csőtörés keresés

Hőkamera, hőkamerás csőtörés bemérés

Szerző:
Ipari célra fejlesztett hőkamera

A hőkamera szerepe a csőtörés keresésben

A hőkamera, vagy másképpen termokamera a csőtörés keresésben szinte elengedhetetlen eszköz. Fontos azonban megtennünk már az elején azt a megállapítást, hogy egyedüli csőtörés detektáló eszközként nem alkalmazható, vagy csak nagyon ritka esetben. Egyébként ez a többi csőszivárgás kereső műszerre, technológiára is vonatkoztatható, hiszen minél több eszköz használatából nyerünk értékelhető információt, annál nagyobb mérési pontosság realizálására nyílik lehetőség.

A hőkamera működése és felhasználási területei

A hőkamera működése azon alapul, hogy a tárgyak, testek által kibocsátott infravörös sugárzást a hőkamera digitális jelekké alakítja, majd azt színes monitoron keresztül láthatóvá teszi számunkra. A hőkamera széles spektrumon alkalmazható rendkívül hasznos eszköz, amely az egészségügytől az űrkutatásig, valamint egészen az ipari alkalmazások területéig hatol, beleértve ebbe az épületgépészet szakterületét is.

Csőtörés keresésre kifejezetten a nagyfelbontású ipari célra fejlesztett hőkamerák alkalmasak, hiszen a hőmérséklet-különbségek pontos megjelenítése egyenes arányban állhat a szivárgáskeresésben elért mérési pontossággal. A csőtörés keresésre alkalmas hőkamera a legkisebb hőmérséklet-elváltozást is képes kimutatni, mely szakavatott kézben biztosan hozzájárul a csőtörés pontos beméréséhez.

A hibás alkalmazás okai

A készülék korlátai

Sokan tévesen azt gondolják, hogy minden termokamera alkalmas szivárgás bemérésre, még a fejlettebb mobiltelefonokra fejlesztett típusok is. Ez azonban óriási tévedés. Nem egy alkalommal találkozom olyan esettel, ahol már történt hőkamerás csőtörés bemérés, méghozzá sikertelen eredménnyel. A termokamerával végzett sikertelen méréseknek két fő okát látom. Az egyikkel, vagyis a készülék hiányosságainak ismertetésével már behatóan foglalkoztunk, többet itt nem időzhetünk.

A szakmai hozzáértés hiánya

A másik fontos tényező, mely meghiúsíthatja a csőtörés bemérés pontosságát, az a kezelő szakmai hozzáértése, főképpen értve ezen az épületgépészeti ismeretek terén való elmélyültség hiányát. Csőtörés bemérésben szakmai hozzáértés nélkül nem érhetünk el értékelhető eredményt, hiába használ valaki napi szinten hőkamerát energetikai vizsgálatokra milliós értékű prémium kategóriába sorolható hőkamerával.

Általánossággal megállapítható, hogy az energetikai vizsgálatokat végző szakemberek a legfelkészültebbek a termokamera használatában, illetve a hőkamera által közölt kép kiértékelésében. A termokamera képének kiértékelése a legnehezebb feladat, hiszen egy szigeteletlen csőszakasz, netán egy falban, padlóban lévő idom szinte teljesen megegyező hőképet alkot.

A hőképek félrevezető tényezői

Már az is félrevezető képet adhat a vizsgált csővezetékről, ha a padlóban, falban lévő vezeték egy szakaszon a felülethez egyetlen centiméterrel közelebb helyezkedik el. Ilyen alkalommal is hasonló hőkép adódik, mint egy csőszivárgás okozta elváltozás esetében. Az eltérő anyagfelületek is teljesen egyedi módon viselkednek, a rájuk jellemző specifikus arculattal, melyeket a hőkamera kezelőjének feltétlenül figyelembe kell vennie.

Hőtükröződés, elektromos berendezések okozta terhelések és hőszennyeződések, magunk által létrehozott hőelváltozások mind-mind nehezítik a pontos csőtörés keresési diagnózis felállítását.

A bemérés összegzése, mint kirakós játék

A csőtörés bevizsgálás folyamatában a csúcspontot az összegzés jelenti, vagyis a műszeres bemérés során összegyűjtött információk egyetlen képbe való sűrítése. Tulajdonképpen ez egy puzzle játék – csupán a tét az, mely jelentősebb. Minél több értékes puzzle darabot és információt gyűjtünk be a csőszivárgás, csőtörés körülményeiről, annál pontosabb bemérési eredményt tudunk munkánkban felmutatni. Épületgépészeti ismeretek nélkül tehát nem tudunk részt venni a kirakósdiban, nem tudunk értékelhető pontosságot realizálni csőtörés keresésben.

Összegzés és további lehetőségek

A hőkamera tehát az egyik legsokoldalúbb eszköz a csőtörés felderítésre szolgáló eszközök tárházában, ami egyébként ázások (párolgás okozta hőelvonás), csövek nyomvonala, áramlásbeli jellemzők meghatározása esetén is remekül használható. Következő írásomban a műszeres csőtörés keresésben alkalmazott úgynevezett akusztikus, elektroakusztikus mérésekkel foglalkozunk, ezen témakör rejtelmeibe kívánom Önöket beavatni. Tartson velem ebben is! Köszönöm megtisztelő figyelmét.

Dancs Gyula

Elolvasásra ajánlom:

GYIK:

Milyen elven működik a hőkamera a csőtörés bemérés során?

A hőkamera az infravörös sugárzást alakítja digitális jelekké, majd ezt színes képen jeleníti meg. A csőtörésnél keletkező hőmérséklet-különbségeket így képes érzékelni. A megfelelő ipari készülék a legapróbb elváltozásokat is kimutatja, így szakértői kézben pontos információt ad a szivárgás helyéről.

Miért nem elegendő önmagában a hőkamera használata?

A hőkamera hasznos eszköz, de nem minden esetben képes önmagában pontos diagnózist adni. A különböző mérési módszerek együttes alkalmazása növeli a pontosságot. Más műszerekkel, például akusztikus berendezésekkel kombinálva sokkal megbízhatóbb eredmény érhető el.

Milyen hibák vezethetnek sikertelen csőtörés beméréshez?

A sikertelen vizsgálat oka gyakran a nem megfelelő minőségű készülék vagy a kezelő szakmai tudásának hiánya. Mobiltelefonos hőkamerák például nem alkalmasak szivárgás bemérésre. Emellett az épületgépészeti ismeretek hiánya szintén félrevezető következtetésekhez vezethet.

Milyen tényezők torzíthatják a hőképet?

A hőtükröződés, elektromos berendezések hőterhelése, eltérő anyagfelületek sajátos viselkedése vagy akár a mesterségesen létrehozott hőelváltozások mind félrevezető képet adhatnak. Ezek miatt a hőkép értelmezése szakértői tudást igényel.

Miért hasonlítják a szakemberek a csőtörés bemérést kirakóshoz?

A csőtörés bemérés során számos mérési eredményt és tapasztalatot kell összekapcsolni. Ezek az adatok különálló darabokként nem teljesek, de együtt kirajzolják a pontos képet. Minél több információ áll rendelkezésre, annál biztosabb a diagnózis.

Csőtörés keresése a gyakorlatban

Szerző:
Feltárt meghibásodás
Feltárt meghibásodás

Egy budapesti barkácsáruházban rögzítettem ezeket a fotókat. A 1. sz. fotón a kiszerelt hibás sarokszelep látható, ill. az 50 mm hosszúságú csaphosszabbító szerepel, mely a falsík és a gipszkartonfal közötti mélységet, távolságot hivatott áthidalni. Az erős beázással párosuló meghibásodás a földszinten jelentkezett, méghozzá: csöpögött a víz a mennyezetről. Természetesen a felette található vizesblokkban semmi nedvesedés, ill. gépészeti meghibásodásra utaló tünet nem volt látható,  tapasztalható. 

Hibás szerelvény és a következmények

Az említett 1.sz. fotón az a hibás szerelvény látható, mely a problémát okozta. A silány minőségű sarokszelep a csaphosszabbító tövénél elkorrodált, ezáltal a gipszkartonfal mögötti területre juttatta a használati melegvizet.

Hibás szerelvény
1. sz. fotó: Hibás szerelvény

A csőszivárgás bemérése szakaszolásokkal, nyomásmérésekkel, nedvességmérésekkel, akusztikus és hőkamerás vizsgálatokkal került felfedésre, lokalizálásra.
Jelzőgázos mérések ebben az esetben nem történtek, hiszen a gipszkartonfalban elhelyezett vezetékeknél ez a lokalizálási lehetőség elesik. Elesik, mert a vízvezeték hálózatba betáplált és hibahelyen kiáramló jelzőgáz a fal belsejében szétáramlik, lehetetlenné téve a mérés használhatóságát.

„Egy csempés találat” a szivárgás helyének felderítésében

Mindenesetre ezen munkám(is) azt az alapelvet támasztja alá, hogy a pontos csőtörés bemérés nem csupán gazdaságos, anyagi értelemben kifizetődő, de a céltalan bontás okozta egyéb bosszúságoktól is mentes.

Számomra az egy csempés találat számít pontosnak, vagyis tűpontos csőszivárgás bemérésnek. Természetesen nem a jelenleg divatos 1mx1m csempére gondoltam ekkor, csupán a 30×30 cm területre szűkülő bemérési találatot tartom magam számára elfogadhatónak. Az eseteim legalább 95%-a  teljesíti is ezt a magam által meghatározott csőtörés keresési kritériumot, annak ellenére, hogy a 100%-os találati arányt tartanám felülmúlhatatlannak.

A 2.sz. képen, amit a cikk nyitóképének használtam, a csőszivárgás lokalizálása után feltárt terület figyelhető meg, vagyis az a falsíkra rögzített falikorong, melyből a meghibásodott sarokszelep és a csaphosszabbító került kiszerelésre. 

A csőtörés megjavítása után egyetlen 25x60cm-es csempe pótlása szükséges a vizesblokk tökéletes helyreállításához.
Azért ez nem világvége!
Jól mondom?

Elolvasásra ajánlom korábbi, témánkhoz csatlakozó írásaimból:

GYIK:

Hogyan zajlik a csőtörés keresése modern eszközökkel? −
A gyakorlatban rombolás nélkül, több mérési módszer kombinációjával dolgoznak. Akusztikus műszerek a szivárgás jellegzetes zaját erősítik fel, hőkamerák a felületek hőmérséklet-különbségeit mutatják, nyomáspróba és adatlogger segít azonosítani az érintett ágat. Szükség esetén tracer gázas vizsgálatot, endoszkópos betekintést vagy talajnedvesség-mérést alkalmaznak. Az adatok összevetése szűkíti a célpontot, így csak célzott feltárás történik. A folyamat gyorsabb, ha a rendszer szakaszolható, elzárók működnek, és rendelkezésre állnak alaprajzok vagy korábbi javítási információk.
Milyen jelek utalnak rejtett szivárgásra, és hogyan készüljek a vizsgálatra? +
Gyanúra ad okot az indokolatlan vízszámla-emelkedés, a víznyomás ingadozása, a foltosodó vakolat, dohos szag, meleg padlófoltok, illetve a kazán gyakori utántöltés-igénye. Vizsgálat előtt célszerű szabaddá tenni az érintett helyiségeket, hozzáférést biztosítani elzárókhoz, vízórához, gépészeti szekrényhez. Érdemes feljegyezni, mikor és hol észlelhető a jelenség, készíteni néhány fotót. Ha lehet, alaprajzot vagy burkolatkiosztást adjon a szakembernek. A pontos szakaszolás és a működő elzárók felgyorsítják a bemérést és csökkentik a bontás kockázatát.
Mely módszerek a legpontosabbak, és mikor elkerülhetetlen a bontás? +
A legjobb találati arányt az akusztikus hallgatózás, a korrelátoros helymeghatározás és a hőkamera kombinációja adja; beltéri rendszereknél tracer gáz növeli a pontosságot, padlófűtésnél hőkamerás–nyomáspróbás megközelítés a bevált. Bontás többnyire akkor szükséges, ha a hiba a burkolat alatt van, a csatlakozások nem hozzáférhetők, vagy a mérési eredmények ugyanarra a kis felületre mutatnak. Ilyenkor célzott feltárás történik, a lehető legkisebb bontással. A módszeres lépések minimalizálják a helyreállítási költséget és a kieső időt.

Csőszivárgás tünetei

Szerző:

A csőtörés bemérés első lépése mindig a vizsgálandó épületgépészeti rendszer feltérképezésével kezdődik. Ez a kezdeti és fundamentális mozzanat elengedhetetlen a sikeres csőtörés, csőszivárgás bemérés aktualizálásához, ugyanis egyetlen téves megállapítás a teljes bemérési folyamat sikertelenségét okozhatja.

Éppen ezért gondosan és alaposan javasolt átnézni a teljes vizsgálandó csővezeték rendszert, hiszen minél több információ áll rendelkezésünkre a meghibásodásról, annál eredményesebb lesz a csőtörés pontos helyének a megállapítása.

Információgyűjtés – az alap

A gondos információgyűjtés során feltárulkoznak a vizsgált rendszer sajátosságai, melyben a legkisebb információnak is helye van, helye lehet. Például a hiba megjelenése előtt felszereltek egy csaptelepet, kicseréltek egy elzárót, bekötöttek egy mosógépet, gipszkartonfalat építettek…stb. Tulajdonképpen a csőtörés keresése egy gondosan felépített nyomozás, melynek elengedhetetlen kritériuma, hogy a munkafolyamatot végző személy gondolkozása kiművelt legyen, logikai képességei meghaladják az általánosan tapasztalható kvantitatív jelleget.

A csőtörés helyének a meghatározása és kijelölése már a legutolsó aktus a logikai levezetésben,  melynek során tulajdonképpen összefoglalásra kerülnek a meghibásodásról feltárható információk.

A pontos csőtörés bemérés ismérve az, hogy a vizsgálat során nyert információkat kellően koherens módon egyesíti.

Mint említettem minden apró vagy aprónak tűnő információ fontos lehet a sikeres hibaelhárításhoz. A  csőtörések által felmutatott tünetek ugyanolyan eligazító  jelleggel bírnak az értő szakember számára, mint annak az orvosnak aki páciense testi tüneteiből kíván mélyebb összefüggéseket levezetni. Mondanom sem kell, hogy a megfelelően alapos kikérdezés elengedhetetlen a helyes diagnózis felállításához. Mikor kezdődött a probléma, mennyi idős a beteg, milyen életmódot folytat a vizsgált alany, mióta áll fenn a probléma, akut vagy krónikus elváltozásról beszélünk, milyen diagnosztikai eszköz áll rendelkezésünkre a probléma feltárásához…stb.

(Természetesen nem tévesztjük össze a szezont a fazonnal, hiszen az  orvoslásban tevékenykedő ember a legmagasabb létrendi rang jogos képviselője, megelőzve ezzel szinte minden egyéb terület képviselőjét. Szigorúan hozzátéve, hogy az előző állítás egy normális társadalomra vonatkozik, mert a jelen abnormális viszonyai között ugyanúgy lasszóval kell fogni egy épelméjű és kvalifikált szakembert akárcsak egy gyógyításra elkötelezett orvost.)

A csőszivárgás bemérése

Gyenge csőszívárgás - a műszeres csőtörés bemérés eredményeként

Magam egy olyan tünetet fotóztam le, mely ugyan minimális szivárgást és vízvesztést okozott, mégsem állt összefüggésben azzal az akut jelenséggel, mely során a mennyezet nagy felületen és rövid idő alatt elázott.  A csőtörés bemérés során feltártam ugyan, hogy a zártrendszerű központifűtés minimálisan szivárgott – az mégsem állt összefüggésben a mennyezeten tapasztalt hiba jelenséggel. Ezt a jelenséget neveztem logikai bukfencnek, ellentmondásnak. Azért ellentmondás, mert egy önmagában felszerelt kombi fali gázkészülék, melyet nem egészítettek ki külön tágulási tartállyal és csupán havi, kéthavi utántöltést igényel – az legfeljebb 0,5l vizveszteséget generál, méghozzá  a vizsgált 30-60 napra vonatkoztatva.

A nagy kiterjedésű mennyezeti ázás azonban jelentős vízvesztésre jellemző tüneteket mutatott, felmutatva ezzel, hogy itt két teljesen különálló meghibásodásról beszélünk, kell beszélnünk.  Miután minden műszeres csőtörés vizsgálat elvégzésre került, bebizonyosodott, hogy helyes volt az általam felállított kezdeti diagnózis, hiszen a mennyezet ázását a melegvíz oldon fennálló csőszivárgás okozta. 

Amikor csőstől, mármint több csőstől jön a baj

Bizony egyáltalán nem ritka, hogy az átfogó csőtörés vizsgálat során olyan hibát és hibákat is feltárok, melyek felderítésére eredetileg nem is irányult igyekezet. Ez a járulékos nyereség egyáltalán nem elhanyagolandó, hisz a másod és harmadlagosan előkerülő meghibásodások nem kerülnek kiszámlázásra, teljesen költségmentesen kerülnek felfedezésre. A probléma helyének a meghatározása után mindig összegzem a tapasztaltakat, majd pedig felvázolom a lehetséges javítási megoldást, lehetséges megoldási lehetőségeket. Továbbiakban pedig szívesen vállalom az általam feltárt hibák, ömlések, szivárgások javítását, visszaigazolva ezzel a műszeres csőtörés meghatározás helyességét, pontosságát. 

A témánkat kiszélesítő írások:

GYIK:

Mik a csőszivárgás jellegzetes jelei, és miért fontos a rendszer feltérképezése? −
A szivárgást gyakran nedvesedő felületek, dohos szag, megmagyarázhatatlan vízveszteség vagy visszatérő nyomásesés jelzi, de a tünetek sokszor félrevezetők. Ezért a folyamat első lépése mindig a teljes épületgépészeti rendszer gondos feltérképezése: mi változott a hiba előtt, történtek-e szerelések, beépítések, burkolások. Minél több részlet ismert, annál kisebb az esély a téves diagnózisra. A feltérképezés teremti meg a koherens értelmezés alapját, és segít, hogy a vizsgálat végén valóban a tényleges hibahely kerüljön kijelölésre.
Miért kulcs az alapos információgyűjtés és a kikérdezés a bemérés előtt? +
A csőtörés keresése logikai nyomozás: minden apró adat – egy csaptelepcsere, elzárócsere, mosógép bekötése vagy gipszkartonozás – a kirakós része. A cél, hogy a tüneteket összhangba hozzuk a rendszer életkorával, üzemmódjával és a tapasztalt jelenségek időbeliségével. Az alapos kikérdezés csökkenti a „logikai bukfencek” esélyét, amikor a látott kár és a mért veszteség nincs arányban. Így a műszeres vizsgálatok már célzottan történhetnek, kevesebb felesleges bontással és gyorsabb helyreállítással.
Hogyan különíthető el két, egymástól független hiba ugyanazon ingatlanban? +
Előfordul, hogy a fűtési kör minimálisan szivárog, miközben a látványos beázást valójában a használati melegvíz oldali csőhiba okozza. Az eltérés azonosításához a mért vízveszteséget, a nyomásviselkedést és a hőképet együtt kell értékelni. Ha a nagy kiterjedésű ázás jelentős vízvesztésre utal, de a fűtés csak ritkán igényel utántöltést, valószínű a párhuzamos hiba. A következetes logikai levezetés és a műszeres eredmények együttes vizsgálata segít a jelenségek szétválasztásában és a helyes javítási stratégia kijelölésében.
Mi a csőszivárgás-bemérés logikai menete, és mikor jelölhető ki a hibahely? +
A folyamat a rendszer feltérképezésével és a tünetek rendszerezésével indul, ezt követik a célzott műszeres lépések. A vizsgálat közben gyűjtött adatoknak koherensen kell illeszkedniük: a zajok, a hőképek, a nyomásadatok és a helyszíni megfigyelések egymást erősítsék. A hibahely kijelölése csak a logikai lánc utolsó aktusa, amikor a bizonyítékok ugyanarra a pontra mutatnak. Így a feltárás már célzott, a bontás minimális, a javítás pedig gyorsabban és nagyobb biztonsággal kivitelezhető.
Mi történik a vizsgálat végén, és milyen „járulékos nyereségre” számíthatok? +
A bemérés végén a szakember összegzi a tapasztalatokat, felvázolja a lehetséges javítási módokat, és igény esetén el is végzi a helyrehozást. Gyakori, hogy az átfogó vizsgálat közben olyan rejtett hibák is előkerülnek, amelyek eredetileg nem képezték a megbízás tárgyát. Ezek feltárása értékes többlet, mert időben megelőzhetők a későbbi károk. A módszeres megközelítés így nemcsak a fő problémát oldja meg, hanem növeli a teljes rendszer üzembiztonságát és csökkenti a jövőbeni kockázatokat.

Komplex csőtörés bemérés

Szerző:
Komplex csőtörés bemérés előtt

A felvételen egy zártrendszerű központifűtés meghibásodott előremenő vezetéke látható, mely a pontos csőtörés bemérésnek köszönhetően sebészi pontossággal lett feltárva. Ez a pontosság annak köszönhető, hogy a csőtörés keresés során nem csupán egyetlen csőtörés bemérésben ismeretes technológia lett alkalmazva, hanem egyszerre több alkalmazás került bevetésre.

Amikor a csőtörés beméréshez használt eszközök összedolgoznak

Magam fontosnak tartom, hogy legalább két vagy három csőtörés bemérési eszköz mutasson egyirányba, hiszen ezzel biztosítható a meghibásodás legkisebb területen való javítása. Talán kevesek által ismeretes, de maga a csőtörés feltárásakor okozott kár és kellemetlenség mértéke sokszor meghaladhatja annak a kárnak a mértékét, melyet maga a csőtörés önmagában képes előidézni.

Ennek okán a szakszerű csőtörés elhárításhoz a lehető legtöbb ismeretet kell megszerezni a meghibásodott épületgépészeti elemről, hogy a csőtörés javítása precízen és célirányosan valósuljon meg, melynek során nem keletkezik sem felesleges burkolatbontás, sem felesleges további csővezeték rongálódás, sérülés.

A képen egy erősen ‘legatyásodott’ 3/4″-os méretű vascsövet láthatunk mely a padlóban lett cca 40 éve elhelyezve. A csőtörés bemérése során a vascső nyomvonala, padlóban lévő pontos helyzete három eszközzel került bemérésre. Ezek a csőtörés elhárításához alkalmazott eszközök a következőek voltak:

  • falszkenner,
  • nagyfelbontású hőkamera, ill.
  • nyomvonalmeghatározó berendezés került bevetésre.

A csőtörés javításához azonban szükségesnek tartottam a jelzőgázos ill. az akusztikus vizsgálatok elvégzését is, melyek összeredményeként születhetett meg a pontos és minimalizált feltárás.
A dolog pikantériája, hogy végül ugyan szükségszerűségből nagyobb felületet kellett feltárni a javítás érdekében, mert a meghibásodott csővezetéken nagyítóval kellett keresni egy ép és korrózió által kevésbé érintett csőszakaszt.

Tulajdonképpen azért választottam a vascsövet érintő csőtörés bemutatását, hogy megmutathassam Önnek, hogy ezen csőtörések jellemzően nem tűszerűen és kis felületen jelentkező csővezeték kilyukadások, meghibásodások, hanem nagyobb felületet érintő kiterjedt korróziós problémák. Ez pedig olyan szélsőséges rozsdásodást is eredményezhet, mely ellehetetleníti a meghibásodott csővezeték szakszerű javítását.

Az épületgépészet és a termékek életciklusa

Sajnos tudomásul kell venni, hogy az épületgépészeti elemeknek ugyanúgy van lejárati ideje, szavatossága, mint a legtöbb nagyáruházban kapható élelmiszernek. Ez pedig egyáltalán nem vicc, hisz a víz igen nagy károkat okozhat a lakásunkban. Ennek okán mindig érdemes mérlegelni, megfontolni, hogy megjavítsunk-e egy közel  fél évszázados vezetéket, melynél egyáltalán nem szavatolható sem az üzembiztonság, sem pedig a lakásunkban található értékek biztonsága. 

A fotón pont egy ilyen elhasználódott csővezeték tekinthető meg. A csőtörés  javítása esetünkben csupán tűzoltó jelleggel történt, rövid időn belüli teljes csővezeték csere szükséges.

***
Témánkhoz kapcsolódik:

Műszeres csőtörés bemérés 2.

Szerző:

Csőtörés bemérés: szivárgáskeresés számítógépes korrelációs műszerrel

A csőtörésbemérés egyik legkorszerűbb berendezéséről beszélünk, mely tulajdonképpen az akusztikus mérőműszerek csúcskategóriájában képviselteti magát.
A berendezés elsőségét – már amennyiben egyáltalán kiemelhető a többi csőszivárgás kereső műszerek csoportjából – annak köszönheti, hogy csőtörés által keltett zajok értékelésében itt nem kap olyan hangsúlyos szerepet a szerelő, mert a hibahely kijelölését számítógép végzi el helyette. 

A számítógépes elemzés célja, hogy minél több specifikus tényező figyelembevételével történjék az akusztikus vizsgálat, s kizárja a mérést végző szakember tévedésének az eshetőségét. 
Ne feledjük, hogy a csőtöréskeresés igen komoly felelősséggel jár, hiszen lehetséges a szakember részéről olyan tévedés is, mely százezres, milliós károkat okozhat egy téves burkolatfelbontás okán. Mivel a csőtörések rejtettek, igen összetett és bonyolult feltételrendszerben jelennek meg- minél több specifikus jellemzőt veszünk figyelembe – annál pontosabb mérést tudunk aktualizálni.

A központi számítógép feldolgoz, értékel, javasol

A korrelációs csőtörésbemérő számítógép központ egysége már a környezeti zajokat is figyelembe veszi, s azokat az eltéréseket sem hagyja figyelmen kívül, melyeket a csővezetékek eltérő anyag és mérethasználata eredményez.  Értelemszerű, hogy egy kpe és egy acélcső más és más zajátvivő, akusztikus jellemzőkkel bír, nem beszélve a mérési hosszról, átmérőről, s esetenként felmerülő  kombinált anyaghasználatról sem. A csővezetékre előzetesen telepített mikrofonokból érkező akusztikus zajok vezeték nélkül érkeznek feldolgozásra a központi egységbe, melyet a központi számítógép feldolgoz, értékel, s különböző lehetőségeket és információkat kínál használójának.

korrelációs csőtörésbemérő központi egysége
Központi egység kijelzője

A központi egység kijelzője a teljes mérési szakaszon fennálló jellemzőket  grafikusan is  megjeleníti, s lehetőséget kínál a mikrofonokba való vezeték nélküli belehallgatásába is.  Ezen felül számtalan speciális funkció is elérhető, pl. statikus zajok kizárása a mérésből (trafóház, szivattyú).  A csőtörés azon a ponton áll fenn, melyen a legmagasabb zajok mérhetők.

A korrelációs mérés leírására való törekvésem meglehetősen pontatlan és hiányos – csupán körvonalakban kívánom megvilágítani a technológia lényegét.
Csupán  zárójelben jegyzem meg: a mérőműszer kezelési útmutatója min. 60-70 A4-es oldal – mely csupán a korrelációs csőtörés bemérő műszer beállítási lehetőségeit taglalja. Nem véletlen, hogy a közmű szolgáltatók külön technikai csoportot tartanak fenn az ilyen típusú vizsgálatokra. Komoly felkészültséget igényel a berendezés használata – nem beszélve arról, hogy a legegyszerűbb ilyen eszköz beszerzése egy kis-középkategóriás autó vételárával vetekedik.

Csővezeték kiválasztás a műszeren
Csővezeték kiválasztás

Nagyon fontos kiemelnem, hogy ez a műszeres csőtörés bemérési lehetőség csak egy szegmensét fedi le a műszeres csőtörésbemérésnek, a korrelációs csőszivárgás keresés külső vezetékszakaszok bemérésére szolgál. Bár a korrelációs mérés pontossága megfelelő beállítások mellett igen  precíz hibahely meghatározást tesz lehetővé, a mérési feltételek azonban csak ritkán találkoznak a berendezésben rejlő lehetőségekkel. Magyarul: hiába az eszköz, ha fizikálisan nem lehetséges a legmegfelelőbb helyen elhelyezni a vezeték nélküli mikrofonokat. 

Vezeték nélküli csőtörés bemérés

A vezeték nélküli technológia más nehézségeket is hordozhat, ha a távolság, árnyékoltság, domborzati feltételek kívül esnek a gyártó által kínált  felhasználási spektrumon.
Véleményem és tapasztalatom szerint: ez a mérési lehetőség leginkább a közműszolgáltatók hálózatain fennálló hibahelyek felderítésére ideális, ott találkozik leginkább ez a mérési eszköz a neki szánt alkalmazási területtel, feltételrendszerrel. Kifacsart szóhasználattal élve: korreláció, kölcsönös függés állapítható meg műszer és használója között.

Korrelációs csőtörésbemérés

A korrelációs csőtörésbemérés lakossági területen csak igen ritkán alkalmazható egyedülálló bemérési eljárásként, ez azonban semmit sem von le a technológiai fölényéből.

Korrelációs szett csőtörés beméréshez
Korrelációs szett

Egyszerűen tudomásul kell venni, hogy minden csőtörés más és más természetű, lokalizálásuk is más és más technológia alkalmazásával és támogatásával lehetséges. Bizony előfordul, hogy egy nehezebben felfedhető csőtörés beméréséhez  4-5 szivárgás bemérési metódust is alkalmazok, melyek között a korrelációs mérést csupán kiegészítő vizsgálatnak szánom.

Bontás, roncsolás és fájdalommentes a csőtörés vizsgálat

Megnyugtatólag elárulom: vérvétel nem szerepel a vizsgálatok között (csak külön kívánságra), így aztán továbbra is bontás, roncsolás és fájdalommentes a csőtörés vizsgálat! 
Emellett pedig pontos is!!!
A beteg biztosítónak, betegbiztosítónak zárójelentést is kiállítok – mérési jegyzőkönyv megnevezéssel, hogy elősegítsem az Ön biztosítótársasággal való harmonikus együttműködését. Hááát…… nem gyönyörűen fogalmaztam?  Várom jelentkezését!
Dancs Gyula

***

Előzmények:

Műszeres csőtörés bemérés 1.

Műszeres csőtörés vizsgálat

Műszeres csőtörés keresés, csőszivárgás lokalizálás

GYIK:

Mi a korrelációs csőtörés-bemérés lényege, és miben más a sima akusztikus hallgatózástól?▾
A korrelációs eljárásnál több, a vezetékre helyezett mikrofon érzékeli a szivárgás hangját, majd a központi számítógép kiszámítja, hol találkoznak a jellegzetes zajminták. A feldolgozás figyelembe veszi a csőanyag (például KPE vagy acél), az átmérő és a mérési hossz sajátosságait, sőt a környezeti zajokat is. A kijelzőn grafikon mutatja a szakasz viselkedését, a csúcs a hibapontot jelöli. Így csökken az emberi tévedés esélye, és pontosabban lehet kijelölni a bontás tényleges helyét, mint puszta hallgatózással.
Mikor hatékony ez a technológia, és mikor nem érdemes önmagában alkalmazni?▾
A korrelációs műszer kiemelkedően hasznos hosszabb, jól hozzáférhető, külső vezetékszakaszokon, például közműhálózatoknál, ahol optimálisan elhelyezhetők a vezeték nélküli érzékelők. Lakossági környezetben önmagában ritkán elég: a távolság, az árnyékoltság, a terep és az épületszerkezet könnyen kívül eshet a gyártó által javasolt feltételrendszeren. Ha a mikrofonokat fizikailag nem lehet a legjobb pontokra rögzíteni, a mérés bizonytalanná válhat. Ilyenkor célszerű kiegészítő módszereket bevonni a pontos lokalizáció érdekében.
Hogyan néz ki a mérési folyamat a gyakorlatban, és mit mutat a kijelző?▾
A csőszakasz két vagy több pontjára mikrofonok kerülnek, amelyek vezeték nélkül továbbítják a jeleket a központi egységhez. A számítógép kiszűri a statikus zavarokat (például trafóház vagy szivattyú állandó zaja), elemzi a csőanyag- és méretkülönbségek hatását, majd grafikonon ábrázolja a szakasz jellegzetességeit. A felhasználó akár bele is hallgathat a mikrofonok jelébe. A legmagasabb zajcsúcs a szivárgás környezetére utal; megfelelő beállítások mellett ez nagy pontosságú hibahely-meghatározást tesz lehetővé.
Miért lehet szükség több mérési módszer kombinálására egy nehezen felfedhető szivárgásnál?▾
Nincs két egyforma csőtörés: a csőanyag, a rétegrend, a takarás és a környezeti zajok erősen befolyásolják a jeleket. Előfordul, hogy a korreláció csak kiegészítő szerepet kap, és 4–5 módszer (például nyomvonal-keresés, termográfia, akusztikus vizsgálat más érzékelőkkel, esetenként jelzőgáz) együtt ad megbízható képet. A kombinált diagnosztika célja a téves bontás elkerülése és a bontási pont minimalizálása. Így a javítás tényleg ott történik, ahol a hiba van, csökkentve a költségeket és a felesleges helyreállítást.
Rombolásmentes-e a vizsgálat, és kapok-e hivatalos jegyzőkönyvet a biztosító számára?▾
A korrelációs vizsgálat a gyakorlatban bontás- és roncsolásmentes; a burkolatot csak a kijelölt ponton kell megnyitni a javításhoz. A mérést követően mérési jegyzőkönyv készülhet, amely segíti a biztosítótársasággal történő ügyintézést. Fontos tudni, hogy a berendezés kezelése komoly felkészültséget igényel, és a vezeték nélküli átvitelnek is vannak határai (távolság, domborzat, árnyékolás). A korrekt dokumentáció és a szakszerű beállítások együtt biztosítják a pontos, költséghatékony hibahely-meghatározást.

Műszeres csőtörésvizsgálat jogosultsága

Szerző:

Épületgépészet: gyors ütemű fejlődés

Római vízvezeték
Római vízvezeték

Pár évtized alatt olyan gyökeres változáson ment keresztül az épületgépészet, hogy szakember legyen a talpán aki képes lépést tartani a kor jelen műszaki megoldásaival. Maga az épületgépészet is újkeletű tudománynak számít, bár pontosan ismert, hogy milyen magasrendű műszaki megoldásokat alkalmaztak egyes tradicionális társadalmak. Gondoljunk itt például az ókori Róma vízvezetékeire vagy akár az Inkák magasszellemiségéből eredő zseniális vízvezetési megoldásaira, stb…

Korunk modern fűtési-hűtési rendszerei, megoldásai azonban bonyolultságuk és összetettségük okán magukban hordozzák a meghibásodások lehetőségeit, – hiszen minél bonyolultabb és összetettebb rendszer szolgálja ki magasra szabott komfort igényeinket, annál nagyobb meghibásodási kockázattal kell számolnunk.

Érdemes a tervezésre nagyobb hangsúlyt helyezni, s követni a középút bölcsességét, – vagyis olyan épületgépészeti megoldásokat választani, mely mentes a túlzott bonyolítástól, ugyanakkor alkalmazza a kor rendelkezésre álló, s már bizonyított műszaki megoldásait.

A tágulási tartály hiányáról

Fontos megérteni, hogy a meghibásodások legnagyobb része elkerülhető lenne, ha megfelelően átgondolt rendszer kerülne kivitelezésre, a megfelelően képzett és felkészült szakember közreműködésével. Hozok is egy szemléltető példát, hogy milyen egyszerű okok vezetnek végül csőtöréshez, csőszivárgáshoz.


Kollégáim egy része nem tulajdonít nagy jelentőséget a használati melegvíztárolóhoz kapcsolódó tágulási tartálynak, mellőzi annak beépítését, s csupán a biztonsági szelepre bízzák a hálózati nyomás stabilitását. Ezzel csupán az a probléma, hogy a biztonsági szelepek 8-10 bar közötti működésre tervezettek, melyek nem ritkán csupán 12bar fölött lépnek működésbe. Akkor amikor már késő! 10 bar fölötti nyomást a legjobban megépített hálózatok sem képesek elviselni, szinte borítékolható a meghibásodás.

Modern vízvezeték rendszer
Modern vízvezeték rendszer

Pedig könnyű belátni, hogy a zárt rendszerben melegített hidegvíz térfogata megnő a melegítés hatására, s annak térfogatnövekedése nyomásemelkedést eredményez, – méghozzá igen jelentős nyomásemelkedést. Ezt hivatott megakadályozni a tágulási tartályban lévő levegő, mely a folyadékokkal szemben összenyomhatóan viselkedik, s összenyomhatósága okán csupán minimális lesz a hálózati nyomásemelkedés, hiszen a folyadék térfogatnövekedése kompenzálásra került.

Minden hónapban legalább egy-két tágulási tartály hiányából vagy meghibásodásából adódó csőtöréssel találkozom, felmutatva számomra, hogy milyen fontos szerepet töltenek be a biztonsági és kiegészítő szerelvények, s milyen fontosak azokat rendszeres ellenőrizni is.

No, de térjünk vissza a modern épületgépészeti technológiákra, melyek nem csak összetettek és bonyolultak, de emellett rejtetten kerülnek kivitelezésre, bonyolult struktúrát felvonultató rétegrenddel fűszerezve.

A műszeres csőtörésvizsgálat

Itt érkeztünk el a műszeres csőtörésvizsgálathoz, s annak megértéséhez, hogy csupán kalapáccsal és elavult szemléleti alapokkal nem lehetséges a fájdalommentes csőtörés gyógyítás. A műszeres csőtörésbemérés legfontosabb célja, hogy a legkisebb bontás, burkolatbontás mellett álljon vissza a gépészet üzemszerű működése, s az a célirányos beavatkozásnak köszönhetően alacsonyabb költségeken valósuljon meg, mint a „húbelebalázs, üssük, verjük, essünk neki kalapáccsal” típusú beavatkozás.

A hibafeltárás intellektuális tevékenység, s az minél magasabb síkon teljesül a hibafeltárás során, annál intelligensebb és finomabb megoldások nyílnak meg a fennálló gépészeti hiba elhárítására. Mondjuk azt, hogy korunk gépészeti meghibásodásait nem tudjuk már csupán vésővel és kalapáccsal gyógyítani, – finoman szólva is: durva, elnagyolt, nem kellően átgondolt megoldás.

Csőtörésvizsgálat: Számítógépes korrelációs rendszer
Számítógépes korrelációs rendszer

A műszeres csőtörésbemérés eszköztárában azonban olyan eszközök szerepelnek és szerepelhetnek, melyek olyan hibafeltárást és hibajavítást tesznek lehetővé, melyek pár éve még a fantázia világához tartoztak. Gondoljunk például egy számítógépes korrelációs rendszerre, mely képes kielemezni akár pár száz méternyi hálózat zajait, majd kijelölni a meghibásodás pontos helyét.

A nyomvonalkeresés, jelzőgázos vizsgálatok vagy a nagyfelbontású hőkamerával történő hibakeresés szintén elképzelhetetlen volt pár évvel ezelőtt, akárcsak a száloptikás csatornavizsgálat.

Magam fontosnak tartom, hogy minden olyan eszközzel rendelkezzem, melyek a legmodernebb csőszivárgási eljárásokhoz tartoznak, – legyen szó ipari vezetékről, padlófűtésről, lefolyóhibáról. A műszeres csőtörésbemérés tehát válasz az újonnan megjelenő gépészeti megoldások kihívásaira, hiányosságaira,- lehetőség azok korszerű orvoslására.

***

A témában fontos bejegyzések:

Működőképes elzárószerelvények szerepe, fontossága

Szerző:
Csapok - bonyolultabban: elzárószerelvények

Elzárószerelvények, csap, szelep mindenképpen kell

Nem is gondolnánk mekkora jelentőséggel bírhatnak az elzárószerelvények, ha bajba kerülünk, – milyen komoly anyagi károk előzhetők meg, ha a csőtörést, a csőszivárgást egyetlen elzárással megszüntethetjük.

Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy megismerjük a lakásunk, házunk gépészeti elemeit, hiszen ennek hiányában nem fogjuk tudni, hogy mely szerelvény milyen szakaszolásra és elzárásra lett beépítve, s mely csaphoz, szelephez, elzáróhoz nyúljunk, ha gyorsan kell cselekedni.

A gyorsaság súlyos kiadásoktól mentesíthet ilyen esetben, hiszen egyes csőtörések akár percenként 10-15 liter víz kifolyásával is járhat, mely pillanatok alatt megsemmisítheti értékeinket, társasházak esetében pedig mások értékei is veszélybe kerülhetnek.
Legfontosabb, hogy a központi elzárást biztosító szerelvény helye ismert legyen számunkra, továbbá nem lehet olyan helyiségben sem, mely számunkra nem hozzáférhető.

Csappróba – megelőzés akár cserével

Mondanom sem kell, hogy az elzárónak könnyedén, komolyabb erőfeszítés nélkül kell feladatát teljesítenie, zárnia, oly módon, hogy nélkülözni tudjuk segédeszköz, szerszám használatát. Éppen ezért a központi fő-elzárót időszakosan ellenőrizni szükséges, továbbá érdemes félévenként akkor is működtetni egy elzárás erejéig, ha annak nem csőtörés, csőszivárgás vagy szerelés adja az okát.

Amennyiben az elzáró nem tudja kielégíteni az előzőleg felvázolt kritériumokat, úgy az haladéktalan cserére szorul, – nem érdemes kísérteni a szerencsénket és kiszolgáltatottá tenni magunkat egy labilisan működő szerelvénynek.
Amennyiben a fő-elzáró csapunk, szelepünk karbantartott, működőképes, úgy figyelmünket a többi szakaszolást, elzárást biztosító elzáróra irányíthatjuk, hiszen ezek szerepe bár bizonyos szempontból másodlagos, szekunder jellegű, – ezek esetében is fontos a megfelelő működés.

Példa szakaszolásra

Beláthatjuk, hogy egy toalett tartály szelepének hibája miatt nem maradhat az egész lakásunk, házunk víz nélkül, – csupán azért mert a tartályunk vízellátását biztosító sarokszelep működésképtelen. Az sem szerencsésebb, ha egy csaptelep flexibilis bekötésének hibája miatt kell egész rendszerünket üzemen kívül helyezni, – pedig az elkerülhetővé válhatna, ha a mosdó alatti sarokszelepre egy csöppnyi figyelmet szenteltünk volna.
Magam részéről fontosnak tartom, hogy a gépészeti rendszerünk kiépítésekor megfelelő minőségű szerelvények legyenek kiválasztásra, mert értékeinket nem bízhatjuk ismeretlen eredetű és gyenge minőségű elemekre.

Minőségi szerelvényeket építsünk csak be!

Itt háttérbe kell szorítanunk a spórolást, mely egyébként a kivitelezés költségeiben elhanyagolandó összegként jelentkezik. Egy lakás esetében csupán tíz-tizenötezer forintos plusz ráfordítást igényelnek a minőségi elzárószerelvények, s egy közepes ház gépészeti kivitelezésénél is százezer forint alatt tartható a rendszerre fordítandó költségigény.

A szerelvények választásánál elsőleges szempont, hogy bontás nélkül cserélhető legyen a szerelvény teljes belső elzáróegysége, így meghibásodás esetén nem szükséges a hálózat megbontása, s a burkolatok cseréjével járó vésés, bontás.

Csempeszelep
Csempeszelep

Gondolok itt például a csempeszelepekre, melyek golyóscsap változatai bontással, szemben a csapbelsőrészes változatai egy dugókulcs segítségével bontásmentesen és ötperces ráfordítással javíthatók.

Ez cseppet sem elhanyagolandó a választáskor. Ugyanígy említhetném a golyós elzárócsapokat, melyből csak egyetlen tartósan forgalomban lévő szerelvény cserélhető bontás mellőzésével és csupán a belsőrésze teljes cseréjével. Nem titok ez a MOFÉM terméke, mely árban némileg megelőzi az olcsó olasz és kínai termékeket, de minőségével, javíthatóságával és megbízhatóságával összességében előnyösebb választás lehet.

Javítható MOFÉM golyóscsap
Javítható MOFÉM golyóscsap

Magam részéről semmi kivetnivalóm nincs a távolkeleti termékekkel, azonban az épületgépészetben nem lehet helye silány és megbízhatatlan termékeknek. Külön tanulmányt írhatnék az olcsó távolkeleti csaptelepekről is, melyek felszerelésétől óvva intenék mindenkit, ha csak nem vonz valakit az oroszrulett, vagyis a kiszámíthatatlan csőtörés, lakáselázás, vízkár. Jómagam még vevői kérésre sem szerelek fel silány csaptelepet, szerelvényt, mert az nem szolgálja sem ügyfelem érdekét, sem pedig önnön minőség iránti elhivatottságom.

Javíthatatlan kínai golyóscsap
Javíthatatlan kínai golyóscsap

Hangsúlyozom, hogy a minőségi kritérium szinte minden esetben csupán minimális anyagi ráfordítást igényel, s az sem ritka, hogy a design szempontokra fejlesztett szerelvények gyártói túlértékelik termékeiket, s ennek okán indokolatlanul terhelik meg a gyanútlan vevők pénztárcáját.

Összegezve: Fontos az összes víz-gáz-fűtésszerelvény ellenőrzése, időszakos karbantartása, mert csak így tarthatjuk biztonságban értékeinket, s otthonuk így tudja kiszolgálni rendeltetésszerű feladatát. Ahogyan autónk megkívánja az időszakos karbantartást, úgy ez otthonuk esetében sincs másképpen. Autónknál a fékrendszer szervizelése, otthonunknál pedig a víz-gáz-fűtési fő-elzáró élvezi a karbantartásban prioritást, elsőséget.

Az elhanyagolt gépészeti elemek cseréjében, rejtett csőtörések megkeresésében, fűtési szivárgások felfedésében, ipari vezetékek hibáinak feltárásában pedig számíthat segítségemre, – a legoptimálisabb megoldást dolgozom ki megrendelőimnek a fennálló gépészeti hibák elhárítására. Ebben nem csak neves gyártók legkorszerűbb csőtöréskeresési műszerei segítenek, hanem sokévnyi ezen területen eltöltött tapasztalatom, s sok olyan technológiai újítás is, melyre gyakorlati tapasztalatuk hiányában nem is gondolhattak a műszerek fejlesztői.

Azt azonban ne feledjük el, hogy a csőtöréskeresés nyomozás!
Rejtett, elbújt, más által felfedhetetlen rejtély keresése!
Nincs 100%-os nyomozó! Csupán a törekvés, indíték lehet 100%-os, törekvés a tökéletes cselekvésre, a tökéletes munkára!
Durva becsléssel élve: munkáim 95% feletti arányában érvényesül az egy csempényi pontosságban megállapított hibahely lokalizálás.
Ez csinálja utánam Poirot! 🙂

***

Korábban a témában írtuk:

Szivárgás, csőtörés okok

Műszeres csőtörés vizsgálat

Műszeres csőtörés-bemérés, csőszivárgás-vizsgálat a gyakorlatban

Műszeres csőtörés-bemérés, csőszivárgás-vizsgálat a gyakorlatban

Szerző:

Rejtett csőtörések, csőszivárgások, csőtörés-bemérés

Rézforrasztás – egy lehetséges rejtett hibaforrás

A rejtett csőtörések, csőszivárgások megkeresése a legnehezebb és legfelelősségteljesebb munkakörök közé tartozik, mely főképpen abból adódik, hogy olyan meghibásodásokat kell feltárni melyeknél felkészült szakmabéli kollégák is széttárják a kezüket.
Külön nehezíti a munkakör végzését, hogy laikus, egyszerű rátekintésben úgy tűnhet, hogy egy olyan tevékenységgel, szakmával van dolgunk, melyet a technika olyannyira megtámogatott, hogy egy csodaműszer érintésével milliméterpontos megállapításra jutunk a csőtörés pontos helyét illetőleg.
Sajnos ez áll a legtávolabb a valósághoz.

A csőtörés keresést magam részéről leginkább a gyógyításhoz hasonlítanám, – azzal a hátrányával, hogy a csőtörés keresőjét szigorúan számon kérik, s ha pontosak az értesüléseim, akkor ezidáig egyetlen áldozatot sem követelt a csőszivárgás keresés szelíd tevékenysége. Az azonosság és átfedés abban érhető tetten, hogy olyan rejtett jelenségekről, érzékszervek és értelem számára nehezen követhető folyamatokról beszélünk minkét esetben, melyben a munkavégző szakmaiságát, felkészültségét éppen az összefüggések egységlátása adja, adhatja. Ezt nevezzük divatosabb megnevezésben: holisztikus látásmódnak.

Tudom erősnek tűnhet a csőtörés keresés és a gyógyítás összevetése, hiszen a gyógyítás a legnemesebb és legkiemeltebb emberi tevékenység, s magam is meghajolok ezen terület kiemelt nagyjai előtt. A tevékenységek értékét azonban nem a társadalmi elismertség adja, hanem az a belső attitűd biztosítja, mely a személy magával támasztott igényességéből sugárzik ki, s vetül ki minden tevékenységére, s ez biztosítja az individuum indítékainak minőségét.

Könnyű belátni, hogy a csupán pénzért végzett tevékenység sosem válik értékké, hiszen a lényeg hiányzik belőle, melyet pont a lelkiismeret biztosít, vagyis a munkavégző legbenső beállítódása. No , de ez nem tartozik szorosan a csőtörés kereséshez, csupán a szimbolikus összevetés megvilágítása miatt tettem egy rövid kitérőt.

A meghibásodás tisztázása

Az első egybeesés éppen a betegfelvétel, a meghibásodás körülményeinek a tisztázása. Mióta áll fenn a hiba, krónikus vagy akut jelenséggel van dolgunk, az előző időszak beavatkozásai, a kivitelezés ideje, jellege, anyaga, … s rengeteg feltárókérdés a csőtörés körülményeivel közvetlen összefüggésben.

Második lépésben a diagnosztika, – vagyis a képalkotás, hangalkotás, nedvességmérések, nyomásmérések, – éppen az előzőleg gondosan felállított hibaképnek megfelelően, s a rendelkezésre álló műszerek együttes alkalmazása mellett. Általánosan elmondható, hogy mindig szakszerű gondos nyomásméréssel kezdődik minden nyomás alatt lévő vezeték vizsgálata, hiszen ahol nincs nyomásvesztés, ott csőszivárgás sem lehet.

Természetesen ezt leegyszerűsítettem, mert nem állandó hőmérséklet mellett mégis fennállhat csőszivárgás. A fűtési meghibásodások egy részénél még a legmodernebb technológia támogatottsága sem teljes biztosíték, mert a nyomásvesztés olyan üzemi körülmények között történik, mely nem reprodukálható a vizsgálati műszerek alkalmazási területére, s mindig igen alacsony folyadékvesztéssel járó hiba feltárására irányul.

Egy átlagos zártrendszerű fűtési rendszer pár óra alatt leáll egy minimális csepegéstől is, mert 0,8 dl vízvesztés általában már elegendő a 0,5 bar üzemi nyomás elérésére, mely előidézi a fűtési berendezés biztonsági leállását. A jelzőgázos vizsgálatok forrasztott rézcsöves rendszerek és presselt technológiák kivitelezésekor sok esetben nem mutatnak fel nyomásvesztést, gázszivárgást, – még az üzemi nyomás négyszerese vagyis 6 bar-os vizsgálati nyomás mellett sem.

Press idom - hibaforrás
Press idom

A lefolyóvezetékek ennél is problematikusabbak, mert a kamerás vizsgálatok a vizsgált vezeték belsejéről adnak képet, s csak nagyon komoly szerelési hiányosság tárható fel általa, – a tömörségéről nem ad biztos felvilágosítást.

Biztonsági szerelvények, víztisztítók, vízlágyító berendezések szintén érdekes hibajelenségeket generálnak, csak hogy betekintést adjak a lehetséges meghibásodások széles spektrumáról.

(Jelen írásomnak nem célja, hogy bemutassak minden vizsgálati módszert és lehetőséget – csupán rámutatni kívánok a vizsgálatok komplex jellegére, s eloszlatni a tévhitet, hogy itt valami könnyed, gyors és teljesen tévedésmentes vizsgálatról van szó.)

A csőtörés-bemérés drága műszerekkel megy végbe

A csőtörés keresésben minden esetben igen költséges eszközök együttes bevetéséről beszélhetünk, mely általában nagyon pontos hibamegállapítással végződik.
Azonban fontos tudni, hogy vannak olyan kivitelezések, rétegrendek, s főként beázások és szakszerűtlenül kivitelezett fűtési rendszerek ahol a technikai eszközök megléte és szakmai felkészültség sem jelent teljes garanciát, hogy a legkisebb bontás mellett elhárítható legyen a fennálló gépészeti meghibásodás. Magam részéről fontosnak tartom, a megfelelő tájékoztatást, s csoda helyett így a megrendelőim a realitással találkozó és a legmagasabb szinten teljesülő szolgáltatást kaphatnak.

S természetesen minden olyan technikai eszköz rendelkezésemre áll, mely a pontos hibameghatározást előmozdítja, és a bevethető csőtörés-kereső eszközök tárházába tartozik.

Legyen szó akár számítógépes korrelációs hibameghatározásról, hőkamerás lokalizálásról, jelzőgázos vizsgálatról, – számíthat arra, hogy minimálisra szorítom le a kalapács és ásó használatát, és a teljes megoldásig kísérem végig a csőtörés elhárítását, – beleértve a javítás és helyreállítás folyamatát.

***

Korábban a témában:

A csőtörés-bemérések eszközei

Műszeres csőtörés vizsgálat

Műszeres csőtörés vizsgálatok

Fűtési rendszerek, a hibakeresés hatékonysága

Szerző:

A központi fűtés kiépítéséről

Fűtési osztó-gyűjtő. Hibakeresés közben.
Fűtési osztó-gyűjtő

A korszerű központi fűtéses rendszerek mára kizárólag aljzat betonba elhelyezve kerülnek kiépítésre, hogy megfeleljenek a kor technikai és esztétikai követelményeinek.
Sajnálatosan a kivitelezést végző szakemberek nagyrésze nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel ahhoz, hogy igényes fűtési rendszert építsen, – így már a kivitelezés során olyan hibákat vét, melyek felfedése, a hibakeresés igen komoly kihívás.
A kivitelezés során a legfontosabb irányelv az, hogy semmilyen körülmények között nem kerülhet a padlóba idom, toldás, elosztóelem.

Ha ezt az egyszerű aranyszabályt követjük és a vezetékeinket védőcsőben vagy szigetelőhéjban helyezzük el, – akkor szinte biztosak lehetünk abban, hogy nem lesz a lakásunkban, házunkban burkolatbontás. Fontosnak tartom továbbá, hogy ismeretlen gyártó, ismeretlen termékével ne kísérletezzünk, mert pár ezer forintnyi spórolás később súlyos százezres kiadásokat jelenthet. A betonozás szintén különös odafigyelést igényel, hiszen a vezetékek megsérülhetnek, ha azok mechanikai sérülést szenvednek.
Ennyi az egész!
Fűtési osztó-gyűjtő elhelyezése, védőcső, megfelelő anyagminőség alkalmazása, szakszerű kivitelezés, körültekintő betonozás. Az eredmény: 100%-os üzembiztosság.

Fényképezzük az épületgépészet kialakításának lépéseit

Érdemes továbbá a teljes épületgépészetről még a betonozás előtt fényképeket készíteni, így a falfúrások során elkerülhetjük a csővezetékek sérüléseit, sok bosszúságtól kímélve meg magunkat. A rendszerünket lehetőleg alacsony hőfokú előre-menő hőmérsékletre terveztessük, hogy a gázkészülékünk a leghatékonyabban működhessen, és alkalmas legyen a későbbi bővítésre, modernizációra, – például hőszivattyú gazdaságos csatlakozására.
Ennyit dióhéjban az üzembiztos központifűtés kritériumairól.

Most néhány mondatban megvilágítanám, – miért is nehéz nyomára akadni a zártrendszerű fűtések nyomásvesztésére, – miért jelenti a legnagyobb kihívást az ilyen jellegű gépészeti hiba megtalálása.

Nyomásvesztés helyének felderítése

A legkiemelkedőbb nehézséget az jelenti, hogy csupán pár deciliter vízvesztés már elegendő ahhoz, hogy leálljon a fűtőkészülékünk, hisz a tágulási-tartály nagyobb folyadékvesztést nem képes kikompenzálni. Egy átlagos 24 kW kombi gázkészülék 1,5 bar üzemi nyomásról 0,7-1 liter közötti vízvesztés után eléri a 0,5 bar körüli üzemi nyomást, mely a készülék leállását eredményezi. Ez az általam megjelölt vízvesztés egy kifogástalan állapotban lévő készülékre vonatkozik, melynek tágulási tartálya megfelelően funkcionál, – továbbá semminemű egyéb vízvesztés nem jelentkezik sehol a rendszerben. Tehát minden rendszerkomponens szivárgásmentes. Kiemelt figyelmet érdemelnek a radiátorkötések, automata-légtelenítők, biztonsági szelepek, és minden csatlakozási pont a rendszerünkben. Tehát amennyiben minden külső csatlakozás és szerelvény mentes a szivárgástól és folyamatos utánpótlást igényel a fűtési hálózat, – úgy vélhetően rejtett szivárgás okozza az állandó vízvesztést.

Fűtési rendszer: osztó-gyűjtő.
Fűtési rendszer: osztó-gyűjtő

A gondot az jelenti, hogy pár deciliter víz elfolyásáról beszélünk ilyenkor, mely elosztva a feltöltési napokra eső feltöltések számával, – csupán könnyezésnek, legtöbbször enyhe szivárgásnak számítanak. Legtöbb esetben hideg állapotban nem is jelentkezik vízvesztés a rendszeren, – magyarul: nyáron nem okoz leállást a készülékben, annak ellenére, hogy ilyenkor is teljes üzemi nyomás uralkodik a teljes fűtési hálózaton. Ez jelenti a lokalizálásában a nehézséget, szinte ellehetetlenítve a pontos hibabehatárolást.

A folyadékvesztés akkor következik be egy ilyen rendszerben amikor felfűtési, esetleg lehűlési periódusában tart az üzemelés, – vagyis hődilatációról beszélhetünk. Ez az általam hődilatációnak nevezett jelenségből adódó folyadékveszteség rossz hasonlattal élve olyan mint fogorvosnál a fogfájás,- a vizsgálatkor nem jelentkezik, nem diagnosztizálható. Ilyenkor hiába a tapasztalat és a hightech technológiák megléte, – a gyakorlatban jelentkező hibaok erősebb mint a technológia és szakember együttese.

Jelzőgázos vizsgálat

A jelzőgázos vizsgálat során egy ilyen rendszer akár 6 bar nyomást is tartósan megtart, tömörnek mutatja magát, – mégis tartós üzemelés alatt vízvesztést produkál. Tehát hiába a többmilliós technikák összessége, hiába nyomásmérés, jelzőgázos vizsgálat, nagy felbontású hőkamerás felvételek, fejlett akusztikus berendezések, nyomás és nedvességmérések, – kifoghat a hiba a lokalizáló szakemberen. Egyszerűen ez a valóság, ez a realitás. Ezt fontos tudnia a megrendelőnek, hiszen ha erről nem esik szó, – akkor nem megfelelően tájékoztatta őt a vizsgáló szakember.

Műszeres csőtörés bemérés

Sajnos az a tévhit a megrendelői oldalról, hogy jön egy szakember aki egy műszert méregdrágán odaérint a fűtési rendszeréhez, elkér egy kisebb vagyont, – majd műszeres csőtörés beméréssel megtörténik a csoda. Ez korántsem ilyen egyszerű!
Nagyon komplex vizsgálatról van szó, mely során specifikus és rendkívül fejlett ipari berendezések együttes és célirányos alkalmazása során tárulhat fel a csőtörés rejtett oka. Ennek sikerességéhez nagyban hozzájárul a műszeres csőtörés vizsgálatot végző szakember szakmai felkészültsége, lelkiismeretessége és a rendelkezésére álló tárgyi, technikai támogatottság.

A magam részéről egy nyomozásnak fogom fel a csőtörés keresési eljárást, melyben olyan hibákat tárok fel, mely mások számára rejtett, felfedhetetlen. Ez ennek a munkának az örömforrása. Olyan hibákat keresek és találok meg, mely nagyon rejtőzködik, nagyon szeretne elbújni előlem. Kihívásnak tartom a munkám, s abban a pillanatban abbahagynám a tevékenységet amikor csupán rutinból, kényszerből, anyagi megfontolásból végezném.

Sajnálatos, hogy a legtöbb embert csupán az anyagi haszonszerzés motivál, csupán ezért végzi a munkáját. Természetesen jómagam egzisztenciális feltételeihez is hozzájárul a munkámból származó bevétel, azonban elsődlegesen nem ez ösztönöz.
Sosem állíthatjuk, hogy tökéletesek vagyunk, mi vagyunk a legjobbak! Mindenkinél van jobb, több, okosabb, felkészültebb, önnön értékrendünk mércéjével mérve értékesebb. Ezt csupán azért kerül leírásra, hogy leendő ügyfeleimet időben tájékoztassam, hogy nincs 100%-os teljesítmény, jómagam nem tudok még csodát tenni, nem tudok felmutatni 100%-os sikert a munkámban.

A sikerarányról

Ha mégis sikerarányt kellene megállapítanom, megjelölnöm – akkor nagyjából 90-95%-os arányban egy csempe pontossággal állapítom meg a gépészeti meghibásodás helyét. A fennmaradó 5-10 % kiesik az egy csempe méretének tartományából, – azonban ott is megoldás születik a hiba megoldására. Mindig kiemelt fontosságot tulajdonítottam a megfelelő tájékoztatásnak, így csupán azt tudom ígérni a leendő megrendelőimnek, hogy magam részéről megteszem ami elvárható,- ami eszköz, technika és szakmai felkészültség együtteséből adódik.

Tapasztalatom szerint megrendelő és szerelő között létrejövő kapcsolat minőségét, kifutását pont a szerelő alapozhatja meg, – méghozzá a megfelelő információk megosztásával. Ebből pedig a legfontosabb: Nincs 100%-os műszeres csőtörés bemérés, nem valósulhat meg mindig a tökéletes hibahely meghatározás. Megközelíteni lehet, törekedni is kell rá, – azonban a valóságban ez is csak annyira tökéletes mint az egyes ember egyéni kvalitásai. Ez tehát a szomorú valóság a csőtörés keresésről, műszeres csőtörés vizsgálatról, emberről, világról, tökéletességről.

A műszeres csőtörés keresés tehát csoda, csodának mondhatjuk, – azonban a valóság tükrében szemlélve, -egy nagyobb hajszál mégis elválasztja attól. Megértem, mi több tudom, hogy jelen sorok kiábrándító józansága nem egyeztethető össze a kor reklámigényeivel, – azonban fontosabbnak tartom, hogy reális elvárások domináljanak a megrendelő részéről, – hisz csak egy ilyen kölcsönös emberi tiszteleten alapuló munkakapcsolatban tud megfelelő együttműködés kialakulni szerelő és megrendelő között.
Összegezve: A tisztánlátás azért kiemelt jelentőségű a csőtöréskeresés, műszeres csőszivárgáskeresés vonatkozásában, hogy valós ígéretekhez és teljesítményhez valós elvárások párosuljanak.