Címke: csőtörés

Műszeres csőtörés bemérés 2.

Csőtörés bemérés: szivárgáskeresés számítógépes korrelációs műszerrel

A csőtörésbemérés egyik legkorszerűbb berendezéséről beszélünk, mely tulajdonképpen az akusztikus mérőműszerek csúcskategóriájában képviselteti magát.
A berendezés elsőségét – már amennyiben egyáltalán kiemelhető a többi csőszivárgás kereső műszerek csoportjából – annak köszönheti, hogy csőtörés által keltett zajok értékelésében itt nem kap olyan hangsúlyos szerepet a szerelő, mert a hibahely kijelölését számítógép végzi el helyette.

A számítógépes elemzés célja, hogy minél több specifikus tényező figyelembevételével történjék az akusztikus vizsgálat, s kizárja a mérést végző szakember tévedésének az eshetőségét.
Ne feledjük, hogy a csőtöréskeresés igen komoly felelősséggel jár, hiszen lehetséges a szakember részéről olyan tévedés is, mely százezres, milliós károkat okozhat egy téves burkolatfelbontás okán. Mivel a csőtörések rejtettek, igen összetett és bonyolult feltételrendszerben jelennek meg- minél több specifikus jellemzőt veszünk figyelembe – annál pontosabb mérést tudunk aktualizálni.

A központi számítógép feldolgoz, értékel, javasol

A korrelációs csőtörésbemérő számítógép központ egysége már a környezeti zajokat is figyelembe veszi, s azokat az eltéréseket sem hagyja figyelmen kívül, melyeket a csővezetékek eltérő anyag és mérethasználata eredményez. Értelemszerű, hogy egy kpe és egy acélcső más és más zajátvivő, akusztikus jellemzőkkel bír, nem beszélve a mérési hosszról, átmérőről, s esetenként felmerülő kombinált anyaghasználatról sem. A csővezetékre előzetesen telepített mikrofonokból érkező akusztikus zajok vezeték nélkül érkeznek feldolgozásra a központi egységbe, melyet a központi számítógép feldolgoz, értékel, s különböző lehetőségeket és információkat kínál használójának.

korrelációs csőtörésbemérő központi egysége — *Központi egység kijelzője*

A központi egység kijelzője a teljes mérési szakaszon fennálló jellemzőket grafikusan is megjeleníti, s lehetőséget kínál a mikrofonokba való vezeték nélküli belehallgatásába is. Ezen felül számtalan speciális funkció is elérhető, pl. statikus zajok kizárása a mérésből (trafóház, szivattyú). A csőtörés azon a ponton áll fenn, melyen a legmagasabb zajok mérhetők.

A korrelációs mérés leírására való törekvésem meglehetősen pontatlan és hiányos – csupán körvonalakban kívánom megvilágítani a technológia lényegét.
Csupán zárójelben jegyzem meg: a mérőműszer kezelési útmutatója min. 60-70 A4-es oldal – mely csupán a korrelációs csőtörés bemérő műszer beállítási lehetőségeit taglalja. Nem véletlen, hogy a közmű szolgáltatók külön technikai csoportot tartanak fenn az ilyen típusú vizsgálatokra. Komoly felkészültséget igényel a berendezés használata – nem beszélve arról, hogy a legegyszerűbb ilyen eszköz beszerzése egy kis-középkategóriás autó vételárával vetekedik.

Csővezeték kiválasztás a műszeren — *Csővezeték kiválasztás*

Nagyon fontos kiemelnem, hogy ez a műszeres csőtörés bemérési lehetőség csak egy szegmensét fedi le a műszeres csőtörésbemérésnek, a korrelációs csőszivárgás keresés külső vezetékszakaszok bemérésére szolgál. Bár a korrelációs mérés pontossága megfelelő beállítások mellett igen precíz hibahely meghatározást tesz lehetővé, a mérési feltételek azonban csak ritkán találkoznak a berendezésben rejlő lehetőségekkel. Magyarul: hiába az eszköz, ha fizikálisan nem lehetséges a legmegfelelőbb helyen elhelyezni a vezeték nélküli mikrofonokat.

Vezeték nélküli csőtörés bemérés

A vezeték nélküli technológia más nehézségeket is hordozhat, ha a távolság, árnyékoltság, domborzati feltételek kívül esnek a gyártó által kínált felhasználási spektrumon.
Véleményem és tapasztalatom szerint: ez a mérési lehetőség leginkább a közműszolgáltatók hálózatain fennálló hibahelyek felderítésére ideális, ott találkozik leginkább ez a mérési eszköz a neki szánt alkalmazási területtel, feltételrendszerrel. Kifacsart szóhasználattal élve: korreláció, kölcsönös függés állapítható meg műszer és használója között.

Korrelációs csőtörésbemérés

A korrelációs csőtörésbemérés lakossági területen csak igen ritkán alkalmazható egyedülálló bemérési eljárásként, ez azonban semmit sem von le a technológiai fölényéből.

Korrelációs szett csőtörés beméréshez — *Korrelációs szett*

Egyszerűen tudomásul kell venni, hogy minden csőtörés más és más természetű, lokalizálásuk is más és más technológia alkalmazásával és támogatásával lehetséges. Bizony előfordul, hogy egy nehezebben felfedhető csőtörés beméréséhez 4-5 szivárgás bemérési metódust is alkalmazok, melyek között a korrelációs mérést csupán kiegészítő vizsgálatnak szánom.

Bontás, roncsolás és fájdalommentes a csőtörés vizsgálat

Megnyugtatólag elárulom: vérvétel nem szerepel a vizsgálatok között (csak külön kívánságra), így aztán továbbra is bontás, roncsolás és fájdalommentes a csőtörés vizsgálat!
Emellett pedig pontos is!!!
A beteg biztosítónak, betegbiztosítónak zárójelentést is kiállítok – mérési jegyzőkönyv megnevezéssel, hogy elősegítsem az Ön biztosítótársasággal való harmonikus együttműködését. Hááát…… nem gyönyörűen fogalmaztam? Várom jelentkezését!
Dancs Gyula

***

Előzmények:

Műszeres csőtörés bemérés 1.

Műszeres csőtörés vizsgálat

Műszeres csőtörés keresés, csőszivárgás lokalizálás

Műszeres csőtörés bemérés 1. – az alapok

Akusztikus (ultrahangos) csőtörés vizsgálat

Az akusztikus eszközökkel történő csőtörés vizsgálat az, melyet a szakemberek leggyakrabban bevetnek rejtett csőtörések és csőszivárgások lokalizálására, felfedésére.
Magam ugyan nem szeretem elkülöníteni, külön kategóriákra bontani a csőtörés keresési módszereket, hiszen aki egy kicsit is jártas a rejtett gépészeti hibák feltérképezésében, az jól tudja, hogy egyetlen eszköz, vizsgálati módszer legtöbb esetben nem vezet pontos hibahely meghatározáshoz.

A csőtörés centrumának meghatározása

Munkám lényege egyszerű: a csőtörés helyének olyan pontos meghatározása, mely egyáltalán csak lehetséges.
A csőtörés centrumának meghatározása igen összetett feladat.
Ez abból adódik, hogy a fennálló hibák mindig rejtettek, vagyis a csőtörések olyan feltételrendszer részét képezik, amelyek túlmutatnak az érzékszervi tapasztalás hétköznapi síkjain, ezért speciális eszközöket szükséges bevetni a pontos csőszivárgási helyek meghatározásához.

Specifikus bemérő berendezések

Érdemes megemlíteni, hogy ezen eszközök igen specifikus berendezések, melyek nemcsak bonyolultak, összetettek és költségesek, de üzemeltetésük is nagyfokú szakmai felkészültséget kíván.
A sikeres és pontos csőtörés beméréshez pedig egy harmadik elem is párosul. Ez pedig az a környezet ahol a csőtörés fennáll. Ez a tényező az, mely leronthatja a csőtörést bemérő szakember pontosságát- még akkor is, ha a szakmai felkészültség és az eszközpark egyébként 100%-os eredmény elérésére lenne képes. Gondolok itt pl. olyan rétegrend meglétére, melyben nem lehetséges a specifikus feltételekre gyártott eszközhasználat.
A működésképtelen elzárók, szakaszolók, ismeretlen nyomvonalak, megszüntetett kiállások, logikával dacoló kivitelezés, zajos környezet stb. stb…szintén ronthatja.

Amikor a csőtörés műszeres bemérés sikeres

Ennek ellenére elmondható, hogy egy felkészült csőtörésbemérő szakembernek 90% feletti siker pontossággal kell gyakorlatban rendelkeznie, méghozzá oly módon, hogy az általa kijelölt meghibásodási pont egy max. 30 cm x 30 cm-es felületen belülre kell esni. Ekkor elmondható, hogy a műszeres csőtörés bemérés komoly anyagi előnyökkel járt a Megrendelő oldaláról nézve- hiszen a hagyományosan (essünk neki kalapáccsal) eljárással szemben nincsenek felesleges bontások, sem ezzel együttjáró költséges helyreállítások.

Hallgassuk meg a csőtörést 🙂

Ezen bevezetőt követően, visszatérhetünk eredeti témánhoz- az AKUSZTIKUS CSŐTÖRÉSKERESÉS-hez.
Mint említettem, számomra ez a csőszivárgás bemérési metódus , csupán része a vizsgálat során bevetett eljárásoknak. Az akusztikus csőtörés bemérés lényege, hogy a csőszivárgás vagy csőtörés helyén a víz vagy egyéb nyomás alatt lévő közeg, mérhető zajokat generál. A zajok intenzitása, frekvenciája igen eltérő tartományba eshet aszerint, hogy milyen jelleggel bír a vizsgált meghibásodás. Értelemszerű, hogy egy zárt rendszerű központifűtés, mely csupán néhány dl. folyadékvesztést realizál 24h alatt- csak igen alacsony akusztikus zajokat generál, esetenként pedig már mérési tartományon kívülre kerül.

Egy ipari vezetéken pedig percenkénti 100l vízveszteség sem számít jelentősnek, ami viszont igen komoly akusztikus zajokat képes életre hívni.
A korrelációs méréseket most nem kívánom taglalni, annak ellenére, hogy a technológia szintén akusztikus alapokon nyugszik, csak itt már bonyolultabb eljárásról van szó – ezért aztán a későbbiekben külön fejezetet szánnék neki.

Akusztikus mérések tapintómikrofonokkal

Talajmikrofon akusztikus csőtörés beméréshez — *Talajmikrofon*

Az akusztikus méréseket tapintómikrofonok segítségével kezdjük meg, hogy azonnal tisztázva legyen, hogy mely vezetékszakaszon a legintenzívebb a csőtörés által keltett zaj.
A professzionális használatra gyártott akusztikus csőtöréskereső műszerek megengedik, hogy eltérő célokra tervezett mikrofonokat csatlakoztassunk hozzá. Gondolok itt szilárd vagy porózus talajra tervezett szélszigetelt mikrofonokra, szúrómikrofonokra és egyéb kifejezetten speciális feladatkörre tervezett akusztikus kiegészítőkre. Ezen felül a komolyabb akusztikus berendezések számtalan kiegészítő szolgáltatást is kínálnak használójuknak- többek között zajvágásokat, alsó és felső zajtartományok grafikus kijelzését, hallásvédelmi funkciókat és sok egyéb hasznos szolgáltatást. Természetesen ezeket a szolgáltatásokat csak a felsőkategóriás akusztikus berendezéseken találjuk meg, így aztán egyáltalán nem mellékes, hogy milyen eszköz áll rendelkezésünkre a csőtörés lokalizálásához.

A megfelelően kiválasztott mikrofonok és mérési pontok kiválasztása után a legtöbb esetben már 10-15perc után kirajzolódik, hogy a gépészeti rendszer mely traktusába (minek a közelébe) esik a csőtörés. Ezt követően már a megerősítő és pontosító vizsgálatok következnek, hogy az akusztikus mérésekből következő megállapítások egyéb mérésekkel is megerősítésre kerüljenek. Ezen technológiákat azonban új fejezetben kívánom megosztani Önökkel, hogy minél pontosabb képet kaphasson a műszeres csőtöréskeresés rejtelmeiről.
Folytatás következik… Műszeres csőtörés bemérés 2.
Üdvözlettel: Dancs Gyula

*****

Még elolvasásra ajánlom a témában:

Műszeres csőtörés vizsgálat

A csőtörés-bemérések eszközei és alkalmazási területük

Csőtörések, biztosítók

Szivárgás, csőtörés okok

Jelzőgázos csőtörés bemérés

Padlófűtés műszeres csőtörésbemérése – fontos a rombolás elkerülése miatt

2 hozzászólás

Padlófűtés rendszerek lehetséges meghibásodásai- szivárgásainak műszeres csőtörésbemérése

A padlófűtések jellemzően igen megbízhatóan képesek betölteni nekik szánt épületgépészeti szerepüket – azonban ennek ellenére is előfordulhat, hogy vízvesztés jelentkezik a zártrendszerű központifűtés hálózaton.
Leggyakoribb padlófűtéssel kapcsolódó szivárgási ok: az elhasználódás, elöregedett vezetékek okozta csőtörés, vízvesztés.

Elöregedés a padlófűtés szerkezetében

Szerencsére az ilyen szivárgások nem jellemzik a viszonylag fiatal rendszereket- vagyis általában csak 30 év után jelentkeznek az öregedéssel összefüggésbe hozható meghibásodások. Legtöbb esetben arról van szó, hogy a rendszerváltás előtti időszakban nem volt lehetőség megválasztani a legmegfelelőbb kivitelezési anyagot- ezáltal olyan csővezetékek kerültek beépítésre, melyek nem, vagy csak részben felelnek meg a padlófűtés kialakításához szükséges elvárásoknak.
Némely esetben ezt még kivitelezési és szabályozási hiányosságokkal is megfejelték, mely például túlfűtést vagy rosszabb esetben vízforrást is eredményezhetett a működtetett rendszerben.
Az ilyen csőhálózatokon fellépő csőtörések és csőszivárgások rendszerint nem javíthatóak (főképpen a vízforralás esetében), mert olyan károsodást szenved el az amúgy is gyenge minőségi jellemzőkkel bíró elsőgenerációs padlófűtéscső, hogy annak szakszerű javítása nem lehetséges.

Fagyáskárok okozta hiba a padlófűtés rendszerében

Ennél csupán a fagyáskárok okoznak nagyobb pusztítást.
Tapasztalatom szerint az ilyen jellegű csőtörések csak ritkán orvosolhatóak – ugyanis nem egy-két meghibásodási ponton szokott bekövetkezni a fagyás által okozott vízvesztés, hanem körönként akár négy, öt vagy ennél több hibahelyet is képes kialakítani a megfagyott fűtési folyadék. Amennyiben a fagyás okán csupán egyetlen hibahely is keletkezik a csővezetékben, akkor sem lehetünk a javítást követően túlzóan optimisták- ugyanis a fagykárok igen megdolgozzák és meggyengítik a csővezetéket – ezáltal a csőhálózat üzembiztossága már nem szavatolható. Az újonnan és szakszerűen kialakított padlófűtés hálózatok azonban kiemelkedő biztonsággal működtethetőek – kitűnően képesek együttműködni a legkorszerűbb gépészeti megoldásokkal, pl. a hőszivattyús rendszerekkel.
Az alacsony előremenő hőmérsékletet igénylő padlófűtések emellett a hőszivattyút is abban a tartományban képesek működtetni, mely a berendezés számára a legoptimálisabb energiafelhasználással jár együtt.

Mikor kell és mikor nem kell műszeres csőtörés bemérés?

Az újonnan kiépített rendszereken műszeres csőtörés bemérésre általában nincs szükség, mert az osztó-gyűjtő között lefektetett és letekert csővezetékeken nem található toldás – hiszen a fűtéskör egyetlen csőtekercs felhasználásával kerül körönkénti kialakításra. Amennyiben mégis szükséges valamely fűtési kör műszeres csőtörés bemérése – akkor annak elsődlegesen a hanyagul végzett betonozás. A betonozás során megsérült vezetékek sokszor csak néhány év elteltével okoznak vízvesztési problémákat, s az elöregedett vezetékekkel szemben- azok szinte mindig szakszerűen javíthatóak.

A padlófűtéscső igazi ellensége azonban a gipszkartonos szakember. Sajnos legtöbb esetben nem kérnek tőlem segítséget, hogy bemérjem a vezetékek pontos helyzetét és kijelöljem azokat a fúrási pontokat, melyek nem járnak a csővezeték roncsolásával. Ugyanez vonatkozik azokra a lakásokra és házakra is ahol mennyezethűtés ill. fűtési-hűtési falipanelek kerültek rejtett beépítésre. Ilyen korszerű gépészeti megoldások megléte mellett NEM LEHET TÉT NÉLKÜL JÁRATNI A FÚRÓGÉPET! Egyetlen rosszul megválasztott fúrási pont, több százezres kárt okozhat – így aztán a csővezetékek nyomvonalmeghatározása igen kifizetődő beruházás a gipszkartonozás vagy egyéb fúrással járó munka megkezdése előtt.

Nyomvonal meghatározás

A csővezetékek nyomvonal meghatározása egyébként udvari és utcai vezetékeken is lehetségesek, függetlenül attól, hogy műanyag (KG, PVC, KPE) vagy fém anyagú csővezeték helyzetének felfedésére irányul a mélység és nyomvonal meghatározás.

Összefoglalva: Ugyan a padlófűtési rendszerek általában stabilan végzik feladatukat, esetenként azonban csőtörések és csőszivárgások előfordulhatnak.
A meghibásodások helyét műszeres beméréssel igen pontosan lehet kijelölni.
A műszeres bemérés során nyomásmérések, akusztikus vizsgálatok, jelzőgázos csőtörés bemérés, mélységi nedvességmérés, nagyfelbontású hőkamerás felvételek kerülnek együttes bevetésre, hogy a pontos lokalizálásra támaszkodva a legkisebb bontási beavatkozással valósuljon meg a csőtörés elhárítása. Magam az intelligens megoldásokat részesítem előnyben! Vagyis: Pontos mérés, kevés bontás!

A témában ajánlom még:

Műszeres csőtörés bemérés

Csőtörés-bemérések eszközei

Műszeres csőtörés-bemérés, csőszivárgás-vizsgálat a gyakorlatban

Korszerű eszközök alkalmazása a duguláselhárításban

Csőtörések

Duguláselhárítás, csőtörés – Budapest kétmillió lakójának fontos

Az elöregedett vízhálózatok és fűtési rendszerek okozta csőtörés

Minden vélemény számít!

A csőtörés kialakulásának okait nagyjából két főcsoportban tudjuk megragadni.
A csőtörési hibastatisztika első csoportjában a kivitelezési és anyagminőségi hiányosságok dominálnak, míg a második csoportban az anyagfáradtság, vagyis az idő okozta elhasználódás játssza a főszerepet a csőszivárgás, vízveszteség megjelenésében.

Amikor a csőtörés már előre látható

A csőtörés ígérete már a tervezés szakaszában potenciálisan megjelenik,ha az a szellemi konstrukció mely a gépészeti kivitelezés alapjául szolgál, nem felel meg a szakmai követelményeknek, – vagy ha az ésszerűtlen költségcsökkentés már túlmutat a szakszerű kivitelezés kívánalmain.
Nyilvánvaló, hogy silány összetevőkből nem épülhet fel minőségi rendszer, – hiszen az olcsó és bizonytalan minőségű részelemek nem is biztosíthatják a gépészeti hálózatunk stabil és megbízható működését.

Ostobaság csupán a látszatra adni, csupán a burkolatok esztétikai élményére áldozni, ha az alatta megbújó vezetékek és épületgépészeti elemek nem képesek hosszú-hosszú éveken át szivárgásmentesen ellátni feladatukat. Sajnos a túlzó spórolás vagy a kivitelező oldaláról megjelenő profitéhség a legtöbb esetben felülírja a felvázolt ésszerűség keretit, így aztán a kivitelezés automatikusan alulmúlja a kívánatos megvalósulási minőséget.

Ezt tapasztalom a luxuslakásoknak mondott épületrészekben

Munkám során azt tapasztalom, hogy az újonnan épülő lakások és házak jó, ha 10%-os arányban felelnek meg a minimális szakmai követelményeknek – s a hálózatok olyan aggasztóan gyenge minőségben kerülnek kivitelezésre, hogy azok definiálása már megkívánná a vulgáris jelzők használatát.
A végletekig kiélezett spórolás főképpen az újonnan épülő társasházi lakásokat jellemzi, melyeket kivitelezői egyébként luxuslakás jelzővel ékesítenek, majd természetesen az ehhez tartozó felső kategóriában megszokott árbesorolást is érvényesítik. Nem egy esetben már akkor csőtörés bemérésre kérnek segítséget tőlem, – mikor még át sem adták az épületet, vagy éppen a költözködő tulajdonossal kerülgetjük egymást.
A szakember hiány jelenleg már olyan méreteket öltött, hogy aki már megkülönbözteti a jobb kezét a bal kezétől, – az már szerelőnek minősül.

Sajnos ez tükröződik is az új kivitelezésekben. Sok esetben megbízhatóbb a gépészete egy 80 éves ólom nyomócsővel és eternit lefolyóval ellátott körúti lakásnak, mint egy új, de rohamtempóban kivitelezett „luxuslakásnak”.

A csőtörések leggyakoribb okai

Itt vissza is kanyarodtunk a kezdeti felvetéshez, – vagyis a csőtörések leggyakoribb okaira. A körúti lakás esetében már 30 évvel ezelőtt is indokolható volt a teljes csővezetékrendszer cseréje, felújítása,- az új fogyasztói szemléletre épülő „luxuslakás” pedig szintén várja és vágyja, hogy tulajdonosa a harmadik csőtörés után megszabaduljon a falban és padlóban elhelyezett meglepetésektől.
Meggyőződésem, hogy ma is lehetséges legalább 30 évre biztosítani egy csőhálózat hibamentességét, – melynek legfontosabb kritériuma, hogy NEM LEHET A LEFOLYÓN KÍVÜL A PADLÓBAN SEMMILYEN ELOSZTÁST ÉS KÖTÉST ALKALMAZNI!

Fűtésnél osztó-gyűjtő beépítése kötelező érvényű, s legfeljebb 50% szelep alkalmazása indokolható.
Vízrendszernél is támogatható az osztó-gyűjtő beépítése, de már az átfolyóidomok alkalmazása, vagy a T elemek padlószint feletti elhelyezése is elegendő ahhoz, hogy lefektessük a padlókötés nélküli megbízható vízhálózat alapjait.
Egyre gyakoribb a (CU) rézcsöves hálózatok hibái, kezdenek kiöregedni,- s a lágyforrasztások, csövek és idomok már nem nyújtanak kielégítő biztonságot a csőtörések ellen. Húsz év feletti rendszereknél számításba kell venni, hogy az elkövetkező években cserére szorulnak.

A talajban már lassan csak KPE vezetékekkel találkozom, de esetenként előfordul, hogy még horganyzott (HG) 30-40 év körüli vezetékre lelek. Ezek javítását már nem is javaslom ügyfeleimnek. Felesleges olyan vezetékre költeni, mely nem képes az üzembiztos működést szavatolni.
Javaslom, hogy a KPE vezetékek kiépítésénél is tartsuk távol magunkat a kötések alkalmazásától, s minden esetben a vízaknába alakítsuk ki az elosztásokat, kerti ürítőcsapokat , s ne sajnáljunk duplán, triplán fektetni a csövekből, hiszen nagyjából 200ft/fm árról beszélünk költségoldalon. Cserébe azonban kapunk egy üzembiztos rendszert, mely biztosítékul szolgál értékeink védelmében.

Nem mellesleg így csőtörés keresésre sem lesz szüksége!

Addig azonban míg lesznek elavult és nem kellően átgondolt rendszerek, – addig szükség lesz műszeres csőtörés keresésre is! Szükség lesz, hiszen a műszeres csőtörés keresés és az értékmentés szinonim fogalmak.
Értékmentés, mert a bajban legoptimálisabb megoldást kínálja a hibaelhárításra.
A műszeres csőszivárgás keresés egy olyan eljárás, mely a csőtörés elhárítását a lehető legalacsonyabb költségek mellett biztosítja, méghozzá a célirányos bontási és javítási munkálatoknak köszönhetően.

***

Tovább a csőtörések témájában:

Műszeres csőtörés bemérés

Csőtörés-bemérések eszközei

Korszerű eszközök alkalmazása a duguláselhárításban

Csőtörések

A nyomáscsökkentő szelep mint a vízvezeték-rendszer védőszentje.

Víznyomás és vérnyomás a vezetékekben

Általánosan elmondható, hogy a lakásunk, házunk belső vízhálózatának a legideálisabb üzemi nyomása 3-4 bar közötti értéken tekinthető egészségesnek, optimálisnak.
A 2 bar alatti nyomásérték már alacsonynak tekinthető, ugyanakkor az 5 bar terhelés már túlzottan terheli a vízrendszer elemeit. Ekkor jön: nyomás a víznyomás után!
Kitűnően szemlélteti az állítást az emberi szervezet, hiszen sem az alacsony vérnyomás sem a magas vérnyomás nem tekinthető kielégítőnek, mindkettő egészségtelen, s magában hordozza a maga kockázatát. Természetesen a magas nyomásértékek rejtik a nagyobb kockázatot, s ez vízvezetékek esetében sincs másképpen.

5 bar víznyomás: a csőtörés szinte garantált

A vízvezeték-hálózaton fennálló alacsony üzemi nyomás főképpen a wc tartályok feltöltési problémáiban és az átfolyós vízmelegítők működési zavaraiban mutatja meg hátrányos mivoltát.
Ezen jelenségek azonban nem járnak semminemű csőtörési kockázattal, – legfeljebb, ha türelmünk elvesztésének következtében lerúgjuk a falról a fali vízmelegítőt,- hogy aztán megnyugodva szemlélhessük, a megsérült vízrendszerből kilépő csordogáló víz ronggyá áztatja nappalinkat, s rácsodálkozhatunk, hogy a nagymama dögnehéz szekrénysorát se olyan nehéz elemelni a padlóról.
Ugyanez a jelenség 5 bar nyomáson felgyorsítva figyelhető meg, megfűszerezve elektromos zárlatokkal és egyéb idegességre és kapkodásra hajlamosító jelenségekkel.

Az alacsony hálózati nyomás nyomásfokozó beépítésével orvosolható, ami nemcsak költségigényes megoldás, de elhelyezése is ütközet nehézségekbe.
Visszatérve a csőtörések egyik elsődleges okára, vagyis a magas hálózati nyomásra, – itt. a nyomáscsökkentő szelep beépítése jelenti a megoldást.

Ne csőtörés műszeres bemérésére költsünk, előzzük meg a csőtörést!

A vízrendszer őre, víznyomás mérővel kombinált — *A vízrendszer őre*

Javasolt olyan egység beépítése, mely mechanikus szűrővel kombinált, s ellenőrző nyomásmérő órával is kiegészíthető. Típusokat a reklám elkerülése okán nem említenék, – megjegyzem azonban, hogy a kívánatos szerelvények a 30.000ft körüli árszegmensben keresendőek. Sajnos a belépőáron kínált szerelvények nem alkalmasak a stabil üzemi nyomás biztosítására, továbbá a kerámiabetétes csaptelepek védelmét sem képesek ellátni.
Ahol a kert locsolása hálózati víz használatával történik, ott a nyomáscsökkentő szelep elhelyezését érdemes a ház belső hálózatának belépőpontján elhelyezni, mert locsolásnál nyilvánvalóan előnyt jelent a magasabb üzemi nyomásérték.

Összegezve: A nyomáscsökkentő szelep fél egészség, – vagyis ahol a vízszolgáltató magas nyomáson szolgáltatja az ivóvízellátást, – ott is minimálisra csökkenthető a csőtörés kockázata a nyomáscsökkentő szelepbeépítésével, alkalmazásával.

Dancs Gyula

***

Ha mégis csőtörés történne:

Műszeres csőtörés bemérés

Műszeres csőtörésvizsgálat jogosultsága

Csőtörések, biztosítók

Flexibilis bekötőcsövek meghibásodásai

Minden vélemény számít!

Kevesen gondolnák, hogy leggyakrabban a flexibilis bekötőcsövek elöregedései, elhasználódásai okozzák a legtöbb csőtörést és a legnagyobb vízkárokat az otthonunkban.
Az épületgépészetben igen nagy teret hódított a flexibilis csövek használata, mely a szakma szinte minden szegmensében kedvelté és használatossá lett.
A flexibilis csövek használata számtalan előnnyel jár, járhat, – azonban nem szabad elfeledkeznünk, hogy korántsem örök életre tervezték.

Milyen is a flexibilis cső?

Egy fémhálóval erősített gumitömlőről beszélünk, melynek nyomásterhelhetősége az évek múlásával fokozatosan romlik és hanyatlik.
Amennyiben eléri a kritikus terhelhetőségének felső határát, úgy egyszerűen felhasad, felrobban, s csőtörés jelenségként követeli ki a neki járó figyelmet. Egy csaptelep elhasználódott bekötőcsövén több száz vagy akár több köbméter víz is kiáramolhat, attól függően, hogy egy egész nyaralásnyi időintervallumról beszélünk vagy csak néhány perc észlelési tartamról. Általánosságban elmondható, hogy az 5-6 éves bekötőcsövek életkorukat tekintve már középkorúaknak számítanak, s a 10 évet megélt flexibilis csövek már matuzsálemkorba léptek, bármelyik pillanatban összeomolhat a keringésük, – vagyis időzített csőtörés-generátornak számítanak.

Szereljük szét a csőtörés-generátort!

Javasolt hát minden csap bekötőcső, kazán bekötőcső, boyler bekötőcső, wc bekötőcső cseréje mely meghaladta a 6 éves életkort.
Távolkeleti produktumok esetében az óvatosság jegyében kell cselekednünk, vagyis nem árt, ha optimizmusunkat kissé visszaszorítjuk eme tárgy tartósságának vonatkozásában,
A vérnyomás csökkentése, vagyis a víz nyomásának csökkentése pedig minden háztartásban indokolt- ahol a hálózati nyomás meghaladja az 5 bar nyomásértéket. Nyilvánvaló, hogy a 3-4 bar közötti nyomásérték nem csak a flexibilis csövek élettartamára van jótékony hatással, hanem kihat az összes gépészeti elem általános közérzetére.

Csapjunk a csaptelep probléma közepébe!

Különösen nagy kockázatot rejt olyan csaptelepek beépítése, melyek lefalazott környezetben kerülnek alkalmazásra, mint pl. egyes kád peremére tervezett flexibilis bekötésű keverőcsapok.
Kíváncsi lennék, hogy miképpen lehet frontoldalról javítani egy ilyen kád hátsó részén elhelyezett csaptelepet, ha az nem rendelkezik levehető előlappal? A falba épített wc tartályok bekötőcsöveit sem szabad elhanyagolni, bár ezen esetben a kiáramló víz nagyobbik része a tartályból a csészébe, majd onnan a szennyvíz lefolyóba kerül.

Összefoglalva: Ha nem szeretnének csőtörést, s szeretnék szárazon megúszni, – cseréltessék le az elhasználódott bekötőcsöveket, s minden olyan elzárószelepet, csapot, mely otthonuk biztonságát szolgálja, elősegíti.
A központi főelzárót pedig a csőtörések elkerülése érdekében minden esetben állítsuk zárt állásba, ha nem tartózkodunk huzamosabb ideig otthonunkban.

Ismerje meg a flexibilis csövek világát: Flexibilis cső

Műszeres csőtörésvizsgálat jogosultsága

Minden vélemény számít!

Épületgépészet: gyors ütemű fejlődés

Pár évtized alatt olyan gyökeres változáson ment keresztül az épületgépészet, hogy szakember legyen a talpán aki képes lépést tartani a kor jelen műszaki megoldásaival. Maga az épületgépészet is újkeletű tudománynak számít, bár pontosan ismert, hogy milyen magasrendű műszaki megoldásokat alkalmaztak egyes tradicionális társadalmak. Gondoljunk itt például az ókori Róma vízvezetékeire vagy akár az Inkák magasszellemiségéből eredő zseniális vízvezetési megoldásaira, stb…

Korunk modern fűtési-hűtési rendszerei, megoldásai azonban bonyolultságuk és összetettségük okán magukban hordozzák a meghibásodások lehetőségeit, – hiszen minél bonyolultabb és összetettebb rendszer szolgálja ki magasra szabott komfort igényeinket, annál nagyobb meghibásodási kockázattal kell számolnunk.

Érdemes a tervezésre nagyobb hangsúlyt helyezni, s követni a középút bölcsességét, – vagyis olyan épületgépészeti megoldásokat választani, mely mentes a túlzott bonyolítástól, ugyanakkor alkalmazza a kor rendelkezésre álló, s már bizonyított műszaki megoldásait.

A tágulási tartály hiányáról

Fontos megérteni, hogy a meghibásodások legnagyobb része elkerülhető lenne, ha megfelelően átgondolt rendszer kerülne kivitelezésre, a megfelelően képzett és felkészült szakember közreműködésével. Hozok is egy szemléltető példát, hogy milyen egyszerű okok vezetnek végül csőtöréshez, csőszivárgáshoz.

Kollégáim egy része nem tulajdonít nagy jelentőséget a használati melegvíztárolóhoz kapcsolódó tágulási tartálynak, mellőzi annak beépítését, s csupán a biztonsági szelepre bízzák a hálózati nyomás stabilitását. Ezzel csupán az a probléma, hogy a biztonsági szelepek 8-10 bar közötti működésre tervezettek, melyek nem ritkán csupán 12bar fölött lépnek működésbe. Akkor amikor már késő! 10 bar fölötti nyomást a legjobban megépített hálózatok sem képesek elviselni, szinte borítékolható a meghibásodás.

Pedig könnyű belátni, hogy a zárt rendszerben melegített hidegvíz térfogata megnő a melegítés hatására, s annak térfogatnövekedése nyomásemelkedést eredményez, – méghozzá igen jelentős nyomásemelkedést. Ezt hivatott megakadályozni a tágulási tartályban lévő levegő, mely a folyadékokkal szemben összenyomhatóan viselkedik, s összenyomhatósága okán csupán minimális lesz a hálózati nyomásemelkedés, hiszen a folyadék térfogatnövekedése kompenzálásra került.

Minden hónapban legalább egy-két tágulási tartály hiányából vagy meghibásodásából adódó csőtöréssel találkozom, felmutatva számomra, hogy milyen fontos szerepet töltenek be a biztonsági és kiegészítő szerelvények, s milyen fontosak azokat rendszeres ellenőrizni is.

No, de térjünk vissza a modern épületgépészeti technológiákra, melyek nem csak összetettek és bonyolultak, de emellett rejtetten kerülnek kivitelezésre, bonyolult struktúrát felvonultató rétegrenddel fűszerezve.

A műszeres csőtörésvizsgálat

Itt érkeztünk el a műszeres csőtörésvizsgálathoz, s annak megértéséhez, hogy csupán kalapáccsal és elavult szemléleti alapokkal nem lehetséges a fájdalommentes csőtörés gyógyítás. A műszeres csőtörésbemérés legfontosabb célja, hogy a legkisebb bontás, burkolatbontás mellett álljon vissza a gépészet üzemszerű működése, s az a célirányos beavatkozásnak köszönhetően alacsonyabb költségeken valósuljon meg, mint a „húbelebalázs, üssük, verjük, essünk neki kalapáccsal” típusú beavatkozás.

A hibafeltárás intellektuális tevékenység, s az minél magasabb síkon teljesül a hibafeltárás során, annál intelligensebb és finomabb megoldások nyílnak meg a fennálló gépészeti hiba elhárítására. Mondjuk azt, hogy korunk gépészeti meghibásodásait nem tudjuk már csupán vésővel és kalapáccsal gyógyítani, – finoman szólva is: durva, elnagyolt, nem kellően átgondolt megoldás.

Csőtörésvizsgálat: Számítógépes korrelációs rendszer — *Számítógépes korrelációs rendszer*

A műszeres csőtörésbemérés eszköztárában azonban olyan eszközök szerepelnek és szerepelhetnek, melyek olyan hibafeltárást és hibajavítást tesznek lehetővé, melyek pár éve még a fantázia világához tartoztak. Gondoljunk például egy számítógépes korrelációs rendszerre, mely képes kielemezni akár pár száz méternyi hálózat zajait, majd kijelölni a meghibásodás pontos helyét.

A nyomvonalkeresés, jelzőgázos vizsgálatok vagy a nagyfelbontású hőkamerával történő hibakeresés szintén elképzelhetetlen volt pár évvel ezelőtt, akárcsak a száloptikás csatornavizsgálat.

Magam fontosnak tartom, hogy minden olyan eszközzel rendelkezzem, melyek a legmodernebb csőszivárgási eljárásokhoz tartoznak, – legyen szó ipari vezetékről, padlófűtésről, lefolyóhibáról. A műszeres csőtörésbemérés tehát válasz az újonnan megjelenő gépészeti megoldások kihívásaira, hiányosságaira,- lehetőség azok korszerű orvoslására.

***

A témában fontos bejegyzések:

Műszeres csőtörés-bemérés, csőszivárgás-vizsgálat a gyakorlatban

Minden vélemény számít!

Rejtett csőtörések, csőszivárgások, csőtörés-bemérés

Rézforrasztás – egy lehetséges rejtett hibaforrás

A rejtett csőtörések, csőszivárgások megkeresése a legnehezebb és legfelelősségteljesebb munkakörök közé tartozik, mely főképpen abból adódik, hogy olyan meghibásodásokat kell feltárni melyeknél felkészült szakmabéli kollégák is széttárják a kezüket.
Külön nehezíti a munkakör végzését, hogy laikus, egyszerű rátekintésben úgy tűnhet, hogy egy olyan tevékenységgel, szakmával van dolgunk, melyet a technika olyannyira megtámogatott, hogy egy csodaműszer érintésével milliméterpontos megállapításra jutunk a csőtörés pontos helyét illetőleg.
Sajnos ez áll a legtávolabb a valósághoz.

A csőtörés keresést magam részéről leginkább a gyógyításhoz hasonlítanám, – azzal a hátrányával, hogy a csőtörés keresőjét szigorúan számon kérik, s ha pontosak az értesüléseim, akkor ezidáig egyetlen áldozatot sem követelt a csőszivárgás keresés szelíd tevékenysége. Az azonosság és átfedés abban érhető tetten, hogy olyan rejtett jelenségekről, érzékszervek és értelem számára nehezen követhető folyamatokról beszélünk minkét esetben, melyben a munkavégző szakmaiságát, felkészültségét éppen az összefüggések egységlátása adja, adhatja. Ezt nevezzük divatosabb megnevezésben: holisztikus látásmódnak.

Tudom erősnek tűnhet a csőtörés keresés és a gyógyítás összevetése, hiszen a gyógyítás a legnemesebb és legkiemeltebb emberi tevékenység, s magam is meghajolok ezen terület kiemelt nagyjai előtt. A tevékenységek értékét azonban nem a társadalmi elismertség adja, hanem az a belső attitűd biztosítja, mely a személy magával támasztott igényességéből sugárzik ki, s vetül ki minden tevékenységére, s ez biztosítja az individuum indítékainak minőségét.

Könnyű belátni, hogy a csupán pénzért végzett tevékenység sosem válik értékké, hiszen a lényeg hiányzik belőle, melyet pont a lelkiismeret biztosít, vagyis a munkavégző legbenső beállítódása. No , de ez nem tartozik szorosan a csőtörés kereséshez, csupán a szimbolikus összevetés megvilágítása miatt tettem egy rövid kitérőt.

A meghibásodás tisztázása

Az első egybeesés éppen a betegfelvétel, a meghibásodás körülményeinek a tisztázása. Mióta áll fenn a hiba, krónikus vagy akut jelenséggel van dolgunk, az előző időszak beavatkozásai, a kivitelezés ideje, jellege, anyaga, … s rengeteg feltárókérdés a csőtörés körülményeivel közvetlen összefüggésben.

Második lépésben a diagnosztika, – vagyis a képalkotás, hangalkotás, nedvességmérések, nyomásmérések, – éppen az előzőleg gondosan felállított hibaképnek megfelelően, s a rendelkezésre álló műszerek együttes alkalmazása mellett. Általánosan elmondható, hogy mindig szakszerű gondos nyomásméréssel kezdődik minden nyomás alatt lévő vezeték vizsgálata, hiszen ahol nincs nyomásvesztés, ott csőszivárgás sem lehet.

Természetesen ezt leegyszerűsítettem, mert nem állandó hőmérséklet mellett mégis fennállhat csőszivárgás. A fűtési meghibásodások egy részénél még a legmodernebb technológia támogatottsága sem teljes biztosíték, mert a nyomásvesztés olyan üzemi körülmények között történik, mely nem reprodukálható a vizsgálati műszerek alkalmazási területére, s mindig igen alacsony folyadékvesztéssel járó hiba feltárására irányul.

Egy átlagos zártrendszerű fűtési rendszer pár óra alatt leáll egy minimális csepegéstől is, mert 0,8 dl vízvesztés általában már elegendő a 0,5 bar üzemi nyomás elérésére, mely előidézi a fűtési berendezés biztonsági leállását. A jelzőgázos vizsgálatok forrasztott rézcsöves rendszerek és presselt technológiák kivitelezésekor sok esetben nem mutatnak fel nyomásvesztést, gázszivárgást, – még az üzemi nyomás négyszerese vagyis 6 bar-os vizsgálati nyomás mellett sem.

A lefolyóvezetékek ennél is problematikusabbak, mert a kamerás vizsgálatok a vizsgált vezeték belsejéről adnak képet, s csak nagyon komoly szerelési hiányosság tárható fel általa, – a tömörségéről nem ad biztos felvilágosítást.

Biztonsági szerelvények, víztisztítók, vízlágyító berendezések szintén érdekes hibajelenségeket generálnak, csak hogy betekintést adjak a lehetséges meghibásodások széles spektrumáról.

(Jelen írásomnak nem célja, hogy bemutassak minden vizsgálati módszert és lehetőséget – csupán rámutatni kívánok a vizsgálatok komplex jellegére, s eloszlatni a tévhitet, hogy itt valami könnyed, gyors és teljesen tévedésmentes vizsgálatról van szó.)

A csőtörés-bemérés drága műszerekkel megy végbe

A csőtörés keresésben minden esetben igen költséges eszközök együttes bevetéséről beszélhetünk, mely általában nagyon pontos hibamegállapítással végződik.
Azonban fontos tudni, hogy vannak olyan kivitelezések, rétegrendek, s főként beázások és szakszerűtlenül kivitelezett fűtési rendszerek ahol a technikai eszközök megléte és szakmai felkészültség sem jelent teljes garanciát, hogy a legkisebb bontás mellett elhárítható legyen a fennálló gépészeti meghibásodás. Magam részéről fontosnak tartom, a megfelelő tájékoztatást, s csoda helyett így a megrendelőim a realitással találkozó és a legmagasabb szinten teljesülő szolgáltatást kaphatnak.

S természetesen minden olyan technikai eszköz rendelkezésemre áll, mely a pontos hibameghatározást előmozdítja, és a bevethető csőtörés-kereső eszközök tárházába tartozik.

Legyen szó akár számítógépes korrelációs hibameghatározásról, hőkamerás lokalizálásról, jelzőgázos vizsgálatról, – számíthat arra, hogy minimálisra szorítom le a kalapács és ásó használatát, és a teljes megoldásig kísérem végig a csőtörés elhárítását, – beleértve a javítás és helyreállítás folyamatát.

***

Korábban a témában:

A csőtörés-bemérések eszközei

Műszeres csőtörés vizsgálat

Műszeres csőtörés vizsgálatok

Fűtési rendszerek, a hibakeresés hatékonysága

2 hozzászólás

A központi fűtés kiépítéséről

Fűtési osztó-gyűjtő. Hibakeresés közben. — Fűtési osztó-gyűjtő

A korszerű központi fűtéses rendszerek mára kizárólag aljzat betonba elhelyezve kerülnek kiépítésre, hogy megfeleljenek a kor technikai és esztétikai követelményeinek.
Sajnálatosan a kivitelezést végző szakemberek nagyrésze nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel ahhoz, hogy igényes fűtési rendszert építsen, – így már a kivitelezés során olyan hibákat vét, melyek felfedése, a hibakeresés igen komoly kihívás.
A kivitelezés során a legfontosabb irányelv az, hogy semmilyen körülmények között nem kerülhet a padlóba idom, toldás, elosztóelem.

Ha ezt az egyszerű aranyszabályt követjük és a vezetékeinket védőcsőben vagy szigetelőhéjban helyezzük el, – akkor szinte biztosak lehetünk abban, hogy nem lesz a lakásunkban, házunkban burkolatbontás. Fontosnak tartom továbbá, hogy ismeretlen gyártó, ismeretlen termékével ne kísérletezzünk, mert pár ezer forintnyi spórolás később súlyos százezres kiadásokat jelenthet. A betonozás szintén különös odafigyelést igényel, hiszen a vezetékek megsérülhetnek, ha azok mechanikai sérülést szenvednek.
Ennyi az egész!
Fűtési osztó-gyűjtő elhelyezése, védőcső, megfelelő anyagminőség alkalmazása, szakszerű kivitelezés, körültekintő betonozás. Az eredmény: 100%-os üzembiztosság.

Fényképezzük az épületgépészet kialakításának lépéseit

Érdemes továbbá a teljes épületgépészetről még a betonozás előtt fényképeket készíteni, így a falfúrások során elkerülhetjük a csővezetékek sérüléseit, sok bosszúságtól kímélve meg magunkat. A rendszerünket lehetőleg alacsony hőfokú előre-menő hőmérsékletre terveztessük, hogy a gázkészülékünk a leghatékonyabban működhessen, és alkalmas legyen a későbbi bővítésre, modernizációra, – például hőszivattyú gazdaságos csatlakozására.
Ennyit dióhéjban az üzembiztos központifűtés kritériumairól.

Most néhány mondatban megvilágítanám, – miért is nehéz nyomára akadni a zártrendszerű fűtések nyomásvesztésére, – miért jelenti a legnagyobb kihívást az ilyen jellegű gépészeti hiba megtalálása.

Nyomásvesztés helyének felderítése

A legkiemelkedőbb nehézséget az jelenti, hogy csupán pár deciliter vízvesztés már elegendő ahhoz, hogy leálljon a fűtőkészülékünk, hisz a tágulási-tartály nagyobb folyadékvesztést nem képes kikompenzálni. Egy átlagos 24 kW kombi gázkészülék 1,5 bar üzemi nyomásról 0,7-1 liter közötti vízvesztés után eléri a 0,5 bar körüli üzemi nyomást, mely a készülék leállását eredményezi. Ez az általam megjelölt vízvesztés egy kifogástalan állapotban lévő készülékre vonatkozik, melynek tágulási tartálya megfelelően funkcionál, – továbbá semminemű egyéb vízvesztés nem jelentkezik sehol a rendszerben. Tehát minden rendszerkomponens szivárgásmentes. Kiemelt figyelmet érdemelnek a radiátorkötések, automata-légtelenítők, biztonsági szelepek, és minden csatlakozási pont a rendszerünkben. Tehát amennyiben minden külső csatlakozás és szerelvény mentes a szivárgástól és folyamatos utánpótlást igényel a fűtési hálózat, – úgy vélhetően rejtett szivárgás okozza az állandó vízvesztést.

Fűtési rendszer: osztó-gyűjtő. — Fűtési rendszer: osztó-gyűjtő

A gondot az jelenti, hogy pár deciliter víz elfolyásáról beszélünk ilyenkor, mely elosztva a feltöltési napokra eső feltöltések számával, – csupán könnyezésnek, legtöbbször enyhe szivárgásnak számítanak. Legtöbb esetben hideg állapotban nem is jelentkezik vízvesztés a rendszeren, – magyarul: nyáron nem okoz leállást a készülékben, annak ellenére, hogy ilyenkor is teljes üzemi nyomás uralkodik a teljes fűtési hálózaton. Ez jelenti a lokalizálásában a nehézséget, szinte ellehetetlenítve a pontos hibabehatárolást.

A folyadékvesztés akkor következik be egy ilyen rendszerben amikor felfűtési, esetleg lehűlési periódusában tart az üzemelés, – vagyis hődilatációról beszélhetünk. Ez az általam hődilatációnak nevezett jelenségből adódó folyadékveszteség rossz hasonlattal élve olyan mint fogorvosnál a fogfájás,- a vizsgálatkor nem jelentkezik, nem diagnosztizálható. Ilyenkor hiába a tapasztalat és a hightech technológiák megléte, – a gyakorlatban jelentkező hibaok erősebb mint a technológia és szakember együttese.

Jelzőgázos vizsgálat

A jelzőgázos vizsgálat során egy ilyen rendszer akár 6 bar nyomást is tartósan megtart, tömörnek mutatja magát, – mégis tartós üzemelés alatt vízvesztést produkál. Tehát hiába a többmilliós technikák összessége, hiába nyomásmérés, jelzőgázos vizsgálat, nagy felbontású hőkamerás felvételek, fejlett akusztikus berendezések, nyomás és nedvességmérések, – kifoghat a hiba a lokalizáló szakemberen. Egyszerűen ez a valóság, ez a realitás. Ezt fontos tudnia a megrendelőnek, hiszen ha erről nem esik szó, – akkor nem megfelelően tájékoztatta őt a vizsgáló szakember.

Műszeres csőtörés bemérés

Sajnos az a tévhit a megrendelői oldalról, hogy jön egy szakember aki egy műszert méregdrágán odaérint a fűtési rendszeréhez, elkér egy kisebb vagyont, – majd műszeres csőtörés beméréssel megtörténik a csoda. Ez korántsem ilyen egyszerű!
Nagyon komplex vizsgálatról van szó, mely során specifikus és rendkívül fejlett ipari berendezések együttes és célirányos alkalmazása során tárulhat fel a csőtörés rejtett oka. Ennek sikerességéhez nagyban hozzájárul a műszeres csőtörés vizsgálatot végző szakember szakmai felkészültsége, lelkiismeretessége és a rendelkezésére álló tárgyi, technikai támogatottság.

A magam részéről egy nyomozásnak fogom fel a csőtörés keresési eljárást, melyben olyan hibákat tárok fel, mely mások számára rejtett, felfedhetetlen. Ez ennek a munkának az örömforrása. Olyan hibákat keresek és találok meg, mely nagyon rejtőzködik, nagyon szeretne elbújni előlem. Kihívásnak tartom a munkám, s abban a pillanatban abbahagynám a tevékenységet amikor csupán rutinból, kényszerből, anyagi megfontolásból végezném.

Sajnálatos, hogy a legtöbb embert csupán az anyagi haszonszerzés motivál, csupán ezért végzi a munkáját. Természetesen jómagam egzisztenciális feltételeihez is hozzájárul a munkámból származó bevétel, azonban elsődlegesen nem ez ösztönöz.
Sosem állíthatjuk, hogy tökéletesek vagyunk, mi vagyunk a legjobbak! Mindenkinél van jobb, több, okosabb, felkészültebb, önnön értékrendünk mércéjével mérve értékesebb. Ezt csupán azért kerül leírásra, hogy leendő ügyfeleimet időben tájékoztassam, hogy nincs 100%-os teljesítmény, jómagam nem tudok még csodát tenni, nem tudok felmutatni 100%-os sikert a munkámban.

A sikerarányról

Ha mégis sikerarányt kellene megállapítanom, megjelölnöm – akkor nagyjából 90-95%-os arányban egy csempe pontossággal állapítom meg a gépészeti meghibásodás helyét. A fennmaradó 5-10 % kiesik az egy csempe méretének tartományából, – azonban ott is megoldás születik a hiba megoldására. Mindig kiemelt fontosságot tulajdonítottam a megfelelő tájékoztatásnak, így csupán azt tudom ígérni a leendő megrendelőimnek, hogy magam részéről megteszem ami elvárható,- ami eszköz, technika és szakmai felkészültség együtteséből adódik.

Tapasztalatom szerint megrendelő és szerelő között létrejövő kapcsolat minőségét, kifutását pont a szerelő alapozhatja meg, – méghozzá a megfelelő információk megosztásával. Ebből pedig a legfontosabb: Nincs 100%-os műszeres csőtörés bemérés, nem valósulhat meg mindig a tökéletes hibahely meghatározás. Megközelíteni lehet, törekedni is kell rá, – azonban a valóságban ez is csak annyira tökéletes mint az egyes ember egyéni kvalitásai. Ez tehát a szomorú valóság a csőtörés keresésről, műszeres csőtörés vizsgálatról, emberről, világról, tökéletességről.

A műszeres csőtörés keresés tehát csoda, csodának mondhatjuk, – azonban a valóság tükrében szemlélve, -egy nagyobb hajszál mégis elválasztja attól. Megértem, mi több tudom, hogy jelen sorok kiábrándító józansága nem egyeztethető össze a kor reklámigényeivel, – azonban fontosabbnak tartom, hogy reális elvárások domináljanak a megrendelő részéről, – hisz csak egy ilyen kölcsönös emberi tiszteleten alapuló munkakapcsolatban tud megfelelő együttműködés kialakulni szerelő és megrendelő között.
Összegezve: A tisztánlátás azért kiemelt jelentőségű a csőtöréskeresés, műszeres csőszivárgáskeresés vonatkozásában, hogy valós ígéretekhez és teljesítményhez valós elvárások párosuljanak.

Csőtörés-bemérés eszközök

8 hozzászólás

A csőtörés-bemérések eszközei és alkalmazási területük

SEBA korrelátor műszer a csőtörés-bemérés eszköze — *SEBA korrelátor, csőtörés-bemérés*

Valószínűleg lehetetlen feladatra vállalkozom akkor, amikor néhány mondatban kívánom bemutatni Önnek az általam használt eszközöket, berendezéseket, melyek a csőtörések, csőszivárgások pontos helyzetmeghatározását teszik lehetővé.

Már csak azért is komoly kihívás, hisz egy csőtörés, vízveszteség behatárolásához szánt berendezéshez gyártójuk min. 80-200 oldalban írja le azokat a bázisszintű információkat, melyek használójuk számára elengedhetetlenek.
Igazán nem is ezt kívánom átadni Önnek, sokkal inkább azt kívánom megvilágítani, hogy nincs olyan vízszivárgás, vízveszteség, csőtörés, melynek megkereséséhez ne rendelkeznék tárgyi feltétellel.

A műanyag csövek nyomvonalkeresésétől kezdve a csőfagyasztásig, nyomásmérésektől a számítógépes korrelációs mérésekig minden technikai háttért bevetek, hogy előkerüljenek a mások által rejtettnek ítélt vízveszteségek.

A berendezéseim között több igen fejlett, igen specifikus akusztikus berendezés található, melyek tapintómikrofonoktól a talajdetektorokig, illetve a nyomvonal és mélység meghatározókig mind tartozékként, kiegészítőként szerepelnek. Az említett számítógépes korrelációs rendszer, mely csak igen kis számban áll szakemberek rendelkezésére, rendkívül pontos szivárgási hely kijelölésére alkalmas, akár több száz méteres távolság vizsgálatakor is.

A csőtörés-bemérés haszna

Nem is kell ecsetelnem, hogy mekkora a jelentősége egy parkosított kert vagy egy díszkővel lerakott parkoló esetében, ha a csőtörés elhárításához csak minimális feltárásra van szükség. Ugyanígy nem elhanyagolandó, ha a jelzőgázos rendszer egy belső szivárgás feltárásakor pontos képet ad a csőszivárgás, a vízveszteség helyéről. Ebben az esetben egy speciálisan erre a feladatkörre kikevert robbanásmentes hidrogén-nitrogén keverék kerül megkeresésre, melynek jelenlétét nagy érzékenységű hidrogéndetektor teszi lehetővé.

Fűtési rendszerek hibáinak megállapításához nagy segítség a magas felbontású ipari termokamera, mely szintén elengedhetetlen tartozéka a felszerelésemnek. Nem beszélve arról, hogy a bontások során a többi vezeték is feltérképezhető a hozzáértő szakember számára, elkerülve az ép vezetékek sérüléseit, felesleges javításukat.

Munkám során több technológiát is együttesen használok, éppen azért, hogy a legpontosabb helyzet meghatározással támogassam a javításhoz szükséges legoptimálisabb feltételeket. tevékenységem kapcsán a legkülönbözőbb lakossági és ipari csőtörésekkel találkoztam, így bátran ígérhetem Önnek, hogy megkeresem a legkomplikáltabb szivárgást, vízveszteséget is, még ha a föld alól is kell előkerítenem! 🙂

Ajánlom még:

Műszeres csőtörés vizsgálat

Műszeres csőtörés keresés, csőszivárgás lokalizálás

Csővizsgáló kamera a duguláselhárítás harcmezején