Címke: műszeres csőtörésvizsgálat

Csőszivárgás tünetei

A csőtörés bemérés első lépése mindig a vizsgálandó épületgépészeti rendszer feltérképezésével kezdődik. Ez a kezdeti és fundamentális mozzanat elengedhetetlen a sikeres csőtörés, csőszivárgás bemérés aktualizálásához, ugyanis egyetlen téves megállapítás a teljes bemérési folyamat sikertelenségét okozhatja.

Éppen ezért gondosan és alaposan javasolt átnézni a teljes vizsgálandó csővezeték rendszert, hiszen minél több információ áll rendelkezésünkre a meghibásodásról, annál eredményesebb lesz a csőtörés pontos helyének a megállapítása.

Információgyűjtés – az alap

A gondos információgyűjtés során feltárulkoznak a vizsgált rendszer sajátosságai, melyben a legkisebb információnak is helye van, helye lehet. Például a hiba megjelenése előtt felszereltek egy csaptelepet, kicseréltek egy elzárót, bekötöttek egy mosógépet, gipszkartonfalat építettek…stb. Tulajdonképpen a csőtörés keresése egy gondosan felépített nyomozás, melynek elengedhetetlen kritériuma, hogy a munkafolyamatot végző személy gondolkozása kiművelt legyen, logikai képességei meghaladják az általánosan tapasztalható kvantitatív jelleget.

A csőtörés helyének a meghatározása és kijelölése már a legutolsó aktus a logikai levezetésben,  melynek során tulajdonképpen összefoglalásra kerülnek a meghibásodásról feltárható információk.

A pontos csőtörés bemérés ismérve az, hogy a vizsgálat során nyert információkat kellően koherens módon egyesíti.

Mint említettem minden apró vagy aprónak tűnő információ fontos lehet a sikeres hibaelhárításhoz. A  csőtörések által felmutatott tünetek ugyanolyan eligazító  jelleggel bírnak az értő szakember számára, mint annak az orvosnak aki páciense testi tüneteiből kíván mélyebb összefüggéseket levezetni. Mondanom sem kell, hogy a megfelelően alapos kikérdezés elengedhetetlen a helyes diagnózis felállításához. Mikor kezdődött a probléma, mennyi idős a beteg, milyen életmódot folytat a vizsgált alany, mióta áll fenn a probléma, akut vagy krónikus elváltozásról beszélünk, milyen diagnosztikai eszköz áll rendelkezésünkre a probléma feltárásához…stb.

(Természetesen nem tévesztjük össze a szezont a fazonnal, hiszen az  orvoslásban tevékenykedő ember a legmagasabb létrendi rang jogos képviselője, megelőzve ezzel szinte minden egyéb terület képviselőjét. Szigorúan hozzátéve, hogy az előző állítás egy normális társadalomra vonatkozik, mert a jelen abnormális viszonyai között ugyanúgy lasszóval kell fogni egy épelméjű és kvalifikált szakembert akárcsak egy gyógyításra elkötelezett orvost.)

A csőszivárgás bemérése

Gyenge csőszívárgás - a műszeres csőtörés bemérés eredményeként

Magam egy olyan tünetet fotóztam le, mely ugyan minimális szivárgást és vízvesztést okozott, mégsem állt összefüggésben azzal az akut jelenséggel, mely során a mennyezet nagy felületen és rövid idő alatt elázott.  A csőtörés bemérés során feltártam ugyan, hogy a zártrendszerű központifűtés minimálisan szivárgott – az mégsem állt összefüggésben a mennyezeten tapasztalt hiba jelenséggel. Ezt a jelenséget neveztem logikai bukfencnek, ellentmondásnak. Azért ellentmondás, mert egy önmagában felszerelt kombi fali gázkészülék, melyet nem egészítettek ki külön tágulási tartállyal és csupán havi, kéthavi utántöltést igényel – az legfeljebb 0,5l vizveszteséget generál, méghozzá  a vizsgált 30-60 napra vonatkoztatva.

A nagy kiterjedésű mennyezeti ázás azonban jelentős vízvesztésre jellemző tüneteket mutatott, felmutatva ezzel, hogy itt két teljesen különálló meghibásodásról beszélünk, kell beszélnünk.  Miután minden műszeres csőtörés vizsgálat elvégzésre került, bebizonyosodott, hogy helyes volt az általam felállított kezdeti diagnózis, hiszen a mennyezet ázását a melegvíz oldon fennálló csőszivárgás okozta. 

Amikor csőstől, mármint több csőstől jön a baj

Bizony egyáltalán nem ritka, hogy az átfogó csőtörés vizsgálat során olyan hibát és hibákat is feltárok, melyek felderítésére eredetileg nem is irányult igyekezet. Ez a járulékos nyereség egyáltalán nem elhanyagolandó, hisz a másod és harmadlagosan előkerülő meghibásodások nem kerülnek kiszámlázásra, teljesen költségmentesen kerülnek felfedezésre. A probléma helyének a meghatározása után mindig összegzem a tapasztaltakat, majd pedig felvázolom a lehetséges javítási megoldást, lehetséges megoldási lehetőségeket. Továbbiakban pedig szívesen vállalom az általam feltárt hibák, ömlések, szivárgások javítását, visszaigazolva ezzel a műszeres csőtörés meghatározás helyességét, pontosságát. 

A témánkat kiszélesítő írások:

A nyomáscsökkentő szelep mint a vízvezeték-rendszer védőszentje.

Víznyomás és vérnyomás a vezetékekben

Általánosan elmondható, hogy a lakásunk, házunk belső vízhálózatának a legideálisabb üzemi nyomása 3-4 bar közötti értéken tekinthető egészségesnek, optimálisnak.
A 2 bar alatti nyomásérték már alacsonynak tekinthető, ugyanakkor az 5 bar terhelés már túlzottan terheli a vízrendszer elemeit. Ekkor jön: nyomás a víznyomás után!
Kitűnően szemlélteti az állítást az emberi szervezet, hiszen sem az alacsony vérnyomás sem a magas vérnyomás nem tekinthető kielégítőnek, mindkettő egészségtelen, s magában hordozza a maga kockázatát. Természetesen a magas nyomásértékek rejtik a nagyobb kockázatot, s ez vízvezetékek esetében sincs másképpen.

5 bar víznyomás: a csőtörés szinte garantált

A vízvezeték-hálózaton fennálló alacsony üzemi nyomás főképpen a wc tartályok feltöltési problémáiban és az átfolyós vízmelegítők működési zavaraiban mutatja meg hátrányos mivoltát.
Ezen jelenségek azonban nem járnak semminemű csőtörési kockázattal, – legfeljebb, ha türelmünk elvesztésének következtében lerúgjuk a falról a fali vízmelegítőt,- hogy aztán megnyugodva szemlélhessük, a megsérült vízrendszerből kilépő csordogáló víz ronggyá áztatja nappalinkat, s rácsodálkozhatunk, hogy a nagymama dögnehéz szekrénysorát se olyan nehéz elemelni a padlóról.
Ugyanez a jelenség 5 bar nyomáson felgyorsítva figyelhető meg, megfűszerezve elektromos zárlatokkal és egyéb idegességre és kapkodásra hajlamosító jelenségekkel.

Az alacsony hálózati nyomás nyomásfokozó beépítésével orvosolható, ami nemcsak költségigényes megoldás, de elhelyezése is ütközet nehézségekbe.
Visszatérve a csőtörések egyik elsődleges okára, vagyis a magas hálózati nyomásra, – itt. a nyomáscsökkentő szelep beépítése jelenti a megoldást.

Ne csőtörés műszeres bemérésére költsünk, előzzük meg a csőtörést!

A vízrendszer őre, víznyomás mérővel kombinált
 A vízrendszer őre

Javasolt olyan egység beépítése, mely mechanikus szűrővel kombinált, s ellenőrző nyomásmérő órával is kiegészíthető. Típusokat a reklám elkerülése okán nem említenék, – megjegyzem azonban, hogy a kívánatos szerelvények a 30.000ft körüli árszegmensben keresendőek. Sajnos a belépőáron kínált szerelvények nem alkalmasak a stabil üzemi nyomás biztosítására, továbbá a kerámiabetétes csaptelepek védelmét sem képesek ellátni.
Ahol a kert locsolása hálózati víz használatával történik, ott a nyomáscsökkentő szelep elhelyezését érdemes a ház belső hálózatának belépőpontján elhelyezni, mert locsolásnál nyilvánvalóan előnyt jelent a magasabb üzemi nyomásérték.

Összegezve: A nyomáscsökkentő szelep fél egészség, – vagyis ahol a vízszolgáltató magas nyomáson szolgáltatja az ivóvízellátást, – ott is minimálisra csökkenthető a csőtörés kockázata a nyomáscsökkentő szelepbeépítésével, alkalmazásával.

Dancs Gyula

***

Ha mégis csőtörés történne:

Műszeres csőtörés bemérés

Műszeres csőtörésvizsgálat jogosultsága

Csőtörések, biztosítók

Műszeres csőtörésvizsgálat jogosultsága

Épületgépészet: gyors ütemű fejlődés

Római vízvezeték
Római vízvezeték

Pár évtized alatt olyan gyökeres változáson ment keresztül az épületgépészet, hogy szakember legyen a talpán aki képes lépést tartani a kor jelen műszaki megoldásaival. Maga az épületgépészet is újkeletű tudománynak számít, bár pontosan ismert, hogy milyen magasrendű műszaki megoldásokat alkalmaztak egyes tradicionális társadalmak. Gondoljunk itt például az ókori Róma vízvezetékeire vagy akár az Inkák magasszellemiségéből eredő zseniális vízvezetési megoldásaira, stb…

Korunk modern fűtési-hűtési rendszerei, megoldásai azonban bonyolultságuk és összetettségük okán magukban hordozzák a meghibásodások lehetőségeit, – hiszen minél bonyolultabb és összetettebb rendszer szolgálja ki magasra szabott komfort igényeinket, annál nagyobb meghibásodási kockázattal kell számolnunk.

Érdemes a tervezésre nagyobb hangsúlyt helyezni, s követni a középút bölcsességét, – vagyis olyan épületgépészeti megoldásokat választani, mely mentes a túlzott bonyolítástól, ugyanakkor alkalmazza a kor rendelkezésre álló, s már bizonyított műszaki megoldásait.

A tágulási tartály hiányáról

Fontos megérteni, hogy a meghibásodások legnagyobb része elkerülhető lenne, ha megfelelően átgondolt rendszer kerülne kivitelezésre, a megfelelően képzett és felkészült szakember közreműködésével. Hozok is egy szemléltető példát, hogy milyen egyszerű okok vezetnek végül csőtöréshez, csőszivárgáshoz.


Kollégáim egy része nem tulajdonít nagy jelentőséget a használati melegvíztárolóhoz kapcsolódó tágulási tartálynak, mellőzi annak beépítését, s csupán a biztonsági szelepre bízzák a hálózati nyomás stabilitását. Ezzel csupán az a probléma, hogy a biztonsági szelepek 8-10 bar közötti működésre tervezettek, melyek nem ritkán csupán 12bar fölött lépnek működésbe. Akkor amikor már késő! 10 bar fölötti nyomást a legjobban megépített hálózatok sem képesek elviselni, szinte borítékolható a meghibásodás.

Modern vízvezeték rendszer
Modern vízvezeték rendszer

Pedig könnyű belátni, hogy a zárt rendszerben melegített hidegvíz térfogata megnő a melegítés hatására, s annak térfogatnövekedése nyomásemelkedést eredményez, – méghozzá igen jelentős nyomásemelkedést. Ezt hivatott megakadályozni a tágulási tartályban lévő levegő, mely a folyadékokkal szemben összenyomhatóan viselkedik, s összenyomhatósága okán csupán minimális lesz a hálózati nyomásemelkedés, hiszen a folyadék térfogatnövekedése kompenzálásra került.

Minden hónapban legalább egy-két tágulási tartály hiányából vagy meghibásodásából adódó csőtöréssel találkozom, felmutatva számomra, hogy milyen fontos szerepet töltenek be a biztonsági és kiegészítő szerelvények, s milyen fontosak azokat rendszeres ellenőrizni is.

No, de térjünk vissza a modern épületgépészeti technológiákra, melyek nem csak összetettek és bonyolultak, de emellett rejtetten kerülnek kivitelezésre, bonyolult struktúrát felvonultató rétegrenddel fűszerezve.

A műszeres csőtörésvizsgálat

Itt érkeztünk el a műszeres csőtörésvizsgálathoz, s annak megértéséhez, hogy csupán kalapáccsal és elavult szemléleti alapokkal nem lehetséges a fájdalommentes csőtörés gyógyítás. A műszeres csőtörésbemérés legfontosabb célja, hogy a legkisebb bontás, burkolatbontás mellett álljon vissza a gépészet üzemszerű működése, s az a célirányos beavatkozásnak köszönhetően alacsonyabb költségeken valósuljon meg, mint a „húbelebalázs, üssük, verjük, essünk neki kalapáccsal” típusú beavatkozás.

A hibafeltárás intellektuális tevékenység, s az minél magasabb síkon teljesül a hibafeltárás során, annál intelligensebb és finomabb megoldások nyílnak meg a fennálló gépészeti hiba elhárítására. Mondjuk azt, hogy korunk gépészeti meghibásodásait nem tudjuk már csupán vésővel és kalapáccsal gyógyítani, – finoman szólva is: durva, elnagyolt, nem kellően átgondolt megoldás.

Csőtörésvizsgálat: Számítógépes korrelációs rendszer
Számítógépes korrelációs rendszer

A műszeres csőtörésbemérés eszköztárában azonban olyan eszközök szerepelnek és szerepelhetnek, melyek olyan hibafeltárást és hibajavítást tesznek lehetővé, melyek pár éve még a fantázia világához tartoztak. Gondoljunk például egy számítógépes korrelációs rendszerre, mely képes kielemezni akár pár száz méternyi hálózat zajait, majd kijelölni a meghibásodás pontos helyét.

A nyomvonalkeresés, jelzőgázos vizsgálatok vagy a nagyfelbontású hőkamerával történő hibakeresés szintén elképzelhetetlen volt pár évvel ezelőtt, akárcsak a száloptikás csatornavizsgálat.

Magam fontosnak tartom, hogy minden olyan eszközzel rendelkezzem, melyek a legmodernebb csőszivárgási eljárásokhoz tartoznak, – legyen szó ipari vezetékről, padlófűtésről, lefolyóhibáról. A műszeres csőtörésbemérés tehát válasz az újonnan megjelenő gépészeti megoldások kihívásaira, hiányosságaira,- lehetőség azok korszerű orvoslására.

***

A témában fontos bejegyzések: