Ügyfél és Szolgáltató párbeszéde

Látszólag először nem a műszeres csőtörés bemérésről lesz szó, pedig de

Az interakció szó jelentése:  kölcsönhatás, kölcsönös viszony, kölcsönös egymásra hatás. Ám mielőtt a csőtörés, a csőtörés bemérés és hasonló szépségekre pillantanánk…

A lét teljességében, egységében minden mindennel összefügg, összetartozik – a lételemek nincsenek egymástól végérvényesen elválasztva. Az eltérő lételemek, tudatok vonzzák vagy taszítják egymást.

Példával szemléltetve: A kocsmatöltelék a kocsmatöltelékek társaságában és hozzátartozó díszleteiben találja meg önmaga létének visszaigazolását – míg a kocsma, kocsmai díszletek azon vevőkör igényeit hivatott kiszolgálni, mely a célközönség öntermészetét és igényét a legteljesebben lefedi. Vagyis a kocsma és elemei elválaszthatatlanok egymástól, kölcsönös minőségtelenségi érintettség ragadható meg alany és tárgya között. Evidens, hogy az így determinált célközönség nem vonzódik a minőség jegyeit felmutató dolgok felé.

Törvényszerű tehát, hogy a minőség hiánya, vagyis a mennyiségi meghatározottság a mennyiség elemeihez vonzódik, ahogyan a minőség elemei is egymáshoz vonzódnak, egymás társaságában találják meg közös identitást.  

Azt gondolom ezt felesleges részletekbemenően kifejtenem egy olyan ember számára aki tudatosan vezeti az életét, rendelkezik megfelelő önismerettel.

Az ember és a munkája

Jó, jó…..de, hogy jön ez ide, hol van itt inerakcióról szó, hol van itt szolgáltatásról szó, hol van itt csőtöréskeresésről szó, hol van itt ügyfélről, ügyfélelégedettségről szó?

Másról sincs szó! 

Több alkalommal leírtam már, hogy a végzett tevékenységünk értékét az határozza meg, hogy az milyen mértékben  képes hordozni a tevékenység alanyának szabad szellemi mozgását. A szabad szellemi mozgás, szellemi mozgástér kreativitást kölcsönöz, mely aztán produktumaiban ölt testet. A produktum sosem hazudik, hiszen az névjegykártya, névjegye létrehozójának – szellemi megszilárdulásként értelmezhetjük. A magára adó embertípus nem ad ki kezéből rangjához nem méltó produktumot, mert belső iránytűje azt nem engedi, magáról silány bizonyítványt nem állít ki. Ehhez azonban komoly felismerések szükségesek.

Fűtési rendszer: osztó-gyűjtő.
Fűtési rendszer: osztó-gyűjtő

Felismerések, hogy minden cselekvés hiábavaló, ha az nélkülözi az értelmet, nélkülözi azt a bölcsességet, mely rangot és minőséget kölcsönözhetne a tevékenységnek. Magam ezért olyan tevékenységet választottam, mely minden tekintetben megfelel a minőség kritériumainak, minden vonatkozásban teret ad a szellemi mozgásnak, minden ízében intellektuális áthatottságú.

Nem mellesleg igen hasznos tevékenységet végzek, hiszen a szolgálatom, szolgáltatásom révén olyan nehezen feltárható, ill. mások által egyáltalán nem felfedhető csőtörések, csőszivárgások és falnedvesedések okait fedem fel, melynek eredményeképp igen komoly problémáktól mentesítem megrendelőimet, ügyfeleimet. Ennek ellentételezéseképpen pedig Tisztelt Ügyfeleim biztosítanak számomra annyi anyagi forrást és ebből fakadó mozgásteret, melyben egyenlőre még elkerülhető számomra, hogy egy összeszerelőüzemnek hazudott rabszolgatelepen kelljen lélektelen szükségmunkát végezzek.

Azt gondolom, hogy megfelelően meg is becsülöm ezért Ügyfeleimet, a munkámat pedig komolyan veszem, hiszen ezen feltételek, összetevők elengedhetetlenek számomra egy értelmes élet vezetéséhez, melyben az élet az értelemtől áthatva képes a minőség jegyeinek befogadására, netán aktualitásban való felmutatására. Több mint tíz év kizárólag műszeres csőtöréskeresésben eltöltött tapasztalatom alapján kijelenthetem, hogy szinte kizárólag olyan Ügyféllel, Megrendelővel találkozom, kerülök kapcsolatba, akik intellektuális érintettségűek.  Ahogy már említettem ezen minőség által érintett embertípustól elidegeníthetetlen, hogy cselekvés előtt gondolkodjon, intelligens megoldásokat részesítve előnyben. Az okos ember attól okos, hogy már a cselekvés megkezdése előtt előre látja, hogy az általa elindított cselekvés milyen okozattá lesz, milyen gyümölcs terem az általa választott cselekvési módozat következményeképpen. 

Csövek, műszerek, csőtörés bemérés, nyomvonal keresés, lefolyókamerázás

Meglátásom szerint például felesleges felásni egy egész kertet, hogy egy csővezeték hibáját vagy nyomvonalát megkeressük, ha annak orvoslására, hibájának megszüntetésére kínálkozik intelligensebb és gazdaságosabb megoldás is. 
Ugye ennek felismeréséhez már gondolkodni kell, nem hűbelebalázs módjára cselekedni, kapkodva és csapkodva a tettek mezejére lépve. Természetesen nincs sem kalapácsalergiám, sem ásóundorom- csupán meggyőződésem, hogy többet ésszel mint erővel, többet ésszel mint észnélkül. A kalapácsot és ásót csupán módjával, csak a legszükségesebb mértékig, amolyan homeopátiás adagolásban.

Azt gondolom, hogy szétverni és felforgatni egy egész fürdőszobát, hadiállapotokra jellemző állapotokat előidézni egy otthonban nem éppen intelligens megoldás, mert egyetlen előnye mellett sem tudnék érvelni, egyetlen előnyét sem tudnám felmutatni. Sem nem gyors, sem nem költségkímélő, sem nem fáradságmentes, sem nem…
Persze szerencsénk az lehet az ásóval, lehet a kalapáccsal is. Főleg, ha nem okozunk nagyobb kárt, nem vésünk el további csöveket, nem verünk le felesleges burkolatokat. Nyilvánvaló a legnagyobb szerencse, ha nincs szüksége csőtörésbemérésre, nincs szüksége lefolyókamerázásra, nincs szüksége nyomvonalkeresésre, nincs szüksége műszeres csőtörésbemérő társaságára, társaságomra.

Műszeres csőtörés bemérés

Ezzel  ugyanakkor nem célom egyoldalúan bemutatni a csőtörésbemérés által elérhető előnyöket, hiszen a csőszivárgáskeresés csupán egy a végezhető tevékenységek tengerében. Ezen kívül pedig számtalan magasabbrendű emberi tevékenység létezik, beleértve az igazi orvoslást, tanítást,  magasrendű művészet képviselőit, s  hosszasan sorolhatnám melyek azok a tevékenységek, melyek egy igazi civilizációban mindig megbecsülést, rangot jelentettek.

Nemrégiben még a MESTER fogalma azt jelentette, hogy ezen titulus hordozója igen kiemelkedő, szinte művészi szinten űzi tevékenységét, melyet természetesen produktumai hűen felmutattak. Ma azonban olyan újbarbárság korát éljük, melyben nincs művész, nincs mester, nincs mesteri produktumok befogadására alkalmas szem, fül, érzékszerv.

A párbeszéd (interakció) nélkülözhetetlen

Azonban annyi bizonyos, hogy minden tevékenységet, beleértve a csőtöréskeresést is lehetséges magasabb és még magasabb nívón végezni. Ennek elengedhetetlen feltétele, egy olyan orientáció, mely nem ismer megalkuvást, mindig az aktuálisan nyújtható legjobbat kívánja felmutatni, mert számára a munka nem kényszerű teher, hanem az önmeghaladás egy lehetséges gyakorlati területe.

Ennek okán tartom kiemelten fontosnak, hogy Ügyfeleim észrevételeket tegyenek. Ezen interakció mindenki számára előnyöket tartogat, hiszen egyrészt hozzájárul az általam végzett tevékenység magasabb fokon történő megvalósításához, másrészt hasznos információkkal szolgálhat  azon sorstársaknak akik kénytelenek elszenvedni a csőtöréssel járó örömöket.

Nem utolsósorban pedig észrevételeivel hozzájárulhat és beavatkozhat a szolgáltatási piac egészséges alakulásába és tisztulásába, hogy ezen egyszerű eszközzel élve, együttes erővel léphessünk fel azokkal a piaci szereplőkkel szemben, akik jelenléte úgymond nemkívánatos. Az ugyanis elvitathatatlan, hogy mint a szolgáltatónak, mint pedig a megrendelőnek közös érdeke, hogy eltűnjenek a kontárok és haszonlesők arról a területről ahol semmi keresnivalójuk nincs.

Dancs Gyula András

Nagyfelbontású hőkamera vizsgálat

Problematikus csőszakasz hőkamera képernyőjén
Problematikus csőszakasz

A csőtörések keresése, felfedése során nagy hatékonysággal vethető be a nagyfelbontású termokamera.
Fontos, hogy a csőszivárgás felderítésére alkalmazott hőkamera megfelelő felbontással bírjon, mert a telefonokhoz kiegészítőként kínált eszközök és a hőkamera gyártók által kínált belépő modellek nem alkalmasak a csőszivárgások feltárására.
Ennek oka igen egyszerű: ezen hőkamerák nem ipari alkalmazásra lettek kifejlesztve – felbontásuk és a készülékek által kínált szolgáltatások nem fedik le azt a kívánalmat, mely egy csőszivárgás sikeres beméréséhez szükségeltetik. 

Hőkamera, termokamera

A hőkamera vagy más néven termokamera a csővezetékben áramló folyadék hőmérséklete és a környezete között fennálló kölcsönviszony  megjelenítését teszi lehetővé. Nyilvánvaló, hogy a termokamera minden olyan kívánalmat képes kiszolgálni, mely egy olyan folyamat megfigyelésére irányul, mely folyamatban, összetett feltétel rendszerben a hőmérséklet változásai megtalálhatók. 

A hőkamera tehát igen széles felhasználási spektrumot kínál, melyben szinte minden életterület belefér- értve ezáltal az ipari technológiákat és az orvosi célú alkalmazást is.
Minket azonban jelenleg csupán az érdekel, hogy miként vethető be a hőkamera a csőtörés felfedésére.

A nagyfelbontású hőkamera lehetővé teszi, hogy a falakban, padlóban elhelyezett csövek nyomvonalát felfedjük – feltéve, hogy a csőhálózatban található közeg hőmérséklete eltér a környezetétől. A mérés olyan kifinomult dimenzióban valósul meg, hogy a csővezetéken elhelyezett szigetelés sem gátolja meg a vezeték felfedhetőségét.
A csőtörés vagy a csőszivárgás helyén kilép a vezetékben található folyadék, s amennyiben az csupán pár tizedfok hőmérsékletet is közöl a környezetével, az beazonosítható a mérést végző szakember számára.

Az áramlás nélküli vezetékszakaszok értelemszerűen nem vonhatók vizsgálat alá, hiszen pont ugyanolyan hőmérsékleti jellemzőkkel bírnak mint a környezetük.  A termokamera nem alkalmazható továbbá padlófűtés szigetelése alatt elhelyezett vezetékek nyomvonalmeghatározására és szivárgásának meghatározására sem. Ennek az az oka, hogy lépésálló hőszigetelő réteg megakadályozza és  ellehetetleníti a hőkamera bevethetőségét.

Milyen a profi gépészeti rendszer

Épeszű szerelő természetesen nem is alakít ki olyan gépészeti rendszert, melyben a hőszigetelés alá idomok, kötések kerülnek. 
Honi szerelőink egy csoportjára azonban nem jellemző a gondolkozás, így aztán nem ritkán találkozom a csőtörések, csőszivárgások egyik legnehezebben lokalizálható altípusával. 
A hőkamera továbbá olyan típusú szivárgások felfedésére sem alkalmazható, melyben a csővezeték nem érintkezik közvetlenül a környezetével. Ilyenek például a légréssel körbeölelt felszállóvezetékek (strangok) vagy a kád alatti üreges térben elhelyezett vezetékek. A hőkamera tehát nagyon hasznos csőtöréskereső eszköz, azonban használata önmagában csak nagyon ritkán elégséges a szivárgás pontos helyének a kijelölésére. 

Érdemes újból megismételni: egyetlen szivárgáskeresési  módszer, metódus nem elegendő a csőtörés, csőszivárgás pontos helyének a bemérésére. Mindig a fennálló hiba jellege határozza meg, hogy milyen eszköz használható a csőtörés lokalizálására. Felesleges is említenem, hogy a mérést végző szakember részéről pedig elengedhetetlen a nagyfokú szakmai felkészültség, hiszen eszköz és eszközhasználó kölcsönös csúcsrajáratásából születik a pontos csőtörésbemérés.

***

A témában ajánlom még:

Műszeres csőtörés bemérés 3. – Jelzőgázos bemérés

Jelzőgázos csőtörés bemérés

Jelzőgázos rendszer a műszeres csőtörés bemérés során
Jelzőgázos rendszer

Szivárgáskeresés, csőtörés lokalizálás jelzőgáz segítségével

Ez a csőtörés keresési módozat igen pontos hibahelymeghatározást tesz lehetővé – feltéve, hogy az adott csőtörés alkalmas a jelzőgázos technológiával történő beméréséhez.
Több esetben hangsúlyoztam már, hogy a csőtörés bemérési tecnhológiák és eszközök önállóan szinte sosem  alkalmazhatóak a gépészeti hibák pontos meghatározására, mert mindegyik eszköz specifikus alkalmazásra tervezett, magyarul: csupán részfeladat kiszolgálására szánt.

Így van ez a jelzőgázos csőtörés bevizsgáló eszközzel is, hiszen pl. szakszerű nyomáspróba nélkül alkalmazhatatlan a bemérés ezen típusa.
A nyomáspróba kritériumait most nem fogjuk taglalni, legyen elég annyi, hogy a jelzőgázos csőtörés bemérés elengedhetetlen bázisát képezi. 
A nyomvonal ismerete szintén ilyen elengedhetetlen fundamentum, hogy egyáltalán értelme legyen a csőtörés, csőszivárgás jelzőgázzal történő bemérésének, mert hiába keressük a jelzőgáz jelenlétét, ha nem érintjük azt a területet ahol a gáz érintkezik a környezetével.

A jelzőgázos csőtörés bemérés lényegéről

A szivárgó csővezeték egy lehetséges csatlakozási pontján hidrogén, nitrogén keveréket juttatunk a vezetékbe, majd a hidrogén jelenlétét egy igen kifinomult és nagyérzékenységű műszer segítségével felfedjük. 
A nitrogén semlegessége okán csupán hordozói szerepet tölt be a gáz összetételének egészére nézve, vagyis a nitrogén 90%- nál nagyobb a százalékban található a csőtörés bemérésre használt gázkeverékben. A gázkeverék ellenőrzött és ipari körülmények között kerül előállításra, hiszen a hidrogén igen robbanásveszélyes gáz hírében áll, nem alkalmazható csak olyan koncentrációban, mely mélyen alulmúlja a gyúlékonyság feltételeit.

Gyors matematika: A hidrogén legfeljebb 10%- ban található az alkalmazott gázelegyben.  A gyakorlatban csőtörés keresésre inkább az 5% hidrogén tartalmú jelzőgáz kerül bevetésre. A csőtörés felderítésére szánt jelzőgáz ipari gáznak minősül, csupán a piacvezető gázforgalmazók tartják termékpalettájukon – igazodva a speciális alkalmazási terület kívánalmaihoz. A szakszerűen és legalkalmasabb ponton bejuttatott gáz a csőszivárgási helyén kilép, majd ahol legmagasabb koncentrációban mérhető a jelzőgáz jelenléte – annak közvetlen környezetében található a csővezeték meghibásodása.

Műszeres csőtörés bemérés: amikor másfajta csőtörés, csőszivárgás felderítés ajánlott

A jelzőgázos csőtörés bemérés nem vagy korlátozottan alkalmazható az oldalfalakban, gipszkartonfalakban elhelyezett vezetékekben fennálló csőtörések bemérésére, mert a hidrogén felfelé törekszik, s amennyiben egyáltalán valahol is mérhetővé válik a gáz jelenléte – annak pontossága erősen megkérdőjelezhető. Praxisom során többször is találkoztam olyan ötrétegű és rézcsöves kialakítású fűtési rendszerrel, mely működés közben elveszítette 1,5 bar üzemi nyomását, ellenben álladó hőmérsékleten a jelzőgázt 4 bar nyomás mellett is stabilan, tömör módon megtartotta anélkül, hogy az kilépett volna a szivárgás helyén.

Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben a szivárgás mindig kapcsolódott a hőtágulással, vagyis hő dilatáció is hozzájárult a fűtési rendszer vízvesztéséhez. Ilyen estben még a  csúcstechnológia is csődöt mond, hiszen egyszerre a változó hőmérsékleti viszonyokat és a gáz jelenlétét nem tudjuk biztosítani, mert egyszerűen ez nem lehetséges.  Egy gyakorlott szakembernek tudnia kell, hogy mi az az alkalmazási spektrum, melyben az általa választott szivárgáskeresési technológia nagy hatékonysággal bevethető.

Csőtörés, csőszivárgás mérése és a szakember

A mérés során a szakembernek számításba kell vennie az aljzat rétegrendjét is, mert bizonyos szerelési és szigetelési módozatok ellehetetlenítik a csőszivárgás ezen eljárással történő lokalizálását. 
A padlófűtések szigetelése alatt elhelyezett csövek és kötéseik szivárgásánál például csak korlátokozottan, vagy egyáltalán nem lehetséges a jelzőgázzal való szivárgás bemérés- ugyanis a szigetelés eltereli, elvezeti a jelzőgázt, lehetelenné téve a helyes diagnózis felállítását. Természetesen hosszan tudnám még sorolni, hogy mikor és miért nem alkalmazható a jelzőgázos csőtörés bemérési rendszer- azonban célom csupán a vizsgálat érintőleges bemutatása, kiegészítve egy-egy jól választott szemléltető példával.

Összegezve

A jelzőgázos csőtörés bemérés igen pontos csőszivárgás lokalizálási lehetőség, mely főképpen földben és aljzatban lévő vezetékeken fennálló meghibásodások felderítésére alkalmas.  A meghibásodott csővezeték nyomvonalának ismerete mindenképpen szükséges, s ezen megállapítás minden szivárgáskeresési módozatra kiterjeszthető.
A nyomvonal meghatározás ismertetése azonban jelen szűkre szabott keretein belül nem lehetséges, s nem is célom ezt pillanatnyilag megtenni.
A későbbiekben természetesen bepótolom az ezirányban fennálló tartozásom, s külön fejezetet szánok a nyomvonalkeresés rejtelmeinek.
Köszönöm, hogy Látogatója volt az oldalamnak.

Üdvözlettel: Dancs Gyula
***
Korábban a témában:

GYIK:

Mit jelent a jelzőgázos csőtörés-bemérés, és hogyan működik?
A jelzőgázos bemérésnél a szivárgó csővezetékbe ellenőrzött, ipari gázkeveréket juttatunk – jellemzően körülbelül 5% hidrogén és 95% nitrogén arányban. A nitrogén hordozógáz, a nagyon könnyű hidrogén pedig a szivárgási pontnál kijut, amit nagyérzékenységű detektor mér. A módszer nagy pontosságú helymeghatározást tesz lehetővé, főként földben vagy aljzatban futó vezetékeknél. Fontos előfeltétel a szakszerű nyomáspróba és a vezeték nyomvonalának ismerete, mert csak így biztosítható, hogy a gáz elérje a releváns szakaszokat, és a mérés értelmezhető legyen.
Mikor ideális ez a technológia, és mikor célszerű más módszert választani?
A jelzőgázos eljárás akkor hatékony, ha a cső a talajban vagy az aljzatbetonban fut, és a gáz szabadon eljuthat a felszín közelébe. Oldalfalakban, gipszkartonban vagy vastag szigetelések mögött a hidrogén felfelé törekvése és az anyagok gátló hatása miatt a mérés pontossága romolhat. Padlófűtések esetén a hőszigetelés gyakran eltereli a gázt, így a lokalizálás korlátozott. Fűtési rendszereknél a hőtáguláshoz kötődő, csak üzemmeleg állapotban jelentkező vízvesztés tovább nehezítheti a kimutatást, ilyenkor kombinált diagnosztika ajánlott.
Mennyire biztonságos a hidrogén-nitrogén jelzőgáz használata?
A használt gázkeverék ipari minősítésű, ellenőrzött körülmények között előállított termék. A hidrogén aránya alacsony – a gyakorlatban jellemzően 5% –, ami a gyúlékonysági küszöb alatt marad, így a módszer megfelelő eljárások mellett biztonságos. A nitrogén inert hordozógázként viselkedik, nem reagál a környezettel. A bejuttatás és a mérés szakszerű csatlakozási pontokon, kontrollált nyomásviszonyok mellett történik. A folyamatot képzett szakember végzi, aki az adott helyszín adottságai alapján választja meg a biztonságos és hatékony beállításokat.
Miért elengedhetetlen a nyomvonal ismerete és a nyomáspróba a pontos találathoz?
A jelzőgáz csak akkor jut el a hibapontig, ha a rendszer zárt szakaszai megfelelően terhelhetők, ezért a szakszerű nyomáspróba a vizsgálat alapja. Enélkül félrevezető lehet az eredmény. Ugyanilyen fontos a vezeték nyomvonalának ismerete: a mérés során a felszín közelében keressük a legmagasabb gázkoncentrációt, de ha nem a valódi vezetéknyomvonal fölött vizsgálunk, könnyen mellélőhetünk. A két előfeltétel együtt biztosítja, hogy a detektált csúcs valóban a szivárgás közvetlen környezetét jelezze.
Mire figyel egy gyakorlott szakember a helyszíni diagnosztikában?
A szakember felméri az aljzat és falszerkezet rétegrendjét, a csőanyagokat és kötéseket, a hőmérsékleti viszonyokat, valamint a lehetséges elterelő rétegeket. Ezek döntik el, hogy a jelzőgázos módszer önmagában elég-e, vagy érdemes más technológiákkal – például nyomvonal-kereséssel, termográfiával vagy akusztikával – kombinálni. Figyelembe veszi az üzem közbeni és a hideg állapot közti különbségeket is, mert a hőtágulás befolyásolhatja a szivárgást. Célja a rombolás minimalizálása mellett a lehető legpontosabb lokalizálás.

Műszeres csőtörés bemérés 2.

Csőtörés bemérés: szivárgáskeresés számítógépes korrelációs műszerrel

A csőtörésbemérés egyik legkorszerűbb berendezéséről beszélünk, mely tulajdonképpen az akusztikus mérőműszerek csúcskategóriájában képviselteti magát.
A berendezés elsőségét – már amennyiben egyáltalán kiemelhető a többi csőszivárgás kereső műszerek csoportjából – annak köszönheti, hogy csőtörés által keltett zajok értékelésében itt nem kap olyan hangsúlyos szerepet a szerelő, mert a hibahely kijelölését számítógép végzi el helyette. 

A számítógépes elemzés célja, hogy minél több specifikus tényező figyelembevételével történjék az akusztikus vizsgálat, s kizárja a mérést végző szakember tévedésének az eshetőségét. 
Ne feledjük, hogy a csőtöréskeresés igen komoly felelősséggel jár, hiszen lehetséges a szakember részéről olyan tévedés is, mely százezres, milliós károkat okozhat egy téves burkolatfelbontás okán. Mivel a csőtörések rejtettek, igen összetett és bonyolult feltételrendszerben jelennek meg- minél több specifikus jellemzőt veszünk figyelembe – annál pontosabb mérést tudunk aktualizálni.

A központi számítógép feldolgoz, értékel, javasol

A korrelációs csőtörésbemérő számítógép központ egysége már a környezeti zajokat is figyelembe veszi, s azokat az eltéréseket sem hagyja figyelmen kívül, melyeket a csővezetékek eltérő anyag és mérethasználata eredményez.  Értelemszerű, hogy egy kpe és egy acélcső más és más zajátvivő, akusztikus jellemzőkkel bír, nem beszélve a mérési hosszról, átmérőről, s esetenként felmerülő  kombinált anyaghasználatról sem. A csővezetékre előzetesen telepített mikrofonokból érkező akusztikus zajok vezeték nélkül érkeznek feldolgozásra a központi egységbe, melyet a központi számítógép feldolgoz, értékel, s különböző lehetőségeket és információkat kínál használójának.

korrelációs csőtörésbemérő központi egysége
Központi egység kijelzője

A központi egység kijelzője a teljes mérési szakaszon fennálló jellemzőket  grafikusan is  megjeleníti, s lehetőséget kínál a mikrofonokba való vezeték nélküli belehallgatásába is.  Ezen felül számtalan speciális funkció is elérhető, pl. statikus zajok kizárása a mérésből (trafóház, szivattyú).  A csőtörés azon a ponton áll fenn, melyen a legmagasabb zajok mérhetők.

A korrelációs mérés leírására való törekvésem meglehetősen pontatlan és hiányos – csupán körvonalakban kívánom megvilágítani a technológia lényegét.
Csupán  zárójelben jegyzem meg: a mérőműszer kezelési útmutatója min. 60-70 A4-es oldal – mely csupán a korrelációs csőtörés bemérő műszer beállítási lehetőségeit taglalja. Nem véletlen, hogy a közmű szolgáltatók külön technikai csoportot tartanak fenn az ilyen típusú vizsgálatokra. Komoly felkészültséget igényel a berendezés használata – nem beszélve arról, hogy a legegyszerűbb ilyen eszköz beszerzése egy kis-középkategóriás autó vételárával vetekedik.

Csővezeték kiválasztás a műszeren
Csővezeték kiválasztás

Nagyon fontos kiemelnem, hogy ez a műszeres csőtörés bemérési lehetőség csak egy szegmensét fedi le a műszeres csőtörésbemérésnek, a korrelációs csőszivárgás keresés külső vezetékszakaszok bemérésére szolgál. Bár a korrelációs mérés pontossága megfelelő beállítások mellett igen  precíz hibahely meghatározást tesz lehetővé, a mérési feltételek azonban csak ritkán találkoznak a berendezésben rejlő lehetőségekkel. Magyarul: hiába az eszköz, ha fizikálisan nem lehetséges a legmegfelelőbb helyen elhelyezni a vezeték nélküli mikrofonokat. 

Vezeték nélküli csőtörés bemérés

A vezeték nélküli technológia más nehézségeket is hordozhat, ha a távolság, árnyékoltság, domborzati feltételek kívül esnek a gyártó által kínált  felhasználási spektrumon.
Véleményem és tapasztalatom szerint: ez a mérési lehetőség leginkább a közműszolgáltatók hálózatain fennálló hibahelyek felderítésére ideális, ott találkozik leginkább ez a mérési eszköz a neki szánt alkalmazási területtel, feltételrendszerrel. Kifacsart szóhasználattal élve: korreláció, kölcsönös függés állapítható meg műszer és használója között.

Korrelációs csőtörésbemérés

A korrelációs csőtörésbemérés lakossági területen csak igen ritkán alkalmazható egyedülálló bemérési eljárásként, ez azonban semmit sem von le a technológiai fölényéből.

Korrelációs szett csőtörés beméréshez
Korrelációs szett

Egyszerűen tudomásul kell venni, hogy minden csőtörés más és más természetű, lokalizálásuk is más és más technológia alkalmazásával és támogatásával lehetséges. Bizony előfordul, hogy egy nehezebben felfedhető csőtörés beméréséhez  4-5 szivárgás bemérési metódust is alkalmazok, melyek között a korrelációs mérést csupán kiegészítő vizsgálatnak szánom.

Bontás, roncsolás és fájdalommentes a csőtörés vizsgálat

Megnyugtatólag elárulom: vérvétel nem szerepel a vizsgálatok között (csak külön kívánságra), így aztán továbbra is bontás, roncsolás és fájdalommentes a csőtörés vizsgálat! 
Emellett pedig pontos is!!!
A beteg biztosítónak, betegbiztosítónak zárójelentést is kiállítok – mérési jegyzőkönyv megnevezéssel, hogy elősegítsem az Ön biztosítótársasággal való harmonikus együttműködését. Hááát…… nem gyönyörűen fogalmaztam?  Várom jelentkezését!
Dancs Gyula

***

Előzmények:

Műszeres csőtörés bemérés 1.

Műszeres csőtörés vizsgálat

Műszeres csőtörés keresés, csőszivárgás lokalizálás

GYIK:

Mi a korrelációs csőtörés-bemérés lényege, és miben más a sima akusztikus hallgatózástól?
A korrelációs eljárásnál több, a vezetékre helyezett mikrofon érzékeli a szivárgás hangját, majd a központi számítógép kiszámítja, hol találkoznak a jellegzetes zajminták. A feldolgozás figyelembe veszi a csőanyag (például KPE vagy acél), az átmérő és a mérési hossz sajátosságait, sőt a környezeti zajokat is. A kijelzőn grafikon mutatja a szakasz viselkedését, a csúcs a hibapontot jelöli. Így csökken az emberi tévedés esélye, és pontosabban lehet kijelölni a bontás tényleges helyét, mint puszta hallgatózással.
Mikor hatékony ez a technológia, és mikor nem érdemes önmagában alkalmazni?
A korrelációs műszer kiemelkedően hasznos hosszabb, jól hozzáférhető, külső vezetékszakaszokon, például közműhálózatoknál, ahol optimálisan elhelyezhetők a vezeték nélküli érzékelők. Lakossági környezetben önmagában ritkán elég: a távolság, az árnyékoltság, a terep és az épületszerkezet könnyen kívül eshet a gyártó által javasolt feltételrendszeren. Ha a mikrofonokat fizikailag nem lehet a legjobb pontokra rögzíteni, a mérés bizonytalanná válhat. Ilyenkor célszerű kiegészítő módszereket bevonni a pontos lokalizáció érdekében.
Hogyan néz ki a mérési folyamat a gyakorlatban, és mit mutat a kijelző?
A csőszakasz két vagy több pontjára mikrofonok kerülnek, amelyek vezeték nélkül továbbítják a jeleket a központi egységhez. A számítógép kiszűri a statikus zavarokat (például trafóház vagy szivattyú állandó zaja), elemzi a csőanyag- és méretkülönbségek hatását, majd grafikonon ábrázolja a szakasz jellegzetességeit. A felhasználó akár bele is hallgathat a mikrofonok jelébe. A legmagasabb zajcsúcs a szivárgás környezetére utal; megfelelő beállítások mellett ez nagy pontosságú hibahely-meghatározást tesz lehetővé.
Miért lehet szükség több mérési módszer kombinálására egy nehezen felfedhető szivárgásnál?
Nincs két egyforma csőtörés: a csőanyag, a rétegrend, a takarás és a környezeti zajok erősen befolyásolják a jeleket. Előfordul, hogy a korreláció csak kiegészítő szerepet kap, és 4–5 módszer (például nyomvonal-keresés, termográfia, akusztikus vizsgálat más érzékelőkkel, esetenként jelzőgáz) együtt ad megbízható képet. A kombinált diagnosztika célja a téves bontás elkerülése és a bontási pont minimalizálása. Így a javítás tényleg ott történik, ahol a hiba van, csökkentve a költségeket és a felesleges helyreállítást.
Rombolásmentes-e a vizsgálat, és kapok-e hivatalos jegyzőkönyvet a biztosító számára?
A korrelációs vizsgálat a gyakorlatban bontás- és roncsolásmentes; a burkolatot csak a kijelölt ponton kell megnyitni a javításhoz. A mérést követően mérési jegyzőkönyv készülhet, amely segíti a biztosítótársasággal történő ügyintézést. Fontos tudni, hogy a berendezés kezelése komoly felkészültséget igényel, és a vezeték nélküli átvitelnek is vannak határai (távolság, domborzat, árnyékolás). A korrekt dokumentáció és a szakszerű beállítások együtt biztosítják a pontos, költséghatékony hibahely-meghatározást.

Műszeres csőtörés bemérés 1. – az alapok

Akusztikus (ultrahangos) csőtörés vizsgálat

Az akusztikus eszközökkel történő csőtörés vizsgálat az, melyet a szakemberek  leggyakrabban bevetnek rejtett csőtörések és csőszivárgások lokalizálására, felfedésére.
Magam ugyan nem szeretem elkülöníteni, külön kategóriákra bontani a csőtörés keresési módszereket, hiszen aki egy kicsit is jártas a rejtett gépészeti hibák feltérképezésében, az jól tudja, hogy egyetlen eszköz, vizsgálati módszer legtöbb esetben nem vezet pontos hibahely meghatározáshoz.

A csőtörés centrumának meghatározása

Munkám lényege egyszerű: a csőtörés helyének olyan pontos meghatározása, mely egyáltalán csak lehetséges.
A csőtörés centrumának meghatározása  igen összetett feladat.
Ez abból adódik, hogy a fennálló hibák mindig rejtettek, vagyis a csőtörések olyan feltételrendszer részét képezik, amelyek túlmutatnak az érzékszervi tapasztalás hétköznapi síkjain, ezért speciális eszközöket szükséges bevetni a pontos csőszivárgási helyek meghatározásához.

Specifikus bemérő berendezések

Érdemes megemlíteni, hogy ezen eszközök igen specifikus berendezések, melyek nemcsak bonyolultak, összetettek és költségesek, de üzemeltetésük is  nagyfokú szakmai felkészültséget kíván.
A sikeres és pontos csőtörés beméréshez pedig egy harmadik elem is párosul.  Ez pedig az a környezet ahol a csőtörés fennáll. Ez a tényező az, mely leronthatja a csőtörést bemérő szakember pontosságát- még akkor is, ha a szakmai felkészültség és az eszközpark egyébként 100%-os eredmény elérésére lenne képes. Gondolok itt pl. olyan rétegrend meglétére, melyben nem lehetséges a specifikus feltételekre gyártott eszközhasználat. 
A működésképtelen elzárók, szakaszolók, ismeretlen nyomvonalak, megszüntetett kiállások, logikával dacoló kivitelezés, zajos környezet stb. stb…szintén ronthatja.

Amikor a csőtörés műszeres bemérés sikeres

Ennek ellenére elmondható, hogy egy felkészült csőtörésbemérő szakembernek 90% feletti siker pontossággal kell gyakorlatban rendelkeznie, méghozzá oly módon, hogy az általa kijelölt meghibásodási pont egy max. 30 cm x 30 cm-es felületen belülre kell esni. Ekkor elmondható, hogy a műszeres csőtörés bemérés komoly anyagi előnyökkel járt a Megrendelő oldaláról nézve- hiszen a hagyományosan (essünk neki kalapáccsal) eljárással szemben nincsenek felesleges bontások, sem ezzel együttjáró költséges helyreállítások.

Hallgassuk meg a csőtörést 🙂

Ezen bevezetőt követően, visszatérhetünk eredeti témánhoz- az AKUSZTIKUS CSŐTÖRÉSKERESÉS-hez.
Mint említettem, számomra ez a csőszivárgás bemérési metódus , csupán része a vizsgálat során bevetett eljárásoknak. Az akusztikus csőtörés bemérés lényege, hogy a csőszivárgás vagy csőtörés helyén a víz vagy egyéb nyomás alatt lévő közeg, mérhető zajokat generál. A zajok intenzitása, frekvenciája igen eltérő tartományba eshet aszerint, hogy milyen jelleggel bír a vizsgált meghibásodás. Értelemszerű, hogy egy zárt rendszerű központifűtés, mely csupán néhány dl. folyadékvesztést realizál 24h alatt- csak igen alacsony akusztikus zajokat generál, esetenként pedig már mérési tartományon  kívülre kerül.

Egy ipari vezetéken pedig percenkénti 100l vízveszteség sem számít jelentősnek, ami viszont igen komoly akusztikus zajokat képes életre hívni. 
A korrelációs méréseket most nem kívánom taglalni, annak ellenére, hogy a technológia szintén akusztikus alapokon nyugszik, csak itt már bonyolultabb eljárásról van szó – ezért aztán a későbbiekben külön fejezetet szánnék neki.

Akusztikus mérések tapintómikrofonokkal

Talajmikrofon akusztikus csőtörés beméréshez
Talajmikrofon

Az akusztikus méréseket tapintómikrofonok segítségével kezdjük meg, hogy azonnal tisztázva legyen, hogy mely vezetékszakaszon a legintenzívebb a csőtörés által keltett zaj.
A professzionális használatra gyártott akusztikus csőtöréskereső műszerek megengedik, hogy eltérő célokra tervezett mikrofonokat csatlakoztassunk hozzá. Gondolok itt szilárd vagy porózus talajra tervezett szélszigetelt mikrofonokra, szúrómikrofonokra és egyéb kifejezetten speciális feladatkörre tervezett akusztikus kiegészítőkre. Ezen felül a komolyabb akusztikus berendezések számtalan kiegészítő szolgáltatást is kínálnak  használójuknak- többek között zajvágásokat, alsó és felső zajtartományok grafikus kijelzését, hallásvédelmi funkciókat és sok egyéb hasznos szolgáltatást. Természetesen ezeket a szolgáltatásokat csak a felsőkategóriás akusztikus berendezéseken találjuk meg, így aztán egyáltalán nem mellékes, hogy milyen eszköz áll rendelkezésünkre a csőtörés lokalizálásához.

A megfelelően kiválasztott mikrofonok és mérési pontok kiválasztása után a legtöbb esetben már 10-15perc után kirajzolódik, hogy a gépészeti rendszer mely traktusába (minek a közelébe) esik a csőtörés. Ezt követően már a  megerősítő és pontosító vizsgálatok következnek, hogy az akusztikus mérésekből következő megállapítások egyéb mérésekkel is megerősítésre kerüljenek. Ezen technológiákat azonban új fejezetben kívánom megosztani Önökkel, hogy minél pontosabb képet kaphasson a műszeres csőtöréskeresés rejtelmeiről. 
Folytatás következik… Műszeres csőtörés bemérés 2.
Üdvözlettel: Dancs Gyula

*****

Még elolvasásra ajánlom a témában:

GYIK:

Mit jelent az akusztikus csőtörés-keresés, és miért számít alapmódszernek?
Az akusztikus vizsgálat lényege, hogy a nyomás alatt álló közeg a szivárgásnál jellegzetes zajokat kelt, amelyeket speciális műszerek és mikrofonok érzékelnek. A módszer azért alapvető, mert a legtöbb rejtett hiba így már korán behatárolható, majd más mérésekkel megerősíthető. A zajok frekvenciája és intenzitása függ a rendszer jellegétől: például egy kis vízveszteségű fűtőkör halk, míg ipari csövek erős jeleket adnak. A szakember ezért nem kizárólag ezt használja, hanem szükség esetén kiegészíti további technikákkal a biztos találat érdekében.
Milyen pontosság tekinthető sikeres bemérésnek, és mi a cél a helyszínen?
A cél a hibahely lehető legpontosabb lokalizálása, hogy a javítást minimális bontás mellett lehessen elvégezni. Gyakorlott szakember esetén a sikeresség 90% feletti, a kijelölt pontnak pedig jellemzően egy legfeljebb 30×30 cm-es felületen belül kell esnie. Ez a pontosság már komoly költségelőnyt ad az ügyfélnek, mert elkerülhetők a nagy, vak bontások és a drága helyreállítások. A módszer így nemcsak műszakilag, hanem pénzügyileg is hatékony megoldás, különösen bonyolult, rejtett csőhálózatoknál.
Milyen tényezők ronthatják a mérés megbízhatóságát a gyakorlatban?
A legjobb eszközpark és felkészültség mellett is számít a környezet. Rétegrendek, amelyek nem a specifikus eszközökre lettek „kitalálva”, a működésképtelen elzárók, ismeretlen nyomvonalak, megszüntetett kiállások vagy logikátlan kivitelezések mind nehezítik a pontos lokalizálást. A zajos környezet szintén elfedheti a hasznos jeleket. Ezek miatt kulcskérdés az előzetes tájékozódás, a nyomvonal ismerete és az, hogy a mérő személy helyzetfüggően válassza meg az eljárást, illetve szükség esetén kombinálja több módszer eredményeit.
Hogyan történik a vizsgálat tapintó- és talajmikrofonokkal, és milyen kiegészítők léteznek?
A felderítés többnyire tapintó- vagy talajmikrofonokkal indul, hogy kiderüljön, mely szakaszon legerősebb a szivárgási zaj. Professzionális berendezésekhez külön mikrofonok csatlakoztathatók a felület típusához igazítva: szélszigetelt talajmikrofon, szúrómikrofon és más speciális kiegészítők. A felsőkategóriás készülékek zajvágást, grafikus zajtartomány-kijelzést, hallásvédelmet és egyéb funkciókat kínálnak, amelyek segítik a jel értelmezését. A megfelelő pontok kiválasztása után a feltételezett hibaövezet már rövid időn belül kirajzolódik, amit további mérések pontosítanak.
Milyen előnyöket ad a műszeres bemérés a bontásos kereséssel szemben, és milyen gyors az első kép?
A műszeres megközelítés legnagyobb előnye a célzott bontás: nem kell nagy felületeket feleslegesen megnyitni, így csökkennek a javítás és helyreállítás költségei. A jól megválasztott mikrofonokkal és mérési pontokkal sok esetben 10–15 perc alatt kirajzolódik, mely traktusba eshet a hiba, majd megerősítő vizsgálatok következnek. Mivel a módszer rombolásminimalizáló, kockázata és kényelmetlensége is kisebb a megrendelő számára, miközben a találati pontosság magas marad összetett környezetben is.

Padlófűtés műszeres csőtörésbemérése – fontos a rombolás elkerülése miatt

Padlófűtés rendszerek lehetséges meghibásodásai- szivárgásainak műszeres csőtörésbemérése

A padlófűtés szerkezete
A padlófűtés szerkezete

A padlófűtések jellemzően igen megbízhatóan képesek betölteni nekik szánt épületgépészeti szerepüket – azonban ennek ellenére is előfordulhat, hogy vízvesztés jelentkezik a zártrendszerű központifűtés hálózaton. 
Leggyakoribb padlófűtéssel kapcsolódó szivárgási ok: az elhasználódás, elöregedett vezetékek okozta csőtörés, vízvesztés.

Elöregedés a padlófűtés szerkezetében

Szerencsére az ilyen szivárgások nem jellemzik a viszonylag fiatal rendszereket- vagyis általában csak 30 év után jelentkeznek az öregedéssel összefüggésbe hozható meghibásodások. Legtöbb esetben arról van szó, hogy a rendszerváltás előtti időszakban nem volt lehetőség megválasztani a legmegfelelőbb kivitelezési anyagot- ezáltal olyan csővezetékek kerültek beépítésre, melyek nem, vagy csak részben felelnek meg a padlófűtés kialakításához szükséges elvárásoknak.
Némely esetben ezt még kivitelezési és szabályozási hiányosságokkal is megfejelték, mely például túlfűtést vagy rosszabb esetben vízforrást is eredményezhetett a működtetett rendszerben.
Az ilyen csőhálózatokon fellépő csőtörések és csőszivárgások rendszerint nem javíthatóak (főképpen a vízforralás esetében), mert olyan károsodást szenved el az amúgy is gyenge minőségi jellemzőkkel bíró elsőgenerációs padlófűtéscső, hogy annak szakszerű javítása nem lehetséges.

Fagyáskárok okozta hiba a padlófűtés rendszerében

Ennél csupán a fagyáskárok okoznak nagyobb pusztítást. 
Tapasztalatom szerint az ilyen jellegű csőtörések csak ritkán orvosolhatóak – ugyanis nem egy-két meghibásodási ponton szokott bekövetkezni a fagyás által okozott vízvesztés, hanem körönként akár négy, öt vagy ennél több hibahelyet is képes kialakítani a megfagyott fűtési folyadék. Amennyiben a fagyás okán csupán egyetlen hibahely is keletkezik a csővezetékben, akkor sem lehetünk a javítást követően túlzóan optimisták- ugyanis a fagykárok igen megdolgozzák és meggyengítik a csővezetéket – ezáltal a csőhálózat üzembiztossága már nem szavatolható.  Az újonnan és szakszerűen  kialakított padlófűtés hálózatok azonban kiemelkedő biztonsággal működtethetőek – kitűnően képesek együttműködni a legkorszerűbb gépészeti megoldásokkal, pl. a hőszivattyús rendszerekkel.
Az alacsony előremenő hőmérsékletet igénylő padlófűtések emellett a hőszivattyút is abban a tartományban képesek működtetni, mely a berendezés számára a legoptimálisabb  energiafelhasználással jár együtt. 

Mikor kell és mikor nem kell műszeres csőtörés bemérés?

Az újonnan kiépített rendszereken műszeres csőtörés bemérésre általában nincs szükség, mert az osztó-gyűjtő között lefektetett és letekert csővezetékeken nem található toldás – hiszen a fűtéskör egyetlen csőtekercs felhasználásával kerül körönkénti kialakításra. Amennyiben mégis szükséges valamely fűtési kör műszeres csőtörés bemérése – akkor annak elsődlegesen a hanyagul végzett betonozás. A betonozás során megsérült vezetékek sokszor csak néhány év elteltével okoznak vízvesztési  problémákat, s az elöregedett vezetékekkel szemben-  azok szinte mindig szakszerűen javíthatóak.

A padlófűtéscső igazi ellensége azonban a gipszkartonos szakember. Sajnos legtöbb esetben nem kérnek tőlem segítséget, hogy bemérjem a vezetékek pontos helyzetét és kijelöljem azokat a fúrási pontokat, melyek nem járnak a csővezeték roncsolásával. Ugyanez vonatkozik azokra a lakásokra és házakra is ahol  mennyezethűtés ill. fűtési-hűtési falipanelek kerültek rejtett beépítésre. Ilyen korszerű gépészeti megoldások megléte mellett NEM LEHET TÉT NÉLKÜL JÁRATNI A FÚRÓGÉPET! Egyetlen rosszul megválasztott fúrási pont, több százezres kárt okozhat – így aztán a csővezetékek nyomvonalmeghatározása igen kifizetődő beruházás a gipszkartonozás vagy egyéb fúrással járó munka megkezdése előtt.

Nyomvonal meghatározás

A csővezetékek nyomvonal meghatározása egyébként udvari és utcai vezetékeken is lehetségesek, függetlenül attól, hogy műanyag (KG, PVC, KPE) vagy fém anyagú csővezeték helyzetének felfedésére irányul a mélység és nyomvonal meghatározás.

Összefoglalva: Ugyan a padlófűtési rendszerek általában stabilan végzik feladatukat, esetenként azonban csőtörések és csőszivárgások előfordulhatnak.
A meghibásodások helyét műszeres beméréssel igen pontosan lehet kijelölni.
A műszeres bemérés során nyomásmérések, akusztikus vizsgálatok, jelzőgázos csőtörés bemérés, mélységi nedvességmérés, nagyfelbontású hőkamerás felvételek kerülnek együttes bevetésre, hogy a pontos lokalizálásra támaszkodva a legkisebb bontási  beavatkozással valósuljon meg a csőtörés elhárítása. Magam az intelligens megoldásokat részesítem előnyben! Vagyis: Pontos mérés, kevés bontás!

A témában ajánlom még:

GYIK:

A padlófűtésben kialakuló csőtörést azért nehéz felismerni, mert a rendszer a burkolat alatt fut, így a hibák sokáig rejtve maradnak. Gyakran csak közvetett jelek hívják fel rá a figyelmet, mint például a víznyomás csökkenése, a kazán gyakori utántöltési igénye vagy a padló egyenetlen felmelegedése. Előfordul, hogy a burkolaton nedvesedés, elszíneződés vagy repedés jelenik meg, de ezek már komolyabb szivárgást jeleznek. Mivel a probléma észrevétlenül is egyre súlyosbodhat, fontos, hogy a legkisebb gyanú esetén is szakemberhez forduljunk, aki műszeres beméréssel pontosan meghatározza a hiba helyét.
A műszeres bemérés során a szakemberek speciális eszközöket használnak a szivárgás pontos helyének feltárására. Hőkamerával képesek megmutatni, hol szökik el a meleg víz, míg akusztikus érzékelővel a vízcsobogás zaját hallgatják ki a burkolat alatt. Egyes esetekben nyomáspróbát is végeznek, hogy megerősítsék a csőtörés tényét. Ezekkel a módszerekkel bontás nélkül meghatározható a hiba helye, így csak a szükséges terület kerül feltárásra. Ez jelentősen csökkenti a javítás költségét, időigényét és a lakásban okozott károkat. A folyamat gyors, precíz és kíméletes megoldást biztosít.
A padlófűtés szivárgását több árulkodó jel is jelezheti. Ha a kazán víznyomása gyakran leesik, vagy rendszeresen pótolni kell a vizet, az szivárgásra utalhat. Egyenetlenül melegedő padló, hideg foltok, illetve a burkolat alatt érzett nedvesség szintén gyanús. A falakon vagy padlón megjelenő foltok, elszíneződések, esetenként felpúposodások a víz jelenlétére utalnak. Ha a szivárgás hosszabb ideig rejtve marad, penész vagy dohos szag is kialakulhat a helyiségben. Ezeket a jeleket nem szabad figyelmen kívül hagyni, mert a probléma gyorsan súlyosbodhat és komoly károkat okozhat.
A műszeres bemérés legnagyobb előnye, hogy pontosan meghatározza a csőtörés helyét anélkül, hogy az egész padlót fel kellene bontani. A hagyományos próbálgatásos módszerek sok felesleges bontással járnak, ami jelentősen növeli a költségeket és roncsolja a burkolatot. Ezzel szemben a hőkamerák és akusztikus eszközök célzottan mutatják meg a hibát, így a javítás gyorsabb, tisztább és olcsóbb. Az ügyfél így nemcsak pénzt, hanem időt és idegeskedést is megtakarít. Ráadásul a műszeres technológia megbízható diagnózist nyújt, ami tartós és biztonságos javítást tesz lehetővé.
A padlófűtés hibáinak időben történő felismerése azért kulcsfontosságú, mert egy kisebb szivárgás is komoly károkká válhat, ha elhanyagolják. A folyamatosan szivárgó víz roncsolja a burkolatot, átnedvesíti az aljzatot és kedvez a penészedésnek. Ez nemcsak esztétikai problémát okoz, hanem az egészségre is veszélyes lehet. A hosszabb ideig fennálló hiba emellett jelentősen megnöveli a javítás költségeit, hiszen több bontást, helyreállítást és anyagcserét igényel. Az időben elvégzett műszeres bemérés lehetővé teszi, hogy a probléma még kezdeti stádiumban orvosolható legyen, így megőrizhető a lakás biztonsága és értéke.

Az elöregedett vízhálózatok és fűtési rendszerek okozta csőtörés

Osztó-gyűjtő. a csőtörés nyomában.

A csőtörés kialakulásának okait nagyjából két főcsoportban tudjuk megragadni.
A csőtörési hibastatisztika első csoportjában a kivitelezési és anyagminőségi hiányosságok dominálnak, míg a második csoportban az anyagfáradtság, vagyis az idő okozta elhasználódás játssza a főszerepet a csőszivárgás, vízveszteség megjelenésében.

Amikor a csőtörés már előre látható

A csőtörés ígérete már a tervezés szakaszában potenciálisan megjelenik,ha az a szellemi konstrukció mely a gépészeti kivitelezés alapjául szolgál, nem felel meg a szakmai követelményeknek, – vagy ha az ésszerűtlen költségcsökkentés már túlmutat a szakszerű kivitelezés kívánalmain.
Nyilvánvaló, hogy silány összetevőkből nem épülhet fel minőségi rendszer, – hiszen az olcsó és bizonytalan minőségű részelemek nem is biztosíthatják a gépészeti hálózatunk stabil és megbízható működését.

Ostobaság csupán a látszatra adni, csupán a burkolatok esztétikai élményére áldozni, ha az alatta megbújó vezetékek és épületgépészeti elemek nem képesek hosszú-hosszú éveken át szivárgásmentesen ellátni feladatukat. Sajnos a túlzó spórolás vagy a kivitelező oldaláról megjelenő profitéhség a legtöbb esetben felülírja a felvázolt ésszerűség keretit, így aztán a kivitelezés automatikusan alulmúlja a kívánatos megvalósulási minőséget.

Ezt tapasztalom a luxuslakásoknak mondott épületrészekben

Munkám során azt tapasztalom, hogy az újonnan épülő lakások és házak jó, ha 10%-os arányban felelnek meg a minimális szakmai követelményeknek – s a hálózatok olyan aggasztóan gyenge minőségben kerülnek kivitelezésre, hogy azok definiálása már megkívánná a vulgáris jelzők használatát.
A végletekig kiélezett spórolás főképpen az újonnan épülő társasházi lakásokat jellemzi, melyeket kivitelezői egyébként luxuslakás jelzővel ékesítenek, majd természetesen az ehhez tartozó felső kategóriában megszokott árbesorolást is érvényesítik. Nem egy esetben már akkor csőtörés bemérésre kérnek segítséget tőlem, – mikor még át sem adták az épületet, vagy éppen a költözködő tulajdonossal kerülgetjük egymást.
A szakember hiány jelenleg már olyan méreteket öltött, hogy aki már megkülönbözteti a jobb kezét a bal kezétől, – az már szerelőnek minősül.

Sajnos ez tükröződik is az új kivitelezésekben. Sok esetben megbízhatóbb a gépészete egy 80 éves ólom nyomócsővel és eternit lefolyóval ellátott körúti lakásnak, mint egy új, de rohamtempóban kivitelezett „luxuslakásnak”.

A csőtörések leggyakoribb okai

Itt vissza is kanyarodtunk a kezdeti felvetéshez, – vagyis a csőtörések leggyakoribb okaira. A körúti lakás esetében már 30 évvel ezelőtt is indokolható volt a teljes csővezetékrendszer cseréje, felújítása,- az új fogyasztói szemléletre épülő „luxuslakás” pedig szintén várja és vágyja, hogy tulajdonosa a harmadik csőtörés után megszabaduljon a falban és padlóban elhelyezett meglepetésektől.
Meggyőződésem, hogy ma is lehetséges legalább 30 évre biztosítani egy csőhálózat hibamentességét, – melynek legfontosabb kritériuma, hogy NEM LEHET A LEFOLYÓN KÍVÜL A PADLÓBAN SEMMILYEN ELOSZTÁST ÉS KÖTÉST ALKALMAZNI!

Fűtésnél osztó-gyűjtő beépítése kötelező érvényű, s legfeljebb 50% szelep alkalmazása indokolható.
Vízrendszernél is támogatható az osztó-gyűjtő beépítése, de már az átfolyóidomok alkalmazása, vagy a T elemek padlószint feletti elhelyezése is elegendő ahhoz, hogy lefektessük a padlókötés nélküli megbízható vízhálózat alapjait.
Egyre gyakoribb a (CU) rézcsöves hálózatok hibái, kezdenek kiöregedni,- s a lágyforrasztások, csövek és idomok már nem nyújtanak kielégítő biztonságot a csőtörések ellen. Húsz év feletti rendszereknél számításba kell venni, hogy az elkövetkező években cserére szorulnak.

A talajban már lassan csak KPE vezetékekkel találkozom, de esetenként előfordul, hogy még horganyzott (HG) 30-40 év körüli vezetékre lelek. Ezek javítását már nem is javaslom ügyfeleimnek. Felesleges olyan vezetékre költeni, mely nem képes az üzembiztos működést szavatolni.
Javaslom, hogy a KPE vezetékek kiépítésénél is tartsuk távol magunkat a kötések alkalmazásától, s minden esetben a vízaknába alakítsuk ki az elosztásokat, kerti ürítőcsapokat , s ne sajnáljunk duplán, triplán fektetni a csövekből, hiszen nagyjából 200ft/fm árról beszélünk költségoldalon. Cserébe azonban kapunk egy üzembiztos rendszert, mely biztosítékul szolgál értékeink védelmében.

Nem mellesleg így csőtörés keresésre sem lesz szüksége!

Addig azonban míg lesznek elavult és nem kellően átgondolt rendszerek, – addig szükség lesz műszeres csőtörés keresésre is! Szükség lesz, hiszen a műszeres csőtörés keresés és az értékmentés szinonim fogalmak.
Értékmentés, mert a bajban legoptimálisabb megoldást kínálja a hibaelhárításra.
A műszeres csőszivárgás keresés egy olyan eljárás, mely a csőtörés elhárítását a lehető legalacsonyabb költségek mellett biztosítja, méghozzá a célirányos bontási és javítási munkálatoknak köszönhetően.

***

Tovább a csőtörések témájában:

Műszeres csőtörés bemérés

Csőtörés-bemérések eszközei

Korszerű eszközök alkalmazása a duguláselhárításban

Csőtörések

A nyomáscsökkentő szelep mint a vízvezeték-rendszer védőszentje.

Víznyomás és vérnyomás a vezetékekben

Általánosan elmondható, hogy a lakásunk, házunk belső vízhálózatának a legideálisabb üzemi nyomása 3-4 bar közötti értéken tekinthető egészségesnek, optimálisnak.
A 2 bar alatti nyomásérték már alacsonynak tekinthető, ugyanakkor az 5 bar terhelés már túlzottan terheli a vízrendszer elemeit. Ekkor jön: nyomás a víznyomás után!
Kitűnően szemlélteti az állítást az emberi szervezet, hiszen sem az alacsony vérnyomás sem a magas vérnyomás nem tekinthető kielégítőnek, mindkettő egészségtelen, s magában hordozza a maga kockázatát. Természetesen a magas nyomásértékek rejtik a nagyobb kockázatot, s ez vízvezetékek esetében sincs másképpen.

5 bar víznyomás: a csőtörés szinte garantált

A vízvezeték-hálózaton fennálló alacsony üzemi nyomás főképpen a wc tartályok feltöltési problémáiban és az átfolyós vízmelegítők működési zavaraiban mutatja meg hátrányos mivoltát.
Ezen jelenségek azonban nem járnak semminemű csőtörési kockázattal, – legfeljebb, ha türelmünk elvesztésének következtében lerúgjuk a falról a fali vízmelegítőt,- hogy aztán megnyugodva szemlélhessük, a megsérült vízrendszerből kilépő csordogáló víz ronggyá áztatja nappalinkat, s rácsodálkozhatunk, hogy a nagymama dögnehéz szekrénysorát se olyan nehéz elemelni a padlóról.
Ugyanez a jelenség 5 bar nyomáson felgyorsítva figyelhető meg, megfűszerezve elektromos zárlatokkal és egyéb idegességre és kapkodásra hajlamosító jelenségekkel.

Az alacsony hálózati nyomás nyomásfokozó beépítésével orvosolható, ami nemcsak költségigényes megoldás, de elhelyezése is ütközet nehézségekbe.
Visszatérve a csőtörések egyik elsődleges okára, vagyis a magas hálózati nyomásra, – itt. a nyomáscsökkentő szelep beépítése jelenti a megoldást.

Ne csőtörés műszeres bemérésére költsünk, előzzük meg a csőtörést!

A vízrendszer őre, víznyomás mérővel kombinált
 A vízrendszer őre

Javasolt olyan egység beépítése, mely mechanikus szűrővel kombinált, s ellenőrző nyomásmérő órával is kiegészíthető. Típusokat a reklám elkerülése okán nem említenék, – megjegyzem azonban, hogy a kívánatos szerelvények a 30.000ft körüli árszegmensben keresendőek. Sajnos a belépőáron kínált szerelvények nem alkalmasak a stabil üzemi nyomás biztosítására, továbbá a kerámiabetétes csaptelepek védelmét sem képesek ellátni.
Ahol a kert locsolása hálózati víz használatával történik, ott a nyomáscsökkentő szelep elhelyezését érdemes a ház belső hálózatának belépőpontján elhelyezni, mert locsolásnál nyilvánvalóan előnyt jelent a magasabb üzemi nyomásérték.

Összegezve: A nyomáscsökkentő szelep fél egészség, – vagyis ahol a vízszolgáltató magas nyomáson szolgáltatja az ivóvízellátást, – ott is minimálisra csökkenthető a csőtörés kockázata a nyomáscsökkentő szelepbeépítésével, alkalmazásával.

Dancs Gyula

***

Ha mégis csőtörés történne:

Műszeres csőtörés bemérés

Műszeres csőtörésvizsgálat jogosultsága

Csőtörések, biztosítók

GYIK:

Mekkora víznyomás tekinthető egészségesnek, és mikor válik kockázatossá?
A cikk szerint a házi hálózat ideális üzemi tartománya nagyjából 3–4 bar. A 2 bar alatti érték már alacsonynak számít, ami többnyire kényelmetlenséget okoz (lassú WC-tartály-töltés, átfolyós vízmelegítő akadozása), de önmagában nem vezet csőtöréshez. Az 5 bar körüli és afeletti nyomás ezzel szemben aránytalanul terheli a csöveket és szerelvényeket, növeli a szivárgások és törések kockázatát, valamint elektromos zárlatokhoz vezető vizesedést is előidézhet. A stabil, középtartományban tartott nyomás védi tartósan a rendszert.
Miért tekintik a nyomáscsökkentőt a vízvezetékrendszer “védőszentjének”?
Mert a nyomáscsökkentő feladata, hogy a szolgáltatói oldalon ingadozó vagy túl magas nyomást egy előre beállított, biztonságos szintre mérsékelje és ott stabilizálja. Így a csaptelepek, tömítések, flexibilis bekötések és háztartási gépek nem kapnak állandó túlterhelést. A magas nyomásból fakadó hirtelen terheléscsúcsok gyakran indítják el a szivárgásokat és töréseket; a szabályozó e hullámokat “lefojtja”. Röviden: megelőz, nem utólag tüzet olt—olcsóbb és kíméletesebb út a csőtörés utáni kármentéshez képest.
Hová érdemes beépíteni a nyomáscsökkentőt, ha a kertet hálózati vízzel locsoljuk?
A szerző azt javasolja, hogy a szelepet a ház belső hálózatának belépőpontjára tegyük. Így a lakáson belül minden fogyasztó a beállított, kímélő nyomást kapja, miközben a kerti csap—amennyiben a csatlakozása a mérő után, de a belső belépési pont előtt van—megőrizheti a magasabb, locsoláshoz előnyös üzemi nyomást. Ezzel egyszerre óvjuk a beltéri szerelvényeket és kapunk hatékony öntözést. Ha a kerti ág már a belső hálózatról indul, célszerű külön körrel vagy szabályozással tervezni.
Milyen kivitel ajánlott: kell szűrő és nyomásmérő is?
Igen, érdemes mechanikus szűrővel kombinált, ellenőrző nyomásmérő órával kiegészített egységet választani. A szűrő védi a szelepet és a csaptelepeket a lebegő szennyeződésektől, a manométer pedig segít a finombeállításban és a rendszeres ellenőrzésben. A cikk szerint a megbízhatóbb darabok jellemzően a ~30 000 Ft-os ársávban keresendők; a legolcsóbb belépőmodellek gyakran nem tartják stabilan a beállított értéket, és kevésbé védik a kerámiabetétes csaptelepeket hosszú távon.
Mi a teendő alacsony víznyomás esetén, és segít-e ezen a nyomáscsökkentő?
A nyomáscsökkentő a túl magas hálózati nyomást mérsékli; alacsony nyomás gondján nem segít. Ilyenkor tipikus tünet a lassan telő WC-tartály és az átfolyós vízmelegítő bizonytalan működése. Tartós alacsony érték esetén nyomásfokozó (booster) lehet a megoldás, ám ez költségesebb és elhelyezése sokszor nehezebb. Ha viszont a szolgáltatói nyomás időnként felszalad 5 bar környékére, a nyomáscsökkentő stabilizál, megelőzve a túlterhelést és a csőtörések gyakoriságát a lakáson belül.

Flexibilis bekötőcsövek meghibásodásai

Flexibilis bekötőcső
Flexibilis bekötőcső

Kevesen gondolnák, hogy leggyakrabban a flexibilis bekötőcsövek elöregedései, elhasználódásai okozzák a legtöbb csőtörést és a legnagyobb vízkárokat az otthonunkban.
Az épületgépészetben igen nagy teret hódított a flexibilis csövek használata, mely a szakma szinte minden szegmensében kedvelté és használatossá lett.
A flexibilis csövek használata számtalan előnnyel jár, járhat, – azonban nem szabad elfeledkeznünk, hogy korántsem örök életre tervezték.

Milyen is a flexibilis cső?

Egy fémhálóval erősített gumitömlőről beszélünk, melynek nyomásterhelhetősége az évek múlásával fokozatosan romlik és hanyatlik.
Amennyiben eléri a kritikus terhelhetőségének felső határát, úgy egyszerűen felhasad, felrobban, s csőtörés jelenségként követeli ki a neki járó figyelmet. Egy csaptelep elhasználódott bekötőcsövén több száz vagy akár több köbméter víz is kiáramolhat, attól függően, hogy egy egész nyaralásnyi időintervallumról beszélünk vagy csak néhány perc észlelési tartamról.

Általánosságban elmondható, hogy az 5-6 éves bekötőcsövek életkorukat tekintve már középkorúaknak számítanak, s a 10 évet megélt flexibilis csövek már matuzsálemkorba léptek, bármelyik pillanatban összeomolhat a keringésük, – vagyis időzített csőtörés-generátornak számítanak.

Szereljük szét a csőtörés-generátort!

Javasolt hát minden csap bekötőcsőkazán bekötőcsőboyler bekötőcsőwc bekötőcső cseréje mely meghaladta a 6 éves életkort.
Távolkeleti produktumok esetében az óvatosság jegyében kell cselekednünk, vagyis nem árt, ha optimizmusunkat kissé visszaszorítjuk eme tárgy tartósságának vonatkozásában.

A vérnyomás csökkentése, vagyis a víz nyomásának csökkentése pedig minden háztartásban indokolt- ahol a hálózati nyomás meghaladja az 5 bar nyomásértéket. Nyilvánvaló, hogy a 3-4 bar közötti nyomásérték nem csak a flexibilis csövek élettartamára van jótékony hatással, hanem kihat az összes gépészeti elem általános közérzetére.

Csapjunk a csaptelep probléma közepébe!

Mosdó csaptelep
Mosdó csaptelep

Különösen nagy kockázatot rejt olyan csaptelepek beépítése, melyek lefalazott környezetben kerülnek alkalmazásra, mint pl. egyes kád peremére tervezett flexibilis bekötésű keverőcsapok.
Kíváncsi lennék, hogy miképpen lehet frontoldalról javítani egy ilyen kád hátsó részén elhelyezett csaptelepet, ha az nem rendelkezik levehető előlappal? A falba épített wc tartályok bekötőcsöveit sem szabad elhanyagolni, bár ezen esetben a kiáramló víz nagyobbik része a tartályból a csészébe, majd onnan a szennyvíz lefolyóba kerül.

Összefoglalva: Ha nem szeretnének csőtörést, s szeretnék szárazon megúszni, – cseréltessék le az elhasználódott bekötőcsöveket, s minden olyan elzárószelepet, csapot, mely otthonuk biztonságát szolgálja, elősegíti.
A központi főelzárót pedig a csőtörések elkerülése érdekében minden esetben állítsuk zárt állásba, ha nem tartózkodunk huzamosabb ideig otthonunkban.

Ismerje meg a flexibilis csövek világát: Flexibilis cső

GYIK:

A flexibilis bekötőcsövek meghibásodásai többnyire az anyag fáradásából, a tömítések elöregedéséből vagy a rossz minőségű gyártásból adódnak. Az évek során a csőben állandóan áramló víz és a hőmérséklet-ingadozások is fokozzák a kopást. Gyakori probléma, hogy a fémfonat meggyengül, a gumibelső megreped, vagy a csatlakozásoknál kezd szivárogni a víz. Ez elsőre csak apró csepegésként jelentkezik, de gyorsan komoly beázást is okozhat. Az olcsó, ellenőrizetlen forrásból származó csövek még hamarabb feladják a szolgálatot. Ezért mindig érdemes megbízható minőségű, tanúsított terméket választani, és a szerelést szakszerűen elvégezni.
Egy meghibásodott bekötőcső akár percek alatt komoly károkat tud okozni a lakásban. A csőszakadás következtében nagy mennyiségű víz ömlik ki, ami eláztatja a padlót, a falakat és a berendezési tárgyakat. Ez nemcsak az ingóságokat teszi tönkre, hanem a szerkezetekben is maradandó károkat idézhet elő, például a parketta felpúposodását vagy a falak penészesedését. Ha a meghibásodás hosszabb ideig észrevétlen marad, a javítás költsége akár sokszorosára nőhet. Emiatt a flexibilis bekötőcsövek rendszeres ellenőrzése és időben történő cseréje sokkal olcsóbb és biztonságosabb megoldás, mint egy váratlan csőtörés kezelése.
A flexibilis bekötőcsövek élettartama nagyban függ az anyagminőségtől és a használati körülményektől. Egy átlagos, jó minőségű cső körülbelül 5–8 évig működik biztonságosan. Ez idő után azonban fokozottan megnő a meghibásodás veszélye. A gyengébb anyagból készült vagy nem megfelelően szerelt csövek már 2–3 év után is problémát okozhatnak. Azokban a háztartásokban, ahol gyakori a nyomásingadozás, magas a vízkeménység vagy jelentős a hőmérséklet-változás, a kopás még gyorsabb. Ezért a szakemberek azt javasolják, hogy a bekötőcsöveket megelőzésként 5 évente cseréljük ki, még akkor is, ha látszólag hibátlanok.
A flexibilis bekötőcsövek hibájára több apró jel is figyelmeztethet. Ilyen például a csatlakozásoknál megjelenő nedvesség, a lassú csepegés vagy a fémfonat elszíneződése. Ha a gumibelső megreped, gyakran finom vízpermet látható a környéken. A korrodálódott, rozsdásodó fémrészek is gyanúra adhatnak okot. Szintén figyelmeztető, ha a cső alakja deformálódik, kidudorodik vagy szokatlanul megkeményedik. Ezek mind azt jelzik, hogy a szerkezet gyengül, és bármikor elszakadhat. Ha ilyen jeleket észlelünk, érdemes azonnal kicserélni a csövet, mert a késlekedés sokkal nagyobb kárral járhat.
A váratlan csőtörés megelőzésének legfontosabb eszköze a rendszeres ellenőrzés és időben történő csere. Érdemes évente legalább egyszer átvizsgálni a flexibilis bekötőcsöveket, különösen a mosdó, mosógép és mosogatógép csatlakozásainál. Ha bármilyen kopást, repedést vagy korróziót észlelünk, azonnal gondoskodjunk a cseréről. Mindig minőségi, tanúsítvánnyal rendelkező csövet használjunk, és bízzuk a szerelést szakemberre. Különösen hasznos lehet az elzárócsap beépítése, amely meghibásodás esetén gyorsan megállíthatja a víz folyását. Ezekkel az óvintézkedésekkel jelentősen csökkenthető a hirtelen bekövetkező csőtörések kockázata.

Műszeres csőtörésvizsgálat jogosultsága

Épületgépészet: gyors ütemű fejlődés

Római vízvezeték
Római vízvezeték

Pár évtized alatt olyan gyökeres változáson ment keresztül az épületgépészet, hogy szakember legyen a talpán aki képes lépést tartani a kor jelen műszaki megoldásaival. Maga az épületgépészet is újkeletű tudománynak számít, bár pontosan ismert, hogy milyen magasrendű műszaki megoldásokat alkalmaztak egyes tradicionális társadalmak. Gondoljunk itt például az ókori Róma vízvezetékeire vagy akár az Inkák magasszellemiségéből eredő zseniális vízvezetési megoldásaira, stb…

Korunk modern fűtési-hűtési rendszerei, megoldásai azonban bonyolultságuk és összetettségük okán magukban hordozzák a meghibásodások lehetőségeit, – hiszen minél bonyolultabb és összetettebb rendszer szolgálja ki magasra szabott komfort igényeinket, annál nagyobb meghibásodási kockázattal kell számolnunk.

Érdemes a tervezésre nagyobb hangsúlyt helyezni, s követni a középút bölcsességét, – vagyis olyan épületgépészeti megoldásokat választani, mely mentes a túlzott bonyolítástól, ugyanakkor alkalmazza a kor rendelkezésre álló, s már bizonyított műszaki megoldásait.

A tágulási tartály hiányáról

Fontos megérteni, hogy a meghibásodások legnagyobb része elkerülhető lenne, ha megfelelően átgondolt rendszer kerülne kivitelezésre, a megfelelően képzett és felkészült szakember közreműködésével. Hozok is egy szemléltető példát, hogy milyen egyszerű okok vezetnek végül csőtöréshez, csőszivárgáshoz.


Kollégáim egy része nem tulajdonít nagy jelentőséget a használati melegvíztárolóhoz kapcsolódó tágulási tartálynak, mellőzi annak beépítését, s csupán a biztonsági szelepre bízzák a hálózati nyomás stabilitását. Ezzel csupán az a probléma, hogy a biztonsági szelepek 8-10 bar közötti működésre tervezettek, melyek nem ritkán csupán 12bar fölött lépnek működésbe. Akkor amikor már késő! 10 bar fölötti nyomást a legjobban megépített hálózatok sem képesek elviselni, szinte borítékolható a meghibásodás.

Modern vízvezeték rendszer
Modern vízvezeték rendszer

Pedig könnyű belátni, hogy a zárt rendszerben melegített hidegvíz térfogata megnő a melegítés hatására, s annak térfogatnövekedése nyomásemelkedést eredményez, – méghozzá igen jelentős nyomásemelkedést. Ezt hivatott megakadályozni a tágulási tartályban lévő levegő, mely a folyadékokkal szemben összenyomhatóan viselkedik, s összenyomhatósága okán csupán minimális lesz a hálózati nyomásemelkedés, hiszen a folyadék térfogatnövekedése kompenzálásra került.

Minden hónapban legalább egy-két tágulási tartály hiányából vagy meghibásodásából adódó csőtöréssel találkozom, felmutatva számomra, hogy milyen fontos szerepet töltenek be a biztonsági és kiegészítő szerelvények, s milyen fontosak azokat rendszeres ellenőrizni is.

No, de térjünk vissza a modern épületgépészeti technológiákra, melyek nem csak összetettek és bonyolultak, de emellett rejtetten kerülnek kivitelezésre, bonyolult struktúrát felvonultató rétegrenddel fűszerezve.

A műszeres csőtörésvizsgálat

Itt érkeztünk el a műszeres csőtörésvizsgálathoz, s annak megértéséhez, hogy csupán kalapáccsal és elavult szemléleti alapokkal nem lehetséges a fájdalommentes csőtörés gyógyítás. A műszeres csőtörésbemérés legfontosabb célja, hogy a legkisebb bontás, burkolatbontás mellett álljon vissza a gépészet üzemszerű működése, s az a célirányos beavatkozásnak köszönhetően alacsonyabb költségeken valósuljon meg, mint a „húbelebalázs, üssük, verjük, essünk neki kalapáccsal” típusú beavatkozás.

A hibafeltárás intellektuális tevékenység, s az minél magasabb síkon teljesül a hibafeltárás során, annál intelligensebb és finomabb megoldások nyílnak meg a fennálló gépészeti hiba elhárítására. Mondjuk azt, hogy korunk gépészeti meghibásodásait nem tudjuk már csupán vésővel és kalapáccsal gyógyítani, – finoman szólva is: durva, elnagyolt, nem kellően átgondolt megoldás.

Csőtörésvizsgálat: Számítógépes korrelációs rendszer
Számítógépes korrelációs rendszer

A műszeres csőtörésbemérés eszköztárában azonban olyan eszközök szerepelnek és szerepelhetnek, melyek olyan hibafeltárást és hibajavítást tesznek lehetővé, melyek pár éve még a fantázia világához tartoztak. Gondoljunk például egy számítógépes korrelációs rendszerre, mely képes kielemezni akár pár száz méternyi hálózat zajait, majd kijelölni a meghibásodás pontos helyét.

A nyomvonalkeresés, jelzőgázos vizsgálatok vagy a nagyfelbontású hőkamerával történő hibakeresés szintén elképzelhetetlen volt pár évvel ezelőtt, akárcsak a száloptikás csatornavizsgálat.

Magam fontosnak tartom, hogy minden olyan eszközzel rendelkezzem, melyek a legmodernebb csőszivárgási eljárásokhoz tartoznak, – legyen szó ipari vezetékről, padlófűtésről, lefolyóhibáról. A műszeres csőtörésbemérés tehát válasz az újonnan megjelenő gépészeti megoldások kihívásaira, hiányosságaira,- lehetőség azok korszerű orvoslására.

***

A témában fontos bejegyzések: