A legtöbb falnedvesedésért és falvizesedésért két szerelvény hibáztatható. A zuhanytálca és kád azok a fürdőszobai berendezési tárgyak, melyek nem megfelelő beépítésük rejtett és alattomos módon képesek nedvesíteni környezetüket, beázásokat és nehezen felderíthető ázásokat előidézve ezzel.
Szilikonozás, a szigetelés fontossága
Sok esetben csupán szigetelési hiányosság áll a rejtett hiba hátterében- vagyis a zuhanytálca vagy kád válaszfallal érintkező felületének nem megfelelő szigetelése. Ezt a szigetelést a köznyelv egyszerűen csak szilikonozásként ismeri, nevezi nevén.
A szilikon a legmegfelelőbb anyag arra, hogy kitöltse azt a rést, mely a kád oldalfala és a csempe között a beépítés során adódik, megjelenik. Az új fürdőszoba burkolat elkészülte után bizonyosan lesz néhány milliméternyi kitöltendő rés a szerelvényünk beépítésénél, hiszen a burkolás és a kőművesmunkák nem minden esetben eredményeznek tökéletes felületeket, főképpen derékszög tekintetében.
A beépítés kritériumai
A beépítés során fontos kritérium, hogy a zuhanytálca vagy kád oldalfala nem kerülhet be csempesík alá, mert a szerelvények meghibásodásánál burkolatbontást kellene eszközölni. Fontos továbbá megjegyezni, hogy önmagában a fuga megléte nem akadályozza meg a víz beszivárgását a kád vagy zuhanyzó mögötti területre, vagyis a gombásodásmentes szaniter szilikon alkalmazása elkerülhetetlen a szerelvényeink beépítése során. Alkalmazhatunk kádszegélyt is szigetelési kiegészítésként, azonban szigorúan másodlagos védvonalként és esztétikai kiegészítésként. A kádszegélyre főképpen akkor van szükségünk, ha a szilikonozás megkívánt szélessége nem teszi lehetővé az esztétikus és igényes szigetelés megvalósíthatóságát.
Ilyenkor a szakszerűen megvalósított szilikonozást követően szükségünk van egy esztétikai takarásra, mely funkciót a kádszegély hivatott betölteni. Hangsúlyozzuk tehát: A kádszegély önmagában nem tölti be a vízszigetelési fukcióját! Abban az esetben, ha a szilikonozást magunk kívánjuk elvégezni, akkor javasolható valamely videómegosztón megtekinteni a szakszerű szilikonozás trükjeit, mert a szigetelés ‘taknyolása’, elkenése igencsak siralmas arculatot tud kölcsönözni az amúgy esztétikus öszképet felmutató fürdőszobánknak.
A zuhanytálca, a kádszerelvény kiválasztása
A zuhanytálca vagy kádszerelvény kiválasztásánál szintén fontos kritérium, hogy előlappal ill. állítható szintezőlábakkal rendelkezzen. Az előlap gyors levétele ugyanis lehetővé teszi a szerelvény alatt található szifon tisztítását és tömörségi ellenőrzését, valamint a vízszigetelésünk megfelelő állapota is kontrollálhatóvá lesz a takarólemez roncsolásmentes eltávolítását követően.
Amennyiben a kádelőlap helyett lefalazást választunk, úgy csempeajtó vagy szerelőajtó beépítése szintén nélkülözhetetlen kiegészítő. A szerelőnyílás funkciója egybeesik az előlap által felkínált ellenőrizhetőségi, tisztítási és javíthatósági lehetőségekkel. Az előlap nélküli zuhanytálcák ellenőrizhetősége, javítása és tisztítása csak a teljes zuhanyfülke lebontásával eszközölhető, mely egyrészt idő és költségigényes, emellett pedig a zuhanyfülke alkatrészei sem legózásra terveztettek – azaz nem viselik nyom nélkül a szét és összeszerelés mozzanatait, kihívásait.
Szintezőlábak a precíz beépítéshez
A szintezőlábak funkciójáról nem gondolom, hogy különösebben értekeznünk kellene. Legyen elég annyi, hogy nélkülözhetetlen a percíz beépítéshez, ill. önmagában képes betölteni a reá háruló terhelésbeli feladatokat. Természetesen a falsik függőleges részénél érdemes akasztófüleket alkalmazni, mely egyrészt szintez és alátámasztja a zuhanytálca vagy kád peremfelületét, másrészt pedig mentesíti a szilikonozást a mechanikus igénybevételtől, falsíktól való elválástól.
A keskeny peremmel bíró ún. slim zuhanytálcák esetében nem lehetséges beépítés utáni további ellenőrzés, mert itt a kádszifon az aljzatbetonba kerül besüllyesztésre- javítása, tömörségi ellenőrzése csak a zuhanyfülke leszerelésével valósítható meg. Lefolyóvezetékkel való kapcsolatukat szinte mindig flexibilis bekötőcsővel biztosítják, így a szifonból történő kamerás ellenőrzésük sem biztosítható, vagyis nem felel meg a műszeres csőtörésvizsgálat minden feltételének. Ezzel pedig inderekt megállapítottuk, hogy a csőszivárgás keresésnek is megvannak a vizsgálhatóságbeli kritériumai és feltételei, melyek minnél teljesebbek annál pontosabb diagnózis felállítát teszik lehetővé.
Értelemszerű, hogy a hiányos vizsgálhatósági feltételrendszer hátrányosan érinti a csőtörésbemérés során felállítható hibameghatározási pontosságot, még akkor is, ha egyébként a tűpontos hibamegállapításhoz minden szakmai és tárgyi feltétel adott. Azt gondolom, hogy ezt is érdemes szem előtt tartani, hiszen azt a feltételrendszert amihez alkalmazkodnom szükséges nem magam biztosítom.
Magam azt tudom garantálni, hogy biztosan megtalálom az Önnél fennálló épületgépészeti meghibásodást és azt szakszerűen meg is javítom.
Általánosságban megállapítható: a műszeres csőtörésbeméréssel lokalizált csőtörések, csőszivárgások javításához és megszüntetéséhez döntő többségben elegendő egy A4- es papírlap méretű terület feltárása, javítása.
Elolvasásra ajánlom még:
- Műszeres csőtörés bemérés
- Kád alatti csőtörés vizsgálat szerelőajtó nélkül
- Komplex csőtörés bemérés
- Műszeres csőtörés keresés gyakorlatban
- Műszeres csőtörés bemérés: a biztonság és a hatékonyság fokozása
