Jelzőgázos technológia

Szivárgásjelző gáz, jelzőgázos csőtörés vizsgálat

Szerző:
Jelzőgázos csőtörés mérőműszere
Jelzőgázos csőtörés mérőműszere

A jelzőgázos csőtörés vizsgálat alapelvei

A jelzőgázos csőtörés keresés egy rendkívül hatékony csőtörés bemérési eljárás, technológia. A szivárgáskeresés lényege abban áll, hogy a hibás csővezeték rendszerbe egy speciális ipari ún. jelzőgázt juttatunk, hely kilépve a meghibásodás helyén, lokalizálható és érzékelhető egy speciálisan erre a tevékenységre fejlesztett eszközrendszerrel.

A jelzőgáz tulajdonképpen csupán annyiban nevezhető speciálisnak, hogy nagyon pontos keverési arányban van elegyítve a nitrogén(N) és hidrogén(H), melynek kivitelezése, előállítása kizárólag szigorúan ellenőrzött ipari körülmények között lehetséges. A csőtörés kereséshez használt ipari gáz keverési aránya 95% N, 5%H, mely így nem alkot robbanóelegyet és természetesen nem is mérgező hatású.

A vizsgálat feltételei és korlátai

A nitrogén tulajdonképpen csupán hordozó szerepet tölt be a csőtörés bemérés során, számunkra a hidrogén jelenléte érdekes, hiszen a mérés során ezen gáz megjelenése jelenti azt, hogy a csőszivárgás, csőtörés abban a lokalitásban található.
Nézzék el nekem, hogy végletekig leegyszerűsítem a csőtörés keresés ezen eljárási típusának  leírását – törekszem laikusok számára is követhetővé tenni, hogy mi itt az esszenciális lényeg, mit kell minimálisan tudni a jelzőgázos csőtörés bemérésről.

Lényeg tehát az, hogy a hidrogén jelenlétét szükséges kimutatnunk a sikeres csőtörés bemérés során, melynek érzékelésére rendkívül érzékenyre hangolt és kifejezetten erre a célra fejlesztett eszközt használunk. Logikailag ebből az is következik, hogy a szivárgás keresés során a csővezetékben lévő folyadék helyett gáz halmazállapotú anyag kerül, melynek bejuttatása a mérést eszközlő szakember feladata, ill. annak előkészítése is, melyek a csőtörés bemérés szekunder feltételei.

Előzetes vizsgálatok

Mert bizony ezen eljárásnak is megvannak az alapkövetelményei, mely nélkül nem lehetséges sikeres keresési eljárást lefolytatni. Maga a hiba behatárolás előtt már számtalan ellenőrző vizsgálat szükséges, hogy egyáltalán meghatározható legyen annak lehetősége, hogy a jelzőgázos vizsgálat egyáltalán az adott hibatípus esetén egyáltalán sikeresen alkalmazható.

Itt általában a nyomáspróbák és akusztikus vizsgálatok jelentik a jelzőgázos ellenőrzés kezdeti lépéseit. Fontos mérlegelni azt is, hogy minimális szivárgás esetében (heti 5-6 dl), ami fűtési hálózatok vízvesztéseinél nem ritkán előforduló jelenség- nagy valószínűséggel nem alkalmazható sikeresen a jelzőgázos bemérés, mert a minimálisan fennálló szivárgás helyéhez nem jut el a betáplálás pontjától a jelzőgáz, vagy csak értelmezhetetlen időtartamban.

Tovább bonyolítja az ilyen eseteket az a tény, hogy a fűtési hálózatokon megjelenő vizvesztések általában összefüggenek a  (hő )dilatáció jelenségével, mely dinamikus környezetet nem lehetséges statikus feltételrendszerben előidézni.

Vagyis: A jelzőgázos mérés állandó hőmérsékleten történik(statikus), míg a vízszivárgás egy bizonyos fűtési állapotban, stádiumban lép fel (dinamikus), melyet nem lehet mérés közben előidézni, hiszen a statukus feltételrendszerben végzett vizsgálat alatt nem lesz gázszivárgás a hálózaton, ezáltal nem lesz lokalizálható hidrogén jelenlét sem.

Az ötrétegű fűtési rendszerekre és a réz (CU) hálózatokra nagyon is jellemző ez a típusú viselkedés formula. Jelen terjedelem azonban nem elegendő minden szivárgás jelenség ismertetésére, csupán példaként hoztam fel egy komplex jelenséget, szemléltetve a csőtörés bemérés összettségét, bonyolultságát.

Modern eszköz, emberi lelemény – hatékony csőtörés keresés

Bizony sok-sok mérés és tapasztalat szükséges ahhoz, hogy egy rejtett csőszivárgást sikeresen feltárjunk, lokalizáljunk. 
Ismételten visszatérhetünk arra a megállapításra, hogy nem elegendő csupán a csötörés kereső eszköz használatának ismerete, szükséges emellett megfelelő szintű épületgépészeti ismeret is, mert meglátásom szerint ez akár fontosabb tényezővé is léphet, mint a modern tecnhikai támogatottság.

Az emberi intellektus az első számú eszköz és támaszték a csőtörés bemérés kivitelezése során. A modern eszközöket is emberi elme, kimagasló intellektualitás szülte, mintegy kiterjesztve ezzel az emberi érzékszervek tapasztalási határait.

Ezesetben a szaglás (orr) kiterjesztéséről van szó, színtelen és szagtalan gázok rendkívül alacsony szintű koncentrációban való lokalizálhatóságának lehetőségéről. Ahogyan az akusztikus mérések esetében a hallás (fül) érzékelhetőségi lehetősége és tartománya van végletekig kitolva. A termokamera esetében pedig a látás az, melyet lehetőségünk van eszközök bevetésével érzékenyíteni, kitolni azt a  tartományt, mely emberi szintű érzékelésnek nevezhető, s mely egyébként egyedenként is eltéréseket mutat, mutathat.  Ugyanígy szélsőséges eltéréseket mutat az emberi értelem, intellektus megléte is, mely tetszik vagy sem- rendkívül széles spektrumon tárulkozik és mutatkozik meg még a hétköznapok során is.

Egyikünk a legelemibb logikai összefüggéseket sem látja, míg mások a legösszetettebb egyetemes összefüggéseket is kristálytisztán felfogják, értik, élik, létrendi rangként birtokolják értési nívójukat. Így van ez, jól van ez. Szóval:  A sikeres bemérés egyrészt a használt eszköz technikai fejlettségétől és érzékenységétől függ, másrészt pedig a használója intellektuális kapacitásától tud hatékonyan aktualizálódni.

Az értelem megléte, vagyis a bonyolult összefüggések megértése nem mellőzhető ebben a munkakörben sem.  Nem nélkülözhető továbbá a csőtörés keresés folyamatában az épületgépészetben való magas szintű jártasság sem.  Ha ezen felsorolt kritériumok azonban jelen vannak a meghibásodás keresés aktusában, akkor biztosak lehetünk, hogy olyan információk birtokába kerülünk, mely felfedi a rejtett meghibásodás helyét, okát, egyéb jellemzőit.

A csőtörés bemérés számomra  egy izgalmas kirakós játék. Addig keresgélem a puzzle darabjait, míg el nem készül az a kép, melyben  a meghibásodás látens volta megragadható módon feltárulkozik. A hibajelenségek között vannak könnyebben és nehezebben kirakható puzzle típusok.
Sőt……!!! Legyünk őszinték! Az élet által produkált jelenségek összetettebbek annál, hogy minden kihívásra és jelenségre 100%-ban tudjuk a választ. Aki ezt állítja annak alighanem hiányos ismeretei vannak a lét, létezés valós okairól és feltételeiről, vagy csak szimplán túlértékeli saját képességeit és lehetőségei hatókörét.

A 100%-os teljesítményre  azonban mindig törekedni kell, teljesen mindegy hogy az ember azt milyen  cselekvési módra és irányra összpontosítja. Meglátásom szerint ettől lesz valaki nemes és figyelemreméltó jellem, ettől tud valaki kiemelkedni abból a szürke zónából, melyet napjaink általános embertípusa jelenít meg. Félek azonban, hogy túl messze kalandoztunk eredeti témánktól, annak ellenére, hogy éppen az utolsó megállapításokat tartom magam nevében esszenciálisan érvényesnek.

Tisztelettel: Dancs Gyula   

Kapcsolódó írások:

GYIK:

Mi a jelzőgázos csőtörés vizsgálat lényege?
A jelzőgázos csőtörés vizsgálat során hidrogén–nitrogén keveréket juttatnak a rendszerbe, amely a cső hibájánál távozik. A hidrogén kimutatásával a szakemberek pontosan meghatározzák a szivárgás helyét. A módszer nemcsak biztonságos és környezetbarát, hanem rendkívül precíz is a rejtett hibák lokalizálásában.
Mikor alkalmazható sikeresen a jelzőgázos mérés?
A módszer akkor eredményes, ha a rendszerben elegendő szivárgás van ahhoz, hogy a jelzőgáz eljusson a hibához. Teljesen zárt vagy minimális szivárgás esetén a mérés nem mindig hoz eredményt. Előzetes nyomáspróba és akusztikus ellenőrzés javasolt a hatékonyság érdekében.
Miért nem működik minden fűtési rendszerben a módszer?
A fűtési hálózatokban a vízvesztés sokszor hődilatáció következménye, ami dinamikus folyamat. A jelzőgázos vizsgálat statikus körülmények között történik, ezért bizonyos helyzetekben a gáz nem szivárog, így a hiba nem észlelhető. Ez főként ötrétegű és rézcsöves rendszereknél jellemző.
Miért fontos a szakértelem a csőtörés bemérés során?
A csőtörés keresés nem csak technikai feladat, hanem komoly szakmai tudást igénylő tevékenység. Az épületgépészeti ismeretek, logikai gondolkodás és tapasztalat nélkül a legmodernebb eszközök sem garantálnak pontos eredményt. Az emberi tényező döntő a sikeres feltárásban.
Mennyire biztonságos a jelzőgázos csőtörés vizsgálat?
Teljes mértékben biztonságos, mivel a 95% nitrogén és 5% hidrogén arányú gázkeverék nem robbanásveszélyes és nem mérgező. A vizsgálat környezetbarát, az alkalmazott eszközök pedig pontosan szabályozott ipari környezetben működnek, minimalizálva minden kockázatot.

Műszeres csőtörés bemérés 3. – Jelzőgázos bemérés

Szerző:

Jelzőgázos csőtörés bemérés

Jelzőgázos rendszer a műszeres csőtörés bemérés során
Jelzőgázos rendszer

Még időben hívjon!
Munkám jellemzői: szakszerű munkavégzés, korszerű eszközpark, bőséges referencia, garancia a tevékenységemre.+36 20 429 6622

Szivárgáskeresés, csőtörés lokalizálás jelzőgáz segítségével

Ez a csőtörés keresési módozat igen pontos hibahelymeghatározást tesz lehetővé – feltéve, hogy az adott csőtörés alkalmas a jelzőgázos technológiával történő beméréséhez.
Több esetben hangsúlyoztam már, hogy a csőtörés bemérési tecnhológiák és eszközök önállóan szinte sosem  alkalmazhatóak a gépészeti hibák pontos meghatározására, mert mindegyik eszköz specifikus alkalmazásra tervezett, magyarul: csupán részfeladat kiszolgálására szánt.

Így van ez a jelzőgázos csőtörés bevizsgáló eszközzel is, hiszen pl. szakszerű nyomáspróba nélkül alkalmazhatatlan a bemérés ezen típusa.
A nyomáspróba kritériumait most nem fogjuk taglalni, legyen elég annyi, hogy a jelzőgázos csőtörés bemérés elengedhetetlen bázisát képezi. 
A nyomvonal ismerete szintén ilyen elengedhetetlen fundamentum, hogy egyáltalán értelme legyen a csőtörés, csőszivárgás jelzőgázzal történő bemérésének, mert hiába keressük a jelzőgáz jelenlétét, ha nem érintjük azt a területet ahol a gáz érintkezik a környezetével.

A jelzőgázos csőtörés bemérés lényegéről

A szivárgó csővezeték egy lehetséges csatlakozási pontján hidrogén, nitrogén keveréket juttatunk a vezetékbe, majd a hidrogén jelenlétét egy igen kifinomult és nagyérzékenységű műszer segítségével felfedjük. 
A nitrogén semlegessége okán csupán hordozói szerepet tölt be a gáz összetételének egészére nézve, vagyis a nitrogén 90%- nál nagyobb a százalékban található a csőtörés bemérésre használt gázkeverékben. A gázkeverék ellenőrzött és ipari körülmények között kerül előállításra, hiszen a hidrogén igen robbanásveszélyes gáz hírében áll, nem alkalmazható csak olyan koncentrációban, mely mélyen alulmúlja a gyúlékonyság feltételeit.

Gyors matematika: A hidrogén legfeljebb 10%- ban található az alkalmazott gázelegyben.  A gyakorlatban csőtörés keresésre inkább az 5% hidrogén tartalmú jelzőgáz kerül bevetésre. A csőtörés felderítésére szánt jelzőgáz ipari gáznak minősül, csupán a piacvezető gázforgalmazók tartják termékpalettájukon – igazodva a speciális alkalmazási terület kívánalmaihoz. A szakszerűen és legalkalmasabb ponton bejuttatott gáz a csőszivárgási helyén kilép, majd ahol legmagasabb koncentrációban mérhető a jelzőgáz jelenléte – annak közvetlen környezetében található a csővezeték meghibásodása.

Műszeres csőtörés bemérés: amikor másfajta csőtörés, csőszivárgás felderítés ajánlott

A jelzőgázos csőtörés bemérés nem vagy korlátozottan alkalmazható az oldalfalakban, gipszkartonfalakban elhelyezett vezetékekben fennálló csőtörések bemérésére, mert a hidrogén felfelé törekszik, s amennyiben egyáltalán valahol is mérhetővé válik a gáz jelenléte – annak pontossága erősen megkérdőjelezhető. Praxisom során többször is találkoztam olyan ötrétegű és rézcsöves kialakítású fűtési rendszerrel, mely működés közben elveszítette 1,5 bar üzemi nyomását, ellenben álladó hőmérsékleten a jelzőgázt 4 bar nyomás mellett is stabilan, tömör módon megtartotta anélkül, hogy az kilépett volna a szivárgás helyén.

Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben a szivárgás mindig kapcsolódott a hőtágulással, vagyis hő dilatáció is hozzájárult a fűtési rendszer vízvesztéséhez. Ilyen estben még a  csúcstechnológia is csődöt mond, hiszen egyszerre a változó hőmérsékleti viszonyokat és a gáz jelenlétét nem tudjuk biztosítani, mert egyszerűen ez nem lehetséges.  Egy gyakorlott szakembernek tudnia kell, hogy mi az az alkalmazási spektrum, melyben az általa választott szivárgáskeresési technológia nagy hatékonysággal bevethető.

Csőtörés, csőszivárgás mérése és a szakember

A mérés során a szakembernek számításba kell vennie az aljzat rétegrendjét is, mert bizonyos szerelési és szigetelési módozatok ellehetetlenítik a csőszivárgás ezen eljárással történő lokalizálását. 
A padlófűtések szigetelése alatt elhelyezett csövek és kötéseik szivárgásánál például csak korlátokozottan, vagy egyáltalán nem lehetséges a jelzőgázzal való szivárgás bemérés- ugyanis a szigetelés eltereli, elvezeti a jelzőgázt, lehetelenné téve a helyes diagnózis felállítását. Természetesen hosszan tudnám még sorolni, hogy mikor és miért nem alkalmazható a jelzőgázos csőtörés bemérési rendszer- azonban célom csupán a vizsgálat érintőleges bemutatása, kiegészítve egy-egy jól választott szemléltető példával.

A csőtörés bemérés témáját összefogó oldal: Csőtörés bemérés

Összegezve

A jelzőgázos csőtörés bemérés igen pontos csőszivárgás lokalizálási lehetőség, mely főképpen földben és aljzatban lévő vezetékeken fennálló meghibásodások felderítésére alkalmas.  A meghibásodott csővezeték nyomvonalának ismerete mindenképpen szükséges, s ezen megállapítás minden szivárgáskeresési módozatra kiterjeszthető.
A nyomvonal meghatározás ismertetése azonban jelen szűkre szabott keretein belül nem lehetséges, s nem is célom ezt pillanatnyilag megtenni.
A későbbiekben természetesen bepótolom az ezirányban fennálló tartozásom, s külön fejezetet szánok a nyomvonalkeresés rejtelmeinek.
Köszönöm, hogy Látogatója volt az oldalamnak.

Üdvözlettel: Dancs Gyula
***
Korábban a témában:

GYIK:

A műszeres csőtörés bemérés célja, hogy pontosan meghatározza a szivárgás helyét anélkül, hogy felesleges bontásra lenne szükség. Modern eszközök, mint a hőkamerák és akusztikus műszerek, gyorsan és hatékonyan lokalizálják a problémát. Ezáltal a javítás célzottan történhet, ami időt és költséget takarít meg. A módszer megbízható és kíméletes megoldást nyújt a rejtett hibák feltárására.
Csőtörésre utalhat a falak nedvesedése, a festék vagy vakolat felválása, illetve a padló alatt megjelenő vízfoltok. A vízszámla hirtelen emelkedése vagy a vízóra mozgása lezárt csapok mellett szintén árulkodó jel. Ezek a tünetek gyakran lassan alakulnak ki, ezért fontos időben felismerni őket. A gyors reagálás segít megelőzni a nagyobb károkat és költségeket.
A szakemberek speciális műszerekkel dolgoznak, amelyek pontos eredményt adnak. Egy laikus számára nehéz észlelni a rejtett szivárgásokat, míg a profi eszközök bontás nélkül feltárják a problémát. A szakértői beavatkozás gyorsabb és költséghatékonyabb, hiszen elkerülhető a felesleges javítás. Így a hiba pontosan lokalizálható, és a helyreállítás célzottan történhet.
A vizsgálat során hőkamerát, akusztikus hallgatókat és endoszkópos kamerát használnak. A hőkamera érzékeli a hőmérséklet-különbségeket, az akusztikus eszközök a víz áramlását, míg az endoszkóp betekintést nyújt a falak mögé. Ezek kombinált alkalmazása pontos képet ad a probléma helyéről. A modern technológiák gyors és megbízható eredményt biztosítanak.
A műszeres bemérés legnagyobb előnye, hogy elkerülhető a felesleges bontás és a magas költségek. A pontos lokalizálásnak köszönhetően a javítás célzottan történik, így kevesebb időt vesz igénybe. Emellett a módszer megbízhatóbb, mint a hagyományos próbálgatásos megoldások. A modern technológia segítségével a hibák gyorsan és hatékonyan feltárhatók.

Jelzőgázos technológia

Szerző:

 Alacsony vízveszteségek felderítése: jelzőgázos technológia

csőtörés helyének megállapítása jelzőgázos csőtörésvizsgálattal
Jelzőgázos csőtörésvizsgálat

Nagyon körültekintően kell eljárnom a  csőtörések, csőszivárgások vizsgálata során, mert megrendelőim elvárják a 100%-os találati hatékonyságot, ami teljesen érthető és elvárható részükről. Ehhez kell a technológia.
Hosszú évek alatt beszereztem a legmodernebb, legfejlettebb berendezéseket, hogy a lehető legmagasabb találati eredményt tudjam felmutatni a műszeres csőszivárgás keresés területén.
A csőtöréskereső berendezésparkom úgy állítottam össze, hogy a lehetséges összes szivárgást, csőtörést vizsgálhassam segítségükkel.
Nézzük a nehezen vizsgálható csőszivárgásokat.
Ebbe a csoportba főként központi fűtések, azon belül is a gravitációs rendszerek meghibásodásai, illetve az ivóvízhálózatokon tapasztalható alacsony vízveszteségek tartoznak.
A zajos környezetben történő csőtöréskeresést is ebbe a  problematikus halmazba sorolhatjuk, mivel itt az akusztikus mérések csak igen korlátozottan alkalmazhatóak. Zárójelben jegyzem meg, hogy a csőtörésvizsgálatokra szakosodott vállalkozások szinte minden esetben kizárólag akusztikus eszközökkel lokalizálják a meghibásodás helyét, beleértve az általam is igen nagyra becsült Fővárosi Vízműveket.

Alacsony vízveszteséggel járó szivárgások

Az alacsony vízveszteséggel járó szivárgások szintén nehezen vizsgálhatóak akusztikus műszerekkel, így ezen esetekben jelzőgázos technológiát kell bevetnünk a csőszivárgás felderítésére.
A szivárgáskeresés lényege, hogy a vizsgálandó vezetékszakaszba egy kizárólag erre a specifikus feladatra gyártott ún. ipari  jelzőgázt juttatok, melynek jelenlétét a környezetében hiberérzékeny szenzorokkal keresem.

Rendkívül hatékonyan meghatározhatóak olyan szivárgások is, melyek egyéb módszerekkel nem kereshetőek.
Szakemberek részéről nem túlságosan kedvelt vizsgálati módszer, mivel rengeteg kiegészítő szereléssel jár alkalmazásuk, ráadásul igen magas időráfordítással is párosul.

Rejtett csőtörési hely

Véleményem szerint megéri ráfordítani az időt, energiát ezen vizsgálati típusra, hisz egy rejtett hiba sikeres lokalizálása óriási öröm mint a szerelőnek mint pedig a megrendelőnek egyaránt.
A jelzőgázzal történő csőtöréskeresés az akusztikus vizsgálatok összevetésében ugyan némileg költségesebb vizsgálati módszer, de  tapasztalatom szerint, illetve megrendelőim visszajelzése alapján, jóval gazdaságosabb a hagyományos (kalapácsos) eljárásnál.

Egy akusztikusan végzett csőtöréskeresés átlagosan cca. 2-4 órát vesz igénybe, míg a jelzőgázos szivárgáskeresés időráfordítása 4-8 óra.
Ahhoz, hogy egyáltalán elkezdődhessen a csőtörés műszeres keresése, meg kell, hogy ismerkedjek az épületgépészet összes elemével, olyan szinten mintha én magam építettem volna.

A legnagyobb részletességgel fel kell tárnom a gépészeti sajátosságokat, alkalmazott technológiákat, felhasznált anyagokat, szerelvények működéseit. Ez minden vizsgálat bázisa, alapja. Enélkül az egész csőtöréskeresés gyenge lábakon áll, mondhatnám homokvárra épített.
Úgy gondolom, hogy nem szabad sajnálni az időt a pontos diagnózis felállítása érdekében, hiszen minél pontosabb egy csőtörés lokalizálása, annál költségkímélőbb a hiba elhárítása.

Azért tértem ki a vizsgálatok időráfordítási igényére, hogy eloszlassam azt a tévhitet, hogy a műszereknek köszönhetően egy egyszerű és gyorsan elvégezhető beavatkozásról beszélünk. Továbbá ezen információ birtokában már az is körvonalazódik, hogy a vizsgálat idejére a megrendelőnek is rendelkeznie kell szabadidővel, mely mint említettem akár 2h-8h.

A különböző akusztikus csőtöréskereséseken ill. jelzőgáz segítségével történő hibameghatározáson felül, hőkamerás hibameghatározással és számítógépes korrelációs mérésekkel is dolgozom, hogy a legkisebb, legalacsonyabb vízveszteségtől az ipari több száz méteres hálózatokon is elvégezhessem a hibameghatározást.