alapján, jóval gazdaságosabb a hagyományos (kalapácsos) eljárásnál.
Egy akusztikusan végzett csőtöréskeresés átlagosan cca. 2-4 órát vesz igénybe, míg a jelzőgázos szivárgáskeresés időráfordítása 4-8 óra. Ahhoz, hogy egyáltalán elkezdődhessen a csőtörés műszeres keresése, meg kell, hogy ismerkedjek az épületgépészet összes elemével, olyan szinten mintha én magam építettem volna.
A legnagyobb részletességgel fel kell tárnom a gépészeti sajátosságokat, alkalmazott technológiákat, felhasznált anyagokat, szerelvények működéseit. Ez minden vizsgálat bázisa, alapja. Enélkül az egész csőtöréskeresés gyenge lábakon áll, mondhatnám homokvárra épített. Úgy gondolom, hogy nem szabad sajnálni az időt a pontos diagnózis felállítása érdekében, hiszen minél pontosabb egy csőtörés lokalizálása, annál költségkímélőbb a hiba elhárítása.
Azért tértem ki a vizsgálatok időráfordítási igényére, hogy eloszlassam azt a tévhitet, hogy a műszereknek köszönhetően egy egyszerű és gyorsan elvégezhető beavatkozásról beszélünk. Továbbá ezen információ birtokában már az is körvonalazódik, hogy a vizsgálat idejére a megrendelőnek is rendelkeznie kell szabadidővel, mely mint említettem akár 2h-8h.
A különböző akusztikus csőtöréskereséseken ill. jelzőgáz segítségével történő hibameghatározáson felül, hőkamerás hibameghatározással és számítógépes korrelációs mérésekkel is dolgozom, hogy a legkisebb, legalacsonyabb vízveszteségtől az ipari több száz méteres hálózatokon is elvégezhessem a hibameghatározást.
A fűtési szezon megkezdésével egyre többen tapasztaljuk, hogy központi fűtés rendszerünkből elszivárog, elszökik a nyomás, mely elengedhetetlen feltétele kazánunk, cirkónk működésének. Nincs is komolyabb aggodalomra okunk ha a meghibásodások, ha a csőtörés, csőszivárgás látható helyen található, hiszen így a javítás, beavatkozás akár azonnal elvégezhető. De mielőtt rátérnénk a nehezebb esetek taglalására, nézzünk meg néhány esetet, mely ugyan nem szembetűnően jelentkezik, mégis csőtörésnek, csőszivárgásnak mutatja magát.
Meghibásodások
A meghibásodások egy részénél a tágulási tartály meghibásodása akarja velünk elhitetni, hogy komoly problémával állunk szemben, pedig csak a zárt tágulási tartályunk rendetlenkedik, és vezet félre minket.
Tágulási tartály
A probléma kiszűrése egyszerű. Figyeljük meg a nyomásmérő műszerünk működését hideg (üzemen kívüli, cca.30 Celsius), illetve üzemmeleg állapotban (cca.60 Celsius). Amennyiben a rendszerben lévő nyomás szélsőséges értékek között mozog, azaz meghaladja a 0,3-0,5 bar közötti ingadozást, úgy feltételezhetően a zárt tartály hibásodott meg. Még egyszerűbben és biztosabban diagnosztizálhatjuk a tartály rendeltetésszerű működését, ha a feltöltött (1,5-2,0 bar) központi fűtésünkből leengedünk vizet, majd a nyomásmérő műszeren figyeljük a nyomásesés alakulását. Nagy általánosságban elmondhatjuk, hogy egy közepes rendszer esetében legalább 1-2 liter vízveszteség esetén, még rendelkezésünkre áll annyi víznyomás, mely a cirkó, illetve kazán működéséhez szükséges.
Magyarul kb. 1 bar nyomáseséssel jár az említett vízmennyiség kieresztése. Meghibásodott tágulási tartály esetén, már 1-2 dl víz kieresztésével elvesztenénk a teljes rendszernyomást. A vizet legegyszerűbben a radiátorok végén található légtelenítő csavar megnyitásával engedhetjük le. Ezzel a módszerrel azt is megállapíthatjuk, hogy csőtörés, csőszivárgás mennyi vízveszteséget okoz.
Osztó-gyűjtő
Továbbá mielőtt szakembert hívna, ellenőrizze a fűtési osztó-gyűjtőt (amennyiben beépítettek), illetve az automata légtelenítő szelepeket, mert ezek okozzák a legtöbb tömítetlenséget. Nyilvánvaló, hogy akadnak igen komoly, komplikált fűtési rendszerek, melyek ellenőrzése komoly feladat, még felkészült szakmabelieknek is. Ilyenkor célszerű fűtésszerelő bevonásával „operálnunk”.
Legutóbbi csőszivárgásom kutatásánál például egy szakszerűtlenül kivitelezett medencefűtés okozta a rendszer állandó leállását. Előttem legalább három szakember szemrevételezte a problémát, mely komoly fejtörést okozott ügyfelemnek. A műszeres csőtörésbemérésnek köszönhetően, pár órán belül felfedtem a hibahelyet, mely tényleg komoly kihívás volt a több száz négyzetméteres épületben. Érdekességképpen jegyzem meg, hogy esetünkben jelzőgázzal végzett műszeres vízveszteség vizsgálattal jutottunk eredményre.
Problémás csőtörések
Nézzük a problémás csőtöréseket, melyek műszeres csőtörésvizsgálat nélkül lokalizálhatatlanok maradnak. Tudjuk, hogy a padlóban elhelyezett és meghibásodott vezetékek nem javíthatóak, hiszen nem tudjuk, hogy hol szivárog a vezetékünk, ezért kijavításuk is csak a teljes padlózat feltörésével lehetséges. Ez járhatatlan eljárás, mint költségeit illetően, mint pedig a bontással járó kellemetlenségek vonatkozásában. De akkor mit tegyünk?
A műszeres csőszivárgás keresésnek köszönhetően a legeldugottabb szivárgások is felfedhetőek, amennyiben a hiba jellegének megfelelő szivárgáskereső eljárást alkalmazunk, ill. megfelelő időt, energiát fordítunk a hiba lokalizálására. Külön most nem térnék ki az eljárások ismertetésére, hiszen a műszeres csőszivárgás, csőtöréskereső eljárások leírását megtalálja a tartalomjegyzékben. Több éves fejlesztéseknek köszönhetően, elmondhatom, hogy az összes ma csúcstechnológiának számító csőszivárgás kereső eljárást alkalmazom és rendelkezem azokkal a szükséges eszközökkel, melyek elengedhetetlenek a csőtörések pontos felfedéséhez.
A teljesség igénye nélkül: számítógépes- korrelátoros csőtörésvizsgálat, nagy felbontású thermoképes csőszivárgás ellenőrzés, különböző akusztikus szivárgásvizsgálatok, jelzőgázzal végzett csőtörés keresés, digitális nedvességmérések, csőkamerás csővizsgálatok… stb.
Tehát csőtörés legyen a talpán aki elbújhat a látókörünkből. Visszatérve a fűtési problémákhoz. Némely rendkívül alacsony vízveszteség esetén, nem végezhető el a műszeres csőszivárgás keresés üzem közben, mert az ellenőrzés akár 2 napot is igénybe vehet, mialatt a rendszer fűtésre nem alkalmazható. Itt a szivárgás meghatározását lehetőség szerint fűtési szezonon kívül célszerű elvégezni. Szeretném még eloszlatni azt a téves elképzelést, miszerint a műszeres csőtörésvizsgálatok időigényére szinte pár perc, legfeljebb egy óra. Nem mondom, hogy esetenként nem lehetséges ilyen gyorsan eredményt felmutatni, de a gyakorlat mást mutat.
Mennyi időbe telik a műszeres csőtörés vizsgálat?
Ahhoz, hogy a mérés egyáltalán lefolytatható legyen, alaposan meg kell ismerkednem a rendszer, rendszerek felépítésével, kivitelezési struktúrájával. Sokszor ez legalább 1-2 óra, hiszen ez biztosítja a műszeres csőszivárgás keresés bázisát. Az esetek közel felénél kiegészítő szereléseket is végeznem kell, mely a fűtési rendszer megbontásával, helyreállításával, újbóli beüzemelésével járhat. A jelzőgázok alkalmazása szintén szerelés, idő és költség formájában jelentkezik a vízszivárgás bemérésénél. Tehát a rossz hírem megrendelőim számára, hogy min. 4-6 óra intervallumban otthon kell tartózkodniuk ahhoz, hogy nagy biztonsággal bemérhessem a lakásukban lévő csőtörést.
Megkereséseim során sokszor elhangzik,a telefonban:- „Jöjjön reggel 7h-ra, mert 9h-kor már el kell mennem dolgozni”. Teljességgel megértem, hogy mindenkit szorít a munka „bilincse”, és lassan az őrületbe rohanunk mindannyian, hogy követni tudjuk a körülöttünk zajló felgyorsult eseményeket, mégis kénytelenek leszünk kiszorítani az időnkből egy bő délelőttöt vagy délutánt, ha végére szeretnék járni a csőtörésünknek, csőszivárgásunknak. Viszonylagos időigénye talán az egyetlen árnyoldala a műszeres vízszivárgás keresésnek, ha egyáltalán ezt hátrányként lehet említeni, hiszen a „hagyományos”, vaktában, naiv következtetésekre alapozott bontások sem éppen időbarát elfoglaltságok.:)
