Az elöregedett vízhálózatok és fűtési rendszerek okozta csőtörés

Osztó-gyűjtő. a csőtörés nyomában.

A csőtörés kialakulásának okait nagyjából két főcsoportban tudjuk megragadni.
A csőtörési hibastatisztika első csoportjában a kivitelezési és anyagminőségi hiányosságok dominálnak, míg a második csoportban az anyagfáradtság, vagyis az idő okozta elhasználódás játssza a főszerepet a csőszivárgás, vízveszteség megjelenésében.

Amikor a csőtörés már előre látható

A csőtörés ígérete már a tervezés szakaszában potenciálisan megjelenik,ha az a szellemi konstrukció mely a gépészeti kivitelezés alapjául szolgál, nem felel meg a szakmai követelményeknek, – vagy ha az ésszerűtlen költségcsökkentés már túlmutat a szakszerű kivitelezés kívánalmain.
Nyilvánvaló, hogy silány összetevőkből nem épülhet fel minőségi rendszer, – hiszen az olcsó és bizonytalan minőségű részelemek nem is biztosíthatják a gépészeti hálózatunk stabil és megbízható működését.

Ostobaság csupán a látszatra adni, csupán a burkolatok esztétikai élményére áldozni, ha az alatta megbújó vezetékek és épületgépészeti elemek nem képesek hosszú-hosszú éveken át szivárgásmentesen ellátni feladatukat. Sajnos a túlzó spórolás vagy a kivitelező oldaláról megjelenő profitéhség a legtöbb esetben felülírja a felvázolt ésszerűség keretit, így aztán a kivitelezés automatikusan alulmúlja a kívánatos megvalósulási minőséget.

Ezt tapasztalom a luxuslakásoknak mondott épületrészekben

Munkám során azt tapasztalom, hogy az újonnan épülő lakások és házak jó, ha 10%-os arányban felelnek meg a minimális szakmai követelményeknek – s a hálózatok olyan aggasztóan gyenge minőségben kerülnek kivitelezésre, hogy azok definiálása már megkívánná a vulgáris jelzők használatát.
A végletekig kiélezett spórolás főképpen az újonnan épülő társasházi lakásokat jellemzi, melyeket kivitelezői egyébként luxuslakás jelzővel ékesítenek, majd természetesen az ehhez tartozó felső kategóriában megszokott árbesorolást is érvényesítik. Nem egy esetben már akkor csőtörés bemérésre kérnek segítséget tőlem, – mikor még át sem adták az épületet, vagy éppen a költözködő tulajdonossal kerülgetjük egymást.
A szakember hiány jelenleg már olyan méreteket öltött, hogy aki már megkülönbözteti a jobb kezét a bal kezétől, – az már szerelőnek minősül.

Sajnos ez tükröződik is az új kivitelezésekben. Sok esetben megbízhatóbb a gépészete egy 80 éves ólom nyomócsővel és eternit lefolyóval ellátott körúti lakásnak, mint egy új, de rohamtempóban kivitelezett „luxuslakásnak”.

A csőtörések leggyakoribb okai

Itt vissza is kanyarodtunk a kezdeti felvetéshez, – vagyis a csőtörések leggyakoribb okaira. A körúti lakás esetében már 30 évvel ezelőtt is indokolható volt a teljes csővezetékrendszer cseréje, felújítása,- az új fogyasztói szemléletre épülő „luxuslakás” pedig szintén várja és vágyja, hogy tulajdonosa a harmadik csőtörés után megszabaduljon a falban és padlóban elhelyezett meglepetésektől.
Meggyőződésem, hogy ma is lehetséges legalább 30 évre biztosítani egy csőhálózat hibamentességét, – melynek legfontosabb kritériuma, hogy NEM LEHET A LEFOLYÓN KÍVÜL A PADLÓBAN SEMMILYEN ELOSZTÁST ÉS KÖTÉST ALKALMAZNI!

Fűtésnél osztó-gyűjtő beépítése kötelező érvényű, s legfeljebb 50% szelep alkalmazása indokolható.
Vízrendszernél is támogatható az osztó-gyűjtő beépítése, de már az átfolyóidomok alkalmazása, vagy a T elemek padlószint feletti elhelyezése is elegendő ahhoz, hogy lefektessük a padlókötés nélküli megbízható vízhálózat alapjait.
Egyre gyakoribb a (CU) rézcsöves hálózatok hibái, kezdenek kiöregedni,- s a lágyforrasztások, csövek és idomok már nem nyújtanak kielégítő biztonságot a csőtörések ellen. Húsz év feletti rendszereknél számításba kell venni, hogy az elkövetkező években cserére szorulnak.

A talajban már lassan csak KPE vezetékekkel találkozom, de esetenként előfordul, hogy még horganyzott (HG) 30-40 év körüli vezetékre lelek. Ezek javítását már nem is javaslom ügyfeleimnek. Felesleges olyan vezetékre költeni, mely nem képes az üzembiztos működést szavatolni.
Javaslom, hogy a KPE vezetékek kiépítésénél is tartsuk távol magunkat a kötések alkalmazásától, s minden esetben a vízaknába alakítsuk ki az elosztásokat, kerti ürítőcsapokat , s ne sajnáljunk duplán, triplán fektetni a csövekből, hiszen nagyjából 200ft/fm árról beszélünk költségoldalon. Cserébe azonban kapunk egy üzembiztos rendszert, mely biztosítékul szolgál értékeink védelmében.

Nem mellesleg így csőtörés keresésre sem lesz szüksége!

Addig azonban míg lesznek elavult és nem kellően átgondolt rendszerek, – addig szükség lesz műszeres csőtörés keresésre is! Szükség lesz, hiszen a műszeres csőtörés keresés és az értékmentés szinonim fogalmak.
Értékmentés, mert a bajban legoptimálisabb megoldást kínálja a hibaelhárításra.
A műszeres csőszivárgás keresés egy olyan eljárás, mely a csőtörés elhárítását a lehető legalacsonyabb költségek mellett biztosítja, méghozzá a célirányos bontási és javítási munkálatoknak köszönhetően.

***

Tovább a csőtörések témájában:

Műszeres csőtörés bemérés

Csőtörés-bemérések eszközei

Korszerű eszközök alkalmazása a duguláselhárításban

Csőtörések

Flexibilis bekötőcsövek meghibásodásai

Flexibilis bekötőcső
Flexibilis bekötőcső

Kevesen gondolnák, hogy leggyakrabban a flexibilis bekötőcsövek elöregedései, elhasználódásai okozzák a legtöbb csőtörést és a legnagyobb vízkárokat az otthonunkban.
Az épületgépészetben igen nagy teret hódított a flexibilis csövek használata, mely a szakma szinte minden szegmensében kedvelté és használatossá lett.
A flexibilis csövek használata számtalan előnnyel jár, járhat, – azonban nem szabad elfeledkeznünk, hogy korántsem örök életre tervezték.

Milyen is a flexibilis cső?

Egy fémhálóval erősített gumitömlőről beszélünk, melynek nyomásterhelhetősége az évek múlásával fokozatosan romlik és hanyatlik.
Amennyiben eléri a kritikus terhelhetőségének felső határát, úgy egyszerűen felhasad, felrobban, s csőtörés jelenségként követeli ki a neki járó figyelmet. Egy csaptelep elhasználódott bekötőcsövén több száz vagy akár több köbméter víz is kiáramolhat, attól függően, hogy egy egész nyaralásnyi időintervallumról beszélünk vagy csak néhány perc észlelési tartamról.

Általánosságban elmondható, hogy az 5-6 éves bekötőcsövek életkorukat tekintve már középkorúaknak számítanak, s a 10 évet megélt flexibilis csövek már matuzsálemkorba léptek, bármelyik pillanatban összeomolhat a keringésük, – vagyis időzített csőtörés-generátornak számítanak.

Szereljük szét a csőtörés-generátort!

Javasolt hát minden csap bekötőcsőkazán bekötőcsőboyler bekötőcsőwc bekötőcső cseréje mely meghaladta a 6 éves életkort.
Távolkeleti produktumok esetében az óvatosság jegyében kell cselekednünk, vagyis nem árt, ha optimizmusunkat kissé visszaszorítjuk eme tárgy tartósságának vonatkozásában.

A vérnyomás csökkentése, vagyis a víz nyomásának csökkentése pedig minden háztartásban indokolt- ahol a hálózati nyomás meghaladja az 5 bar nyomásértéket. Nyilvánvaló, hogy a 3-4 bar közötti nyomásérték nem csak a flexibilis csövek élettartamára van jótékony hatással, hanem kihat az összes gépészeti elem általános közérzetére.

Csapjunk a csaptelep probléma közepébe!

Mosdó csaptelep
Mosdó csaptelep

Különösen nagy kockázatot rejt olyan csaptelepek beépítése, melyek lefalazott környezetben kerülnek alkalmazásra, mint pl. egyes kád peremére tervezett flexibilis bekötésű keverőcsapok.
Kíváncsi lennék, hogy miképpen lehet frontoldalról javítani egy ilyen kád hátsó részén elhelyezett csaptelepet, ha az nem rendelkezik levehető előlappal? A falba épített wc tartályok bekötőcsöveit sem szabad elhanyagolni, bár ezen esetben a kiáramló víz nagyobbik része a tartályból a csészébe, majd onnan a szennyvíz lefolyóba kerül.

Összefoglalva: Ha nem szeretnének csőtörést, s szeretnék szárazon megúszni, – cseréltessék le az elhasználódott bekötőcsöveket, s minden olyan elzárószelepet, csapot, mely otthonuk biztonságát szolgálja, elősegíti.
A központi főelzárót pedig a csőtörések elkerülése érdekében minden esetben állítsuk zárt állásba, ha nem tartózkodunk huzamosabb ideig otthonunkban.

Ismerje meg a flexibilis csövek világát: Flexibilis cső

GYIK:

A flexibilis bekötőcsövek meghibásodásai többnyire az anyag fáradásából, a tömítések elöregedéséből vagy a rossz minőségű gyártásból adódnak. Az évek során a csőben állandóan áramló víz és a hőmérséklet-ingadozások is fokozzák a kopást. Gyakori probléma, hogy a fémfonat meggyengül, a gumibelső megreped, vagy a csatlakozásoknál kezd szivárogni a víz. Ez elsőre csak apró csepegésként jelentkezik, de gyorsan komoly beázást is okozhat. Az olcsó, ellenőrizetlen forrásból származó csövek még hamarabb feladják a szolgálatot. Ezért mindig érdemes megbízható minőségű, tanúsított terméket választani, és a szerelést szakszerűen elvégezni.
Egy meghibásodott bekötőcső akár percek alatt komoly károkat tud okozni a lakásban. A csőszakadás következtében nagy mennyiségű víz ömlik ki, ami eláztatja a padlót, a falakat és a berendezési tárgyakat. Ez nemcsak az ingóságokat teszi tönkre, hanem a szerkezetekben is maradandó károkat idézhet elő, például a parketta felpúposodását vagy a falak penészesedését. Ha a meghibásodás hosszabb ideig észrevétlen marad, a javítás költsége akár sokszorosára nőhet. Emiatt a flexibilis bekötőcsövek rendszeres ellenőrzése és időben történő cseréje sokkal olcsóbb és biztonságosabb megoldás, mint egy váratlan csőtörés kezelése.
A flexibilis bekötőcsövek élettartama nagyban függ az anyagminőségtől és a használati körülményektől. Egy átlagos, jó minőségű cső körülbelül 5–8 évig működik biztonságosan. Ez idő után azonban fokozottan megnő a meghibásodás veszélye. A gyengébb anyagból készült vagy nem megfelelően szerelt csövek már 2–3 év után is problémát okozhatnak. Azokban a háztartásokban, ahol gyakori a nyomásingadozás, magas a vízkeménység vagy jelentős a hőmérséklet-változás, a kopás még gyorsabb. Ezért a szakemberek azt javasolják, hogy a bekötőcsöveket megelőzésként 5 évente cseréljük ki, még akkor is, ha látszólag hibátlanok.
A flexibilis bekötőcsövek hibájára több apró jel is figyelmeztethet. Ilyen például a csatlakozásoknál megjelenő nedvesség, a lassú csepegés vagy a fémfonat elszíneződése. Ha a gumibelső megreped, gyakran finom vízpermet látható a környéken. A korrodálódott, rozsdásodó fémrészek is gyanúra adhatnak okot. Szintén figyelmeztető, ha a cső alakja deformálódik, kidudorodik vagy szokatlanul megkeményedik. Ezek mind azt jelzik, hogy a szerkezet gyengül, és bármikor elszakadhat. Ha ilyen jeleket észlelünk, érdemes azonnal kicserélni a csövet, mert a késlekedés sokkal nagyobb kárral járhat.
A váratlan csőtörés megelőzésének legfontosabb eszköze a rendszeres ellenőrzés és időben történő csere. Érdemes évente legalább egyszer átvizsgálni a flexibilis bekötőcsöveket, különösen a mosdó, mosógép és mosogatógép csatlakozásainál. Ha bármilyen kopást, repedést vagy korróziót észlelünk, azonnal gondoskodjunk a cseréről. Mindig minőségi, tanúsítvánnyal rendelkező csövet használjunk, és bízzuk a szerelést szakemberre. Különösen hasznos lehet az elzárócsap beépítése, amely meghibásodás esetén gyorsan megállíthatja a víz folyását. Ezekkel az óvintézkedésekkel jelentősen csökkenthető a hirtelen bekövetkező csőtörések kockázata.

Műszeres csőtörésvizsgálat jogosultsága

Épületgépészet: gyors ütemű fejlődés

Római vízvezeték
Római vízvezeték

Pár évtized alatt olyan gyökeres változáson ment keresztül az épületgépészet, hogy szakember legyen a talpán aki képes lépést tartani a kor jelen műszaki megoldásaival. Maga az épületgépészet is újkeletű tudománynak számít, bár pontosan ismert, hogy milyen magasrendű műszaki megoldásokat alkalmaztak egyes tradicionális társadalmak. Gondoljunk itt például az ókori Róma vízvezetékeire vagy akár az Inkák magasszellemiségéből eredő zseniális vízvezetési megoldásaira, stb…

Korunk modern fűtési-hűtési rendszerei, megoldásai azonban bonyolultságuk és összetettségük okán magukban hordozzák a meghibásodások lehetőségeit, – hiszen minél bonyolultabb és összetettebb rendszer szolgálja ki magasra szabott komfort igényeinket, annál nagyobb meghibásodási kockázattal kell számolnunk.

Érdemes a tervezésre nagyobb hangsúlyt helyezni, s követni a középút bölcsességét, – vagyis olyan épületgépészeti megoldásokat választani, mely mentes a túlzott bonyolítástól, ugyanakkor alkalmazza a kor rendelkezésre álló, s már bizonyított műszaki megoldásait.

A tágulási tartály hiányáról

Fontos megérteni, hogy a meghibásodások legnagyobb része elkerülhető lenne, ha megfelelően átgondolt rendszer kerülne kivitelezésre, a megfelelően képzett és felkészült szakember közreműködésével. Hozok is egy szemléltető példát, hogy milyen egyszerű okok vezetnek végül csőtöréshez, csőszivárgáshoz.


Kollégáim egy része nem tulajdonít nagy jelentőséget a használati melegvíztárolóhoz kapcsolódó tágulási tartálynak, mellőzi annak beépítését, s csupán a biztonsági szelepre bízzák a hálózati nyomás stabilitását. Ezzel csupán az a probléma, hogy a biztonsági szelepek 8-10 bar közötti működésre tervezettek, melyek nem ritkán csupán 12bar fölött lépnek működésbe. Akkor amikor már késő! 10 bar fölötti nyomást a legjobban megépített hálózatok sem képesek elviselni, szinte borítékolható a meghibásodás.

Modern vízvezeték rendszer
Modern vízvezeték rendszer

Pedig könnyű belátni, hogy a zárt rendszerben melegített hidegvíz térfogata megnő a melegítés hatására, s annak térfogatnövekedése nyomásemelkedést eredményez, – méghozzá igen jelentős nyomásemelkedést. Ezt hivatott megakadályozni a tágulási tartályban lévő levegő, mely a folyadékokkal szemben összenyomhatóan viselkedik, s összenyomhatósága okán csupán minimális lesz a hálózati nyomásemelkedés, hiszen a folyadék térfogatnövekedése kompenzálásra került.

Minden hónapban legalább egy-két tágulási tartály hiányából vagy meghibásodásából adódó csőtöréssel találkozom, felmutatva számomra, hogy milyen fontos szerepet töltenek be a biztonsági és kiegészítő szerelvények, s milyen fontosak azokat rendszeres ellenőrizni is.

No, de térjünk vissza a modern épületgépészeti technológiákra, melyek nem csak összetettek és bonyolultak, de emellett rejtetten kerülnek kivitelezésre, bonyolult struktúrát felvonultató rétegrenddel fűszerezve.

A műszeres csőtörésvizsgálat

Itt érkeztünk el a műszeres csőtörésvizsgálathoz, s annak megértéséhez, hogy csupán kalapáccsal és elavult szemléleti alapokkal nem lehetséges a fájdalommentes csőtörés gyógyítás. A műszeres csőtörésbemérés legfontosabb célja, hogy a legkisebb bontás, burkolatbontás mellett álljon vissza a gépészet üzemszerű működése, s az a célirányos beavatkozásnak köszönhetően alacsonyabb költségeken valósuljon meg, mint a „húbelebalázs, üssük, verjük, essünk neki kalapáccsal” típusú beavatkozás.

A hibafeltárás intellektuális tevékenység, s az minél magasabb síkon teljesül a hibafeltárás során, annál intelligensebb és finomabb megoldások nyílnak meg a fennálló gépészeti hiba elhárítására. Mondjuk azt, hogy korunk gépészeti meghibásodásait nem tudjuk már csupán vésővel és kalapáccsal gyógyítani, – finoman szólva is: durva, elnagyolt, nem kellően átgondolt megoldás.

Csőtörésvizsgálat: Számítógépes korrelációs rendszer
Számítógépes korrelációs rendszer

A műszeres csőtörésbemérés eszköztárában azonban olyan eszközök szerepelnek és szerepelhetnek, melyek olyan hibafeltárást és hibajavítást tesznek lehetővé, melyek pár éve még a fantázia világához tartoztak. Gondoljunk például egy számítógépes korrelációs rendszerre, mely képes kielemezni akár pár száz méternyi hálózat zajait, majd kijelölni a meghibásodás pontos helyét.

A nyomvonalkeresés, jelzőgázos vizsgálatok vagy a nagyfelbontású hőkamerával történő hibakeresés szintén elképzelhetetlen volt pár évvel ezelőtt, akárcsak a száloptikás csatornavizsgálat.

Magam fontosnak tartom, hogy minden olyan eszközzel rendelkezzem, melyek a legmodernebb csőszivárgási eljárásokhoz tartoznak, – legyen szó ipari vezetékről, padlófűtésről, lefolyóhibáról. A műszeres csőtörésbemérés tehát válasz az újonnan megjelenő gépészeti megoldások kihívásaira, hiányosságaira,- lehetőség azok korszerű orvoslására.

***

A témában fontos bejegyzések:

Működőképes elzárószerelvények szerepe, fontossága

Csapok - bonyolultabban: elzárószerelvények

Elzárószerelvények, csap, szelep mindenképpen kell

Nem is gondolnánk mekkora jelentőséggel bírhatnak az elzárószerelvények, ha bajba kerülünk, – milyen komoly anyagi károk előzhetők meg, ha a csőtörést, a csőszivárgást egyetlen elzárással megszüntethetjük.

Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy megismerjük a lakásunk, házunk gépészeti elemeit, hiszen ennek hiányában nem fogjuk tudni, hogy mely szerelvény milyen szakaszolásra és elzárásra lett beépítve, s mely csaphoz, szelephez, elzáróhoz nyúljunk, ha gyorsan kell cselekedni.

A gyorsaság súlyos kiadásoktól mentesíthet ilyen esetben, hiszen egyes csőtörések akár percenként 10-15 liter víz kifolyásával is járhat, mely pillanatok alatt megsemmisítheti értékeinket, társasházak esetében pedig mások értékei is veszélybe kerülhetnek.
Legfontosabb, hogy a központi elzárást biztosító szerelvény helye ismert legyen számunkra, továbbá nem lehet olyan helyiségben sem, mely számunkra nem hozzáférhető.

Csappróba – megelőzés akár cserével

Mondanom sem kell, hogy az elzárónak könnyedén, komolyabb erőfeszítés nélkül kell feladatát teljesítenie, zárnia, oly módon, hogy nélkülözni tudjuk segédeszköz, szerszám használatát. Éppen ezért a központi fő-elzárót időszakosan ellenőrizni szükséges, továbbá érdemes félévenként akkor is működtetni egy elzárás erejéig, ha annak nem csőtörés, csőszivárgás vagy szerelés adja az okát.

Amennyiben az elzáró nem tudja kielégíteni az előzőleg felvázolt kritériumokat, úgy az haladéktalan cserére szorul, – nem érdemes kísérteni a szerencsénket és kiszolgáltatottá tenni magunkat egy labilisan működő szerelvénynek.
Amennyiben a fő-elzáró csapunk, szelepünk karbantartott, működőképes, úgy figyelmünket a többi szakaszolást, elzárást biztosító elzáróra irányíthatjuk, hiszen ezek szerepe bár bizonyos szempontból másodlagos, szekunder jellegű, – ezek esetében is fontos a megfelelő működés.

Példa szakaszolásra

Beláthatjuk, hogy egy toalett tartály szelepének hibája miatt nem maradhat az egész lakásunk, házunk víz nélkül, – csupán azért mert a tartályunk vízellátását biztosító sarokszelep működésképtelen. Az sem szerencsésebb, ha egy csaptelep flexibilis bekötésének hibája miatt kell egész rendszerünket üzemen kívül helyezni, – pedig az elkerülhetővé válhatna, ha a mosdó alatti sarokszelepre egy csöppnyi figyelmet szenteltünk volna.
Magam részéről fontosnak tartom, hogy a gépészeti rendszerünk kiépítésekor megfelelő minőségű szerelvények legyenek kiválasztásra, mert értékeinket nem bízhatjuk ismeretlen eredetű és gyenge minőségű elemekre.

Minőségi szerelvényeket építsünk csak be!

Itt háttérbe kell szorítanunk a spórolást, mely egyébként a kivitelezés költségeiben elhanyagolandó összegként jelentkezik. Egy lakás esetében csupán tíz-tizenötezer forintos plusz ráfordítást igényelnek a minőségi elzárószerelvények, s egy közepes ház gépészeti kivitelezésénél is százezer forint alatt tartható a rendszerre fordítandó költségigény.

A szerelvények választásánál elsőleges szempont, hogy bontás nélkül cserélhető legyen a szerelvény teljes belső elzáróegysége, így meghibásodás esetén nem szükséges a hálózat megbontása, s a burkolatok cseréjével járó vésés, bontás.

Csempeszelep
Csempeszelep

Gondolok itt például a csempeszelepekre, melyek golyóscsap változatai bontással, szemben a csapbelsőrészes változatai egy dugókulcs segítségével bontásmentesen és ötperces ráfordítással javíthatók.

Ez cseppet sem elhanyagolandó a választáskor. Ugyanígy említhetném a golyós elzárócsapokat, melyből csak egyetlen tartósan forgalomban lévő szerelvény cserélhető bontás mellőzésével és csupán a belsőrésze teljes cseréjével. Nem titok ez a MOFÉM terméke, mely árban némileg megelőzi az olcsó olasz és kínai termékeket, de minőségével, javíthatóságával és megbízhatóságával összességében előnyösebb választás lehet.

Javítható MOFÉM golyóscsap
Javítható MOFÉM golyóscsap

Magam részéről semmi kivetnivalóm nincs a távolkeleti termékekkel, azonban az épületgépészetben nem lehet helye silány és megbízhatatlan termékeknek. Külön tanulmányt írhatnék az olcsó távolkeleti csaptelepekről is, melyek felszerelésétől óvva intenék mindenkit, ha csak nem vonz valakit az oroszrulett, vagyis a kiszámíthatatlan csőtörés, lakáselázás, vízkár. Jómagam még vevői kérésre sem szerelek fel silány csaptelepet, szerelvényt, mert az nem szolgálja sem ügyfelem érdekét, sem pedig önnön minőség iránti elhivatottságom.

Javíthatatlan kínai golyóscsap
Javíthatatlan kínai golyóscsap

Hangsúlyozom, hogy a minőségi kritérium szinte minden esetben csupán minimális anyagi ráfordítást igényel, s az sem ritka, hogy a design szempontokra fejlesztett szerelvények gyártói túlértékelik termékeiket, s ennek okán indokolatlanul terhelik meg a gyanútlan vevők pénztárcáját.

Összegezve: Fontos az összes víz-gáz-fűtésszerelvény ellenőrzése, időszakos karbantartása, mert csak így tarthatjuk biztonságban értékeinket, s otthonuk így tudja kiszolgálni rendeltetésszerű feladatát. Ahogyan autónk megkívánja az időszakos karbantartást, úgy ez otthonuk esetében sincs másképpen. Autónknál a fékrendszer szervizelése, otthonunknál pedig a víz-gáz-fűtési fő-elzáró élvezi a karbantartásban prioritást, elsőséget.

Az elhanyagolt gépészeti elemek cseréjében, rejtett csőtörések megkeresésében, fűtési szivárgások felfedésében, ipari vezetékek hibáinak feltárásában pedig számíthat segítségemre, – a legoptimálisabb megoldást dolgozom ki megrendelőimnek a fennálló gépészeti hibák elhárítására. Ebben nem csak neves gyártók legkorszerűbb csőtöréskeresési műszerei segítenek, hanem sokévnyi ezen területen eltöltött tapasztalatom, s sok olyan technológiai újítás is, melyre gyakorlati tapasztalatuk hiányában nem is gondolhattak a műszerek fejlesztői.

Azt azonban ne feledjük el, hogy a csőtöréskeresés nyomozás!
Rejtett, elbújt, más által felfedhetetlen rejtély keresése!
Nincs 100%-os nyomozó! Csupán a törekvés, indíték lehet 100%-os, törekvés a tökéletes cselekvésre, a tökéletes munkára!
Durva becsléssel élve: munkáim 95% feletti arányában érvényesül az egy csempényi pontosságban megállapított hibahely lokalizálás.
Ez csinálja utánam Poirot! 🙂

***

Korábban a témában írtuk:

Szivárgás, csőtörés okok

Műszeres csőtörés vizsgálat

Műszeres csőtörés-bemérés, csőszivárgás-vizsgálat a gyakorlatban

Műszeres csőtörés-bemérés, csőszivárgás-vizsgálat a gyakorlatban

Rejtett csőtörések, csőszivárgások, csőtörés-bemérés

Rézforrasztás – egy lehetséges rejtett hibaforrás

A rejtett csőtörések, csőszivárgások megkeresése a legnehezebb és legfelelősségteljesebb munkakörök közé tartozik, mely főképpen abból adódik, hogy olyan meghibásodásokat kell feltárni melyeknél felkészült szakmabéli kollégák is széttárják a kezüket.
Külön nehezíti a munkakör végzését, hogy laikus, egyszerű rátekintésben úgy tűnhet, hogy egy olyan tevékenységgel, szakmával van dolgunk, melyet a technika olyannyira megtámogatott, hogy egy csodaműszer érintésével milliméterpontos megállapításra jutunk a csőtörés pontos helyét illetőleg.
Sajnos ez áll a legtávolabb a valósághoz.

A csőtörés keresést magam részéről leginkább a gyógyításhoz hasonlítanám, – azzal a hátrányával, hogy a csőtörés keresőjét szigorúan számon kérik, s ha pontosak az értesüléseim, akkor ezidáig egyetlen áldozatot sem követelt a csőszivárgás keresés szelíd tevékenysége. Az azonosság és átfedés abban érhető tetten, hogy olyan rejtett jelenségekről, érzékszervek és értelem számára nehezen követhető folyamatokról beszélünk minkét esetben, melyben a munkavégző szakmaiságát, felkészültségét éppen az összefüggések egységlátása adja, adhatja. Ezt nevezzük divatosabb megnevezésben: holisztikus látásmódnak.

Tudom erősnek tűnhet a csőtörés keresés és a gyógyítás összevetése, hiszen a gyógyítás a legnemesebb és legkiemeltebb emberi tevékenység, s magam is meghajolok ezen terület kiemelt nagyjai előtt. A tevékenységek értékét azonban nem a társadalmi elismertség adja, hanem az a belső attitűd biztosítja, mely a személy magával támasztott igényességéből sugárzik ki, s vetül ki minden tevékenységére, s ez biztosítja az individuum indítékainak minőségét.

Könnyű belátni, hogy a csupán pénzért végzett tevékenység sosem válik értékké, hiszen a lényeg hiányzik belőle, melyet pont a lelkiismeret biztosít, vagyis a munkavégző legbenső beállítódása. No , de ez nem tartozik szorosan a csőtörés kereséshez, csupán a szimbolikus összevetés megvilágítása miatt tettem egy rövid kitérőt.

A meghibásodás tisztázása

Az első egybeesés éppen a betegfelvétel, a meghibásodás körülményeinek a tisztázása. Mióta áll fenn a hiba, krónikus vagy akut jelenséggel van dolgunk, az előző időszak beavatkozásai, a kivitelezés ideje, jellege, anyaga, … s rengeteg feltárókérdés a csőtörés körülményeivel közvetlen összefüggésben.

Második lépésben a diagnosztika, – vagyis a képalkotás, hangalkotás, nedvességmérések, nyomásmérések, – éppen az előzőleg gondosan felállított hibaképnek megfelelően, s a rendelkezésre álló műszerek együttes alkalmazása mellett. Általánosan elmondható, hogy mindig szakszerű gondos nyomásméréssel kezdődik minden nyomás alatt lévő vezeték vizsgálata, hiszen ahol nincs nyomásvesztés, ott csőszivárgás sem lehet.

Természetesen ezt leegyszerűsítettem, mert nem állandó hőmérséklet mellett mégis fennállhat csőszivárgás. A fűtési meghibásodások egy részénél még a legmodernebb technológia támogatottsága sem teljes biztosíték, mert a nyomásvesztés olyan üzemi körülmények között történik, mely nem reprodukálható a vizsgálati műszerek alkalmazási területére, s mindig igen alacsony folyadékvesztéssel járó hiba feltárására irányul.

Egy átlagos zártrendszerű fűtési rendszer pár óra alatt leáll egy minimális csepegéstől is, mert 0,8 dl vízvesztés általában már elegendő a 0,5 bar üzemi nyomás elérésére, mely előidézi a fűtési berendezés biztonsági leállását. A jelzőgázos vizsgálatok forrasztott rézcsöves rendszerek és presselt technológiák kivitelezésekor sok esetben nem mutatnak fel nyomásvesztést, gázszivárgást, – még az üzemi nyomás négyszerese vagyis 6 bar-os vizsgálati nyomás mellett sem.

Press idom - hibaforrás
Press idom

A lefolyóvezetékek ennél is problematikusabbak, mert a kamerás vizsgálatok a vizsgált vezeték belsejéről adnak képet, s csak nagyon komoly szerelési hiányosság tárható fel általa, – a tömörségéről nem ad biztos felvilágosítást.

Biztonsági szerelvények, víztisztítók, vízlágyító berendezések szintén érdekes hibajelenségeket generálnak, csak hogy betekintést adjak a lehetséges meghibásodások széles spektrumáról.

(Jelen írásomnak nem célja, hogy bemutassak minden vizsgálati módszert és lehetőséget – csupán rámutatni kívánok a vizsgálatok komplex jellegére, s eloszlatni a tévhitet, hogy itt valami könnyed, gyors és teljesen tévedésmentes vizsgálatról van szó.)

A csőtörés-bemérés drága műszerekkel megy végbe

A csőtörés keresésben minden esetben igen költséges eszközök együttes bevetéséről beszélhetünk, mely általában nagyon pontos hibamegállapítással végződik.
Azonban fontos tudni, hogy vannak olyan kivitelezések, rétegrendek, s főként beázások és szakszerűtlenül kivitelezett fűtési rendszerek ahol a technikai eszközök megléte és szakmai felkészültség sem jelent teljes garanciát, hogy a legkisebb bontás mellett elhárítható legyen a fennálló gépészeti meghibásodás. Magam részéről fontosnak tartom, a megfelelő tájékoztatást, s csoda helyett így a megrendelőim a realitással találkozó és a legmagasabb szinten teljesülő szolgáltatást kaphatnak.

S természetesen minden olyan technikai eszköz rendelkezésemre áll, mely a pontos hibameghatározást előmozdítja, és a bevethető csőtörés-kereső eszközök tárházába tartozik.

Legyen szó akár számítógépes korrelációs hibameghatározásról, hőkamerás lokalizálásról, jelzőgázos vizsgálatról, – számíthat arra, hogy minimálisra szorítom le a kalapács és ásó használatát, és a teljes megoldásig kísérem végig a csőtörés elhárítását, – beleértve a javítás és helyreállítás folyamatát.

***

Korábban a témában:

A csőtörés-bemérések eszközei

Műszeres csőtörés vizsgálat

Műszeres csőtörés vizsgálatok

Fűtési rendszerek, a hibakeresés hatékonysága

A központi fűtés kiépítéséről

Fűtési osztó-gyűjtő. Hibakeresés közben.
Fűtési osztó-gyűjtő

A korszerű központi fűtéses rendszerek mára kizárólag aljzat betonba elhelyezve kerülnek kiépítésre, hogy megfeleljenek a kor technikai és esztétikai követelményeinek.
Sajnálatosan a kivitelezést végző szakemberek nagyrésze nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel ahhoz, hogy igényes fűtési rendszert építsen, – így már a kivitelezés során olyan hibákat vét, melyek felfedése, a hibakeresés igen komoly kihívás.
A kivitelezés során a legfontosabb irányelv az, hogy semmilyen körülmények között nem kerülhet a padlóba idom, toldás, elosztóelem.

Ha ezt az egyszerű aranyszabályt követjük és a vezetékeinket védőcsőben vagy szigetelőhéjban helyezzük el, – akkor szinte biztosak lehetünk abban, hogy nem lesz a lakásunkban, házunkban burkolatbontás. Fontosnak tartom továbbá, hogy ismeretlen gyártó, ismeretlen termékével ne kísérletezzünk, mert pár ezer forintnyi spórolás később súlyos százezres kiadásokat jelenthet. A betonozás szintén különös odafigyelést igényel, hiszen a vezetékek megsérülhetnek, ha azok mechanikai sérülést szenvednek.
Ennyi az egész!
Fűtési osztó-gyűjtő elhelyezése, védőcső, megfelelő anyagminőség alkalmazása, szakszerű kivitelezés, körültekintő betonozás. Az eredmény: 100%-os üzembiztosság.

Fényképezzük az épületgépészet kialakításának lépéseit

Érdemes továbbá a teljes épületgépészetről még a betonozás előtt fényképeket készíteni, így a falfúrások során elkerülhetjük a csővezetékek sérüléseit, sok bosszúságtól kímélve meg magunkat. A rendszerünket lehetőleg alacsony hőfokú előre-menő hőmérsékletre terveztessük, hogy a gázkészülékünk a leghatékonyabban működhessen, és alkalmas legyen a későbbi bővítésre, modernizációra, – például hőszivattyú gazdaságos csatlakozására.
Ennyit dióhéjban az üzembiztos központifűtés kritériumairól.

Most néhány mondatban megvilágítanám, – miért is nehéz nyomára akadni a zártrendszerű fűtések nyomásvesztésére, – miért jelenti a legnagyobb kihívást az ilyen jellegű gépészeti hiba megtalálása.

Nyomásvesztés helyének felderítése

A legkiemelkedőbb nehézséget az jelenti, hogy csupán pár deciliter vízvesztés már elegendő ahhoz, hogy leálljon a fűtőkészülékünk, hisz a tágulási-tartály nagyobb folyadékvesztést nem képes kikompenzálni. Egy átlagos 24 kW kombi gázkészülék 1,5 bar üzemi nyomásról 0,7-1 liter közötti vízvesztés után eléri a 0,5 bar körüli üzemi nyomást, mely a készülék leállását eredményezi. Ez az általam megjelölt vízvesztés egy kifogástalan állapotban lévő készülékre vonatkozik, melynek tágulási tartálya megfelelően funkcionál, – továbbá semminemű egyéb vízvesztés nem jelentkezik sehol a rendszerben. Tehát minden rendszerkomponens szivárgásmentes. Kiemelt figyelmet érdemelnek a radiátorkötések, automata-légtelenítők, biztonsági szelepek, és minden csatlakozási pont a rendszerünkben. Tehát amennyiben minden külső csatlakozás és szerelvény mentes a szivárgástól és folyamatos utánpótlást igényel a fűtési hálózat, – úgy vélhetően rejtett szivárgás okozza az állandó vízvesztést.

Fűtési rendszer: osztó-gyűjtő.
Fűtési rendszer: osztó-gyűjtő

A gondot az jelenti, hogy pár deciliter víz elfolyásáról beszélünk ilyenkor, mely elosztva a feltöltési napokra eső feltöltések számával, – csupán könnyezésnek, legtöbbször enyhe szivárgásnak számítanak. Legtöbb esetben hideg állapotban nem is jelentkezik vízvesztés a rendszeren, – magyarul: nyáron nem okoz leállást a készülékben, annak ellenére, hogy ilyenkor is teljes üzemi nyomás uralkodik a teljes fűtési hálózaton. Ez jelenti a lokalizálásában a nehézséget, szinte ellehetetlenítve a pontos hibabehatárolást.

A folyadékvesztés akkor következik be egy ilyen rendszerben amikor felfűtési, esetleg lehűlési periódusában tart az üzemelés, – vagyis hődilatációról beszélhetünk. Ez az általam hődilatációnak nevezett jelenségből adódó folyadékveszteség rossz hasonlattal élve olyan mint fogorvosnál a fogfájás,- a vizsgálatkor nem jelentkezik, nem diagnosztizálható. Ilyenkor hiába a tapasztalat és a hightech technológiák megléte, – a gyakorlatban jelentkező hibaok erősebb mint a technológia és szakember együttese.

Jelzőgázos vizsgálat

A jelzőgázos vizsgálat során egy ilyen rendszer akár 6 bar nyomást is tartósan megtart, tömörnek mutatja magát, – mégis tartós üzemelés alatt vízvesztést produkál. Tehát hiába a többmilliós technikák összessége, hiába nyomásmérés, jelzőgázos vizsgálat, nagy felbontású hőkamerás felvételek, fejlett akusztikus berendezések, nyomás és nedvességmérések, – kifoghat a hiba a lokalizáló szakemberen. Egyszerűen ez a valóság, ez a realitás. Ezt fontos tudnia a megrendelőnek, hiszen ha erről nem esik szó, – akkor nem megfelelően tájékoztatta őt a vizsgáló szakember.

Műszeres csőtörés bemérés

Sajnos az a tévhit a megrendelői oldalról, hogy jön egy szakember aki egy műszert méregdrágán odaérint a fűtési rendszeréhez, elkér egy kisebb vagyont, – majd műszeres csőtörés beméréssel megtörténik a csoda. Ez korántsem ilyen egyszerű!
Nagyon komplex vizsgálatról van szó, mely során specifikus és rendkívül fejlett ipari berendezések együttes és célirányos alkalmazása során tárulhat fel a csőtörés rejtett oka. Ennek sikerességéhez nagyban hozzájárul a műszeres csőtörés vizsgálatot végző szakember szakmai felkészültsége, lelkiismeretessége és a rendelkezésére álló tárgyi, technikai támogatottság.

A magam részéről egy nyomozásnak fogom fel a csőtörés keresési eljárást, melyben olyan hibákat tárok fel, mely mások számára rejtett, felfedhetetlen. Ez ennek a munkának az örömforrása. Olyan hibákat keresek és találok meg, mely nagyon rejtőzködik, nagyon szeretne elbújni előlem. Kihívásnak tartom a munkám, s abban a pillanatban abbahagynám a tevékenységet amikor csupán rutinból, kényszerből, anyagi megfontolásból végezném.

Sajnálatos, hogy a legtöbb embert csupán az anyagi haszonszerzés motivál, csupán ezért végzi a munkáját. Természetesen jómagam egzisztenciális feltételeihez is hozzájárul a munkámból származó bevétel, azonban elsődlegesen nem ez ösztönöz.
Sosem állíthatjuk, hogy tökéletesek vagyunk, mi vagyunk a legjobbak! Mindenkinél van jobb, több, okosabb, felkészültebb, önnön értékrendünk mércéjével mérve értékesebb. Ezt csupán azért kerül leírásra, hogy leendő ügyfeleimet időben tájékoztassam, hogy nincs 100%-os teljesítmény, jómagam nem tudok még csodát tenni, nem tudok felmutatni 100%-os sikert a munkámban.

A sikerarányról

Ha mégis sikerarányt kellene megállapítanom, megjelölnöm – akkor nagyjából 90-95%-os arányban egy csempe pontossággal állapítom meg a gépészeti meghibásodás helyét. A fennmaradó 5-10 % kiesik az egy csempe méretének tartományából, – azonban ott is megoldás születik a hiba megoldására. Mindig kiemelt fontosságot tulajdonítottam a megfelelő tájékoztatásnak, így csupán azt tudom ígérni a leendő megrendelőimnek, hogy magam részéről megteszem ami elvárható,- ami eszköz, technika és szakmai felkészültség együtteséből adódik.

Tapasztalatom szerint megrendelő és szerelő között létrejövő kapcsolat minőségét, kifutását pont a szerelő alapozhatja meg, – méghozzá a megfelelő információk megosztásával. Ebből pedig a legfontosabb: Nincs 100%-os műszeres csőtörés bemérés, nem valósulhat meg mindig a tökéletes hibahely meghatározás. Megközelíteni lehet, törekedni is kell rá, – azonban a valóságban ez is csak annyira tökéletes mint az egyes ember egyéni kvalitásai. Ez tehát a szomorú valóság a csőtörés keresésről, műszeres csőtörés vizsgálatról, emberről, világról, tökéletességről.

A műszeres csőtörés keresés tehát csoda, csodának mondhatjuk, – azonban a valóság tükrében szemlélve, -egy nagyobb hajszál mégis elválasztja attól. Megértem, mi több tudom, hogy jelen sorok kiábrándító józansága nem egyeztethető össze a kor reklámigényeivel, – azonban fontosabbnak tartom, hogy reális elvárások domináljanak a megrendelő részéről, – hisz csak egy ilyen kölcsönös emberi tiszteleten alapuló munkakapcsolatban tud megfelelő együttműködés kialakulni szerelő és megrendelő között.
Összegezve: A tisztánlátás azért kiemelt jelentőségű a csőtöréskeresés, műszeres csőszivárgáskeresés vonatkozásában, hogy valós ígéretekhez és teljesítményhez valós elvárások párosuljanak.

Csőtörés-bemérés eszközök

A csőtörés-bemérések eszközei és alkalmazási területük

SEBA korrelátor műszer a csőtörés-bemérés eszköze
SEBA korrelátor, csőtörés-bemérés

Valószínűleg lehetetlen feladatra vállalkozom akkor, amikor néhány mondatban kívánom bemutatni Önnek az általam használt eszközöket, berendezéseket, melyek a csőtörések, csőszivárgások pontos helyzetmeghatározását teszik lehetővé.

Már csak azért is komoly kihívás, hisz egy csőtörés, vízveszteség behatárolásához szánt berendezéshez gyártójuk min. 80-200 oldalban írja le azokat a bázisszintű információkat, melyek használójuk számára elengedhetetlenek.
Igazán nem is ezt kívánom átadni Önnek, sokkal inkább azt kívánom megvilágítani, hogy nincs olyan vízszivárgás, vízveszteség, csőtörés, melynek megkereséséhez ne rendelkeznék tárgyi feltétellel.

A műanyag csövek nyomvonalkeresésétől kezdve a csőfagyasztásig, nyomásmérésektől a számítógépes korrelációs mérésekig minden technikai háttért bevetek, hogy előkerüljenek a mások által rejtettnek ítélt vízveszteségek.

A berendezéseim között több igen fejlett, igen specifikus akusztikus berendezés található, melyek tapintómikrofonoktól a talajdetektorokig, illetve a nyomvonal és mélység meghatározókig mind tartozékként, kiegészítőként szerepelnek. Az említett számítógépes korrelációs rendszer, mely csak igen kis számban áll szakemberek rendelkezésére, rendkívül pontos szivárgási hely kijelölésére alkalmas, akár több száz méteres távolság vizsgálatakor is.

A csőtörés-bemérés haszna

Nem is kell ecsetelnem, hogy mekkora a jelentősége egy parkosított kert vagy egy díszkővel lerakott parkoló esetében, ha a csőtörés elhárításához csak minimális feltárásra van szükség. Ugyanígy nem elhanyagolandó, ha a jelzőgázos rendszer egy belső szivárgás feltárásakor pontos képet ad a csőszivárgás, a vízveszteség helyéről. Ebben az esetben egy speciálisan erre a feladatkörre kikevert robbanásmentes hidrogén-nitrogén keverék kerül megkeresésre, melynek jelenlétét nagy érzékenységű hidrogéndetektor teszi lehetővé.

Fűtési rendszerek hibáinak megállapításához nagy segítség a magas felbontású ipari termokamera, mely szintén elengedhetetlen tartozéka a felszerelésemnek. Nem beszélve arról, hogy a bontások során a többi vezeték is feltérképezhető a hozzáértő szakember számára, elkerülve az ép vezetékek sérüléseit, felesleges javításukat.

Munkám során több technológiát is együttesen használok, éppen azért, hogy a legpontosabb helyzet meghatározással támogassam a javításhoz szükséges legoptimálisabb feltételeket. tevékenységem kapcsán a legkülönbözőbb lakossági és ipari csőtörésekkel találkoztam, így bátran ígérhetem Önnek, hogy megkeresem a legkomplikáltabb szivárgást, vízveszteséget is, még ha a föld alól is kell előkerítenem! 🙂

Ajánlom még:

Műszeres csőtörés vizsgálat

Műszeres csőtörés keresés, csőszivárgás lokalizálás

Csővizsgáló kamera a duguláselhárítás harcmezején

Csőtörések, biztosítók

Hogyan ismerik a biztosítók a korszerű csőtörés felderítés eljárásait?

A csőtörések, csőszivárgások által okozott károkat, legtöbb esetben megtérítik a biztosítók, szerződött partnereik részére, de mielőtt igénybe veszi a szolgáltatásom, célszerű érdeklődni a biztosítótársaságnál, hogy milyen jellegű vizsgálatokat hajlandó megtéríteni a megkötött szerződés alapján.
Több tucat biztosító képviselteti magát a piacon, melyek kártérítési gyakorlatai eltérőek.

Az egyik kizárólag thermoképes vizsgálatot hajlandó finanszírozni, a másik akusztikusat, megint a harmadik jelzőgázos csőtöréskeresést preferálja a kártérítés kapcsán.
A negyedik pedig csakis a véső, kalapács elkötelezettje, elzárkózva ezáltal a csőtöréskeresés modern eszközei elől.

Mint tudjuk a biztosítótársaságok érdekei eltérnek a biztosított érdekeitől, ezáltal nem minden esetben teljes az egyetértés a két fél között. Sajnos erről legtöbbünknek személyes tapasztalatai is adódtak, melyek nem minden esetben pozitív töltetűek.
Nyilvánvaló, hogy a biztosító mint profitorientált vállalkozás, saját érdekeit helyezi előtérbe egy kártérítési esemény kapcsán, szerződött partnerei hátrányára.

A szivárgások bemérése, csőtörések felderítése emellett egy újkori technológia, melyre sajnos nagyon kis rálátása van a biztosító cégeknek.

A műszeres csőtörésbemérés rendkívül specifikus területe az épületgépészetnek, így ahhoz, hogy egy biztosítási szakember rálásson a vizsgálatokra, képeznie kellene magát ezen a területen. Eddigi tapasztalataim nem azt erősítették meg, hogy a biztosítótársaságok emberei ezen a területen elmélyült ismeretekkel rendelkeznének. Ennek hiányában viszont megállapítani sem lehetséges részükről, hogy pl. egy közepes méretű központi-fűtési rendszer jelzőgázzal történő hibamegállapítására mekkora időráfordítás szükséges, annak milyen ráfordított költségei adódnak. (min 4-6 h + felhasznált jelzőgáz).

Természetesen a többi műszeres csőtörés keresési eljárás esetében sem jobb a  helyzet, bár az akusztikus és thermoképes eljárások már kezdenek ismerté válni számukra. Az abszurditás pedig az, hogy egy műszeresen felderített csőtörés javításánál a bontás mértéke oly elenyésző, max. 1-2 csempe leverését igényli, hogy látszólag nem is történik nagy esemény. Ezért esetenként a kártérítési összeget is 1-2 csempe bontására, helyreállítására kívánja beállítani a biztosítótársaság, figyelmen kívül hagyva a megelőző beavatkozásokat ill. a célirányos feltárás okozta előnyöket.

Pedig nyilvánvaló, hogy mind a károsultnak, mind pedig a biztosítótársaságnak az az érdeke, hogy a csőtörés feltárása, javítása a legalacsonyabb összegből realizálódjon, a legkisebb vésés, bontás alkalmazásával.
És, hogy pozitív megállapításokat is tegyünk a biztosító cégekről: eddigi tapasztalataim alapján megállapítható, hogy a csőtörésekből adódó kifizetések legalább a 70%-ban fedezték a károsultak kiadásait, de a 100%-os kifizetések sem ritkák a biztosítók részéről. Így tovább! Már csak meg kell ismerniük azt a területet (műszeres csőtörés felderítés), melyben megállapításokat alkalmaznak.

Elolvasásra ajánlom még a témában:
Dugulás biztosítás, káresemény, kárkifizetés – a duguláselhárítás velejárói

Csőszivárgás, csőtörés okok

Műszeres csőtörés felderítés

Ötrétegű idom
Ötrétegű idom

Műszeres csőtörés felderítéseim kapcsán egyre több olyan szivárgással, csőtöréssel találkozom, melyek viszonylag új kivitelezéssel készültek, vagy csak néhány éve lettek beüzemelve napjaink korszerűnek tartott technológiáinak egyikével.
Vajon mi lehet az oka, hogy csak ilyen kevés ideig mutattak szivárgásmentes működést ezek a csővezetékek? Miért jön el hamar a csőszivárgás?

Csőszivárgás keresése közben

Néhány gyakori hiányosságot kiemelnék, melyet csőszivárgás kereséseim közben lokalizáltam, mi több a hiba felkutatása után meg is javítottam.
Megrendelőim rendszerint értékelik, hogy a csőszivárgás megállapítása után a hiba elhárítását is elvégzem, így számukra lényegesen leegyszerűsödnek a csőtöréssel együtt járó szervezési feladatok. És, hogy ezt még fokozzuk,a helyreállítást is elvégzem a bontási, javítási munkálatok befejeztével. Igaz ezt a munkafázist már képzett és munkájára igényes burkoló kollégám segédletével valósítom meg.
Na, de a reklám elolvasása után, térjünk vissza eredeti témánkhoz, hely nem más, mint a modern  gépészeti kivitelezések gyengéi, melyek csőtörések formájában jelenkezek.

Az első ami rögtön bevillan számomra, egyben talán a legfajsúlyosabb, legtöbb csőtörési hibaforrást generáló „ellenségem” – az ÖTRÉTEGŰ csővezeték.

Az ötrétegű csővezeték

Félreértés ne essék nem vagyok modernitás ellenes, hiszen ez a csőrendszer, mely ötrétegű csőként került a köztudatba, rendkívül megkönnyíti a szereléseket, emellett nagyon jól kigondolt technológia.
Mindig az ember, esetünkben a szerelő, a kivitelezést végző személy a leggyengébb láncszeme az ötrétegű kirakós játéknak.
Szándékosan nevezem kirakós játéknak, mert azt tapasztalom, hogy a szereléseket egyre nagyobb számban végzik házilagosan.

A csőrendszer egyszerűsége megengedi, hogy pár perces szerelvénybolti gyorstalpaló után, önmagunk is neki álhassunk ennek a kitűnőnek ígérkező szerelési mókázásnak, mely komoly megtakarításokat is hozhat számunkra, hisz a szerelésre fordítandó munkadíj megtakaríthatóvá válik számunkra.
A rendszereket forgalmazó és gyártó cégek elsődleges célkitűzéseik itt teljesülnek, mi több egybeesnek a felhasználókkal, azaz olyan csőhálózat szerelési rendszert alkottak (forgalmaznak), mely egyszerűsége révén, szinte bárki bevonhatja képességei körébe a csőszerelési szakmát.

Csőtörés, csőszivárgás

Vizsgáljuk meg együtt mik azok a tipikus szerelési hiányosságok, melyek végül csőtörésekbe, csőszivárgásokba torkollanak:

  • nem megfelelő minőségű, olcsó, silány fittingek, csövek használata (ismeretlen távolkeleti gyártók termékei)
  • rossz méretrevágás (nem illeszkedik teljes felületen az idom+cső)
  • kalibrálás hiánya, rossz kalibrálás a vágások után
  • hibás préselés (rossz szögben, rossz szerszámmal, esetleg megismételve a préselést)
  • nem megfelelő szerszám használata (rossz présfej vagy ellenőrizetlen elektromos szerszám használata)
  • elnyíródott tömítések az idomon

Tovább is lehetne folytatni a felsorolást, főképp a leírtak kombinációi alapján, de a legfontosabbakat így is érintettük vizsgálódásunkkal.
A lényeg viszont most következik.

Szivárgás ellenőrzés nélkül soha, de soha ne helyezzük üzembe rendszerünket, még akkor sem, ha mi magunk vagyunk a tökéletes szerelő megtestesülése.

Ne engedjünk a kőműves, burkoló sürgetésének sem, hiszen a későbbi csőtöréssel, szivárgással járó kellemetlenségek, messze felülmúlják azt az egy-két napos várakozást, mely a rendszer tömörségi vizsgálatához szükségeltetik.
Természetesen a próbapumpa használata ajánlott, sőt kívánatos is, ha biztosak akarunk lenni a vezetékünk terhelhetőségében.

Emellett sokan ‘elfelejtik’, hogy a hőmérséklet ingadozásnak kitett csővezeték dilatációját  is biztosítani kell, mely egy külső gégecsőbe való húzással tudunk megvalósítani. A gégecső emellett a külső behatásoktól is megvédi a vezetéket a betonozásnál.

Szigetelt vezetékszakasz
Szigetelés

Külső szigetelés vagy gégecső kivitelezésbeli hiányosságai szintén vezető okként hozható a csőtörések megjelenésénél.
Könnyű végiggondolni, hogy a padlóban  elhelyezett cca. 15-20 Celsius hőmérsékletű fűtési csővezeték mit csinál, ha a kazánunkból megkapja az általunk előremenő hőmérsékletként beállított 60-70 Celsiust, és nincs hová táguljon.
A padlóban elhelyezett idomok  továbbá növelik a meghibásodási esélyeket, így célszerű elkerülni az alkalmazásukat.
Ez némileg megdrágítja ugyan a szerelést, hiszen sokkal több vezeték és egyéb szerelvény kerül felhasználásra.

A rendszer átláthatósága, szakaszolhatósága, szabályozhatósága és biztonságossága  viszont ellentételezi a plusz kiadásokat.
Azt gondolom, hogy a legfontosabb irányokat érintettük az ötrétegű rendszerek vonatkozásában, így következő írásommal a rézvezetékeket és hozzátartozó szerelvényeket vehetjük górcső alá.
Köszönöm megtisztelő figyelmét.

Csőtörések, csőszivárgások, műszeres csőszivárgás bemérések, korrelátoros csőtöréskeresés, thermoképes hálózat diagnosztika, elektroakusztikus csőtörés vizsgálat és egyéb témákban további érdekes és hasznos írásokat talál oldalamon.

Műszeres csőtörés vizsgálat

Műszeres csőtörés-bemérés, csőszivárgás-vizsgálat a gyakorlatban

Korszerűség a vízvezeték szerelésben

Jelzőgázos technológia

 Alacsony vízveszteségek felderítése: jelzőgázos technológia

csőtörés helyének megállapítása jelzőgázos csőtörésvizsgálattal
Jelzőgázos csőtörésvizsgálat

Nagyon körültekintően kell eljárnom a  csőtörések, csőszivárgások vizsgálata során, mert megrendelőim elvárják a 100%-os találati hatékonyságot, ami teljesen érthető és elvárható részükről. Ehhez kell a technológia.
Hosszú évek alatt beszereztem a legmodernebb, legfejlettebb berendezéseket, hogy a lehető legmagasabb találati eredményt tudjam felmutatni a műszeres csőszivárgás keresés területén.
A csőtöréskereső berendezésparkom úgy állítottam össze, hogy a lehetséges összes szivárgást, csőtörést vizsgálhassam segítségükkel.
Nézzük a nehezen vizsgálható csőszivárgásokat.
Ebbe a csoportba főként központi fűtések, azon belül is a gravitációs rendszerek meghibásodásai, illetve az ivóvízhálózatokon tapasztalható alacsony vízveszteségek tartoznak.
A zajos környezetben történő csőtöréskeresést is ebbe a  problematikus halmazba sorolhatjuk, mivel itt az akusztikus mérések csak igen korlátozottan alkalmazhatóak. Zárójelben jegyzem meg, hogy a csőtörésvizsgálatokra szakosodott vállalkozások szinte minden esetben kizárólag akusztikus eszközökkel lokalizálják a meghibásodás helyét, beleértve az általam is igen nagyra becsült Fővárosi Vízműveket.

Alacsony vízveszteséggel járó szivárgások

Az alacsony vízveszteséggel járó szivárgások szintén nehezen vizsgálhatóak akusztikus műszerekkel, így ezen esetekben jelzőgázos technológiát kell bevetnünk a csőszivárgás felderítésére.
A szivárgáskeresés lényege, hogy a vizsgálandó vezetékszakaszba egy kizárólag erre a specifikus feladatra gyártott ún. ipari  jelzőgázt juttatok, melynek jelenlétét a környezetében hiberérzékeny szenzorokkal keresem.

Rendkívül hatékonyan meghatározhatóak olyan szivárgások is, melyek egyéb módszerekkel nem kereshetőek.
Szakemberek részéről nem túlságosan kedvelt vizsgálati módszer, mivel rengeteg kiegészítő szereléssel jár alkalmazásuk, ráadásul igen magas időráfordítással is párosul.

Rejtett csőtörési hely

Véleményem szerint megéri ráfordítani az időt, energiát ezen vizsgálati típusra, hisz egy rejtett hiba sikeres lokalizálása óriási öröm mint a szerelőnek mint pedig a megrendelőnek egyaránt.
A jelzőgázzal történő csőtöréskeresés az akusztikus vizsgálatok összevetésében ugyan némileg költségesebb vizsgálati módszer, de  tapasztalatom szerint, illetve megrendelőim visszajelzése alapján, jóval gazdaságosabb a hagyományos (kalapácsos) eljárásnál.

Egy akusztikusan végzett csőtöréskeresés átlagosan cca. 2-4 órát vesz igénybe, míg a jelzőgázos szivárgáskeresés időráfordítása 4-8 óra.
Ahhoz, hogy egyáltalán elkezdődhessen a csőtörés műszeres keresése, meg kell, hogy ismerkedjek az épületgépészet összes elemével, olyan szinten mintha én magam építettem volna.

A legnagyobb részletességgel fel kell tárnom a gépészeti sajátosságokat, alkalmazott technológiákat, felhasznált anyagokat, szerelvények működéseit. Ez minden vizsgálat bázisa, alapja. Enélkül az egész csőtöréskeresés gyenge lábakon áll, mondhatnám homokvárra épített.
Úgy gondolom, hogy nem szabad sajnálni az időt a pontos diagnózis felállítása érdekében, hiszen minél pontosabb egy csőtörés lokalizálása, annál költségkímélőbb a hiba elhárítása.

Azért tértem ki a vizsgálatok időráfordítási igényére, hogy eloszlassam azt a tévhitet, hogy a műszereknek köszönhetően egy egyszerű és gyorsan elvégezhető beavatkozásról beszélünk. Továbbá ezen információ birtokában már az is körvonalazódik, hogy a vizsgálat idejére a megrendelőnek is rendelkeznie kell szabadidővel, mely mint említettem akár 2h-8h.

A különböző akusztikus csőtöréskereséseken ill. jelzőgáz segítségével történő hibameghatározáson felül, hőkamerás hibameghatározással és számítógépes korrelációs mérésekkel is dolgozom, hogy a legkisebb, legalacsonyabb vízveszteségtől az ipari több száz méteres hálózatokon is elvégezhessem a hibameghatározást.