Kád és zuhanytálca szigetelési hiányosságai, beépítési lehetőségei

Zuhanytálca levehető előlappal
Zuhanytálca levehető előlappal

A legtöbb falnedvesedésért és falvizesedésért két szerelvény hibáztatható. A zuhanytálca és kád azok a fürdőszobai berendezési tárgyak, melyek nem megfelelő beépítésük rejtett és alattomos módon képesek nedvesíteni környezetüket, beázásokat és nehezen felderíthető ázásokat előidézve ezzel.

Szilikonozás, a szigetelés fontossága

Sok esetben csupán szigetelési hiányosság áll a rejtett hiba hátterében- vagyis a zuhanytálca vagy kád válaszfallal érintkező felületének nem megfelelő szigetelése. Ezt a szigetelést a köznyelv egyszerűen csak szilikonozásként ismeri, nevezi nevén.
A szilikon a legmegfelelőbb anyag arra, hogy kitöltse azt a rést, mely a kád oldalfala és a csempe között a beépítés során adódik, megjelenik.  Az új fürdőszoba burkolat elkészülte után bizonyosan lesz néhány milliméternyi kitöltendő rés a szerelvényünk beépítésénél, hiszen a burkolás és a kőművesmunkák nem minden esetben eredményeznek tökéletes felületeket, főképpen derékszög tekintetében.

Kádszigetelés kádszegély beépítésével
Kádszigetelés kádszegély beépítésével

A beépítés kritériumai

A beépítés során fontos kritérium, hogy a zuhanytálca vagy kád oldalfala nem kerülhet be csempesík alá, mert a szerelvények meghibásodásánál burkolatbontást kellene eszközölni. Fontos továbbá megjegyezni, hogy önmagában a fuga megléte nem akadályozza meg a víz beszivárgását a kád vagy zuhanyzó mögötti területre, vagyis a gombásodásmentes szaniter szilikon alkalmazása elkerülhetetlen a szerelvényeink beépítése során. Alkalmazhatunk kádszegélyt is szigetelési kiegészítésként, azonban szigorúan másodlagos védvonalként és esztétikai kiegészítésként. A kádszegélyre főképpen akkor van szükségünk, ha a szilikonozás megkívánt szélessége nem teszi lehetővé az esztétikus és igényes  szigetelés megvalósíthatóságát.

Ilyenkor a szakszerűen megvalósított szilikonozást követően szükségünk van egy esztétikai takarásra, mely funkciót  a kádszegély hivatott betölteni. Hangsúlyozzuk tehát: A kádszegély önmagában nem tölti be a vízszigetelési fukcióját!  Abban az esetben, ha a szilikonozást magunk kívánjuk elvégezni, akkor javasolható valamely videómegosztón megtekinteni a szakszerű szilikonozás trükjeit, mert a szigetelés ‘taknyolása’, elkenése igencsak siralmas arculatot tud kölcsönözni az amúgy esztétikus öszképet felmutató fürdőszobánknak.

A zuhanytálca, a kádszerelvény kiválasztása

A zuhanytálca vagy kádszerelvény kiválasztásánál szintén fontos kritérium, hogy előlappal ill. állítható szintezőlábakkal rendelkezzen. Az előlap gyors levétele ugyanis lehetővé teszi a szerelvény alatt található szifon tisztítását és tömörségi ellenőrzését, valamint a vízszigetelésünk megfelelő állapota is kontrollálhatóvá lesz a takarólemez roncsolásmentes eltávolítását követően.

Zuhanytálca levehető előlap alatti terület
Zuhanytálca levehető előlap alatti terület

Amennyiben a kádelőlap helyett lefalazást választunk, úgy csempeajtó vagy szerelőajtó beépítése szintén nélkülözhetetlen kiegészítő. A  szerelőnyílás funkciója egybeesik az előlap által felkínált ellenőrizhetőségi, tisztítási és javíthatósági lehetőségekkel. Az előlap nélküli zuhanytálcák ellenőrizhetősége, javítása és tisztítása csak a teljes zuhanyfülke lebontásával eszközölhető, mely egyrészt idő és költségigényes, emellett pedig a zuhanyfülke alkatrészei sem legózásra terveztettek – azaz nem viselik nyom nélkül a szét és összeszerelés mozzanatait, kihívásait.

Szintezőlábak a precíz beépítéshez

A szintezőlábak funkciójáról nem gondolom, hogy különösebben értekeznünk kellene. Legyen elég annyi, hogy nélkülözhetetlen a percíz beépítéshez, ill. önmagában képes betölteni a reá háruló terhelésbeli feladatokat. Természetesen  a falsik függőleges részénél érdemes akasztófüleket alkalmazni, mely egyrészt szintez és alátámasztja a zuhanytálca vagy kád peremfelületét, másrészt pedig mentesíti a szilikonozást a mechanikus igénybevételtől, falsíktól való elválástól. 

A keskeny peremmel bíró ún. slim zuhanytálcák esetében nem lehetséges beépítés utáni további ellenőrzés, mert itt a kádszifon az aljzatbetonba kerül besüllyesztésre- javítása, tömörségi ellenőrzése csak a zuhanyfülke leszerelésével valósítható meg. Lefolyóvezetékkel való kapcsolatukat szinte mindig flexibilis bekötőcsővel biztosítják, így a szifonból történő kamerás ellenőrzésük sem biztosítható, vagyis nem felel meg a műszeres csőtörésvizsgálat minden feltételének. Ezzel pedig inderekt megállapítottuk, hogy a csőszivárgás keresésnek is megvannak a vizsgálhatóságbeli kritériumai és feltételei, melyek minnél teljesebbek annál pontosabb diagnózis felállítát teszik lehetővé.

Elhanyagolt zuhanytálca
Elhanyagolt zuhanytálca

Értelemszerű, hogy a hiányos vizsgálhatósági feltételrendszer  hátrányosan érinti a csőtörésbemérés során felállítható hibameghatározási pontosságot, még akkor is, ha egyébként a tűpontos hibamegállapításhoz minden szakmai és tárgyi feltétel adott. Azt gondolom, hogy ezt is érdemes szem előtt tartani, hiszen azt a feltételrendszert amihez alkalmazkodnom szükséges nem magam biztosítom.

Magam azt tudom garantálni, hogy biztosan megtalálom az Önnél fennálló épületgépészeti meghibásodást és azt szakszerűen meg is javítom.
Általánosságban megállapítható: a műszeres csőtörésbeméréssel lokalizált csőtörések, csőszivárgások javításához és megszüntetéséhez döntő többségben elegendő egy A4- es papírlap méretű terület feltárása, javítása.

Elolvasásra ajánlom még:

GYIK:

Miért okoznak problémát a nem megfelelően szigetelt kádak és zuhanytálcák?
A nem megfelelő szigetelés miatt a víz beszivárog a burkolat alá, károsítva a szerkezetet és penészesedést okozva. A fugák mentén elszivárgó víz hosszú távon jelentős szerkezeti károkat eredményezhet, különösen emeleti fürdőszobákban. A vízszigetelés elmaradása nemcsak esztétikai, hanem higiéniai és statikai problémákhoz is vezethet, ezért a megfelelő szigetelés elengedhetetlen.
Milyen gyakori hibák fordulnak elő a kádak és zuhanytálcák beépítésekor?
Gyakori hiba a szakszerűtlen szigetelés, a rugalmatlan fugázás, a dilatáció figyelmen kívül hagyása és az alátámasztás hiánya. Sok esetben a vízzáró szalagokat nem megfelelően helyezik el, vagy teljesen kihagyják. Ezek a hiányosságok később beázást, burkolatleválást és penészedést okoznak. A helyes beépítési technika és a vízszigetelő rendszerek alkalmazása kulcsfontosságú.
Milyen megoldások léteznek a vízszigetelési hibák megelőzésére?
Megfelelő megoldás lehet az előzetes kenhető vízszigetelés alkalmazása, vízzáró szalagok elhelyezése és flexibilis fugázóanyagok használata. Fontos, hogy a kád vagy zuhanytálca körüli csatlakozások rugalmasak és vízzáróak legyenek. A profi kivitelezés és a gyártói előírások betartása hosszú távon garantálja a szivárgásmentes működést és megelőzi a károkat.

Csőszivárgás tünetei

A csőtörés bemérés első lépése mindig a vizsgálandó épületgépészeti rendszer feltérképezésével kezdődik. Ez a kezdeti és fundamentális mozzanat elengedhetetlen a sikeres csőtörés, csőszivárgás bemérés aktualizálásához, ugyanis egyetlen téves megállapítás a teljes bemérési folyamat sikertelenségét okozhatja.

Éppen ezért gondosan és alaposan javasolt átnézni a teljes vizsgálandó csővezeték rendszert, hiszen minél több információ áll rendelkezésünkre a meghibásodásról, annál eredményesebb lesz a csőtörés pontos helyének a megállapítása.

Információgyűjtés – az alap

A gondos információgyűjtés során feltárulkoznak a vizsgált rendszer sajátosságai, melyben a legkisebb információnak is helye van, helye lehet. Például a hiba megjelenése előtt felszereltek egy csaptelepet, kicseréltek egy elzárót, bekötöttek egy mosógépet, gipszkartonfalat építettek…stb. Tulajdonképpen a csőtörés keresése egy gondosan felépített nyomozás, melynek elengedhetetlen kritériuma, hogy a munkafolyamatot végző személy gondolkozása kiművelt legyen, logikai képességei meghaladják az általánosan tapasztalható kvantitatív jelleget.

A csőtörés helyének a meghatározása és kijelölése már a legutolsó aktus a logikai levezetésben,  melynek során tulajdonképpen összefoglalásra kerülnek a meghibásodásról feltárható információk.

A pontos csőtörés bemérés ismérve az, hogy a vizsgálat során nyert információkat kellően koherens módon egyesíti.

Mint említettem minden apró vagy aprónak tűnő információ fontos lehet a sikeres hibaelhárításhoz. A  csőtörések által felmutatott tünetek ugyanolyan eligazító  jelleggel bírnak az értő szakember számára, mint annak az orvosnak aki páciense testi tüneteiből kíván mélyebb összefüggéseket levezetni. Mondanom sem kell, hogy a megfelelően alapos kikérdezés elengedhetetlen a helyes diagnózis felállításához. Mikor kezdődött a probléma, mennyi idős a beteg, milyen életmódot folytat a vizsgált alany, mióta áll fenn a probléma, akut vagy krónikus elváltozásról beszélünk, milyen diagnosztikai eszköz áll rendelkezésünkre a probléma feltárásához…stb.

(Természetesen nem tévesztjük össze a szezont a fazonnal, hiszen az  orvoslásban tevékenykedő ember a legmagasabb létrendi rang jogos képviselője, megelőzve ezzel szinte minden egyéb terület képviselőjét. Szigorúan hozzátéve, hogy az előző állítás egy normális társadalomra vonatkozik, mert a jelen abnormális viszonyai között ugyanúgy lasszóval kell fogni egy épelméjű és kvalifikált szakembert akárcsak egy gyógyításra elkötelezett orvost.)

A csőszivárgás bemérése

Gyenge csőszívárgás - a műszeres csőtörés bemérés eredményeként

Magam egy olyan tünetet fotóztam le, mely ugyan minimális szivárgást és vízvesztést okozott, mégsem állt összefüggésben azzal az akut jelenséggel, mely során a mennyezet nagy felületen és rövid idő alatt elázott.  A csőtörés bemérés során feltártam ugyan, hogy a zártrendszerű központifűtés minimálisan szivárgott – az mégsem állt összefüggésben a mennyezeten tapasztalt hiba jelenséggel. Ezt a jelenséget neveztem logikai bukfencnek, ellentmondásnak. Azért ellentmondás, mert egy önmagában felszerelt kombi fali gázkészülék, melyet nem egészítettek ki külön tágulási tartállyal és csupán havi, kéthavi utántöltést igényel – az legfeljebb 0,5l vizveszteséget generál, méghozzá  a vizsgált 30-60 napra vonatkoztatva.

A nagy kiterjedésű mennyezeti ázás azonban jelentős vízvesztésre jellemző tüneteket mutatott, felmutatva ezzel, hogy itt két teljesen különálló meghibásodásról beszélünk, kell beszélnünk.  Miután minden műszeres csőtörés vizsgálat elvégzésre került, bebizonyosodott, hogy helyes volt az általam felállított kezdeti diagnózis, hiszen a mennyezet ázását a melegvíz oldon fennálló csőszivárgás okozta. 

Amikor csőstől, mármint több csőstől jön a baj

Bizony egyáltalán nem ritka, hogy az átfogó csőtörés vizsgálat során olyan hibát és hibákat is feltárok, melyek felderítésére eredetileg nem is irányult igyekezet. Ez a járulékos nyereség egyáltalán nem elhanyagolandó, hisz a másod és harmadlagosan előkerülő meghibásodások nem kerülnek kiszámlázásra, teljesen költségmentesen kerülnek felfedezésre. A probléma helyének a meghatározása után mindig összegzem a tapasztaltakat, majd pedig felvázolom a lehetséges javítási megoldást, lehetséges megoldási lehetőségeket. Továbbiakban pedig szívesen vállalom az általam feltárt hibák, ömlések, szivárgások javítását, visszaigazolva ezzel a műszeres csőtörés meghatározás helyességét, pontosságát. 

A témánkat kiszélesítő írások:

GYIK:

Mik a csőszivárgás jellegzetes jelei, és miért fontos a rendszer feltérképezése?
A szivárgást gyakran nedvesedő felületek, dohos szag, megmagyarázhatatlan vízveszteség vagy visszatérő nyomásesés jelzi, de a tünetek sokszor félrevezetők. Ezért a folyamat első lépése mindig a teljes épületgépészeti rendszer gondos feltérképezése: mi változott a hiba előtt, történtek-e szerelések, beépítések, burkolások. Minél több részlet ismert, annál kisebb az esély a téves diagnózisra. A feltérképezés teremti meg a koherens értelmezés alapját, és segít, hogy a vizsgálat végén valóban a tényleges hibahely kerüljön kijelölésre.
Miért kulcs az alapos információgyűjtés és a kikérdezés a bemérés előtt? +
A csőtörés keresése logikai nyomozás: minden apró adat – egy csaptelepcsere, elzárócsere, mosógép bekötése vagy gipszkartonozás – a kirakós része. A cél, hogy a tüneteket összhangba hozzuk a rendszer életkorával, üzemmódjával és a tapasztalt jelenségek időbeliségével. Az alapos kikérdezés csökkenti a „logikai bukfencek” esélyét, amikor a látott kár és a mért veszteség nincs arányban. Így a műszeres vizsgálatok már célzottan történhetnek, kevesebb felesleges bontással és gyorsabb helyreállítással.
Hogyan különíthető el két, egymástól független hiba ugyanazon ingatlanban? +
Előfordul, hogy a fűtési kör minimálisan szivárog, miközben a látványos beázást valójában a használati melegvíz oldali csőhiba okozza. Az eltérés azonosításához a mért vízveszteséget, a nyomásviselkedést és a hőképet együtt kell értékelni. Ha a nagy kiterjedésű ázás jelentős vízvesztésre utal, de a fűtés csak ritkán igényel utántöltést, valószínű a párhuzamos hiba. A következetes logikai levezetés és a műszeres eredmények együttes vizsgálata segít a jelenségek szétválasztásában és a helyes javítási stratégia kijelölésében.
Mi a csőszivárgás-bemérés logikai menete, és mikor jelölhető ki a hibahely? +
A folyamat a rendszer feltérképezésével és a tünetek rendszerezésével indul, ezt követik a célzott műszeres lépések. A vizsgálat közben gyűjtött adatoknak koherensen kell illeszkedniük: a zajok, a hőképek, a nyomásadatok és a helyszíni megfigyelések egymást erősítsék. A hibahely kijelölése csak a logikai lánc utolsó aktusa, amikor a bizonyítékok ugyanarra a pontra mutatnak. Így a feltárás már célzott, a bontás minimális, a javítás pedig gyorsabban és nagyobb biztonsággal kivitelezhető.
Mi történik a vizsgálat végén, és milyen „járulékos nyereségre” számíthatok? +
A bemérés végén a szakember összegzi a tapasztalatokat, felvázolja a lehetséges javítási módokat, és igény esetén el is végzi a helyrehozást. Gyakori, hogy az átfogó vizsgálat közben olyan rejtett hibák is előkerülnek, amelyek eredetileg nem képezték a megbízás tárgyát. Ezek feltárása értékes többlet, mert időben megelőzhetők a későbbi károk. A módszeres megközelítés így nemcsak a fő problémát oldja meg, hanem növeli a teljes rendszer üzembiztonságát és csökkenti a jövőbeni kockázatokat.

A nyomáscsökkentő szelep mint a vízvezeték-rendszer védőszentje.

Víznyomás és vérnyomás a vezetékekben

Általánosan elmondható, hogy a lakásunk, házunk belső vízhálózatának a legideálisabb üzemi nyomása 3-4 bar közötti értéken tekinthető egészségesnek, optimálisnak.
A 2 bar alatti nyomásérték már alacsonynak tekinthető, ugyanakkor az 5 bar terhelés már túlzottan terheli a vízrendszer elemeit. Ekkor jön: nyomás a víznyomás után!
Kitűnően szemlélteti az állítást az emberi szervezet, hiszen sem az alacsony vérnyomás sem a magas vérnyomás nem tekinthető kielégítőnek, mindkettő egészségtelen, s magában hordozza a maga kockázatát. Természetesen a magas nyomásértékek rejtik a nagyobb kockázatot, s ez vízvezetékek esetében sincs másképpen.

5 bar víznyomás: a csőtörés szinte garantált

A vízvezeték-hálózaton fennálló alacsony üzemi nyomás főképpen a wc tartályok feltöltési problémáiban és az átfolyós vízmelegítők működési zavaraiban mutatja meg hátrányos mivoltát.
Ezen jelenségek azonban nem járnak semminemű csőtörési kockázattal, – legfeljebb, ha türelmünk elvesztésének következtében lerúgjuk a falról a fali vízmelegítőt,- hogy aztán megnyugodva szemlélhessük, a megsérült vízrendszerből kilépő csordogáló víz ronggyá áztatja nappalinkat, s rácsodálkozhatunk, hogy a nagymama dögnehéz szekrénysorát se olyan nehéz elemelni a padlóról.
Ugyanez a jelenség 5 bar nyomáson felgyorsítva figyelhető meg, megfűszerezve elektromos zárlatokkal és egyéb idegességre és kapkodásra hajlamosító jelenségekkel.

Az alacsony hálózati nyomás nyomásfokozó beépítésével orvosolható, ami nemcsak költségigényes megoldás, de elhelyezése is ütközet nehézségekbe.
Visszatérve a csőtörések egyik elsődleges okára, vagyis a magas hálózati nyomásra, – itt. a nyomáscsökkentő szelep beépítése jelenti a megoldást.

Ne csőtörés műszeres bemérésére költsünk, előzzük meg a csőtörést!

A vízrendszer őre, víznyomás mérővel kombinált
 A vízrendszer őre

Javasolt olyan egység beépítése, mely mechanikus szűrővel kombinált, s ellenőrző nyomásmérő órával is kiegészíthető. Típusokat a reklám elkerülése okán nem említenék, – megjegyzem azonban, hogy a kívánatos szerelvények a 30.000ft körüli árszegmensben keresendőek. Sajnos a belépőáron kínált szerelvények nem alkalmasak a stabil üzemi nyomás biztosítására, továbbá a kerámiabetétes csaptelepek védelmét sem képesek ellátni.
Ahol a kert locsolása hálózati víz használatával történik, ott a nyomáscsökkentő szelep elhelyezését érdemes a ház belső hálózatának belépőpontján elhelyezni, mert locsolásnál nyilvánvalóan előnyt jelent a magasabb üzemi nyomásérték.

Összegezve: A nyomáscsökkentő szelep fél egészség, – vagyis ahol a vízszolgáltató magas nyomáson szolgáltatja az ivóvízellátást, – ott is minimálisra csökkenthető a csőtörés kockázata a nyomáscsökkentő szelepbeépítésével, alkalmazásával.

Dancs Gyula

***

Ha mégis csőtörés történne:

Műszeres csőtörés bemérés

Műszeres csőtörésvizsgálat jogosultsága

Csőtörések, biztosítók

GYIK:

Mekkora víznyomás tekinthető egészségesnek, és mikor válik kockázatossá?
A cikk szerint a házi hálózat ideális üzemi tartománya nagyjából 3–4 bar. A 2 bar alatti érték már alacsonynak számít, ami többnyire kényelmetlenséget okoz (lassú WC-tartály-töltés, átfolyós vízmelegítő akadozása), de önmagában nem vezet csőtöréshez. Az 5 bar körüli és afeletti nyomás ezzel szemben aránytalanul terheli a csöveket és szerelvényeket, növeli a szivárgások és törések kockázatát, valamint elektromos zárlatokhoz vezető vizesedést is előidézhet. A stabil, középtartományban tartott nyomás védi tartósan a rendszert.
Miért tekintik a nyomáscsökkentőt a vízvezetékrendszer “védőszentjének”?
Mert a nyomáscsökkentő feladata, hogy a szolgáltatói oldalon ingadozó vagy túl magas nyomást egy előre beállított, biztonságos szintre mérsékelje és ott stabilizálja. Így a csaptelepek, tömítések, flexibilis bekötések és háztartási gépek nem kapnak állandó túlterhelést. A magas nyomásból fakadó hirtelen terheléscsúcsok gyakran indítják el a szivárgásokat és töréseket; a szabályozó e hullámokat “lefojtja”. Röviden: megelőz, nem utólag tüzet olt—olcsóbb és kíméletesebb út a csőtörés utáni kármentéshez képest.
Hová érdemes beépíteni a nyomáscsökkentőt, ha a kertet hálózati vízzel locsoljuk?
A szerző azt javasolja, hogy a szelepet a ház belső hálózatának belépőpontjára tegyük. Így a lakáson belül minden fogyasztó a beállított, kímélő nyomást kapja, miközben a kerti csap—amennyiben a csatlakozása a mérő után, de a belső belépési pont előtt van—megőrizheti a magasabb, locsoláshoz előnyös üzemi nyomást. Ezzel egyszerre óvjuk a beltéri szerelvényeket és kapunk hatékony öntözést. Ha a kerti ág már a belső hálózatról indul, célszerű külön körrel vagy szabályozással tervezni.
Milyen kivitel ajánlott: kell szűrő és nyomásmérő is?
Igen, érdemes mechanikus szűrővel kombinált, ellenőrző nyomásmérő órával kiegészített egységet választani. A szűrő védi a szelepet és a csaptelepeket a lebegő szennyeződésektől, a manométer pedig segít a finombeállításban és a rendszeres ellenőrzésben. A cikk szerint a megbízhatóbb darabok jellemzően a ~30 000 Ft-os ársávban keresendők; a legolcsóbb belépőmodellek gyakran nem tartják stabilan a beállított értéket, és kevésbé védik a kerámiabetétes csaptelepeket hosszú távon.
Mi a teendő alacsony víznyomás esetén, és segít-e ezen a nyomáscsökkentő?
A nyomáscsökkentő a túl magas hálózati nyomást mérsékli; alacsony nyomás gondján nem segít. Ilyenkor tipikus tünet a lassan telő WC-tartály és az átfolyós vízmelegítő bizonytalan működése. Tartós alacsony érték esetén nyomásfokozó (booster) lehet a megoldás, ám ez költségesebb és elhelyezése sokszor nehezebb. Ha viszont a szolgáltatói nyomás időnként felszalad 5 bar környékére, a nyomáscsökkentő stabilizál, megelőzve a túlterhelést és a csőtörések gyakoriságát a lakáson belül.

Műszeres csőtörésvizsgálat jogosultsága

Épületgépészet: gyors ütemű fejlődés

Római vízvezeték
Római vízvezeték

Pár évtized alatt olyan gyökeres változáson ment keresztül az épületgépészet, hogy szakember legyen a talpán aki képes lépést tartani a kor jelen műszaki megoldásaival. Maga az épületgépészet is újkeletű tudománynak számít, bár pontosan ismert, hogy milyen magasrendű műszaki megoldásokat alkalmaztak egyes tradicionális társadalmak. Gondoljunk itt például az ókori Róma vízvezetékeire vagy akár az Inkák magasszellemiségéből eredő zseniális vízvezetési megoldásaira, stb…

Korunk modern fűtési-hűtési rendszerei, megoldásai azonban bonyolultságuk és összetettségük okán magukban hordozzák a meghibásodások lehetőségeit, – hiszen minél bonyolultabb és összetettebb rendszer szolgálja ki magasra szabott komfort igényeinket, annál nagyobb meghibásodási kockázattal kell számolnunk.

Érdemes a tervezésre nagyobb hangsúlyt helyezni, s követni a középút bölcsességét, – vagyis olyan épületgépészeti megoldásokat választani, mely mentes a túlzott bonyolítástól, ugyanakkor alkalmazza a kor rendelkezésre álló, s már bizonyított műszaki megoldásait.

A tágulási tartály hiányáról

Fontos megérteni, hogy a meghibásodások legnagyobb része elkerülhető lenne, ha megfelelően átgondolt rendszer kerülne kivitelezésre, a megfelelően képzett és felkészült szakember közreműködésével. Hozok is egy szemléltető példát, hogy milyen egyszerű okok vezetnek végül csőtöréshez, csőszivárgáshoz.


Kollégáim egy része nem tulajdonít nagy jelentőséget a használati melegvíztárolóhoz kapcsolódó tágulási tartálynak, mellőzi annak beépítését, s csupán a biztonsági szelepre bízzák a hálózati nyomás stabilitását. Ezzel csupán az a probléma, hogy a biztonsági szelepek 8-10 bar közötti működésre tervezettek, melyek nem ritkán csupán 12bar fölött lépnek működésbe. Akkor amikor már késő! 10 bar fölötti nyomást a legjobban megépített hálózatok sem képesek elviselni, szinte borítékolható a meghibásodás.

Modern vízvezeték rendszer
Modern vízvezeték rendszer

Pedig könnyű belátni, hogy a zárt rendszerben melegített hidegvíz térfogata megnő a melegítés hatására, s annak térfogatnövekedése nyomásemelkedést eredményez, – méghozzá igen jelentős nyomásemelkedést. Ezt hivatott megakadályozni a tágulási tartályban lévő levegő, mely a folyadékokkal szemben összenyomhatóan viselkedik, s összenyomhatósága okán csupán minimális lesz a hálózati nyomásemelkedés, hiszen a folyadék térfogatnövekedése kompenzálásra került.

Minden hónapban legalább egy-két tágulási tartály hiányából vagy meghibásodásából adódó csőtöréssel találkozom, felmutatva számomra, hogy milyen fontos szerepet töltenek be a biztonsági és kiegészítő szerelvények, s milyen fontosak azokat rendszeres ellenőrizni is.

No, de térjünk vissza a modern épületgépészeti technológiákra, melyek nem csak összetettek és bonyolultak, de emellett rejtetten kerülnek kivitelezésre, bonyolult struktúrát felvonultató rétegrenddel fűszerezve.

A műszeres csőtörésvizsgálat

Itt érkeztünk el a műszeres csőtörésvizsgálathoz, s annak megértéséhez, hogy csupán kalapáccsal és elavult szemléleti alapokkal nem lehetséges a fájdalommentes csőtörés gyógyítás. A műszeres csőtörésbemérés legfontosabb célja, hogy a legkisebb bontás, burkolatbontás mellett álljon vissza a gépészet üzemszerű működése, s az a célirányos beavatkozásnak köszönhetően alacsonyabb költségeken valósuljon meg, mint a „húbelebalázs, üssük, verjük, essünk neki kalapáccsal” típusú beavatkozás.

A hibafeltárás intellektuális tevékenység, s az minél magasabb síkon teljesül a hibafeltárás során, annál intelligensebb és finomabb megoldások nyílnak meg a fennálló gépészeti hiba elhárítására. Mondjuk azt, hogy korunk gépészeti meghibásodásait nem tudjuk már csupán vésővel és kalapáccsal gyógyítani, – finoman szólva is: durva, elnagyolt, nem kellően átgondolt megoldás.

Csőtörésvizsgálat: Számítógépes korrelációs rendszer
Számítógépes korrelációs rendszer

A műszeres csőtörésbemérés eszköztárában azonban olyan eszközök szerepelnek és szerepelhetnek, melyek olyan hibafeltárást és hibajavítást tesznek lehetővé, melyek pár éve még a fantázia világához tartoztak. Gondoljunk például egy számítógépes korrelációs rendszerre, mely képes kielemezni akár pár száz méternyi hálózat zajait, majd kijelölni a meghibásodás pontos helyét.

A nyomvonalkeresés, jelzőgázos vizsgálatok vagy a nagyfelbontású hőkamerával történő hibakeresés szintén elképzelhetetlen volt pár évvel ezelőtt, akárcsak a száloptikás csatornavizsgálat.

Magam fontosnak tartom, hogy minden olyan eszközzel rendelkezzem, melyek a legmodernebb csőszivárgási eljárásokhoz tartoznak, – legyen szó ipari vezetékről, padlófűtésről, lefolyóhibáról. A műszeres csőtörésbemérés tehát válasz az újonnan megjelenő gépészeti megoldások kihívásaira, hiányosságaira,- lehetőség azok korszerű orvoslására.

***

A témában fontos bejegyzések: