műszeres csőtörés vizsgálat

Az akusztikus csőtörés bemérés hogyan segíthet?

Szerző:
Akusztikus mérőműszer
Akusztikus mérőműszer

A csőszivárgások és csőtörések helyének pontos meghatározásához többnyire elengedhetetlen az akusztikus csőtörés bemérés technológiájának alkalmazása. Tulajdonképpen elektroakusztikus vizsgálatról beszélhetünk, hiszen olyan készülék kerül bevetésre, amely elektronikus módon terjeszti ki az emberi fül tapasztalási tartományát.

Miért hívják ultrahangos keresésnek?

AAz akusztikus csőszivárgás meghatározást nevezik ultrahangos csőtörés keresésnek is, mely azonban csak annyiban helyes megnevezés, ha a keresésre alkalmazott készülék olyan technológiai fejlettségi szinten áll, hogy képes azt a frekvenciatartományt is grafikusan megjeleníteni, mely már kívül esik az emberi fül érzékelhetőségi spektrumán. Véleményem szerint ezen funkciónak ugyan sok gyakorlati haszna önmagában nem lenne, hiszen a csőtörések által keltett zajok szinte minden esetben hallási tartományon belül esnek a megfelelő szintű jelerősítést követően is.

A grafikus funkció előnye leginkább akkor mutatkozik meg, ha folyamatos mérés mellett a lehető legalacsonyabb zajszint kijelölésére törekszünk, ugyanis a csőtörés közelében mért zajérték értelemszerűen magasabb állandó szintet fog képviselni , mint a szivárgástól távolabb eső mérési pontokon végzett ellenőrzés.

A mérés tényezői

Az akusztikus bemérés lényege, hogy a szakember azt a vezetékszakaszt határozza meg, ahol a zajok a legerősebben mérhetők. A pontos meghatározást azonban számos tényező befolyásolja: a csőanyag akusztikai jellemzői, a csőhálózat használata, a szél, a rétegek eltérései vagy állandó zajforrások. A fejlettebb műszerek képesek bizonyos frekvenciák kivágására, így még állandó zaj mellett is lehetséges a pontos mérés.

Előkészítő lépések

A mérés előtt tisztázni kell a hibás szakasz nyomvonalát, valamint elkülöníteni azokat a vezetékeket, amelyeket a meghibásodás nem érint. Ide tartozik a nyomásmérés és a szakaszolás, amelyek célja a mérési terület beszűkítése. Ezután következhetnek az akusztikus vizsgálatok, amelyek egyre pontosabb képet adnak a hibáról.

A mérőműszerek szerepe

A mikrofonok fajtái között előfordulnak szúró, tapintó, széltől árnyékolt és még egyéb speciális igényre fejlesztett berendezést is, melyek említést érdemelnek. Az említettek mindegyikében az a közös jellemző, hogy ezeket lehallgatásra, csőlehallgatásra tervezték. Gondolom ezen technikai eszközök sem a polgári életben kezdték meg pályafutásukat.:)

Akusztikus mérőműszer munkában
Akusztikus mérőműszer munkában

Az intelligens megoldás

A lényeg azonban az, hogy az akusztikus csővizsgálatokkal olyan információkhoz juthatunk, amelyek lehetővé teszik azt, hogy a lehető legpontosabban behatárolhassuk azt a területet, ahol a keresendő csőtörés, csőszivárgás fennáll. Ebből pedig logikailag az is következik, hogy nem az erő és kalapács győzedelmeskedik egy csőtörés elhárításánál, hanem az intellektus, vagyis az intelligencia által vezérelt cselekvési és megoldási módozat. A műszeres csőtörés bemérés éppen egy ilyen intelligens megoldás és lehetőség, melynek az akusztikus csővizsgálatok csupán egy részterületét, szegmensét alkotják.

Tartson velem a további műszeres csőszivárgás vizsgálatok ismertetésében is!
Tisztelettel: Dancs Gyula

Elolvasásra ajánlom:

GYIK:

Miért fontos az akusztikus csőtörés bemérés?
Az akusztikus bemérés lehetővé teszi a csőtörés pontos helyének meghatározását anélkül, hogy felesleges bontásokkal járna. A zajminták alapján a szakember pontosan kijelölheti a hibás szakaszt, így gyorsabb, költséghatékonyabb javítás valósítható meg.
Miben különbözik az ultrahangos kereséstől?
Az ultrahangos kifejezés csak részben helytálló. A műszerek képesek olyan frekvenciák megjelenítésére is, amelyeket az emberi fül nem érzékel. Ez azonban inkább kiegészítő funkció, a valódi előny a zajszintek pontos összehasonlításában rejlik.
Milyen tényezők befolyásolják a mérést?
A mérés pontosságát több körülmény határozza meg: a csőanyag jellemzői, a hálózat használat közbeni zajai, a környezeti hatások vagy a rétegrend. A modern készülékek azonban képesek kiszűrni bizonyos zajforrásokat, ezzel támogatva a szakember munkáját.
Milyen előkészületek szükségesek?
A vizsgálat előtt meg kell határozni a hibás szakasz nyomvonalát, valamint szakaszolással és nyomásméréssel beszűkíteni a vizsgálati területet. Így az akusztikus mérés már célzottan a gyanús részekre irányulhat, pontosabb eredményt adva.
Milyen eszközöket használnak?
Az akusztikus vizsgálatokhoz különböző típusú mikrofonokat alkalmaznak: szúró, tapintó, széltől árnyékolt vagy speciális kivitelű eszközöket. Ezek mind a cső „lehallgatását” segítik, hogy a hibát minél pontosabban lokalizálhassák.

Kád alatti csőtörés vizsgálat szerelőajtó nélkül

Szerző:

Több mint tíz éve kizárólag műszeres csőtörés vizsgálattal foglalkozom, ill. az általam feltárt csőtörések javításával. Igy aztán túlzás nélkül állíthatom, hogy ezres nagyságrendben tártam fel rejtett csőtöréseket és szivárgásokat. Úgy gondoltam, hogy megosztom Önnel a leginkább jellemző csőszivárgási módozatokat,  kiegészítve egy-egy különleges és érdekes csőtörés bemérési esettel.

Kezdjük a fürdőszobai beázásokkal, közvetlen környezetében található válaszfalak, födémek nedvesedésével, felázásával.

Mi okozhatja a fürdőszoba környezetében a nedvesedést?

Pillantsunk az okokra egy szerelőablakon át – már ha van.

szerelőablak
Egy kád szerelőablaka ilyen
  • 1. hideg, melegvíz, cirkulációs vezeték szivárgása, csőtörése
  • 2. lefolyóhálózat sérülése, lefolyó hálózathoz tartozó szerelvények meghibásodása, légkondicionáló kondenzvíz elvezetésének szivárgása
  • 3. zárt vagy nyitott rendszerű központi fűtés tömörtelensége 
  • 4. minden egyéb speciális épületgépészeti megoldás és annak hiányosságai
  • 5. kémény, épületszigetelési problémák…párakicsapódások…stb…stb…

A felsorolás természetesen nem teljes, csupán szemléltetni szeretném Önnek, hogy egy falnedvesedés vagy födém átvizesedés okának tisztázása milyen komplex feladat, no és mennyi eszköz és mérés szükséges, hogy a tűpontos csőtörés bemérés teljesüljön.

Szerelőajtó nélkül a kád a tervezés csődje

Itt érkeztünk el a kiindulási témánkhoz, hiszen a  kád oldalába beépített szerelőajtó nem csak a tűpontos csőtörés beméréshez szükséges, de Önnek is elengedhetetlen, hogy az elkoszolódott és eldugult kádszifont kitisztíthassa, cserélhesse, tömörségéről meggyőződhessen.

Milyen érdekes, hogy a lefalazott, lecsempézett kádak legalább nyolcvan százalékában nem található sem látható, sem pedig rejtett csempeajtó, szerelőajtó.  Érthetetlen és felfoghatatlan számomra, hogy erről egyáltalán beszélnünk kell, nekem kell felhívnom a figyelmet, hogy NEM LEHET SZERELŐAJTÓ NÉLKÜL KÁDAT BEÉPÍTENI!!!

Nyilvánvaló, hogy a megállapítás a levehető előlapos kádakra nem vonatkozik, sem pedig a szabadonálló kád megoldásokra. A design kádakról most nem is tennék említést, mert ebben a kategóriában a megjelenésen kívül  jellemzően fel sem merülnek praktikus és ésszerű tervezési szempontok. 

No és miért nem maradhat szerelőajtó nélkül a kád?

  • 1. Nem tisztítható a kádszifon, nem tisztítható a leeresztőszelep
  • 2. Fogalmunk sem lesz róla, ha folyik vagy szivárog bármely kádszerelvény, így víz kerül a befalazott kád mögötti területre
  • 3. Arról sem lesz tudomásunk, hogy a kádszigetelés(szilikonozás) hiányossága okán víz jut a válaszfalba, födémbe, lefalazott zónába
  • 4. A meghibásodott leeresztőszelep, szifon és túlfolyóvezeték nem lesz cserélhető (az automata verziók életkora 1-10év)
  • 5. Nem lehetséges bevizsgálni a kádhoz tartozó szerelvényeket, lefolyószakaszt
Feltárt kádszivárgás
Feltárt kádszivárgás – szerelőajtó nem volt

Azt hiszem felesleges is tovább ecsetelnem, hogy miért szükséges ez a filléres kiegészítő az Ön fürdőszobájába.

Hogy nekem miért szükséges a szerelőajtó, mint műszeres csőtörésbemérőnek?

Legfőképpen azért szükséges számomra, hogy benézhessek a kád mögötti szekcióba, elvégezni a lefolyó kamerás vizsgálatát. Vajon hogyan nézhetnék a kádlefolyó belsejébe, ha az hozzáférhetetlen, lefalazott. No és hogyan tudnék pontos csőtörés bemérési diagnózist felállítani, ha nem végeztem el az összes diagnosztikai eljárást?

Elárulom.
Sehogyan.

Ilyen esetben nem tud megvalósulni a bontás nélküli vizsgálat, mert nincs meg az az elvárható feltételrendszer, mellyel egyébként minden otthonnak illene rendelkeznie. Ilyen esetben langyos ecetes kalapáccsal kell kezelésbe venni a kád egy kiválasztott csempéjét, majd a könnyekkel áztatott sérült területet utólagosan beépített szerelőajtó implantátummal szükséges ellátni.

Az 1. csatolt képen a szerelőajtó  implantátum látható.
A 2. csatolt képen egy feltárt kádszivárgás látható, mely nem rendelkezett szerelőajtóval.  Egy hibával kevesebb, tökéletesebb lett a világ! 🙂 

Konklúzió: Amennyiben beépítésre kerül a szerelőajtó úgy szükségtelen lett volna a segítségem, mert a falnedvesedéssel járó probléma és meghibásodás egyetlen mozdulattal feltárható lett volna Ügyfelemnek!

Kiegészítő írások:

A modern csőtörés detektáló műszerek világa

Szerző:
Csőtörés bemérés

Szolgáltatási célunk, hogy olyan ismereteket adjunk át potenciális ügyfeleinknek, amely alapján a legjobb döntést hozhatják meg egy-egy csőtörés, csőszivárgás felmérésének szükségességekor a megbízott szakember, vállalkozás kiválasztásában.
A saját praxis a műszeres csőtörés bemérés modern eszközeivel rendelkezik, de ennél konkrétabb áttekintésre is szükség lehet.

A csőtörés, csőszivárgás detektálás áttekintése:

A csőtörés detektáló műszerek olyan eszközök, amelyek segítik a szivárgások vagy törések azonosítását. Ezek a műszerek általában a következő célokra alkalmasak:

  1. Csőtörés észlelése: Az eszközök képesek észlelni a csövekben bekövetkezett töréseket vagy repedéseket, még akkor is, ha azok rejtettek vagy nehezen hozzáférhető helyeken találhatók.
  2. Vízszivárgás detektálása: A műszerek képesek érzékelni a vízszivárgásokat a csövekben. Ez segít az időbeni beavatkozásban és a vízpazarlás elkerülésében.
  3. Hőmérséklet és nedvességmérés: Néhány műszeres eszköz képes mérni a csőkörnyezet hőmérsékletét és nedvességtartalmát, ami hasznos az elszigetelési problémák vagy hőveszteség észleléséhez.
  4. Ultrahangos vizsgálat: Az ultrahangos műszerek a csőrendszerben lévő kavitáció és turbulencia problémák felismerésében.
  5. Infravörös kamera alkalmazások: Infravörös kamerák használata a csőrendszer hőmérséklet eltéréseinek feltárására, esetleges szivárgások vagy hőveszteségek meglétét jelezhetik.
  6. Nyomás és gázmérés: Az eszközök segítségével a csövekben lévő nyomás változásainak ellenőrzése történhet meg, ami hasznos az esetleges problémák azonosításában.

Ha ismerjük az okokat, könnyebb a megelőzés

Csőtörések és szivárgások okai különféle tényezők lehetnek, és azok a vízvezeték kora, anyaga, időjárási viszonyok és karbantartásának minősége szerint változhatnak. Itt van néhány ok, ami csőtöréseket és szivárgásokat okozhat.
Reményem szerint az okok bemutatásával máris sokat segítek, mert ezzel elősegítem a megelőzést és fölösleges gondoktól és kiadásoktól mentesítem Önt!

  1. Korrodálás : Az idő múlásával a csövek belső felületén korrózió alakulhat ki, különösen fémcsövek esetében. Ennek eredményeként a csövek falai vékonyabbá válhatnak, és könnyebben törnek.
  2. Nyomásingadozások : A hirtelen nyomásingadozások a csövekben stresszt okozhatnak, ami töréseket és repedéseket okozhat.
  3. Időjárási hatások : Fagy vagy hőmérsékleti változások okozhatnak csőtöréseket. A víz fagyása például megduzzasztja a vizet a csőben, ami törést okozhat. Nem véletlenül ajánlatos a csövek víztelenítése a késő őszi időszakban.
  4. Szakszerűtlen telepítés vagy karbantartás : Rossz minőségű vagy hibásan telepített csövek vagy csatlakozások hajlamosabbak a meghibásodásra.
  5. Sérülés túlzott terhelés : A csövek fizikai sérülései, például ásás vagy a csőrendszer túlzott terhelése szintén okozhat problémákat.
  6. Korábbi szivárgások javítása : Ha a korábbi szivárgást nem javították ki megfelelően, a probléma újra felmerülhet.
  7. Alacsony minőségű anyagok : Alacsony minőségű csőanyagok vagy alkatrészek használata növelheti a törések kockázatát.
  8. Magas víznyomás : Túl magas víznyomás a csövekben növeli a törés kockázatát.

A csőtörések és szivárgások megelőzéséhez rendszeres karbantartás és ellenőrzés szükséges, valamint olyan eszközök alkalmazása, mint a csőtörés detektáló műszerek, amelyek segítségével az időben észlelt problémák megelőzhetőek.

A témában segítségére lehetnek ezek az írások:

Műszeres csőtörés keresés gyakorlatban

Szerző:
Célirányos bontás
Célirányos bontás

Csőtörés keresés a gyakorlatban

Új értékes írásokkal kívánom honlapom tartalmát bővíteni – méghozzá annak okán, hogy bemutathassan Önnek a csőtörés keresés rejtelmeit, ill írásaimon és munkáimon keresztül  közvetve szóljak önmagamról.

Több mint tíz éve foglakozom kifejezetten problematikus és nehezen lokalizálható épületgépészeti hibákkal, s most láttam elérkezettnek az időt, hogy a helyszíneken tapasztaltakról írássorozatot indítsak útjának. A munkaterületen fotókat és videókat is készítek, hogy hitelesen bemutathassam Önnek a tevékenységem, és tevékenységem által elérhető előnyöket. 

A műszeres csőtöréskeresés célja

A műszeres csőtöréskeresés célja könnyen definiálható. Megállapítani a csőszivárgás, csőtörés, ázás, nedvesedés pontos helyzetét, forrását- majd a legkisebb burkolatbontás mellett a hibaforrást szakszerűen megszüntetni. Nyilvánvaló és elvárható kritérium, hogy a műszeres csőtörés beméréssel terhelt hibaelhárítás összköltségei nem haladhatják meg a hagyományos és „adj neki kalapáccsal” történő hibaelhárítás költségeit – már amennyiben egyáltalán nevezhetünk hibaelhárításnak egy olyan cselekvési formulát, mely nélkülözi a gondolkozásból, intellektualitásból nyert muníciót.

Márpedig könnyű belátni, hogy komolyabb vizsgálódás és tájékozódás hiányában nem csak a csőtörés keresésben nem lehet hatékony és a  kihíváshoz  igazodó intelligens választ adni, de az élet más területe sem nélkülözheti az emberhez méltó és tevékenységében is tükröződő értelmi színvonalat, elsőséget. Az elvégzett tevékenységben tükröződő tartalom bizonyítványként és okozatként hordozza magán az eredőjének és forrásának jegyeit. 

Minél magasabb szellemi nívó jut érvényre egy adott tevékenységben, az annál magasabb értéket nyilvánít meg a létben, elárulva és feltárva ebben a cselekvés alanyának jellemzőit, önismeret terén elért eredményeit.

Amennyiben ezen univerzális állítást elfogadjuk, úgy ebből egyenesen következik az az állítás: A cselekvés maga a cselekvő, a cselekvő tükre, lenyomata – ebben lepleződik le és tárulkozik fel az a minőség, melyet a cselekvő tudatosan vagy tudattalanul önmagáról kifejez. Témánkat azonban nem metafizai és ezoterikus mélységekben kívánjuk taglani, megelégszünk egy könnyed partikuláris érintéssel, mely azért vélhetően az átlagot és a profán megközelítéseket meghaladja.

A mohósapiens megjelenése a Földön

Magam részéről sajnálatosnak tartom, hogy eljutottunk arra az időminőségre, kibomlási pontra, melyben az ember – témánkhoz igazítva pedig a szakember – fogalmát felváltotta a mohósapiens fogalma.
A mohosapiens olyan embernek látszó lényszerűség, melynek egyetlen célja a vaskos haszonszerzés, hedonizálás, a testi örömök csúcsrajáratása.  Az ilyen embertípust nem érdekli embertársának problémája, nem érdekli az általa végzett tevékenység nívója – tulajdonképpen semmi és senki nem érdekli – megfelelő lenne számára, ha a megrendelő csupán fizetne, s nem követelne meg érte az égatta világon semmit.

Nem nehéz belátni, hogy a felvázolt jellemzőkkel bíró „szakembert” egyáltalán nem érdekli, hogy Önnél mekkora rombolást és pusztítást végez, hiszen tökéletesen hiányzik belőle a beleérzőképesség, empátia, melyből helyesnek mondható motivációt nyerhetne. Azt hiszem szerencsésebb lelkiismeretről beszélnünk. Mondanom sem kell, hogy lelkiismeret és önismeret szinoním fogalmak.
Ha nincs lelkiismeret, semmi sincs!!!

Magam tehát a lelkiismeretességet tartom a leglényegibb és egyben nélkülözhetetlen ember, szakemberkomponensnek, mely amennyiben helyes törekvésekkel és megfelelő képességekkel is párosul- egészen értékelhető produktumok manifesztációját teszi lehetővé.

Magam sosem állítottam, hogy a legjobb, legszebb, leg…leg vagyok, csupán törekszem az egyetemes értékekhez hű és méltó produktum felmutatására, melyet természetesen a munkámra is kötelező érvénnyel kiterjesztek. 

A munka számomra nem kényszer. Nem kényszer, mert választottam – igazítva a személyiségem képességeihez, lehetőségeihez, determinatív meghatározottságaimhoz. Így lett a munkából hivatás, elhivatottság, az önmeghaladás egy jelentékeny területe.  Bár nekem is szükségletből adódó kényszerűség , hiszen tényleges és értékelhető teljesítmény nélkül nem keletkezik ellenérték(fedezetlenpénz) – így az nem is váltható be egyéni, netán kollektív szabadságra. 

Az élősködés csupán, bankárok, politikusok és egyéb emberalatti állapotokhoz tartozó köpönyegforgatók privilégiuma – azoké a szakembereké akiket a hiszékeny tömeg hatalommal ruházott fel, hogy a  lelkiismertlenségük hatalmukkal és korlátlan kielégíthetetlen bírvágyukkal párosulva pont olyan pusztítást végezzenek, mely természetükben látensen bennfoglalt. Nem mindegy ugyanis, hogy országot vagy fürdőszobát verünk szét lelkiismeretlenségtől! 

Arra gondoltam hát, hogy a sok személytelen és kizárólag a profitszerzésre célirányosan fejlesztett honlap közé némi fűszert hintek – felmutatva, hogy a szakember nem feltétlenül gazember, a homosapiens nem feltétlenül mohósapiens. 

Több mint tíz év csőtöréskeresében eltöltött tevékenységem során bebizonyosodott már számomra: a hasonló vonzza a hasonlót, zsák a foltját, az intelligens megoldások az intelligens felhasználókat. 

A fent leírtak jegyében szeretnék Önnek bemutatni néhány csőszivárgással, falnedvesedéssel, beázással járó esetet.  Nem szégyenlek olyan eseteket is beválogatni, melyben a számomra célként megjelölt egycsempés (cca 30x30cm) pontosság nem tudott megvalósulni (max. 5%).  

Nagytarcsa, cca.15 éve épült családiház

Hibajelenség: Külső 38-as hőszigetelt (5cm nikecell) főfal és zsalukő között megjelent 2m hosszúságban fennálló nedvesedés.

Előzmény:  5 éve fennálló hibajelenség, melyet hiábavaló bontások és beavatkozások előztek meg

Mérés: nyomáspróbák, nedvességmérések, száloptikás lefolyóvizsgálat, akusztikus ell., hőkamerás vizsgálatok, …stb.

Szakszerűtlen kivitelezés: Nem rendelkezett a kádfalazás sem szerelőajtóval, sem csempeajtóval a kádszifon ellenőrzéséhez, tisztításához.

Beavatkozás: kádfalazáson 1db csempe célirányos megbontása, szerelőajtó beépítés, kádszifon, leeresztőszelep cseréje.

Konklúzió: Mindig gondoskodjunk a kádszifon tisztíthatóságáról ellenőzizhetőségéről. Kulcsszó: Csempeajtó, szerelőajtó beépítés a hiba elkerülése érdekében. 

***

A témában korábban:

Műszeres csőtörés vizsgálat

Műszeres csőtörés bemérés 2.

Szerző:

Csőtörés bemérés: szivárgáskeresés számítógépes korrelációs műszerrel

A csőtörésbemérés egyik legkorszerűbb berendezéséről beszélünk, mely tulajdonképpen az akusztikus mérőműszerek csúcskategóriájában képviselteti magát.
A berendezés elsőségét – már amennyiben egyáltalán kiemelhető a többi csőszivárgás kereső műszerek csoportjából – annak köszönheti, hogy csőtörés által keltett zajok értékelésében itt nem kap olyan hangsúlyos szerepet a szerelő, mert a hibahely kijelölését számítógép végzi el helyette. 

A számítógépes elemzés célja, hogy minél több specifikus tényező figyelembevételével történjék az akusztikus vizsgálat, s kizárja a mérést végző szakember tévedésének az eshetőségét. 
Ne feledjük, hogy a csőtöréskeresés igen komoly felelősséggel jár, hiszen lehetséges a szakember részéről olyan tévedés is, mely százezres, milliós károkat okozhat egy téves burkolatfelbontás okán. Mivel a csőtörések rejtettek, igen összetett és bonyolult feltételrendszerben jelennek meg- minél több specifikus jellemzőt veszünk figyelembe – annál pontosabb mérést tudunk aktualizálni.

A központi számítógép feldolgoz, értékel, javasol

A korrelációs csőtörésbemérő számítógép központ egysége már a környezeti zajokat is figyelembe veszi, s azokat az eltéréseket sem hagyja figyelmen kívül, melyeket a csővezetékek eltérő anyag és mérethasználata eredményez.  Értelemszerű, hogy egy kpe és egy acélcső más és más zajátvivő, akusztikus jellemzőkkel bír, nem beszélve a mérési hosszról, átmérőről, s esetenként felmerülő  kombinált anyaghasználatról sem. A csővezetékre előzetesen telepített mikrofonokból érkező akusztikus zajok vezeték nélkül érkeznek feldolgozásra a központi egységbe, melyet a központi számítógép feldolgoz, értékel, s különböző lehetőségeket és információkat kínál használójának.

korrelációs csőtörésbemérő központi egysége
Központi egység kijelzője

A központi egység kijelzője a teljes mérési szakaszon fennálló jellemzőket  grafikusan is  megjeleníti, s lehetőséget kínál a mikrofonokba való vezeték nélküli belehallgatásába is.  Ezen felül számtalan speciális funkció is elérhető, pl. statikus zajok kizárása a mérésből (trafóház, szivattyú).  A csőtörés azon a ponton áll fenn, melyen a legmagasabb zajok mérhetők.

A korrelációs mérés leírására való törekvésem meglehetősen pontatlan és hiányos – csupán körvonalakban kívánom megvilágítani a technológia lényegét.
Csupán  zárójelben jegyzem meg: a mérőműszer kezelési útmutatója min. 60-70 A4-es oldal – mely csupán a korrelációs csőtörés bemérő műszer beállítási lehetőségeit taglalja. Nem véletlen, hogy a közmű szolgáltatók külön technikai csoportot tartanak fenn az ilyen típusú vizsgálatokra. Komoly felkészültséget igényel a berendezés használata – nem beszélve arról, hogy a legegyszerűbb ilyen eszköz beszerzése egy kis-középkategóriás autó vételárával vetekedik.

Csővezeték kiválasztás a műszeren
Csővezeték kiválasztás

Nagyon fontos kiemelnem, hogy ez a műszeres csőtörés bemérési lehetőség csak egy szegmensét fedi le a műszeres csőtörésbemérésnek, a korrelációs csőszivárgás keresés külső vezetékszakaszok bemérésére szolgál. Bár a korrelációs mérés pontossága megfelelő beállítások mellett igen  precíz hibahely meghatározást tesz lehetővé, a mérési feltételek azonban csak ritkán találkoznak a berendezésben rejlő lehetőségekkel. Magyarul: hiába az eszköz, ha fizikálisan nem lehetséges a legmegfelelőbb helyen elhelyezni a vezeték nélküli mikrofonokat. 

Vezeték nélküli csőtörés bemérés

A vezeték nélküli technológia más nehézségeket is hordozhat, ha a távolság, árnyékoltság, domborzati feltételek kívül esnek a gyártó által kínált  felhasználási spektrumon.
Véleményem és tapasztalatom szerint: ez a mérési lehetőség leginkább a közműszolgáltatók hálózatain fennálló hibahelyek felderítésére ideális, ott találkozik leginkább ez a mérési eszköz a neki szánt alkalmazási területtel, feltételrendszerrel. Kifacsart szóhasználattal élve: korreláció, kölcsönös függés állapítható meg műszer és használója között.

Korrelációs csőtörésbemérés

A korrelációs csőtörésbemérés lakossági területen csak igen ritkán alkalmazható egyedülálló bemérési eljárásként, ez azonban semmit sem von le a technológiai fölényéből.

Korrelációs szett csőtörés beméréshez
Korrelációs szett

Egyszerűen tudomásul kell venni, hogy minden csőtörés más és más természetű, lokalizálásuk is más és más technológia alkalmazásával és támogatásával lehetséges. Bizony előfordul, hogy egy nehezebben felfedhető csőtörés beméréséhez  4-5 szivárgás bemérési metódust is alkalmazok, melyek között a korrelációs mérést csupán kiegészítő vizsgálatnak szánom.

Bontás, roncsolás és fájdalommentes a csőtörés vizsgálat

Megnyugtatólag elárulom: vérvétel nem szerepel a vizsgálatok között (csak külön kívánságra), így aztán továbbra is bontás, roncsolás és fájdalommentes a csőtörés vizsgálat! 
Emellett pedig pontos is!!!
A beteg biztosítónak, betegbiztosítónak zárójelentést is kiállítok – mérési jegyzőkönyv megnevezéssel, hogy elősegítsem az Ön biztosítótársasággal való harmonikus együttműködését. Hááát…… nem gyönyörűen fogalmaztam?  Várom jelentkezését!
Dancs Gyula

***

Előzmények:

Műszeres csőtörés bemérés 1.

Műszeres csőtörés vizsgálat

Műszeres csőtörés keresés, csőszivárgás lokalizálás

GYIK:

Mi a korrelációs csőtörés-bemérés lényege, és miben más a sima akusztikus hallgatózástól?▾
A korrelációs eljárásnál több, a vezetékre helyezett mikrofon érzékeli a szivárgás hangját, majd a központi számítógép kiszámítja, hol találkoznak a jellegzetes zajminták. A feldolgozás figyelembe veszi a csőanyag (például KPE vagy acél), az átmérő és a mérési hossz sajátosságait, sőt a környezeti zajokat is. A kijelzőn grafikon mutatja a szakasz viselkedését, a csúcs a hibapontot jelöli. Így csökken az emberi tévedés esélye, és pontosabban lehet kijelölni a bontás tényleges helyét, mint puszta hallgatózással.
Mikor hatékony ez a technológia, és mikor nem érdemes önmagában alkalmazni?▾
A korrelációs műszer kiemelkedően hasznos hosszabb, jól hozzáférhető, külső vezetékszakaszokon, például közműhálózatoknál, ahol optimálisan elhelyezhetők a vezeték nélküli érzékelők. Lakossági környezetben önmagában ritkán elég: a távolság, az árnyékoltság, a terep és az épületszerkezet könnyen kívül eshet a gyártó által javasolt feltételrendszeren. Ha a mikrofonokat fizikailag nem lehet a legjobb pontokra rögzíteni, a mérés bizonytalanná válhat. Ilyenkor célszerű kiegészítő módszereket bevonni a pontos lokalizáció érdekében.
Hogyan néz ki a mérési folyamat a gyakorlatban, és mit mutat a kijelző?▾
A csőszakasz két vagy több pontjára mikrofonok kerülnek, amelyek vezeték nélkül továbbítják a jeleket a központi egységhez. A számítógép kiszűri a statikus zavarokat (például trafóház vagy szivattyú állandó zaja), elemzi a csőanyag- és méretkülönbségek hatását, majd grafikonon ábrázolja a szakasz jellegzetességeit. A felhasználó akár bele is hallgathat a mikrofonok jelébe. A legmagasabb zajcsúcs a szivárgás környezetére utal; megfelelő beállítások mellett ez nagy pontosságú hibahely-meghatározást tesz lehetővé.
Miért lehet szükség több mérési módszer kombinálására egy nehezen felfedhető szivárgásnál?▾
Nincs két egyforma csőtörés: a csőanyag, a rétegrend, a takarás és a környezeti zajok erősen befolyásolják a jeleket. Előfordul, hogy a korreláció csak kiegészítő szerepet kap, és 4–5 módszer (például nyomvonal-keresés, termográfia, akusztikus vizsgálat más érzékelőkkel, esetenként jelzőgáz) együtt ad megbízható képet. A kombinált diagnosztika célja a téves bontás elkerülése és a bontási pont minimalizálása. Így a javítás tényleg ott történik, ahol a hiba van, csökkentve a költségeket és a felesleges helyreállítást.
Rombolásmentes-e a vizsgálat, és kapok-e hivatalos jegyzőkönyvet a biztosító számára?▾
A korrelációs vizsgálat a gyakorlatban bontás- és roncsolásmentes; a burkolatot csak a kijelölt ponton kell megnyitni a javításhoz. A mérést követően mérési jegyzőkönyv készülhet, amely segíti a biztosítótársasággal történő ügyintézést. Fontos tudni, hogy a berendezés kezelése komoly felkészültséget igényel, és a vezeték nélküli átvitelnek is vannak határai (távolság, domborzat, árnyékolás). A korrekt dokumentáció és a szakszerű beállítások együtt biztosítják a pontos, költséghatékony hibahely-meghatározást.

Műszeres csőtörés bemérés 1. – az alapok

Szerző:

Akusztikus (ultrahangos) csőtörés vizsgálat

Az akusztikus eszközökkel történő csőtörés vizsgálat az, melyet a szakemberek  leggyakrabban bevetnek rejtett csőtörések és csőszivárgások lokalizálására, felfedésére.
Magam ugyan nem szeretem elkülöníteni, külön kategóriákra bontani a csőtörés keresési módszereket, hiszen aki egy kicsit is jártas a rejtett gépészeti hibák feltérképezésében, az jól tudja, hogy egyetlen eszköz, vizsgálati módszer legtöbb esetben nem vezet pontos hibahely meghatározáshoz.

A csőtörés centrumának meghatározása

Munkám lényege egyszerű: a csőtörés helyének olyan pontos meghatározása, mely egyáltalán csak lehetséges.
A csőtörés centrumának meghatározása  igen összetett feladat.
Ez abból adódik, hogy a fennálló hibák mindig rejtettek, vagyis a csőtörések olyan feltételrendszer részét képezik, amelyek túlmutatnak az érzékszervi tapasztalás hétköznapi síkjain, ezért speciális eszközöket szükséges bevetni a pontos csőszivárgási helyek meghatározásához.

Specifikus bemérő berendezések

Érdemes megemlíteni, hogy ezen eszközök igen specifikus berendezések, melyek nemcsak bonyolultak, összetettek és költségesek, de üzemeltetésük is  nagyfokú szakmai felkészültséget kíván.
A sikeres és pontos csőtörés beméréshez pedig egy harmadik elem is párosul.  Ez pedig az a környezet ahol a csőtörés fennáll. Ez a tényező az, mely leronthatja a csőtörést bemérő szakember pontosságát- még akkor is, ha a szakmai felkészültség és az eszközpark egyébként 100%-os eredmény elérésére lenne képes. Gondolok itt pl. olyan rétegrend meglétére, melyben nem lehetséges a specifikus feltételekre gyártott eszközhasználat. 
A működésképtelen elzárók, szakaszolók, ismeretlen nyomvonalak, megszüntetett kiállások, logikával dacoló kivitelezés, zajos környezet stb. stb…szintén ronthatja.

Amikor a csőtörés műszeres bemérés sikeres

Ennek ellenére elmondható, hogy egy felkészült csőtörésbemérő szakembernek 90% feletti siker pontossággal kell gyakorlatban rendelkeznie, méghozzá oly módon, hogy az általa kijelölt meghibásodási pont egy max. 30 cm x 30 cm-es felületen belülre kell esni. Ekkor elmondható, hogy a műszeres csőtörés bemérés komoly anyagi előnyökkel járt a Megrendelő oldaláról nézve- hiszen a hagyományosan (essünk neki kalapáccsal) eljárással szemben nincsenek felesleges bontások, sem ezzel együttjáró költséges helyreállítások.

Hallgassuk meg a csőtörést 🙂

Ezen bevezetőt követően, visszatérhetünk eredeti témánhoz- az AKUSZTIKUS CSŐTÖRÉSKERESÉS-hez.
Mint említettem, számomra ez a csőszivárgás bemérési metódus , csupán része a vizsgálat során bevetett eljárásoknak. Az akusztikus csőtörés bemérés lényege, hogy a csőszivárgás vagy csőtörés helyén a víz vagy egyéb nyomás alatt lévő közeg, mérhető zajokat generál. A zajok intenzitása, frekvenciája igen eltérő tartományba eshet aszerint, hogy milyen jelleggel bír a vizsgált meghibásodás. Értelemszerű, hogy egy zárt rendszerű központifűtés, mely csupán néhány dl. folyadékvesztést realizál 24h alatt- csak igen alacsony akusztikus zajokat generál, esetenként pedig már mérési tartományon  kívülre kerül.

Egy ipari vezetéken pedig percenkénti 100l vízveszteség sem számít jelentősnek, ami viszont igen komoly akusztikus zajokat képes életre hívni. 
A korrelációs méréseket most nem kívánom taglalni, annak ellenére, hogy a technológia szintén akusztikus alapokon nyugszik, csak itt már bonyolultabb eljárásról van szó – ezért aztán a későbbiekben külön fejezetet szánnék neki.

Akusztikus mérések tapintómikrofonokkal

Talajmikrofon akusztikus csőtörés beméréshez
Talajmikrofon

Az akusztikus méréseket tapintómikrofonok segítségével kezdjük meg, hogy azonnal tisztázva legyen, hogy mely vezetékszakaszon a legintenzívebb a csőtörés által keltett zaj.
A professzionális használatra gyártott akusztikus csőtöréskereső műszerek megengedik, hogy eltérő célokra tervezett mikrofonokat csatlakoztassunk hozzá. Gondolok itt szilárd vagy porózus talajra tervezett szélszigetelt mikrofonokra, szúrómikrofonokra és egyéb kifejezetten speciális feladatkörre tervezett akusztikus kiegészítőkre. Ezen felül a komolyabb akusztikus berendezések számtalan kiegészítő szolgáltatást is kínálnak  használójuknak- többek között zajvágásokat, alsó és felső zajtartományok grafikus kijelzését, hallásvédelmi funkciókat és sok egyéb hasznos szolgáltatást. Természetesen ezeket a szolgáltatásokat csak a felsőkategóriás akusztikus berendezéseken találjuk meg, így aztán egyáltalán nem mellékes, hogy milyen eszköz áll rendelkezésünkre a csőtörés lokalizálásához.

A megfelelően kiválasztott mikrofonok és mérési pontok kiválasztása után a legtöbb esetben már 10-15perc után kirajzolódik, hogy a gépészeti rendszer mely traktusába (minek a közelébe) esik a csőtörés. Ezt követően már a  megerősítő és pontosító vizsgálatok következnek, hogy az akusztikus mérésekből következő megállapítások egyéb mérésekkel is megerősítésre kerüljenek. Ezen technológiákat azonban új fejezetben kívánom megosztani Önökkel, hogy minél pontosabb képet kaphasson a műszeres csőtöréskeresés rejtelmeiről. 
Folytatás következik… Műszeres csőtörés bemérés 2.
Üdvözlettel: Dancs Gyula

*****

Még elolvasásra ajánlom a témában:

GYIK:

Mit jelent az akusztikus csőtörés-keresés, és miért számít alapmódszernek?▾
Az akusztikus vizsgálat lényege, hogy a nyomás alatt álló közeg a szivárgásnál jellegzetes zajokat kelt, amelyeket speciális műszerek és mikrofonok érzékelnek. A módszer azért alapvető, mert a legtöbb rejtett hiba így már korán behatárolható, majd más mérésekkel megerősíthető. A zajok frekvenciája és intenzitása függ a rendszer jellegétől: például egy kis vízveszteségű fűtőkör halk, míg ipari csövek erős jeleket adnak. A szakember ezért nem kizárólag ezt használja, hanem szükség esetén kiegészíti további technikákkal a biztos találat érdekében.
Milyen pontosság tekinthető sikeres bemérésnek, és mi a cél a helyszínen?▾
A cél a hibahely lehető legpontosabb lokalizálása, hogy a javítást minimális bontás mellett lehessen elvégezni. Gyakorlott szakember esetén a sikeresség 90% feletti, a kijelölt pontnak pedig jellemzően egy legfeljebb 30×30 cm-es felületen belül kell esnie. Ez a pontosság már komoly költségelőnyt ad az ügyfélnek, mert elkerülhetők a nagy, vak bontások és a drága helyreállítások. A módszer így nemcsak műszakilag, hanem pénzügyileg is hatékony megoldás, különösen bonyolult, rejtett csőhálózatoknál.
Milyen tényezők ronthatják a mérés megbízhatóságát a gyakorlatban?▾
A legjobb eszközpark és felkészültség mellett is számít a környezet. Rétegrendek, amelyek nem a specifikus eszközökre lettek „kitalálva”, a működésképtelen elzárók, ismeretlen nyomvonalak, megszüntetett kiállások vagy logikátlan kivitelezések mind nehezítik a pontos lokalizálást. A zajos környezet szintén elfedheti a hasznos jeleket. Ezek miatt kulcskérdés az előzetes tájékozódás, a nyomvonal ismerete és az, hogy a mérő személy helyzetfüggően válassza meg az eljárást, illetve szükség esetén kombinálja több módszer eredményeit.
Hogyan történik a vizsgálat tapintó- és talajmikrofonokkal, és milyen kiegészítők léteznek?▾
A felderítés többnyire tapintó- vagy talajmikrofonokkal indul, hogy kiderüljön, mely szakaszon legerősebb a szivárgási zaj. Professzionális berendezésekhez külön mikrofonok csatlakoztathatók a felület típusához igazítva: szélszigetelt talajmikrofon, szúrómikrofon és más speciális kiegészítők. A felsőkategóriás készülékek zajvágást, grafikus zajtartomány-kijelzést, hallásvédelmet és egyéb funkciókat kínálnak, amelyek segítik a jel értelmezését. A megfelelő pontok kiválasztása után a feltételezett hibaövezet már rövid időn belül kirajzolódik, amit további mérések pontosítanak.
Milyen előnyöket ad a műszeres bemérés a bontásos kereséssel szemben, és milyen gyors az első kép?▾
A műszeres megközelítés legnagyobb előnye a célzott bontás: nem kell nagy felületeket feleslegesen megnyitni, így csökkennek a javítás és helyreállítás költségei. A jól megválasztott mikrofonokkal és mérési pontokkal sok esetben 10–15 perc alatt kirajzolódik, mely traktusba eshet a hiba, majd megerősítő vizsgálatok következnek. Mivel a módszer rombolásminimalizáló, kockázata és kényelmetlensége is kisebb a megrendelő számára, miközben a találati pontosság magas marad összetett környezetben is.

Padlófűtés műszeres csőtörésbemérése – fontos a rombolás elkerülése miatt

Szerző:

Padlófűtés rendszerek lehetséges meghibásodásai- szivárgásainak műszeres csőtörésbemérése

A padlófűtés szerkezete
A padlófűtés szerkezete

A padlófűtések jellemzően igen megbízhatóan képesek betölteni nekik szánt épületgépészeti szerepüket – azonban ennek ellenére is előfordulhat, hogy vízvesztés jelentkezik a zártrendszerű központifűtés hálózaton. 
Leggyakoribb padlófűtéssel kapcsolódó szivárgási ok: az elhasználódás, elöregedett vezetékek okozta csőtörés, vízvesztés.

Elöregedés a padlófűtés szerkezetében

Szerencsére az ilyen szivárgások nem jellemzik a viszonylag fiatal rendszereket- vagyis általában csak 30 év után jelentkeznek az öregedéssel összefüggésbe hozható meghibásodások. Legtöbb esetben arról van szó, hogy a rendszerváltás előtti időszakban nem volt lehetőség megválasztani a legmegfelelőbb kivitelezési anyagot- ezáltal olyan csővezetékek kerültek beépítésre, melyek nem, vagy csak részben felelnek meg a padlófűtés kialakításához szükséges elvárásoknak.
Némely esetben ezt még kivitelezési és szabályozási hiányosságokkal is megfejelték, mely például túlfűtést vagy rosszabb esetben vízforrást is eredményezhetett a működtetett rendszerben.
Az ilyen csőhálózatokon fellépő csőtörések és csőszivárgások rendszerint nem javíthatóak (főképpen a vízforralás esetében), mert olyan károsodást szenved el az amúgy is gyenge minőségi jellemzőkkel bíró elsőgenerációs padlófűtéscső, hogy annak szakszerű javítása nem lehetséges.

Fagyáskárok okozta hiba a padlófűtés rendszerében

Ennél csupán a fagyáskárok okoznak nagyobb pusztítást. 
Tapasztalatom szerint az ilyen jellegű csőtörések csak ritkán orvosolhatóak – ugyanis nem egy-két meghibásodási ponton szokott bekövetkezni a fagyás által okozott vízvesztés, hanem körönként akár négy, öt vagy ennél több hibahelyet is képes kialakítani a megfagyott fűtési folyadék. Amennyiben a fagyás okán csupán egyetlen hibahely is keletkezik a csővezetékben, akkor sem lehetünk a javítást követően túlzóan optimisták- ugyanis a fagykárok igen megdolgozzák és meggyengítik a csővezetéket – ezáltal a csőhálózat üzembiztossága már nem szavatolható.  Az újonnan és szakszerűen  kialakított padlófűtés hálózatok azonban kiemelkedő biztonsággal működtethetőek – kitűnően képesek együttműködni a legkorszerűbb gépészeti megoldásokkal, pl. a hőszivattyús rendszerekkel.
Az alacsony előremenő hőmérsékletet igénylő padlófűtések emellett a hőszivattyút is abban a tartományban képesek működtetni, mely a berendezés számára a legoptimálisabb  energiafelhasználással jár együtt. 

Mikor kell és mikor nem kell műszeres csőtörés bemérés?

Az újonnan kiépített rendszereken műszeres csőtörés bemérésre általában nincs szükség, mert az osztó-gyűjtő között lefektetett és letekert csővezetékeken nem található toldás – hiszen a fűtéskör egyetlen csőtekercs felhasználásával kerül körönkénti kialakításra. Amennyiben mégis szükséges valamely fűtési kör műszeres csőtörés bemérése – akkor annak elsődlegesen a hanyagul végzett betonozás. A betonozás során megsérült vezetékek sokszor csak néhány év elteltével okoznak vízvesztési  problémákat, s az elöregedett vezetékekkel szemben-  azok szinte mindig szakszerűen javíthatóak.

A padlófűtéscső igazi ellensége azonban a gipszkartonos szakember. Sajnos legtöbb esetben nem kérnek tőlem segítséget, hogy bemérjem a vezetékek pontos helyzetét és kijelöljem azokat a fúrási pontokat, melyek nem járnak a csővezeték roncsolásával. Ugyanez vonatkozik azokra a lakásokra és házakra is ahol  mennyezethűtés ill. fűtési-hűtési falipanelek kerültek rejtett beépítésre. Ilyen korszerű gépészeti megoldások megléte mellett NEM LEHET TÉT NÉLKÜL JÁRATNI A FÚRÓGÉPET! Egyetlen rosszul megválasztott fúrási pont, több százezres kárt okozhat – így aztán a csővezetékek nyomvonalmeghatározása igen kifizetődő beruházás a gipszkartonozás vagy egyéb fúrással járó munka megkezdése előtt.

Nyomvonal meghatározás

A csővezetékek nyomvonal meghatározása egyébként udvari és utcai vezetékeken is lehetségesek, függetlenül attól, hogy műanyag (KG, PVC, KPE) vagy fém anyagú csővezeték helyzetének felfedésére irányul a mélység és nyomvonal meghatározás.

Összefoglalva: Ugyan a padlófűtési rendszerek általában stabilan végzik feladatukat, esetenként azonban csőtörések és csőszivárgások előfordulhatnak.
A meghibásodások helyét műszeres beméréssel igen pontosan lehet kijelölni.
A műszeres bemérés során nyomásmérések, akusztikus vizsgálatok, jelzőgázos csőtörés bemérés, mélységi nedvességmérés, nagyfelbontású hőkamerás felvételek kerülnek együttes bevetésre, hogy a pontos lokalizálásra támaszkodva a legkisebb bontási  beavatkozással valósuljon meg a csőtörés elhárítása. Magam az intelligens megoldásokat részesítem előnyben! Vagyis: Pontos mérés, kevés bontás!

A témában ajánlom még:

GYIK:

A padlófűtésben kialakuló csőtörést azért nehéz felismerni, mert a rendszer a burkolat alatt fut, így a hibák sokáig rejtve maradnak. Gyakran csak közvetett jelek hívják fel rá a figyelmet, mint például a víznyomás csökkenése, a kazán gyakori utántöltési igénye vagy a padló egyenetlen felmelegedése. Előfordul, hogy a burkolaton nedvesedés, elszíneződés vagy repedés jelenik meg, de ezek már komolyabb szivárgást jeleznek. Mivel a probléma észrevétlenül is egyre súlyosbodhat, fontos, hogy a legkisebb gyanú esetén is szakemberhez forduljunk, aki műszeres beméréssel pontosan meghatározza a hiba helyét.
A műszeres bemérés során a szakemberek speciális eszközöket használnak a szivárgás pontos helyének feltárására. Hőkamerával képesek megmutatni, hol szökik el a meleg víz, míg akusztikus érzékelővel a vízcsobogás zaját hallgatják ki a burkolat alatt. Egyes esetekben nyomáspróbát is végeznek, hogy megerősítsék a csőtörés tényét. Ezekkel a módszerekkel bontás nélkül meghatározható a hiba helye, így csak a szükséges terület kerül feltárásra. Ez jelentősen csökkenti a javítás költségét, időigényét és a lakásban okozott károkat. A folyamat gyors, precíz és kíméletes megoldást biztosít.
A padlófűtés szivárgását több árulkodó jel is jelezheti. Ha a kazán víznyomása gyakran leesik, vagy rendszeresen pótolni kell a vizet, az szivárgásra utalhat. Egyenetlenül melegedő padló, hideg foltok, illetve a burkolat alatt érzett nedvesség szintén gyanús. A falakon vagy padlón megjelenő foltok, elszíneződések, esetenként felpúposodások a víz jelenlétére utalnak. Ha a szivárgás hosszabb ideig rejtve marad, penész vagy dohos szag is kialakulhat a helyiségben. Ezeket a jeleket nem szabad figyelmen kívül hagyni, mert a probléma gyorsan súlyosbodhat és komoly károkat okozhat.
A műszeres bemérés legnagyobb előnye, hogy pontosan meghatározza a csőtörés helyét anélkül, hogy az egész padlót fel kellene bontani. A hagyományos próbálgatásos módszerek sok felesleges bontással járnak, ami jelentősen növeli a költségeket és roncsolja a burkolatot. Ezzel szemben a hőkamerák és akusztikus eszközök célzottan mutatják meg a hibát, így a javítás gyorsabb, tisztább és olcsóbb. Az ügyfél így nemcsak pénzt, hanem időt és idegeskedést is megtakarít. Ráadásul a műszeres technológia megbízható diagnózist nyújt, ami tartós és biztonságos javítást tesz lehetővé.
A padlófűtés hibáinak időben történő felismerése azért kulcsfontosságú, mert egy kisebb szivárgás is komoly károkká válhat, ha elhanyagolják. A folyamatosan szivárgó víz roncsolja a burkolatot, átnedvesíti az aljzatot és kedvez a penészedésnek. Ez nemcsak esztétikai problémát okoz, hanem az egészségre is veszélyes lehet. A hosszabb ideig fennálló hiba emellett jelentősen megnöveli a javítás költségeit, hiszen több bontást, helyreállítást és anyagcserét igényel. Az időben elvégzett műszeres bemérés lehetővé teszi, hogy a probléma még kezdeti stádiumban orvosolható legyen, így megőrizhető a lakás biztonsága és értéke.

Az elöregedett vízhálózatok és fűtési rendszerek okozta csőtörés

Szerző:
Osztó-gyűjtő. a csőtörés nyomában.

A csőtörés kialakulásának okait nagyjából két főcsoportban tudjuk megragadni.
A csőtörési hibastatisztika első csoportjában a kivitelezési és anyagminőségi hiányosságok dominálnak, míg a második csoportban az anyagfáradtság, vagyis az idő okozta elhasználódás játssza a főszerepet a csőszivárgás, vízveszteség megjelenésében.

Amikor a csőtörés már előre látható

A csőtörés ígérete már a tervezés szakaszában potenciálisan megjelenik,ha az a szellemi konstrukció mely a gépészeti kivitelezés alapjául szolgál, nem felel meg a szakmai követelményeknek, – vagy ha az ésszerűtlen költségcsökkentés már túlmutat a szakszerű kivitelezés kívánalmain.
Nyilvánvaló, hogy silány összetevőkből nem épülhet fel minőségi rendszer, – hiszen az olcsó és bizonytalan minőségű részelemek nem is biztosíthatják a gépészeti hálózatunk stabil és megbízható működését.

Ostobaság csupán a látszatra adni, csupán a burkolatok esztétikai élményére áldozni, ha az alatta megbújó vezetékek és épületgépészeti elemek nem képesek hosszú-hosszú éveken át szivárgásmentesen ellátni feladatukat. Sajnos a túlzó spórolás vagy a kivitelező oldaláról megjelenő profitéhség a legtöbb esetben felülírja a felvázolt ésszerűség keretit, így aztán a kivitelezés automatikusan alulmúlja a kívánatos megvalósulási minőséget.

Ezt tapasztalom a luxuslakásoknak mondott épületrészekben

Munkám során azt tapasztalom, hogy az újonnan épülő lakások és házak jó, ha 10%-os arányban felelnek meg a minimális szakmai követelményeknek – s a hálózatok olyan aggasztóan gyenge minőségben kerülnek kivitelezésre, hogy azok definiálása már megkívánná a vulgáris jelzők használatát.
A végletekig kiélezett spórolás főképpen az újonnan épülő társasházi lakásokat jellemzi, melyeket kivitelezői egyébként luxuslakás jelzővel ékesítenek, majd természetesen az ehhez tartozó felső kategóriában megszokott árbesorolást is érvényesítik. Nem egy esetben már akkor csőtörés bemérésre kérnek segítséget tőlem, – mikor még át sem adták az épületet, vagy éppen a költözködő tulajdonossal kerülgetjük egymást.
A szakember hiány jelenleg már olyan méreteket öltött, hogy aki már megkülönbözteti a jobb kezét a bal kezétől, – az már szerelőnek minősül.

Sajnos ez tükröződik is az új kivitelezésekben. Sok esetben megbízhatóbb a gépészete egy 80 éves ólom nyomócsővel és eternit lefolyóval ellátott körúti lakásnak, mint egy új, de rohamtempóban kivitelezett „luxuslakásnak”.

A csőtörések leggyakoribb okai

Itt vissza is kanyarodtunk a kezdeti felvetéshez, – vagyis a csőtörések leggyakoribb okaira. A körúti lakás esetében már 30 évvel ezelőtt is indokolható volt a teljes csővezetékrendszer cseréje, felújítása,- az új fogyasztói szemléletre épülő „luxuslakás” pedig szintén várja és vágyja, hogy tulajdonosa a harmadik csőtörés után megszabaduljon a falban és padlóban elhelyezett meglepetésektől.
Meggyőződésem, hogy ma is lehetséges legalább 30 évre biztosítani egy csőhálózat hibamentességét, – melynek legfontosabb kritériuma, hogy NEM LEHET A LEFOLYÓN KÍVÜL A PADLÓBAN SEMMILYEN ELOSZTÁST ÉS KÖTÉST ALKALMAZNI!

Fűtésnél osztó-gyűjtő beépítése kötelező érvényű, s legfeljebb 50% szelep alkalmazása indokolható.
Vízrendszernél is támogatható az osztó-gyűjtő beépítése, de már az átfolyóidomok alkalmazása, vagy a T elemek padlószint feletti elhelyezése is elegendő ahhoz, hogy lefektessük a padlókötés nélküli megbízható vízhálózat alapjait.
Egyre gyakoribb a (CU) rézcsöves hálózatok hibái, kezdenek kiöregedni,- s a lágyforrasztások, csövek és idomok már nem nyújtanak kielégítő biztonságot a csőtörések ellen. Húsz év feletti rendszereknél számításba kell venni, hogy az elkövetkező években cserére szorulnak.

A talajban már lassan csak KPE vezetékekkel találkozom, de esetenként előfordul, hogy még horganyzott (HG) 30-40 év körüli vezetékre lelek. Ezek javítását már nem is javaslom ügyfeleimnek. Felesleges olyan vezetékre költeni, mely nem képes az üzembiztos működést szavatolni.
Javaslom, hogy a KPE vezetékek kiépítésénél is tartsuk távol magunkat a kötések alkalmazásától, s minden esetben a vízaknába alakítsuk ki az elosztásokat, kerti ürítőcsapokat , s ne sajnáljunk duplán, triplán fektetni a csövekből, hiszen nagyjából 200ft/fm árról beszélünk költségoldalon. Cserébe azonban kapunk egy üzembiztos rendszert, mely biztosítékul szolgál értékeink védelmében.

Nem mellesleg így csőtörés keresésre sem lesz szüksége!

Addig azonban míg lesznek elavult és nem kellően átgondolt rendszerek, – addig szükség lesz műszeres csőtörés keresésre is! Szükség lesz, hiszen a műszeres csőtörés keresés és az értékmentés szinonim fogalmak.
Értékmentés, mert a bajban legoptimálisabb megoldást kínálja a hibaelhárításra.
A műszeres csőszivárgás keresés egy olyan eljárás, mely a csőtörés elhárítását a lehető legalacsonyabb költségek mellett biztosítja, méghozzá a célirányos bontási és javítási munkálatoknak köszönhetően.

***

Tovább a csőtörések témájában:

Műszeres csőtörés bemérés

Csőtörés-bemérések eszközei

Korszerű eszközök alkalmazása a duguláselhárításban

Csőtörések