A műszeres csőtörés bemérés szolgáltatás szakszavai és azok jelentése, hogy szolgáltató és megrendelő értse egymást
A műszeres csőtörés bemérés egy rendkívül speciális terület, amely megköveteli a pontos kommunikációt a szolgáltató és a megrendelő között. Ebben a cikkben bemutatjuk néhány fontos szakszók jelentését, hogy mindkét fél pontosan értse egymást, ezzel elősegítve a hatékony és sikeres munkavégzést. És egy-egy példát is mutatunk részletesebb ismertetővel.
Az akusztikus mérés olyan módszer, amely hanghullámokat használ a csőtörések helyének meghatározására. Ezen eljárás során mikrofonokat és érzékelőket helyeznek el a rendszer különböző pontjain, majd elemzik az általuk rögzített hangokat. Az akusztikus mérés különösen hasznos földalatti csövek esetében, ahol más típusú érzékelők nehezen alkalmazhatók.
A termográfia infravörös kamerákat használ a hőmérséklet-különbségek detektálására. Ez a technika segít azonosítani azokat a területeket, ahol vízszivárgás következtében megváltozott a hőmérséklet. A termográfia előnye, hogy nem invazív módszer, ami azt jelenti, hogy nincs szükség ásásra vagy bontásra.
Endoszkópos vizsgálat
Az endoszkópos vizsgálat során egy kamerával ellátott vékony csövet vezetnek be a vízvezeték rendszerbe. Az eszköz lehetővé teszi a cső belsejének vizuális ellenőrzését anélkül, hogy komolyabb bontási munkákra lenne szükség. Ez különösen hasznos akkor, ha pontosan meg kell határozni a sérülések mértékét és jellegét.
A nyomáspróba egy olyan eljárás, amely során meghatározott mennyiségű levegőt vagy vizet pumpálnak be a rendszerbe, majd figyelik annak viselkedését. Ha nyomáscsökkenést tapasztalnak, az valószínűsíti a csőtörést vagy szivárgást. Ez egy egyszerű és gyors módszer arra, hogy megerősítsük vagy kizárjuk a probléma jelenlétét.
Elektronikus szondázás
Az elektronikus szondázással elektromos jeleket küldenek át a csőrendszeren keresztül. A jelek viselkedése alapján meghatározhatóak azok a pontok, ahol eltérések vannak – ezek lehetnek törések vagy repedések. Az elektronikus szondázás precíz eredményeket adhat még bonyolult rendszereknél is.
Szivárgási zaj erősítő
Ez az eszköz segít felerősíteni azokat az apró zajokat, amelyeket egy emberi fül nem képes érzékelni. A szivárgási zaj erősítő különösen hasznos akkor, ha kis méretű repedésekről van szó, amelyek nem okoznak jelentős vízkárt, de hosszú távon problémát jelenthetnek.
Ultrahangos mérés
Az ultrahangos mérés során ultrahang hullámokat használnak arra, hogy detektálják az esetleges hibákat vagy szivárgásokat. Az ultrahang gyorsan és pontosan ad eredményt anélkül, hogy megszakítaná vagy károsítaná magát a rendszert. Hasonlóan hatékony módszer a jelzőgáz használata: Jelzőgázos bemérés
Szivattyús próbafeltöltés
Ez az eljárás magában foglalja egy nagy teljesítményű szivattyú használatát arra, hogy feltöltse a rendszert vízzel vagy más folyadékkal. Ezt követően figyelik a rendszer nyomását és viselkedését annak érdekében, hogy megtalálják az esetleges hibákat.
Hidrosztatikus tesztelés
A hidrosztatikus tesztelés során magas nyomással töltik fel vízzel vagy más folyadékkal a rendszert annak érdekében, hogy kiderítsék hol van gyenge pont. Ez egy rendkívül megbízható módszer nagyobb rendszerek ellenőrzésére.
A fentiekben ismertetett módszerekkel és eszközökkel végzett műszeres csőtörés bemérés célja mindig ugyanaz: minél gyorsabban és pontosabban meghatározni a probléma forrását annak érdekében, hogy mielőbb megkezdődhessenek az állapotjavító munkálatok. A megfelelő szakmai terminológia ismerete mindkét fél számára előnyös; lehetővé teszi ugyanis azt az átlátható kommunikációt, amely nélkülözhetetlen egy ilyen fontos feladat sikeres végrehajtása során.
Egy budapesti barkácsáruházban rögzítettem ezeket a fotókat. A 1. sz. fotón a kiszerelt hibás sarokszelep látható, ill. az 50 mm hosszúságú csaphosszabbító szerepel, mely a falsík és a gipszkartonfal közötti mélységet, távolságot hivatott áthidalni. Az erős beázással párosuló meghibásodás a földszinten jelentkezett, méghozzá: csöpögött a víz a mennyezetről. Természetesen a felette található vizesblokkban semmi nedvesedés, ill. gépészeti meghibásodásra utaló tünet nem volt látható, tapasztalható.
Hibás szerelvény és a következmények
Az említett 1.sz. fotón az a hibás szerelvény látható, mely a problémát okozta. A silány minőségű sarokszelep a csaphosszabbító tövénél elkorrodált, ezáltal a gipszkartonfal mögötti területre juttatta a használati melegvizet.
1. sz. fotó: Hibás szerelvény
A csőszivárgás bemérése szakaszolásokkal, nyomásmérésekkel, nedvességmérésekkel, akusztikus és hőkamerás vizsgálatokkal került felfedésre, lokalizálásra. Jelzőgázos mérések ebben az esetben nem történtek, hiszen a gipszkartonfalban elhelyezett vezetékeknél ez a lokalizálási lehetőség elesik. Elesik, mert a vízvezeték hálózatba betáplált és hibahelyen kiáramló jelzőgáz a fal belsejében szétáramlik, lehetetlenné téve a mérés használhatóságát.
„Egy csempés találat” a szivárgás helyének felderítésében
Mindenesetre ezen munkám(is) azt az alapelvet támasztja alá, hogy a pontos csőtörés bemérés nem csupán gazdaságos, anyagi értelemben kifizetődő, de a céltalan bontás okozta egyéb bosszúságoktól is mentes.
Számomra az egy csempés találat számít pontosnak, vagyis tűpontos csőszivárgás bemérésnek. Természetesen nem a jelenleg divatos 1mx1m csempére gondoltam ekkor, csupán a 30×30 cm területre szűkülő bemérési találatot tartom magam számára elfogadhatónak. Az eseteim legalább 95%-a teljesíti is ezt a magam által meghatározott csőtörés keresési kritériumot, annak ellenére, hogy a 100%-os találati arányt tartanám felülmúlhatatlannak.
A 2.sz. képen, amit a cikk nyitóképének használtam, a csőszivárgás lokalizálása után feltárt terület figyelhető meg, vagyis az a falsíkra rögzített falikorong, melyből a meghibásodott sarokszelep és a csaphosszabbító került kiszerelésre.
A csőtörés megjavítása után egyetlen 25x60cm-es csempe pótlása szükséges a vizesblokk tökéletes helyreállításához. Azért ez nem világvége! Jól mondom?
A csőtörés bemérés első lépése mindig a vizsgálandó épületgépészeti rendszer feltérképezésével kezdődik. Ez a kezdeti és fundamentális mozzanat elengedhetetlen a sikeres csőtörés, csőszivárgás bemérés aktualizálásához, ugyanis egyetlen téves megállapítás a teljes bemérési folyamat sikertelenségét okozhatja.
Éppen ezért gondosan és alaposan javasolt átnézni a teljes vizsgálandó csővezeték rendszert, hiszen minél több információ áll rendelkezésünkre a meghibásodásról, annál eredményesebb lesz a csőtörés pontos helyének a megállapítása.
Információgyűjtés – az alap
A gondos információgyűjtés során feltárulkoznak a vizsgált rendszer sajátosságai, melyben a legkisebb információnak is helye van, helye lehet. Például a hiba megjelenése előtt felszereltek egy csaptelepet, kicseréltek egy elzárót, bekötöttek egy mosógépet, gipszkartonfalat építettek…stb. Tulajdonképpen a csőtörés keresése egy gondosan felépített nyomozás, melynek elengedhetetlen kritériuma, hogy a munkafolyamatot végző személy gondolkozása kiművelt legyen, logikai képességei meghaladják az általánosan tapasztalható kvantitatív jelleget.
A csőtörés helyének a meghatározása és kijelölése már a legutolsó aktus a logikai levezetésben, melynek során tulajdonképpen összefoglalásra kerülnek a meghibásodásról feltárható információk.
A pontos csőtörés bemérés ismérve az, hogy a vizsgálat során nyert információkat kellően koherens módon egyesíti.
Mint említettem minden apró vagy aprónak tűnő információ fontos lehet a sikeres hibaelhárításhoz. A csőtörések által felmutatott tünetek ugyanolyan eligazító jelleggel bírnak az értő szakember számára, mint annak az orvosnak aki páciense testi tüneteiből kíván mélyebb összefüggéseket levezetni. Mondanom sem kell, hogy a megfelelően alapos kikérdezés elengedhetetlen a helyes diagnózis felállításához. Mikor kezdődött a probléma, mennyi idős a beteg, milyen életmódot folytat a vizsgált alany, mióta áll fenn a probléma, akut vagy krónikus elváltozásról beszélünk, milyen diagnosztikai eszköz áll rendelkezésünkre a probléma feltárásához…stb.
(Természetesen nem tévesztjük össze a szezont a fazonnal, hiszen az orvoslásban tevékenykedő ember a legmagasabb létrendi rang jogos képviselője, megelőzve ezzel szinte minden egyéb terület képviselőjét. Szigorúan hozzátéve, hogy az előző állítás egy normális társadalomra vonatkozik, mert a jelen abnormális viszonyai között ugyanúgy lasszóval kell fogni egy épelméjű és kvalifikált szakembert akárcsak egy gyógyításra elkötelezett orvost.)
A csőszivárgás bemérése
Magam egy olyan tünetet fotóztam le, mely ugyan minimális szivárgást és vízvesztést okozott, mégsem állt összefüggésben azzal az akut jelenséggel, mely során a mennyezet nagy felületen és rövid idő alatt elázott. A csőtörés bemérés során feltártam ugyan, hogy a zártrendszerű központifűtés minimálisan szivárgott – az mégsem állt összefüggésben a mennyezeten tapasztalt hiba jelenséggel. Ezt a jelenséget neveztem logikai bukfencnek, ellentmondásnak. Azért ellentmondás, mert egy önmagában felszerelt kombi fali gázkészülék, melyet nem egészítettek ki külön tágulási tartállyal és csupán havi, kéthavi utántöltést igényel – az legfeljebb 0,5l vizveszteséget generál, méghozzá a vizsgált 30-60 napra vonatkoztatva.
A nagy kiterjedésű mennyezeti ázás azonban jelentős vízvesztésre jellemző tüneteket mutatott, felmutatva ezzel, hogy itt két teljesen különálló meghibásodásról beszélünk, kell beszélnünk. Miután minden műszeres csőtörés vizsgálat elvégzésre került, bebizonyosodott, hogy helyes volt az általam felállított kezdeti diagnózis, hiszen a mennyezet ázását a melegvíz oldon fennálló csőszivárgás okozta.
Amikor csőstől, mármint több csőstől jön a baj
Bizony egyáltalán nem ritka, hogy az átfogó csőtörés vizsgálat során olyan hibát és hibákat is feltárok, melyek felderítésére eredetileg nem is irányult igyekezet. Ez a járulékos nyereség egyáltalán nem elhanyagolandó, hisz a másod és harmadlagosan előkerülő meghibásodások nem kerülnek kiszámlázásra, teljesen költségmentesen kerülnek felfedezésre. A probléma helyének a meghatározása után mindig összegzem a tapasztaltakat, majd pedig felvázolom a lehetséges javítási megoldást, lehetséges megoldási lehetőségeket. Továbbiakban pedig szívesen vállalom az általam feltárt hibák, ömlések, szivárgások javítását, visszaigazolva ezzel a műszeres csőtörés meghatározás helyességét, pontosságát.
A felvételen egy zártrendszerű központifűtés meghibásodott előremenő vezetéke látható, mely a pontos csőtörés bemérésnek köszönhetően sebészi pontossággal lett feltárva. Ez a pontosság annak köszönhető, hogy a csőtörés keresés során nem csupán egyetlen csőtörés bemérésben ismeretes technológia lett alkalmazva, hanem egyszerre több alkalmazás került bevetésre.
Amikor a csőtörés beméréshez használt eszközök összedolgoznak
Magam fontosnak tartom, hogy legalább két vagy három csőtörés bemérési eszköz mutasson egyirányba, hiszen ezzel biztosítható a meghibásodás legkisebb területen való javítása. Talán kevesek által ismeretes, de maga a csőtörés feltárásakor okozott kár és kellemetlenség mértéke sokszor meghaladhatja annak a kárnak a mértékét, melyet maga a csőtörés önmagában képes előidézni.
Ennek okán a szakszerű csőtörés elhárításhoz a lehető legtöbb ismeretet kell megszerezni a meghibásodott épületgépészeti elemről, hogy a csőtörés javítása precízen és célirányosan valósuljon meg, melynek során nem keletkezik sem felesleges burkolatbontás, sem felesleges további csővezeték rongálódás, sérülés.
A képen egy erősen ‘legatyásodott’ 3/4″-os méretű vascsövet láthatunk mely a padlóban lett cca 40 éve elhelyezve. A csőtörés bemérése során a vascső nyomvonala, padlóban lévő pontos helyzete három eszközzel került bemérésre. Ezek a csőtörés elhárításához alkalmazott eszközök a következőek voltak:
falszkenner,
nagyfelbontású hőkamera, ill.
nyomvonalmeghatározó berendezés került bevetésre.
A csőtörés javításához azonban szükségesnek tartottam a jelzőgázos ill. az akusztikus vizsgálatok elvégzését is, melyek összeredményeként születhetett meg a pontos és minimalizált feltárás. A dolog pikantériája, hogy végül ugyan szükségszerűségből nagyobb felületet kellett feltárni a javítás érdekében, mert a meghibásodott csővezetéken nagyítóval kellett keresni egy ép és korrózió által kevésbé érintett csőszakaszt.
Tulajdonképpen azért választottam a vascsövet érintő csőtörés bemutatását, hogy megmutathassam Önnek, hogy ezen csőtörések jellemzően nem tűszerűen és kis felületen jelentkező csővezeték kilyukadások, meghibásodások, hanem nagyobb felületet érintő kiterjedt korróziós problémák. Ez pedig olyan szélsőséges rozsdásodást is eredményezhet, mely ellehetetleníti a meghibásodott csővezeték szakszerű javítását.
Az épületgépészet és a termékek életciklusa
Sajnos tudomásul kell venni, hogy az épületgépészeti elemeknek ugyanúgy van lejárati ideje, szavatossága, mint a legtöbb nagyáruházban kapható élelmiszernek. Ez pedig egyáltalán nem vicc, hisz a víz igen nagy károkat okozhat a lakásunkban. Ennek okán mindig érdemes mérlegelni, megfontolni, hogy megjavítsunk-e egy közel fél évszázados vezetéket, melynél egyáltalán nem szavatolható sem az üzembiztonság, sem pedig a lakásunkban található értékek biztonsága.
A fotón pont egy ilyen elhasználódott csővezeték tekinthető meg. A csőtörés javítása esetünkben csupán tűzoltó jelleggel történt, rövid időn belüli teljes csővezeték csere szükséges.
Csőtörés bemérés: szivárgáskeresés számítógépes korrelációs műszerrel
A csőtörésbemérés egyik legkorszerűbb berendezéséről beszélünk, mely tulajdonképpen az akusztikus mérőműszerek csúcskategóriájában képviselteti magát. A berendezés elsőségét – már amennyiben egyáltalán kiemelhető a többi csőszivárgás kereső műszerek csoportjából – annak köszönheti, hogy csőtörés által keltett zajok értékelésében itt nem kap olyan hangsúlyos szerepet a szerelő, mert a hibahely kijelölését számítógép végzi el helyette.
A számítógépes elemzés célja, hogy minél több specifikus tényező figyelembevételével történjék az akusztikus vizsgálat, s kizárja a mérést végző szakember tévedésének az eshetőségét. Ne feledjük, hogy a csőtöréskeresés igen komoly felelősséggel jár, hiszen lehetséges a szakember részéről olyan tévedés is, mely százezres, milliós károkat okozhat egy téves burkolatfelbontás okán. Mivel a csőtörések rejtettek, igen összetett és bonyolult feltételrendszerben jelennek meg- minél több specifikus jellemzőt veszünk figyelembe – annál pontosabb mérést tudunk aktualizálni.
A központi számítógép feldolgoz, értékel, javasol
A korrelációs csőtörésbemérő számítógép központ egysége már a környezeti zajokat is figyelembe veszi, s azokat az eltéréseket sem hagyja figyelmen kívül, melyeket a csővezetékek eltérő anyag és mérethasználata eredményez. Értelemszerű, hogy egy kpe és egy acélcső más és más zajátvivő, akusztikus jellemzőkkel bír, nem beszélve a mérési hosszról, átmérőről, s esetenként felmerülő kombinált anyaghasználatról sem. A csővezetékre előzetesen telepített mikrofonokból érkező akusztikus zajok vezeték nélkül érkeznek feldolgozásra a központi egységbe, melyet a központi számítógép feldolgoz, értékel, s különböző lehetőségeket és információkat kínál használójának.
Központi egység kijelzője
A központi egység kijelzője a teljes mérési szakaszon fennálló jellemzőket grafikusan is megjeleníti, s lehetőséget kínál a mikrofonokba való vezeték nélküli belehallgatásába is. Ezen felül számtalan speciális funkció is elérhető, pl. statikus zajok kizárása a mérésből (trafóház, szivattyú). A csőtörés azon a ponton áll fenn, melyen a legmagasabb zajok mérhetők.
A korrelációs mérés leírására való törekvésem meglehetősen pontatlan és hiányos – csupán körvonalakban kívánom megvilágítani a technológia lényegét. Csupán zárójelben jegyzem meg: a mérőműszer kezelési útmutatója min. 60-70 A4-es oldal – mely csupán a korrelációs csőtörés bemérő műszer beállítási lehetőségeit taglalja. Nem véletlen, hogy a közmű szolgáltatók külön technikai csoportot tartanak fenn az ilyen típusú vizsgálatokra. Komoly felkészültséget igényel a berendezés használata – nem beszélve arról, hogy a legegyszerűbb ilyen eszköz beszerzése egy kis-középkategóriás autó vételárával vetekedik.
Csővezeték kiválasztás
Nagyon fontos kiemelnem, hogy ez a műszeres csőtörés bemérési lehetőség csak egy szegmensét fedi le a műszeres csőtörésbemérésnek, a korrelációs csőszivárgás keresés külső vezetékszakaszok bemérésére szolgál. Bár a korrelációs mérés pontossága megfelelő beállítások mellett igen precíz hibahely meghatározást tesz lehetővé, a mérési feltételek azonban csak ritkán találkoznak a berendezésben rejlő lehetőségekkel. Magyarul: hiába az eszköz, ha fizikálisan nem lehetséges a legmegfelelőbb helyen elhelyezni a vezeték nélküli mikrofonokat.
Vezeték nélküli csőtörés bemérés
A vezeték nélküli technológia más nehézségeket is hordozhat, ha a távolság, árnyékoltság, domborzati feltételek kívül esnek a gyártó által kínált felhasználási spektrumon. Véleményem és tapasztalatom szerint: ez a mérési lehetőség leginkább a közműszolgáltatók hálózatain fennálló hibahelyek felderítésére ideális, ott találkozik leginkább ez a mérési eszköz a neki szánt alkalmazási területtel, feltételrendszerrel. Kifacsart szóhasználattal élve: korreláció, kölcsönös függés állapítható meg műszer és használója között.
Korrelációs csőtörésbemérés
A korrelációs csőtörésbemérés lakossági területen csak igen ritkán alkalmazható egyedülálló bemérési eljárásként, ez azonban semmit sem von le a technológiai fölényéből.
Korrelációs szett
Egyszerűen tudomásul kell venni, hogy minden csőtörés más és más természetű, lokalizálásuk is más és más technológia alkalmazásával és támogatásával lehetséges. Bizony előfordul, hogy egy nehezebben felfedhető csőtörés beméréséhez 4-5 szivárgás bemérési metódust is alkalmazok, melyek között a korrelációs mérést csupán kiegészítő vizsgálatnak szánom.
Bontás, roncsolás és fájdalommentes a csőtörés vizsgálat
Megnyugtatólag elárulom: vérvétel nem szerepel a vizsgálatok között (csak külön kívánságra), így aztán továbbra is bontás, roncsolás és fájdalommentes a csőtörés vizsgálat! Emellett pedig pontos is!!! A beteg biztosítónak, betegbiztosítónak zárójelentést is kiállítok – mérési jegyzőkönyv megnevezéssel, hogy elősegítsem az Ön biztosítótársasággal való harmonikus együttműködését. Hááát…… nem gyönyörűen fogalmaztam? Várom jelentkezését! Dancs Gyula
Pár évtized alatt olyan gyökeres változáson ment keresztül az épületgépészet, hogy szakember legyen a talpán aki képes lépést tartani a kor jelen műszaki megoldásaival. Maga az épületgépészet is újkeletű tudománynak számít, bár pontosan ismert, hogy milyen magasrendű műszaki megoldásokat alkalmaztak egyes tradicionális társadalmak. Gondoljunk itt például az ókori Róma vízvezetékeire vagy akár az Inkák magasszellemiségéből eredő zseniális vízvezetési megoldásaira, stb…
Korunk modern fűtési-hűtési rendszerei, megoldásai azonban bonyolultságuk és összetettségük okán magukban hordozzák a meghibásodások lehetőségeit, – hiszen minél bonyolultabb és összetettebb rendszer szolgálja ki magasra szabott komfort igényeinket, annál nagyobb meghibásodási kockázattal kell számolnunk.
Érdemes a tervezésre nagyobb hangsúlyt helyezni, s követni a középút bölcsességét, – vagyis olyan épületgépészeti megoldásokat választani, mely mentes a túlzott bonyolítástól, ugyanakkor alkalmazza a kor rendelkezésre álló, s már bizonyított műszaki megoldásait.
A tágulási tartály hiányáról
Fontos megérteni, hogy a meghibásodások legnagyobb része elkerülhető lenne, ha megfelelően átgondolt rendszer kerülne kivitelezésre, a megfelelően képzett és felkészült szakember közreműködésével. Hozok is egy szemléltető példát, hogy milyen egyszerű okok vezetnek végül csőtöréshez, csőszivárgáshoz.
Kollégáim egy része nem tulajdonít nagy jelentőséget a használati melegvíztárolóhoz kapcsolódó tágulási tartálynak, mellőzi annak beépítését, s csupán a biztonsági szelepre bízzák a hálózati nyomás stabilitását. Ezzel csupán az a probléma, hogy a biztonsági szelepek 8-10 bar közötti működésre tervezettek, melyek nem ritkán csupán 12bar fölött lépnek működésbe. Akkor amikor már késő! 10 bar fölötti nyomást a legjobban megépített hálózatok sem képesek elviselni, szinte borítékolható a meghibásodás.
Modern vízvezeték rendszer
Pedig könnyű belátni, hogy a zárt rendszerben melegített hidegvíz térfogata megnő a melegítés hatására, s annak térfogatnövekedése nyomásemelkedést eredményez, – méghozzá igen jelentős nyomásemelkedést. Ezt hivatott megakadályozni a tágulási tartályban lévő levegő, mely a folyadékokkal szemben összenyomhatóan viselkedik, s összenyomhatósága okán csupán minimális lesz a hálózati nyomásemelkedés, hiszen a folyadék térfogatnövekedése kompenzálásra került.
Minden hónapban legalább egy-két tágulási tartály hiányából vagy meghibásodásából adódó csőtöréssel találkozom, felmutatva számomra, hogy milyen fontos szerepet töltenek be a biztonsági és kiegészítő szerelvények, s milyen fontosak azokat rendszeres ellenőrizni is.
No, de térjünk vissza a modern épületgépészeti technológiákra, melyek nem csak összetettek és bonyolultak, de emellett rejtetten kerülnek kivitelezésre, bonyolult struktúrát felvonultató rétegrenddel fűszerezve.
A műszeres csőtörésvizsgálat
Itt érkeztünk el a műszeres csőtörésvizsgálathoz, s annak megértéséhez, hogy csupán kalapáccsal és elavult szemléleti alapokkal nem lehetséges a fájdalommentes csőtörés gyógyítás. A műszeres csőtörésbemérés legfontosabb célja, hogy a legkisebb bontás, burkolatbontás mellett álljon vissza a gépészet üzemszerű működése, s az a célirányos beavatkozásnak köszönhetően alacsonyabb költségeken valósuljon meg, mint a „húbelebalázs, üssük, verjük, essünk neki kalapáccsal” típusú beavatkozás.
A hibafeltárás intellektuális tevékenység, s az minél magasabb síkon teljesül a hibafeltárás során, annál intelligensebb és finomabb megoldások nyílnak meg a fennálló gépészeti hiba elhárítására. Mondjuk azt, hogy korunk gépészeti meghibásodásait nem tudjuk már csupán vésővel és kalapáccsal gyógyítani, – finoman szólva is: durva, elnagyolt, nem kellően átgondolt megoldás.
Számítógépes korrelációs rendszer
A műszeres csőtörésbemérés eszköztárában azonban olyan eszközök szerepelnek és szerepelhetnek, melyek olyan hibafeltárást és hibajavítást tesznek lehetővé, melyek pár éve még a fantázia világához tartoztak. Gondoljunk például egy számítógépes korrelációs rendszerre, mely képes kielemezni akár pár száz méternyi hálózat zajait, majd kijelölni a meghibásodás pontos helyét.
A nyomvonalkeresés, jelzőgázos vizsgálatok vagy a nagyfelbontású hőkamerával történő hibakeresés szintén elképzelhetetlen volt pár évvel ezelőtt, akárcsak a száloptikás csatornavizsgálat.
Magam fontosnak tartom, hogy minden olyan eszközzel rendelkezzem, melyek a legmodernebb csőszivárgási eljárásokhoz tartoznak, – legyen szó ipari vezetékről, padlófűtésről, lefolyóhibáról. A műszeres csőtörésbemérés tehát válasz az újonnan megjelenő gépészeti megoldások kihívásaira, hiányosságaira,- lehetőség azok korszerű orvoslására.
Elzárószerelvények, csap, szelep mindenképpen kell
Nem is gondolnánk mekkora jelentőséggel bírhatnak az elzárószerelvények, ha bajba kerülünk, – milyen komoly anyagi károk előzhetők meg, ha a csőtörést, a csőszivárgást egyetlen elzárással megszüntethetjük.
Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy megismerjük a lakásunk, házunk gépészeti elemeit, hiszen ennek hiányában nem fogjuk tudni, hogy mely szerelvény milyen szakaszolásra és elzárásra lett beépítve, s mely csaphoz, szelephez, elzáróhoz nyúljunk, ha gyorsan kell cselekedni.
A gyorsaság súlyos kiadásoktól mentesíthet ilyen esetben, hiszen egyes csőtörések akár percenként 10-15 liter víz kifolyásával is járhat, mely pillanatok alatt megsemmisítheti értékeinket, társasházak esetében pedig mások értékei is veszélybe kerülhetnek. Legfontosabb, hogy a központi elzárást biztosító szerelvény helye ismert legyen számunkra, továbbá nem lehet olyan helyiségben sem, mely számunkra nem hozzáférhető.
Mondanom sem kell, hogy az elzárónak könnyedén, komolyabb erőfeszítés nélkül kell feladatát teljesítenie, zárnia, oly módon, hogy nélkülözni tudjuk segédeszköz, szerszám használatát. Éppen ezért a központi fő-elzárót időszakosan ellenőrizni szükséges, továbbá érdemes félévenként akkor is működtetni egy elzárás erejéig, ha annak nem csőtörés, csőszivárgás vagy szerelés adja az okát.
Amennyiben az elzáró nem tudja kielégíteni az előzőleg felvázolt kritériumokat, úgy az haladéktalan cserére szorul, – nem érdemes kísérteni a szerencsénket és kiszolgáltatottá tenni magunkat egy labilisan működő szerelvénynek. Amennyiben a fő-elzáró csapunk, szelepünk karbantartott, működőképes, úgy figyelmünket a többi szakaszolást, elzárást biztosító elzáróra irányíthatjuk, hiszen ezek szerepe bár bizonyos szempontból másodlagos, szekunder jellegű, – ezek esetében is fontos a megfelelő működés.
Példa szakaszolásra
Beláthatjuk, hogy egy toalett tartály szelepének hibája miatt nem maradhat az egész lakásunk, házunk víz nélkül, – csupán azért mert a tartályunk vízellátását biztosító sarokszelep működésképtelen. Az sem szerencsésebb, ha egy csaptelep flexibilis bekötésének hibája miatt kell egész rendszerünket üzemen kívül helyezni, – pedig az elkerülhetővé válhatna, ha a mosdó alatti sarokszelepre egy csöppnyi figyelmet szenteltünk volna. Magam részéről fontosnak tartom, hogy a gépészeti rendszerünk kiépítésekor megfelelő minőségű szerelvények legyenek kiválasztásra, mert értékeinket nem bízhatjuk ismeretlen eredetű és gyenge minőségű elemekre.
Minőségi szerelvényeket építsünk csak be!
Itt háttérbe kell szorítanunk a spórolást, mely egyébként a kivitelezés költségeiben elhanyagolandó összegként jelentkezik. Egy lakás esetében csupán tíz-tizenötezer forintos plusz ráfordítást igényelnek a minőségi elzárószerelvények, s egy közepes ház gépészeti kivitelezésénél is százezer forint alatt tartható a rendszerre fordítandó költségigény.
A szerelvények választásánál elsőleges szempont, hogy bontás nélkül cserélhető legyen a szerelvény teljes belső elzáróegysége, így meghibásodás esetén nem szükséges a hálózat megbontása, s a burkolatok cseréjével járó vésés, bontás.
Csempeszelep
Gondolok itt például a csempeszelepekre, melyek golyóscsap változatai bontással, szemben a csapbelsőrészes változatai egy dugókulcs segítségével bontásmentesen és ötperces ráfordítással javíthatók.
Ez cseppet sem elhanyagolandó a választáskor. Ugyanígy említhetném a golyós elzárócsapokat, melyből csak egyetlen tartósan forgalomban lévő szerelvény cserélhető bontás mellőzésével és csupán a belsőrésze teljes cseréjével. Nem titok ez a MOFÉM terméke, mely árban némileg megelőzi az olcsó olasz és kínai termékeket, de minőségével, javíthatóságával és megbízhatóságával összességében előnyösebb választás lehet.
Javítható MOFÉM golyóscsap
Magam részéről semmi kivetnivalóm nincs a távolkeleti termékekkel, azonban az épületgépészetben nem lehet helye silány és megbízhatatlan termékeknek. Külön tanulmányt írhatnék az olcsó távolkeleti csaptelepekről is, melyek felszerelésétől óvva intenék mindenkit, ha csak nem vonz valakit az oroszrulett, vagyis a kiszámíthatatlan csőtörés, lakáselázás, vízkár. Jómagam még vevői kérésre sem szerelek fel silány csaptelepet, szerelvényt, mert az nem szolgálja sem ügyfelem érdekét, sem pedig önnön minőség iránti elhivatottságom.
Javíthatatlan kínai golyóscsap
Hangsúlyozom, hogy a minőségi kritérium szinte minden esetben csupán minimális anyagi ráfordítást igényel, s az sem ritka, hogy a design szempontokra fejlesztett szerelvények gyártói túlértékelik termékeiket, s ennek okán indokolatlanul terhelik meg a gyanútlan vevők pénztárcáját.
Összegezve: Fontos az összes víz-gáz-fűtésszerelvény ellenőrzése, időszakos karbantartása, mert csak így tarthatjuk biztonságban értékeinket, s otthonuk így tudja kiszolgálni rendeltetésszerű feladatát. Ahogyan autónk megkívánja az időszakos karbantartást, úgy ez otthonuk esetében sincs másképpen. Autónknál a fékrendszer szervizelése, otthonunknál pedig a víz-gáz-fűtési fő-elzáró élvezi a karbantartásban prioritást, elsőséget.
Az elhanyagolt gépészeti elemek cseréjében, rejtett csőtörések megkeresésében, fűtési szivárgások felfedésében, ipari vezetékek hibáinak feltárásában pedig számíthat segítségemre, – a legoptimálisabb megoldást dolgozom ki megrendelőimnek a fennálló gépészeti hibák elhárítására. Ebben nem csak neves gyártók legkorszerűbb csőtöréskeresési műszerei segítenek, hanem sokévnyi ezen területen eltöltött tapasztalatom, s sok olyan technológiai újítás is, melyre gyakorlati tapasztalatuk hiányában nem is gondolhattak a műszerek fejlesztői.
Azt azonban ne feledjük el, hogy a csőtöréskeresés nyomozás! Rejtett, elbújt, más által felfedhetetlen rejtély keresése! Nincs 100%-os nyomozó! Csupán a törekvés, indíték lehet 100%-os, törekvés a tökéletes cselekvésre, a tökéletes munkára! Durva becsléssel élve: munkáim 95% feletti arányában érvényesül az egy csempényi pontosságban megállapított hibahely lokalizálás. Ez csinálja utánam Poirot! 🙂
A rejtett csőtörések, csőszivárgások megkeresése a legnehezebb és legfelelősségteljesebb munkakörök közé tartozik, mely főképpen abból adódik, hogy olyan meghibásodásokat kell feltárni melyeknél felkészült szakmabéli kollégák is széttárják a kezüket. Külön nehezíti a munkakör végzését, hogy laikus, egyszerű rátekintésben úgy tűnhet, hogy egy olyan tevékenységgel, szakmával van dolgunk, melyet a technika olyannyira megtámogatott, hogy egy csodaműszer érintésével milliméterpontos megállapításra jutunk a csőtörés pontos helyét illetőleg. Sajnos ez áll a legtávolabb a valósághoz.
A csőtörés keresést magam részéről leginkább a gyógyításhoz hasonlítanám, – azzal a hátrányával, hogy a csőtörés keresőjét szigorúan számon kérik, s ha pontosak az értesüléseim, akkor ezidáig egyetlen áldozatot sem követelt a csőszivárgás keresés szelíd tevékenysége. Az azonosság és átfedés abban érhető tetten, hogy olyan rejtett jelenségekről, érzékszervek és értelem számára nehezen követhető folyamatokról beszélünk minkét esetben, melyben a munkavégző szakmaiságát, felkészültségét éppen az összefüggések egységlátása adja, adhatja. Ezt nevezzük divatosabb megnevezésben: holisztikus látásmódnak.
Tudom erősnek tűnhet a csőtörés keresés és a gyógyítás összevetése, hiszen a gyógyítás a legnemesebb és legkiemeltebb emberi tevékenység, s magam is meghajolok ezen terület kiemelt nagyjai előtt. A tevékenységek értékét azonban nem a társadalmi elismertség adja, hanem az a belső attitűd biztosítja, mely a személy magával támasztott igényességéből sugárzik ki, s vetül ki minden tevékenységére, s ez biztosítja az individuum indítékainak minőségét.
Könnyű belátni, hogy a csupán pénzért végzett tevékenység sosem válik értékké, hiszen a lényeg hiányzik belőle, melyet pont a lelkiismeret biztosít, vagyis a munkavégző legbenső beállítódása. No , de ez nem tartozik szorosan a csőtörés kereséshez, csupán a szimbolikus összevetés megvilágítása miatt tettem egy rövid kitérőt.
A meghibásodás tisztázása
Az első egybeesés éppen a betegfelvétel, a meghibásodás körülményeinek a tisztázása. Mióta áll fenn a hiba, krónikus vagy akut jelenséggel van dolgunk, az előző időszak beavatkozásai, a kivitelezés ideje, jellege, anyaga, … s rengeteg feltárókérdés a csőtörés körülményeivel közvetlen összefüggésben.
Második lépésben a diagnosztika, – vagyis a képalkotás, hangalkotás, nedvességmérések, nyomásmérések, – éppen az előzőleg gondosan felállított hibaképnek megfelelően, s a rendelkezésre álló műszerek együttes alkalmazása mellett. Általánosan elmondható, hogy mindig szakszerű gondos nyomásméréssel kezdődik minden nyomás alatt lévő vezeték vizsgálata, hiszen ahol nincs nyomásvesztés, ott csőszivárgás sem lehet.
Természetesen ezt leegyszerűsítettem, mert nem állandó hőmérséklet mellett mégis fennállhat csőszivárgás. A fűtési meghibásodások egy részénél még a legmodernebb technológia támogatottsága sem teljes biztosíték, mert a nyomásvesztés olyan üzemi körülmények között történik, mely nem reprodukálható a vizsgálati műszerek alkalmazási területére, s mindig igen alacsony folyadékvesztéssel járó hiba feltárására irányul.
Egy átlagos zártrendszerű fűtési rendszer pár óra alatt leáll egy minimális csepegéstől is, mert 0,8 dl vízvesztés általában már elegendő a 0,5 bar üzemi nyomás elérésére, mely előidézi a fűtési berendezés biztonsági leállását. A jelzőgázos vizsgálatok forrasztott rézcsöves rendszerek és presselt technológiák kivitelezésekor sok esetben nem mutatnak fel nyomásvesztést, gázszivárgást, – még az üzemi nyomás négyszerese vagyis 6 bar-os vizsgálati nyomás mellett sem.
Press idom
A lefolyóvezetékek ennél is problematikusabbak, mert a kamerás vizsgálatok a vizsgált vezeték belsejéről adnak képet, s csak nagyon komoly szerelési hiányosság tárható fel általa, – a tömörségéről nem ad biztos felvilágosítást.
Biztonsági szerelvények, víztisztítók, vízlágyító berendezések szintén érdekes hibajelenségeket generálnak, csak hogy betekintést adjak a lehetséges meghibásodások széles spektrumáról.
(Jelen írásomnak nem célja, hogy bemutassak minden vizsgálati módszert és lehetőséget – csupán rámutatni kívánok a vizsgálatok komplex jellegére, s eloszlatni a tévhitet, hogy itt valami könnyed, gyors és teljesen tévedésmentes vizsgálatról van szó.)
A csőtörés-bemérés drága műszerekkel megy végbe
A csőtörés keresésben minden esetben igen költséges eszközök együttes bevetéséről beszélhetünk, mely általában nagyon pontos hibamegállapítással végződik. Azonban fontos tudni, hogy vannak olyan kivitelezések, rétegrendek, s főként beázások és szakszerűtlenül kivitelezett fűtési rendszerek ahol a technikai eszközök megléte és szakmai felkészültség sem jelent teljes garanciát, hogy a legkisebb bontás mellett elhárítható legyen a fennálló gépészeti meghibásodás. Magam részéről fontosnak tartom, a megfelelő tájékoztatást, s csoda helyett így a megrendelőim a realitással találkozó és a legmagasabb szinten teljesülő szolgáltatást kaphatnak.
S természetesen minden olyan technikai eszköz rendelkezésemre áll, mely a pontos hibameghatározást előmozdítja, és a bevethető csőtörés-kereső eszközök tárházába tartozik.
Legyen szó akár számítógépes korrelációs hibameghatározásról, hőkamerás lokalizálásról, jelzőgázos vizsgálatról, – számíthat arra, hogy minimálisra szorítom le a kalapács és ásó használatát, és a teljes megoldásig kísérem végig a csőtörés elhárítását, – beleértve a javítás és helyreállítás folyamatát.
A korszerű központi fűtéses rendszerek mára kizárólag aljzat betonba elhelyezve kerülnek kiépítésre, hogy megfeleljenek a kor technikai és esztétikai követelményeinek. Sajnálatosan a kivitelezést végző szakemberek nagyrésze nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel ahhoz, hogy igényes fűtési rendszert építsen, – így már a kivitelezés során olyan hibákat vét, melyek felfedése, a hibakeresés igen komoly kihívás. A kivitelezés során a legfontosabb irányelv az, hogy semmilyen körülmények között nem kerülhet a padlóba idom, toldás, elosztóelem.
Ha ezt az egyszerű aranyszabályt követjük és a vezetékeinket védőcsőben vagy szigetelőhéjban helyezzük el, – akkor szinte biztosak lehetünk abban, hogy nem lesz a lakásunkban, házunkban burkolatbontás. Fontosnak tartom továbbá, hogy ismeretlen gyártó, ismeretlen termékével ne kísérletezzünk, mert pár ezer forintnyi spórolás később súlyos százezres kiadásokat jelenthet. A betonozás szintén különös odafigyelést igényel, hiszen a vezetékek megsérülhetnek, ha azok mechanikai sérülést szenvednek. Ennyi az egész! Fűtési osztó-gyűjtő elhelyezése, védőcső, megfelelő anyagminőség alkalmazása, szakszerű kivitelezés, körültekintő betonozás. Az eredmény: 100%-os üzembiztosság.
Fényképezzük az épületgépészet kialakításának lépéseit
Érdemes továbbá a teljes épületgépészetről még a betonozás előtt fényképeket készíteni, így a falfúrások során elkerülhetjük a csővezetékek sérüléseit, sok bosszúságtól kímélve meg magunkat. A rendszerünket lehetőleg alacsony hőfokú előre-menő hőmérsékletre terveztessük, hogy a gázkészülékünk a leghatékonyabban működhessen, és alkalmas legyen a későbbi bővítésre, modernizációra, – például hőszivattyú gazdaságos csatlakozására. Ennyit dióhéjban az üzembiztos központifűtés kritériumairól.
Most néhány mondatban megvilágítanám, – miért is nehéz nyomára akadni a zártrendszerű fűtések nyomásvesztésére, – miért jelenti a legnagyobb kihívást az ilyen jellegű gépészeti hiba megtalálása.
Nyomásvesztés helyének felderítése
A legkiemelkedőbb nehézséget az jelenti, hogy csupán pár deciliter vízvesztés már elegendő ahhoz, hogy leálljon a fűtőkészülékünk, hisz a tágulási-tartály nagyobb folyadékvesztést nem képes kikompenzálni. Egy átlagos 24 kW kombi gázkészülék 1,5 bar üzemi nyomásról 0,7-1 liter közötti vízvesztés után eléri a 0,5 bar körüli üzemi nyomást, mely a készülék leállását eredményezi. Ez az általam megjelölt vízvesztés egy kifogástalan állapotban lévő készülékre vonatkozik, melynek tágulási tartálya megfelelően funkcionál, – továbbá semminemű egyéb vízvesztés nem jelentkezik sehol a rendszerben. Tehát minden rendszerkomponens szivárgásmentes. Kiemelt figyelmet érdemelnek a radiátorkötések, automata-légtelenítők, biztonsági szelepek, és minden csatlakozási pont a rendszerünkben. Tehát amennyiben minden külső csatlakozás és szerelvény mentes a szivárgástól és folyamatos utánpótlást igényel a fűtési hálózat, – úgy vélhetően rejtett szivárgás okozza az állandó vízvesztést.
Fűtési rendszer: osztó-gyűjtő
A gondot az jelenti, hogy pár deciliter víz elfolyásáról beszélünk ilyenkor, mely elosztva a feltöltési napokra eső feltöltések számával, – csupán könnyezésnek, legtöbbször enyhe szivárgásnak számítanak. Legtöbb esetben hideg állapotban nem is jelentkezik vízvesztés a rendszeren, – magyarul: nyáron nem okoz leállást a készülékben, annak ellenére, hogy ilyenkor is teljes üzemi nyomás uralkodik a teljes fűtési hálózaton. Ez jelenti a lokalizálásában a nehézséget, szinte ellehetetlenítve a pontos hibabehatárolást.
A folyadékvesztés akkor következik be egy ilyen rendszerben amikor felfűtési, esetleg lehűlési periódusában tart az üzemelés, – vagyis hődilatációról beszélhetünk. Ez az általam hődilatációnak nevezett jelenségből adódó folyadékveszteség rossz hasonlattal élve olyan mint fogorvosnál a fogfájás,- a vizsgálatkor nem jelentkezik, nem diagnosztizálható. Ilyenkor hiába a tapasztalat és a hightech technológiák megléte, – a gyakorlatban jelentkező hibaok erősebb mint a technológia és szakember együttese.
Jelzőgázos vizsgálat
A jelzőgázos vizsgálat során egy ilyen rendszer akár 6 bar nyomást is tartósan megtart, tömörnek mutatja magát, – mégis tartós üzemelés alatt vízvesztést produkál. Tehát hiába a többmilliós technikák összessége, hiába nyomásmérés, jelzőgázos vizsgálat, nagy felbontású hőkamerás felvételek, fejlett akusztikus berendezések, nyomás és nedvességmérések, – kifoghat a hiba a lokalizáló szakemberen. Egyszerűen ez a valóság, ez a realitás. Ezt fontos tudnia a megrendelőnek, hiszen ha erről nem esik szó, – akkor nem megfelelően tájékoztatta őt a vizsgáló szakember.
Műszeres csőtörés bemérés
Sajnos az a tévhit a megrendelői oldalról, hogy jön egy szakember aki egy műszert méregdrágán odaérint a fűtési rendszeréhez, elkér egy kisebb vagyont, – majd műszeres csőtörés beméréssel megtörténik a csoda. Ez korántsem ilyen egyszerű! Nagyon komplex vizsgálatról van szó, mely során specifikus és rendkívül fejlett ipari berendezések együttes és célirányos alkalmazása során tárulhat fel a csőtörés rejtett oka. Ennek sikerességéhez nagyban hozzájárul a műszeres csőtörés vizsgálatot végző szakember szakmai felkészültsége, lelkiismeretessége és a rendelkezésére álló tárgyi, technikai támogatottság.
A magam részéről egy nyomozásnak fogom fel a csőtörés keresési eljárást, melyben olyan hibákat tárok fel, mely mások számára rejtett, felfedhetetlen. Ez ennek a munkának az örömforrása. Olyan hibákat keresek és találok meg, mely nagyon rejtőzködik, nagyon szeretne elbújni előlem. Kihívásnak tartom a munkám, s abban a pillanatban abbahagynám a tevékenységet amikor csupán rutinból, kényszerből, anyagi megfontolásból végezném.
Sajnálatos, hogy a legtöbb embert csupán az anyagi haszonszerzés motivál, csupán ezért végzi a munkáját. Természetesen jómagam egzisztenciális feltételeihez is hozzájárul a munkámból származó bevétel, azonban elsődlegesen nem ez ösztönöz. Sosem állíthatjuk, hogy tökéletesek vagyunk, mi vagyunk a legjobbak! Mindenkinél van jobb, több, okosabb, felkészültebb, önnön értékrendünk mércéjével mérve értékesebb. Ezt csupán azért kerül leírásra, hogy leendő ügyfeleimet időben tájékoztassam, hogy nincs 100%-os teljesítmény, jómagam nem tudok még csodát tenni, nem tudok felmutatni 100%-os sikert a munkámban.
A sikerarányról
Ha mégis sikerarányt kellene megállapítanom, megjelölnöm – akkor nagyjából 90-95%-os arányban egy csempe pontossággal állapítom meg a gépészeti meghibásodás helyét. A fennmaradó 5-10 % kiesik az egy csempe méretének tartományából, – azonban ott is megoldás születik a hiba megoldására. Mindig kiemelt fontosságot tulajdonítottam a megfelelő tájékoztatásnak, így csupán azt tudom ígérni a leendő megrendelőimnek, hogy magam részéről megteszem ami elvárható,- ami eszköz, technika és szakmai felkészültség együtteséből adódik.
Tapasztalatom szerint megrendelő és szerelő között létrejövő kapcsolat minőségét, kifutását pont a szerelő alapozhatja meg, – méghozzá a megfelelő információk megosztásával. Ebből pedig a legfontosabb: Nincs 100%-os műszeres csőtörés bemérés, nem valósulhat meg mindig a tökéletes hibahely meghatározás. Megközelíteni lehet, törekedni is kell rá, – azonban a valóságban ez is csak annyira tökéletes mint az egyes ember egyéni kvalitásai. Ez tehát a szomorú valóság a csőtörés keresésről, műszeres csőtörés vizsgálatról, emberről, világról, tökéletességről.
A műszeres csőtörés keresés tehát csoda, csodának mondhatjuk, – azonban a valóság tükrében szemlélve, -egy nagyobb hajszál mégis elválasztja attól. Megértem, mi több tudom, hogy jelen sorok kiábrándító józansága nem egyeztethető össze a kor reklámigényeivel, – azonban fontosabbnak tartom, hogy reális elvárások domináljanak a megrendelő részéről, – hisz csak egy ilyen kölcsönös emberi tiszteleten alapuló munkakapcsolatban tud megfelelő együttműködés kialakulni szerelő és megrendelő között. Összegezve: A tisztánlátás azért kiemelt jelentőségű a csőtöréskeresés, műszeres csőszivárgáskeresés vonatkozásában, hogy valós ígéretekhez és teljesítményhez valós elvárások párosuljanak.
